udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cseh Gusztáv

1990. szeptember 22.

Olivier Lustig nyugalmazott ezredes csak Észak-Erdély zsidóságának tragédiájával foglalkozott, állapította meg Vasas Samu, kimondva, hogy az egész magyar nép fasiszta volt, a román nép ellenben mentes maradt a fasiszta fertőzéstől. Valójában a pártlap, a Scinteia 1945. máj. 24-i és aug. 4-i, a Mantuirea 1944. nov. 20-i és 1945. márc. 26-i számai megírták, mi is a valóság. A cernovici főrabbit megkínozták, majd agyonlőtték. Jegában 14 ezer, Toroinet és Radauti megyékben 15 ezer zsidót gyilkoltak meg. Transznisztriába, két megsemmisítő táborba deportáltak 108 ezer zsidót, ahol közülük 64 556-an meghaltak. Bukovinából 58 ezer zsidót vittek el, akik közül csak 12 ezren tértek vissza, Odesszában 30 ezer, Bagdanoviza táborában 50 ezer, Galacon 70 ezer, Cetatea Alban 10 ezer embert öltek meg, Virjuleni és Marculesti táboraiban 24 ezren haltak éhen. Összesen tehát 323 000 zsidót öltek meg. Lustignak elkerülte a figyelmét az, hogy erről a tragédiáról Romániában háromkötetes Fekete könyvet állítottak össze 1946-ban. Igaz, hogy később zárolták ezt az összefoglalót. - Raoul Sorban a hetvenes években Kós Károly lefasisztázásával keltett feltűnést. Festő volt, művelődéstörténész, most pedig felcsapott történésznek, megjelent művében /Fantasma imperiului Ungar si Casa Europei/ revizionistaként szerepel Szabó T. Attila nyelvtudós, Herepei János, de Németh László, Sütő András és Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Raul Sorban akinek jelleme, viselt dolgai ismertek most egy könyvvel jelentkezett: Fantasma imperului ungar si Casa Europei, Bucuresti, 1990. A szerző munkája függelékében adott egy felsorolást: "Erdélyről és a romániai magyarokról szóló revizionista és hungarista könyvek nem teljes listája". Sorban revizionistának kiáltotta ki Cseh Gusztáv metszeteit erdélyi személyiségekről, Kányádi Sándor verseit az év hónapjairól vagy Szabó T. Attilának a helynevekkel foglalkozó művét. A szerző a hungarizmust az összmagyarság, a mindenkori magyar állam vezéreszméjévé tette: "A Magyar Birodalom fantomja ma áthatja a magyar politika minden munkatervét." Könyvében Klapka György, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Kós Károly és mások egy-egy kijelentésük miatt hungaristrák lettek. /Balázs Sándor: Cérnára fűzött rögeszme. = A Hét (Bukarest), szept. 27./

1998. június 22.

Cseh Gusztáv (1934-1984) grafikáiból nyílik kiállítás jún. 22-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban, amelynek élén hat éven állt a búcsúzó igazgató, Járai István. A megnyitón jelen volt a bukaresti művészeti élet számos képviselője. A Magyar Kulturális Központ a román főváros művészeti-kulturális életének egyik közkedvelt műhelyévé vált az elmúlt években. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2000. december 7.

Dec. 8-án nyílik Kolozsváron, a Korunk Galériában Cseh Gusztáv erdélyi képíró grafikai kiállítása. Két nagy rézkarc-sorozata, a Hatvan főember és a Jeles házak könyvalakban is megjelent. Végakaratának megfelelően Alsócsernátonban vannak grafikái. A megnyitón fellép Boér Ferenc színművész és Ruha István hegedűművész. /Korunk Galéria. A főemberek között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2001. december 7.

Két éve, hogy dr. Cseh Áron, a neves kolozsvári képzőművész, néhai Cseh Gusztáv fia kolozsvári magyar konzul diplomataként tért vissza szülővárosába. Az eltelt közel két év során sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni mind a magyar, mind a román civil és politikai szervezetekkel, a magyar történelmi egyházakkal és az erdélyi értelmiség jeles képviselőivel, tekintett vissza az eltelt időre. Vidéki látogatásai során nagyon sok polgármestert, alpolgármestert, helyi magyar közösségi vezetőt ismerhetett meg. A magyar államalapítás ezredik évfordulóját együtt ünnepelhette az erdélyi magyarsággal. A legkisebb szórványtelepüléstől a legnagyobb székelyföldi városig méltóképpen megünnepelték ezt a jeles eseményt, ez jelzi, hogy az erdélyi magyarban él a magyarságtudat, és őrzi a hagyományait. A kolozsvári főkonzulátust évente körülbelül tizenhat-tizenhétezer román állampolgár keresi fel a magyarországi tartózkodáshoz szükséges vízum beszerzése céljából. Cseh Áron feladatkörébe a politikai, kulturális-gazdasági és sajtófigyelő munka tartozik. /Máté Erzsébet: "Az erdélyi magyarságban él a magyarságtudat" Interjú Cseh Áron kolozsvári magyar konzullal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2002. február 27.

