udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cserey Zoltán

1992. június folyamán

Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./

1995. június folyamán

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

1996. február 3.

Mircea Sfarlea, művelődési minisztériumi főtanácsos ellátogatott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, amikor a Hargita és Kovászna megyei múzeumokat járta végig. Nehezményezte a román emlékek hiányát, szóba hozta a sepsiszentgyörgyi múzeum nevét: állítólag az itt élő románság érzékenységét bántja. Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója azt válaszolta, hogy a városban két román múzeum is van, a Román Szellemiség Múzeuma /amelynek berendezésében Sfarlea főtanácsos segített/ és a kolozsvári Történeti Múzeumnak is van itt részlege, amely az itteni románság történtét kutatja. Két munkatársa besszarábiai származású régész. A Székely Nemzeti Múzeumnak viszont az itt élő magyarság történetével kell foglalkoznia, mert ezt senki más el nem végzi helyette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

1996. szeptember 21.

Ikerfalu a Feketeügy mellett /Berde Mózsa Alapítvány, Arad,1996/ címmel jelent meg egy kiadvány falumonográfia vagy falutörténet Szentivánlaborfalváról. A kiadványt Kóródi Hajnalka tanár-tanfelügyelő állította össze, a település múltját Cserey Zoltán történész vázolta fel, fontosak a helyi szerzők közleményei is, Szalad Árpád, a helybéli Berde Mózsa Általános Iskola igazgatója és Kelemen Alpár, akit írásai helytörténésszé avatnak. /Kisgyörgy Zoltán: Törik a jég = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

1998. május 28.

A svájci székhelyű Zürichi Magyar Történelmi Egyesület /ZMTE/ által szervezett övezetei történésztalálkozót máj. 27-28-án rendezték meg Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnázium dísztermében. Az egyesület tagjain kívül Ferenczi István történész is a meghívottak között van, továbbá több neves személyiség, akik nem történészek /történelemtanár, helytörténész, muzeológus, néprajzos, közgazdász, stb./. Csihák György, a ZMTE elnöke Egy közép-európai rendezés terve című előadásához többen hozzászóltak. Bíró Donát /Szászrégen/ előadása /Görgényszentimre történelmi múltja és nemzetiségei/ következett, Cserey Zoltán az 1848-as forradalom előzményeiről beszélt. Máj. 28-án a székelység honfoglalás kori és határvédő szerepéről lesz szó. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

1998. december 16.

Képes település- és tájmonográfia jelent meg, Cserey Zoltán-József Álmos Tusnádfürdő - Szent Anna tó /Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy sorozat/ című munkája háromnyelvű /magyar-román-angol/. József Álmos 158 képeslapot illesztett a könyvbe. /Sylvester Lajos. Képes monográfia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

1999. június 9.

Dr. Cserey Zoltán történész, muzeológus 1994 óta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója. 1964 óta dolgozik a múzeumban. Kedvenc szakterülete a székely határőrség története Háromszéken. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú dr. Cserey Zoltán történész-kutatóval, muzeológussal, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1999. augusztus 4.

Aug. 4-én Erdőfülén bemutatták Hermann Lászlóné Szűcs Rozália történelemtanárnő munkáját, aki megírta a falu krónikáját /Hermann Rozália: Erdőfüle/ Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója a könyv ismertetésekor kifejtette, ez a munka is megerősít abban, hogy "értékeket teremtettünk Európa ezen részén.". Ugyanezen a napon nyílt meg Hermann Gyula /Székelykeresztúr/ festőművész kiállítása is. /(Kisgyörgy) [Kisgyörgy Zoltán]: Könyvbemutató és kiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

1999. október 9.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

1999. november 19.

Megjelent a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ és a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ közös évkönyve, az ACTA. (Felelős szerkesztő: Kónya Ádám; szerkesztőbizottsági tagok: Szabó András, Cserey Zoltán, Kocs Irén, Rákóczy Rozália, Tüdős S. Kinga, Zsigmond Győző, Dénes István.) A kétkötetes évkönyv természettudományi, régészeti, történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi tanulmányok mellett dokumentumanyagokat tartalmaz. Az évkönyvben olvasható többek között Olasz Gabriella tanulmánya az egyedülálló kézdivásárhelyi településszerkezetről., Cs. Bogács Dénes levéltári kutatását összegezte (Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17?18. században). Sebestyén Dobó Klára népzenei anyagot közölt. /Közös múzeumi évkönyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

1999. december 13.

