udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cselényi László

1994. december 30.

Bodor Pál emlékezett a 25 éves fennállását ünneplő Kriterionra és a tévé magyar adására. A hetvenes években a magyar adásban például Páskándi Géza, Sütő András, Méhes György, Deák Tamás, Molter Károly, Tomcsa Sándor, Nagy István, Kocsis István, Kincses Elemér, Huszár Sándor, Bálint Tibor műveiből készítettek filmeket, továbbá a román és a világirodalomból. A rendezők között volt Harag György, Taub János, Bokor Péter, Cselényi László, Demián József, Fischer István, Tömöry Péter. A tévében Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verse a cenzúrázott sorokkal együtt hangzott el. Bodor Pál még sok emléket felsorol, sok emlékezetes tévéműsort. /Respublika, 1994. dec. 30./

1996. április 13.

Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ volt főtitkára Cselényi László két levelét adta közre: Cselényi László visszautasította Borbély Ernő feltételezését /Erdélyi Napló, márc. 27./, hogy ő többmillió forintot kapott volna az NTA-tól, a másodikban, Cselényi Tőkés László püspökhöz írt levelében szintén elutasította azt, hogy neki tisztázatlan pénzügyei lennének, majd megjegyzéseket tett arra, hogy egy ideig Ábrahám Dezső volt Tőkés László családi ügyintézője, szállásadója, kincstárnoka, lakásának helyreállítója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./ Az újságban nincs magyarázat arra, hogy Cselényi Lászlónak Tőkés Lászlóhoz ápr. 6-án írt magánlevelét miért Ábrahám Dezső hozta nyilvánosságra.

1996. április 18.

Ábrahám Dezső folytatja a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ dokumentumainak közlését. Az NTA 1991. szept. 20-i kuratóriumi ülésének jegyzőkönyvét olvashatjuk. Ábrahám kiemeli a magára vonatkozó részt, így azt, hogy főtitkári munkájáért nem kíván fizetséget. Azonban az is szerepel a jegyzőkönyvben, hogy a "pénzügyvitel rendszeressége érdekében a kuratórium ezúttal is sürgeti új alkalmazottak bevonását" a kuratórium munkájába. A kuratórium alkalmazza Cselényi Lászlót a Diaszpóra Nemzeti Videoújság munkatársaként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1996. április 20.

Cselényi László a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének írt levelében elismeri, hogy Tőkés László püspökhöz írott levelét magánlevélnek szánta, nem a sajtónak, de adott belőle Ábrahám Dezsőnek. Sorait a nyilvánosság előtt is vállalja. Tőkés László válaszolt, sorai bizonyos fokig megnyugtatták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./

1996. május 7.

Tőkés László püspök a Romániai Magyar Szó olvasóihoz fordult. A szerkesztőség Ábrahám Dezső-rovatot nyitott, ennek egyikében /ápr. 13-14-i szám/ Cselényi Lászlónak a hozzá intézett magánlevelét közölte. A szerkesztőség a levél írójának előzetes engedélye nélkül hozta nyilvánosságra a szöveget, ezt Cselényi László maga erősítette meg /ápr. 20-21-i szám/. Tőkés László a szerkesztőség kártékony ténykedésére hívta fel a figyelmet, nem csodálkozna azon, ha a MÚRE hivatalból eljárást indítana a szerkesztőség ellen. A püspök kérésére közölték a Cselényi Lászlóhoz írt levelének szövegét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ MÚRE= Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.

1999. október 5.

Cselényi László, a Duna Televízió szerkesztő-rendezője nyerte el a kétévente odaítélt Európa-díjat idén, az Európai Újságírók Szövetsége (EUSZ) Magyar Tagozatának elnöksége döntése alapján. A díjjal a rendező Minoritates Mundi című, a világ kisebbségeinek életét és sorsát bemutató dokumentumfilm- sorozatát jutalmazták. /Magyar Európa-díj Cselényi Lászlónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1999. november 2.

