udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 207 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-207
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csinta Samu

1992. április 9.

Sepsiszentgyörgyön ápr. 9-16-a között megrendezik a III. Nemzetiségi Színházi Kollokviumot. Többek között az újvidéki, kassai és komáromi magyar színházi együttesek is fellépnek. /Csinta Samu: Nemzetiségi Színházi Kollokvium Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

2000. július 8.

Dr. Csiha Kálmán református püspökkel beszélgetett a Krónika munkatársa. "Mi kisebbségben élő nemzet vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak a fényűzést, hogy elengedjük Isten kezét." - hangsúlyozta. "...Erdélynek Istennek élő magyar értelmiségre van szüksége." Az elmúlt tíz év alatt 218 új épületet épített az ő egyházkerülete, közöttük 33 új templomot. "Reánk az egész nemzetet bízta Isten." A püspök kitért a fogyatkozásra is: az elmúlt tíz évben több mint 20 ezerrel temettek többet, mint amennyit kereszteltek. /Csinta Samu: Beszélgetés dr. Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. "Reánk az egész nemzetet bízta Isten." = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2000. szeptember 7.

Állófogadással ünnepelte ötéves születésnapját Sepsiszentgyörgy városi televíziója, az STV. A városban 12 500 háztartásban, tizenegye környékbeli faluban, szeptembertől pedig Kovásznán, később Kézdivásárhelyen is látható lesz a kereskedelmi tévé, az STV műsora. Erdélyi András stúdióvezető elmondta, hogy havi 150 millió lej költséggel dolgoznak. A 18 belső és 10 külső munkatársat foglalkoztató stúdió napi kilenc óra műsort sugároz, ebből két órás a saját produkció. Ugyanannyi időt szán a magyar, mint a román nyelvű híradóra, bár a román tévé nézettsége hét százalék alatt van. /Csinta Samu: Szeptembertől Kovásznán, később Kézdivásárhelyen is nézhető lesz a szentgyörgyi STV. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

2001. január 18.

Jan. 20-án ülésezik Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával /PDSR/ aláírt egyezmény a törvényhozási frakciók belügye - nyilatkozta Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke. - Az RMDSZ alapszabálya szerint arról az SZKT-nak kétharmados többséggel kellene szavaznia, a testület állandó bizottsága azonban nem tűzte napirendre. Az RMDSZ választási kampányának és az elért eredményeknek a kiértékelése, a Szövetség 2001-es évi stratégiájának megvitatása, valamint kérdések, interpellációk szerepelnek az SZKT jan. 20-i ülésének napirendjén. Az SZKT állandó bizottsága nem tüntette fel önálló napirendi pontként a leköszönt kormányzati tisztségviselők és parlamenti csoportok beszámoltatását, valamint a kormánypárttal aláírt megállapodás vitáját és megszavaztatását. /E programpontok megvitatását az RMDSZ alapszabálya írja elő a testület számára./ A Krónika kérdésére Dézsi Zoltán elmondta: az SZKT-ülésen azért nem kérik a volt kormánytagok beszámolóit, mert egyes kormánytagok már decemberben leköszöntek, egyes igazgatóságokban, illetve állami hivatalokban viszont továbbra is dolgoznak a Szövetség jelöltjei. Dézsi Zoltán hozzátette: az idei stratégia címszó alatt kerülnek majd szóba a Szövetségi Operatív Tanács határozatai és a PDSR-protokollum. Az utóbbiról az SZKT elnöke kifejtette: ″Ez egy szerződés, ami nem kormányzási részvételt jelent, hanem az RMDSZ által elkezdett folyamatok véghezvitelének érdekében megelőlegezett bizalom kifejezése.″ Dézsi szerint a dokumentumokban foglaltakat tudomásul kell vennie az SZKT-nak, de nem ez a testület hivatott dönteni róla. Az SZKT elnöke hangsúlyozta, hogy az egyezmény a két törvényhozási frakció döntési körébe tartozik, és ennek külön megtárgyalása beavatkozást jelentene a frakciók belső ügyeibe. A Krónika idézte az RMDSZ-alapszabály előírásait, ebben szerepel, hogy az SZKT a mandátum lejártakor kiértékeli a Szövetség kormányzati tisztséget betöltő tisztségviselőinek tevékenységét, valamint meghallgatja és értékeli a parlamenti csoport beszámolóját. Az alapszabály szerint az SZKT sarkalatos határozattal /kétharmados többségel/ hagyja jóvá a Szövetségre vonatkozó szerződéseket és megállapodásokat. /Gazda Árpád/Simon Judit: Nincs napirenden a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ A Kórnika vezércikkében szintén kifogásolta, hogy a legfontosabbnak tűnő témák hiányoznak az SZKT napirendjéről. Az SZKT nem kívánja külön vitára bocsátani az RMDSZ és a PDSR között kötött paktumot, a ″jövendőnket alakító dokumentum tartalmát, a törvényszerűen létező titkos záradékba foglaltakról nem is beszélve.″ A magyar kisebbség ″sorsát alapvetően befolyásoló pártközi egyezmény azonban mégsem maradhat egy parlamenti frakció vagy néhány ember ügye.″ /Csinta Samu: Minősített stratégia. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2001. március 31.

