udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 82 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csibi Márti

2006. január 10.

Joni Géza, a Roma Párt képviselője vágta el az ünnepi szalagot a gyergyószentmiklósi új roma iskola január 9-én történt hivatalos megnyitóján. Kari Attila, a roma iskola igazgatója közölte, a roma oktatás problémája még nem teljesen megoldott, hiszen a nagy létszám és a kevés tanterem miatt csak összevont osztályok működhetnek. Az iskola felszerelését Gyergyószentmiklós testvértelepülése, a budapesti V. kerület adományozta. /Barabás Márti: A legjobb roma iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2006. január 10.

Alig egy éve nevezték ki a fiatal Csergő Tibor András a Tarisznyás Márton Múzeum /Gyergyószentmiklós/ igazgatójának. Az elmúlt év utolsó időszakában több mint 2000 látogatója volt az intézménynek, nem számítva az itt szervezett, „házi” kiállítás megnyitók népes közönségét. Májusra tervezik a helyi gyűjtő, dr. Jakab Gyula ásványtani részlege megnyitását, ugyanis milliárdos értékű ásványgyűjteményét a múzeum felügyeletére bízná a tulajdonos, azzal a feltétellel, ha a múzeum megfelelő kiállító felületet tud biztosítani. Egyedi terv és óriási megvalósítás lenne a vízzel hajtott szerkezetek múzeumának felavatása. A múzeum udvarára mini-skanzent terveznek, ahol minden gyergyói település képviselve lenne egy-egy parasztházzal, gazdasági épülettel. Az igazgató kiemelte, hogy a múzeum a város egyik legmostohábban támogatott intézménye. A múzeum több mint ezer képzőművészeti anyaggal, festményekkel, grafikákkal, exlibrisekkel, szobrokkal rendelkezik. /Barabás Márti: Terv van, pénz nincs. Alulfinanszírozással küzd a gyergyói Tarisznyás-múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2006. január 20.

Több városban, köztük Gyergyószentmiklóson is, megkezdődtek a magyar kultúra napja rendezvényei. A városban Jánk Károly, Vermesser Levente költők és Vida Gábor író találkoztak a kortárs szépirodalom kedvelőivel. Anyanyelvemben őrizlek téged címmel hirdették meg a szervezők a találkozót. Vida Gábor a Krokodil a Marosban címet viselő, nyomtatásban nem közölt írásával illusztrálta: „a média hazudik”. Mindhárman a ‘90-es évek elején az Éber Kör megalapítói voltak Kolozsváron. A találkozót követően az Udvarhelyszék Fúvószenekar adott elő komolyzenei repertoárjából. /Barabás Márti: Krokodil a kultúra napján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2006. február 15.

Február 17-én kezd műsorokat sugározni Erdélyben a jelenleg 44 országban fogható katolikus Mária Rádió. A világméretű hálózat Székelyföldre is telepített adóállomást, amely Gyergyószentmiklós és Csíkszereda között található. A rádió Marosvásárhelytől Brassóig, Gyergyótól Segesvárig sugároz magyar és román nyelvű műsorokat – mondta el Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. Szintén nagy teljesítményű frekvenciát kapott Zilah is, amely Szilágyságot fedi le. A nagyváradi székhelyű stúdió vezetője, Szatmári Ferenc közölte: próbaadásokat már több mint egy hete sugároznak. „A Mária Rádió úgy lesz alternatívája a közszolgálati rádióknak, hogy a vallási műsorok mellett közönséget érintő közéleti és kulturális feladatokat is ellátnak” – határozta meg a műsorrács arculatát Gáspárik. A katolikus rádió hivatalos megnyitója március 25-én lesz. A 24 órán át sugárzó rádiócsatorna magyar és román nyelvű műsorainak idejét a világhálózat vezetősége határozza meg. /Barabás Márti: Mária Rádió, a „napos” igény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2006. február 22.

A Magyar Alapítvány a Helyi Rádiózásért és Televíziózásért közreműködésével szervezték meg első ízben Gyergyószentmiklóson az erdélyi médiában tevékenykedők számára A kommunikáció manipuláció? Alázat a médiában című médiatanfolyamot. A továbbképző tanfolyamon a gyergyószentmiklósi helyi televíziók alkalmazottai, szerkesztők, csíkszeredai rádiósok, valamint a marketingosztályok és a cégek vezetői vettek részt. /Barabás Márti: Alázat és médiatréning. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2006. március 9.

