udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csaba István

1994. július 2.

Jún. 30-án újraválasztották Csiha Kálmán kolozsvári református püspököt /97 szavazattal, Juhász Tamás 17-et kapott/. Az egyházkerület főjegyzője Bustya Dezső lett, generális direktor Székely József, az öt főgondok pedig: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2., Népszabadság, júl. 4./

1998. június 10.

Csíkszeredában mindenki összefogott azért, hogy a városnak legyen önálló színháza. Ferenczes István költő az elsők között állt a kezdeményezés mellé. Üzletemberek is felajánlották segítségüket, Csedő Csaba István polgármester és a megyei vezetők is támogatta a tervet. Az intézmény székhelye a régi művelődési ház lesz. A színházalapítás szándékát helyeselte Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet Szentgyörgyi István tagozatának vezetője is. A végzős évfolyam a városban tartotta vizsgaelőadását. Felkérték a végzősöket, hajlandók lennének-e Csíkszeredára, az induló színházba szerződni. A fiatalok egy hónapot kértek a válaszadásra. /Forró Miklós: Színháza lesz Csíkszeredának? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1999. december 4.

Dec. 6-án Csíkszeredában a Nemzetközi E.T. Kocher Alapítvány segítségével családorvosi szeminárium-sorozat kezdődött. A megnyitón a rendezvény védnöke, dr. Csedő Csaba István csíkszeredai polgármester átvette a Nemzetközi E.T. Kocher Alapítvány díszoklevelét. Az orvos-polgármester "az erdélyi orvostudományi oktatásban kifejtett tevékenységéért" érdemelte ki az elismerést. /Elismerés dr. Csedő Csabának. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

2000. február 17.

Febr. 17-én Németh Zsolt politikai államtitkár Csíkszeredában négy székelyföldi város magyar polgármesterével folytatott megbeszélést. A találkozón Csedő Csaba István csíkszeredai, Szász Jenő székelyudvarhelyi, Páll Árpád gyergyószentmiklósi és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester vett részt. Az erdélyi magyarságnak csak egyharmada él Székelyföldön, mégis a Székelyföld egyfajta központot jelent az egész romániai magyarság számára, s azok az intézmények, amelyek az egész romániai magyarságot szolgálhatják hosszú távon, egyre hangsúlyosabban jelennek meg és fognak megjelenni itt - hangsúlyozta a találkozó után Németh Zsolt. Fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány támogatásával létrejövő egyházi hátterű magyar magánegyetemnek legyen egy lába Székelyföldön is. Az egyetem helyéről az elkövetkező hónapokban dönt az illetékes kuratórium. Elmondta, hogy jelenleg két koncepció létezik: az egyik szerint egy erős központnak kell lennie, míg a másik több város intézményei közötti együttműködésben látja az egyetemet. - Elmondta, hogy a magyar és a román kormányfő már eldöntötte: Csíkszeredában és Konstancában magyar konzulátus nyílik. A polgármesterekkel tartott találkozót követően Németh Zsolt a csíkszeredai Corvina könyvesházban mutatta be Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című esszékötetét. Az erdélyiséggel mint politikai entitással foglalkozó írások gyűjteménye a budapesti Osiris kiadó gondozásában jelent meg. /Németh Zsolt Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

2000. március 10.

Márc. 11-én ötnapos ünnepi rendezvénysorozat kezdődik a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az eseménysor fénypontja március 14-én a névadó költő mellszobrának leleplezése. Tantárgyversenyek, szavalóverseny, sportvetélkedők szerepelnek a gazdag programban. A rendezvényen képviseltetik magukat a magyarországi testvériskolák is Vácról, Jánoshalmáról, Tótvázsonyból és Győrből. A szobor leleplezési ünnepségén beszédet mond dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Karsai Péter magyar országgyűlési képviselő, az egyik magyarországi testvériskola igazgatója. A szobrot (Nagy Ödön és Ercsei Ferenc alkotása) Koncsag László tisztelendő áldja meg, az ünnepi műsort pedig az iskola diákjai szolgáltatják. /Petőfi-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2000. március 15.