Dec. 11-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban köszöntötték Egyed Ákost, hetvenedik születésnapja alkalmából. Albert Álmos polgármestere köszöntötte Egyed Ákost, majd Háromszék becses kitüntetését: a Kultúra Szabadságáért díjat adta át az akadémikusnak Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője. Az ünnepelt érdemeit Cserey Zoltán történész méltatta. /(Flóra Gábor): Szülőföld és jeles fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2000. január 7.

Megjelent Sepsiszentgyörgy képes története /Medium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/, az összeállítás szerzői Cserey Zoltán történész és József Álmos tanár, mindketten kiváló helytörténészek. A könyv 470 fénykép, képes levelezőlap és írásos dokumentum segítségével mutatja be a várost. /Sepsiszentgyörgy képes története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2000. február 12.

Pompás könyv jelent meg, Cserey Zoltán és József Álmos Sepsiszentgyörgy képes története /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című munkája. A várostörténeti rész Cserey Zoltán munkája, József Álmos közel félszáz archív fotóból és régi képeslapból válogatta a nagy formátumú könyv képanyagát, és írt ezekhez tudományos értékű magyarázó szöveget. Tanulságos és figyelmeztető az is, hogy a különböző korokban miként írták át a város utcaneveit. 1920 és '40 között például egyetlen magyar utcanév sem volt Sepsiszentgyörgyön. /(Csernátoni): Sepsiszentgyörgy képes története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

2000. március 1.

A hatvanöt éves Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója márc. 1-jével nyugdíjba vonult. A megyei tanács febr. 29-i ülésén Cserey Zoltán eddigi aligazgatót bízta meg az igazgatói teendők elvégzésével addig, amíg versenyvizsgával betöltik a tisztséget. /Kónya Ádám nyugdíjba vonult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2000. március 23.

Márc. 21-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a Pusztuló épített örökség Erdélyben című kiállítás. A tárlat része a tusnádi műemlékvédelmi konferenciának. A felvételeket Maksay Ádám készítette, a képek alatt három nyelven olvasható tájékoztató szöveg. Cserey Zoltán múzeumigazgató hangsúlyozva, hogy az utolsó órában a restaurálás nem tűr halasztást. Szabó Bálint kolozsvári egyetemi tanár, a konferencia szervezőbizottságának elnöke kiemelte, hogy a megrázó képek kultúravesztésről szólnak. /(m. l.): A pusztulás képei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

2000. november 7.

125 évvel ezelőtt volt a Székely Nemzeti Múzeum első kiállítása, mely egybeesik a múzeum alapításában meghatározó szerepet játszó Cserey Jánosné Zathureczky Emília halálának évfordulójával. Ebből az alkalomból nov. 3-án emléktáblát helyeztek el a Székely Mikó Kollégium falán, ahol a Sepsiszentgyörgyre szállított muzeális anyag először otthonra lelt. Vetró András plakettje Zathureczky Emília képmását örökíti meg. A múzeum-kollégium építő kapcsolatáról Cserey Zoltán megbízott múzeumigazgató, illetve Szabó Judit muzeológus beszélt. Nov. 4-én a Székely Nemzeti Múzeumban tartották az emlékező ünnepséget. /Múzeumalapítókra emlékeznek. Múzeumalapítókra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2002. április 21.

Sepsiszentgyörgyön ápr. 21-én kezdődtek a Szent György-napok, idén egy hétig tartanak. Lesz Kossuth kiállítás, a Háromszék Táncegyüttes előadása, amatőr képzőművészek állítanak ki, könyvbemutató a múzeumban, házigazda Domokos Géza, meghívottak Egyed Ákos, Tüdős Kinga, Cserey Zoltán. Lesz továbbá helyismereti vetélkedő zenepavilon avató, Kaláka koncert, a Csigalépcső folyóirat közönségtalálkozója, a szabadkai Kosztolányi Színház és marosvásárhelyi vendégszerepel. /(Éltes Enikő): Egy hétig tart a város ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2002. június 10.

Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./

2003. május 26.

Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2004. május 20.

Tudományos kutatómunkája elismeréseként a kulturális érdemrend tisztikeresztjét adományozta Iliescu államfő Cserey Zoltán muzeológusnak. Bordi Zsigmond Loránd, szintén a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa, kultúrafejlesztésért harmadosztályú kulturális érdemrendet kapott. A díjakat Iliescu jelenlétében Razvan Theo­dorescu tárcavezető adta át Bukarestben. /Szekeres Attila: Tisztikereszt Háromszékre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

2004. december 3.