Febr. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban László Bakk Anikó és Haszmann Pál jóvoltából a Mátyás Napok alkalmával kiállították Cseh Gusztávnak, a néhai jeles grafikusművésznek a Csernátoni múzeum anyagát képező Hatvan főember és Jeles házak című rézkarc sorozatát. A megnyitón részt vett Cseh Áron konzul, a művész fia, Alföldi László főkonzul feleségével, Kopacz Mária festőművésszel. /N. J.: X. Mátyás Napok. Cseh Gusztáv, az erdélyi grafika megújítója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2002. június 6.

Új könyvek egész sorát mutatja be a Korunk szerkesztősége jún. 6-án Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője úgy nyilatkozott, hogy Kolozsvár mutatkozik be újra Budapesten. Az erdélyi irodalom, a képzőművészet, az előadóművészet és a könyv együtt jelentkezik a magyar fővárosban. A könyvek a Korunk Baráti Társaság, illetve a Komp-Press kiadásában jelentek meg. A magyarokra figyeltek című publicisztika-gyűjtemény egy ország politikai életét, kulturális jelenségeit követi napról napra. Másik fontosnak könyv a Cseh Gusztáv pátriája címen most megjelent hármaskönyv. Az 1985-ben elhunyt kitűnő erdélyi grafikus munkáit foglalja egybe. Cseh Gusztáv annak idején rézbe karcolta a Hatvan főembert és a Jeles házakat, tehát Erdély történelmi múltját. Ezt egészítették ki a Megrajzolt pátria című kötettel, amely egybegyűjti Cseh Gusztáv eddig be nem mutatott grafikai munkásságát. A könyvekben jelentkező hat grafikust mutatnak be. /A már nem élő Cseh Gusztáv művein kívül Bardócz Lajos, Bencsik János, Paulovics László, Szilágyi V. Zoltán és Tettamanti Béla munkáit./ /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Korunk-nap az Urániában. Kolozsvár újra bemutatkozik Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2002. augusztus 23.

Harminc évvel ezelőtt, 1972-ben Kónya Ádám tanár diákjaival Csernátonban táborozott, ez volt egyben a múzeum alapjának a lerakása is. Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum igazgatója emlékezett: Cseh Gusztáv összefogta a képzőművészeket. Így született meg Gergely István két szobra Bod Péterről és Végh Antalról. Cseh Gusztáv elkészítette a 60 főember, s a Jeles házak sorozatát. 1973. január 24-25-én a falu közössége elhatározza, hogy meg kell nyitni a múzeumot. Megszületett a múzeum mellett a Csernátoni Népfőiskola, s a Bod Péter Közművelődési Egyesület. Mindhárom lényege a népművészeti tevékenység összefogása, alkotótáborok létrehozása. /Gazda Zoltán: Harminc éves a csernátoni csoda. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 23./

2002. szeptember 18.

A korábbi évek két nagy könyvsikerét, Cseh Gusztáv Hatvan főember és Jeles házak című rézkarcsorozatát K. Jakab Antal új szövegével, egy harmadik kötettel kiegészítve (Megrajzolt pátria) jelentette meg bibliofil kiadásban a Korunk Baráti Társaság, Cseh Gusztáv pátriája címmel. - A Korunk legújabb száma a modern vizualitással foglalkozik. /Az erdélyi főemberektől a római performanszig (a Györkös Mányi Albert Emlékházban). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2002. december 18.

Korunk könyvvásárt tartottak Kolozsváron, a Tranzit házban. Az év egyik nagy könyvszenzációja az a hármas könyv volt (Jeles házak; Hatvan főember; Megrajzolt pátria), mely Cseh Gusztáv munkásságának jelentős részét mutatta. Bemutatták még Tibori Szabó Zoltán kismonográfiáját Balogh Péter szobrászművészről és a Korunk 12. számát, mely tematikája szerint emlékeztető a 20. század sötét évtizedeire, és tisztelgés azoknak a családoknak a tagjai előtt, akik nemesi származásuk miatt a történelem egyik legembertelenebb rendszere meghurcolásainak áldozataivá váltak. /Korunk könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2003. március 22.