Nov. 2-án Budapesten, a Magyarok Házában átadták a húsz évvel ezelőtt létrehozott Bethlen Gábor Alapítvány idei kitüntetéseit. Bethlen Gábor-díjat kapott Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Tamási Áron-díjban részesült Cselényi László, a Duna Televízió rendezője. Márton Áron püspökről elnevezett emlékérmet kapott az erdélyi Berszán Lajos atya /Gyimesközéplok/, a Nyugat-Európában élő Prágay Dezső és a felvidéki Zalabai Zsigmond /Somorja/. Az alapítvány azokat jutalmazza évente, akik munkájukkal az egyetemes magyar kultúra értékeit gyarapítják a határokon belül és kívül, továbbá tevékenységükkel hozzájárulnak a közép-európai népek megbékéléséhez, szellemi együttműködéséhez. /Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2001. június 2.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az idén június 7-től 11-ig rendezi meg a magyarországi, valamint a határon túli magyar könyves műhelyek találkozóját: az Ünnepi könyvhetet. A hivatalos listára 83 kiadó 196 kötete került fel. A kiadványok közül 52 készült határon túli könyvműhely gondozásában. Idén a Vörösmarty téren állítják fel az összes pavilont. A Bolyai-Gauss levelezés /Better-Püski Kiadó/ számíthat kiemelt figyelemre. Cselényi László Sokágú síp című gyűjteményét a Lilium Aurum adta ki. A közönség elé kerül Nagy Miklós Kund Múzsák fellegvára című marosvásárhelyi kötete, Láng Gusztáv Dsida Jenő költészete című Kriterion-kiadványa, Pomogáts Béla Kuncz Aladár-monográfiája (Kriterion). Fontos kiadvány még Domokos Pál Péter A moldvai magyarság (Fekete Sas), Tánczos Vilmos Nyiss kaput, angyal! című néprajzi munkája (Püski), Vargyas Antal Székelyföld (Pallas-Akadémia). Kányádi Sándor gyermekkönyvvel jelentkezik. A Virágon vett vitézt a Holnap adta ki. Orbán Balázs meséit Kelet tündérvilága címmel gyűjtötte egybe a csíkszeredai Pallas-Akadémia. /72. Ünnepi könyvhét. Sátrak a Vörösmarty téren. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

2002. február 16.

A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2003. február 18.

Románia európai uniós törekvései az Antonescu-kultusznál is erősebbnek bizonyultak. A kormány néhány évvel ezelőtt még egyetértett a háborús bűnös marsall rehabilitálásával, sőt nemzeti hőssé nyilvánításával, most nyugati nyomásra hajlandónak mutatkozik megtépázni Ion Antonescu nimbuszát. A Székelyföld folyóirat januári számának vezéranyaga az Antonescu-per dokumentumait hozta nyilvánosságra. Balogh László a per gyorsírásos dokumentumaiból közölt válogatást. Simó Márton Cselényi László filmrendezővel beszélgetett a kisebbségekről. /Székelyföld. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2004. július 7.

Gyergyószentmiklós az egyetlen megyei jogú romániai város, amelynek immár egy éve nincs működő filmszínháza. A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház támogatásával tervezik egy filmklub létrehozását. A főként magyar nyelvű filmek vetítéseihez a jogi hátteret vélhetően őszre teremtenék meg. Az ügy érdekében a helyszínre látogatott a budapesti Uránia képviseletében Cselényi László kolozsvári származású igazgató, hogy dr. Dombos István főiskolai igazgatóval megbeszéljék, hogyan lehetne már az ősztől indítani a mozihelyettesítő filmklubot. A technikai felszerelés az Uránia, valamint Budapest V. kerülete – amely a város testvértelepülése – segítségével már megérkezett. Terveik szerint a vetítések ingyenesek lesznek, emellett azonban várják az adományozók hozzájárulását. /G. E.: Mozi helyett filmklub. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

2005. február 18.

Cselényi Lászlót, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatóját választotta a Duna Televízió elnökévé február 17-én a közszolgálati médiumot felügyelő , Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma. Cselényi László televíziós rendező, szerkesztő 1951-ben született Kolozsváron, ahol a hetvenes években pszichológiát, majd Bukarestben rendezést tanult. A kolozsvári bábszínházban kreativitáskutató, irodalmi referens és rendező volt, majd 1977-től négy éven át Bukarestben, a román televízió magyar adásánál tevékenykedett rendezőként, szerkesztőként; ugyanilyen beosztásban dolgozott 1983-as áttelepülése után 13 esztendőn keresztül a Magyar Televízióban. 1996-tól a Duna Televízió szerkesztője, a Minoritates Mundi szerkesztőség vezetője, a millenniumi műsorok főrendezője, 2002 óta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetője. /Cselényi László a Duna Tv új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2005. február 21.

