udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csaba /hun királyfi/

2001. június 26.

Jún. 15-17. között az Itthon, Fiatalon Mozgalom képviselői Marosfőn gyűltek össze, hogy megbeszéljék problémáikat. Az "itthoni fiatalok" elégedetlenek a pályázati pénzek elosztásával és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) - az önálló, hivatalosan bejegyzett országos ifjúsági szervezeteket tömörítő testület - általuk kirekesztőnek vélt politikájával. Ezért a továbbiakban a mozgalom teljesen különválva, de az RMDSZ mellett akar haladni. Papp Gy. Attila puhatolózott, igaz-e az a szóbeszéd, hogy ezen szervezeteket az RMDSZ csúcsvezetésének utasítására hozták létre? Szabadi Kinga, a kányádi RMDSZ-szervezet "ifjúsági csoportjának" vezetője elmondta, hogy Ladányi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke "segített" a csoport létrehozásában. Etéden szintén a területi RMDSZ-t tudják az ifjúsági csoport mögött. A Harmónia Alapítványtól Dali Erika elmondta: "A MIT-en keresztül nem sikerült pályázatokat nyerni, a Területi Ifjúsági Tanács viszont segít nekünk. Persze hogy melléjük állunk." Benedek Csaba, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke sietett leszögezni: "Mi politikamentesek vagyunk. Az más, hogy az RMDSZ-szel szorosan együttműködünk." Két szervezet - az Udvarhelyi Fiatal Fórum és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület - nem értett egyet a céljainkkal, ők be sem léptek. A másik főszervező, Borboly Csaba, a Csíki Területi Ifjúsági Tanács vezéregyénisége, aki hozzátette, hogy szerinte a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium elsősorban az RMDSZ csúcsvezetését bíráló csoportokat támogatja. Ezért nyilatkozatban kérték fel ezen intézményeket, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat az RMDSZ vezetőségével és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a támogatások egyformán hozzáférhetővé váljanak a romániai ifjúsági közösségek részére. Borbolyék ezzel közvetve elismerték: őket az RMDSZ képviseli. A marosfői tanácskozáson szétosztott Munkaanyag szerint "a Területi Ifjúsági Tanácsokat a területi RMDSZ-szervezetek hozták létre, tehát azok az RMDSZ részét képezik. Azokban a megyékben, ahol nincs Ifjúsági Tanács, ott a megyei/területi ifjúsági alelnökök munkáját és tevékenységét segítő szervezetek alkotnak egy formális ifjúsági csoportosulást. Fontos és nem elhanyagolható dolog, hogy az Ifjúsági Tanácsok minden esetben erőteljesen részt vesznek az RMDSZ munkájában, és azt ugyanígy segítik. Így biztosítva van nemcsak megyei/területi szinten az RMDSZ-szervezetek működőképessége, hanem az utánpótlás is: megmutatkozhatnak azok, akik felkészültek a felelősségteljes szerepvállalásra. (...) Lényeges, hogy a Területi Ifjúsági Tanácsok által létrehozott Itthon, Fiatalon Mozgalom nem a Magyar Ifjúsági Tanács ellenében jött létre, hanem az ifjúság közvetlen és egészséges önépítkezésének eredménye." Ugyanakkor nem tudják elfogadni azt, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács jelenleg kisajátítja a romániai magyar ifjúsági közösségek számára elkülönített jogosítványokat. A marosfői tanácskozásra meghívást kapott az RMDSZ néhány vezetője is: Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Ráduly Róbert csíki területi elnök, mindhárman a román törvényhozás tagjai. A tanácskozás alaphangját Ráduly képviselő ütötte meg: az Itthon, Fiatalon Mozgalom maradjon meg mozgalomnak, és ne soroljon be strukturálisan az RMDSZ-be. Ladányi László /a Verestóy szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezetője/ erre azt válaszolta, hogy "az RMDSZ melletti politizálásban látjuk a jövőt, nem pedig a folytonos ellenkezésben" - Markó Béla kifejtette, hogy sok kifogása van a MIT és az RMDSZ viszonyát illetően. Szerinte az RMDSZ-nek kell egy ifjúsági szekciót, frakciót létrehoznia. "Újra létre kell hozni az ügyvezető elnökségen az ifjúsági főosztályt" - fogalmazott Markó, Papp Gy. Attila hozzátette: annak tudatában mondta ezt, hogy az SZKT egyszerűen kiutálta soraiból a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőit. Papp Gy. Attila így foglalta össze: van egy ifjúsági testület, a MIT, amely megpróbál önállóan gondolkodni, cselekedni, létezni. Az RMDSZ reakciója erre az, hogy létrehoz egy másik testületet, hogy megmutassa: ki az úr a háznál. /Papp Gy. Attila: A marosfői kibeszélés. Csaba királyfik csillagösvényen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./