Kiemelkedő művészeti tevékenységéért Jászai Mari-díjat kapott Szabó Tibor színművész. A nagykárolyi származású színművész – korábban a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, jelenleg művészeti vezetője -, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja és egyben igazgatóhelyettese. /Barabás Márti: Szabó Tibor Jászai Mari-díjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2006. május 19.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház önmagával is kísérletezik, mondta Béres László igazgató. Május 23-án mutatják be a Láng Zsolt író által a társulatnak írt Télikert darabját. A szerző figyelembe vette a társulat jellemzőit, a létszámát. A szerző jelenlétében tartották az olvasópróbákat, ez lehetőséget adott arra is, hogy saját szájuk íze szerint alakítsák a szöveget, mesélte Barabás Árpád. Patkó Éva először rendez a Figurának. A pályája legelején tartó, végzős egyetemi hallgató úgy látja: keresve sem találhatott volna hálásabb társulatot szárnyai bontogatásához. A darabhoz a zenét Nagy Endre gyergyói unitárius lelkész szerezte. /Barabás Márti: Házifigurák a Télikertben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2006. június 23.

A gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés előestéjén egy gyergyószentmiklósi diszkóban a helyi televízió szerint négy gyergyószentmiklósi fiatalt vertek meg. „A verekedés pillanatokon belül kitört, a közel 30 csendőr ellen még védekezni sem tudtunk” – állította egyikük, M. V. „A fiúkat a földre rúgták, de egy-két pofon a lányoknak is jutott. L. E. eszméletét vesztette, A. J.-nek két fogát is kiverték, mire sikerült kihívni a mentőket” – állította az Objektív TV híradójának M. V. Az Új Magyar Szónak névtelenül nyilatkozó szemtanú másként beszélt erről. Szerinte mindkét bandában voltak részegek. Ők összekaptak, a többiek védték a saját fajtájukat. A csendőrök erősebbek voltak. /Barabás Márti: Kocsmai verekedés politikai felhanggal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2006. június 26.

„Itt az ideje nagyobb figyelemben részesíteni az erdélyi tudományos szellemiséget” – jelentette ki Markó Béla kormányfő-helyettes az Apáthy István Biológiai Oktató- és kutatóközpont megnyitásán. Sárkány-Kiss Endre, a BBTE magyar biológia szakos oktatóit tömörítő Apáthy István Egyesület elnöke kifejtette, a közel ötven személy befogadására alkalmas központban az első- és másodéves biológiai szakos egyetemisták kötelező terepgyakorlata zajlik majd. Az intézmény az Apáczai Közalapítvány, a Communitas Alapítvány, valamint több cég támogatásával, több mint 2 milliárd lejes beruházással épült fel a Hargita megyei Szemétén. /Barabás Márti: Kutatóközpont nyílt Szenétén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ – Egy egészséges erdélyi magyar jövő megteremtéséhez elengedhetetlenül szükségünk van az értelmiségiekre, ezért a továbbiakban is kiemelten támogatni kell az erdélyi magyar szellemiséget, a tudományosságot – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Hargita megyei Szemétén, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia Kara kutatási és oktatási központjának ünnepi felavatásán. Dr. Sárkány-Kiss Endre, az Apáthy Egyesület vezetője elmondta, a közel ötven személy befogadására alkalmas központban az első- és másodéves biológia szakos egyetemisták kötelező terepgyakorlata zajlik majd, de kiváló feltételeket biztosít szakirányú kutatások folytatására is. Markó úgy értékelte, az elmúlt másfél évtizedben a magyarság szobrok, emlékművek révén számos alkalommal állított emléket a múltnak, most itt az idő, hogy az erdélyi szellemiség, a magyar tudományosság erősítésével a jövőnket mutassuk fel. /Erdély nemcsak a balladák földje. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2006. június 26.

