udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cserháti Ferenc

2006. április 30.

XVI. Benedek pápa április 5-én elfogadta Miklósházy Attila püspök lemondását az emigráns magyarok püspöki szolgálatáról. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felkérte a Miklósházy püspök eddigi nyugat-európai delegátusát, Cserháti Ferenc németországi főlelkészt, hogy ideiglenes jelleggel lássa el az emigrációban élő magyarok lelkipásztori szolgálatának koordinálását. Cserháti Ferenc tanulmányait Gyulafehérvárott végezte, Márton Áron szentelte pappá 1971-ben. Káplánként szolgált Máramarosszigeten, 1979-ben került ki Németországba, 1982 óta él Münchenben. /Az emigráns magyarok szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 30./

2006. augusztus 15.

A Németországba elszármazott túrterebesiek ötlete volt az, hogy újjáépüljön a hidak védőszentjéről elnevezett kápolna. A létesítményt augusztus 14-én avatta fel Schönberger Jenő püspök, és a szintén túrterebesi származású dr. Cserháti Ferenc, aki a nyugati magyarság római katolikusságának pápai küldötte. A 19. század második felében épült a régi, ma már az építkezések miatt megközelíthetetlenné vált Nepomuki Szent János kápolna, amely a régi Túr–híd mellett helyezkedik el. Mekker Mátyás és felesége, Gizella kezdeményezte egy új kápolna építését a jelenlegi híd mellett. Ők ketten gyűjtést szerveztek a Németországba elszármazott túrterebesiek körében, és az építkezésbe a helyi önkormányzat is besegített. /(fi): Felavatták a Nepomuki Szent János Kápolnát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 15./

2007. augusztus 16.

A külföldi magyarság lelkipásztori ellátásának püspökévé szentelték augusztus 15-én Cserháti Ferencet az esztergomi bazilikában, a Nagyboldogasszony-napi misén, melyen számos határokon túlról érkezett hívő is részt vett. Cserháti Ferenc 1947-ben született Túrterebesen. A Szatmári Egyházmegyében káplánként szolgált 1971 és 1979 között. 1984 és 2002 között a magyar katolikus misszió vezetője a München-Freisingi Főegyházmegyében, 2002-től a Német Püspöki Konferencia Németországban élő magyarokért felelős delegátusa. /Felszentelték a szórványmagyarság püspökét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2007. augusztus 26.

„Az anyaország, a Kárpát-medence, a szétszórtságban élő római katolikus magyarok lelki egységének szimbólumaként kell fogadnunk dr. Cserháti Ferenc címzetes centúriai püspökké, segédpüspökké történt kinevezését, aki a jövőben immár püspökként végzi majd a nyugati magyarság lelki gondozását, ugyanakkor tagja lesz a magyar püspöki karnak, egyház-szervezetileg is az anyaországhoz köti őket” – mondta Erdő Péter bíboros a szentelési szentmisén, augusztus 15-én, Esztergomban. A szertartáson részt vevő bíborosok, érsekek és püspökök, köztük Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, Schönberger Jenő szatmári püspök, valamint vajdasági, kárpátaljai és müncheni főpásztorok kézrátétellel adták áldásukat az új püspökre. Az ünnepélyes szentmise végén Cserháti Ferenc püspök szólt a hívekhez, akik között volt szülőfaluja, a Szatmár megyei Túrterebes ötvenfős zarándokcsoportja is. Kihangsúlyozta, hogy püspökként ahova hívják, mindenüvé szívesen megy el. Cserháti Ferenc utalt arra, hogy kinevezése az idők jele: a Szentatya az új püspököt a Magyar Püspöki Kar tagjává nevezi ki, ezzel szorosabbá kívánja tenni az anyaország és a diaszpórában élő magyarság összetartozását, lelki egységét. Ennek a virtuális egységnek a nevében hívta a szórványban élő magyar családokat, szülőket, gyermekeket, tegyenek félre minden széthúzást, fogjanak össze, látogassák rendszeresen a magyar miséket, gyermekeiket tanítsák meg magyarul imádkozni, hisz az imádság üdvösségük, megmaradásuk, jövőjük záloga is egyben. /A katolikus magyarság lelki egysége jegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./

2009. május 3.