Dec. 2-án köszöntötték a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban 75. születésnapján dr. Egyed Ákos történészt és bemutatták legújabb könyvét. Cserey Zoltán történész dr. Egyed Ákosnak Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kétrészes tanulmánykötetét ismertette. A reformkor erdélyi kihatásairól, a magyar reformmozgalom, majd a forradalom vezéralakjairól szóló írások gyűjteményében helyet kap néhány vallomás értékű interjú is. /(fekete): Érzem eleink mondanivalóját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2006. október 7.

Október 6-án Sepsiszentgyörgyön a park oroszlános emlékművénél, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtábornok hősiessége előtt hajtottak fejet az egybegyűltek. Nem mindannyian voltak magyarok, némelyik a nyelvet sem bírta – figyelmeztetett a bő másfél száz esztendővel ezelőtt történteket felelevenítő beszédében Cserey Zoltán muzeológus -, de a világszabadságot zászlajára tűző magyar forradalmat valamennyien fontosabbnak tartották saját nemzeti küzdelmeiknél. Ünneprontó volt egy tántorgó atyafi bekiabálása, aki azonban a szép számban megjelent szolgálatos rendőröket láthatóan nem zavarta. /(demeter): A szabadságharc mártírjaira emlékeztek (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

2006. október 9.

A marosvásárhelyi Postaréten is megemlékeztek a 157 évvel ezelőtt mártírhalált halt aradi tábornokokról, bár az emlékezők száma jóval alacsonyabb volt az elmúlt években megszokottnál. Többen panaszkodtak, hogy a város legnagyobb lakótelepéről, a Tudorból több mint egy órán keresztül nem volt autóbusz-összeköttetés a város e részével. Sepsiszentgyörgyön az 1848-1849-es szabadságharc utolsó mozzanatait Cserey Zoltán történész, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa elevenítette fel. /Bakó Zoltán, Domokos Péter: Vásárhelyen és Szentgyörgyön is emlékeztek a vértanúkra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2007. március 7.

Sikeres Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig /Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2006/ című könyve, megjelenésétől – egy hónap alatt – ezer példánynál több fogyott el belőle. Sikertörténet Egyed Ákos szerint a székelység ezer esztendeje is. Elmondta, a szülőföld vonzása az idő haladtával növekszik, így nem kellett buzdítás, hogy megírja könyvét. Válaszokat keresett olyan kérdésekre, mint: hogyan maradt meg a székelység évszázadok sodrában, hogyan alkalmazkodott, és közben szabadságjogait megvédte minden eszközzel. A Háromszék sorozatban fogja közölni Egyed Ákos legújabb könyvét. /Váry O. Péter: Sikertörténet: a székelyek története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./ Sajátos hadiszolgálatából adódó önigazgatási rendszerében látja a székelység évszázados fennmaradását Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. A székely népcsoport egyaránt megvédte Székelyországot és ragaszkodott a Szent Koronához. Kiemelte a székelység katonáskodásából származó szabad társadalom gondolatát Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa. Mint mondta, ez a társadalom önmagát igazgatta és közösként intézte a családok föld- és erdőtulajdonát. Kozma Mária, a munkát megjelentető Pallas Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője kiemelte, hogy az 1993-as évi indulástól az új Egyed Ákos-kötet immár 400. kiadott címük. /Domokos Péter: Évszázados székely fennmaradás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2007. augusztus 20.

Sepsiszentgyörgyön, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján megnyílt Szekeres Attila István címerkiállítása. Az alkotó az elmúlt négy évben közel ötven heraldikai jelet tervezett Háromszék, Maros valamint Brassó megyei települések részére, s mint Cserey Zoltán muzeológus, a Kovászna megyei heraldikai bizottság elnökének köszöntőjéből kiderült, egyike – egyedüli magyarként – a hat hitelesített romániai címerkészítőnek. A 42 éves – újságíróként is tevékenykedő – címerkészítő szerint: „a címer nem történelemkönyv, sem pedig nemzetiségi statisztika“. Albert Álmos polgármester kiemelte, hogy a rendszerváltás után egyre több önkormányzat kezdte elővenni településének régi címereit, azonban ez nem mindenhol aratott osztatlan sikert. /Domokos Péter: Világtalálkozós címerviták. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2007. október 8.

