udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 286 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-286
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csiha Kálmán

1999. április folyamán

Gulyás Tünde pszichológus Aradon a szenvedélybetegekkel foglalkozik a Bonus Pastor Alapítványnál, a Református Mentő Misszió háttérintézményénél. A Református Mentő Missziót Csiha Kálmán püspök megbízásából Horváth Levente lelkipásztor hozta létre. A munkatársi közösség 1996-ban létrehozta a Bonus Pastor Alapítványt, hogy a munkához szükséges jogi keretet biztosítsa. Ez valójában egy evangéliumi lelki segítségnyújtó szolgálat. Jelenleg Erdélyben 9 támogató csoport létezik: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Zilahon, Szilágycsehen, Csíkszeredában, Erdőszentgyörgyön, Baróton és Felsősfalván. /Szövétnek (Arad), ápr. - III. évf. 2. sz./

1990. május 4.

Máj. 4-én Kolozsváron megválasztották az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének dr. Csiha Kálmán marosvásárhelyi lelkipásztort, marosi esperest. Dr. Csiha Kálmán 1929. szept. 17-én született Érmihályfalván. A teológia elvégzése után Aradon lett segédlelkész. 1957-ben letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, hat és fél év múlva szabadult, az 1964-es amnesztiával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./

1990. május 8.

Máj. 8-án Nagyváradon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, aki beszédében a lelkipásztorok felelősségéről mint a megmaradás fontos tényezőiről szólt. A hitben való összefogásra, együttműködésre hívott fel mindenkit. /Sike Lajos: Ne csüggedjünk harcainkban! üzeni dr. Tőkés László püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ Az istentiszteleten Mikó Jenő szlovákiai református püspök, Kocsis Elemér debreceni református püspök és Seres Ödön torontói lelkipásztor szolgáltak. Az Erdélyi Református Egyházkerület nevében dr. Csiha Kálmán újonnan választott püspök köszöntötte az új püspököt. /Üzenet (Kolozsvár), máj. 30./ Tőkés László püspöki beköszöntő beszédének szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

1990. június 28.

Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgató tanácsa közli, hogy dr. Csiha Kálmán püspök felszentelése jún. 29-én lesz Kolozsváron, a Farkas utcai templomban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

1990. június 29.

Máj. 4-én titkos szavazással az Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé választották dr. Csiha Kálmánt. Az új püspök felszentelése jún. 29-én történt, Kolozsváron, a Farkas utcai templomban. Megjelentek a többi felekezetek képviselői is. /Üzenet (Kolozsvár), júl. 15./

1990. október 3.

Dr. Csiha Kálmán református püspöknek szívügye a kolozsvári Református Kollégium újraindítása. Segítségre talált dr. Gálfy Zoltán professzor, a Protestáns Teológia rektora és Székely József, a szóban forgó kollégium megbízott igazgatója személyében. Az ősi kollégiumot nem kapták vissza. A hatóság és a tanfelügyelőség nem akart helyet biztosítani, végül mégis elérték, hogy az egyik általános iskolában kaptak négy termet, ott működik most a Református Kollégium. /Fodor György: Mosoly ? pótkollégiummal. = Valóság (Bukarest), okt. 3./

1990. november 29.

Az előző héten dr. Csiha Kálmán református püspök Kolozsvárott ünnepélyesen megnyitotta a vallástanárképző főiskolát. A jelentkezők nagy száma /227 fő/ miatt két helyen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen folyik majd a négyéves képzés. Hasonló főiskolai hittanárképzés indul Nagyváradon is. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

1990. december 9.

Dec. 8-9-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző névadó ünnepségét, egyben a képző fennállásának 320. évfordulóját. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. Az ünnepség keretében felavatták Benedek Elek szobrát. /Ezek történtek. = Üzenet (Kolozsvár), dec. 30./

1991. április 6.

Kőrösi Csoma Sándorra emlékező ünnepséget rendezett ápr. 6-án a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület Csomakőrösön és Kovásznán. Csomakőrösön Fábián Imre mondott beszédet, az ünnepi istentiszteleten Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét. Kovásznán szimpóziumot rendeztek, ahol Budapestről dr. Kiszely István és Petkó Iván, továbbá dr. Bodor András /Kolozsvár/, Demény Lajos /Bukarest/ és Fábián Ernő /Kovászna/ tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7., Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

1991. május 14.

Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. augusztus 13.