2004. április 21.

Székelyudvarhely polgármesteri hivatala 13 alkotásból álló szoborcsoport, Székely Panteon felállítását tervezi a Nyugdíjasok parkjában. Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Wesselényi Miklós, Bem József, Nyírő József, Kós Károly, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen István, Bethlen Gábor, Fráter György, valamint Csaba királyfi szobra – fog helyet kapni Udvarhely Székely Panteonjában. A tizenharmadik a vándor, bujdosó székelynek a szobra lesz. A szoboregyüttes – melynek avatóünnepségére az előrejelzések szerint májusban kerül sor – több alkotó már elkészült munkájából áll. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Szoboregyüttes a városközpontban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2004. május 21.

Tizenhárom magyar történelmi személyiségnek állít emléket az a szoborpark, amelyet Székelyudvarhely központjában máj. 22-én Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor, illetve Szász Jenő polgármester avat fel. A többnyire magyarországi képzőművészek által alkotott mellszobrokat a Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építész által megálmodott, illetve az udvarhelyi Macops Kft. által kivitelezett fa térplasztika övezi. Az Emlékezés Parkjában Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, illetve a magyar történelem két allegorikus alakja, Csaba királyfi és a Vándor székely kap helyet. Orbán Viktor és Szász Jenő az ünnepség végső mozzanataként közösen elültetik a „megmaradás fáját”, egy fenyőt. /Z. I.: Orbán avatja az Emlékezés Parkját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2004. május 24.

