udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 163 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-163
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cseke Gábor

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1991. január 21.

Bukaresten jan. 21-én a parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról. Moses Rosen elmondta, hogy a borzalmak túlélőjeként tanúskodik. A Romania Libera is őszintén írt a történtekről, a jan. 23-i Adevarul viszont nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést, olvashatjuk Cseke Gábor cikkében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1991. február 19.

Cseke Gábor beszámolt arról, hogy Gabriel Gafita román író, aki a Kriterion Kiadó "magyar írók románul" sorozatának szerkesztője volt, amellett a magyar irodalom lelkes propagálója, a Romania Libera febr. 15-i és 16-i számában Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelében szóvátette, hogy Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének bizonyos megnyilvánulásaiban az "etnikai fundamentalizmus" és a "szelektív emlékezet" jelentkezik. Cseke Gábor hozzátette, hogy Gafita becsületes, nyíltsága és keménysége erkölcsi alapot nyújt ahhoz, hogy bíráljon. Az előzmény az volt, hogy Tőkés László a Romania Libera febr. 6-i számában elmondta David Porter sokat vitatott könyvéről /With God for the People (London, 1990.)/, hogy nem sok köze van hozzá, mindössze magnóra mondta életét és vélekedéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

1991. október 19.

Okt. 19-én Katona Ádám - ígéretéhez híven - megjelent Agyagfalván, másodmagával. A rendőrség nyilvántartotta a Székelyudvarhely-Székelykeresztúr közötti forgalmat, megállapította, hogy gyanús mozgolódás nem történt, írja Cseke Gábor, ironikus hangon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Forrai Tibor visszautasította Cseke Gábor hangvételét, mondván, tudósítását küldje a Tromfnak, ott lehet így gúnyolódni, humorizálni. Cseke Gáborral szemben megerősíti, igenis többen eljöttek Agyagfalvára, magánszemélyek és intézmények is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1992. február 11.

Idén három nagy évforduló vár a romániai magyarságra: Arany János születésének 175., Kőrösi Csoma Sándor halálának 150., az első állandó magyar színtársulat megalakulásának 200. évfordulója Kolozsvárott - sorolta Horváth Andor művelődésügyi államtitkár. Öröm tapasztalni, hogy az olyan nagy hagyományú közművelődési intézmények, mint az EME és az EMKE, pontos, jól kidolgozott tervekkel indulnak az 1992. évnek. A jelzett eseményekre odafigyel az egész magyar szellemi élet, ugyanúgy a budapesti Művelődési és Közoktatási Minisztérium, képviselői jelen lesznek az ünnepségeken. /Cseke Gábor: Beszélgetés Horváth Andor művelődésügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1992. március 25.

Románia kormánynyilatkozatot adott ki, elítélve a néhány lapban megjelenő sovén és antiszemita jellegű álláspontot, továbbá azt, hogy "a romániai sajtó eszközeivel legionárius vagy fasiszta jellegű szélsőséges hangsúlyok jussanak érvényre." Ezek a kiadványok "megengedhetetlen, személyek elleni támadásokat indítanak, beleértve olyan országok diplomáciai képviselőit is, akikkel Románia baráti viszonyban van." /Románia kormányának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28-29./ A nyilatkozatot egyelőre egyetlen román napilap, a Tineretul Liber közölte, a többi meg sem említette. /Cseke Gábor, Bukarest: Folytatódik a frontos párbaj. = Magyar Nemzet, márc. 27./

1992. május 9.

Dr. Csapó József képviselő, az RMDSZ elnökségének tagja rámutatott arra, hogy sok érv szólt az RMDSZ kongresszusának megtartása mellett és sok érv szólt az elhalasztása mellett is. Csapó nem támogatta a halasztást, de a többség így döntött és ő aláveti magát a többség akaratának. /Cseke Gábor, Budapest: az RMDSZ kongresszusát a körülmények halasztották el. = Magyar Nemzet, máj. 9./

1992. május 29.

Befejezte budapesti látogatását az RMDSZ parlamenti frakciója, melyet Kozsokár Gábor szenátor, a szenátus alelnöke vezetett, s amely az Országgyűlés alkotmányozó, törvényelőkészítő és jogügyi, valamint emberjogi bizottsága meghívásának tett eleget. A magyar parlament első ízben találkozott az RMDSZ-frakció küldöttségével. Budapestről hazatérve Kozsokár Gábor kedvezően ítélte meg a megbeszéléseket. Nem akarták őket befolyásolni, tanácsot sem adtak, számolt be a szenátor, inkább a véleményüket akarták hallani arról, hogyan lehetne javítani a romániai magyarság helyzetén. /Cseke Gábor, Bukarest: Az RMDSZ küldöttségének budapesti látogatása. = Magyar Nemzet, máj. 29./

1992. június 8.

