udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csepeli György

1996. december 18.

Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./

1997. december 8.

Az 1998. jan. 1-jével megalakuló kisebbségkutató intézet elnöke Csepeli György szociálpszichológus lesz, célja Magyarország nemzetközi kapcsolatainak, integrációs és kisebbségi politikájának tudományos megalapozása, a hazai kisebbségek helyzetének tanulmányozása, az emberi jogok érvényesülésének vizsgálata. A kisebbségkutató intézet működtetésére létrehozandó közalapítvány 11 tagú kuratóriumát öt évre kérte fel a kormány. A kormány a jövő évi költségvetésben 50 millió forintot javasol elkülöníteni a közalapítvány és az intézet számára. /Népszabadság, dec. 8./

1998. február 12.

A magyar kormány által létrehozott Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány a tudományos kutatómunka összehangolása érdekében a közeljövőben egy kis stábbal dolgozó kutatóintézetet szervez, tájékoztatott Komlós Attila kuratóriumi tag febr. 12-én. Az intézmény főigazgatói tisztére néhány héten belül írnak ki pályázatot. Az alapítvány kuratóriuma a következő témakörökben kezdeményez kutatást: Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának hatásai a szomszédos államokra és a határon túli magyar közösségekre; a nemzetközi kisebbségvédelem helyzete; a kétoldalú alapszerződések és kisebbségvédelmi megállapodások értékelése; az Európai Unió, illetve a tagországok kisebbségvédelmi gyakorlatának áttekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14-15./ A kisebbségpolitikai szakértőkből álló, Csepeli György vezetésével működő testület az említettek mellett fontos feladatának tartja az európai kisebbségi oktatási rendszerek összehasonlító elemzését, a cigányság jogi-szociális helyzetének összeurópai feltérképezését, továbbá a magyarországi és a közép-európai kisebbségek önazonosságának és asszimilációjának vizsgálatát. /MTI/

1998. március 22.

Romániai magyarok nemzeti identitástudata Erdélyben című felmérést az ELTE és a Babes-Bolyai Tudományegyetem közösen készítette. Az eredményeket Csepeli György ismertette: az erdélyi magyarok 59 %-a soha nem érzett etnikai hovatartozás miatti megkülönböztetést. Korlátozva vannak a nyilvános helyeken, ezt látják. Tolerancia: kétnyelvű feliratok igenlése magyar részről. - Infláció, munkanélküliség között élnek a posztszocialista társadalomban. - Csepeli. szerint van bizalmatlanság a kisebbségben a románokkal szemben, a meggazdagodás lehetőségeit illetően. Az erdélyi magyarok 40 %-ánál a nemzeti hovatartozás közömbös, a 60 %-nál fele-fele - szórványban a magyar hovatartozás hátrányként értelezik. - Azonosság önmagukkal - kulturális autonómia - amit az RMDSZ akar - nem tűnik népszerűnek a kisebbség között. - A szélsőséges román nacionalizmust első számú ellenségnek látják. Tündérkert varázstalanítása célkitűzésük, hangsúlyozta Csepeli, majd elmondta, hogy hasonló empirikus felmérést végeznek majd Szlovákiában, a Vajdaságban, "Kárpárt-Ukrajnában" /így!/, ezután tréninglehetőségeket teremtenek és tudatosítják mind a kisebbség, mind a többségi résztvevőkkel, hogy a kisebbségi kérdés robbanásveszélyes, de kezelése megoldható. /Gondolat-jel, Kossuth Rádió, márc. 22./

1998. április 8.

A magyar kormány létrehozta az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványt A Magyar Közlönyben olvasható, hogy a közalapítvány célja a kisebbségpolitika tudományos megalapozása, a magyar kisebbségpolitika szakmai képviselete a nemzetközi fórumokon, a kisebbségek helyzetének vizsgálata, cigányságra vonatkozó jogok és kisebbségi gyakorlat elemzése. A közalapítvány köteles az Országgyűlés és a kormányszervek igényeit kiszolgálni, a közalapítvány információs szolgáltatást nyújt, szakértői hálózatot szervez és működtet. A költségvetés 50 millió forintot bocsátott a közalapítvány céljaira. A közalapítvány céljait a megalakítandó Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete működésével valósítja meg. Az Intézet irányítását a kuratórium által kinevezett főigazgató látja el. A kuratórium tagjai: Beke Kata, Bodor Pál, Csepeli György, Iszák Lajos, Kiss Gy. Csaba, Komlós Attila, Kukorelli István, Orosz István, Pomogáts Béla, Romsics Ignác, Tolnay László, a kuratórium elnöke: Csepeli György. /Magyar Közlöny, 30. szám, ápr. 8./

1998. december 16.

Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete a Külügyminisztérium háttérintézményeként működik, tájékoztatott Csepeli György, az EÖKI elnöke. Munkájához a kormány 1999-ben 40 millió forintot ad. Majdnem harminc tanulmány érkezett az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány áprilisban meghirdetett kutatói pályázatára. A kormány által létrehozott, 1998 januárjától működő közalapítvány feladatai között szerepel az EU kisebbségpolitikai elveinek és joggyakorlatának figyelemmel kísérése, a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének tanulmányozása, illetve az emberi és állampolgári jogok érvényesülésének elemző és összehasonlító vizsgálata. Nem pusztán tudományos kutatóintézetként működnek, hanem céljuk egyfajta híd-szerep betöltése a politika és a tudomány, valamint az utóbbi és a tömegkommunikáció között. Törzsök Erika, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója elmondta: márciusra tervezik a romák helyzetével foglalkozó konferencia megrendezését is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2003. szeptember 19.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között májusban létrejött megegyezés keretében tervezett programok ütemét tekintette át szept. 18-án a Kolozsvárra látogató Csepeli György, a minisztérium politikai államtitkára Kerekes Gáborral, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnökével. Az államtitkár közölte, hogy november közepén Nagyváradon kerül sor az első Kárpát-medencei magyar IT-konferenciára, amelyet megelőzően gazdasági, civilfejlesztési, tartalomfejlesztési és hálózatfejlesztési szakbizottságokat hoznak létre. A Sulinet multimédiás program szolgáltatásait mintegy 300 határon túli tanintézménybe tervezik eljuttatni, emellett a Sulinet romániai megfelelőjét kapcsolni tervezik a magyarországi programhoz. Az E-Magyarország nyári táborok kiterjesztéséről is szó esett a találkozón. A román és a magyar szakminisztériumok együttműködése keretében egyebek között három - magyar-román-angol - nyelvű, kormányzati, idegenforgalmi, gazdasági, üzleti aloldalakkal rendelkező portál készül, emellett ősszel román-magyar üzletember-találkozóra kerül sor. Az államtitkár Marosvásárhelyre, Gyergyószentmiklósra, és Csíkszeredába is ellátogat. /Borbély Tamás: Román-magyar informatikai együttműködés. Sulinet programok erdélyi iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2003. szeptember 20.

Miként lehet felkészíteni az erdélyi magyarságot a XXI. század informatikai társadalmára? - e kérdés jegyében tekintette át szept. 18-án Kolozsváron Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára az RMDSZ és a minisztérium között e témában májusban létrejött megállapodás megvalósításának eddigi eredményeit. Tegnap Csíkszeredában a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjában folytatott megbeszélést az államtitkár a Kárpát-medencei interetnikai tudásmenedzsment projektről. A kolozsvári megbeszélésen megegyezés jött létre arról, hogy szakértői csoportok a közeljövőben véglegesítik a megállapodás végrehajtásának határidőkhöz kötött átfogó cselekvési tervét. Ebben helyet kap az interneten elérhető magyar nemzeti művelődési digitális adattár feltöltése az erdélyi magyar közgyűjteményeket bemutató adatokkal, akárcsak az erdélyi magyar informatikatanárok magyarországi továbbképzése. A szakértők összehangolják majd a teendőket a romániai magyar iskolák informatikai hálózatának fejlesztésével kapcsolatban, megtervezve annak bekapcsolását a Sulinet-programba. /Román-magyar informatikai együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2005. december 9.