Egyre gyakrabban fordul elő, amikor a kulturális kiadványokat, tevékenységet nem csupán az alapítványi szféra finanszírozza, hanem a háttérben működő gazdasági vállalkozások is. Ilyen helyzet alakult ki az utóbbi években a Korunk köré csoportosult intézmények fenntartására is. A Korunk folyóirat, a szerkesztőség által készített további kiadványok (Magropres, Sajtófókusz stb.), a Komp-Press által megjelentetett könyvek sok pénzt igényelnek. Ennek egy részét a Komp-Press különféle gazdasági jellegű tevékenységek vállalásával is próbálja előteremteni.Egyik ilyen tevékenység a hírszolgálat. A Komp-Press naponta két alkalommal e-mailen továbbítja megrendelőinek a Hírcsomagot, amely a romániai magyarság számára legfontosabb kulturális, politikai, gazdasági és közéleti híreket, háttér-, illetve előzetes információkat (rendezvényekről, eseményekről stb.) tartalmazza. A hírcsomag ezenkívül heti rendszerességgel tartalmaz egy-egy Komp-Press nagyinterjút (eddigi interjúalanyaik között szerepelt: Tonk Sándor, Bakk Miklós, Veres Valér, Horváth István, Eckstein-Kovács Péter, Markó Béla stb.) A Hírcsomag déli kiadásában egy-egy napi vezérpublicisztikai anyag található, amely a legégetőbb közéleti problémát közelíti meg. (A napi publicisztikákból 2002-ben a Komp-Press Baráti Társaság kiadásában rangos kötet látott napvilágot A magyarokra figyeltek címmel.) Továbbá a Komp-Press Hírszolgálat tekintélyes helyszíni beszámoló-rovatot működtet, és román lapszemlét is biztosít megrendelőinek. A Hírcsomag ára havonta 100 amerikai dollár (plusz ÁFA). A Hírszolgálat munkatársai speciális igényre össze tudnak állítani tematikus hírszolgálati blokkot. A Komp-Press Hírszolgálat 2000-től működik, azóta napi rendszerességgel szállítja a friss híreket megrendelőinek. Jelenleg 17 külső és belső munkatársuk van, tudósítóik Erdély egész területén tevékenykednek. A Korunk Baráti Társaság (KBT) 1993-tól ad ki könyveket (útikalauzokat, esszé- és tanulmányköteteket, képzőművészeti és irodalmi munkákat, albumokat). A kiadványok között olyan nagy népszerűségre szert tett könyvek is vannak, mint a Teremtmények arca (a 20. század legszebb magyar versei) és a Cseh Gusztáv pátriája című hármaskönyv, amely tartalmazza a Hatvan főember és a Jeles házak rézkarc-sorozatot is. A KBT antológiákat jelentet meg, angol, német és román nyelven is. Az Ariadne sorozat ugyancsak nagy népszerűségnek örvend. Ebben a sorozatban jelent meg többek között Lászlóffy Aladár, Láng Gusztáv, Kibédi Varga Áron, Tompa Gábor, Hajdú Farkas-Zoltán, Salat Levente, Keszeg Vilmos, Tánczos Vilmos tanulmányainak gyűjteménye. /Üzleti próbálkozások a kultúra támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2003. december 10.

Cseh Áron Gusztávot kolozsvári magyar főkonzuli minőségében nemrég erősítették meg hivatalosan. A kolozsvári születésű magyar diplomatával, Cseh Gusztáv néhai grafikusművész fiával készített a Szabadság beszélgetést. Ő a legfiatalabb külképviseletet vezető magyar diplomata. 1998-ban végzett a budapesti jogi karon, s utána sikerrel felvételizett a Külügyminisztériumba. 2000 januárjában Soltész Levente kolozsvári magyar konzult váltotta fel tisztségében , a főkonzul helyetteseként dolgozott 2003. szept. 1-jéig. Első beosztottként politikai, gazdasági és kulturális feladatokkal foglalkozott. Az ezeréves államalapítást rendkívül intenzív módon ünnepelték meg. Alföldi László akkori főkonzullal együtt megközelítően százötven ünnepi rendezvényen, kopjafa-, zászló-, emlékház- stb. avatáson vett részt a kétéves ünnep során. Évente átlagosan harmincöt-negyven magas szintű állami delegáció látogatásának előkészítésében és lebonyolításában vesznek részt. Konzuli kerületük Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Bihar, Szilágy és Kolozs megye. A kolozsvári főkonzulátus nemzetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű. A hivatal ellátja a hagyományos konzulátusi feladatokat, a magyar állampolgárok érdekvédelmét, a bajba jutott magyar állampolgárok megsegítését. A főkonzulátusnak alapvető feladata ezenkívül a vízumkibocsátás. A kolozsvári főkonzulátus évi mintegy 22 ezer vízumot bocsát ki. Románia összes megyéjéből érkező vízumkérelmező polgárt kiszolgálják. Az erdélyi magyarság politikai, egyházi, kulturális életének a figyelemmel követése, a rendezvényeken való részvétel is része munkájuknak. Intenzív kapcsolatot építettek ki a helyi és központi RMDSZ vezetőivel, az erdélyi történelmi magyar egyházak püspökeivel, a civil szféra vezetőivel, újságírókkal. Kolozsvár főterén magyar lobogó alatt dolgozhat, ez rendkívüli megtiszteltetés számára. Kolozsváron jó viszonyt ápolnak a román politikai pártokkal, a megyei tanács elnökével, a mindenkori prefektussal is, mondhatni mindenkivel, kivéve a Nagy-Románia Pártot és a helyi polgármestert. Cseh Áron gazdasági téren szeretne változást elérni. /Balló Áron: Küldetés és jelkép Kolozsvár főterén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2004. november 5.