Márc. 30-án Kovásznára érkezett a Vatikán bukaresti nagykövete, Jean Claude Perriset apostoli nuncius. A háromnapos háromszéki látogatás első állomása Kovászna, majd Kézdivásárhely. Újságírói kérdésre a nuncius kifejtette, információi szerint közel sincs akkora igény a csángók részéről a szentmisék magyar nyelven való celebrálására, mint azt a magyar sajtó hirdeti. Bár nem akar polémiába keveredni, szerinte okosabb dolog lenne, ha mindenki elfogadná, hogy a csángók túlnyomó többsége románnak vallja magát. "A katolikus és az ortodox egyház viszonyát ma már a közvetlenség és a tolerancia jellemzi, s ennek kialakulását nagyban segítette János Pál pápa romániai látogatása, valamint a Teoctist pátriárkával közösen tartott szentmise - nyilatkozta a Krónikának a pápai nagykövet. "A nunciatúra nem avatkozhat bele a romániai egyházi javak visszaszolgáltatásának folyamatába - fejtette ki Jean Claude Perriset -, de minden alkalmat megragad, hogy a visszaszolgáltatások szükségszerűségét, morális kötelességét tudatosítsa a román vezetőkben." /Csinta Samu: Nunciusi látogatás Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./ A csángók magyar nyelvű miseigényével kapcsolatos kérdésére válaszolva a nuncius kifejtette: tudomása szerint - s ezt a Moldvai Római Katolikus Egyház nunciatúrán gyakran megforduló papjainak információira s nemrégiben az említett régióban tett látogatására alapozva mondja - a csángók románnak vallják magukat, s mindössze hat személy kérte, hogy magyar nyelvű misét tartsanak. A hely- és történelmi ismeret igen fontos - figyelmeztetett -, oda kell menni, hogy pontos információi legyenek az embernek. Alig tíz nappal ezelőtt például Bákóban olyan csángóegyesület jött létre, mely e népcsoportnak a román kultúrához való tartozását hivatott tovább ápolni - szögezte le Jean Claude Perriset. /(simó): Jean Claude Perriset Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

2001. május 31.

Egyetlen magyar nyelvű előadásként kapott meghívót a nagyszebeni színházi fesztiválra a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Vérnász című produkciója. Nyolcadszor rendezték meg a Kihívások elnevezést viselő fesztivált, idén 58 ország 134 produkciójával. A Háromszék Federico Garcia Lorca színműve alapján készült előadását a tavaly novemberi országos színházi fesztivál 15 előadást tartalmazó kínálatából érdemesítették a szebeni fellépésre. Deák Gyula, a táncegyüttes igazgatója a társulat munkája egyértelmű elismerésének tartja a meghívást. /Csinta Samu: Reményeket fűznek a fesztiválhoz. Nagyszebenben lép fel a Háromszék Táncegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

2001. július 26.

Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke természetesnek tartja, és elfogadja, hogy a szervezeten belül néhányan másképpen látják a MIT-nek az RMDSZ-től való elhatárolódásról szóló döntését, azonban visszautasítja azokat az utalásokat, miszerint a más véleményt képviselőket kizárták volna a döntéshozatalból. A MIT egyik legerősebb tagszervezete, a hat diákszövetséget tömörítő Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) három tagja elhatárolódott az Ifjúsági Tanács azon döntésétől, miszerint a szervezet megszakítja minden kapcsolatát az RMDSZ-szel. Vass Levente, a MIT egyik alelnöke vállalhatatlannak tartotta a döntést, és lemondott tisztségéről. Az OMDSZ alelnökével, Gergely Istvánnal, és a marosvásárhelyi, nagyváradi és brassói diákszövetségek vezetőivel állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben a MIT döntéshozatalának körülményei, és a július 4-én kiadott nyilatkozat hangvétele és tartalma ellen tiltakoznak. Jakab István, a MIT elnöke azonban úgy érzi, a lépésben olyan személyek keserűsége érezhető, akik nem képesek megérteni, hogy a tanács nem hajlandó a politikai szervezetek fegyverévé válni. /Csinta Samu Farkas: Szabályos döntés, késő bánat. A MIT elnöke természetesnek tartja a véleménykülönbségeket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

2001. július 31.