Cselényi László, a Duna Televízió kolozsvári születésű új elnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy munkáját az állomány karcsúsításával kell kezdenie. A Duna Tv-nek szigorúan kulturális, művészeti televíziónak kell lennie, nem belpolitikai csatározásokat „kell fröcsögnie a határon túlra”. Szerinte az európai kisebbségeknek, mint a katalánok, az írek, a baszkok, a rétorománok, a finnországi svéd ajkúak satöbbi, tudniuk kell, hogy létezik egy olyan televízió, amely Európában egyedülállóan a kisebbségé. /Köllő Katalin: Vissza kell térnünk az eredeti rendeltetésünkhöz. Exkluzív interjú Cselényi László új Duna TV-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2005. március 18.

Gáspárik Attila az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ március 10-i számában azt állította, hogy a romániai magyar lapokat vagy egyáltalán nem, vagy igen kis mértékben érdekelte a Duna Televízió új elnöke. Azt írta, a Háromszék az esemény után hat nappal, a Hírsalátában közöl valamit a változásokról, ugyanakkor ,,hosszan éljenzi a Hír TV megjelenését”. Gáspárik Attila nem olvasta a Háromszék február 12-i számát, de még a címeket sem: Merre, merre, Duna Televízió?, illetve, Mikor lesz elnök? –, továbbá a február 18-i lapszám fényképes írását (Cselényi László a Duna TV új elnöke), február 19-én pedig annyira elvakult a Hír TV-t beharangozó pár sortól, hogy nem látta meg Sylvester Lajos Hogy feljöjjön a Duna TV napja című, lényegesen hosszabb jegyzetét. /Demeter J. Ildikó: Ne csak nézzünk, lássunk is! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2005. április 22.

Két újabb tévécsatornát indít a Duna Televízió a közeljövőben, az Autonómia nevű adó a kisebbségek témakörét, a határon túli önszerveződést állítja majd figyelme középpontjába, míg az Unió elnevezésű elsősorban ifjúsági, oktató csatorna kíván lenni. Cselényi László, a Duna Tv elnöke közölte: mintegy három hónapra van szükség ahhoz, hogy beinduljon a két új csatorna. /Két újabb adót indít a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2005. augusztus 23.

„Gyurcsány Ferenc és a hozzá hasonló politikusok kövessék meg a nemzetet, amiért december 5-én a kettős állampolgárság ellen mozgósítottak” – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke augusztus 21-én Hódmezővásárhelyen sajtótájékoztatóján. A kettős állampolgárság ügyében nagy szükség volna arra, hogy a magyar kormány vizsgálja felül eddigi politikáját – közölte a püspök. Tőkés László emlékeztetve Sólyom László szavaira, akit „lélekben tizenötmillió magyar államelnökének” nevezett, kijelentette: lehetséges a kettős magyar állampolgárság, a határon túli magyarok igénylik ezt, nem lehet sem félbehagyni, sem visszatáncolni, ezt a kérdést rendezni kell. A püspök a szükséges párbeszéd másik fontos területének az autonómia kérdését nevezte, amely szavai szerint „korlátozott nemzeti önrendelkezést jelent a határok megváltoztatása nélkül”. Olyan autonómiacsomagra lenne szükség, amelyet a magyar kormány támogatásával egységesen tudnának képviselni az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek és az egyházak – hangsúlyozta Tőkés László. „Soha ilyen alkalmas pillanat nem volt, hogy az államelnöktől kezdve, a határon túli szervezetekig, a civilszféra és az egyházi élet területei összefogjanak és kialakítsák közös álláspontjukat ebben a két fontos nemzetpolitikai ügyben” – mondta a püspök. Az EMNT elnöke közölte, elfogadta Cselényi László, a Duna Televízió elnökének meghívását, hogy augusztus végén, szeptember elején élő adásban beszélgessen Markó Bélával. /Nemzetpolitikai kérdésekről nyilatkozott Tőkés László. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./ Tőkés László püspök jelezte, levélben kereste meg a romániai magyar politikai és civil szervezetek, valamint az egyházak vezetőit, hogy a kettős állampolgárság, az autonómia és az erdélyi magyar közképviselet ügyében önálló és egyenrangú partneri minőségben kezdjenek igazi párbeszédet. Markó Béla azonban kizárta a tévévita lehetőségét. „Erdélyben van elég hely ahhoz, hogy találkozzunk. Nem kell elmennünk máshová azért, hogy párbeszédet folytassunk, és főleg nem kell színházat csinálni ebből a párbeszédből” – mondta az RMDSZ szövetségi elnöke az MTI-nek. /Tőkés László: a miniszterelnök kérjen bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2005. augusztus 30.