Máj. 22-én Székelyudvarhely központjában Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke és Szász Jenő polgármester leplezte le az Emlékezés Parkjában tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrát, Blaskó János, Krisztiáni Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke által alkotott, és Magyarországon bronzba öntött szobrokat. Mintegy nyolcezren vettek részt az ünnepségen. Az Emlékezés Parkjának avatására Székelyföld valamennyi részéről érkeztek csoportok a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezetei képviseletében. A tömegben egy gyergyói férfi „Hajrá magyarok! Bayer Zsolt, visszavárunk!” feliratú transzparenst tartott, odébb fiúk vállán ülő lányok óriási piros-fehér-zöld zászlót feszítettek ki. A szónokok közül Kató Béla református püspök-helyettes a nemzeti megmaradás leghatékonyabb módszerét példaként jelölve meg, elsőként gratulált a jelen lévő Orbán Viktornak ötödik gyermeke, Flóra születéséhez. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felsorolta a „román szociáldemokrata kommunista párt magyar tagozata”, az RMDSZ által elkövetett politikai tévedéseket. „Kérjük az autonómiát” – fogalmazta meg Tőkés után Szász Jenő is, aki – miután kiderült, hogy az MPSZ nem vehet részt a választásokon – harmadszorra is független jelöltként pályázza meg az udvarhelyi polgármesteri tisztséget. Az autonómiatörekvések, valamint a politikai pluralizmus megteremtése mellett foglalt állást Orbán Viktor is, aki Magyarország EU-csatlakozása kapcsán abbéli reményét fejtette ki, hogy Románia majdani csatlakozásakor a Székelyföld önálló régióként léphet a népek és kultúrák európai közösségébe. Végül Orbán és Szász sorra leleplezte a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. Végezetül a két politikus elültette a parkban a Megmaradás fáját. /Zilahi Imre: Tucatnyi történelmi személyiség között Csaba királyfi is szobrot kapott. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./A csíkszeredai Julianus Alapítvány nevében átadták Orbán Viktornak a nemrég született Flóra lánya számára faragott bölcsőt. A szoborpark kapcsán a Fidesz elnöke kiemelte, ott a magyar nemzet történelmének mitikus alakjai kaptak helyet, de az igazi hős a tizenharmadik, az ismeretlen székely, aki a hétköznapi munkájával alakította, befolyásolta a történelmi folyamatokat. ,,Az Európai Unión belül minden lehetőséget meg kell ragadni a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására” – jelentette ki. A közelgő helyhatósági választásokra utalva Orbán kijelentette: a választás tétje valójában európai ügy, hiszen az a nemzeti önrendelkezésről, az autonómiáról szól. Tőkés László hitet tett az értékelvű politizálás, az autonómia és a kettős állampolgárság ügye mellett. Kitért a múlt héten elfogadott esztergomi nyilatkozat fontosságára, mely az 1996-os budapesti összmagyar csúcstalálkozó nyilatkozatának értelmében a nemzet határok feletti egyesítése mellett és a határon túl élő magyarság önkormányzatának, köztük Székelyföld területi autonómiájának kivívása mellett tett hitet. /(s): Erdélyt s az autonóm Székelyföldet várja az unió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./ Jónéhány hónappal ezelőtt mertünk nagyot álmodni akkor is, amikor mások arról próbáltak meg meggyőzni, hogy tanuljunk meg kicsik lenni. Nekünk Udvarhely több, mint város, nekünk a Székelyföld fővárosa – mondta Szász Jenő beszédében. /Rédai Attila: Orbán Viktor jelenlétében leplezték le az Emlékezés Parkját. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./ Orbán Viktor a szoboravatáson mondott beszédében hangsúlyozta: „Minden lehetőséget meg kell ragadnunk a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására, hogy aztán Önök, és reményeink szerint belátható időn belül a délvidéki magyarok is megtapasztalhassák, micsoda felhajtó erőt, micsoda távlatokat és lehetőségeket ad a magyarság újraegyesülése az Európai Unió keretein belül. A teljes magyarság újraegyesülése az Európai Unión belül olyan ünnepnap lesz, melyet az emberek hosszú évekig csendben végzett szívós munkája emel a magasba.” Kérte a megjelenteket hogy védjék meg az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. /Orbán Viktor székelyudvarhelyi beszéde. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 25./ Oláh István ironikus hangon számolt be a szoborállításról. /Oláh István: Szobrozó politikusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2004. május 25.

Csillapulni látszanak a viták a romániai magyar közösségen belül az "alternatív politikai kezdeményezések" körül, az RMDSZ támogatottsága mindenütt töretlen – mondta máj. 24-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Azzal kapcsolatosan, hogy Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a hétvégén Székelyudvarhelyen szoborpark-avatás keretében állt ki az RMDSZ-szel szemben induló Szász Jenő polgármester mellett, Markó így fogalmazott: Erdélyben szívesen látott minden magyarországi politikus, jelenlétük ma már természetes a különböző rendezvényeken. Markó ugyanakkor nem örült annak, hogy e rendezvényen a Fidesz elnöke olyan helyi politikust próbált "megtámogatni", aki a romániai magyarság politikai egységének a megosztását próbáló szervezetnek volt a kezdeményezője. Markó Béla "enyhe paródiát" vélt felfedezni abban, hogy Székelyudvarhelyen tizenhárom mellszobrot avattak. Szerinte akár "szentség-törésnek" is tekinthető, hogy az aradi tizenhármak emlékművének felavatása után most ugyanezt a tizenhármas számot egy másik szoborparkba "ültetik át". Úgy vélte: aligha tekinthető művészetnek, hogy arcot próbáltak adni a székelyek legszebb legendájának, Csaba királyfinak. Markó szerint a Fidesz túlságosan belelovallta magát abba, hogy Erdélyben olyan politikai szervezetet hozzon létre, amely jóban-rosszban vele tart. E kísérlet azonban kudarcba fulladt. A Fidesz politikusai egy idő után rá fognak jönni arra, hogy a magyarországi politikai értékrendet nem lehet átvinni Erdélybe. /Markó szerint csillapulni látszanak a viták a romániai magyar közösségen belül. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

2004. május 29.

