udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cseh Tamás

2001. április 21.

Balogh Levente ironikusan kifejtette, hogy egyszer mindenkiben "horgadni kezd" "a mélyszittya öntudattal párosuló honfiúi bú". Most ehhez adott segítséget a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a magyar államalapítás ezeréves évfordulójára megjelentetett kiadvány, a Magyar katonadalok és énekek a XX. Századból címmel. "Vége hát azoknak az ínséges időknek, amikor a turáni átoktól sújtott, népnemzeti érzéstől duzzadó, vájtfülű ifjak csupán az ősi szittya zenei műfaj, a rockzene területén nyomuló három őszülő halántékú sámán: Nagy Feró, Waszlavik Gazember László és Schuster Lóránt Igazságot Magyarországnak! című, gagyi kivitelezésű albumának hatodszor átmásolt, recsegő felvételeiről értesülhettek arról, hogy mit is művel a turul és a honvéd a Hargita bércein." A mostani felvételen az "egész 20. századi magyar történelem elénk tárul itten, ferencjóskástul, vérzivatarostul, fehérlóstul, donkanyarostul." "Aztán legyen úgy, mint régen volt, Horthy Miklós katonája vagyok, érces férfitorkok zengik, hogy Százados úr, sejehaj, Harminckettes baka vagyok én... És következik a csúcspont: Kolozsváron piros-fehér-zöld a lobogó, és honvéd áll a Hargitán." (Magyar katonadalok és énekek a XX. századból. Összeállította: Cseh Tamás, Péterdi Péter. Megjelent a MEGAFILM KFT. gondozásában, 2000) /Balogh Levente: Ferenc Jóska, vérzivatar és Don-kanyar. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

2002. október 23.

Ötven év után ismét magyar színjátszás kezdődik Aradon. Ötödik bemutatója előtt áll a júliusban megalakult Aradi Magyar Színház. Az Aradi Magyar Színház első bemutatóját idén júliusban tartották, azóta négy előadást vitt színre a 6-7 fiatal, többnyire hivatásos színészből álló társulat. Tapasztó Ernő színész-rendező, a társulat vezetője elmondta, hogy az Aradi Magyar Színház beindítása alapítványi úton történt, az állami infrastruktúrától függetlenül, önállóságukat továbbra is szeretnék megtartani. A színházat létrehozó alapítványban olyan személyiségek vállaltak részt, mint Csép Sándor, Kányádi Sándor, Cseh Tamás, Tőkés László, Markó Béla. Kezdeményezésüket az aradi román színi társulat is támogatja, jelmezekkel, díszletekkel segít produkcióik létrehozásában. Tapasztó Ernő hangsúlyozta, hogy a társulat létrejöttében és fenntartásában nagy szerepet vállalt a Nyugati Jelen napilap és annak tulajdonosa, Böszörményi Zoltán, a próbákat és az előadások egy részét az aradi Jelen Házban tartják. /Gál Andrea: Főszereplő a közönség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2006. augusztus 29.

Debrecenben a repülőtéren forgatják az 1956-os forradalomról szóló új magyar filmet, a Liberté ’56-ot, amely a szabadságharc sorstragédiáit, hősi helytállásait sűríti száz percbe. A forgatókönyv Szőcs Géza drámája alapján készült Szőcs Géza Liberté ’56 c. kötete az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg Aradon 2006-ban. A Csokonai Színház művészeinek részvételével készülő, Eperjes Károly, Kóti Árpád, Cseh Tamás és Hobo nevével fémjelzett filmet Vidnyánszky Attila rendezi. A filmforgatást követően kezdődnek a Liberté drámaváltozatának próbái Debrecenben, a Csokonai Színházban. Szőcs Géza így vallott munkájáról: “Az egész nemzet okulására írtam, és más nemzetek okulására is. Meg akartam mutatni, hogy a gonosz, bár eluralkodhat, és hatalma tartós is lehet, még sincs más erkölcsös megoldás, mint a lelki megtisztulást, a jó ügyet választani még akkor is, ha a választás az ember életébe kerülhet.” /Új film a forradalomról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2006. november 3.