A Bákó megyei rendőrség elküldte jelentését az egy héttel ezelőtti, Úz-völgyi italozást követő szóváltás, majd dulakodás ügyéről, amelyben Adrian Nastase miniszterelnök belügyminiszteri vizsgálatot kért. Egy román gyerekeket tömörítő alkotóközösség és egy, a hősök temetője és a környékbeli kápolna gondozására érkezett hargitai társaság táborozott két héttel ezelőtt az Úz völgyében. Július 22-én nézeteltérés tört ki a két csoport között, amelyet a két fél különböző módon kommentál. Az esetet kivizsgáló rendőrség jelentése szerint magyar fiatalok zavarták meg a román fiatalok szórakozását, és az általuk hangoztatott soviniszta jelszavak nyomán csetepaté tört ki a táborozók között. A tábor igazgatója által kihívott rendőrök végül négy magyar fiatalt találtak vétkesnek a botrány kirobbantásában, őket fejenként 700 ezer lejes pénzbírsággal sújtották csendháborítás címén. Gergely András, a Csíki Területi RMDSZ helyi szervezetekért felelős alelnöke, a magyar tábor egyik résztvevője szerint egészen másképpen történtek az események. Elmondta, az Úz völgyében felújították az ott lévő kápolnát. Az egyik este négy csíkszentmártoni fiatal egy táboron kívüli bárban sörözött, amikor egy pásztor kötekedni kezdett velük, majd egyiküket megütötte és "lebozgorozta". A fiatalok ütésre ütéssel válaszoltak. A táborzárást ünneplő román csoport és a magyar fiatalok között azonban semmilyen összetűzés nem volt, csak Aurel Stanciu, a román gyermekcsoport vezetője ment oda, és kezdett kötekedni a magyar fiatalokkal. Adrian Nastasénak az ügy újabb kivizsgálását célzó rendeletéről Gergely András úgy vélekedik, hogy a miniszterelnöknek jogában áll ilyen vizsgálatot elrendelni, és reméli, a tények ismeretében hamarosan lezárják az ügyet. /Csinta Samu, Kiss Edit: Nacionalista botrány a csetepatéból. Bukarestben az Úz-völgyi virtuskodásról szóló jelentés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

2001. szeptember 13.

Paizs Ottót, aki Békéscsabán tartózkodott, szept. 10-én őrizetbe vették. A helyszínre utazó feleségének és fiának nem engedélyezték, hogy találkozhassanak vele. A bíróságon döntenek arról, hogy kiadják-e vagy sem az Agache-perben négy év börtönbüntetésre ítélt Paizs Ottót. Tamás Sándor parlamenti képviselő elmondta: tekintettel arra, hogy Paizs Ottónak tartózkodási és letelepedési engedélye van - és magyar állampolgárságot is kérvényezett - koncepciós perről lévén szó, bízik abban, hogy a magyar hatóságok nem fogják kiadni Paizs Ottót. /(Iochom): Kiadja-e Budapest Paizs Ottót? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./ Paizs Ottó ügyét Budapesten a bíróság szept. 13-án tárgyalta. Az ítélethozó testület, miután értesült a per fejleményeiről, azt a döntést hozta, hogy egészségügyi okok miatt elutasítja a román hatóságok kiadatási kérését, és szabadlábra helyezte Paizs Ottót. Ezután a román igazságügy-minisztérium kérheti Paizs kiadatását a magyar igazságügy-minisztériumtól, amit az meg is tagadhat. Egyelőre Paizs Ottó ismét szabad, és várja, hogy megkapja a magyar állampolgárságot. A másik két elítélt, Orbán Filip Daniella Kamilla és ifj. Konrád János magyar állampolgár, s a magyar állam a Párizsban 1947. február 10-én megkötött békeszerződés értelmében nem engedélyezi magyar állampolgárok kiadatását. /(Iochom): Agache-ügy. Magyarország nem adja ki Paizs Ottót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ Paizs Ottó nem kerül a román igazságszolgáltatás kezére, döntött egy budapesti bíróság. A román fél bizonyára megpróbálkozik minden lehetséges megoldással. Paizs esete azt bizonyítja, hogy a még szabadlábon lévő, illetve elnöki kegyelemre váró elítéltek állandó fenyegetettség közepette lesznek kénytelenek leélni további életüket. A súlyos beteg Héjja Dezső kálváriája, Reiner Antal elővigyázatlanságból fakadó letartóztatása, Paizs Ottó legutóbbi esete azt üzenik, hogy a román szervek presztízskérdésként kezelik az Agache-ügyet, állapította meg Csinta Samu. /Csinta Samu: Gyilkosok és áldozatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2001. október 19.

