udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 100 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-100
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cseke Attila Zoltán

2003. október 25.

Az Országgyűlés jegyzői karának küldöttsége látogatott el okt. 24-én Nagyváradra, a Szacsvay emléknap alkalmából. A küldöttség első útja az RMDSZ-székházba vezetett. Németh Zsoltot és a többi képviselőt a szövetség elöljárói, valamint Cseh Áron kolozsvári főkonzul fogadta. Lakatos Péter területi elnök az RMDSZ-szervezetre és a Bihar megyei magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat ismertette a vendégekkel, akik elmondták, hogy szinte már "hazajárnak" Váradra. A küldöttség találkozott a megyeházán Florian Serac prefektussal, Kiss Sándor és Teodor Fericeanu megyei önkormányzati alelnökökkel és Bíró Rozália alpolgármesterrel. A magyar küldöttség tiszteletét tette Tempfli József megyés püspöknél, majd megkoszorúzta Szacsvay szobrát. Az Állami Színházban díszelőadást tartottak. A rendezvény keretében Világosi Gábor képviselő átadta a Szacsvay-díjakat, melyeket fiatal művészeknek, jogászoknak, a közösségért munkálkodó embereknek ítélnek oda. Az idei díjazottak Kiss Melinda képzőművész, Szabó Ödön történész, megyei tanácsos és Cseke Attila jogász. Szacsvay Imre a függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója volt, akit a Habsburgok kivégeztettek. Szacsvayról az Országgyűlés jegyzői kara évente megemlékezik halála évfordulóján, felváltva Nagyváradon, illetve Budapesten. /Pengő Zoltán: Főhajtás Szacsvay emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2004. április 26.

Nagyváradon a szavazással összeállt a városi tanácsosi jelöltlista. A szavazatok alapján kialakult sorrendben: dr Földes Béla, Lakatos Péter, Cseke Attila, Delorean Gyula, Pető Csilla, Pásztor Sándor, Huszár István, Vági László és Kis Gábor. Nagyváradon a költségvetési pályázati támogatásból 930 millió lejt a református, 670 milliót a római katolikus gyülekezetek, 60 milliót a baptista, 40-et az evangélikus és 20-at az unitárius egyház kapott. A kulturális célra megpályázható 2,1 milliárd lejnek a fele magyar civil szervezetekhez került, például 270 millió a Varadinum Alapítványhoz, 50 millió a Tibor Ernő Galériához. A ifjúsági alapból is jutott a magyarsághoz, a 350 millióból támogatták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot és az Albin Alapítványt. /(Balla Tünde): Veletek Váradért – Kilencen a befutó helyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2004. június 2.

A Bihar megyei RMDSZ vezetői, Lakatos Péter elnök, Cseke Attila ügyvezető alelnök és Szabó Ödön, az önkormányzati bizottság alelnöke sajtótájékoztatójukon plakátokat mutattak be, azt bizonyítva, hogy a Magyar Polgári Szövetség román pártokkal tart. Pályi községben Lenti Márta az Actiunea Populara Párt védőszárnyai alatt indult. Lakatos Péter rámutatott: Az MPSZ az autonómiáért küzd és román pártokkal indul. Lakatos Péter szerint báránybőrbe bújt farkasok próbálják az embereket félrevezetve megtizedelni a nyájat. Lakatos Péter etikátlannak tartja, hogy Szilágyi Zsolt arra biztatja a vidéki embereket, hogy más pártokra szavazzanak. /(Balla Tünde): Román pártokkal tart a bihari Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2005. január 21.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Monica Macovei igazságügy-miniszter beváltotta ígéretét, miszerint az államtitkárokat nem politikai, hanem csakis szakmai kritériumok alapján nevezik ki. A január 20-án tartott kormányülésen a miniszterelnök az igazságügyi tárca vezetőjének javaslatára Kibédi Katalin 48 éves jogászt, a szatmárnémeti törvényszékhez tartozó ügyészség volt főügyészét nevezte ki az RMDSZ számára fenntartott államtitkári tisztségre, holott erre a funkcióra a szövetség Székely Ervin volt Bihar megyei képviselőt javasolta. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: a szövetséget meglepetésként érte Kibédi Katalin kinevezése. Tariceanu kormányfő ugyanakkor elfogadta az RMDSZ jelöltjét az egyik kormányfőtitkársági vezető tisztségre, erre a szövetség a nagyváradi Cseke Attila Zoltánt javasolta, továbbá kinevezett még három RMDSZ-es államtitkárt: Demeter Attilát a gazdasági és kereskedelmi minisztériumba, Korodi Attilát a környezetvédelmi minisztériumba és Niculescu Tónit a külügybe. /Államtitkárságok – a koalíció szakítópróbája? Megvétózta az RMDSZ jelöltjét az igazságügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./ A 48 éves Kibédi Katalin Szatmár Megyei Ügyészség főügyészeként dolgozott, és nem RMDSZ-tag. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

2005. január 22.