Funar kampányol. Miután évekig elhanyagolta a város utcáit, a „hitvány kolozsvári bíró" – ahogyan Markó Béla elnevezte – lázas kirakattevékenységbe kezdett: a belváros számos utcáját egyszerre javíttatja. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere – Fey László szerint a hitvány udvarhelyi bíró – is kampányol. Nem elégszik meg egy szoborral, ő egy egész panoptikummal rukkol elő. A szűk nyugdíjasparkban 13 szobornak kell szorongania, az Emlékezés Parkjának nevezték el. Köztük van a legendák Csaba királyfia. Ez kell a népnek!? – kérdezte Fey László. Jó stratégiai érzékkel Orbán belátta, hogy számára kifizetődő erdélyi klientúrába befektetni, állapította meg Fey. Pénzt és fáradságot nem kímélve itt jártak (járnak) a Fidesz vezetői és propagandistái (Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kövér László, Bayer Zsolt stb.), és toborozzák a híveket. /Fey László: Kéz kezet mos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2004. június 16.

Az RMDSZ az Emlékezés Parkjának építkezési engedélyét kérte számon. A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjának építésére még a munkálatok megkezdése előtt kiállítottak minden szükséges engedélyt – nyilatkozta Farkas Domokos, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője, az RMDSZ azon vádjára reagálva, hogy a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az RMDSZ máj. 4-én az Építkezésügyi Felügyelőségnél és Hargita megye prefektusánál is „feljelentette” a szoborparkot, azt állítva, a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az Emlékezés Parkjáról Blaskó János budapesti szobrászművész és Szász még 2003 őszén egyeztetett, 2004. máj. 22-én leplezték le a tizenhárom szobrot. A Székelyudvarhelyért Alapítvány, amelynek Szász Jenő az elnöke, adományként kapta a tizenhárom mellszobrot, és ajándékként adta tovább a városnak. Egy tábla hirdeti annak a kilenc magyarországi és három székelyudvarhelyi magánszemélynek a nevét, aki hozzájárult a szoborpark költségeihez. A szobrok talapzatait Tamás István kőfaragó, a teret körülölelő faszerkezetet pedig László Árpád vállalkozó építette. Blaskó János Csaba királyfit, Szent Lászlót, Bethlen Gábort, Bethlen Istvánt, Nyírő Józsefet és a sokak szerint Wass Albertre hasonlító Vándor székelyt mintázta meg, Krisztiáni Sándor szobrászművész Báthory István, II. Rákóczi Ferenc és Bem József mellszobrát jegyzi, Lessenyei Márta Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrászművész keze alól Hunyadi János és Kós Károly szobra került ki, Fráter György és Wesselényi Miklós szobra pedig Tóth Emőke műhelyéből származik. /Zilahi Imre: Udvarhely ajándékba kapta a szoborparkot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

2004. július 5.

