udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cseh Tibor

1995. január 14.

Az Amerikai Szövetség tájékoztatója, a Transsylvania /New York/ negyedévenként jelenik meg, tallózó lap, tiszteletbeli főszerkesztője néhai gróf Teleki Béla, főszerkesztője Cseh Tibor. Legfrissebb a XXXV. évf. 4. száma, 1994. dec. 30-án jelent meg. Sokféle erdélyi lapra figyelnek, így a Csernátoni Füzetekre például. A Háromszékből is több írást vettek át. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1998. január 22.

Harmincnyolc éves fennállása után "hazaérkezett" a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi Erdélyi Tájékoztatója. Ezentúl Kolozsváron, a Misztótfalusi Nyomdában készülnek a következő számok. A kiadványnak négyoldalas angol nyelvű melléklete is van. A Transsylvaniát gróf Teleki Béla alapította. A kilencvenes években, a tiszteletbeli főszerkesztő halála után Cseh Tibor csernátoni származású mérnök-tudós vette át a lap irányítását, melynek Kovalszky Péter volt a főmunkatársa. A Transsylvania sokszínű válogatást nyújt, 15 ezer szerzőt, lapot, folyóiratot követ figyelemmel, ezek között van például az ausztráliai Adelaide-i Értesítő, a Kaliforniai Magyarság, a szekszárdi Átalvető, ugyanúgy több budapesti napilap, de erdélyi lapok is, így az Erdélyi Napló (Nagyvárad), a Keresztény Szó (Kolozsvár), a Református Család (Kolozsvár), a Partiumi Közlöny (Nagyvárad), a Szabadság vagy a Romániai Magyar Szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2000. november 7.

A Bethlen Gábor Alapítvány /Budapest/ kuratóriuma huszadszor adományozta oda nov. 3-án a Bethlen Gábor és a Tamási Áron-díjat, illetve a Márton Áron Emlékérmet. 2000-ben Bethlen Gábor díjban részesült Benkő Samu kolozsvári történész, Herczegh Géza jogtudós, az A. Kovács Andor-Szőllőssy Árpád közgazdász páros, illetve Sava Babic szerb irodalomtudós. Márton Áron Emlékérmet kapott Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, Cseh Tibor lapszerkesztő (Egyesült Államok), Utasi Jenő plébános (Vajdaság) és Atzél Endre budapesti jogász. A Tamási Áron Díjat Cs. Nagy Ibolyának ítélték meg könyvkiadói tevékenységéért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

2002. november 23.

Megjelent a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi tájékoztatójának idei 2. száma. A tartalomból: Juhász Gyula, Illyés Gyula, Nagy Gáspár és Fábián Imre versei; Szobrok száz éve (Murádin Jenő); Gróf Bethlen Pál emlékirataiból; Szent István ünnepe Délvidéken (Csoóri Sándor); 200 éve született Kossuth Lajos (Csetri Elek); Nyitva maradt sorskérdéseink (Halász Zsuzsa). A folyóirat főszerkesztője Cseh Tibor, erdélyi főmunkatársa Horváth Arany. /Transsylvania. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

2005. május 26.