Nagy Miklós Kund következetesen szólította meg a Marosvásárhely kultúrtörténetéhez valamiképpen kapcsolódó jelenkori írók, színészek, zenészek, tágabb értelemben vett értelmiségiek tucatjait az országból és határainkon túlról. Megszületett könyve (Míg a magnó összekapcsolt... Interjúk, beszélgetések – Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006) egyfajta Kárpát-medencei „ki kicsoda”, a teljesség igénye nélkül. Interjúalanyai között van például Bocsárdi László, Bodor Ádám, Cseh Tamás, Eperjes Károly vagy László Gyula. Bertha Zoltán esztéta megkülönböztetett figyelemmel kíséri erdélyi írók életművét. Idevágó, a magyar irodalmi sajtóban megjelent tanulmányai a Bibliotheca Transsylvanica 50. kötetében (Erdélyiség és modernség. Irodalmi tanulmányok – Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006) olyan erdélyi alkotók értékeléséhez jelentenek támpontot, mint Kányádi Sándor, Páskándi Géza, Székely János, Farkas Árpád, Derzsi Sándor, Sütő András stb. Pomogáts Béla cikkgyűjteménye (Magyar ezredforduló. Felelősség Erdélyért III. Nemzetpolitikai jegyzetek 1998-2000, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006) a neves irodalomtudós nemzetpolitikai gondolatainak harmadik könyve. /(csg): Pallas-Akadémia sarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2008. november 28.

Galántai Tibor nagyváradi származású, Szegeden élő író Megadatott a holnap (Küzdelem szülővárosomért) című könyvét mutatták be november 26-án Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Lovassy Cseh Tamás, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének nemrég megválasztott elnöke köszöntője után átadta a szót Jósa Piroska nyugdíjas doktornőnek, aki ismertette a művet. Az emlékirat első részében, amely az Életem legszebb napja címet viseli, a tizenéves Galántai mindennapjairól és az 1940-es nagyváradi bevonulásról lehet olvasni. A második világháború történéseit, a Váradon élő magyarok életét és a szerző amerikai fogságát a Próbahelyzeteim című második rész foglalja magába. Könyvével emléket szeretne állítani az egykori nagyváradi magyar ifjúságnak, mely a háború időszakában becsülettel küzdött. /Ladányi Norbert: Egy váradi krónikás emlékirata. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 28./

2009. március 6.

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nagyváradi szervezetei közleményt adtak ki Demszky Gábor látogatásáról. Tűrhetetlennek tartják azt, hogy ismét Szent László király városába, Nagyváradra hozták Demszky Gábort. Felháborítónak tartják, hogy Nagyvárad alpolgármestere, Biró Rozália hívta Demszkyt azok után, hogy 2004 decemberében milyen kijelentéseket tett pártja, az SZDSZ a magyar állampolgárság ügyéről. Felteszik a kérdést: Budapest főpolgármestere miért bújik el ilyen alkalmakkor, amikor 2006 októberében és más kormányellenes tüntetéseken olyan hidegvérrel lövette, verette zsoldosaival a magyar hazafiakat? A közleményt aláírói: Lokodi Ferenc Attila Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Nagyvárad, Lovassy Cseh Tamás Erdélyi Magyar Ifjak, Nagyvárad. /Tüntetés és rendőri intézkedés Demszky látogatásán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 6./

2009. március 27.