Jún. 8-án, a román parlament két házának együttes ülésén - heves vita után - a választások elhalasztása mellett döntöttek, annak ellenére, hogy előzőleg a képviselőház júl. 26-ára tűzte ki a választás időpontját. Hiába sürgette Stolojan miniszterelnök a választások mielőbbi megtartását, ugyanez volt Domokos Géza RMDSZ-elnök felszólalásának is a lényege. /Cseke Gábor: Elhalasztották a román választásokat. = Magyar Nemzet, jún. 10./

1992. június 17.

Sandra Pralong román származású, amerikai állampolgárságú fiatalasszony, a Soros Alapítvány koordinátora nyilatkozott a Cotidianul napilapnak a Soros Alapítványt ért vádaskodásokkal kapcsolatban. Tünetértékű, jelentette ki, hogy a román szenátusban Adrian Motiu szenátor durva kirohanásával szemben senki sem állt ki, hogy elmondja, az alapítványnak semmi köze sincs a nemzeti színekhez, szándéka éppen a nemzeti türelmetlenség kiiktatása. /Cseke Gábor, Bukarest: Összekapcsolják a magyar mumussal. Bukarestben élesen bírálják a Soros-alapítványt. = Magyar Nemzet, jún. 17./

1992. június 18.

Birtók József a Romániai Magyar Szó ápr. 3-i számában azzal a váddal illette Tőkés László püspököt, hogy magatartásával akadályozza a magyar műholdas televíziózás ügyét. A püspök kifejtette, hogy éppen ellenkezőleg, kezdettől pártolta a magyar műholdas televíziózást. A komoly sajtónak jól tájékozottnak kell lennie. Annyi előlegezett bizalom kijárt volna neki, hogy ne tekintsék a magyar televízió ellenségének. Romániában dúl a gyanakvás, folyik a magyarság választott vezetőinek lejáratása. "Ezt hagyjuk másokra", javasolta Tőkés László. /Tőkés László: Hitelrontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Cseke Gábor másnap vezércikkben válaszolt, magyarázkodott, mi is tévedhetünk, nem jó a bűnbakkeresés stb. /Cseke Gábor: Átkos provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1992. augusztus 22.

Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1993. január 26.

Az RMDSZ kongresszusi határozatai között szerepelt, hogy az RMDSZ részt kíván venni a magyar-román tárgyalások őket érintő részénél. Teodor Melescanu külügyminiszter jan. 26-án, a magyar-román külügyminisztériumi szakértői tárgyalások megkezdése előtt fogadta az RMDSZ háromtagú küldöttségét /Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tokay Györgyöt, a képviselőházi frakció vezetőjét és Verestóy Attila szenátort/. Markó Béla elmondta, hogy a legpozitívabb eredmény a tárgyalás ténye volt. "...még nem ismerjük a romániai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó vitás szövegeket, amik javaslatként szerepelnek e tárgyalásokon, ez majd egy későbbi szakasz feladata lesz." /Cseke Gábor: Melescanu komolyan veszi az RMDSZ-t. = Magyar Nemzet, jan. 27./

1993. január 30.

A román parlament jóváhagyta az Európa Tanácshoz küldendő tíztagú küldöttség összetételét, köztük van Frunda György RMDSZ-szenátor, a "másik magyar" Furo Iuliu, a Nagy Románia Párt képviselője. Frunda György szerint ahhoz, hogy felvétele az Európa Tanácsba ne legyen formális, Romániának garanciákat kell nyújtani a kisebbségi jogok biztosítására. /Cseke Gábor, Bukarest: Románia szeretné elnyerni felvételét az Európa Tanácsba. = Magyar Nemzet, jan. 30./

1993. február 2.

A Securitate volt tagjaiból, hírszerzőiből megalakult a Becsület, Méltóság, Demokrácia és Igazság Liga, melyet Gheorgeh I. Ivascu tartalékos szekustiszt hozott létre. Fő céljuk az országot katasztrófa felé vivő vezetők végleges félreállítása. /Cseke Gábor, Bukarest: Szervezetbe tömörülnek a Securitate volt tagjai. = Magyar Nemzet, febr. 2./

1993. február 5.

Elmaradt Iliescu elnök febr. 5-re tervezett kolozsvári látogatása, amit azzal indokoltak, hogy a köd miatt a repülőgép nem tudott felszállni. /Cseke Gábor, Bukarest: Elmaradt Iliescu kolozsvári útja. = Magyar Nemzet, febr. 6./

1993. február 8.