Több mint nyolcvanmillió forintot ajánlottak fel a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére a Duna Televízió augusztus 28-i, vasárnapi segélyakciója keretében – közölte Cselényi László, a köztelevízió elnöke. A Duna TV Összefogás napja elnevezéssel egész napos segélyakciót tartott. A műsorváltozással is járó adásban többszöri élő kapcsolással tudósítottak a természeti csapás helyszíneiről, a képernyőn közölték annak a bankszámlának a számát, amelyre várták és várják a nézők adományait. Cselényi László szerint a világ magyarságának televíziója által meghirdetett akció ,,kiemelkedő sikerét” bizonyítja: öt földrészről, 37 országból nézők ezrei emelték fel a telefont, küldtek SMS-t és e-mailt, ,,s ezzel tanúbizonyságot tettek a magyarság összetartozásáról”. A Duna TV és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös akciója folytatódik, felajánlások tehetők a Duna Televízió telefonszámán, és adományok fizethetők be az ismertetett bankszámlára. /Segít a Duna Televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2006. február 7.

A nemzeti ügy nem bal és jobb oldal kérdése, ahogy az autonómia és a határon túli magyarság sorsa, az összmagyarság ügye szintén nem pártkérdés – szögezte le Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Cselényi László arról a nemzetközi konferenciáról nyilatkozott, amelyen gyakorlatilag bemutatták Európának a húsvétkor induló Autonómia csatornát. A Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében Budapesten tartott nemzetközi konferenciát a brüsszeli küldöttektől a katalán főminiszterig mindenki mérföldkőnek tartotta. A konferencián nem volt ott Markó Béla RMDSZ-elnök, bár a meghívást elfogadta. Ezt az összes külföldi vendég furcsállotta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A Duna Televízió, azaz az új csatorna Európában vezető tud lenni abban, hogy a kontinens kis népeit, kisebbségeit, etnikai csoportjait és autonómiáit összekapcsolja. A csatornának lesz egy olyan speciális híradója is, ami csak etnikai ügyekkel, konfliktusokkal és megoldásokkal foglalkozik – ilyen nincs még Európában. Áttörést jelent, hogy például a finnországi svédek, az Aland szigetek lakói, a dél-tiroliak és a katalánok egyaránt magukénak érezhetik ezt a csatornát. Christoph Pan professzor felhívta a figyelmet, hogy az elmélet, az ideológiai rész, illetve a kis lépések stratégiája ugyanolyan fontos tényezők. Másik fontos hangsúly az volt, hogy minden autonómia annyit ér, amennyit az érintettek kiküzdenek maguknak. /Guther M. Ilona: Interjú Cselényi Lászlóval, a Duna Televízió elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

2006. február 13.

Az erdélyi egész napos televízió hálózat talpra állásáig napi egy órában Erdélyi Magyar Televíziót (EMT) sugározna a Magyar Televízió (mtv) – hozta nyilvánosságra a magyarországi közszolgálati médium vezetősége. A Duna Televízió az ajánlatra rálicitál: Cselényi László elnök az ÚMSZ-t szintén egyórás, ám az erdélyi magyarok számára az MTV-jénél jóval előnyösebb “ablaknyitásról” biztosított. A leendő egyórás műsor egyik felelőseként nyilatkozó Csép Sándor elmondta: a projekthez a 25-30, Erdélyben magyar nyelven sugárzó televíziós stúdió fogna össze. A magyar állam által az EMT számára, a Janovics Jenő Alapítványnak átutalt 300 millió forintból többek között közvetítő kocsit vesznek. Csép Sándor elmondta: igazgatói illetve főszerkesztői minőségben fog felelni a napi egyórás műsorért. A munkát a 300 millióból megmaradó összegből fizetnék. “Nem tartom jó ötletnek, hogy a Magyar Televízió 2-es csatornája nyúlja le a 300 millió forintot: azt a magyar állam Erdélynek adta, ne folyjon ide vissza” – jelentette ki Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Nagy Zsolt RMDSZ-es távközlési miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: eddig mindössze az MTV javaslatáról van tudomása. Csép Sándor leendő vezetői státusáról az Új Magyar Szótól értesült. /Debreczeni Hajnal, Gergely Edit: Kinek nyit ablakot az Erdélyi Televízió? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2006. február 28.