A Hargita és Kovászna megyéből magukat elüldözöttnek valló állampolgárok meghallgatására alakult bizottságnak titkosan kell kezelni információit, ennek ellenére a bizottság elnöke a Curierul National napilapban már közölt adatokat. Azt mondták, hogy ez a közvélemény nyomására. A bizottság tagjai között van Csiha Kálmán szenátor és Takács Csaba. Az utóbbi csoportosította, hogy mit sérelmeznek az "elüldözöttek": az 1989. decemberi agresszív cselekedeteket a karhatalmi erők, a székházak ellen. Ilyen cselekmények más megyékben is voltak. A másik sérelmezett jelenség az oktatás. Tudni kell, hogy az utóbbi öt évben 450 román tanárt helyeztek Hargita megyébe és mindössze 30 magyar pedagógust. A román tanerők természetesnek vették, hogy a magyar gyermekek románul tanulnak. A román értelmiségiek azt sérelmezték, hogy magyarokat is kineveztek vezető állásokba, amelyeket eddig ők töltöttek be. Takács Csaba azt szorgalmazza, hogy a vizsgálatot terjesszék ki a többi megyére, mert sok sérelem éri más megyékben a magyar nemzetiségűeket, de problémáikkal nem foglalkozik bizottság. /Béres Katalin: Fölleben a titok fátyla. Az "elüldözöttek" jeremiádja az okokról nem regél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1992. március 21.

Dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök Stolojan miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a márc. 19-i házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

1992. október 8.

Felavatták Sepsiillyefalván a református egyház létesítményét, az Ifjúsági Konferencia Központot. A központ megálmodója Kató Béla helyi lelkész. Dr. Csiha Kálmán református püspök is megjelent az avatáson, elmondta, hogy 23 református templom épül jelenleg Erdélyben, most szentel fel egyet Brassóban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1992. október 10.

Nemsokára megjelenik Csiha Kálmán püspök Fény a rácsokon /Börtönévek vallomása/ című könyve a Református Zsinati Sajtóiroda (Budapest) kiadásában. Ez az első olyan dokumentumértékű emlékirat, amely a diktatúra idején ártatlanul börtönbe vetettek sorsáról számol be. - Csiha püspök sürgette, hogy a börtönviselt lelkipásztorok, volt politikai foglyok írják meg meghurcoltatásuk adatolt leírását, egy kiadandó Fehér könyv számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1992. október 22.

A kommunista diktatúra idején nem hívhattak össze lelkészértekezleteket. Két éve újra megtartják ezeket az összejöveteleket. Az Erdélyi Református Egyházkerület tavaly rendezte meg az első értekezleteket Kolozsváron, majd Brassóban. Most pedig okt. 14-15-én Marosvásárhelyen tartották meg az egyházkerület telkes körű lelkészértekezletet, amelyen Csiha Kálmán püspök elnökölt, 230 lelkipásztor volt jelen. Igét hirdetett dr. Kozma Zsolt országos értekezleti elnök. Négyéves ciklusra megválasztották a vezetőséget. Az egyházkerületi értekezleti elnök ismét dr. Bustya Dezső marosvásárhelyi lelkész lett, titkárnak Jenei Dezső petrozsényi lelkészt választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1992. október 25.

Okt. 25-én a román parlament magyar tagjai, az RMDSZ 12 szenátora és 27 képviselője a kolozsvári Szent Mihály templomban, ünnepélyes ökumenikus istentisztelet keretében fogadalmat tettek. A fogadalomban szerepel az önrendelkezésért folytatott harc. Az istentiszteleten részt vettek: dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József katolikus, dr. Kovács Lajos unitárius püspökök és Kiss Béla evangélikus egyházi főjegyző. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Az eskütétel, a fogadalom szövege: "Én, ......., Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általánosan érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk épülését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!" /Az RMDSZ-szenátorok és képviselők hittétele. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Később ez Kolozsvári Nyilatkozatként vonult be a köztudatba.

1992. december 6.

Dec. 6-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban tartott ökumenikus istentisztelettel egybekötött tiltakozó megmozdulás volt. Funar polgármester betiltotta a Mátyás-szobor miatti tüntetést, ezért tartották a gyűlést a templomban, amelyen részt vett az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ és az RMDSZ parlamenti frakciója is. Sokezer ember gyűlt össze a templomban és a téren. Megjelent és részt vett a téren tartott tiltakozó meneten Doina Cornea, Ovidiu Buracu és a román ellenzék több képviselője is. Az istentiszteleten az egyházfők /Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Kovács Lajos unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök és Borzási István baptista vezető lelkész/ valamennyien síkraszálltak az önrendelkezésért, a szabad vallásgyakorlásért, a jogállamiságért, a történelmi szimbólumok megoltalmazásáért. A tiltakozás békés körülmények között történt, egy román csoport hangoskodott a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Tőkés László püspök leszögezte, hogy a magyarság a provokációra nem erőszakkal, hanem határozott tiltakozással válaszol. Az ökumenikus istentisztelet után a tüntetők néma körmenetben megkerülték a templomot. /Tibori Szabó Zoltán: Az igazi Kolozsvár szemben a polgármesteri önkénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1993. február 24.