A budapesti Szent István bazilikabeli búcsúztatása után szülőfalujában, Gyergyószárhegyen köszöntek el július 24-én utolsó útján Bartis Ferenc költő, író, újságírótól rokonai, jó barátai, ‘56-os sorstársai, író barátai. – Mostantól fogva az egész világ ismeri Szárhegy nevét – foglalta beszédébe Ferencz Ervin házfőnök, ferences szerzetes. – Hite éltette a legnagyobb kínzások között is, adott neki erőt, kitartást, vigasztalást és hősiességet akkor is, amikor minden kecsegtető ajánlat ellenére is ellen tudott állni a politikai csábításoknak. Vállalta az összmagyarság napi gondjait az egész világon. Szüleinek csodálatos emléket állít az írásaiban, férfikorában sem szégyellt kezet csókolni nekik. Mert élt benne az ősi törvény. Ember volt azokkal szemben is, akik meggyötörték, megalázták emberi mivoltában – búcsúztatta a szerzetes. Kis emléktárgyakkal, írásokat rejtő, sírba tett papírokkal búcsúztak tőle tisztelői, köztük az író fia, az íróként Magyarországon és nyugatabbra is elismert Bartis Attila. Bartis Ferencet először halálra ítélték, majd ezt több évtizedes börtönbüntetésre változtatták. Tíz évet töltött romániai börtönökben. 1984 óta Budapesten élt. Főbb művei: Konok szeretet (1970), Kegyetlen szépség (1975), Fohászok és titkok föltámadás előtt (1996), Ellopták a világ lelkét (1998), Rovások az idő mestergerendáján (1998), Akarjatok élni szabadon (1999), Fekete tűzijáték (2003), Az összmagyar eszme (2005). /Barabás Márti: Hazatért Bartis Ferenc. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2006. június 30.

Tizenkilenc kézművest felvonultató, több mint húsz mesterséget bemutató tíznapos tábor ért véget június 29-én Gyergyószárhegyen. A VIII. Táltos Kézműves Tábor zárónapján jelen volt dr. Szabó Béla főkonzul is. Megtekintette a táborban készült munkákat. „Csodálatos a vert csipke, az írott tojás, a hímesek, a szarukészítmények, a gyöngyök… Óriási érték van itt, mely múltunkat őrzi” – jelentette ki. Kisné Portik Irén, a tábor szervezője nem rejtette véka alá, hogy e táborban még inkább bebizonyosodott, hogy kevés pénzből jól kell gazdálkodni. /Balázs Katalin: Főkonzul a kézművestábor-zárón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./ Romok között készült több száz kézműves alkotás a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban az elmúlt tíz napban. A. Táltos Kézműves Tábor termékei egy rendkívül gazdag kiállítás anyagát képezik. /Barabás Márti: Táltosok kastélycsipkéi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2006. július 3.

A kitartóan zuhogó eső ellenére körülbelül kétezren gyűltek össze július 1-jén, szombaton a déli órákban a csíksomlyói Nyeregben, ahol az Ezer Székely Leány Napja nevű hagyományápoló rendezvény keretében autonómiafórumra került sor. Az Ezer Székely Leány Napját bevezető ünnepi szentmise végén a papság – élen Oláh Dénes kolozsvári plébánossal – megáldotta a nagy számban kiosztott, és a résztvevők által magasra emelt történelmi székely zászlókat. Az RMDSZ Csík Területi Tanácsa által szervezett rendezvényen jelen volt a Székely Nemzeti Tanács néhány tisztségviselője is. Az RMDSZ csíkmadarasi szervezetének elnöke, Ördög Imre nyugalmazott történelemtanár hangsúlyozta: az önrendelkezés, a területi autonómia történelmi jussunk, amely évszázadokon át létezett, és amelyhez ragaszkodunk. Felszólalt dr. Csapó I. József, az SZNT elnöke is, kifejtette, a Székely Nemzeti Tanács szerint azon kell lenni, hogy a székelyek lakta területek egy egységes gazdasági régiót alkossanak. Ráduly Róbert, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke méltatta az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt, hangsúlyozta, hogy a rohamosan fogyó székely nemzet fennmaradását csakis az összetartó család és a gyerekek számának gyarapodása szolgálhatja. Ráduly örömmel nyugtázta a sok székely zászló, és nem utolsósorban a nagy számban megjelent székely ruhás résztvevő jelenlétét – ő maga is székely népviseletben állt a mikrofon előtt. Meg kell mutatnunk a világnak sajátosságainkat, egységünk jelképeit – húzta alá a szónok. Területi autonómia nélkül azonban nincs teljes díszbe öltöztetve a lelkünk – foglalta metaforába mondandóját Ráduly. /Jubilált az Ezer Székely Leány Napja. Autonómiafórum a csíksomlyói Nyeregben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./ Esőkabátok, bokáig érő sártenger, valamint a Csíksomlyón szokásossá vált, rockoperát megelőző jókedv töltötte be a Hármashalom oltár előtti teret július 1-jén, a Koltay-Kormorán: Napba öltözött leányának ősbemutatóján. „Mi egy magáncég vagyunk, nem magyar televíziós társaság, hiszen azok közül egy sem volt hajlandó felvételt készíteni, netán sugározni az előadást” – mondta a stábvezető. Tapsvihar, hujjogtatás a közönség részéről, és köszönetképpen két hatalmas, égre vetített kereszt a technikusok részéről – így ért véget a Napba öltözött leány csíksomlyói ősbemutatója. A misztériumjáték a székelyek szentjének, Babba Máriának állít emléket. Mária nem más, mint Boldogasszony anyánk. A mű egy egyszerű, de szépséges és erényes székely leány felmagasztosulásáról szól, és helyet kap benne a csíksomlyói búcsú eredettörténete. /Barabás Márti: Esőköpenyes Napleány. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 5.