A román parlament Strasbourgból hazatérő tíztagú küldöttsége febr. 8-án sajtótájékoztatón számolt be az Európa Tanács üléséről. Florea Dudita szenátor, a küldöttség vezetője durva hibának ítélte meg Doina Cornea asszony ügyészség elé idézését, ugyanígy a televízió azon döntését, hogy a kisebbségi adásokból száműzik a politikát. Adrian Paunescu azzal vádolta Frunda György RMDSZ-szenátort, hogy Strasbourgban nem Románia érdekeit védte, hanem "másvalakiét", továbbá megengedhetetlennek nevezte, hogy Frunda György feltételeket szabott az ET-tagsághoz. Frunda György válaszában leszögezte, hogy a feltételeket nem ő szabja meg, hanem Európa. Az ülésszakon elfogadott kisebbségi jegyzőkönyv Románia általi elismerése a román törvények részévé avatják az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. /Cseke Gábor: Bukarest ragaszkodik az Európa tanácsi tagság megszerzéséhez. = Magyar Nemzet, febr. 9./

1993. március 2.

A román lapok, a rádió és televízió hevesen támadják Tőkés Lászlót. Az ő kijelentése csak ürügy volt egy kampányhoz, nyilatkozta Verestóy Attila a Romániai Magyar Szónak és a Magyar Nemzetnek. A román parlamentben az ilyen problémákra órákat pazarolnak, az RMDSZ probléma-csomagjai azonban visszhang nélkül maradnak. A feszültségkeltésre szükség volt a tanügyi törvény vitája előtt. A Nagy Románia Párt sajtóértekezletén elhangzott, hogy a magyarokat ki kell utasítani az országból, ilyen kijelentés után senki sem robbantott ki parlamenti vitát. Tőkés László a Romania Liberanak nyilatkozott: szerencsétlen kifejezésnek minősítette saját kijelentését, megnevezve a romániai magyarság néhány fontos problémáját is. /Cseke Gábor, Bukarest: Van-e etnikai tisztogatás Romániában? = Magyar Nemzet, márc. 3./

1993. március 30.

Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára márc. 30-i sajtóértekezletén ismertette a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa létrehozását, melynek feladata a kisebbségek alkotmányos jogainak védelme, a törvénykezés és a nemzetközi normák betartásának felügyelete. A tanácsban a kisebbségek képviselői is helyet kapnak. A prefektuscserével kapcsolatban Hrebenciuc kijelentette, hogy az RMDSZ vezetői az erről szóló megbeszélés helyett inkább Budapestre utaztak. /Cseke Gábor: Román kormánytájékoztató. = Magyar Nemzet, márc. 31./

1993. április 1.

Soros György Bukarestben találkozott Iliescu elnökkel és Melescanu külügyminiszterrel. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Soros György kijelentette, örül, hogy alapítványának egyik ösztöndíjasa a Vatra Romaneasca egyik vezetőjének a lánya, mert ez mutatja, mennyire pártatlan. Tőkés Lászlóról kijelentette: "Tőkés Lászlót hősies személynek tartom." "Azt hiszem, hogy túlfűtött nacionalizmus jellemzi." /Cseke Gábor: Sors És Iliescu bukaresti találkozója.= Magyar Nemzet, ápr. 2./

1993. április 14.

Ápr. 14-én megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott Nemzeti Kisebbségi Tanács, élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak, a kisebbségi parlamenti képviselők szintén részt vesznek jövendő munkájában. A tanács a kormány kisebbségi stratégiáját és a kisebbségi törvényt fogja kidolgozni, a törvények kisebbségi vonatkozásait vizsgálja. A megjelentek túlnyomó része kifogásolta, hogy nem tanácskoztak előzetesen a kisebbségek képviselőivel, elhangzott az is, hogy ez csak propagandaszerv. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a kisebbségek megkérdezése nélküli ügyintézés lehetetlenné tesz minden ügyintézést. Tokay György RMDSZ-képviselő szerint a tanács megalakításában rejlő lehetőségeket akkor lehet kiaknázni, ha operatív munka folyik és nem klubtevékenység. Frunda György szenátor hangsúlyozta, hogy a tanácsnak döntési joga van azáltal, hogy törvénytervezeteket felülbírálhat. /Cseke Gábor: Elvágták a szalagot? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1993. április 14.

Az arab országokban körutat tevő Iliescu elnök, értesülve a szakszervezetek által meghirdetett ápr. 13-i tüntetésről, az újságíróknak nyilatkozott: "Amennyiben ezt folytatják, nincs más választásom, szembe kell szállnom velük. Kiállok az emberek elé és ellenük hangolom őket...". /Cseke Gábor, Bukarest: A román elnök megfenyegette a szakszervezeteket. = Magyar Nemzet, ápr. 14./

1993. április 22.