A második világháború végén és az 1956-os forradalom leverését követően Magyarországról százezrek mentek külföldre. A menekülők között különböző felekezetű papok is voltak, akik lelki táplálékot nyújtottak a hontalanná váltaknak, felekezeti közösségekbe szervezték a híveket. Több mint egy évszázadra vezethető a meg-megújuló kivándorlás. Ruzsa Jenő evangélikus lelkész Kanadai magyarság című könyve (1940), Török István Katolikus magyarok Észak-Amerikában (1978), valamint P. Miklósházy Attila SJ ny. püspöknek A tengerentúli emigráns magyar katolikus egyházi közösségek története Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában (2008) című monografikus feldolgozása jelzi, hogy az új hazában letelepedők megőrizték hitüket, magyarságukat, hagyományaikat. A különböző közösségek életének már megjelentek monografikus feldolgozásai, emlékiratok is napvilágot láttak. Az egyháztörténeti feldolgozása irányba tett jelentős lépés Cserháti Ferenc püspök könyve: Az egyház és az emigránsok. Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban (1945–2006) /Szent István Társulat, Budapest, 2009/ húszéves gyűjtőmunka gyümölcse. Cserháti Ferenc, a Kárpát-medencén kívül élő római katolikus magyarság püspöke, a Münchenben megjelenő Életünk főszerkesztője immár több könyvvel – Hitébresztő, Ünnepszemle, Szívélyes lelkipásztori üdvözlettel, Az egyházzal vagy nélküle, Szentlecke–kísérő – jelentkezett. Az 1984-ben rendszeresített Értesítő szerkesztésében szerzett tapasztalatát kamatoztatja immár több mint egy évtizede az Életünk főszerkesztőjeként. Cserháti a müncheni közösség történetét feldolgozó kismonográfia – Magyar Katolikus Misszió. Jubileumi Értesítő (1988) – kiadásakor határozta el Nyugat-Európa magyar katolikus hitélete történetének megírását. XVI. Benedek pápa Cserháti Ferenc személyében nem csak püspököt – immár a harmadikat – adta a világban szétszórt katolikus magyarságnak. Esztergomi segédpüspökké való kinevezésével intézményesítve is visszacsatolta őket az anyaegyház nagy családjába. Cserháti most megjelent könyve kronologikus sorrendben követi nyomon az eseményeket 1945-től. A lelkipásztori szolgálat koordinálására jött létre az Európai Magyar Papi Szenátus, az Európai Magyar Papi Konferencia. Az ifjúság nevelésére hozták létre a Burg Kastl-i magyar gimnáziumot, az egyetemisták és főiskolások müncheni kollégiumát, a Paulinumot, az európai cserkészmozgalmat; a lelkészeket tömörítő Papi Egységet, az Actio Catholica mozgalmat, a Pax Romana magyar tagozatát, a Mindszenty Alapítványt. A különböző országokban és földrészeken szétszóródott katolikus magyarság egyházi életének rendezésében kiemelkedő szerepe volt az 1971-ben Nyugatra kényszerült Mindszenty József prímásnak, aki négy éven át fáradhatatlanul munkálkodott az emigráció lelkipásztori szolgálatában. Már 1971 végén arra kérte a Vatikánt, hogy „a mintegy másfél milliónyi külföldön élő magyar katolikus számára segédpüspököket nevezzenek ki”. 1983-ban II. János Pál pápa dr. Irányi László piaristát kinevezte címzetes püspökké és megbízta a nyugati világban szétszórt magyar katolikusok lelki gondozásával. Halála után dr. Miklósházy Attila SJ jezsuita szerzetes, címzetes püspök lett az utóda. P. Szőke János szalézi szerzetes 1984-től töltötte be ezt a tisztséget. Utóda, 1996-tól Cserháti Ferenc müncheni magyar plébános lett. 2002-től a Német Püspöki Konferencia szintén őt nevezte ki németországi magyar főlelkésszé. /Máriás József: Az egyház és az emigránsok. Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban (1945–2006). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 3./

2009. szeptember 30.

Több mint ezer ember vett részt szeptember 29-én Kolozsváron a Szent Mihály-templomban megtartott ünnepi szentmisén. Kovács Sándor főesperes emlékeztetett arra, hogy 1980. szeptember 29-én hunyt el Márton Áron püspök. „Többet kell imádkoznunk Márton Áron mihamarabbi boldoggá avatásáért”, mondta a főesperes, majd bejelentette: a mise főcelebránsa Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, díszvendég Cserháti Ferenc, a külföldi római katolikus magyarok püspöke. /(N. -H. D.): Ünnepi mise a Szent Mihály-templomban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2009. október 17.