Szívesen látnák Sepsiszentgyörgyön a március 15-i ünnepségeken az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit is, felajánlják, hogy beszédet mondjon egyik vezetőjük – közölte Tóth Birtan Csaba, a városi RMDSZ elnöke. Igyekeznek politikamentessé tenni az ünnepséget, ám a nyitást is fontosnak tartják, az SZNT az RMDSZ programjában is szereplő területi autonómiáért harcol, ezért szükség lenne a párbeszédre, az együttműködésre – hangsúlyozta az elnök.   A március 15-i ünnepség díszvendége Cselényi László, a Duna Televízió elnöke lesz, az ünnepi műsort Nagy Sándor, a Tamási Áron Színház irodalmi titkára rendezi. /(-kas): Meghívják az SZNT-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./

2006. március 13.

Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2006. március 16.

Az RMDSZ Kézdivásárhelyen tartotta központi március 15-i rendezvényét. A 21. században a magyarságnak vissza kell szereznie azokat a jogokat, melyektől a századok folyamán megfosztották, illetve meg kell őriznie az elődöktől ráhagyott örökséget – feladatot, harcot, elvégzendő munkát – emelte ki ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hideg idő dacára több ezres tömeg gyűlt össze Kézdivásárhelyen. Érezhető volt a rendőrség és csendőrség jelenléte a főtéren. Az ünnepség a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csoportjainak, majd a felsőháromszéki falvak felvonulásával kezdődött. Előbbiek díszes huszáregyenruhákban, lovon járták körbe a rendezvény helyszínét. A kézdivásárhelyi megemlékezésen Markó Béla mellett részt vett Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Terényi János bukaresti magyar nagykövet is. Ott voltak Gyöngyös, Hatvan, Kisvárda, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks és Szentendre testvérvárosok küldöttségei, valamint az RMDSZ-színekben megválasztott parlamenti képviselők és szenátorok. /Domokos Péter: Markó: régi jogokat kell visszavennünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ „A Kárpát-medencei magyarság képes megerősödni, a romániai magyar közösség csak összefogással érvényesítheti jogait, Románia európai csatlakozása pedig nagyot fog változtatni e közösség életén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Hitet tett az autonómia ügye mellett, külön hangsúlyozva a székelység autonómiáját is. „Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hozzá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás” – szögezte le. /Markó a romániai magyarság egységéért szállt síkra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2006. március 17.

Regionális stúdió létrehozásáról írt alá együttműködési megállapodást a Duna Televízió, a Kovászna Megyei Tanács és a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal. A stúdió várhatóan ősszel kezdi meg tevékenységét, ezt megelőzően a Duna TV szakemberei mérik fel a felszerelési szükségleteket a közalapítványi pályázatok összeállításához – közölte Cselényi László, a közszolgálati televízió elnöke. Demeter János, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a székelyudvarhelyi regionális stúdiónak köszönhetően 2000-től tapasztalható Háromszék mellőzése a Duna TV-hírekből, ezért szükséges itt is egy stúdiót tető alá hozni. /Domokos Péter: Ősztől Duna Televízió-stúdió sugároz Sepsiszentgyörgyről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2006. március 22.

Demeter János Kovászna megyei tanácselnök szerint „2000-től a székelyudvarhelyi regionális stúdiónak köszönhetően tapasztalható Háromszék mellőzése a Duna TV-hírekből, ezért szükséges Sepsiszentgyörgyön is egy stúdiót tető alá hozni” Cselényi László tévéelnök kijelentette: „régi igazságtalanság” a kovásznai stúdióhiány. Jakab Endre a székelyudvarhelyi Regionális Stúdió vezetője szerint viszont nem mellőzték a Háromszéket. A Duna Televízió Világunk című műsorában hetente egyszer kapcsolják Székelyudvarhelyt élőben, ilyenkor ők a székelyföldi eseményekről tudósítanak. Cselényi László igazságtalanságnak tartja, hogy éppen Kovászna megyében nincs olyan stúdió, amelyikkel állandó partneri kapcsolatban lennének. /Guther M. Ilona, Tóth Adél: Duna-stúdiók székely pengéi. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2006. június 9.