Júl. 3-án Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A helyhatósági választások kiértékelése szerepelt a napirenden. Az SZKT szept. 4-én dönt arról, hogy indít-e önálló magyar államfőjelöltet az elnökválasztásokon. – Az RMDSZ kiválóan szerepelt a helyhatósági választások első és második fordulójában, összegezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredményt. A polgármestereket, alpolgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat beleértve mintegy háromezren állnak készen Erdély ügyeinek rendezésére. A magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak. Nem mindegyik RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és tisztújítást kell tartani. Az RMDSZ nem áll sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen, hangsúlyozta. Magyarországi politikusok kampányoltak az RMDSZ ellen, szerinte ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé." "Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható, építhető és őrizhető meg" – mondta. Markó szerint a választások legnagyobb újdonsága az etnikai átszavazás, az etnikai válaszfalak leomlása, a román szavazók RMDSZ iránti bizalma. Szatmárnémeti, Szászrégen és Margitta bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is szemléletváltás ment végbe. Markó Béla tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász Jenő indítványát, hogy az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó Béla a kolozsvári helyzetről úgy vélekedett: nem örül annak, hogy nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezető tisztséghez juttatni a megyei tanácsban. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felajánlotta becsületbeli lemondását erről a tisztségről, mert alulmaradt a marosvásárhelyi polgármester-választáson, de a szövetség vezetése nem fogadta el a gesztust. /Papp Annamária: Megerősített bizalom – a választások üzenete. Kampány után, kampány előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó szerencsének tartotta, hogy olyanok vették kezükbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megalapításának kísérletét, „akik az RMDSZ-ből képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás és tárgyalókészség híján koptak ki”. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet. Sófalvi László pedig a választások első fordulójára Székelyudvarhelyre delegált európai uniós néppárti megfigyelőcsoportot fideszes kommandónak nevezte. A sepsiszentgyörgyi Márton Árpád úgy vélte, az MPSZ-szel legfennebb csak 95–5 arányban lehetne osztozkodni, a nagyváradi Lakatos Péter viszont arra intett, gyorsan elsüllyedhet az RMDSZ hajója, ha belülről ütnek rajta léket. /L. P.: Lemondatták a választás veszteseit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2004. július 17.

Oláh István újságíró a Székelyudvarhely főterén felállított szoborcsoport ról írt. Annak egyik darabja a Vándor székely, sokak szerint Wass Albert. Már van másik verzió is, hogy a szobor Orbán Viktorra hasonlít. Oláh István sietett jelezni, hogy Csaba királyfiról nem maradt fenn rajz. /Oláh István: Ez a szobor más, mint ami. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2004. augusztus 10.

Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert perbe fogták, miután a Hargita megyei prefektúra kérte a nemrégiben kialakított szoborpark építkezési engedélyének semmissé nyilvánítását annak feltételezett törvénytelensége miatt. A tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrának helyet adó park egy műemlékvédelmi övezetben van, így az építkezési engedély és a városrendezési dokumentum kibocsátása nem a polgármester, hanem a megyei tanács elnökének hatáskörébe tartozik. /Per Szász Jenő ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./ A máj. 22-i szoborpark avatást követően Borbáth István, a városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője fordult beadvánnyal a Hargita megyei prefektúrához, amelyben jelezte: szerinte nem teljesültek a műalkotások felállításához szükséges törvényes feltételek. Akkor Farkas Domokos, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője a Krónikának úgy nyilatkozott: a hivatal már a munkálatok megkezdése előtt valamennyi szükséges engedély birtokában volt. Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, tudomása szerint május végén a prefektúra elvetette a Borbáth-féle beadványt, és meglepődve vette tudomásul, hogy mégis per indul a polgármesteri hivatal ellen. Komoróczy politikai indíttatásúnak vélte a szoborpark kialakításának törvényességét firtató beadványt. „Nem véletlen, hogy az RMDSZ-es frakcióvezető, Borbáth István személyesen jelentette fel a városházát. Az RMDSZ ezzel maga alatt vágja el a fát, hiszen magyar történelmi személyiségeket ábrázoló emlékművekről van szó” – sommázott a szóvivő. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus cáfolta, hogy a prefektúra korábban elutasította volna a szoborpark építkezési engedélyének törvényességét kétségbe vonó beadványt. Dusa elmondta, a beadványt a városi tanács nevében terjesztették be, Borbáth István RMDSZ-es frakcióelnök aláírásával. Ismeretes, a korábbi mandátum során a székelyudvarhelyi tanácsot RMDSZ-es képviselők alkották, miután az MPSZ-jogelőd Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben mandátumhoz jutott tanácsosokat bírósági határozattal kizárták az önkormányzati testületből. – Meg nem erősített információk szerint a teljes létesítmény összesen nyolcmillió forintnak megfelelő összegbe került. /Salamon Márton László: Csaba királyfi a vádlottak padján. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

2004. augusztus 25.