Október 27-én másodszor adták át a budapesti Hilton Szállóban a Szervátiusz Tibor és felesége, Klára asszony által 2003-ban, Szervátiusz Jenő születésének századik évfordulója alkalmából létesített Szervátiusz Jenő-díjat. A 2003-ban első alkalommal díjazott karcagi szobrászművész, Győrffy Sándort követően az idén Márton Árpádot illették ezzel a megbecsüléssel. Márton Árpád festőművész /sz. Gyergyóalfalu, 1940. okt. 6./ a hatvanas években lépett az erdélyi művészeti élet meghatározó személyiségei sorába. A hatvanas években, gyakorlatilag a magyarországi folyamattal egy időben Erdélyben is kezdetét veszi a művészet modernizációja. A megújulásnak természetesen Kolozsváron is vannak/voltak úttörői – például Szervátiusz Tibor, Tóth László festőművész vagy a Kolozsvári Grafikai Iskola olyan személyiségei, mint Feszt László, Cseh Gusztáv, Bardócz Lajos, Árkossy István és mások. A modernizáció első hullámában, a hatvanas években jött létre a marosvásárhelyi művésztelep, a második hullámban, a hetvenes évek első felében a Hargita Műhely, s az évtized végén a harmadik hullám avatta Sepsiszentgyörgyöt, Nagyváradot és Temesvárt az avantgárd mozgalmak kísérleti állomásaivá. A második hullámban érkezett Csíkszeredába Gaál András és Márton Árpád, s ezzel megindult a Hargita Műhely tevékenysége. /Banner Zoltán: Szervátiusz Jenő-díj Márton Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

2005. június 11.

Tíz romániai magyar grafikus, Baász Imre, Cseh Gusztáv, Feszt László, Gy. Szabó Béla, Haller József, Kusztos Endre, Nagy Pál, Plugor Sándor, Szabó Zoltán (Judoka) és Újvárossy László alkotásaiból nyílt tárlat május elején, a Római Magyar Akadémián. /Vécsi Nagy Zoltán: Romániai magyar grafikusok alkotásai Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2005. szeptember 28.

Szerencsés véletlen Asztalos Lajos könyvének /Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár, Kolozsvár Társaság, Polis Könyvkiadó, 2005/ és Kolozsvár városalaprajzának /Clausenburg – Cluj – Kolozsvár (városalaprajz, 70x47 cm) ART HISTORIA Kft., Kolozsvár, 2005/ egyidejű megjelentetése. Asztalos Lajos könyvének élén történeti fejezet áll, amely végigkíséri Kolozsvár, Kolozsmonostor, Szamosfalva és Kardosfalva fejlődésének menetét a római kortól napjainkig. Ezt követi a névtani fejezet, benne a hegy- és víznevek, az utcák, terek neve, a határ- és a dűlőnevek, az emberi létesítmények – épületek, lakóházak, hidak, emlékművek, oktatási intézmények stb. – neve. Kolozsvár nevei több mint 500 oldalon, Kardosfalva nevei 3 oldalon, Kolozsmonostor nevei 30 oldalon, Szamosfalva nevei 15 oldalon át sorakoznak. A szócikkekben, ha vannak, időrendi adatok sorakoznak, végül a név eredetére, a névadás okát magyarázó rész zárja a szócikket. Asztalos Lajos könyvének értékét növelik azok a térképek, amelyek mellékletként találhatók a kötetben: Kolozsvár térképe, Helfst Joseph metszete (1714). Szabad királyi Kolozsvár városának és körül vevő várfalainak Rajzolatja (1831); Kolozsvár földtani térképe (1870), metszé Hess Jós tiszt. Magyar királyi állami nyomda Budán. Kolozsvár szabad királyi város térképe, Tompa János rajza; Kolozsvár törvényhatósági királyi város tervrajza, J. Mach térképe (1892 után). Kolozsvár törvényhatósági joga szabad királyi város átnézeti térképe, Rajzolta id. Cseh Gusztáv (1941). Hátlapján utcanévjegyzékkel. A Radu Oltean rajzolta térképen a város felülnézetből, madártávlatból látható, 51 építmény – várfalak, vártornyok, várkapuk, emlékművek, s ezek román, magyar és angol neve mellett az építési év, néhánynak a bontási éve is. Asztalos Lajos könyve és a városalaprajz hiteles tükre Kolozsvár kincses múltjának, „hiszen a helyek megnevezése mindig is ahhoz a népességhez kötődött, amelyik ott élt. S ez igaz még akkor is (vagy különösen akkor), ha újabb időkben a névadás ezen a téren is eszköze lett a mesterséges múltteremtésnek. A folyton változó elnevezések mai forgatagában élő ember végre megtudhatja, hol is él valójában”. /Málnási Ferenc ny. magyartanár – Kolozsvár: Kolozsvár múltjának hiteles tükrei. Két könyv – szerencsés véletlen egybeesése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2005. október 31.