A megyei RMDSZ-PSD szakítás következtében kialakult helyzet tisztázására okt. 18-án Markó Béla szövetségi elnök Sepsiszentgyörgyre utazott, találkozott a háromszéki Operatív Tanács képviselőivel. Markó Béla elmondta, nem tartja veszélyben lévőnek az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokollumot. Hangsúlyozta, az együttműködés nem nevezhető zökkenőmentesnek, a szövetség azonban továbbra is a tárgyalást tartja az egyedüli megoldásnak. Markó szerint nem Kovászna megye ellen zajlik lejáratási kampány, hanem az RMDSZ-nek a román politikai életbe való betagolódási kísérletei ellen. A közelmúltban Háromszéken kirobbant tankönyvbotrány ügyében az RMDSZ elnöke tárgyalni fog a tanügyi tárca vezetőjével, amikor valamennyi korábbi, félreinformálásból fakadó félreértést tisztázni szándékozik. /Csinta Samu: "Nincs veszélyben a protokollum". = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2001. november 9.

Az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ című kétheti lap néhány napja felmondott valamennyi munkatársának, akik Új Idő néven színes magazint készülnek a piacra dobni. A csőd szélén álló Európai Idő alapítója, a lapot kiadó Erido Kft. ügyvezetője, Horváth Alpár szerint korábbi munkatársai tudatosan tették tönkre a magazint, ezért pert helyezett kilátásba. Az egykori főszerkesztő, Willmann Walter úgy vélte, a magazint a rossz menedzselés sodorta a csődközeli helyzetbe. A kéthetenként megjelenő magazin az 1989. decemberi események után látott napvilágot. A lap 30 ezres példányszámban jelent meg, az Európai Idő nevű kisvállalkozás kiadásában. Az 1991 márciusában megalakuló, a kiadási jogot átvevő, Horváth Alpár kizárólagos tulajdonában lévő Eurid Kft. azonban ugyanazon év szeptemberében már csak 6200-as példányszámot regisztrált. 1996-ra 35 ezres példányszámot értünk el, amikor 20 millió lej körüli részesedést is tudtunk fizetni - emlékezett Horváth Alpár. Ekkor már nyereséges vállalkozás volt az Európai Idő. Horváth Alpár feleségére, Horváth Olgára bízta az ügyvezetést. 1999 májusára azonban a cég közel 500 millió lejes adósságot halmozott fel. Horváth Olga átvette a teljes ügyvezetői jogkört. A lap példányszáma csökkent, jelenleg 11 350 példányban nyomják. Az Európai Idő több mint 1,2 milliárd lejes adósságot halmozott fel. Az időközben Horváth Alpártól elvált Horváth Olga jelezte, hogy már képtelen meggyőzni beteg exférjét, hogy továbbra is maradjon a háttérben. November 13-án megjelenik az Új Idő című kétheti rendszerességgel megjelenő magazinunk nulladik száma - jelentette ki Willmann Walter, az új lap főszerkesztője, illetve az Uránia Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. /Csinta Samu: Lapháború készül Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2001. december 29.

Sepsiszentgyörgyön a dec. 28-i városi tanácsülésről két kormánypárti tanácsos kivonult, miután az RMDSZ-frakció ragaszkodott az ülés törvény biztosította kétnyelvűségéhez. /Csinta Samu: A költségvetés még várat magára. Újabb nyelvbotrány Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2002. február 28.