A prefektúra pert indított a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal ellen, mivel – úgymond – törvénytelenül állíttatták fel a város központjában levő parkban a tizenegy magyar történelmi nagyság és két szimbolikus alak, Csaba királyfi és a „vándor székely" alakját megörökítő szobrokat. A pert Borbáth István udvarhelyi magyar RMDSZ-es városi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető feljelentése alapján indították el. Az RMDSZ csúcsvezetése sem örült a szoboravató ünnepségnek. Markó Béla fanyalogva nyilatkozta, hogy a szobrok száma tizenhárom, ami pontosan annyi, mint az aradi szoborcsoporté, mégiscsak bántó a vértanúk szemszögéből nézve. Hargita megye újonnan megválasztott tanácselnöke, Bunta Levente pedig kijelentette a marosvásárhelyi RMDSZ SZKT-ülésen, hogy Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít. A szobor valójában egy csöppet sem hasonlít a Székelyföldön nagy népszerűségnek örvendő volt magyar kormányfőhöz. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Szobor-per és igazság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

2004. szeptember 14.

Hargita megye tanácselnöke, Bunta Levente egy régebbi RMDSZ-miniparlamenti ülésen (SZKT) bejelentette, hogy ,,Székelyudvarhe­lyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít.” A bejelentést megelőzően Borbáth István RMDSZ-es városi képviselő feljelentése alapján a Hargita megyei prefektúra formai hibákra hivatkozva pert indított az anyaváros központi parkjában emlékműegyüttest elhelyező Szász Jenő vezette polgármesteri hivatal ellen. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

2005. január 31.

Kuszálik Péter élcelődött a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban /Székely Ottonomia – írta/, hozzátéve, hogy az erdélyi magyarság sürgősségi listáján csak a tizedik helyen szerepel a székelyföldi területi autonómia. Tehát a Székely Nemzeti Tanács tizedrangú ügyekkel foglalkozik. Kuszálik szól „mindazoknak, akik a Székelyföld Ottonomiájában, Trianon revíziójában, a sült galambban, Orbán Viktorban, Csaba királyfiban reménykednek, ahelyett, hogy felismernék: mi a teendő az adott helyzetben.”. /Kuszálik Péter: Ottó! No, mi a’? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2005. február 9.

Székelyudvarhelyen 2004. május 22-én Szász Jenő polgármester szobrot állított Csaba királyfinak. A Magyarok Székelyföldi Társasága és Csíkszentlélek római katolikus egyházközsége pedig 2004 szeptemberében a romániai magyar sajtóban felhívással fordult a székelységhez és Erdély magyarságához, hogy tetszés szerinti összeggel támogassák a Csíkmindszenten felállítandó Attila-szobor elkészítését. A római katolikus egyházközség tehát emlékművet akar állítani a hunoknak, illetve annak a barbár hadvezérnek, aki pusztította és fosztogatta az európai kereszténységet, írta Barabás István, a lap munkatára. A csíkszeredai szoborbizottság szerint „Attilát a bátorság és a vitézi tettek példaképének ismerik el... Szobra a székely-magyar identitástudat szimbólumává válhat.” A hun származás „rögeszméje Magyarországról kapott szikrát”, írta Barabás, majd cikkében hosszasan cáfolta ezt az elméletet. /Barabás István: Őseink a Hadak útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2005. február 16.