Kolozsváron második alkalommal került sor a Farkas utcai napok rendezvénysorozatára, amelynek keretében október 28-án megnyílt a Farkas utcai templom a képzőművészetben című, több mint félszáz alkotást bemutató képzőművészeti tárlat. A Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség, valamint a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a László Dezső Alapítvány hagyományteremtő rendezvénysorozata istentisztelettel kezdődött. Fazekas Zsolt lelkipásztor bemutatta internetes honlapjukat. Németh Júlia műkritikus a Farkas utcának és református templomának művelődéstörténeti szerepét hangsúlyozta, és annak irodalolmi vetületeiből idézve tért rá a közelmúlt és korunk jeles képzőművészei, többek között Cseh Gusztáv, Kós Károly, Szolnay Sándor, Dóczyné Berde Amál, Veresspál, Balázs Péter, Györkös Mányi Albert, Cs. Erdős Tibor, Feszt László alkotásaiból rendezett tárlat méltatására. /(h): Farkas utcai napok – másodszor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2006. március 18.

Csutak Levente életút-kiállításnak is nevezhető grafikai tárlatának összekapcsolása a kézdivásárhelyi március 15-i ünnepségekkel telitalálat. Csutak Levente pályájához a szellemi önvédelem kapcsolódik. Az erdélyi művészet és művészeti élet második világháború utáni megújulása a csatatér. Ez a korszak egy csodálatos képzőművész-nemzedéket indított el. Elég Csutak Levente pálya- és kortársaira gondolni, Feszt Lászlóra, Cseh Gusztávra, Deák Ferencre, Bar­dócz Lajosra vagy Árkossy Istvánra. Csutak Levente Ko­vász­nán született, innen indult meghódítani a művészet világát. A marosvásárhelyi Művészeti Líceum képzőművészeti tagozata után a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola következett, ahol Andrássy Zoltán, Feszt László és Kádár Tibor voltak a mesterei. 1964–68 között Nagyszebenben rajztanárként dolgozott, 1968-ban a brassói Új Idő hetilaphoz, az időközben nevet változtató Brassói Lapokhoz kerül grafikai szerkesztőként. Bras­sóban teljesedett ki művészi pályája, évtizedeken át szervezte a Brassói La­pok Galériáját, amelyben több mint százötven művésznek biztosított bemutatkozási lehetőséget. Csutak Levente 2000-ben vonult nyugdíjba. 1990-től új korszak kezdődött az erdélyi magyar művészetben. Csutak Levente, szinte természetszerűen találta meg ebben a régóta esedékes identitás-helyreállításban hőseit, eseményeit, eszményeit. Sorra rajzolta meg Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor, Gábor Áron, Kós Ká­roly, Kossuth Lajos, Bod Péter, Szacsvay János, Mikes Kelemen, Orbán Balázs és mások portréját. A háromszéki forradalom és szabadságharc egyik kedvenc témája Csutak Leventének, írta Banner Zoltán. /Banner Zoltán: Csutak Levente, a grafikus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2006. március 30.

Kántor Lajos szerint a kincses város talán legszebb galériáját nyitják meg március 31-én: az 1956 jegyében avatandó Kolozsvár Galéria kolozsvári magyar kultúrinformációs központot kíván működtetni. A Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos elmondta, hogy a Főtér 22. szám alatt, a magyar főkonzulátus tőszomszédságában lévő épület tetőterének 145 négyzetméteres felülete kiválóan alkalmas galériának. A galérián Erdély és Kolozsvár magyar kulturális-történelmi hagyományaihoz kapcsolódó, állandó részlegeket rendeznek be. Balázs Péter kolozsvári festőnek nyílik emlékszoba jellegű tárlata – hiszen a Kolozsvár Galéria otthona a magyarfenesi születésű, 2003-ban elhunyt művész műteremlakása volt, előtte pedig a Nagyváradon született, 1998-ban Kolozsváron elhunyt Miklóssy Gábor festő műterme. Paulovics László munkái, Cseh Gusztáv és Cs. Szabó László emlékrésze is itt kap majd helyet. A mintegy 50 négyzetméteres nagy terem előadások megszervezésére is alkalmas. Szintén itt láthatók a Kolozsvár Társaság 1956-os emlékműpályázatára érkezett szobormakettek is. Az új létesítmény a Kolozsvár Társaságnak és a Korunk folyóiratnak is székhelyül fog szolgálni. /Gergely Edit: Kolozsvár Galéria nyílik. Kultúrinformációs központot indít be új székhelyén a Kolozsvár Társaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2006. május 13.

