udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csernátoni József

1999. március 16.

Új lap látott napvilágot, a 16 oldalas Szászrégen és Vidéke, első száma márc. 15-én jelent meg. A lapot az Impress Kiadó jelenteti meg, főszerkesztője Csernátoni József. Egy lelkes értelmiségi csoport állt össze, hogy megszülessen a lap. Márk Endre elnök a szászrégeni RMDSZ tevékenységét mutatta be, az 1848-as forradalom szászrégeni vonatkozásait pedig Bíró Donát tanár, aki eddig már több kötetet tett le az olvasók asztalára. /Szászrégen és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

1999. április 13.

Szászrégenben a harmincas években egyenlő arányban éltek magyarok, szászok és románok. A szászok közül az 1945 utáni megtorlások, majd a Ceausescu-rendszerben folytatott emberkereskedelem következtében alig maradt néhány. A magyarság viszont máig megőrizte egyharmados arányát. A negyvenezer lakosú kisvárosban tizennégyezren vallják magukat magyarnak. Fél évszázados szünet után márciusban újraindult - Szászrégen és Vidéke címen - a magyar folyóirat. A Csernátoni József által szerkesztett lapban Márk Endre, a helyi RMDSZ elnöke emlékeztetett: "céltudatosan történt a magyarság szellemi, erkölcsi és anyagi elsorvasztása..." Megállapította, hogy az RMDSZ életében hiányát érzik a fiatalságnak. - Szászrégenben élénk magyar közösségi élet folyik. Tavaly szobrot állítottak az 1956-os mártír Horváth László református lelkész emlékére. A szobor alkotója id. Jorga Ferenc helyi művész. Idén júl. 31-én tervezik a Petőfi-szobor /szintén id. Jorga Ferenc munkája/ avatását a katolikus templom cintermében. A nemrég szentté avatott Apor Vilmos mártír püspök szobrát /a marosvásárhelyi Hunyadi László alkotása/ a katolikus templom előtti téren szeretnék felállítani. - Szászrégen magyarsága az 1992-es helyhatósági választásokon hét, míg az 1996-oson hat RMDSZ-képviselőt juttatott be Szászrégen huszonegy tagú önkormányzati testületébe. Ez sem elégséges ahhoz, hogy a magyarság érdekeit szolgáló határozatokat megszavazzák. Nem sikerült elérni, hogy a köztereken állítsák fel a szobrokat. - Szászrégen Nagykőrössel alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. A magyar közösség kulturális életét a Kemény János Művelődési Társaság fogja össze, élén Böjte Lídia magyar szakos tanárnővel. - Az idős görög katolikus egyházfő, Alexandru Todea bíboros is a városban él. Vele a római katolikusok testvéri szeretetben élnek együtt. /Szentgyörgyi László: Egy életképesnek tűnő magyar közösség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./

1999. június 23.

Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petőfi-szobrot, a római katolikus templom kertjében. Ebből az alkalomból Múltunkról címmel kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999) mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, Csernátoni József szerkesztő előszava szerint a füzet egy emlékkönyv-sorozat első darabja kíván lenni. E vidék történelmi múltját feltáró dokumentumokat akarnak kiadni. Pakó Benedek Előszó helyett ezt írta: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erők. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belső önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bűntudatgerjesztő, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülő, jobb jövőt építsen." Címek a kötetből: Szászrégen és vidéke az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónő emlékirata 1848-49-es élményeiről. Bod Sándor feljegyzései az 1848-49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekről. A régeniek részvétele az 1848-49-es szabadságharcban. Emlékezzünk kegyelettel az 1848-49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). - Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felső-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása? /B.D [Bölöni Domokos]: Szászrégeni emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2000. október 14.

A Szászrégen és Vidéke című lap új számában több írás is foglalkozik a magyar történelemmel. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit eleveníti fel Csernátoni József főszerkesztő, a Szent István-i államszerkezet és jogrend a tárgya Kunsági István írásának, aki sorozatának (Ezerszáz esztendő a Kárpát- medencében) 15. részéhez érkezett. Pakó Benedek római katolikus plébános adatokat hozott a pápák anyagi hozzájárulásáról a török terjeszkedés megállítása érdekében. Szabolcska Mihályra emlékezett a lap. /Lapszemle. = Népújság (Marosvásárhely), ok. 14./

2002. május 14.