A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2006. augusztus 24.

Növekvőben a feszültség a központi RMDSZ-vezetés és a helyi választottak között. Az RMDSZ-es kormánytagok azt állítják, hogy rengeteg projektről informálják a helyi önkormányzatokat, de ezek nagyrészt képtelenek a lehetőségeket beépíteni területfejlesztési elképzeléseikbe. Ennek a nyomásnak lehet az eredménye az is, hogy lemondott a gyergyószárhegyi polgármester, Gál Péter, aki inkompetenciával vádolta a gyergyószentmiklósi RMDSZ-es önkormányzatot a legfelsőbb RMDSZ vezetést is. Borbély László miniszter szerint is sokkal több pénz mehetett volna a magyar települések fejlesztésére, ha a polgármesterek jobban mozognának. Szerinte sokszor kell „gyomrozni” a magyar önkormányzatokat, hogy megértsék: ha nincsenek tervek, akkor nincs pénz. „Helyi nedűkkel és ajándékokkal megrakodva is érkeztek már ide polgármesterek, erről a rossz hagyományról nagyon nehéz leszoktatni őket, de csak sikerülni fog, gondolom” – reménykedik a miniszter. „A helyi önkormányzatoknak az a legnagyobb bajuk, hogy tájékozódás szempontjából nincsenek eléggé felkészülve” – állítja Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztériumi államtitkár. Sok önkormányzat arra panaszkodik, mondja Korodi, hogy nincsenek szakembereik. Negatív példaként az államtitkár a Hargita megyei önkormányzatot hozta fel. Sok projektet csak úgy lehet megpályázni, hogy az önkormányzatok társulnak. Korodi szerint a magyar önkormányzatok nehezen tudnak ilyen társulásokat létrehozni. „Elég nagy a szakadás a központ és az önkormányzatok között” – ismerte el Ilyés Gyula, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Elmondása szerint a helyi közigazgatásoknak rengeteg feltételt kell teljesítetniük. „Olyan irdatlan mennyiségű munkát ruháznak a helyi közigazgatásra, hogy képtelenség elvégezni, tette hozzá. Ebből kifolyólag nem tartja jogosnak az olyan vádakat, amelyek szerint a polgármesterek hibásak azért, mert nem tudnak minden projektet követni. Szerinte nem lehet mindent olyan gyorsan elintézni, ahogyan a minisztériumban képzelik. Nem lehet felvenni szakembereket, az állások zárolva vannak. Gál Péter, Gyergyószárhegy polgármestere azért mond le, mert képtelen megvalósítani választási ígéreteit. A kampányban azt ígérte, hogy megakadályozza a törvénytelen fakitermelést, karban tartja a falu útjait, modernizálja a közvilágítást. A várt segítséget nem kapta meg az RMDSZ országos képviselőjétől. /Barabás Márti: Politikai ellenőrzés alatt a helyi önkormányzatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2006. augusztus 29.

Az OTP Bank Romániának jelenleg már 50 bankfiókja működik az ország városaiban, s augusztus 25-től a pénzintézet Gyergyószentmiklóson is jelen van. „Gyors, rugalmas, innovatív bank vagyunk, és minél közelebb szeretnénk kerülni ügyfeleinkhez” – nyilatkozta Harai Csaba, az OTP Bank Románia gyergyószentmiklósi kirendeltségének igazgatója. /Barabás Márti: OTP-fiók nyílt Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

2006. szeptember 29.