Markó Béla államminiszter elmondta, hogy minden államtitkári posztra 3-4 jelölt volt, ezek egyszer átmentek az RMDSZ ügyvezető elnökség szűrőjén, ezután hallgatta meg őket az OT. Az államtitkárok egy részét kinevezték: a gazdasági minisztériumba Demeter Attilát, a környezetvédelemhez Koródi Attilát, a külügyminisztériumba Niculescu Antont, a kisebbségvédelemhez Markó Attilát, illetve Cseke Attilát a kormányfőtitkárságra. A meghallgatások nyomán Kötő József képviseli az RMDSZ-t az oktatási minisztériumban, és Csutak István az integrációs minisztériumban. Az RMDSZ két platformja, a Katona Ádám vezette EMK, illetve Vekov Károly platformja „terjedelmes igénylistát szerkesztett egybe arról, hogy az új szerepben az RMDSZ és a szövetség tisztségviselői mit is kell tegyenek. Másfelől, az MPSZ is bejelentette, hogy úgymond „monitorizálás” alá helyezi az RMDSZ-t.” Markó elmondta, hogy nem esett szó erről az Operatív Tanácson. /Mózes Edith: Markó Béla: Kritika nélkül könnyen tévútra kerülhet bárki. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2005. január 27.

Az egészségügyi tárca államtitkárává kinevezték Székely Ervint, aki az elmúlt 10 évben Bihar megye parlamenti képviselője volt. A parlamenti választásokon kiesett az RMDSZ parlamenti jelöltjei közül a jogász végzettségű politikus. Székely Ervin kinevezésével immár a harmadik államtitkári tisztség jutott Biharnak, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes lett, Varga Gábor pedig az országos szabadalmi és védjegyhivatal államtitkári rangú vezetője. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ önkormányzati tanácsának alelnöke kiemelkedőnek értékelte ezt az eredményt. Azt szeretnék – mondotta –, hogy a megyei igazgatóságon és felügyelőségeken is vezetői, illetve döntéshozói feladatkörbe helyezzenek magyarokat. A megyei prefektúrán Tódor Albert, a korábbi nagyszalontai polgármester a prefektúra főtitkára lesz. /(Balla Tünde): Három államtitkár Biharból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2005. február 5.

A szenátus február 4-i ülésén a romakérdéssel kapcsolatos két törvénytervezetet a kormány képviseletében Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes vezette föl, az RMDSZ javaslatára. A frissen kinevezett államtitkár kedvező benyomást tett a hallgatóságra szakszerű fogalmazásával, kifogástalan román nyelvtudásával. Cseke Attila jogi végzettségű, 31 éves. A nagyváradi egyetemen tanult, ugyanott mesterfokú képzésen vett részt. Csaknem három évig a Bihar Megyei Tanácsnál az elnök tanácsadójaként dolgozott. A kormányfőtitkárságon egyelőre ő az egyedüli államtitkár, két új kollegát várnak még. Cseke Attila főként jogi ügyekkel, meg szervezési kérdésekkel foglalkozik. /(Béres Katalin): Bemutatkozik a kormányfőtitkár-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

2005. február 25.

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2005. május 11.

Bíró Rozália, nagyváradi alpolgármester bejelentette, hogy a városi és a Bihar megyei önkormányzat közösen műemlékvédelmi alapítványt hozott létre, amelynek célja elsősorban a vár védelme és megmentése, másrészt a szecessziós Várad építészeti örökségének megóvása. A Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány 13 milliárd lejből gazdálkodhat, ebből 12-t beruházásokra fordíthatnak. A Bihar megyei RMDSZ-nek – Cseke Attila államtitkár közbenjárásra -, sikerült elérni, hogy az Európai Unió PHARE-projektje keretében tovább támogassa a nagyváradi közúti tranzitforgalmat elterelő körgyűrű megépülését. /Lakatos Balla Tünde: Alapítvány a műemlékvédelemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2005. május 21.