Cseh Tibor nyolc évtizednyi világjáró bolyongás után haló porában tért vissza Alsócsernátonba. A II. Rákóczi Ferencek, a Csoma Sándorok, Tamási Áronok, Wass Albertek sorsa az ilyenféle hazatérés. Cseh Tibor a székelyföldi faluban élt hatéves koráig, nagyanyja halálakor meghagyta utolsó kívánságaként, hogy Tibort, az elsőszülött fiút Magyarországon neveljék. Ez 1930-ban volt, amikor a magyar megmaradás életkérdés volt. Így került a hatéves fiú Budapestre, papírok nélkül. Gyermektelen nagybátyja otthonába került, aki később örökbe fogadta, hogy magyar állampolgár lehessen legálisan, és útlevelet kaphasson, hogy hazalátogasson néha a szülői házhoz. Az amerikai Magyar Baráti Közösség 2005-ös Itt-Ott Kalendáriumát örökös tiszteletbeli főszerkesztője, Cseh Tibor emlékének szentelte, és a múlt év szeptember 4-én tartott búcsúztató felszólalások szövegét közölte. Ezekből a búcsúszövegekből kirajzolódik Cseh Tibor örökös vándorlássorozata. Cseh Tibor szellemi kisugárzásának mintadarabjai maguk a megemlékezések is. Mélyen hívő ember volt, de egy felekezetek fölött, mindenkit befogadó Istent hitt. Az utolsó időkig, szinte megszállottan: irodalmi cikkeket írt, folyóiratot szerkesztett, történelmi előadást tartott, tábort látogatott, ösztöndíjprogramot szervezett, lobbizott, toborzott. S mindezt a magyarságunk fennmaradásáért tette. Cseh Tibor hosszú évekig élt Brazíliában, majd családjával az USA-ba költözött. Brazíliában cserkészkedett, egy egész generációt nevelt fel magyarságával, Erdély-rajongásával. A mai napig emlegetik, ahogy ő a tábortüzeknél elmondott egy Sütő-idézetet, egy Reményik-verset, egy székely anekdotát. Cseh Tibor nevelőapja kívánságára vegyészmérnökként végzett, pedig író szeretett volna lenni. Szabad idejét, éjszakáit az írásnak szentelte. Mindenkit arra tanított, hogyan lehet megőrizni az elhagyott hazát. Hűséges jó barát volt, aki mindig kész volt segíteni, , mindent elvállalt, csak hogy könnyítsen mások gondjain. Nemcsak a Magyar Cserkészt és a Vezetők Lapját szerkeszette, hanem az Itt-Ott-ot, végül a Transsylvaniát is, mellyel egy világot átfogott. Ludányi András professzor emlékezett rá: ,,Cseh Tibor a szervezés, a tanítás és a lelkesedés megtestesítője. A magyar cserkészmozgalom és a Magyar Baráti Közösség egyik legkiemelkedőbb alakja. Elkötelezett ember, akit a sors, az isteni akarat és Nagyanyja utolsó kívánsága a magyarság szolgálatába állított. Sokoldalú, művelt, tág látókörű és fegyelmezett magyar, aki tudását, lelkesedését, élettapasztalatát közösségével, munkatársaival, családjával önzetlenül mindig megosztotta egy jobb, szebb, értelmesebb jövő reményében. Munkabírását és a közösségnek szolgálatát még az 1999 nyarán elszenvedett agyvérzése sem törte meg. Bár ez a csapás lebénította jobb oldalát – tolószékben ülve, bal kézzel pötyögtette a komputer billentyűit –, az általa szerkesztett folyóiratok ugyanolyan rendszerességgel jelentek meg, mint addig.” Cseh Tibor 1996-ban, a magyar millecentenárium évében megszervezte a Csehek Csernátoni Világtalálkozóját. Ez a gondolat iskolát teremtett, azóta több erdélyi família hívta haza rokoni, baráti együttlétre a világba szétszóródott atyafiságát. /Sylvester Lajos: A tábortűz bennünk szunnyad. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

2005. június 16.

Az alsócsernártoni temetőben Cseh Tibor utolsó kívánsága szerint az Észak-Amerikából hazahozott hamvak fölött, felmenői temetői közösségének sírcsoportjában faragott kopjafa áll. A temetésen részt vevő családtagok, rokonok egy másik emlékjelet is állítottak: létrehozták az Alsócsernátoni Cseh Tibor Alapítványt. Az alapítólevél szerint „ Magyar nemzete iránti hűségéről és elkötelezettségéről tanúbizonyságot adó és azt hittel, szívvel, lélekkel megélő néhai Cseh Tibor mérnök, író és közéleti személyiség emlékére hozta létre a Cseh család és azok leszármazottai az Úr 2005. évének május 29. napján.” Az alapítók között a családon kívül Haszmann Pál és a Haszmann család tagjai is szerepelnek. Az alapítvány célja: kimagasló tanulmányi eredményeket felmutató csernátoni tanuló (elemi és középiskolás, főiskolás és egyetemista) tanulmányi kiadásainak támogatása. /Sylvester Lajos: Alsócsernátoni Cseh Tibor Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2006. július 1.