Regionális szennyvíztisztító állomás épül Gyergyóremetén, amely három település, Remete, Gyergyóditró és Gyegyószárhegy szennyvízkibocsátással kapcsolatos gondjait oldaná meg. A három település együttműködési szerződést kötött. Jelenleg Gyergyóremete közel 2500 házának csupán fele rendelkezik csatornázással. /Barabás Márti: Regionális derítőállomás épül Gyergyóremetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2006. október 17.

A gyergyószentmiklósi Ápoló és Gondozó Központot korábban öregek otthonként emlegették. Néhány éve alakult át szociális központtá. Jelenleg 74 személyt kezelnek, zömük ágyhoz kötött beteg. Ápoltjaik között sok a szellemi fogyatékos, akik szülei halála után a kórházotthon gondozására maradtak. Minden hónapban egy napot szánnak az ünnepelteknek, mondta Vágási Margit szociális asszisztens. A közelmúlttól az otthonban Nagy Katalin személyében egy hozzáértő pszichológus tevékenykedik. Az intézményt sokat segíti az Ora International szervezet, 1991-től pedig rendszeresen holland és bajor támogatások érkeznek. /Barabás Márti: Születésnap a gyergyói öregotthonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2006. október 19.

A tömbházlakások közepére állított, fával tüzelő cserépkályhákkal várják a gyergyószentmiklósiak a gáz bevezetését. A gázzal történő központi fűtés beindítása csak november közepére várható. Gyergyószentmiklóson már mínusz nyolc fokot mértek. – A gázfűtés bevezetése ellenére a lakók sokkal inkább a fűtés mellőzését kérik, tekintettel a magas költségekre. /Barabás Márti: Fával fűtenek a gyergyói tömbházakban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2006. november 27.

Miniszterek, képviselők, városvezetők köszöntője, ünnepélyes fáklyagyújtás – hivatalosan Gyergyószentmiklós hőközpontjaiban működik már a gázszolgáltatás. Az ünnepélyre miniszterek is meghívást kaptak: Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Borbély László közmunkaügyi és területrendezésért felelős miniszter. Jelen volt továbbá Hargita megye prefektusa, Dézsi Zoltán, Pap József polgármester és a Hargita Gáz Rt. operatív igazgatója, Kele János is. Pap József polgármester kijelentette, hálás a Hargita Gáz Rt.-nek. A város 600 ezer új lejjel tartozik a cégnek, ami a törvényben előírt csatlakozási díjnak felel meg, és amit az üzembe helyezésig kellett volna kifizetni. Borbély László miniszter beszámolt arról, hogy idén Gyergyószentmiklós 2,5 millió új lejt kapott az adósságok kifizetésére. /Barabás Márti: Fáklyagyújtás Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2006. november 28.

Pintér Béla rendező-író /Budapest/ jó tizenhat éve már visszajár Gyergyószentmiklósra. Megszerette az erdélyi népzenét, az erdélyi kultúrát, mindegyik előadásában helyet ad a népi kultúrának, a népzenének. /Barabás Márti: Gyergyói beszélgetés Pintér Béla társulatvezető rendezővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2006. december 8.

A Gyergyói-medence falvainak viseleteit bemutató gyűjtemény a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum legújabb alapkiállítása, melynek december 6-án, Szent Miklós napján tartott megnyitásakor átadták a Tarisznyás-díjakat. Huszonegy bábut öltöztettek székely, csángó, román és cigány viseletbe. A tárlat anyagát Szőcs Levente néprajzos gyűjtötte össze. A Gyergyói-medence minden falujának viseletét bemutatják: egy női és egy férfi öltözet, valamint kellékek idézik a múlt ruházatát. A kiállítás költségeinek fedezésére a Nemzeti Kulturális Alaptól kaptak 400 ezer forintot a gyűjtési munkákra, félmilliót a kiállítás létrehozására. Ez azonban ez csak töredéke az összköltségvetésnek. Sor került a Tarisznyás-díjak átadására is. Szeretettel adták át a székely tarisznyát Gálné Kovács Irma néprajzkutatónak, a népi varrottasok mesterének, aki éveken át az egykori igazgató, Tarisznyás Márton tanítványa és munkatársa volt, és hosszú esztendők alatt összegyűjtött néprajzi anyagaival sokat segítette a múzeumot. A második díjat a tölgyesi közbirtokosságnak nyújtották át, amely 2000 lejjel támogatta idén a múzeumot. /Barabás Márti: Varrottasok mestere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2007. január 5.