Legutóbbi ülésén a kormány olyan sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely a közpénzek reklámokra történő fordításának átláthatóságát szabályozza. Az új rendeletet egy megfelelő szakmai hátterű tanácsadói testület dolgozta ki, helyet kaptak benne a legkülönfélébb szervezetek, a csoportot egy RMDSZ-es államtitkár, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes vezette. A fenti munkacsoportba a romániai magyar sajtó képviselőit nem hívta meg senki. Márpedig létezik egy magyar lapkiadó egyesület és egy magyar újságíró szövetség. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének elnöke, Balló Áron, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke, Ambrus Attila levélben fordult Cseke Attilához és az RMDSZ vezetőihez, amelyben az eljárást kifogásolták. Az említett magyar szakmai szervezetek nem egyszer jelezték igényüket, hogy a róluk, illetve az általuk képviseltekről szóló döntések megelőző vitájába vonják be őket. /Balló Áron: Rólunk, de nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2005. május 24.

Cseke Attila államtitkár válaszolt Ambrus Attilának, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének és Balló Áronnak, a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesülete elnökének nyílt levelére, melyben kifogásolták, hogy a romániai magyar sajtó képviselői nem kaptak helyet abban a munkacsoportban, amely a közpénzek reklámokra történő fordításának átláthatóságát szabályozó sürgősségi kormányrendelet kidolgozására jött létre, s amelynek Cseke az elnöke. Cseke Attila kifejtette, a munkacsoport összetételét Tariceanu miniszterelnök határozta meg, ő jelölte Csekét is elnöknek. Cseke Attila kinevezését megtiszteltetésnek tartja. Leszögezte, a romániai magyar sajtó semmilyen hátrányos megkülönböztetésben nem részesül a jogszabály révén. /Cseke Attila államtitkár: Tisztelt Elnök Urak! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Előzmény: Balló Áron: Rólunk, de nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21.

2005. július 16.

A július 14-i kormányülésen hozott határozat értelmében a régi nagyváradi hadapródiskola épületkomplexuma a Bihar megyei önkormányzat tulajdonába kerül. Ezzel pár éven belül lehetőség nyílik a Kőrösvidéki Múzeum kiköltöztetésére a Barokk-palotából, s a nagyváradi római katolikus püspökség birtokba veheti régi székhelyét. Cseke Attila államtitkár személyesen vállalta az ügyintézést, ezért sikerült előrébb vinni az egyház és a múzeum ügyét. /Lakatos Balla Tünde: Óriáslépés a Barokk palota ügyében. Múzeumi székhely lehet a váradi hadapródiskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2005. július 23.

Kézdivásárhely, illetve Tamás Sándor parlamenti képviselő vendége volt július 21-én Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A találkozón polgármesterek, alpolgármesterek, tanácstagok, RMDSZ-politikusok, lelkészek, intézményvezetők, magánvállalkozók, iskolaigazgatók és újságírók vettek részt. Eljött Komlóssy József, a strasbourgi magyar delegáció tanácsosa, Nagy Zsolt, a román kormány távközlési minisztere, Liviu Radu közigazgatási államtitkár, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke és Tálai András, Mezőkövesd polgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Németh Zsolt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemről érkezett Kézdivásárhelyre. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a régóta esedékes Tőkés–Markó találkozóra nem a szövetségi elnöki irodában és nem is a püspöki palotában, hanem Tusványoson kerül sor. /Iochom István: Németh Zsolt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2006. január 23.

Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes kifejtette, átalakították az intézmény tevékenységét, az eddigi 121-ről 11-re csökkentették a minisztériumközi bizottságok számát, és létrehozták a közpolitikai egységet, amely a kormány által kiadandó jogszabályok láttamozásával van megbízva. Az év végén kiosztott kormánypénzekből Bihar megye 29 millió 496 ezer lejben részesült, s az összeg nagyságát tekintve országos szinten az első helyen áll. Szerinte ez egyrészt az RMDSZ által kifejtett lobbinak köszönhető, másrészt annak, hogy a helyi közösségek életképes projekteket készítettek. /Pap Melinda: Kormányfőtitkár-helyettesi szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2006. június 7.

