udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cseh Gábor

2006. szeptember 8.

A tízéves múltra visszatekintő Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület /MA-ZA/ aktív, sok találkozót, rendezvényt tartottak. Cseh Gábor egyesületi elnök beszámolójában szépszámú rendezvényt sorolt fel, s szó esett a tervekről is, az ’56-os forradalom októberi emlékünnepére készülődésről, s a Zalaegerszegen felállításra szánt székely kapuról. Az egyesület rendszeres tevékenységgel ápolja a két város közötti baráti viszonyt, mely tevékenység kiterjed a gazdasági, társadalmi, oktatási, művelődési és sportéletre egyaránt. Júliusban Marosvásárhelyre érkezett például 35 zalaegerszegi és 14 vajdasági gyermek és felnőtt. A MA-ZA Baráti Kör Egyesület meghívására jöttek. Erdélyi körútra is indultak. Augusztusban marosvásárhelyi gyermekek üdülhettek Balatongyörökön. /Ma–Za híradó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

2007. február 24.

Marosvásárhely és Zalaegerszeg testvértelepülések. Wass Albert idézetet /”…és maradok ez úton, míg csak élek, töretlen hittel, ember és magyar. ”/ véstek be a zalaegerszegi Testvérvárosok Parkjában felállított székely kapuba. A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület nevében Cseh Gábor elnök kérte a zalaegerszegi polgármestert, dr. Gyimesi Endrét és az illetékes erdélyi tisztségviselőket, hogy az általuk elérhető fórumokon tegyenek javaslatot: Wass Albert író születésének 100., halálának 10. évfordulója kapcsán a 2008-as esztendőt nyilvánítsák Wass Albert-emlékévvé. /Wass Albert-emlékévjavaslat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2007. február 24.

Február 9-én Marosvásárhely harmadik alkalommal szervezte meg farsangi bálját a Marosvásárhely – Zalaegerszeg (MA–ZA) Baráti Társaság. Mindez a lelkes szervezőknek, elsősorban Cseh Gábor elnöknek köszönhető. /(erdélyi): A harmadik farsangi bál. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2007. április 7.

Háromszáz évvel ezelőtt, 1707. április 5-én, Marosvásárhelyen, a vár alatti Postaréten iktatták be II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé. Erre emlékeztek április 5-én a Vár sétányon levő Rákóczi-szobornál. Az ünnepélyen megjelent Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, és Marosvásárhely két alpolgármestere, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. „Sem 1848, sem 1956 nem lehetett volna a kuruc szabadságharc által meghirdetett eszmék nélkül. Habár a magyar nemzet életében hosszú, hétéves küzdelmet jelentett, az utókor emlékezetében levert csataként él tovább” – foglalta össze Csegzi Sándor alpolgármester a szabadságharc jelentőségét. „Lélekben ott vagyunk, együtt ünnepelünk veletek…” – tolmácsolta Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke a zalaegerszegiek üzenetét. A Kővirág együttes előadásában elhangoztak a Csinom Palkó, Csinom Jankó és más közismert nóták. II. Rákóczi Ferenc Marosvásárhely történelmében játszott szerepének jelentőségét Tamási Zsolt történész vázolta fel. Az ünnepélyes koszorúzást követően a Teleki-házban, a református egyházközség tanácstermében az erdélyi fejedelmeknek szentelt kiállítás nyílt. Ötvös József, a Marosvásárhelyi Református Egyházközség esperese nyitotta meg a Novák József erdélyi fejedelmeknek szentelt kiállítását. „Buda eleste után Erdély vált a magyar nyelv fellegvárává, itt nyomtatták a könyvek kilencven százalékát,… vidék és centrum között nem volt akkora különbség, mint amilyet ma tapasztalhatunk” – méltatta Tófalvi Zoltán közíró Erdély kiemelkedő szerepét a magyar történelemben. Őt követően Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szólalt fel. /Ferencz Melánia: II. Rákóczi Ferencre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

2007. május 26.

Népes zalaegerszegi küldöttség érkezett Marosvásárhelyre, a ZA-MA és MA-ZA baráti társaságok baráti kapcsolatai ismét felfrissülhettek. Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke köszöntötte a testvérvárosból érkezett vendégeket, köztük dr. Hóbor Erzsébetet, a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság elnökét. /Antalfi Imola: Zalaegerszegiek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2008. november 25.

Festményeknek és termésköveknek ad otthont két hétig Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius templom Bözödi György terme: Nagy Melinda Gyöngyvér nonfiguratív, illetve hagyományos stílusban készült festményeinek, valamint Cseh Gábor különleges formájú köveinek. A fiatal, nemrég diplomázott csíkszentdomokosi festő saját fejlesztésű technikával készült alkotásai, a kifeszített fóliákra nyomdafestékkel rajzolt alakzatok. Cseh Gábor marosvásárhelyi mérnök a Nyárád, a Küküllő és a Küsmöd medrében talált rá a természet által formált kövekre, melyeknek ő adott végső formát. /Antal Erika: Festmények és kövek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2009. május 30.

Cseh Gábor Székelyvilág című könyvét mutatják be június 2-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A marosvásárhelyi Pro XXI Kiadó által megjelentetett kötet a székelyek mondáit, legendáit tárja az olvasó elé. /Székelyvilág – könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

2009. június 5.

Tündérek, lidércek, hajdani fejedelmek és a nép egyszerű fiai elevenednek meg és művelnek csodás dolgokat Cseh Gábor Székelyvilág című könyvében, melyet június 2-án mutattak be Marosvásárhelyen a Bernády Házban. Moldován Orsolya színművésznő részleteket olvasott fel a 90 mondát tartalmazó gyűjteményből. A szerző a 70-es években barátjával kerékpárral bejárta Székelyföldet. Útközben vár- és templomtörténeteket, kapufeliratokat gyűjtöttek. Székelyföldi vándorútjairól mondákkal, legendákkal felpakolva tért haza. A Romániai Magyar Szó a kilencvenes évek elején sorozatban közölte az általa gyűjtött mondákat. /Nagy Székely Ildikó: Csodatermő Székelyvilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998