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeum készül a város centenáriumi évére, mondta Csergő Tibor András, a múzeum igazgatója. Tervezik egy Gyergyó környéki képgaléria kialakítását, amelyben helyet kapnának az innen elszármazott képzőművészek, Karácsony János, Köllő Miklós, Borsos Miklós, Márton Árpád alkotásai; díszkiadványt készítenének a város 100 esztendejéről, felkutatnák az évszázad mindenkori polgármestereit. Egyik legnagyobb magvalósítás lenne, ha sikerülne megszerezni Vákár Tibor üvegnegatívjait, amelyek hitelesen mutatnák be a század eleji Gyergyószentmiklós „tükörképét”. A múzeum udvarára miniskanzent is létesítenének. A vízimalom mellett álló vízifűrészt tavasszal beindítják, a nagyközönség megtekintheti ezt a régi technológiát, amely már teljesen kiveszőben van. /Barabás Márti: Gyergyószentmiklós centenáriumára tervez a helyi múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2007. augusztus 30.

„A Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvű megjelenítésének új folyamata egy hosszan, nehezen egyeztetett, de immár politikai indulatoktól megtisztított igyekezet” – fejtette ki közleményében Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatának rektor-helyettese. A BBTE főépületében, illetve az egyes fakultásokon elhelyezett információs és adminisztratív jellegű táblákról Demostene Sofron, az egyetem média főosztályának vezetője azt nyilatkozta, ezeket felújították, az alkotmányosság betartásával: „A bölcsészkaron köztudott, hogy ahány tanszék, annyi idegen nyelvű tábla szükségeltetik az egyes tanszékek megnevezésére. Ezért mindenhol párhuzamosan kihelyeztük a többnyelvű feliratokat. A világnyelvek, a magyar nyelv, a skandináv, szláv nyelvek mellé idén újdonságnak számít az ázsiai és arab országok nyelvén feltüntetett felirat is, ami eddig nem volt. ”Az üdvözlőfeliratok Szatmárnémetiben három nyelven fogadják a tanárokat és hallgatókat: románul, magyarul, németül. Bár nem sikerült az épület teljes belső felújítása, évadnyitóra minden fontosabb munkálatot befejeznek az építők, közölte Végh Béla Balázs, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmári tagozatának igazgatója. Minden terembe bekötik az internetet. Ősztől immár fürdővel, konyhával kiegészített vendégszobája is lesz a tagozatnak. Kétnyelvű a tábla a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Csíkszeredai, és Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskoláján is, „ez így van már tíz éve – mondta Dombay István, ez utóbbi intézmény vezetője. A gyergyószentmiklósi egyetemen a karbantartási munkálatokat befejezik szeptember elejéig. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina, Sike Lajos: Alkotmányos többnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2007. szeptember 10.

A centenáriumi örmény napokat a Görög Joachim Társaság szervezte Gyergyószentmiklóson. Garda Dezső történész, aki az eddig megjelent legátfogóbb könyvet írta a gyergyószentmiklósi örményekről, előadásában kitért arra, hogy az örmények az egész környéket fellendítették, nem csupán gazdasági szempontból, de a kulturális életben is komoly szerepet játszottak. A centenáriumi ünnepségsorozat keretében leplezték le Orel Dezsőnek, Gyergyószentmiklós első választott polgármesterének emléktábláját, Baróti Hunor fiatal képzőművész munkáját. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója röviden vázolta Orel Dezső életútját. /Barabás Márti: Örmény gyökerű Gyergyó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2007. szeptember 11.

A média mint partner, kisebbségi sajtó és közszolgálatiság, a médiaoktatás jövője témakörökben zajlottak a beszélgetések, viták a 2007-es MÚRE-táborban, amelyet Gyergyószárhegyen, az Alkotóközpont új épületében tartottak. A többnapos összejövetelen külföldi vendégek is részt vettek: az újvidéki Klemm József és Léphaft Pál. Előadást tartott Vincze László a kisebbségi sajtóról, Csermák Zoltán a reklámetikáról. A legviharosabb a sajtósok és a sajtótanácsosok közötti konzultáció volt: vitázott a PR-szakma és a sajtó közötti viszonyról a két szaktábor. /Barabás Márti: MÚRE-tábor tanácskozásokkal, vitákkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2007. szeptember 17.