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

2000. április 13.

Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar létrehozását tervezik Csíkszeredában. A Sapientiea Alapítvány pályázati kiírását az elmúlt héten tette közzé. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az erdélyi városok pályázzanak a magyar kormány által finanszírozott egyetem leendő karai beindítására. Csíkszereda valamint Hargita megye elöljárói - Csedő Csaba István és Kolumbán Gábor - a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén Patrubány Miklóssal a Magyarok Világszövetségének alelnökével, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraival valamint több helyi szakember bevonásával folytattak eszmecserét az egyetem létrehozásáról. Megállapodás született arról, hogy Csíkszereda az Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar beindítását szeretné megnyerni. A karnak a Pro Agricultura Hargitae Universitas adna otthont. Az alapítvány jól felszerelt, háromszintes épülettel rendelkezik, amelyben eddig is több magyarországi főiskola távoktatás keretében folytatott és folytat képzést, ugyanakkor itt működik a BBTE az ősszel létrehozott, kihelyezett informatikai tagozata is. A székházban kapott helyet az a hatvanezer kötetes könyvtár is, amely a jelentős alapot biztosíthat egy itt beinduló képzéshez. Ezt a nagy könyvtárat Kolozsvárnak szánták, de képtelenség volt e hatalmas könyvmennyiséget magánkönyvtárban elhelyezni. Csíkszereda örömmel fogadta a könyvtárat. A könyvállomány a VET tulajdonát képezi és a felhasználó a majdani székelyföldi egyetem. Ez a könyvtár olyan méretű és olyan bő gyűjteménnyel rendelkezik, ami vetekszik a legjobb egyetemek könyvtáraival. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek a kémia kara nem rendelkezik ennyi mindennel. Az egyedüli probléma az, hogy az utolsó évek nincsenek jelen, mivel egy már meglévő könyvtárról van szó. Ezt majd ki kell egészíteni. /Daczó Dénes: Csíkszereda is pályázik. Egyetemalapítás a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2000. május 24.

A csíkszeredai Polgármesteri Hivatal bemutatta az elmúlt évi tevékenységéről készült jelentést. Dr. Csedő Csaba István polgármester kiemelte, hogy elmaradtak a nagy befektetők. 1999-ben a város 54,5 milliárd lejes költségvetéséből több mint hat milliárd lejt a saját apparátus fenntartására költött. A tanügyi intézmények közel nyolc milliárd lejt kaptak, ami az éves költségvetés 13,9 %-át jelenti. A város kulturális és sport életére 6,2 milliárd lejt költöttek. A legtöbbet a Hargita Együttes kapott: 1,7 milliárd lejt, s az elmúlt évben első alkalommal támogatta teljes egészében a város. A tavaly megalakult Csíki Játékszín hétszáz millió lejt, a Csíki Székely Múzeum 1,1 milliárd lejt kapott, a könyvtár pedig 745 milliót. /(Daczó Dénes): Egy év százöt oldalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2000. május 26.

Máj. 25-én ünnepelte a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium az intézmény névadásának tizedik évfordulóját. Lászlófy Pál, igazgatója beszéde után felolvasta dr. Jakubinyi György üdvözlőlevelét, majd tolmácsolta Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter köszöntőszavait is. Dr. Csedő Csaba István polgármester méltatta az intézménynek a helyi oktatásban betöltött szerepét, az egy évtized alatt elért eredményeket. Az ünnepségen a magyarországi és erdélyi testvériskolák küldöttségei is megjelentek. /Tíz év a püspök szellemiségében. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

2000. június 8.