A háromszéki protokollum folyamatában az RMDSZ áruba bocsátja a megyei tanács egyik alelnöki tisztségét: lemondott György Zsolt eddigi alelnök, helyére pedig, ugyebár, mindenképp választani kell valakit. A háromszéki RMDSZ-vezetés kizárólag 10-12 intézményigazgatói tisztség birtokában képzeli el a jövőt, ennek viszont a kormánypárt helyi korifeusai szabják meg az árát. Azonbanaz alelnöki tisztség kiárusításával veszélyes játékba keveredhet az RMDSZ, figyelmeztetett Csinta Samu. A tanácstagokat ugyanis az RMDSZ szavazta a testületbe. A megyei tanácsi alelnök lemondása nyomán több kérdőjel is felsorakozik a protokollum-tárgyalások folytatása mellett. /Csinta Samu: Oltári áldozat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2002. május 21.

Visszaszolgáltatják a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot. A református egyház hajdani reprezentatív iskolájának számító tanintézmény jelenleg a városi önkormányzat tulajdonában van, és az épületben működő gimnázium igazgatósága adminisztrálja. 1993 óta az épületben újraindult a felekezeti oktatás. A régi-új tulajdonos a református egyház az Erdélyi Református Egyházközség révén. Hatvan napon belül az egyház képviselőinek el kell kezdeniük az átadási-átvételi tárgyalásokat a jelenlegi tulajdonossal, a városi tanáccsal. Az épületben ma közel 1700 diák tanul 63 osztályban, amelyek közül hat idén végez. Az intézményben működő két iskola több mint száz pedagógust foglalkoztat, a világi rész igazgatója Bíró Béla, a református gimnáziumot pedig Bustya János tiszteletes vezeti. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházközség püspökhelyettese szerint a református egyház első igazán nagy fontosságú visszakapott intézményéről van szó. “Szeretnénk, ha mindenki úgy érezné, hogy mi győztünk – fogalmazott Kató Béla –, s ezen nem csak a református egyházat értem, hanem a romániai magyarságot." /Csinta Samu: Kató Béla: a magyarság győzelme. Visszaszolgáltatják a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2002. június 11.

Súlyos költségvetési gondokkal küszködik a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A nagy múltú intézményben a világításon kívül gyakorlatilag valamennyi szolgáltatás szünetel, mivel az intézménynek nincs pénze a számlák kifizetésére. A színház vezetősége az előremenekülést választotta: gyakorlatilag június hónap folyamán végig külföldön turnéznak. Évtizedeken át hűséges nézőit lemorzsolta az egyre csökkenő vásárlóerő, az utóbbi években pedig az újszerű kifejezésmód, eszköztár. A Bocsárdi László rendező-művészeti vezető, valamint csapata megjelenésétől datálódó művészi megújulás ugyanis a másféle színházon nevelkedett, korosodó színházlátogató közönség tekintélyes részének ellenállásába ütközött. Albert Álmos polgármester a város általános fizetési nehézségeivel magyarázta a helyzetet, de nem hallgatta el a színház tevékenységével kapcsolatos fenntartásait sem. /Csinta Samu: Színházi csoda lavórral és tűzoltóautóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

2002. június 15.