A Gyimes völgyében megközelítőleg ezerkétszáz magyarul tanuló diák kezdi meg az iskolai évet: gyimesi csángók, bákói csángók és székelyek. A régió egyetlen magyar középiskolája a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum, amely 1994-ben fogadta első tanulóit. „Katonaság, majd javítóintézet állt itt eredetileg, én meg úgy gondoltam, jobb lenne gyerekeket a jóra nevelni ebben az épületben. Sok szegény gyerekről tudunk abban gondoskodni, hogy az érettségiig eljuttatjuk” – emlékezett Berszán Lajos, volt iskolaigazgató. Ma közel négyszázan tanulnak az intézményben. A völgyben, mely a három települést: Gyimesfelsőlokot, Gyimesközéplokot Gyimesbükköt foglalja magába, 8-10 általános iskola működik. Gyimes völgyében nincsenek magyartanár, magyar tankönyv-aggályok. „Én, mint az iskola vezetője, nem éreztem, hogy diszkriminálnák az iskolát, a hivatalok is méltósággal állnak hozzá a dolgokhoz. Minden alkalmazott a neki járó állami fizetést megkapja. Egy gond van csak: kellene még egy tornaterem az iskolának” – mondta Berszán. Pusztinából tavaly hat diák érettségizett itt. A Gyimesfelsőloktól nyolcvan kilométerre található településen csupán hetente egy-két magyar órát tartanak, reggel héttől, iskolakezdés előtt. A helyi identitástudat ma is erős: a gyimesi csángók nagy része tudja, honnan csángáltak ide. „El kell mondanom, hogy ebbe az iskolába mi nem hívtunk senkit. De nagy szeretettel fogadjuk azokat, akik szeretettel jönnek. Ha egy gyimesi gyerek azt mondja, hogy elmenne Csíkba a művészetibe, mehet, mert az itteni iskolába lesz elég jelentkező” – szögezte le a volt vezető. /Barabás Márti: Nem csángálnak el a diákok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2007. szeptember 20.

Pályázatíró-képzéssorozat indult Gyergyószentmiklóson, a GYTIT (Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács) szervezésében. A háromnapos rendezvényen összesen 45 tagszervezet vett részt a medence területéről. Szervezik, hogy Csíkszeredában is tartsanak háromnapos, úgynevezett multiplikátorképzést. A Kolozsváron és Székelyudvarhelyen működő Civitas Alapítvány jelenleg a kistérségi és közösségi társulásokon segít, az ősz folyamán több önkormányzatnál is szerveznek tanfolyamokat. Balogh Márton, a Civitas Alapítvány kolozsvári szervezetének vezetője elmondta, Romániában nem létezik civil összefogás, mindenki a saját szervezetében próbál tevékenykedni. Balogh szerint a nonprofit szervezetek csalódottan veszik tudomásul, hogy az EU-s támogatások, a strukturális alapok nem a civil szervezetek fejlődését támogatják, hanem az EU politikájának megfelelő célok megvalósulását. Mindemellett számos forrásteremtési lehetőség áll a civilek rendelkezésére, de nem használják ki ezeket. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina: Nem erősödik az erdélyi civil szféra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2007. október 2.

Énekkarok, népdalénekesek, gyerekkórus, kamaraegyüttes és citerazenekar fellépésével rendeztek zenei fesztivált Gyergyószentmiklóson, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán és Gyergyószentmiklós város hármas emlékünnepsége alkalmából. „Majdhogynem felmérhetetlen érték, amit Domokos Pál Péter és Kodály Zoltán tettek a népművészet fennmaradásáért” – méltatta évfordulós zenetudósok, népzenekutatók munkáinak örökségét megnyitó beszédében Kiss Portik Irén néprajzkutató. Pál Ibolya főszervező, a Domokos Pál Péter Dalkör női kórusának karvezetője köszöntötte a részt vevő kórusokat. A kórusok előadásait a Mezeiné Fazakas Magdolna népdaléneklése színesítette. A százéves város ünneplése alkalmából Bajna György újságíró Gyergyószentmiklóst mutatta be a vendégeknek. /Barabás Márti: Gyergyó: énekkarok főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ A találkozón fellépett a Vaskertes Általános Iskola gyerekkórusa, a Domokos Pál Péter Női Kar, az Ipartestület Férfikara, a Szent Miklós Kamaraegyüttes Vegyes Kara, a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a nyárádszeredai Bocskai István Női Kórus, a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai, továbbá a vendégek, a siaófokiak. /Baricz-Tamás Imola: „Legyen a zene mindenkié”. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /

2007. október 12.