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke nyílt levelet intézett Cselényi Lászlóhoz, a Duna Televízió elnökéhez, amiért a csatorna, pénzhiányra hivatkozva, nem hajlandó élőben közvetíteni a tanács által június 18-ra Gyergyóditróba összehívott Székely Nemzetgyűlést. „A június 18-i Székely Nemzetgyűlés tárgya kinyilvánítani a székely nép önrendelkezésre való jogát, ezen jog alapján Székelyföld államon belüli önkormányzásának alapelveit” – érvelt Csapó a nyílt levélben. Cselényi László az ÚMSZ-nek elmondta, még nem olvasta Csapó levelét. „Az SZNT mindig szeret bennünket ugráltatni. Mi sem utasítgatjuk őket, hogyan kezeljék az autonómiát, és én sem nagyon tűröm, hogy beleszóljanak a döntéseimbe” – fejtette ki Cselényi. „Mivel nem is kaptuk meg a rendezvény részletes leírását, azt sem tudjuk, várható-e lényeges előremozdulás a kérdésben vagy mindez csupán önreklám” – fűzte hozzá a tévéelnök. Levelében Csapó felkérte a világ magyarságát, részesítse anyagi támogatásban a Duna Televíziót, hogy a Székely Nemzetgyűlés munkálatainak a világ minden magyarja részese lehessen. /G. G.: SZNT-s nyílt levél a Duna TV-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2006. június 12.

Az erdélyi és a székely nyíltlevél-irodalom újabb sorokkal gazdagodott, írta ironikusan a lap munkatársa, Dr. Csapó József ugyanis Cselényi Lászlónak, a Duna Televízió elnökének írt nyílt levelében kifejtette, elégedetlen, hogy a Duna TV nem óhajtja élőben közvetíteni Gyergyóditróból a Székely Nemzeti Tanács által összehívott Székely Nemzetgyűlést. Azt a választ kapta: az élő közvetítésre a Duna TV-nek nincs pénze. Ezért azzal a kéréssel fordul a világ magyarságához, részesítse anyagi támogatásban a Duna Televíziót. Székedi Ferenc, a lap munkatársa szerint a dr. Csapó-féle gyűlésezés nem igazi küzdelem az erdélyi magyarság jogaiért, hanem színjáték. /Székedi Ferenc: Live from Ditró. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2006. július 11.

Július 10-én tartották Tusnádfürdőn a Duna TV és az Új Magyar Szó közönségtalálkozóját. Cselényi László, a Duna TV elnöke elmondta, az idén húsvétkor indult új adó, a Duna 2 Autonómia-csatorna ideális eszköz az Európában létező autonómiamodellek bemutatására. Cseke Péter Tamás az ÚMSZ szerkesztője az írott sajtó természetéből adódó szerényebb eszközöket „ajánlotta” fel: az önrendelkezés politikai vetületeivel kapcsolatos korrekt tájékoztatást, valamint a véleményformálás lehetőségét a napilap publicisztika rovatában megjelenő írások révén. Egy tévénéző a Duna TV által olykor szegényesnek láttatott vidéki életmódot kifogásolta, kérte a fejlődés ezzel egyenrangú bemutatását is. Az ÚMSZ-ben viszont a regionális jellegű hírek nyomatékosabb megjelenítését fogadná szívesen egy újságolvasó. /Egy „Kosárban” a Duna TV és az ÚMSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2006. július 12.