95 kolozsvári magyar értelmiségi nyilatkozatot adott közre, tiltakozva a Funar-féle hatalmi önkény ellen. Előzőleg 1992. nov. 28-án fejezték ki tiltakozásukat Gheorghe Funar polgármester Mátyás-szoborral kapcsolatos provokációjával kapcsolatban. Akkori tiltakozásuknak nem lett eredménye, Funar azóta is kulturális etnikai tisztogatást végez a magyar szellemi élet, történelmi és kultúrhagyomány minden területén. Funar a megyei vezetés támogatását is élvezi, a kormány sem intézkedik a jogrend érdekében. Az aláírók között van Benkő Samu, Cs. Gyimesi Éva, Csiha Kálmán református püspök, Imreh István, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István, Szőcs István, Tompa Gábor színházigazgató és Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

1993. március 30.

Dr. Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök elmondta, hogy 1992 őszén indult Kolozsváron és Marosvásárhelyen 58, illetve 63 hallgatóval az érettségi utáni orvosi asszisztensképző. /Márki Zoltán: Gyökereink. A kollégiumok lelkisége tovább él. = Új Magyarország, márc. 30./

1993. május 8.

Csiha Kálmán püspököt 1957-ben koncepciós perben tíz év börtönre ítélték. Fiatal házas volt, felesége három hónapos terhes. Megjárta a román börtönöket, a Duna-delta munkatáborait. Hat és fél év múlva szabadulhatott. Románia csak úgy kaphatott kölcsönt, ha a politikai foglyokat szabadon bocsátja. Ezért született meg az 1964-es amnesztia. Amikor kiszabadult, Marosvásárhelyen, a Vártemplom másodlelkésze lett. Ehhez a templomhoz tartozott egy másik kicsi templom is, lelkileg tönkrement gyülekezettel. Átvette ezt a gyülekezetet. Innen ment a Gecse utcába. A környéken minden házba bekopogtak, van-e református a családban. Úgy tudták, hogy közel hétezer fős a gyülekezet, miután bejárták a környéket, kiderült, több mint 12 ezren vannak. A hívők egy részéből további két önálló gyülekezetet alakított. Az 1989-es változás után célul tűzte ki a püspök a nagy múltú kolozsvári református líceum újjáélesztését. A tanítást 1990-ben megindították, de nincs saját épületük. A város peremén egy lepusztult elemi iskola négy tantermében folyik a tanítás. Indítottak egy-egy osztály Sepsiszentgyörgyön és Nagyenyeden is. Erdélyben az utóbbi időben 25 új templom épült. Jövőre harmincan, utána hetvenen végeznek a teológián, így megoldódik a jelenlegi paphiány. /Devich Márton: Csiha Kálmán, Erdély püspöke a lelki zűrzavarról és a reményekről= Magyar Nemzet, máj. 7./

1993. június 5.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./

1993. július 16.

Dr. Csiha Kálmán püspököt a debreceni Református Teológiai Akadémián "honoris causa" doktorrá avatták. Az új díszdoktor köszöntésekor dr. Kocsis Elmér püspök emlékeztetett arra, hogy a budapesti európai protestáns nagygyűlésen elhangzott előadására világszerte felfigyeltek. Dr. Csiha Kálmán akkor az élő evangélium fontosságát és a gyülekezet építéselvét hangsúlyozta, mint a kereszténység mai feladatát. 1987-ben a debreceni intézmény díszdoktori címmel tisztelte meg dr. Gálfy Zoltán református teológiai professzort és Teoctist ortodox pátriárkát, akitől a román és magyar kapcsolatok, valamint a nemzetiségek együttélésének pártfogását remélték. Teoctist visszautasította a doktori címet, emiatt azután Gálfy professzort sem engedték ki. /Fodor György: Erdély református püspöke ? a Debreceni Akadémia doktora. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./

1993. október 10.

Három éve kérelmezték és most megjött az engedély, a Farkas utcai kolozsvári gimnázium hivatalosan is felveheti az Apáczai Csere János Líceum nevet. A líceum előcsarnokában áll Gergely István Apáczai Csere Jánost ábrázoló domborműve. A névtáblaavató ünnepség okt. 10-én történt. Szilágyi Júlia igazgatónő jelentette be a jó hírt. Csiha Kálmán református püspök Isten áldását kérte az iskolára. /Balló Áron: Apáczai Csere János nevét iskola viseli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

1993. október 16.