Szociális és gazdasági feltételeknek is teljesülni kell ahhoz, hogy a határon túli magyarság megőrizhesse kultúráját, anyanyelvét – hangoztatta Gémesi Ferenc külügyminisztériumi helyettes államtitkára a múlt héten a Határon Túli Magyarok Hivatal által szervezett „Anyanyelv, kultúra és kapcsolatok az új Európában” című konferencián. Csepeli György, az informatikai tárca politikai államtitkára az internet határok feletti lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Szerinte a világháló újradefiniálhatja a „mi a magyar?” kérdését is. A magyarságot érintő kérdések, mint például a kettős állampolgárság vagy a politikai, gazdasági elkülönülés problémája az új médium világában „már muzeális típusú” kérdésfeltevésnek számít. A világháló lehetővé teszi, hogy a diaszpórában élők megmaradjanak magyarnak azzal, hogy bekapcsolódnak a magyar nemzet kommunikációs közösségbe – hívta fel a figyelmet Csepeli. A meghívott előadók közt szerepelt többek közt Vass Lajos, a NKÖM politikai államtitkára, Kötő József, a román Oktatási és Tudományos Minisztérium államtitkára, valamint Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke is. /Kultúránk a gazdasági feltételektől is függ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2006. március 29.

Több mint 30 erdélyi középiskola informatika szakos tanárai vettek részt azon a műhelymegbeszélésen, amelyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezett március 24-én a szovátai Teleki Oktatási Központban. Bemutatták az utóbbi három év során kifejlesztett magyar adatbázisokat s meghallgatták a résztvevők véleményét a világhálón levő didaktikai jellegű ismeretanyagról. A megbeszélésen részt vett Szabó Béla csíkszeredai főkonzul, a szaktárcát Csepeli György államtitkár, a HTMH-t Komlós Attila elnök és Szentgyörgyi Lajos főtanácsos képviselte. Az IHM és a HTMH képviselői szerint a Magyarországon kifejlesztett adatbázisok ma már nélkülözhetetlenek a korszerű ismeretszerzésben. Csepeli György ismertette azokat az internetes tartalmakat, amelyeket a középfokú oktatásban lehet hasznosítani: Nemzeti Digitális Adattár (www.nda.hu), a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA – www.nava.hu), amely a Magyar Televízió archívumára, a filmhíradókra épülve történelmünk képtára. A Kárpát-medence interetnikus viszonyait tükrözi a Virtuális Enciklopédia (www.enc.hu). 17 szakmacsoport moduljaiból áll a Sulinet Digitális Tudásbázis (http://sdt.sulinet.hu), amely az elméleti tudnivalók mellett illusztrációkkal, animációkkal, gyakorlatokkal és tesztfeladatokkal biztosít hatékony lehetőséget a IX-XII. osztályos tananyag oktatására. Szentgyörgyi Lajos és Vincze István a HTMH pályázatkezelő és nyilvántartó informatikai rendszerét mutatta be. Az informatikatanárok elmondták, hogy a romániai program eltér a magyarországitól, ezért hivatalosan a Sulinetet nem lehet felhasználni, másrészt egyes pedagógusok hozzá nem értése nehezíti a részelemek segédanyagként való alkalmazását. Ezért a szervezők pedagógusképző tanfolyamok megszervezését ígérték, továbbá a román-magyar fordító szotfverről is szó esett. A tanácskozáson bejelentették, hogy a HTMH jelentős anyagi támogatásával a TOK számára olyan műholdas rendszert telepítettek, amely széles sávú internetkapcsolatot tesz lehetővé. /(bodolai): Sulinet a pedagógusoknak. Tanácskozás a TOK- ban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

2006. június 9.

