udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csibi Barna

2006. május 17.

Csíkszeredában az Udvarhely felőli városkijáratnál új helységnévtábla hirdeti fennen a város nevét, csak románul. /Csibi Barna, Csíkszereda: Hoppá! = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

2006. július 15.

Csibi Barna reagált Demény Péternek a Szabadságban július 12-én megjelent írására, arra, hogy „minek nekünk magyar egyetem?”. Azért kell, hogy a fiatalok magyar nyelven tanulják felső szinten azt, ami érdekli őket. Azért kell magyar egyetem, mert romániai lakosként ezt igénylik, ezért jövedelmük bizonyos százalékáról adó formájában lemondanak. /Csibi Barna, Csíkszereda: Minek nekünk magyar egyetem? (Reakció Demény Péternek a Szabadságban július 12-én megjelent írására.) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2007. január 24.

Egy romániai román és egy romániai magyar ha találkozik, akkor a kettejük közötti társalgásban a hivatalos nyelv a román. Ez nem alkotmány, nem kormányhatározat, ez maga a balkáni logika. Pusztina moldvai település sem kivétel ez alól, a pusztinai katolikus templom biztosan nem. Idehozták a betlehemi lángocskát, a pap azt hitte, hogy Magyarországról jöttek, így elvette a lángocskát. Amikor pedig lefordították neki a kérdést, hogy a templomban karácsonyi énekeket gyakorló gyerekek magyar eredettel rendelkezhetnek, majd kiderült, hogy az érkezők közönséges romániai magyarok, akkor azonnal kidobta őket a templomból. /Csibi Barna,Csíkszereda: A magyar vírus. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

2007. március 6.

Megfelelő számú önkéntes kérdezőbiztos hiányában lassan halad a Székely Nemzeti Tanács által Csíkszeredában is megszervezett nem hivatalos autonómia-referendum. Eddig 1834 szavazásra jogosult állampolgárt sikerült megkérdeznünk – tájékoztatott Csibi Barna, az SZNT csíkszéki elnöke. A megkérdezettek közül mindössze nyolcan szavaztak az autonómia ellen. A mozgóurnák láttán sokan a kérdezőbiztosokat nem engedik be a házba. Hozzátette: várja a Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester által ígért segítséget. /Kulcsár Andrea: Szavazatok a tócsában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2007. március 28.

Március 26-án Csíkszeredában befejeződött a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezett referendum. „Március 2. -ától mostanig 7. 066 csíkszeredai, illetve csíkcsomortáni és csíkrákosi személynek kértük ki a véleményét a mozgóurnák segítségével. 6. 990-en (98,9%) szavaztak a Székelyföld autonómiája mellett, 61-en voksoltak ellene, illetve 15 szavazatot semmisnek nyilvánítottak” – nyilatkozta Csibi Barna, az SZNT csíkszeredai szervezetének elnöke. /Befejeződött az autonómiareferendum Csíkszeredában, = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2007. október 31.

A Magyar Gárda mintájára alakítana Székely Gárdát egy csíkszeredai fiatalember, aki terve megvalósításához újsághirdetések útján és internetes fórumokon toboroz alapító tagokat. A 28 éves Csíkszeredán dolgozó Csibi Barna korábban 60 napig töltötte be a Csíki Székely Tanács (a Székely Nemzeti Tanács területi szervezete) ideiglenes elnöki tisztségét, azonban szerinte a szervezet az RMDSZ fennhatósága alá került, ezért kilépett az SZNT-ből. Csibi felvette a kapcsolatot Vona Gáborral, a Magyar Gárda Egyesület elnökével, aki támogatásáról biztosította ugyan, de semmilyen más segítséget nem ígért. Csibi elképzelése szerint a Székely Gárda – önálló jogi szervezetként – partneri kapcsolatban működne magyar megfelelőjével. A Székely Gárda tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, a Székelyföld, a magyar haza védelmére esküdnének fel. A szervezet célja elsősorban a székely nemzettudat. Csibi szerint a székelységnek egyetlen esélye van a fennmaradásra: ha a magyartól független, önálló népként határozza meg önmagát. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester nem kívánta kommentálni a fiatalember tervét, szerinte az ötlet önmagáért beszél. Csibi Magor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági tagozatának elnöke, a kormánypárt befutóhelyén szereplő európai parlamenti képviselőjelöltje elzárkózott unokatestvére tervéről való véleménynyilvánítástól. A Magyar Gárda – amely saját meghatározása szerint „hagyományőrző és kulturális egyesület – a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó, 2007. augusztus 25-én alakult szervezet. Árpádsávos címerrel ékesített fekete-fehér egyenruhája miatt már hetekkel a megalakulása előtt is heves vitákat váltott ki. 2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet, mely a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni. Für Lajos volt honvédelmi miniszter közreműködésével augusztus 25-én avatták fel a gárda első 56 tagját a budapesti Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala előtti téren. /Székely Zita: Toborozzák a Székely Gárdát. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2007. november 1.

Csibi Barna (az SZNT volt csíkszéki ideiglenes elnöke) civil szervezetként kívánja hivatalosan is bejegyezni a Székely Gárdát, Székely Csapat, azaz Echipa Secuiasca néven. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke szerint Csibi Barna már nem tagja a szervezetüknek, csalódottan távozott az EMI-ből, minden kapcsolatot megszakított velük. Soós Sándor szerint Székely Gárdára nincs szükség Erdélyben. A Székely Nemzeti Tanács elhatárolja magát a hivatalos véleménynyilvánítástól. Ferencz Csaba kifejtette, az SZNT-nek nincsenek úgynevezett „tagjai”, akik tagsági díjat fizetnének, Csibi Barna nem volt tagja a tanácsnak. /Horváth István: Nincs vevő a Székely Gárdára. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2009. január 23.

Véget ért az a magyarországi a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagtoborzó sorozata, amelyet Erdély magyarlakta városaiban tartott. Az ÚMSZ munkatársai Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen követték a rendezvényeket, amelyekre jobbára idősödő emberek és néhány fiatal ment el. Toroczkai László, a mozgalom tiszteletbeli elnöke eljött Csíkszeredára, megérkezett a belügyes is, aki kamerájával végigpásztázta a jelenlévőket. Csibi Barna, a csíkszeredai, jogilag nem létező Székely Gárda vezetője is ott volt. Torockai gunyorosan a román titkosszolgálat munkatársait és csíkiakat is köszöntötte, beszélt ifjúkoráról, MIÉP-es múltjáról és az MTV székházának feldúlásáról is. Hangsúlyozta, hogy ők nem soviniszták. A lap munkatársának elmondta, hogy harcolni kell. Kik ellen, hát a támadók ellen. A HVIM tagsága hat csíki fiatallal bővült. Gyergyószentmiklóson a szervezetnek hét-nyolc tagja van. Alacsony a támogatottsága a HVIM-nek az erdélyi ifjúság körében – mondta Kovács Péter ifjúságpolitikus, az Országos Ifjúsági Hatóság volt elnöke. Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári székhelyű Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint a magyar szélsőjobbos mozgalmaknak Erdélyben nincs jelentős társadalmi támogatottságuk. /Egészséges fejbőr, beteg gondolatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998