Utolsó percben kellett helyszín változtatást eszközölnie Gyergyószentmiklóson az Autonómia az EU-ban témájú lakossági fórum szervezőjének, a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki szervezetének, ugyanis a Salamon Ernő Gimnázium vezetősége – ahová meghirdették a fórumot – egy nappal Tőkés László és Kövér László találkozója előtt szerződést bontott. Arra a törvényre hivatkoztak, amely megtiltja politikai jellegű rendezvények szervezését az iskolákban. Árus Zsolt, a fórum egyik szervezője úgy értesült, hogy az RMDSZ felső vezetéséből „szólt le” valaki, és nyomást gyakoroltak az iskolaigazgatóra. Szóbeszéd szerint az RMDSZ helyi vezetői közül hívták fel Lakatos Mihály igazgató figyelmét a törvényes előírásokra. Lakatos mindkét információt cáfolta. Sokan érvelnek azonban azzal, hogy „a néhány héttel ezelőtt összehívott RMDSZ Gyergyó területi küldöttgyűlésére nem vonatkozott ugyanez a jogszabály, noha a küldöttek tanácsa SZKT- és KAT-tagokat választott a gimnázium dísztermében”. „Tévedés történhetett, tudomásom szerint az RMDSZ tájékoztató rendezvényt szervezett, és nem politikai jellegűt” – érvelt Lakatos a Krónika kérdésére. „Még nem kezdődött el a kampány, és az RMDSZ máris negatív kampányba lendült” – jelentette ki Tőkés, utalva az október 6-i aradi megemlékezés körüli üzengetésre, amikor is – mint érvelt – az RMDSZ aradi vezetője megüzente Tőkésnek, hogy sem őt, sem Orbán Viktort, a Fidesz elnökét nem látják szívesen Aradon. Tőkés hangoztatta, szem előtt tartja a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalásokat követő szeptember 6-ai közös nyilatkozatban foglaltakat. Továbbra is keresi az összefogás lehetőségét. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Párt választmányi elnöke pártja azon törekvéseit hangsúlyozta, amely a határon túli magyarság érdekérvényesítésére irányul, és a gyergyóremetei gyökerekkel is rendelkező Gál Kinga európai parlamenti képviselő tevékenységét hozta fel példának. Kicsinyhitűnek nevezte Markó Bélát azon kijelentése miatt, miszerint Tőkés a Fidesz-támogatottsággal csak azt éri el, hogy a magyarságnak ne legyen az EP-ben képviselője. A püspök szerint matematikai Nobel-díjra kellene előterjeszteni Markó Bélát, mert bebizonyította, hogy a 2,8 százalék több, mint az 5 százalék. Szilágyi Zsolt EMNT alelnök jelentette be: létrehozták Tőkés László honlapját. Ígérete szerint a www.tokeslaszlo. ro és a www.tokeslaszlo.eu honlapokon naprakész információkkal szolgálnak az érdeklődőknek. /Jánossy Alíz: Matematikai Nobel-díj Markónak? = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ Kérdéses, hogy az RMDSZ-nek lesz-e nehezebb 5 százalékot összegyűjteni, vagy pedig egy független jelöltnek 2,8-at – vetette fel Gyergyószentmiklóson Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tőkés a Magyar Polgári Szövetség meghívására Székelyföldre látogatott, Kövér Lászlóval, a Fidesz választmányi elnökével, valamint Szilágyi Zsolt kampányfőnökkel együtt. „Jogunk van ahhoz, hogy a határokon túl rekedt magyarok érdekeiben felszólaljunk” – indokolta a magyarországi párt beavatkozását a romániai EP-választásokba Kövér. /Barabás Márti: Szendvicspénz Tőkés László kampányára. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2007. november 2.

Hajléktalan fagyott halálra a napokban – adja hírül a rádió szinte menetrendszerűen, november beálltával. Legutóbb Csíkszereda közelében halt meg egy hajléktalan. Marosvásárhely központjában hajléktalanok újságot árulnak – így próbálnak némi pénzt összeguberálni a mindennapi kenyérre. Gyergyószentmiklóson több mint tizenöt hajléktalan kap enni a szeretetkonyhán. Romániában a városi környezetben körülbelül 12 ezer hajléktalan felnőtt él, egy 2004-es felmérés adatai szerint. /Barabás Márti: Akik az utcát választották. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998