Az RMDSZ ápr. 22-i bukaresti sajtótájékoztatóján a román közvélemény pontos tájékoztatása érdekében közleményben ismertették az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti megbeszéléseinek a lényegét. Az RMDSZ ezt a látogatást természetesnek tekinti. Kónya Hamar Sándor képviselő elmondta, hogy szavait félreértették, mert valakiknek nem érdekük, hogy a magyar-román megbékélés tető alá kerüljön. - Megerősítették, hogy az RMDSZ egyelőre nem nevez ki képviselőket a Kisebbségi Tanácsba. A tanács létrehozása csak a kezdet, meg kell hallgatni a kisebbségek legitim képviselőinek a véleményét is. /Cseke Gábor: Budapesttől a költségvetésig és tovább.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./

1993. április 27.

Ápr. 22-én az ügyészség elkobozta Hitler Mein Kampfjának román nyelvű kiadását. A bukaresti Oliviu Tocaciu adta ki tízezer példányban és már a piacra is dobta. Az ügyészség a nagyszebeni nyomdában lefoglalta a még ottmaradt ötezer példányt. /Cseke Gábor, Bukarest: Elkobozták a Mein Kampf román kiadását. = Magyar Nemzet, ápr. 27./

1993. május 12.

Chebeleu szóvivő azt állította, hogy Iliescu nem kapta meg a Bolyai Társaság 1992. nov. 23-i levelét. A Romániai Magyar Szó ezzel szemben cáfolatul közölte az átvétel igazolását. Chebeleu válaszában figyelmen kívül hagyta az erdélyi magyar főiskola 400 éves létét. Ez a főiskola oktatás önkényes, külső beavatkozással szűnt meg. /Cseke Gábor: Az "elveszett" memórium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1993. június 19.

Bukarestben Tornai József, a Magyar Írószövetség elnöke aláírta a magyar-román írószövetségi egyezményt. A fél éve németországi ösztöndíjasként Berlinben élő Mircea Dinescu, a Román Írószövetség elnöke éppen hazalátogatott, ő tárgyalt Tornaival. Dinescu megjegyezte, hogy 1989 óta ez az első nemzetközi egyezményük, ugyanis a többi szomszéddal a változások és az általános kulturális elszegényedés miatt képtelenség szót érteni. Dinescu keményen bírálta a román állapotokat, felrótta a kormánynak a művészek külföldre áramlását, azt, hogy Kolozsváron kilakoltatták a román Apostrof és a magyar Helikon szerkesztőségét. /Cseke Gábor, Bukarest: Román-magyar írószövetségi egyezmény. = Magyar Nemzet, jún. 21./

1993. július 16.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a magyarországi kisebbségi törvényt példaértékűnek nevezte. /Cseke Gábor, Bukarest: Sok szempontból példaértékű. = Magyar Nemzet, júl. 16./

1993. július 29.

Funar kolozsvári polgármester, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ elnöke Chisinauban járt, ahol nemrég sikerült megalakítani a Vatra Romaneascát, az RNEP-t támogató szervezetet. /Cseke Gábor, Bukarest: Funar szelleme átkel a Pruton? = Magyar Nemzet, júl. 29./

1993. augusztus 6.

A Romániai Magyar Szó lemondott tárgyilagosságáról és egyértelműen az egyezkedők oldalára állt: Cseke Tőkés László püspök nevét nem írta le, de rá célzott: a többség nem akar hősi halott lenni egy eszme barikádján. Akik szeretnének átjutni a túlsó partra, azokon mindjárt ott a bélyeg: "megalkuvók, összeesküvők, titkos tárgyalók?" /Cseke Gábor: RMDSZ-háború? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1993. augusztus 18.

Románia washingtoni nagykövete aug. 13-án látogatást tett az RMDSZ bukaresti székházában, ahol Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke fogadta. A nagykövet pozitívan vélekedett a Nemzeti Kisebbségi Tanács eddigi tevékenységéről. Szabó Károly elmondta, hogy az RMDSZ által elfogadott határozatok nagyon kis részét érintette a tanács eddigi működése. Hangsúlyoznia kellett, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást. Szabó Károly úgy látja, az USA fontosnak tartja, hogy ne legyenek etnikai feszültségek, fontosabbnak annál, hogy egy népcsoport elnyerjen bizonyos jogokat. Továbbra sem szabad lemondani semmiről, összegezte tapasztalatait az RMDSZ-szenátor, viszont minden körülményre tekintettel kell lenni. /Cseke Gábor: RMDSZ-kontaktus átvilágítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-163




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998