Sike Lajos, a lap munkatársa ironikusan írt arról, hogy elszalasztott ilyen előadásokat: A hun-magyar etnogenezis a legújabb kutatások fényében, Csaba királyfi csillagösvénye, A Szent Korona tana és az elszakított területek, Hol keressük Attila sírját?, A székely rovásírás a magyar múlt fényében, A magyarság küldetése a Kárpát-medencében. Ehelyett elment a városi tanács soros ülésére, ahol „közösségünkre nézve is fontos dolgokat tárgyaltak”, továbbá az Erdélyi Kárpát Egyesület tagjaival egy közösen szerkesztendő falusi lap kiadásáról tanácskozott. /Sike Lajos: Magunk elibe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2006. március 3.

A Sarmisegetuza Egyesület azt követeli Székelyudvarhely polgármesterétől, hogy március 15. előtt távolítsák el a város szoborparkjából a ,,közismerten genocídiumra buzdító revizionista író”, Wass Albert szobrát, főleg, hogy bizonyos személyeknek szándékában áll a Székelyföld autonómiájának kikiáltása ezen a napon. Székelyudvarhelyen nincs Wass Albert-szobor – szögezte le polgármesteri hivatal szóvivője, Komoróczy Zsolt. Elmondta: tíz nappal ezelőtt az Elie Wiesel Intézettől kaptak egy hasonló témájú levelet, amelyben szintén az állítólagos Wass-szobor eltávolítását kérik. Nem tartjuk háborús bűnösnek Wass Albertet, de erről egyelőre nincs bírósági végzés – fejtette ki Komoróczy. Az udvarhelyi szoborparkban a történelmi személyiségek mellszobrai közt áll Csaba királyfi és a Vándor Székely szobra is – utóbbi a máig eltelt 40 évben otthonukat elhagyni kényszerült erdélyieknek állít emléket. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

2006. július 8.

Gub Jenő Szovátáról az egyik legszorgosabb néprajzkutató Maros megyében, az etnobotanika fogalmát itt alig ismerték, míg meg nem jelentek az ő közlései. Gub Jenő hétszer vett részt a Magyar Néprajzi Múzeum országos pályázatán, s vidéki tanárként négy első, két második és egy harmadik díjat nyert. A Magyar Néprajzi Múzeum javaslatára kötetben is megjelentek pályamunkái. Gub Jenő az ideit tartja a legértékesebbnek, bár csak III. díjban részesítették (az erdélyi pályázók közül egyedül „dobogós” helyen). Vasvártól Sopronig című munkája a marosvásárhelyi Csaba királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola életének egy rövid szakaszáról, a növendékek egyik csoportjának viszontagságairól, végül orosz fogságáról szól. Gub Jenő ugyanis hártyapapírra írt naplót vezetett, ennek alapján írta meg a szomorú történetet. /(bölöni): Egyedül dobogós helyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

2006. október 14.

Marosvásárhely óvárosában, a Bíróság utca 10. szám alatti házon emlékplakett emlékeztet arra, hogy itt élt és alkotott Székely János költő, prózaíró és felesége, Varró Ilona prózaíró. Az emlékplakett domborművét fiuk, Székely Jenő-János készítette. Székely János (1929-1992) beiratkozott a marosvásárhelyi Magyar Királyi Csaba Királyfi Honvéd Hadapródiskolába. 1944-ben az iskola tanulóit a keleti frontra vezényelték, majd több hónapos visszavonulás után angol–amerikai fogságba estek. Hazatérve tanulmányait a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán kiváló eredménnyel végezte (1952). A marosvásárhelyi Új Élet hetilap belső munkatársa lett, itt jelennek meg első versei, prózái. A nyugati hadtest c. kisregényében önéletrajzának egy részletét tárta az olvasó elé. Más művei: Csillagfényben (1955), Mélyvizek partján (1957), Itthon vagyok (1961), Küldetések (1963), Dózsa (1964), Virágok átka (1966), Gyermekkorom ösvényei (1967), Soó Péter bánata (1969), Maradék (1969), Az árnyék – Soó Péter bánata (két kisregény) (1972), A hallgatás tornya (válogatott versek 1949-1970) és Székely János legszebb versei (1976). Műveinek egy része román fordításban is megjelent. Felesége, Varró Ilona (1933-1993) a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, magyar irodalom szakon. Az Új Élet belső munkatársaként több írását jelentette meg a folyóiratban, valamint az Utunk és más romániai napilap hasábjain. Prózai írásait tartalmazta a Szolgálat (1966) és Változások (1969) című kötete. Székely János és Varró Ilona a marosvásárhelyi református temetőben nyuszanak. /Fodor Sándor (S.): Járom az utat… Varró Ilona és Székely János. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

2008. február 8.