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete nemzetgyalázással vádolja a nagyváradi Magyar Diákszövetség kiadványát: a Pár Sor ingyenes hetilapot. Lovassy Cseh Tamás váradi EMI elnök elmondta: az NMD a fiatalokat habpartikkal butítja, és ami a Pár Sor március 9-iki és március 16-iki számában megjelent, az már kimeríti a nemzetgyalázás fogalmát. Az elnök itt a ‘48-as magyar forradalom 12 pontjának kiforgatását említette példaként, melynek a Pár Sorban megjelent, újraértelmezett verziójának egyes pontjai újságban nem visszaadható alpáriságról tesznek tanubizonyságot. Ezt az ezer példányban készült lapot ingyen terjesztik iskolákban, szórakozóhelyeken, ezért az EMI-sek megkérik az iskolákat és a szórakozóhelyek vezetőit, hogy ne engedjék ott terjeszteni ezt a kiadványt, Debreczeni Sándort és Kiss Arnoldot, a lap felelős kiadóját és főszerkesztőjét pedig felszólítják, hogy a sajtón keresztül kérjenek bocsánatot a Pár Sorban megjelentekért. Barta Béla EMI-alelnök egy az NMD-sek által készített szórólapot is említett, mely Kossuth Lajost és Petőfi Sándort részeges tivornyázókként ábrázolja. „A Pár Sort a Communitas támogatja; ott nem olvasta senki el, hogy mit akarnak kiadni az NMD-sek?” – kérdezte Lovassy Cseh Tamás. Kiss Arnold, a Pár Sor főszerkesztője a 12 pont újraírásával kapcsolatban leszögezte: az az írás arról szólt, hogy mit kíván a magyar egyetemista, „ez egy parafrázis volt, amely a szórakozást szolgálja, és nem kívánta senkinek sem a nemzeti érzületeit sérteni.” A főszerkesztő leszögezte, hogy iskolákban nem terjesztik a lapot. /Pap István: Nemzetgyalázás vagy szórakoztatás? = Erdon.ro, márc. 26./

2009. július 8.

A nagyváradi városházán továbbra sem biztosítanak magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, állapították meg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezetének képviselői. Május 21-én írásbeli jegyzéket adtak át a polgármesternek, illetve a gazdasági igazgatóságnak, melyben azt kifogásolták, hogy egy 2006-ban kelt tanácshatározat szerint a váradi utcanévtáblákon magyarul is fel kell tüntetni a köztér típusának megnevezését (utca, tér, park stb.), a rendelkezést mindmáig nem ültették gyakorlatba. Az EMI sürgette a megoldást, továbbá az önkormányzatnak címzett kérdéseikre várják a választ „Kijelenthetjük, hogy a nagyváradi városházán nincs semmiféle magyar nyelvű ügyfélszolgálat” – állapították meg az utóbbi napokban az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi, illetve megyei szervezetének vezetői és tagjai. Az ügyfélszolgálat irodájában egyetlen dolgozó sincs, aki beszélne magyarul, holott egy 2001-es törvény előírja az állampolgárok anyanyelv-használati jogát a közintézményekben Az EMI-tagok megtudták: az iroda 12 alkalmazottja közül ketten beszélnek magyarul, egyikük szülési szabadságon van, a másiknak pedig külön irodája van a városháza emeletén. Az EMI képviselői ezért újabb panaszlevelet nyújtottak be. Azt is kérik a polgármestertől, hogy a városházán használatos formanyomtatványok magyar nyelvű példányaihoz is lehessen hozzájutni, jelezte Lovassy Cseh Tamás, az EMI nagyváradi szervezetének elnöke. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: magyar ügyfélfogadást követel az EMI. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2009. augusztus 10.

Elhunyt Cseh Tamás előadóművész, énekes, zeneszerző, életének 67. évében, tüdőrák következtében érte a halál augusztus 7-én. Cseh Tamás /sz. Budapest, 1943. jan. 22./ 1970 körül kezdett dalokat írni, ebben társa Bereményi Géza író, filmrendező volt. Első lemezük 1974-ben jelent meg Levél nővéremnek címmel, ezt számos további album követte. A művész 1974-től a Huszonötödik Színházban, majd a Várszínházban, 1982-1998. között a Katona József Színházban adott önálló esteket. Cseh Tamás több mint ezerkétszáz dal szerzője, emellett számos filmben szerepelt. /Elhunyt Cseh Tamás előadóművész. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998