A koalíciós egyeztető tanácsnak nem sikerült konszenzust kialakítania a kormány átalakításáról. Abban viszont megállapodtak, hogy körülbelül egyharmadára csökkentik az állami ügynökségek, valamint az államtitkárok számát. Az RMDSZ-nek kilenc államtitkára tevékenykedik a kormányban. Az ÚMSZ kérdésére ők maguk értékelték eddigi tevékenységüket. Bogos Zsolt a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkáraként az integrációs kérdésekért felel 2005 szeptemberétől. Államtitkári kinevezése előtt tanácsos, majd kabinetvezető volt a Gazdasági Minisztériumban. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes jelentős megvalósításnak tartja, hogy sikerült bevezetni egy új rendszert, amely szerint minden jogszabály kidolgozásakor elemzik a tervezet gazdasági-szociális vonzatait, és figyelnek az alkalmazással járó költségekre is Cseke a magyar közösség tekintetében saját sikerként könyveli el, hogy tíz megye 21 településén több mint 25 ingatlant kaptak meg az önkormányzatok. Cseke 2002-2004 között a Bihar megyei tanács elnöke, illetve a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség jogtanácsosaként tevékenykedett. Csutak István az integrációs tárca államtitkára, villamosmérnök két területen véli úgy, hogy eredményes volt. Az első, hogy „változás állt be az ügyféllel való bánásmódban”. Másik: a fejlesztési régiók átalakításának előkészítése. Csutak István 1990-1992 között Hargita megyei képviselő volt. Korodi Attila a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára. Rendkívüli eredménynek tekinti, hogy az idei országjelentésben sikerült zöldre és sárgára „festeni” a környezetvédelmi zászlócskákat. Részt vett annak az európai infrastrukturális fejlesztési programnak a beindításában. Korodi Attila kinevezése előtt a Hargita megyei tanács jogi bizottságának elnöke, 2000-2001 között pedig az RMDSZ képviselőházi frakciójának tanácsosa volt. Markó Attila 2001-től vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. A Tariceanu-kormányzás másfél évét „a nagy csaták időszakaként” élte meg. „A nevemhez fűződő legnagyobb eredménynek a kisebbségi törvénytervezet, valamint a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája kormány általi ratifikálásának előkészítését tartom” – fejtette ki. Markó Attila 2002 óta az egyházi tulajdonokat visszaszolgáltató kormánybizottság alelnöke. Ezt megelőzően, 1997-től négy éven át dolgozott osztályvezetőként a Kisebbségvédelmi Hivatalnál, 1995-1997 között az RMDSZ elnökének emberjogi tanácsosaként tevékenykedett. Niculescu Tóni a külügyi tárca államtitkára. Vegyészmérnöki oklevele mellett nemzetközi kapcsolatokból szerzett mesterfokozatot az egyetemen. A román delegáció élén helytállt magas szintű nemzetközi rendezvényeken. Niculescu Tóni politikai tanácsosként, illetve szakértőként dolgozott alapítványoknál, illetve az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén. A konvenciós kormány idején szintén integrációs államtitkár volt, előzőleg azonban a kormányfőtitkár-helyettesi tisztséget töltötte be. 2003 óta az RMDSZ EU-integrációs főosztályát vezeti, ügyvezető alelnök. Székely Ervin Zoltán az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, jogász. 1992-től parlamenti képviselő, 2004 vége óta államtitkár. Az egészségügyi reform kidolgozásában, alkalma volt olyan irányba elmozdítani a törvénycsomagot, hogy az elsősorban a betegek érdekeit szolgálja. Kötő József oktatási államtitkár másodszor tölti be ezt a tisztséget: a konvenciós kormányzás idején két évig volt a tanügyi tárca államtitkára. Pályafutását magyar nyelv és irodalom szakos tanárként kezdte egy vidéki iskolában. 1991-től tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsész Karának Színházi Tanszékén, ahol tanszékvezető helyettes is. Számos könyv és tanulmány szerzője. 2003-tól az RMDSZ oktatási és egyházügyi alelnöke. Jelenleg a kisebbségi oktatásért felel az oktatási minisztériumban. Jakab István pénzügyi államtitkár jelentős szerepet vállalt a kormányváltás után az egységes adókulcs bevezetésében. Az egyetem elvégzése után két mesterfokozatot szerzett a dublini University College-ban, illetve a budapesti Közép-európai Egyetemen. 2003-2004 között a megyei pénzügyi igazgatóság tanácsosa, államtitkári kinevezése előtt a képviselőházi RMDSZ-frakció szakértője volt. Kötő József oktatási, illetve Jakab István pénzügyi államtitkárt nem sikerült az UMSZ-nek elérnie. /Ön)értékelés a záróvizsga előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2006. június 26.