Hargita megyében az RMDSZ 30 polgármesteri, 570 helyi és 27 megyei tanácsosi mandátumot nyert az első fordulóban. 263 716 szavazópolgár szerepelt a megyében a választói névjegyzékeken, a polgármester-jelöltekre leadott érvényes szavazatok száma 145 537 volt. E szavazatok megoszlása: RMDSZ - 70 337, függetlenek - 53 879, Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) - 7504, Nemzeti Liberális Párt (PNL) - 3706, Szövetség Romániáért (APR) - 2508, Székely Ifjak Fóruma (SZIF) - 1662, ezenkívül több párt kapott ezren aluli voksot, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt 253 szavazatot kapott. A szavazatok alapján a megye 58 településén 30 polgármesteri mandátumot nyert az RMDSZ, 6 mandátumot a független jelöltek, 2 mandátumot a PDSR és egyet a PNL. 19 településen második polgármester-választási fordulót tartanak jövő hét végén. - A helyi tanácsosokra leadott érvényes szavazatok száma 132 751 volt. A megye helyi önkormányzataiban megpályázható 786 tanácsosi mandátum a következőképpen oszlik meg: RMDSZ - 570 (69 683 szavazat), függetlenek - 76 (39 422), PDSR - 41 (4784), PNL - 28 (4009)... az Udvarhelyért Polgári Egyesület - 8 (4383). A megyei tanácsosi jelöltlistákra leadott érvényes szavazatok száma 132 318 volt. A 37 mandátum a következőképpen oszlik meg: RMDSZ - 27 (81 827 szavazat), APR - 6 (4408) és Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) - 4 (4781). /Fölényesen vezet az RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./ Csíkszeredában a polgármester-jelöltek közül dr. Csedő Csaba István független jelölt kapta a szavazatok 67 %-át, Bíró Albin RMDSZ-jelölt pedig a 20 %-át. Csíkszereda tanácsába 20 RMDSZ-es és egy független /Bencze Zoltán/ jutott be. /Színmagyar tanács Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2000. június 20.

A két választási forduló után Hargita megye 59 polgármesteri székéből 34-et szerzett meg az RMDSZ, 17-et független jelöltek. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) 3, a Demokrata Párt (PD) 2, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szövetség Romániáért (APR) 1-1 polgármesteri mandátumot szerzett. Független jelölt nyert az RMDSZ jelöltjével szemben Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Borszéken, Balánbányán, Gyimesközéplokon, Homoródalmáson, Csíkszentsimonban, Tusnád községben és Parajdon. Az RMDSZ jelöltje nyert függetlennel szemben Gyergyószentmiklóson, Gyergyószárhegyen és Csíkszentmihályon. Gyergyóremetén egyedül indult az RMDSZ jelöltje, Zetelakán pedig két független jelölt közül választottak. Csíkszeredában a részvételi arány 27 százalék körüli volt, azonban dr. Csedő Csaba István tisztségben lévő polgármester a leadott érvényes szavazatok 87 százalékát kapta meg, míg ellenfele, az RMDSZ színeiben induló Bíró Albin tisztségben lévő alpolgármester 13 százalékot szerzett. Székelyudvarhelyen szintén a tisztségben lévő polgármester nyert újabb mandátumot, Szász Jenő 10 813 szavazatot, míg ellenjelöltje, az RMDSZ színeiben induló Antal István 9012 szavazatot kapott. A részvételi arány Székelyudvarhelyen kétharmados volt. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ színeiben induló Páll Árpád tisztségben lévő polgármestert választották újra. /Vasárnap a függetlenek fordulója volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2000. július 6.

Gödöllőn tartották immár harmadik alkalommal a magyar polgármesterek világtalálkozóját. A találkozón több mint ezerötszáz polgármester vett részt, s három szakosztályban folytatták a megbeszélést: 1. regionalizmus, önkormányzati társulások; 2. település- és térségfejlesztés; 3. infrastrukturális, idegenforgalmi, turisztikai részlegeken. A találkozón mint elnökségi tag dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere is jelen volt. - A magyar polgármesterek harmadik világtalálkozójára hat országból érkeztek polgármesterek. Az 1500 polgármester A tanácskozáson érződött, hogy a magyar kormány felelősséget érez a leszakadt részek településeiért, ezek vezetéséért. Ezt az is bizonyítja, hogy a találkozón jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, valamint Dávid Ibolya igazságügyi miniszter asszony. /1500 magyar polgármester - ha összehajol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2000. július 21.