Bukarestben bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. „Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester is kijárta magának, legyen egy elnöki karosszéke, kétnyelvű táblája pártszékházán, legyen pecsétje, jelvénye a hajtókáján Árpáddal, Csaba királyfival, Wass Alberttel egyszerre vagy külön-külön” – írta ironikusan Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa, a Népszavát tudósító cikkében. /Lokodi Imre, Marosvásárhely: Túl lenni a nehezén. = Népszava (Budapest), febr. 8./

2008. október 27.

Az egy főre eső Wass Albert szobormások alapján azt vélné valaki, hogy W. A. a legnagyobb magyar író, írta Sebestyén Mihály. Kifogásolta, mért nem Reményik Sándor, Kemény János, Tamási Áron /szülőfaluján kívül/ szobor készül, továbbá gróf, Bánffy Miklós, Áprily Lajos, Dsida Jenő stb. szobrát készítik el, a cikkíró folyatja az írók felsorolását. Ők „jobb ízlésű, Erdélyhez hűségesebb, egyetemes magyar irodalmat teremtettek”, mondott ítéletet a cikkben. „Miért a maga korában jelentéktelen író-nagyúr túldagasztott utókora?” Miért nincs inkább Kacsó Sándornak kultusza? /Sebestyén Mihály: Szoboröntők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Megjegyzés: Kacsó Sándor dicstelen szerepet játszott a Magyar Népi Szövetség élén! A hiányolt írók közül többnek készült szobra:1995. június 24-én Marosvécsen leleplezték Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. 2007. október 27-én felavatták Marossárpatakon Kemény János szobrát, a helybéli Miholcsa József alkotását. Székelyudvarhelyen 1993. május 29-én ünnepélyesen felavatták Tamási Áron mellszobrát. 2003. jún. 13-án Korondon a középiskola előtt felavatták az Erős várunk nékünk az anyanyelv témájú térkompozíciót, Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész monumentális alkotását. Leleplezték azoknak a nagy személyiségeknek féldomborműveit – szám szerint 10 reliefet –, akik anyanyelvünk ápolásáért sokat fáradoztak, köztük a Tamási Áronét is. 2004. szeptember 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát. Szatmárnémetiben az egykori Deák téren 1997. május 16-án volt a Dsida Jenő mellszobor felavatása. Baróthi Ádám szobrászművész elmondta, hogy Dsida Jenőnek állítanak emléktáblát, aki hajdanán Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában. Marosvásárhelyen az Aquaserv vízüzemnél a vízüzem épülete tervezőjének, Kós Károlynak emeltek szobrot. A mellszobor tervét Gyarmathy János és Kiss Levente szobrász készítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. júl. 3./ Székelyudvarhelyen leleplezték a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. /Krónika (Kolozsvár), 2004. máj. 24./ 2003. május 16-án leleplezték Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum folyosójának falán a Kuncz Aladár írót ábrázoló domborművet, amelyet alkotója, Kő Pál magyarországi szobrászművész ajándékozott az iskolának. 1991. október 13-án Bölönben ünnepélyesen felavatták a falu nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor szobrát, Jecza Péter szobrászművész alkotását. 2004. júl. 8-án felavatták Bölöni Farkas Sándornak a felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. Az obeliszk tetején, a Ledniczky Tamás szobrászművész által Bölöni Farkas Sándorról készített új mellszobor áll, az eredeti, Szathmári Pap Károly által kivitelezett mellszobor ugyanis egy közelmúltbeli viharos időjárás miatt kettétört.


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998