Agyagfalván okt. 16-án tudományos ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre, majd okt. 17-én zajlott le az ünnepi megemlékezés. Dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke tartotta az istentiszteletet, majd rajta kívül beszédet mondott Egyed Ákos professzor, Csörgits József, a Magyarok Világszövetsége nevében, Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés parlamenti képviselője, Vári Fábián László /Kárpátalja/, Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A koszorúzás után dr. Demény Lajos történész olvasta fel az 1848-as székely nemzeti gyűlés szellemében fogant felhívást. A résztvevőkhöz levelet intézett dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok elnöke. /Oláh István: Agyagfalva, 1993. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Felsorolni is hosszas volna azoknak a helységeknek, szervezeteknek és intézményeknek a nevét, amelyek koszorút helyeztek el az emlékműnél, Székelyudvarhely képviseletében dr. Ferenczy Ferenc polgármester koszorúzott. A mintegy kétezer egybegyűltet a Himnusz elhangzása után Vinczellér Árpád, Agyagfalva polgármestere üdvözölte. A beszédek elhangzása után felhívást olvasott fel Demény Lajos egyetemi tanár. A felhívás a fiatalokhoz fordul: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, megművelésére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak családjaik számára megkapaszkodást. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), okt. 21./

1993. október 28.

Okt. 28-án Bukarestben találkoztak a tizennégy elismert felekezet vezetői és a minisztériumi vezetők, hogy megvitassák a vallásügyi törvénytervezetet. Vladutescu vallásügyi államtitkár kijelentette, hogy az egyházak kérésére módosították a tervezetet. Vita volt az ortodox egyház "nemzeti egyházzá" minősítése körül, hiába tiltakoztak elsősorban a görög katolikusok, az összes többi egyház által kifogásolt paragrafus benne maradt a tervezetben. A felekezeti iskolákra vonatkozó paragrafus belekerült a tervezetbe, ez ellen viszont az ortodox egyház tiltakozott. /Szilágyi Aladár: A vallásügyi törvény vitája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30-31./ Előzőleg, okt. 21-én a történelmi magyar egyházak találkoztak Bukarestben, ahol visszautasították azt, hogy a vallásügyi államtitkárság megváltoztatta a tervezetet, kihagyta az egyházi javak visszaadásával, az egyházi iskolákkal kapcsolatos részeket, ismertette a történteket dr. Csiha Kálmán református püspök. Az okt. 28-i tárgyalás során viszont bekerültek a tervezetbe a magyar egyházak követelései. Az RMDSZ vállalta ennek a tervezetnek a képviseletét a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1993. november 18.

Csiha Kálmán református püspök beszámolt arról, hogy lassan befejezik a kolozsvári református diakóniai intézet épületét, itt kap majd helyet a mostoha körülmények között működő református kollégium is. Azért kényszerülnek minderre, mert nem kapják vissza épületeiket, iskolaépületeiket. /Sz. K.: Épül a Református Diakóniai Központ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

1993. december 22.

A Krisztusért és Egyházért - rövidítve: CE - mozgalom és a református egyház között feszültség van. Erről kérdezte a hetilap Csiha Kálmán és Tőkés László püspököt. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elismerte, sokan gondolják, hogy ebből egyházszakadás lesz, de ő ezt nem szeretné. A CE nagyon hangsúlyozza, hogy önállóan akar dolgozni, de nem akar elszakadni a református egyháztól. Csiha Kálmán elment a CE Szövetség okt. 3-i konferenciájára és kérte a vezetőket, az egyházon belül működjenek. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke sem akar egyházszakadást. Szerinte a legnagyobb hiba, hogy a CE külön akar megoldani kérdéseket. Az lenne jó, ha integrálódnának az egyházba. A CE a hagyományos református kereszténységet lebecsüli. /Magyari Tivadar, Sorbán Attila: Krisztusért és Egyházáért. Egyházszakadás vagy purifikáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./

1994. január 13.

Jan. 13-án Csiha Kálmán kolozsvári református püspök kezdeményezésére Kolozsváron tanácskozást tartottak az egyházi javak visszaadásáról. A résztvevők, köztük Buchwald Péter RMDSZ-szenátor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, elhatározták, hogy törvénytervezetet nyújtanak be az egyházaktól elvette javak visszaszolgáltatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 199. sz., jan. 14./

1994. január 19.

A román görögkeleti egyház javasolta, hogy az Egyházak Világtanácsa Romániában tartsa 1998-as nagygyűlését, azonban erről a szándékáról nem értesítette a többi romániai felekezetet. A református és az evangélikus egyház elutasító állásfoglalását dr. Csiha Kálmán püspök ismertette: a görögkeleti egyház magát nemzeti egyháznak nyilváníttatta és ellene van az egyházi iskolák visszaadásának, ezért ellenezik a meghívást, amíg a görögkeleti egyház meg nem változtatja állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

1994. február 15.

Szatmárnémetiben febr. 15-én megkezdődött a református egyházi zsinat. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője, Csiha Kálmán kolozsvári püspök hat társával együtt távolmaradt a zsinattól, arra hivatkozva, hogy őket nem vonták be a zsinat szervezésébe. A megjelentek levélben kérték fel a távolmaradtakat a munkába bekapcsolódásba. /Magyar Nemzet, febr. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-286




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998