A nyolcadik Bolyai Nyári Akadémia hivatalos megnyitóján, július 17-én Csíkszeredában Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára és Lászlóffy Pál elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Kötő József államtitkárt, Nagy Istvánt, az RMDSZ oktatási osztályának alelnökét, Ríz Ádámot, a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjét, Dézsi Zoltánt, a Hargita Megyei Tanács alelnökét és dr. Csedő Csaba István polgármestert. Dr. Kötő József hangsúlyozta: nem durva erőszakkal, hanem műveltséggel kell kitűnni. Ríz Ádám elmondta: az erdélyi pedagógus szövetség a legéletképesebb, nemcsak számarányát, hanem vitalitását tekintve. Hozzátette: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. /Hátsekné Kovács Kinga: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2000. augusztus 2.

Aug. 1-jén a nyergestetői csata 151. évfordulóján emlékünnepséget tartottak. Beszédet mondott Zsombori Vilmos megyei tanácselnök és dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere. Gergely András történelemtanár emlékezett a csata jelentőségére. Ökumenikus istentisztelet után a csíkszentmártoni fúvósok 1848-as dalokat adtak elő. /Ferencz Imre: Évfordulós ünnepség Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2000. november 6.

Nov. 3-án Sepsiszentgyörgyre érkezett Constantinescu elnök. A helyi közélet képviselőivel való találkozóján megköszönte a magyarság részéről irányában megnyilvánuló támogatást, a fordulatot követő évtized egészéhez való demokrácia-építő hozzájárulását. Szerinte elnöksége alatt Hargita és Kovászna megyékben az együttélés sajátos modellje jött létre, "amelyet az egész világ elismer, s amely hozzájárul a konfliktusok megelőzéséhez". A modellt aztán Szlovákia, Macedónia, Horvátország és Ukrajna is átvette, sőt az amerikai vezetés is nagyra értékelte. A kétnyelvűséget, a szabad nyelvhasználat garantálását is értékként, a holnap Európájához való csatlakozás igényeként kell felfogni, jelentette ki Emil Constantinescu. Az elnök Kézdivásárhelyre ment, részt vett a megyei jogú várossá /municípiummá/ avatás ünnepségén. A megbeszélésen a helyi tisztségviselők az egyházi és más jellegű tulajdonok visszaszolgáltatásával, a moldvai csángók helyzetével, valamint a hazai magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatos problémákat vetették fel az államfő előtt. Az államfő Csíkszeredába ment, ahol a közéleti találkozón Kontesveller József prefektus Hargita megye adottságairól számolt be az elnöknek, Csedő Csaba István polgármester a rendezetlen egyházi ingatlanok kérdéséről s a magyar állami magyar egyetem létrehozásának szükségszerűségéről szólt. Ezután Constantinescu a katonai alakulatot kereste fel, innen Csíksomlyóba ment, ahol Tamás József római katolikus segédpüspök kérvényt nyújtott át az államfőnek, amiben a somlyói járványkórház helyzetének megoldását kérte. Csíkszeredából az államfő Gyergyószentmiklósra utazott majd vacsorára a marosfői ortodox kolostorba volt hivatalos. /Emil Constantinescu a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2001. január 3.

Dec. 31-én a csíkszeredai plébánián felavatták az épület falán elhelyezett Szent István-domborművet, Bálint Károly marosvásárhelyi képzőművész alkotását. Ünnepi beszédeikben a szónokok - dr. Csedő Csaba István, a város polgármestere és Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke - az államalapító király nagyságát méltatták, majd Tamás József segédpüspök megáldotta és felszentelte a domborművet. Ez alkalommal Márton Áron püspök emlékplakettjét is megkoszorúzták. /Kristó Tibor: Szent István-emlékplakett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./

2001. január 18.

