udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cserés Ferenc

1999. május 8.

Cserés Ferenc második prózakötete /Aranyosszéki emberek (Stúdium, Kolozsvár, 1999/ a szerző 1989 előtti és utáni publicisztikáját tartalmazza. Hősei kisemberek: ingázók, népművelők, gazdálkodók. Érdemes a könyvet Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című művével együtt olvasni. Hasonló módon közelítenek szűkebb pátriájuk felé. /Szabó Csaba: Szerelmem, Aranyosszék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2002. január 9.

Kövenden tavaly dec. 8-án volt zászlóavatás a templomban, majd névadó ünnepség a kultúrotthonban - ezekkel zárul a millenniumi ünnepség a faluban. A kultúrotthon Abrudbányai Fikker János nevét vette fel. A mindent megmozgató, tevékeny emberre emlékeztek az ünnepségen. 1932-ben érkezett a faluba Abrudbányai Fikker János fiatal pap. Hiteles képet fest az 1933–1937 között történtekről az általa írt, havonta megjelenő Kövendi Élet. A gazdasági válság évei voltak. Lapjában gazdasági megoldásokat javasolt: vásároljanak vetőmagkrumplit Maroshévízről; vessenek lucernát, ha a zöldség nem kelendő. Legyen hitelszövetkezet, szólított fel. Az ő idejében kultúrotthon, papilak, malom épült, értékesítő szövetkezet alakult. /Cserés Ferenc: Zászló és emléktábla Kövenden. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2003. március 29.

A Szabadság febr. 27-i száma beszámolt arról, hogy magyarellenes falfirkák jelentek meg Kolozsváron /Moarte ungurilor! - magyarul: Halál a magyarokra!/. Ez a felirat ma is ott van az Akadémiai Könyvtár falán, mindenki szeme láttára. A polgármesteri hivatal nem vállalkozik az eltávolítására. /Cserés Ferenc: Falfirkák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2003. május 27.

Keserűen írta Cserés Ferenc, hogy képzeletében Aranyos-szék egy halottas szekér, gyászmenettel körítve. Aranyosszék huszonkét települést jelent, tordai vonzáskörzet. Tordát sikeresen leépítette az új demokrácia, kivívta magának a hátrányos helyzetű státust. Hatalmas arányú a munkanélküliség. Ipari menekültek vertek tanyát az aranyosszéki falvakban a szabad költözködés jegyében. Ez a jövedelem- és létalap nélkül maradt tömeg a városi panel árából házat vásárolt, olcsón. /Cserés Ferenc: Miseváltozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2006. január 4.

A Felső-Aranyosszékről való tudás teljességgel hiányzik a magyarság köztudatából, két fogalom helyettesíti: a privatizált Tordai-hasadék meg Toroczkó. Ez utóbbi tudományos tévedés alapján sorolódik Aranyosszékhez, írta Cserés Ferenc. Egy vidék, egy etnikum, közösség életképessége két pilléres: anyagi és szellemi. Balázs Ferenc, a szellem embere, lelkészként is az anyagi kultúrát célozta meg, a megélhetést. Nem véletlenül jegyezte meg Vetési László: a teológián Balázs Ferenc szemináriumot kellene bevezetni. Venczel József azt javasolta, legyen nyári, mezőgazdasági képzés a végzős teológusoknak. Aranyosszék Torda vonzáskörzete, hatezer magyar él ezen a vidéken. A hajdan prosperáló vidék ma már a hátrányos helyzetű zónák közé tartozik. Kövend befogadó volt a hatvanas években. Jelenleg a fiatal munkaerő feketemunkázik, napszámoskodik. A 70-es években még magyar település volt, ma már 120 ortodox és 400 unitárius lakja. /Cserés Ferenc: Civilként Aranyosszékről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2006. május 23.

Kövenden gazdakört akarnak alakítani, amelynek a pecsétjén az állna: Vásárhelyi Géza Baráti Társaság Gazdaköre. Bukarestbe küldtek levelet névlevédés végett, de válasz azóta sem jött. Kolozsi Ernő községi RMDSZ-elnök javasolta, ismételjék meg a kérést, egyszerűsítve a nevet Kövendi Gazdakörre. Megtettek mindent: a bejegyzéshez szükséges irat, az alakuló gyűlés jegyzőkönyve, névlevédő papíros, alapszabályzat, számlanyitás… Kiderült, a szabályzat kifogásolható, így újraírandó, megtörtént az is, telt az idő.  -  Idővel majd csak bejegyzik a gazdakört. /Cserés Ferenc: A névadás fintora. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998