Ismét ülésezett Kalotaszentkirályon az RMDSZ-en belül tavaly alakult Kezdeményező Kedvű Kalotaszegi Képviselők Köre (5K). A hat megye törvényhozóiból, megyei tanácsosaiból, megyei önkormányzati elnökeiből és alelnökeiből álló testület kormányzati meghívottakat fogadott. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, Nagy Zsolt távközlési miniszter és Cseke Attila kormányfőtitkár. Máté András parlamenti képviselő elmondta: az ülésen felmerült az a gond, hogy a választópolgárokhoz nem jutnak el az RMDSZ fontos törvénykezdeményezései, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül kedvezően befolyásolják a községek életét. Ilyen: a kültelkek után fizetett adó kerüljön a helyi költségvetéshez, ugyanakkor nemsokára hatályba lép az a jogszabály-módosítás mely szerint a városok között ingázó pedagógusok útiköltségét is támogatják állami költségvetésből. A tavaly Kolozs, Szilágy, Szatmár, Bihar, Arad, Máramaros megye tisztségviselőiből alakult 5K célkitűzése, hogy a szórvány megyék is megfelelő mértékben hallathassák hangjukat, hiszen problémáik, jellegüket tekintve, eltérnek Székelyföld gondjaitól. /B. T.: Ismét ülésezett az 5K. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Vissza kell adni az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) súlyát – fogalmazódott meg a Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszegi Körének (5K) hétvégi találkozóján. A szórvány gondjainak hatékony képviseletéért küzdő csoportosulás összejövetelén elhangzott: az SZKT-n elmaradnak a viták, nem történnek érdemi döntések. Markó Béla RMDSZ- elnök elfogadta a bírálatot, és felkérte a „kezdeményező kedvűeket”, hogy három hónapon belül dolgozzanak ki tervet az SZKT megújításáról. Tartalommal kell megtölteni a jövő év elején tartandó RMDSZ- kongresszust, vissza kell adni az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) súlyát, és nem szabad lemondani a kormányzati szerepvállalásról, sem a miniszterelnök-helyettesi tisztségről – fogalmazódott meg Kalotaszentkirályon, az 5K találkozóján. A Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszegi Köre (5K) egy éve alakult. A kezdeményezők, Máté András Levente Kolozs és Lakatos Péter Bihar megyei képviselők már akkor hangsúlyozták: nem valami – és főleg nem a Székelyföld – ellen szervezkednek, hanem a szórvány gondjainak megoldásáért és hatékony képviseletéért küzdenek. /Simon Judit: Megújult SZKT-t sürget az „5K”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2006. augusztus 28.

Augusztus 28-án Bukarestbe látogat Göncz Kinga magyar külügyminiszter, aki román kollégájával, Mihai Razvan Ungureanuval a novemberi közös román-magyar kormányülés napirendjének előkészítéséről is tárgyal. Niculescu Tóni, a román kormány külügyi államtitkára elmondta, a kilencvenes évek elején a román-magyar diplomácia hűvös volt, olykor viharossá fajult. A mostani látogatást azonban a normalitás része. A tavalyi együttes kormányülésen, 2005. őszén a magyar és a román miniszterek jogilag érvényes kormányhatározatot fogadtak el. Idén Romániában a külügy a kormányfőtitkársággal, Cseke Attilával egyezteti a magyar féllel folytatandó projekteket, a menetrendet. Napirenden levő érzékeny kérdés Magyarországon a külföldi munkaerő beáramlásának, helyzetének szabályozása. Magyarország, a többi tagállamhoz hasonlóan, élhet a „hét plusz kettő” szabály lehetőségével, a csatlakozást követően legfeljebb kilenc évig felfüggesztheti a román munkaerő szabad áramlását. A román fél ezt nem akarja. Valószínű, hogy a magyar fél szóvá teszi többek között a kisebbségi törvénytervezet és a Gozsdu Alapítvány ügyét is. Mind a Külügyminisztérium, mind a miniszterelnök azon van, hogy mindkét tervezetet elfogadtassa a román parlamenttel. Mindkét tervezet nagy ellenállásba ütközik, a kormánypárti kollégák részéről is. Budapestnek elsőként ratifikálta Románia NATO-csatlakozási szerződését, majd második tagállamként Románia EU-csatlakozási szerződését. A magyar kormány régóta megosztja Romániával előcsatlakozás tapasztalatait. /Ágoston Hugó: Hatékonyság, természetesség, tartalom. Göncz Kinga Bukarestben tárgyal. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2006. november 8.

November 4–5-én a MIÉRT, a besztercei MADISZ-szal és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztályával közösen a magyar fiatal polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok részére önkormányzati képzést szervezett. A képzésen közel hatvanan vettek részt az ország különböző megyéiből. Az első napon Cseke Attila államtitkár, Lőrincz Csilla tanácsos, Orbán Béla, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakembere, Juga Tibor főelőadó, valamint Palkó Erika tanácsos tartottak előadást. Másnap Porcsalmi Bálint, a Hírközlési és Informatikai Minisztérium kabinetigazgatója, Kelemen Hunor képviselő és Fekete Emőke államtanácsos szólt a jelenlevőkhöz. Végül Borboly Csaba MIÉRT-elnök összegezte a két nap során elhangzott információkat. /Márton Edina: Beszterce. Új jogszabályok és lehetőségek helyi közösségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2006. november 23.

Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy a Belügyminisztérium sajtóosztályán is tudomást vegyenek a múlt heti magyar-román kormánymegállapodásról. Cseke közbenjárására a Közigazgatási és Belügyminisztérium most már arról tájékoztatta az ÚMSZ-t: Románia minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy 2007. január elsejétől a román állampolgárok személyi igazolvánnyal utazhassanak Magyarországra. A január elsejei EU-csatlakozás után kilenc határátkelőhelyen – Csanádnál, Nagylaknál, Tornyán, Székelyhídnál, Nagyszalontánál, Borsnál, Érmihályfalvánál, Csalánosnál és Peténél – lehet majd átlépni az országhatárt, egyszeri megállással. Az ellenőrzést a román és magyar határőrök majd közösen végzik. /Cseke Péter Tamás: Mégis utazhatunk jövőre személyi igazolvánnyal Magyarországra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2007. március 12.

Március 9-én kiosztották Nagyváradon a 2006-os év Aranyalma Díjait azoknak a közéleti személyiségeknek, akik az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap szerkesztői és olvasói szerint az elmúlt esztendőben sokat tettek az erdélyi magyarságért. A két lapot megjelentető Scripta Kiadó immár harmadízben adta át az elismeréseket. Stanik István igazgató-főszerkesztő elmondta, a díj most már hagyománynak tekinthető. „Az idén inkább háttéremberek kapják az Aranyalmát, olyanok, akik napi munkájukkal nem a nagy nyilvánosság előtt kérkednek, hanem a háttérben maradva sokkal többet tudnak tenni magyarságért“ – tette hozzá. Reményei szerint a következő évben a maszol. ro portál révén megvalósul az első romániai magyar internetes televízió. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője és Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője adta át a díjakat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád háromszéki képviselő és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Politika-közélet kategóriában kapott elismerést. A Társadalom kategória díját Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke, továbbá Borboly Csaba és Kovács Péter, a Miért vezetői kapták. A Kultúra kategória egyik díjazottja Tompa Gábor rendező volt, a másik Dimény Áron színész. Nagy Ágnes, a jegybank igazgatótanácsi tagja vihette haza a Gazdaság kategória egyik „aranyalmáját”, a másik díjazottja Varga Gábor, a találmányi hivatal vezetője volt. A Külhoni magyar személyiségek kategóriájában Radetzky Jenő magyarországi vállalkozó, a Román-magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozója és Darvay Nagy Adrienne színházkutató vette át a szobrot. A romániai román személyiségnek járó díjat Paul Drumaru műfordító kapta. Végül Bocskor Bíborka lépett színpadra, az „erdélyi megasztár”, aki döntős volt egy magyarországi tehetségkutató versenyen. /Aranyalma „háttérembereknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2007. április 14.

Margitta díszpolgárává avatták Markó Béla miniszterelnök-helyettest és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest. Az erről szóló okleveleket április 13-án, a Bihar megyei település önkormányzatának erre az alkalomra összehívott rendkívüli tanácsülésén, Pocsaly Zoltán polgármester nyújtotta át a két politikusnak. /Margitta díszpolgárává avatták Markó Bélát. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2007. május 3.

Vizsgálatot indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Erdei-Doloczki István Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő ellen. Az ügyben a Krónika értesülései szerint Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, valamint Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes is érintett. Azzal vádolják Erdeit, hogy etnikai alapon osztotta el a Szatmár megyei településeknek tavaly kormányhatározat révén kiutalt pénzt. Erdei-Doloczkai István elmondta: a nyomozók 100 millió új lejről beszéltek, holott Szatmár megye összesen 48,6 millió lejt kapott a kormánytól. A vád azért is képtelenség, mivel nincs beleszólása abba, hogy mely települések kapjanak pénzt a kabinettől. /Farcádi Botond: Vizsgálat Erdei ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2007. május 10.

Hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség korrupcióellenes ügyosztálya (DNA) Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács elnökét és Riedl Rudolf Szatmár megyei alprefektust. Szabó és Riedl ellen bűnvádi eljárást indítottak. A szóvivő sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta az Evenimentul Zilei című napilap értesülését, mely szerint Erdei-Doloczki István képviselő és a kormányfőtitkárság államtitkára, Cseke Attila ellen is bűnvádi eljárás indult. Az említett tisztségviselőket azzal gyanúsítják, hogy etnikai és politikai alapon osztottak közpénzeket Szatmár megyei önkormányzatoknak és cégeknek. A bukaresti napilap szerint a szatmári ügyet vizsgáló ügyész Doru Tulusnak a beosztottja, aki a Markó Béla által tavaly kapott feltűnően magas szerzői jogdíj ügyében is vizsgálódott. Az igazságügy-miniszter Tulus felmentését kezdeményezte. Szabó Istvánt tanácselnök elmondta, csak azután válaszol az üggyel kapcsolatos újságírói kérdésekre, ha a vizsgálat lezárult. Nem tért ki viszont az újságírói kérdések elől Riedl Rudolf alprefektus. Nem érti, miért folytatnak ellene is bűnügyi vizsgálatot, hiszen az ő tisztségéhez semmilyen pénzelosztói feladat nem tartozik. Az ügyészségi meghallgatáson azzal gyanúsították, hogy az ő segédletével osztotta Szabó István etnikai és politikai alapon a közpénzeket. Az alprefektus egyetlen példát sem tudott mondani arra, hogy voltaképpen melyek is a kifogásolt pénzátutalások. A pénzátutalásokról a kormány határozott, ezért Riedl nem tartja magát érintettnek. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján úgy vélte, azért folyik vizsgálat a tisztségviselők ellen, mert parlamenti mandátumuk nyújtotta lehetőségeikkel élve, közösségük számára kívántak támogatást szerezni a költségvetésből. /Gazda Árpád: Népes a szatmári lista. Bűnvádi eljárás indult Szabó István megyei tanácselnök és Riedl Rudolf alprefektus ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2007. május 14.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa hétvégi Szatmárnémetiben tartott ülésén ugyanazt sérelmezte, amit egy nappal korábban az ÚMSZ-ben megjelent interjúban: a korrupcióellenes ügyészség (DNA) több RMDSZ-tisztségviselő ellen bűnügyi eljárást kezdeményezett azzal a váddal, hogy közpénzből etnikai és politikai alapon juttattak pénzt a magyar közösségeknek. „Oda jutottunk, hogy azt kérik számon rajtunk, amire a választóinktól felhatalmazást kaptunk. Bűnnek számít az is, hogy küzdöttünk, lobbiztunk az erdélyi utak feljavításáért, a magyar települések segítéséért” – fakadt ki Markó Béla. Markó Béla bejelentette, az RMDSZ tájékoztatni fogja az Európai Uniót az esetekről, „ez a helyzet ugyanis már tarthatatlan”. Cseke Attila államtitkár, kormányfőtitkár–helyettes nem érti, hogy „került be a képbe”. Magyarázata szerint feladatköre nem teszi lehetővé, hogy pénzeket irányítson településekre. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető leszögezte, puszta kitaláció az a vád, miszerint az RMDSZ vezetői személyes előnyök elérése céljából lobbiznak azért, hogy a magyarok lakta megyék, települések nagyobb arányban jussanak költségvetési támogatáshoz. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa kiadott nyilatkozatában felkérte a romániai magyarokat, hogy május 19-én vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent az államfő leváltására. /Cseke Péter Tamás, Sike Lajos: Korrupciós vizsgálat a lobbi „jutalma” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2007. május 16.

A Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatalosan is bejelentette, vizsgálatot indított Erdei-Doloczki István képviselő, Szabó István, Szatmár megyei tanácselnök, Riedl Rudolf, Szatmár megyei alprefektus és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes ellen. A DNA tájékoztatása szerint 2006 októbere és decembere között Szabó István vádlott Erdei-Doloczki István felbujtására Cseke Attila és Riedl Rudolf vádlottak bűnrészességével, tisztségeikkel visszaélve, pénzt osztott ki az állami költségvetésből Szatmár megye RMDSZ-es polgármesterei által vezetett településeknek. A pénzösszegeket a helyi közösségek által kezdeményezett programok, pályázatok finanszírozására utalta ki az állam, jelentette a DNA. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismételten felháborítónak nevezte, hogy bizonyos RMDSZ-es tisztségviselőket a DNA elé hívnak, és azzal vádolják őket, hogy „politikai vagy etnikai kritériumok alapján” osztottak pénzt a helyi közösségeknek. /Vizsgálat RMDSZ-es tisztségviselők ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2007. május 21.