Jan. 17-én tüntettek a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola diákjai, tanárai és a szülői közösség tagjai, tiltakozva amiatt, hogy a tanintézménynek nincs saját épülete, a tanítás több más iskola épületében, egymástól távol eső helyeken zajlik. A több mint hatszáz fős tömeg a Polgármesteri Hivatal előtt állt meg először. Dr. Csedő Csaba István polgármester újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy normálisnak tartja a követelést, hisz ő adott engedélyt rá. Emlékeztetett, hogy a város mintegy fél éve vette át az iskolákat, a tanfelügyelőség pedig 10 év alatt képtelen volt orvosolni a művészeti iskola épületgondjait. A megoldást jelentő Petőfi u. 38 szám alatti ingatlant a város mint a Csíki Magánjavak egykori tulajdonát követelte vissza, azonban a tanfelügyelőség az épületet nem engedte át a városnak. A tüntető diákok az aszfaltburkolatra is felírták az intézmény követeléseit. /Orbán Ferenc: Járdára írt követelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

2001. január 21.

2000. december 31-én tartották meg Csíkszeredában a magyar államalapításra emlékező millenniumi ünnepséget a Szent Kereszt plébánián. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az emlékezők a plébánia épületének homlokzatára erősített, Szent István királyt ábrázoló bronz domborművel kívántak az államalapító szent király előtt tisztelegni. Dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök és Darvas Kozma József plébános leplezte le. /Csúcs Mária: Ezer év Nagyasszonyunk oltalmában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./

2001. február 3.

Tisztelők sokasága sorakozott fel febr. 2-án Budapesten, a Magyar Színház előtt, hogy lerója kegyeletét Sinkovits Imre Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzet Színésze ravatalánál. Sinkovits Imrét 2-án a római katolikus egyház szertartása szerint, az óbudai temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírjára dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere megbízásából, Gergely András a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója helyezte el a kegyelet koszorúját. /Csíkszeredai koszorú Sinkovits sírján.= Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

2001. március 12.

A kommunista diktatúra áldoztaira emlékeztek márc. 9-én Csíkszeredában. A tavaly májusban felállított emlékműnél az egyházak képviselői mellett jelen voltak a volt rabok is. Megemlékező beszédében dr. Csedő Csaba István polgármester megállapította: egyre kevesebb a szemtanú, akik emlékezhetnek és emlékeztethetnek, viszont még mindig élnek olyanok is, akiknek nem érdekük az igazság feltárása, ezért a meghurcoltak névsora valószínűleg már sosem lesz teljes. A polgármester kitért a rendszer csíki áldozataira is: Orbán István, Tamás Imre, Tamás Dezső, dr. Boga Alajos, Bíró Gábor, P. Boros Fortunát, Böjte Sándor, Györpál Antal, Szájvárt László, Szopos Albert néhány név a több száz áldozatból, akik nem érhették meg a békés öregkort. A központbeli megemlékezés után a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szervezetének tagjai a csíkszeredai régi temetőben is megkoszorúzták a csíkszeredai börtönben elhunyt - jeltelen sírban nyugvó - női politikai foglyok 1994-ben állított emlékművét. /(Daczó Dénes): Áldozatokra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2001. március 16.

Csíkszeredán a márc. 15-i rendezvény Gál Sándor szobránál kezdődtek, dr. Csedő Csaba István polgármester mondott beszédet, majd Hegyi István református lelkész szólt az egybegyűltekhez. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes negyvennyolcas dalokat énekelt. Koszorúzás után a tömeg a Vár-térre vonult, meghallgatta Adrian Nastase miniszterelnök köszöntő szavait, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök üdvözletét. A csíkszeredai RMDSZ-szervezet nevében Veress Dávid alelnök méltatta Petőfi példaértékű magatartását. Kelemen Hunor képviselő beszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök és Simén Domokos unitárius lelkész közös imát mondtak. A 48-as szabadságharc idei ünnepségén először vettek részt a katonaság képviselői. /(Daczó Dénes): Márciusi ünnepségekről - dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2001. március 17.