Nem ellenküzdelmet akarunk, csupán kultúránk megőrzését, amiért az eddigi munka nem volt hiábavaló, de az eredményesség érdekében új alapokra kell helyezni a magyar mise kérdését – fogalmazott Pogár Róbert magyarfalusi (Bákó megye) származású, Murakeresztúron szolgáló atya a Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák / A moldvai csángók elnevezésű október 16-án tartott bákói konferencián. Diószegi László, a konferenciát szervező budapesti Teleki László Alapítvány elnöke elmondta, arrafelé haladunk, hogy a csángóságot saját értelmisége képviselje. Ezt a rendezvény programja is igazolja, a Lábnyikba kihelyezett tanácskozáson otthon szolgáló, illetve elszármazott, de a csángó megmaradás iránt elkötelezett fiatalok mutatkoznak be. – Nem csak Csángóföldön, hanem a migrációban és nem emigrációban, ahogy sokan használják, is nehéz a megmaradás, mert azok a magyarok, akik ma érkeznek a nyugati szétszórtságba, azoknak nincs nemzeti öntudatuk, keresztény tartásuk, nem követik a Szent István-i örökséget – hangsúlyozta Cserháti Ferenc esztergomi segédpüspök, a külföldi magyarok lelki szolgálatának összehangolásával megbízott vándorpüspök, kiemelve, hogy az Erdélyből és Vajdaságból kivándorlók némileg javítják ezt a képet. Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke mintegy összegezte a moldvai csángók misetörekvéseit: Semmi mást nem akarunk, csak odatartozni ahhoz a kultúrához, ami a miénk. A tanácskozás október 17-án Lábnyikon folytatódik, ahol együtt misézik Cserháti Ferenc magyarországi és Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök. /Fekete Réka: A csángók nem akarnak kimaradni a magyar kultúrából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2009. október 19.

„Már a tavalyi pusztinai magyar misét is áttörésnek tekintettük, de ha az áttörés volt, akkor a mostani lábnyiki mise sokszorosan az” – jelentette ki Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója az általa szervezett ötödik csángókonferencia után. A Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák című tudományos tanácskozás központi témája a kisebbségben élők lelki gondozása, ezen belül pedig a moldvai csángó közösség anyanyelvi hitéletének a kérdése volt. A konferencia részeként harangozták be azt az október 17-én tartott lábnyiki misét is, amelyen látványos gesztusok történtek az anyanyelvi misézést immár évtizedek óta hiába kérő csángók irányában. A román-magyar-latin nyelvű misét Petru Gherghel iasi-i püspök koncelebrálta, aki a „Dicsértessék a Jézus Krisztus” és „Isten hozta” szavakkal magyarul is köszöntötte a híveket. A magyar prédikációt Cserháti Ferenc, a magyar szórvány gondozásával megbízott esztergomi segédpüspök tartotta. A szentmisén magyar egyházi énekek is felcsendültek. Eddig a iasi-i püspök és hivatala bizonyult a magyar misézés legfőbb ellenzőjének. Petru Gherghel a Krónikának nyilatkozva többször kijelentette, akkor engedélyezi egyes moldvai római katolikus templomokban a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik róla, hogy az illető településen a hívek legkevesebb öt százaléka nem beszéli a román nyelvet. Ioan Robu bukaresti érsek, a romániai katolikus egyház feje újságírói kérdésre kijelentette: „Meggyőződésem, hogy néhány moldvai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeljövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket!” Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a mise után megkereste Petru Gherghel püspököt, és amikor arra kérte, hogy legyen folytatás, tőle is biztató szavakat hallhatott. Az anyanyelvi hitélet kapcsán a Bákóban tartott konferencián is hangzottak el javaslatok. Diószegi László elmondta, a magyarországi római katolikus egyházban paradigmaváltás ment végbe, és immár a moldvai csángómagyarokat is a Kárpát-medencén kívüli katolikus szórványmagyarság részének tekintik. Az alapítványi elnök a váltást Erdő Péter bíborosnak tulajdonította. A csángó származású, Magyarországon és Olaszországban tanult, jelenleg pedig a szlovéniai Murakeresztúron szolgáló Pogár Róbert római katolikus pap azt kezdeményezte, hogy hozzanak létre vegyes bizottságot a magyar és a román katolikus egyház vezetői, és ebben tárgyalják meg a magyar mise kapcsán felmerülő kérdéseket. /Gazda Árpád: Román–magyar püspöki misét tartottak a Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998