Vasvári Pál szabadságharcos, forradalmár születésének 180. évfordulóját ünnepelték az elmúlt hétvégén Tiszavasváriban, Kőrösfőn, Magyarvalkón és Nyárszón. A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete és a Vasvári Pál Társaság immár tizenharmadik alkalommal szervezte meg a Bölcsőtől a csatatérig elnevezésű ünnepségsorozatot. Az idei megemlékezés Tiszavasváriban kezdődött, ahol a Vasvári Pál Társaság ünnepi emlékülését követően megkoszorúzták a szabadságharcos szobrát. A Vasvári Pálról elnevezett kőrösfői emlékszobát július 9-én avatták fel, melyet a Péntek László tulajdonát képező házban rendeztek be. Dr. Egyed Ákos történész felajánlotta a birtokában levő, Vasvári Pálhoz kapcsolódó dokumentumokat. A Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról? című történelmi diákvetélkedő a Művelődési Házban zajlott. Július 8-án a kőrösfői templomdomb alatti Vasvári-kopjafához érkeztek az Erdélyi Kárpát Egyesület által szervezett biciklis teljesítmény- és emléktúra kerékpárosai. Az ünnepségsorozat istentisztelettel folytatódott Magyarvalkón. Kőrösfőn Péntek László Kopjafa a templomdomb alatt címmel ismertette a szabadságharcos emlékére felállított kopjafa történetét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke Márton Áron római katolikus püspököt idézte: „Nagy időkhöz nagy emberek kellenek”. Vasvári Pál pedig nagy időhöz nagy ember volt. Kiosztották az idei Vasvári Pál-díjakat. Vasvári Pál emléklapot és a Vasvári kopjafa kicsinyített mását vehette át Tripolszky László újságíró, a budapesti Sajtószakszervezet társelnöke, Cselényi László, a Duna TV elnöke, dr. Koháry György, a Vasvári Pál-portré festője, valamint Csulak János Bécsből, aki három éve minden esztendőben tizenöt diákot nyaraltat a Balaton partján. Július 9-én Nyárszón népművészeti játszókertet avattak a református kántori lak kertjében. /Dézsi Ildikó: „Vasvári Pál úgy halt meg, ahogy élt: lángolva” Az 1948–49-es szabadságharc hősére emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2006. július 19.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok élén álló személyek listáját, amely az átvilágító testület asztalára kerül. Csinta Samu, a Krónika napilap főszerkesztője a kezdeményezést „önmagában hasznosnak és erkölcsösnek” tartja. Szűcs László, az Erdélyi Riport felelős szerkesztője örvendetesnek tartotta a kezdeményezést, amit „a dőlni készülő dominósor első kövének” tart. Figyelmeztetett: lehetnek érintettek, akik megússzák a szembesülést, s félő, akadnak olyanok is, akik »kabátlopási ügybe« keverednek. Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének nincs kifogása az átvilágítás ellen. Időközben az ÚMSZ listája új nevekkel egészült ki. Felkerült rá Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, illetve Hodgyai Géza, az Új Kelet lapigazgatója. Emellett önmagát javasolta átvilágításra Boros Ernő, a Nagykároly és Vidéke főszerkesztője, valamint Krajnik-Nagy Károly, aki korábban a Brassói Lapok és az Előre szerkesztője volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke javasolta, hogy az átvilágítás érintse a jelenleg Magyarországon tevékenykedő, de Erdélyből elszármazott újságírókat is: Csáky Zoltánt, Cselényi Lászlót, Heltai Pétert és Bodor Pált. A Civic Media csupán a romániai sajtóban jelenleg dolgozó szerkesztők, publicisták átvilágítását kérheti. /Cseke Péter Tamás: Tiszta hangok II: dől a dominósor? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2006. augusztus 8.

„El tudom képzelni, hogy a Duna TV átvegye mondjuk a Magyar Televízió egyes csatornáját, de az MTV ötvenéves intézmény, amelynek léteznie kell, és én nem kívánom a halálát” – nyilatkozta Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, reagálva az augusztus 7-i Népszabadságban megjelentekre. A napilap szerint „egyesülhet a két közszolgálati televízió egy kormányzati körökben érlelődő elképzelés szerint”, ami „még mindig takarékosabb megoldás lenne ugyanis, mint újabb tízmilliárd forintokkal megsegíteni a Magyar Televíziót”. Az írás úgy fogalmaz: „a legolcsóbb megoldás az lehet, ha a két közszolgálati tévé egyesül, csakhogy a Duna TV bázisán. A műholdas csatornának – szemben a Magyar Televízióval – nincs adóssága, van viszont saját épülete”. A lap szerint az új tévé munkáját segíthetné a Millenárison található stúdió. Cselényi úgy látja: ha a Duna TV megkapja a Millenáris stúdióját, van reális alapja az MTV egyes csatornájának átvételére. „Az 1500-2000 alkalmazott átvételére azonban nem vállalkozhatunk” – szögezte le Cselényi. /Cs. P. T.: A Dunába merül a Magyar Televízió? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998