Megjelent Sütő András Fülesek és fejszések között /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A kötet válogatás az író 1987-1992 között írt naplójegyzeteiből, egyben jelentős kordokumentum az 1989 előtti zaklatásokról, a vásárhelyi 1990-es márciusi és az utána következő eseményekről. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Márc. 20-án lelkesedéssel, tapssal fogadták Sütő Andrást Csíkszeredában. Felolvasták dr. Csedő Csaba István polgármester köszöntőlevelét: "A mai nap szomorú évforduló ugyan, hisz a 11 évvel ezelőtti marosvásárhelyi események emléke fájón, kitörölhetetlenül ott ég mindannyiunk lelkében". Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője méltatta Sütő András Fülesek és fejszések között (Naplójegyzetek 1987-1992) című kötetét. Sütő András felelevenítette a most bemutatott kötet előtörténetét, a fájdalmas eseményeket. Mint mondotta, az erdélyi magyarság esetében nem igaz az a mondás, mely szerint ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer belelépni, hiszen a gyűlölet folyama végeérhetetlen. /Sütő András Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2001. május 25.

Máj. 23-án délután érkezett Iliescu elnök Hargita megyébe, Csíkszeredára. Fogadásán jelen voltak dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint Dézsi Zoltán alprefektus és Mircea Dusa prefektus. Innen Iliescu Székelyudvarhelyre ment. A hivatalos programban nem szerepelt a csereháti épület meglátogatása, az államfő ennek ellenére ott is szemlét tartott. Az udvarhelyi találkozót követően Csíkszeredában zajlott a hivatalos megbeszélés. Ráduly Róbert Kálmán képviselő a közigazgatási törvény életbe lépésének napján román és magyar nyelven köszöntötte az államfőt, majd kifejtette: az RMDSZ azon egyedüli politikai szervezet közé tartozik, aki következetesen betartja a PDSR-vel kötött megállapodását. A kormánypárt részéről is ugyanezt várjuk el - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a megyében vannak az ország legrosszabb útjai. Több olyan cég van a megyében, amelyek a csőd szélén állnak. Iliescu elmondta: megnyugtatták az itt látottak, az egyszerű emberek sokkal bölcsebbek a politikusoknál. Többször is hangoztatta: az állam nyelve ettől függetlenül a román nyelv marad, a kisebbségi nyelvhasználat egy lehetőség, de nagy felelőség hárul az önkormányzati vezetőkre ezt úgy alkalmazni, hogy az itteni román kisebbséget ne érje sérülés. A státustörvényről Iliescu elnök leszögezte: jó kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar kormány foglalkozik a határain túl élő kisebbségiekkel, számára viszont érthetetlen, mi akar lenni a magyar igazolvány, ami teljesen ellentmond az európai normáknak. Újságírói kérdésre, hogy a hivatalos programtól eltérően Cserehátat miért ejtette útba, az államfő hevesen reagált. "Nem mehettem úgy Udvarhelyre, hogy elkerüljem ezt az intézményt." Indulatosan kifakadt: nekem senki nem csinál programot! Oda megyek, ahová akarok! - Máj. 24-én az államfő Borszékre, Maroshévízre, Marosfőre majd Csíkszépvízre látogatott. /(Daczó Dénes): A földön kell járnunk - tanácsolta Hargitában az államfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerűen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelű Marin Preda Gimnáziumot. A szervezők eltitkolták a város vezetősége előtt a csereháti látogatás tervét - áll a városi polgármesteri iroda közleményben -, a kisegítő iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenő polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére külföldi segélyből felépült gyermekotthont. Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenő polgármester közbelépését, aki előzetes egyeztetések hiányában próbálta tárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel. /Székelyföldi látogatáson Ion Iliescu. Az államelnök meglepetésszerűen érkezett Cserehátra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2001. július 16.