Június 9-én teszi le Budapesten az esküt az új kormány. Ezt követően derül ki, milyen konkrét változások következnek be a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátásában. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül. Az anyaország és a határon kívülre szakadt magyarok kapcsolatát a rendszerváltás óta eltelt tizenhét évben folyamatos, zökkenőkkel teli metamorfózis jellemzi. A Kárpát-medencei magyarság vezető politikusai képtelenek voltak közös nemzetstratégiát kialakítani. Ennek egyik negatív hozadéka a 2004. december 5-i népszavazás, illetve hogy a magyar kormány azóta sem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottan kijelentette többször is, hogy amíg nincs egyetértés, addig nincs MÁÉRT. A magyar-magyar kapcsolatok intézményesülésének első állomása az 1989. április 24-én minisztertanácsi határozattal létrehozott tanácsadói testület, a Nemzetiségi Kollégium volt, amely Pozsgay Imre államminiszter irányításával a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyar közösségek ügyének felügyeletét látta el. A hatvan, mások szerint ennél sokkal több tagot számláló Kollégium tagjai között volt Antall József, Csepeli György, Csoóri Sándor, Hanák Péter, Hankiss Elemér, Herczegh Géza, Jeszenszky Géza, Konrád György, Pomogáts Béla, Pungor Ernő, Vásárhelyi Miklós és Vígh Károly. Ez a testület nem rendelkezett döntéshozói jogokkal, a Minisztertanács 1989 őszén létrehozta az elsősorban adminisztratív feladatokat ellátó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságot, amelynek vezetésével miniszterhelyettesi rangban Tabajdi Csabát bízták meg. Ezzel Magyarország nyíltan és intézményesítetten felvállalta az anyaország szerepét. Külön intézményként létrehozták 1990 tavaszán a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Határon Túli Magyarok Titkárságát, címzetes államtitkári minőségben Entz Géza vezetésével, majd ősszel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalát. Közben rendre alakultak meg a kisebbségi magyar érdekképviseleti szervezetek, pártok szerte a Kárpát-medencében. Az Antall-kormány az 1992. június 1-jén érvénybe lépett 90/1992. (V. 29.) számú rendelettel a Titkárságot megszüntette és önálló szervként létrehozta a Határon Túli Magyarok Hivatalát Entz Géza vezetésével, a Külügyminisztérium felügyelete alatt. Ezzel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyeinek intézésére nemzetközi diplomáciai tevékenységre is alkalmas intézmény jött létre. A kormányváltásokkal a Határon Túli Magyarok Hivatalát is változott: csúcsvezetésében, szerkezetében és tevékenységében is. A Horn kormány idején (1994-1998) a HTMH élére elnökként Lábody László került, elnökhelyettesnek Törzsök Erika, felügyeletét Tabajdi Csaba látta el a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként. Az Orbán kormány idején (1998-2002) Szabó Tibor lett a HTMH elnöke, felügyeletét Németh Zsolt látta el a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként. Ebben a ciklusban erősítették meg a különféle minisztériumokban az addig csak nyomokban jelen lévő határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokat, valamennyi miniszter feladat- és hatáskörében megjelenítve a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányprogram végrehajtásának kötelezettségét. A tárcáknál létrehozták ehhez a megfelelő szervezeti kereteket, a munka koordinálása pedig a HTMH-ra hárult. Ugyancsak az Orbán-kormány idején jött létre a magyar-magyar kapcsolatok újabb intézményi kerete, a nemzeti egyeztető tanácsként működő Magyar Állandó Értekezlet. És ebben a ciklusban alkották meg a kedvezménytörvényt, melynek nyomán közel egymillió határon túli magyar igényelt eddig magyarigazolványt. A Medgyessy-kormány (2002-2004) idején a HTMH ismét visszakerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz, Szabó Vilmos politikai államtitkár irányítása alá. Elnöknek Bálint-Pataki Józsefet nevezték ki, aki addig a HTMH keretében a román területi főosztályt irányította. A Gyurcsány-kormány (2004-2006) idején a HTMH-t megint áttették ugyan a Külügyminisztérium hatáskörébe, de felügyeletét továbbra is Szabó Vilmos látta el. Bálint-Pataki lemondása után az elnöki teendőket ideiglenesen Szabó Béla, a jelenlegi csíkszeredai főkonzul végezte, 2006. január elsejétől pedig Komlós Attilát nevezték ki a HTMH élére. Az új Gyurcsány-kormány ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe vonja a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a HTMH felügyeletét. Külügyi bizottsági meghallgatásán Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt kitérő választ adott Németh Zsolt fideszes politikus azon kérdésére: igaz-e, hogy a kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Szilvásy annyit közölt: nem le, hanem felértékelése az ügynek, hogy a HTMH szakállamtitkársággá válik. A létszámcsökkentésről szóló híreket megerősítette, de azt nem közölte, hogy ez milyen mértékű lesz. A MÁÉRT-ről pedig Szilvásy úgy vélekedett, hogy nem az intézményrendszer, hanem a párbeszéd a fontos. Azt is kijelentette: nem szándékoznak állampolgárságot adni a határon túliaknak. Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy a határon túli magyarság esetében a kishatárforgalom fejlesztésében, a vízumügyekben és stratégiai kérdésekben a külügynek is kiemelt feladatai lesznek. Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyarok ügyéről úgy nyilatkozott: a pártok politikája vakvágányra vitte ezt a kérdést, az eddigi nemzetpolitika pedig nem volt eredményes, inkább bajt okozott. /Guther M. Ilona, Budapest: Magyar-magyar metamorfózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2007. március 20.