Négy állandó kiállítás kapott helyet a Kolozsvár Társaság új székhelyének falain: Paulovics László: Erdélyi íróportrék; Cs. Szabó László és Kolozsvár; Cseh Gusztáv rézkarcai; Balázs Péter – emlékszoba. A látogató mintegy virtuális művelődés- és irodalomtörténeti sétát tehet a képek nyomán, a május 12-i megnyitón Poszler György kolozsvári születésű akadémikus volt a népes közönség kalauza. Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság képviseletében elöljáróban elmondta: az egyesületnek otthont adó műemléképület – egykor Balázs Péter, előtte Miklóssy Gábor műterme – ajtaja nem csak ünnepi alkalmakkor áll nyitva. Naponta felkereshetik az érdeklődők. Információs központként szolgál majd az épp zajló művelődési eseményekről, műemlékek látogatási idejéről, városséták lehetőségéről helyi érdeklődőknek, külföldi és belföldi turistáknak egyaránt. Boér Ferenc színművész Szabédi László verseiből összeállított versműsort adott elő. A Szabédi-napok programja délután megnyitóünnepséggel és előadásokkal folytatódott 1956, Erdély és a magyar írók témakörben. Május 13-án Szabédi sírjának megkoszorúzásával zárul a rendezvény. /F. I. Állandó tárlatavatóval indult a Szabédi-napok rendezvénysorozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2006. július 8.

Kulturális központként tartható számon a Kolozsvár Társaság új székhelye, amely néhány hónapja a Főtér 22. szám alatt található, és ahol immár négy állandó kiállítás is látható. Az a cél, hogy a Kolozsvár Társaság fontos szerepet töltsön be az itt élő magyarság társadalmi és kulturális életében, mondta el Kántor Lajos. Jó úton halad a Sétatéren felállítandó 56-os emlékmű engedélyeztetése, esély van rá, hogy a városi tanács, illetve a polgármesteri hivatal illetékesei ne emeljenek kifogást az emlékmű felállítása ellen. Az állandó kiállítások: Cs. Szabó László és Kolozsvár; Erdélyi Magyar Írók (Paulovics László sorozatának bemutatása); Cseh Gusztáv grafikái (Hatvan főember, Jeles házak) és Kalotaszeg a festészetben címmel. Ökumenikus lelkésztalálkozóra is sor került, Vetési László szervezésében. /Köllő Katalin: Pillanatkép a Kolozsvár Társaságról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2006. július 29.

A Kolozsvár Társaság Kántor Lajos elnökletével városi méretűvé szélesítette hatáskörét. Kolozsvárnak beszédes múltja, jelene és jövője van. A jelek szerint e hármas összetevő jegyében tevékenykedik a szervezet. A lehető legvonzóbb helyen, Kolozsvár főterén, a 2003-ban elhunyt Balázs Péter festőművész egykori, 23. szám alatti, Szent Mihály-templomra néző, második emeleti otthonában. Az ajtaját minden érdeklődő előtt szélesre táró festőművész emlékének méltó megőrzésére aligha akadhatott volna megfelelőbb lehetőség, mint ez a művészeti-művelődési célokat szolgáló szervezet székhelyévé átalakított lakás. Egy csöppnyi Kolozsvár. A bejáratnál Cseh Gusztáv jeles házakat, főembereket bemutató rézkarcai – fia, Cseh Áron főkonzul adománya – fogadják a látogatót. A beugróban van a „Cs. Szabó László-szoba”. A legtágasabb teremben kaptak helyet a Paulovics László készítette portrék. A Németországban élő, de kolozsvári-szatmári kötődését feledni nem tudó grafikusművész ajándéka. A Balázs Péter-emlékszoba a festő nagyméretű olajképeinek gyűjteménye. /N. J.: A tárgyi és szellemi kultúra vonzásában. Látogatóban a Kolozsvár Társaság székhelyén. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2006. szeptember 18.

Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Kabán József fotóművész több évtized alatt felgyűlt alkotásaiból nyílt tárlat. A fotók az erdélyi magyarság képzőművészeinek, irodalmi nagyságainak, színészeinek (Kós Károly, Szervátiusz Jenő, Cseh Gusztáv, Gy. Szabó Béla, Incze Ferenc, Bisztrai Mária stb.) arcképeit mutatja be, emellett a hagyományos fényképészet hatáskörét túllépve, sokszor grafikába menő kompozíciókkal is jelentkezett. Annak idején a Korunk Galéria az ő kiállításával indult útjára. /Ö. I. B.: Kabán József, a múltidéző. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2006. október 21.

Az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulójára emlékeztek október 20-án Kolozsváron. Az RMDSZ, a magyar főkonzulátus és a Kolozsvári Magyar Opera szervezésében rendezett gálaest Páskándiné Sebők Anna Erdély 1956 című filmjével kezdődött. Dr. Cseh Gusztáv Áron kolozsvári magyar főkonzul köszöntötte az egybegyűlteket. „Amikor ’56-os Budapestre emlékezünk, gondolnunk kell Kolozsvárra, Csíkszeredára, Temesvárra, egész Erdélyre” – mondotta a főkonzul. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében kifejtette: az 50 évvel ezelőtt kirobbant szabadságharc ma is folyik. 1956-ban tulajdonképpen Európában a 20. század második felének leghosszabb forradalma indult el, amely átnyúlik a 21. századra is. „1956 nem csupán Magyarország forradalma, hanem Erdélyé, sőt, Romániáé is, sem határőrök, sem szovjet tankok nem tudták ezt megakadályozni. A megtorlás kegyetlen volt itt is, ott is” – fogalmazott a politikus. „Legyen a miénk végre 1956, legyen mindannyiunké ez a hosszú-hosszú forradalom!” – összegzett Markó Béla. A gálaest díszvendége dr. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke elmondta: „Mindannyian lelkünkben érezzük 1956 nagy tragédiáját”. A beszédek után Szili Katalin átadta a magyar állami kitüntetéseket annak a hét erdélyi személyiségnek, akik az ’56-os forradalmat és szabadságharcot követő romániai megtorlásoknak voltak az áldozatai. A kitüntetettek életútját összefoglaló laudációt a főkonzul mondta. Ezután a főkonzul felolvasta annak az ötvenöt személynek a nevét, akiket az események ötvenedik évfordulója alkalmával alapított Szabadság Hőse Emlékéremmel tüntettek ki. Hasonló kitüntetést ad majd át 44 személynek dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul október 23-án, a székelyföldi városban zajló megemlékezésen, illetve további nyolc emlékérmet fog átnyújtani Terényi János bukaresti magyar nagykövet november 3-án, Brassóban. Az erdélyi politikai elítéltek nevében Dávid Gyula szólt a jelenlévőkhöz. Az 50 évvel ezelőtti eseményeket felidézve az irodalomtörténész elmondta: a forradalmi eszmék megvalósítása volt a céljuk, illetve megszabadulni mindazoktól, akik felszabadítóknak nevezték magukat. Az emlékesten Hatházi András színművész előadásában meghallgatták Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, majd a Magyar Opera ének- és zenekara közreműködésében felhangzott Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című műve. Szili Katalin a kolozsvári magyar főkonzulátuson zárt körű – a sajtó számára nem nyilvános – megbeszélést folytatott magyar értelmiségiekkel. /P. A. M., T. Sz. Z.: Visszatérni a forradalom szelleméhez. Az 1956-os eseményekre emlékeztek fél évszázad elteltével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2007. január 29.

Január 27-én s Kolozsváron hatalmas gyereksereg ünnepelte a Napsugár gyermeklap ötvenéves születésnapját. A Napsugár 18 megye ötszáznál több településére jut el, húszezer példányban. Az előző napon 18 megye sok száz iskolájának udvarán gyűltek össze az 1–4 osztályos gyerekek és tanítóik. Zsigmond Emese, a lap jelenlegi főszerkesztője elmondta: szatmárnémeti tanítónők kezdeményezésére öt vándorbotot és emlékkönyveket indítottak útra Erdély-szerte. Kolozsváron az ünnepségen Zsigmond Emese emléklapot adott át a volt munkatársaknak – íróknak, költőknek, grafikusoknak – is. Cseh Áron édesapja, néhai Cseh Gusztáv grafikusművész helyett vehette át a többévtizedes Napsugár-tevékenységért járó dokumentumot. Jelen volt Bajor Andor és Bálint Tibor özvegye is. Murádin Jenő művészettörténész, hajdani főszerkesztő beszámolója után Zsigmond Emese részleteket olvasott fel Veress Zoltán, Méhes György, Kovács András Ferenc, Tar Károly leveleiből. Kolozsváron a Magyar Operában tartott műsor sikeres volt. /Köllő Katalin, Nagy-Hintós Diana: „Három véka jókívánság: áldjon meg az ég!” Születésnapi mulatság az ötvenéves Napsugár tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2008. február 24.