Az Észak-Amerikában alapított Magyar Baráti Közösség egy csapata Ludányi András politológiai egyetemi tanár, alapító tag vezetésével újabb, immár hagyományossá vált erdélyi körútra indult. Háromszéki állomáshelyük a sepsiilyefalvi LAM Alapítvány volt, ahonnan csillagtúrás barangolásuk Sepsiszentgyörgyre, Kézdi­vá­sárhelyre, Gelencére, Zabolára és Cserná­tonba vezetett. Nemcsak részt vettek a Csernátonban a művelődési napok nyitányán, hanem virágkoszorút helyeztek el néhai Cseh Tibor sírjánál, akinek hamvait, utolsó kívánsága szerint, szülőhelye temetőjében helyezték el. Cseh Tibor az észak- és dél-amerikai magyarság szellemi életének egyik meghatározó személyisége volt, az MBK alapembere, több, az Egyesült Államokban kiadott magyar lap szerkesztője. Szellemiségének örökösei a csernátoni látogatás gesztusértékén túl hagyományt is teremtenek azzal, hogy az MBK egykori tagjainak emlékét ápolják, s a baráti közösség tagjai által a Reménység tavához évenként meghívott vendégelőadókat és vendégművészeket Kárpát-medencei otthonaikban utólag is felkeresik. Ludányi András magával hozta a Magyar Baráti Közösség idei Lake Hope-i Itt-Ott-találkozó (2006. augusztus 12–19.) ígéretesen gazdag programját is, amelynek Kárpát-medencei meghívottjai között van Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, Pörös Géza, a Duna Televízió művészeti alelnöke, Szakály Sándor hadtörténész és Tófalvi Zoltán író-újságíró, aki az 1956-os erdélyi eseményekről tart értekezést. /(sylvester): Itt-Ott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2008. február 16.

A népfőiskola szempontjából az idei esztendő is igen gazdagnak ígérkezik – jelezte Haszmann Pál, a csernátoni múzeum és népfőiskola vezetője. A Pécsi Tudományegyetem június végén, július elején érkező csoportja többféle mesterséget szeretne gyakorolni. Magyarkanizsáról huszonnégy tagú csoport érkezik júniusban. A múzeum udvarán négy falukapu is elkészül. Idén hagyományos népi hangszerekből szándékoznak időszakos kiállítást szervezni. A hálás utókor idén szobrot szeretne állítani az alsócsernátoni születésű és az Amerikai Egyesült Államokban élt Cseh Tibor (1925–2004) mérnöknek, írónak, lapszerkesztőnek, közéleti személyiségnek, akinek hamvait kívánsága szerint hazahozták szülőfalujába. /Iochom István: Csernátonban Cseh Tibor-szobrot állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

2008. június 28.

Horváth Arany publicisztikai írásai az erdélyi múlt és jelen magyar lét krónikái, a megmaradásért érvelő kiáltványai. Új könyve: Halálmadár szállott a kútgémre /Glória Kiadó, Kolozsvár/ az erdélyi magyarság múltjának jó néhány szeletét mutatja be. Felvillantja Sütő András, Tamási Áron, Horváth István, Fábián Ernő, Pálfy G. István, Kosztándi Jenő, Czirják Árpád, Horváth Piroska, Fülöp G. Dénes, Lukácsi Szilamér, Haáz Sándor, Incze László, Sándor Judit, Cseh Tibor, Szentkereszty Stefánia alakját a könyvben. /Magyari Lajos: A szülőföld, a szellem jelentései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998