Elmaradt a vita az RMDSZ-en belüli Polgári Együttműködési Tanács által Szatmárnémetiben összehívott Polgári Fórumon, mivel az RMDSZ csúcsvezetősége nem jelent meg a tanácskozáson, csak a Polgári Szárny, a Reform Tömörülés és az egyházak képviselői. Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke felszólalásában kijelentette, az RMDSZ csúcsvezetősége az egység demagógiája mögé rejtőzik, és mindenkit egységbontónak tart, aki az övétől eltérő véleményt mer hangoztatni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke szerint a szövetség vezetői a befogadó szövetség leple alatt kirekesztő pártot építenek. A fórumon részt vett Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Unitárius Ifjúsági Egylet elnöke is, aki a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldötteként jelent meg. /Erdei Róbert: Egyoldalú polgári fórum Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ / Az RMDSZ tevékenységének egészét bírálták a Polgári Együttműködés Tanácsának (PET) jún. 14-én Szatmárnémetiben megtartott ülésén. A pulpituson megjelent Amma Zoltán, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye vikáriusa, Kovács Zoltán, Kónya Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselők, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület elnöke, Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés (RT) elnöke, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, valamint Vekov Károly parlamenti képviselő. A végén lakossági fórummá alakuló gyűlésen Pécsi Ferenc szólt a rendezvény megszervezése ellen a Szatmár megyei RMDSZ által folytatott ellenkampányról is. A szatmári képviselő ismertette a megbeszélés három vezértémáját is: az RMDSZ egyházakkal, az ifjúsággal és a civil szervezetekkel való kapcsolata. Tőkés László püspök az RMDSZ–uralta erdélyi magyar sajtó, a sokszor személyes ellentétként kezelt elvi ellentétek, az ingatlanvisszaszolgáltatás, a státustörvény és az erdélyi magyar egyetem ügyében észrevehető határozatlanságot sorolta a változásra szoruló ügyek közé. A református püspök szerint "az RMDSZ lassan a Szociáldemokrata Párt (SZDP) magyar tagozatává válik". Kónya Hamar Sándor képviselő hiányolta a szatmári RMDSZ–vezetőket, képviselőket és szenátorokat az ülésről. Kónya Hamar szerint a leginkább szembetűnő, hogy nincs sem gazdaság–, sem településpolitikája az erdélyi magyarság politikai szervezetének. "A Pécsi Ferenc iránti szolidaritás hozott ide minket, éreztetni akarjuk, hogy nincs egyedül!" — mutatott rá felszólalásában a találkozó lényegére Vekov Károly parlamenti képviselő. Felolvasták a PET szándéknyilatkozatát. /Princz Csaba: Pécsi Ferenc nincs egyedül: Szatmárnémetiben tartotta első ülését a Polgári Együttműködés Tanácsa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 15./ Szabó István Szatmár megyei tanácselnök távolmaradásra szólította fel az RMDSZ-híveket, olyan esemény bojkottálására, amelyet a magyarság hazai érdekképviseleti szerve rendez. A kovász egy rebellis képviselő, de mégis csak olyan rendezvényről van szó, amelyen a hazai egyházak prominens képviselői jelentek meg, köztük Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök úr nézeteivel lehet ugyan vitatkozni, de kvázi embargós személyiségnek kikiáltani túlzásnak tűnik, jegyezte meg a Krónika munkatársa, Csinta Samu. A "féltés" a hivatalos hangtól eltérő nézetek ellen fogalmazódott meg. Első látásra a Polgári Együttműködési Tanács által szervezett jún. 14-i szatmárnémeti találkozó témái aligha fakaszthattak aggodalmat. /Csinta Samu: Egység, erő, egyetértés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2002. július 27.

Idén tízéves a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnáziumban működő Osonó Diákszínpad. A diáktársulatban tíz esztendő alatt megfordulók közül ma is legalább negyvenen dolgoznak Thália szolgálatában. Az idei tanév végén az ötödik generációtól búcsúzott a diáktársulat. Az Osonó létét alapvetően befolyásolta a gyergyószentmiklósi Figura rendezőjével, Bocsárdi Lászlóval és a művészeivel való 1994-es találkozás, amelynek következményeként rövidesen kis Figurának becézték a szentgyörgyi diákok társulatát. /Csinta Samu: Kísérletek szerelemre. Tízéves a sepsiszentgyörgyi Osonó Diákszínpad. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

2002. július 29.

Érthetetlen, hogy a szinte korlátlan hatalmú kormánybiztosi intézmény mellett mi szükség van további, egyes megyékre külön figyelő minisztériumi alkalmazottakra. Indokolatlan a Kovászna és Brassó megyére "állított" Ioan Lacatusu kinevezése egy egész megye lakossága megalázásának számít. Lacatusu ugyanis új karrierjét is végig a magyarellenesség jegyében építgette. Ez a restaurációs kísérlet megsemmisíti a kormánypárt és az RMDSZ helyi szervezetei között aláírt protokollumtól remélt törékeny békét. A kinevezés a háromszéki magyar vezetők tudta és értesítése nélkül zajlott, s hogy az RMDSZ csúcsvezetésének véleményét kikérték-e, arról nincs hír. Ha a kinevezés az RMDSZ vezetésének hozzájárulásukkal történt, beleegyezésük nehezen magyarázható távlati politikai célokkal, ha viszont nem, akkor megkérdőjeleződik a két politikai formáció között élő protokollum lényege és haszna. Ilyen körülmények között érdemes-e fenntartani a PSD és az RMDSZ közötti látszatházasságot, kérdezte Csinta Samu. /Csinta Samu: Állami cinizmus. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

2002. október 17.