Január 19-én meg nyílt a Szatmárnémetiben a magyar ajkú görög katolikus templom közösségi termében Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom című fényképkiállítása. A fotóművész a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Mindezek mellett megtanulta a fényképészetet is. Szakterülete a fotóriport és a színházi fotó. Mostani kiállításán harminchat olyan arc sorakozik, akik utat mutattak a romániai magyarságnak a két világháború és a diktatúrák idején is. Egy részük (Kós Károly, Gál Ernő, Márton Áron, Berde Amál, Szabó T. Attila) már a két világháború közti időben ott állt a tornác küszöbén, a fiatalabb nemzedék pedig az ő példájukon nőtt fel, majd csatlakozott hozzájuk, vált maga is követendő példaképpé (Kányádi Sándor, Szász János, Cseh Gusztáv, Beke György). Csomafáy Ferenc elmondta, hogy képei beszélgetés közben készültek. /Csirák Csaba: Erdélyi arcképcsarnokom. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./

2009. február 28.

A kolozsvári képzőművészeti élet doyenje, Cs. Erdős Tibor február 27-én töltötte be 95. életévét. Legutóbbi Nagyváradon volt sikere gyűjteményes kiállításának, a szülőfaluban, Berettyóújfalun pedig újabb otthonra találtak festményei, grafikái. Érett fejjel kezdte meg Budapesten képzőművészeti tanulmányait. Az 1940–45 közötti évek Budapestje után Nagyvárad, majd Kolozsvár következett, s a Magyar Művészeti Intézet tanára volt. Múltját felidézve említeni kell, hogy díszlettervező is volt az Állami Magyar Színháznál. A kitűnő elbeszélőként is ismert művész 95 évesen is szívesen mesélt életéről. Nehéz lenne a vizuális művészetnek olyan ágát találni, amellyel Cs. Erdős Tibor ne foglalkozott volna. Banner Zoltánt idézve „az erdélyi művészeti élet egyik legkísérletezőbb kedvű és legsokoldalúbb műfajú környezetteremtő-díszítőmestere: olaj és nyomdafestékkel, viaszkrétával és olajtemperával, ecsettel, spaklival és hengerrel készült képek, akvarellek és porcelánfestésű fajanszcsempék mellett szőtt már emlékezetes textíliát, kelendőek voltak fa-vas állólámpái, a nagyváradi sörgyár falát vaspántból készült figurája díszítette, a kolozsvári színház előcsarnokába sgrafittót, egy dési üzletház falára csempefestést alkalmazott (…), ugyanakkor mindvégig hű maradt a Varga Nándortól ellesett, kissé rembrandtos rézmetszés műveléséhez, s a némiképp tanítványainak számító Cseh Gusztáv, Aranyosi György, Árkossy István és mások példájára (…) maga is azok közé állt, akik az erdélyi magyar múlt urbánus és falusi műemlékeiről felvett dokumentációval bástyázzák körül, kísérelik meg átmenteni e pótolhatatlan értékek emberarcú építészeti portréját. ” A művész most is dolgozik. /N. J. : Cs. Erdős Tibort köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2009. március 25.

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban március 24-én megnyílt a Kolozsváron élő Székely Géza kiállítása, ugyanakkor bemutatták a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozatában megjelent Székely Gézáról szóló könyvet is. „Egy eltűnőfélben lévő tárgyi kultúra átírására és átmentésére vállalkozik anélkül, hogy a néprajzi és történelmi relikviák puszta katalógusát állítaná össze. Székely Géza tanárként dolgozik, művészete ezáltal nem válhat megközelíthetetlenül elvonttá, hiszen művészetszemléletét, technikai tudását naponta próbára kell tennie” – olvasható a könyvajánlóban. Székely Géza a Feszt László, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc nevével fémjelzett, ún. „kolozsvári grafikai iskola” méltó folytatója, írta róla Szücs György művészettörténész. /Bágyi Bencze Jakab: A lélek vetülései Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2009. július 11.

Jelentős évfordulót ünnepel az erdélyi magyar képzőművészeti élet. Július 13-án lenne 75 éves Cseh Gusztáv, a kiváló kolozsvári grafikusművész, aki már az 1960-as években megújította az erdélyi művészeti életben a grafika, a rézkarc szellemiségét. Jakobovits Miklós festőművész javasolta, hogy Alsócsernátonban vagy máshol egy emlékmúzeumot kellene berendezni Cseh Gusztáv emlékére. /Jakobovits Miklós, festőművész: Cseh Gusztávra emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998