Még „időben”, december hó folyamán értesítést kapott több közalapítvány, hogy megszüntetik őket. Ezután, januárban (post mortem, nyolc hónappal a kormányprogram megszületése után) jelent meg a Miniszterelnöki Hivatal honlapján a stratégiai koncepció az új magyarságpolitikáról, amelyben már nem szerepeltek a megszüntetésre ítélt közalapítványok. Januártól nem lehet elérni a határon túli magyarok támogatásainak mindenki számára nyitott adatbázisát, mely több mint két éve folyamatosan működött az interneten. Ezzel három jogszabályt sértenek: a 2001. évi LXII. törvényt a szomszédos államokban élő magyarokról, a 2003. évi XXIV. ún. „üvegzseb” törvényt és a 2005. évi XC. törvényt az elektronikus információszabadságról. 2003-ban jelent meg az ezzel összefüggő közbeszerzés ajánlattételi felhívása. Szakmai követelményeit a cikkíró, Bene Béla állította össze, ő vezettem a fejlesztési projektet a HTMH részéről. Olyan egységes azonosítási rendszert hoztak létre, amellyel összesíteni lehetett egy pályázó valamennyi beadott pályázatát, vagy éppen kiválogatni egy adott feltételnek eleget tevő pályázókat, vagy pályázatokat. Az on-line módon kezelhető rendszert Csepeli György államtitkár mutatta be a 2004. novemberi (utolsó) MÁÉRT-en. 2006 végén megközelítőleg 58 milliárd forintnyi igény és 35 milliárd forintnyi megítélt támogatás adatait lehetett elérni a rendszeren keresztül. Azonban a hivatali vezetők folyamatosan csökkentették a nyílt elérésű felületeket, némely pályázó adatainak beviteléről hallani sem akartak. Érdemes számításba venni, mennyit fordítottak a megszüntetett közalapítványok saját informatikai rendszereikre, mibe került a most kidobott rendszer fejlesztése és eddigi működtetése, mennyi lehet egy új rendszer kifejlesztése. Ennek az újrateremtő buzgalomnak a fedezetét az idei költségvetésbe nem tervezték be, ezért elképzelhető, hogy más „rendszerelemek” kiadásaiba fogják majd ezt beletenni. /Bene Béla: Mindentudó csákányosok. = Népszabadság, 2007. március 20./ A szerző a megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatalának volt munkatársa.

2008. október 10.

Az információs társadalom kiépítése érdekében Románia és Magyarország az együttműködés mostani szakaszában már nem annyira a hálózatépítésre, inkább a tartalmi szolgáltatások fejlesztésére összpontosítja a figyelmet, jelentette ki Bukarestben Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) közpolitikai igazgatója. A tisztségviselő a gazdasági együttműködési vegyes bizottság keretében működő IT-munkacsoport ülésén vett részt, amelynek magyar részről ő az elnöke, román részről pedig Somodi Zoltán, a romániai távközlési és informatikai minisztérium államtitkára. Csepeli György elmondta, hogy az IT-együttműködés 2003 óta zajlik a magyar és a román fél között. /IT-együttműködés Románia és Magyarország között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998