Júl. 12-én a Polgártárs Alapítvány lakossági fórumot tartott Csíkszeredában, amelynek meghívottja dr. Csedő Csaba István polgármester volt. Újbóli megválasztása óta eltelt egy év megvalósításairól számolt be a csíkszeredai vezető. Az önkormányzathoz átkerülő intézmények finanszírozása tetemes összegeket emészt fel a hivatal költségvetéséből. Az ivóvízhálózat bővítése folyamatban van Csíktaplocán. Az úthálózat javítása is jelentős összeget emészt fel. Az öregek otthona felépítésére még legalább két évet kell várni. /DACZÓ DÉNES: Polgármesteri faggatózó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2001. július 25.

A magyar és a román környezetvédelmi miniszter ősszel találkozót tart a környezetvédelem területén kötendő új megállapodások és közös programok lehetőségének megvitatására - közölte Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Turi-Kovács Béla júl. 22-én részt vett a Tusnádfürdőn tartott nyári szabadegyetem munkájában, majd Csíkszeredán a város vezetőivel találkozott. A magyar környezetvédelmi miniszter Csíkszeredán Csedő Csaba István polgármesterrel közös környezetvédelmi programok beindításáról tárgyalt. /Fejleszteni kell a magyar-román környezetvédelmi együttműködést. Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter közös programokról tárgyalt a csíkszeredai polgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2001. október 12.

Okt. 11-én kezdődött Csíkszeredán a II. Székelyföld Konferencia Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterei, valamint Hargita megye prefektusa üdvözlőbeszédével az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában. - Régi vágyunk valósult meg a székelyföldi egyetem létrejöttével - hangsúlyozta beszédében dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere. - Jó, ha az önkormányzatiság mögött tudományos háttér is áll, jó, ha van világosan körvonalazott jövőképünk - állapította meg a konferenciáról szólva Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. A plenáris ülést Kolumbán Gábornak a régiókutatás módszertani kérdéseit felvető előadása zárta. Délután a konferencia szakosztályokban folytatta munkálatait. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben témában rendez tanácskozást a Székelyföld 2000 munkacsoport. /Sarány István: II. Székelyföld Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

2001. október 16.

Okt. 15-én ünnepelték a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház fennállásának ötödik évfordulóját. A cél az volt: helyet adjunk a szellemnek, a léleknek, hogy kibontakozhasson - hangsúlyozta beszédében Szász János, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója. Dr. Csedő Csaba István polgármester rámutatott, hogy az intézmény a város számára is igen fontos, hiszen ez a kultúra, a tudomány, a szellem háza. /Ötéves a Jakab Antal Tanulmányi Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2001. november 19.

A csíkszeredai Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában tartották az I. Székelyföldi Tudományos Diákköri Konferenciát. - A székelyföldi főiskolák és egyetemek hallgatói, Kézdivásárhelytől Gyergyószentmiklósig, Csíkszeredától Székelyudvarhelyig, első alkalommal találkozhatnak tudományos keretek között - hangsúlyozta nov. 17-én köszöntőbeszédében dr. Birtalan Ákos, a Berde Áron Tudományos Társaság elnöke, a rendezvény főszervezője. A sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai hallgatók öt szekcióban, a földrajz-kartográfia, a közgazdaságtan, a közigazgatási, a matematika-informatika és a pszichológia-pedagógia szekcióban ismertették készülő diplomadolgozataikat, illetve azok részleteit. Kiosztották az EMK, a Corvina, dr. Csedő Csaba István polgármester, valamint Zsombori Vilmos megyei tanácselnök különdíját is. /Szüszer-Nagy Róbert: I. Székelyföldi Tudományos Diákköri Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2001. november 30.