Ilie Bolojan kormányfőtitkár azt mondta: nem a DNA hatáskörébe tartozik annak megállapítása, melyek a kormány prioritásai. Ezzel védelmébe vette Cseke Attila államtitkárt, aki ellen amiatt indított bűnvádi eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA), mert „etnikai alapon részesített előnyben településeket költségvetési pénzek elosztásakor”. „Ha valóban csak amiatt marasztalja el a DNA Cseke Attilát, mert tisztségével élve bizonyos településekre irányított költségvetési pénzeket, akkor igen veszélyes helyzettel állunk szemben” – kommentálta a kormányfőtitkár-helyettes ellen indított eljárást Bolojan. /Cs. P. T. : Megvédi Cseke Attilát a kormány főtitkára. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2007. június 11.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) június 9-i marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla bejelentette, június végéig lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. A népszavazással kapcsolatban Markó feltette a kérdést: „Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?” Basescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!” – jelentette ki. Markó szerint Európa is, sőt a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy „minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni”. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra”. A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Atilla európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként” érte a szervezetet, de ez a tanulságok levonására készteti a szövetséget. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását nem „családon belül” kezdeményezte. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, az RMDSZ-nek nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Veres Valér egyetemi tanár kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is. Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek” nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, a felelősséget nem kell másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az erdélyi magyar kerekasztal. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felvetette az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon” támogatáshoz segített magyar településeket. Markó kifejtette: párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében. Az ülésen Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd. A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapították meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról. /Papp Annamária: Markó: Szükség van Romániában a magyar érdekképviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ „Mi támogatjuk az erdélyi magyar politikai élet szereplői közötti reprezentatív kerekasztal létrehozását, aminek kétségkívül az RMDSZ is tagja kellene legyen. Én azonban úgy látom továbbra is, hogy az RMDSZ-ben a megújulásnak semmiféle jele nincs” – fejtette ki Szilágyi Zsolt. /Lokodi Imre: Befelé fordul és kifelé nyit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ „Sem nélkülünk, sem helyettünk nem teszi meg más a munkát” – jelentette ki Verestóy Attila, aki a lemondásra való felszólításra csak azzal reagált, hogy ennek a családja örvendene a legjobban. Antal István képviselő szerint a sajtó nagy mértékben felelős amiatt, hogy a népszavazáson a magyarság kihátrált az RMDSZ mögül. A terem vastapssal állt ki az ügyészek által vizsgált Cseke Attila helyettes államtitkár mellett. /Gazda Árpád: Mérsékelt önvizsgálat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

2007. június 12.

Az SZKT Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségébe választotta. Cseke Attila kijelentette, sok önkormányzati problémával foglalkozott, megfelelő rálátása van a munkára. Eljött az ideje, hogy az önkormányzatok megpróbáljanak saját projektekkel és saját programokkal a lábukon megállni, mondta. /Lokodi Imre: Cseke Attila: nem lesz „hétvégi Erdély”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2007. június 25.

Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök a Bihar megyei RMDSZ-szervezethez látogatott el, Cseke Attila, önkormányzatokért felelős alelnök pedig háromszéki önkormányzati képviselőkkel, RMDSZ-es polgármesterekkel tanácskozott. A szervezetépítés ütemtervét mutatta be egyeztetőkörútja második állomásán, Bihar megyében Kelemen Hunor. Cseke Attila államtitkár elmondta, Kovászna megye tavaly három és félszer nagyobb összeget kapott a kormány tartalékalapjából, mint 2005-ben, miután ez utóbbi kiutalás szintén jóval meghaladta a 2004-est. /”Szervezetet épít” Kelemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2007. július 5.

A kormány július 4-i ülésén jóváhagyta a Románia és Magyarország közötti határátlépésre vonatkozó megállapodást. A felek 2004. április 27-én írták alá Bukarestben a határátlépés ellenőrzésére vonatkozó egyezményt, amelyet a 2006. december 21-én aláírt megállapodás újított meg. A dokumentumokba foglalt megegyezés célja a két ország közötti átkelés megkönnyítése, és ezáltal a határforgalom folyamatossá tétele volt. Ennek értelmében Románia és Magyarország között életbe lépett az Unióban bevett szokás: két tagország hatóságai az őket elválasztó határszakaszon közösen végzik el az útlevél- és vámvizsgálatot. Cseke Attila államtitkár, a közös kormányülések egyik előkészítője elmondta, az úgynevezett „egy-megállásos” ellenőrzést ideiglenesen bevezették 2007. január 1-től, de csak mostantól alkalmazzák a közúti határforgalomban. /Kormányhatározat az „egymegállásos” határellenőrzésről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-100




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998