Sepsiszentgyörgyön a Plugor Sándor Művészeti Líceum zenekarának előadása tette ünnepi hangulatúvá az aradi vértanúkra való megemlékezést a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A rendezvényt Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere nyitotta meg. Cserey Zoltán történész a szabadságharc egyes eseményeit ecsetelte. /Farcádi Botond: Zenével és politikával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2008. december 3.

Műsorral tarkított előadáson mutatták be Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Háromszék, 1848–48 /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvének harmadik, bővített kiadását Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Baróton. Sepsiszentgyörgyön az estet a László Attila vezette Magyar Férfidalárda nyitotta meg. Cserey Zoltán történész, muzeológus a magyar történetírásban példa nélkülinek nevezte, hogy élő szerző munkája három kiadást érjen meg. Önvédelmi harcával Háromszék beírta nevét a nemzet történetébe, mégpedig aranybetűkkel – hangoztatta Egyed Ákos. /Szekeres Attila: Háromszék ünnepe (Forradalom, szabadságharc). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2009. január 22.

Ha nem is meríti ki a monográfia műfajának minden követelményét, Ambrus Anna helybeli román–magyar szakos tanár a magyarországi Gyulán megjelentetett Uzon monográfiája törekszik erre. A könyvben számos ma is élő uzoni szereplő-visszaemlékező szerepel. A szerző a település múltjának történelmét olyan szakemberek tollára bízza, mint Binder Pál és Cserey Zoltán, az építészeti emlékek fejezetet Kónya Ádámtól veszi át. A református egyház históriáját a volt lelkész, Szabó József és a mai lelkipásztor, Ungvári Barna András jegyzi. Nem hiányzik Uzon nagy szülöttének, néhai Beke Györgynek egy-egy írása sem. /Kisgyörgy Zoltán: Uzon monográfiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

2009. február 26.

Kovászna megye új prefektusa románra cserélte a megyei névadó bizottság több magyar szakemberét. Kijelölte az utca-, illetve intézménynévadással foglalkozó megyei bizottság öt tagját: Bartók Botond művelődési főfelügyelőt, Vasile Stancu történelemtanárt, József Álmos tanárt, helytörténészt, Ioan Lacatusut, a levéltár igazgatóját és Valerii Kavrucot, a Keleti-Kárpátok Múzeumának igazgatóját. Az elmúlt négy évben József Álmos és Valerii Kavruc volt a bizottság tagja, mellettük Cserey Zoltán történész, Jancsó Árpád történelemtanár és Haszmann Pál muzeológus döntött az utcák, iskolák, közintézmények névadásáról. A jelenlegihez hasonló összetételű testület rosszindulata, helytörténeti és történelmi ismereteinek hiányossága akadályozhatja a közösségi akaratot. A 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken az elkövetkező esztendőkben három román, más tájakról ide érkezett „szakember” dönti el, milyen nevek megfelelőek intézményeinknek, utcáinknak, a két magyar tag bármilyen érvét lesöpörhetik, többségi szavazatukkal érvényesíthetik akaratukat. /Farkas Réka: Elrománosított névadó bizottság (Tisztogat a prefektus). = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2009. július 4.

Egynapos emlékidéző túrára hívta az érdeklődőket a Kovászna Megyei Művelődési Központ Gábor Áron halálának 160. évfordulója alkalmából. Bereck és Kökös közötti emlékhelyeken idézte a közel negyvenfős zarándokcsapat az 1849. július 2-án elesett tüzérőrnagy személyével és életével kapcsolatos eseményeket. Az egykori ezeréves országhatárt jelölő Csernika-patak hídjánál csatlakozott hozzájuk egy szegedi és háromszéki hagyományőrzőkből verbuvált csapat. A szülőfaluban, Bereckben Khell Ödön nyugalmazott tanár, a Gábor Áron Alapítvány elnöke bemutatta a Gábor Áron-emlékházat, beszélt az őrnagy életéről, az alapítvány jelenlegi tevékenységéről, kiadványairól. Az őrnagy hazaérkezett című kiadvány a szobor viszontagságos Kézdivásárhelyre szállításának történetét őrzi. A tartalmas zarándoklat olyan rendhagyó történelemórával végződött, melyen Cserey Zoltán muzeológus a forradalmi eseményekről, Demeter Lajos helytörténész pedig az őrnagy életútjáról beszélt a hallgatóságnak. /Kisgyörgy Zoltán: Gábor Áron – történelmi emléktúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998