Felhívás Csíkszereda polgáraihoz címmel december elsejével kapcsolatban az aláírók megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász. Erről senki sem tehet. Mi sem, hogy a velünk együtt élő román nemzet ünnepe számunkra nemzeti gyásznapjaink egyike. Csíkszeredában a román kormány, a prefektúra december elsejére harsány örömünnepet szervez: katonai parádét, népgyűlést, ortodox kulturális központ avatását, fáklyásmenetet. A város lakosságának nagy része magyar nemzetiségű, s számukra nem jár lelkesedéssel e nap. Helytelen a túlzott ünneplés a mai feszültségektől sem mentes politikai környezetben - elegendő a státustörvényre, a Har-Kov jelentésre vagy az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedésére gondolni. "December elseje számunkra a be nem váltott székelyföldi ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti. Éppen ezért a december elsejei ünnepségektől való távolmaradás mindannyiunk egyéni joga. Részvételre sem egyének, sem intézmények vagy iskolák nem kötelezhetők. A fentiek szellemében kérjük csíkszeredai magyar polgártársainkat: maradjanak távol a december elsejei állami ünnepségektől. Azok pedig, akik a nyilvánosság elé kényszerülnek, érzelmeiket vállalva gyászszalagot viseljenek" - áll a Sógor Csaba szenátor, dr. Csedő Csaba István polgármester, Erdei István, Papp Előd alpolgármesterek, Borbély Ernő, dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselők, Bartalis Csongor, Benkő Sándor, Becze Zoltán, dr. Bokor Márton, dr. Bíró Dénes, Csucsi A. Róbert, dr. Szabó Soós Klára, Szakáts István, Szikszai László, Szondy Zoltán, Szőke Domokos, Vígh Ádám városi önkormányzati képviselők, Hajdú Áron városi RMDSZ-elnök, illetve a Tamás József római katolikus segédpüspök, Boros Károly főesperes, Gergely István esperes, Gergely Géza esperes, Hegyi István református lelkész által aláírt dokumentumban. /Felhívás Csíkszereda polgáraihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Az RMDSZ nem ért egyet csíkszeredai közéleti személyiségek által, "Románia Nemzeti Ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával. Az említett felhívás a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elvének, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent." Az RMDSZ "tiszteli Románia Nemzeti Ünnepét", és elvárja, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatot valóra váltsák. Az RMDSZ nyilatkozatát Takács Csaba az RMDSZ Ügyvezető Elnöke adta ki. /Nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. 2094. sz./

2001. december 3.

Országszerte nyugalomban zajlottak dec. 1-jén a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett események. A székelyföldi Csíkszereda városában első alkalommal rendeztek népi gyűlést, amelyen mintegy ezer, főként a Csíkszeredától száz kilométerre fekvő, románlakta Maroshévízről behozott ember vett részt. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere román, majd magyar nyelven mondott beszédében az Erdély Romániával való egyesítését kimondó gyulafehérvári határozatból idézett: "Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által." A román nemzeti ünnep alkalmával avatták fel Csíkszeredában a görögkeleti egyház által nemrégiben megvásárolt ingatlanban az első román pátriárka, Miron Cristea nevét viselő kulturális központot. Bukarestben, Gyulafehérváron és Kolozsváron is nagyszabású ünnepségekre került sor. - Sógor Csaba és társai megbüntetését követeli a román sajtó. A bukaresti Adevarul szerint a felhívás aláírói azzal, hogy a román nemzeti ünnepről való távolmaradásra szólították fel a csíkszeredai magyarokat, megsértették az alkotmányt. A büntetőtörvénykönyv szerint mindezeket a bűncselekményeket 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel kell megtorolni, írta az Adevarul. A Curentul National szerint az egyik kezdeményező, Sógor Csaba szenátor mögött személyesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll. "A magyarok, miután többségben vannak az őket megtűrő Románia néhány megyéjében, úgy hiszik, joguk van arra, hogy megalázzák az ország nemzeti ünnepét. A magyarok ilyenek, a kérdés csak az, hogy mit keresnek Románia parlamentjében" - írta a Cronica Romana című lap. /"Nyugodt ünneplés" Csíkszeredában. Tűzijáték Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998