Szászrégenen bosszúságot okozott a terjeszkedő városi piac. Magyar alpolgármestere van a városnak /Nagy András/, de nincs magyar polgármester, jellemezte helyzetüket Erőss Csaba főmérnök, a tanács RMDSZ-es frakcióvezetője. Az RMDSZ frakció kisebbségben van a városban. A megyei egyezménybe a szászrégei RMDSZ javasolta, hogy a művelődési ház vezetőségébe kerüljön be egy magyar anyanyelvű személy. Javasolták az önálló magyar középiskolát, ám a pedagógusok nem voltak egyöntetű állásponton. Szinte minden régeni iskolában van magyar tagozat, csakhogy valamennyi leépülő, meglehetősen vérszegény. Nem életképesek a nyolc-tíz gyerekkel induló tagozatok. A magyar nyelv ismeretét a kórházakban kellene kötelezővé tenni, sok az idős beteg, aki nem tud orvosával megfelelőképpen kommunikálni. Négyéves a Szászrégen és Vidéke címen megjelenő folyóirat. Darvas Ignác nyugalmazott tanár emlékezett: 1999 tavaszán sikerült kihozni az első számot. Semmiféle politikai vitának, polémiának nem adnak helyet, a művelődést tartják elsődlegesnek. A lapot Csernátoni József nyugalmazott újságíró főszerkeszti. Sok helytörténeti írás jelenik meg Bíró Donát tollából, ő már többkötetes helytörténész./Lokodi Imre: Berajzolás a kockába…= Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2003. április 30.

Ötödik évfolyamánál tart a Szászrégen és Vidéke. 1999 márciusában jelent meg először , az idei áprilisi száma a félszázadik a sorrendben. A lap állandó rovatai között - oktatás-nevelés, történelmi-nemzeti tudat, településeink, hitvilág, kultúra, alkotóműhely, közéleti visszapillantó - a nyelvművelésnek szentelt is megtalálható. A hétszáz példányban nyomtatott folyóirat a Felső-Maros mente 13 településére jut el, a terjesztés feladatát elsősorban az egyházak vállalják. A lap kiadója a Kolping Családi Társulás, helyi elnökének, Madaras Péternek köszönhetően az interneten is olvasható. A főszerkesztői teendőket ellátó Csernátoni József nyugdíjas tanár, újságíró, valamint a szerkesztőbizottság tagjai: Bartha József, Darvas Ignác, Fábián András, dr. Horváth Erzsébet és Pakó Benedek plébános mindannyian önkéntesen végzik munkájukat. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

2003. augusztus 15.

Történelmi tábor kezdődött a hét elején Görgényszentimrén. A többhetes rendezvény főszervezője, Pakó Benedek kanonok-plébános elmondta, hogy a tábor, melyen a szászrégeni Mikes Kelemen cserkészcsoport és a magyarrégeni Koós Ferenc cserkészcsoport tagjai is részt vesznek, egy táborsorozat folytatását képezi. Diákok, cserkészek a táborlakók, akik a magyar történelem egy darabját járják körül. A téma ezúttal a Rákóczi-szabadságharc. Három könyv képezi az oktatás anyagát, Benedek Elek Hazánk története című műve, Csernátoni Józsefnek szintén a szabadságharcról írott könyve, valamint a kanonok szerkesztésében megjelent, különböző írásokból válogatott A Rákóczi-szabadságharc emlékére című kötet, amely a szabadságharc erdélyi és Maros megyei vonatkozásait tárgyalja. Nagyjából két-három hétig tart majd a tábor, amelyre a szervezők szinte semmilyen támogatást nem kaptak. Pályáztak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál, de a minisztérium erdélyi képviselője személyesen akadályozta meg a pályázott összeg elnyerését, mondván, csak blöff az egész, a táborokat úgysem tartják meg. Így is lehet megmaradást szolgálni. /Nagy Botond: Tábor, támogatás nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2006. augusztus 9.

Kohl István Természetrajzi Múzeum nevet fogja viselni a szászrégeni intézmény. Kohl István Szászrégen szülötte, nyolc éve hunyt el. Természetbúvár, ornitológus, a múzeum anyagának gyarapítója volt. – Ötven évvel ezelőtt a szászrégeni Magyar Tanítóképzőből 42 friss diplomás tanító indult missziós útján, hogy hivatásához hűen magyar nyelven oktasson. Ez a tanítóképző működésének nyolc éve alatt 750 diplomás, jól felkészült nevelőt adott a magyar nyelvű oktatásnak, írta Csernátoni József a Szászrégen és Vidéke című hetilapban. /(b.d.): Tallózó. Szászrégen és Vidéke. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

2007. június 12.

Századik számához érkezett a Szászrégen és Vidéke folyóirat. Csernátoni József főszerkesztő szerint lap nem a politikai csatározások fóruma, inkább a vidékünkön kallódó értékeik felkutatását, nemzeti és nemzetiségi kultúr- és helytörténeti kincseik ismertetését szolgálja. Sok tehetséges tollforgató, értelmiségi, egyházi elöljáró, közéleti személyiség írása kapott helyet a folyóiratban. /b. d. : Századik számához érkezett. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998