A Szabadelvű Kör és a Társadalmi Párbeszéd Csoport Mit vár a civil társadalom az RMDSZ-től címen vitaestet szervezett Bukarestben. Az RMDSZ olyan kompromisszumokat kötött, amelyek megingatták a vele szembeni bizalmat. Eltávolodás észlelhető a román civil társadalom és az RMDSZ között, ami könnyen nézeteltéréssé válhat - hangzott el a vitaesten. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint fontos, hogy ez a jelzés eljusson az RMDSZ-hez. Dinu Zamfirescu, a Társadalmi Párbeszéd Csoport tagja szerint az RMDSZ feladott olyan értékeket, amelyeket mindig is képviselt, amikor megszavazott olyan törvényeket, mint a titoktörvény, a replikatörvény, a párttörvény és - bizonyos mértékben - a Pruteanu-féle nyelvtörvény. /Salamon Márton László: Civilben az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./ A Társadalmi Párbeszéd Csoport és az RMDSZ Szabadelvű Köre által szervezett bukaresti vitaesten viszont kiderült: nem csak Reform Tömörülés vagy Tőkés László áll szemben az RMDSZ vezetésével. A Szabadelvű Kör társrendezőként való feltűnése azt jelenti, hogy az eddig a csúcsvezetés támogatójaként ismert platform is fontosnak tartja erősíteni az önvizsgálatra való hajlamot. /Csinta Samu: Össztűz. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2002. október 26.

Tőkés László püspök, az 1989-es forradalom szikrájából az RMDSZ élő lelkiismeretévé váló, mindig is politikai magánutasnak számító ember egyik legfontosabb elvét adta fel azzal, hogy külső, világi fórumhoz fordult egy belső ügynek számító kérdésben. Ezután valószínűsíthető a tiszteletbeli elnök elleni belső ellehetetlenítő hadjárat. Ha a megtisztulást ily módon értelmezik az RMDSZ vezetőtestületei, nem csak fontos belső ellenzéki figurától szabadulnak meg, de beláthatatlan következményekkel fenyegető öncsonkítást is végrehajtanak. Annyira gazdagok pedig végképp nem vagyunk, hogy ezt "hulljon a férgese" felkiáltással intézzük el, figyelmeztetett Csinta Samu, a Krónika munkatársa. /Csinta Samu: Az öncsonkítás ára. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2002. november 28.

Püspökválasztást is tartanak az aranyosszéki Kövenden nov. 30-án kezdődő unitárius zsinaton. A papokból és világi hívekből álló, több mint kétszáztagú testület két jelölt, Szabó Árpád jelenlegi püspök és Bálint-Benczédi Ferenc kolozsvári lelkész közül választ új elöljárót, valamint módosítja az egyház alaptörvényét. Bálint-Benczédi Ferenc azt szeretné, ha az unitárius egyház belső döntéseibe az eddiginél nagyobb beleszólást kapnának a hívek, és a különböző szakterületeken szakemberek döntenének, nem pedig egyedül a püspök. Szabó Árpád az építkezések időszakának nevezte az elmúlt időszakot; mint kifejtette, Erdélyben számos templom épült a rendszerváltás után. A püspök elégedetten nyilatkozott a nőszövetség és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tevékenységéről. Az unitárius egyház alaptörvénye legutóbb 1996-ban módosult. Ekkor döntött úgy a zsinat, hogy a püspököt nem életfogytiglan választják, mint korábban, hanem hatéves időtartamra, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. Szabó Árpád is ekkor került az unitárius egyház élére, a mostani újraválasztás esetén még hat évig tölthetné be ezt a tisztséget. Az unitárius zsinatnak tagja valamennyi lelkészi oklevéllel rendelkező lelkész, és ezzel egyenlő számú világi küldött. Jelenleg 106 lelkész szolgál Erdélyben, így a zsinat 212 tagot számlál, rajtuk kívül a zsinatnak hivatalból tagjai az unitárius egyház vezető tisztségviselői. Az unitárius hívek száma Erdély-szerte mintegy 65 ezerre tehető. A zsinaton felszentelik azt a 17 lelkészt is, akik az előző három évben végezték el teológiai tanulmányaikat. /Csinta Samu, Lukács János: Püspökválasztás előtt az unitárius egyház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/

2003. február 8.

Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán, a két kormányfő mosolyfesztiválján Nastase bejelentette, hogy az építendő európai négyes számú közlekedési folyosó továbbra is mostoha közlekedési körülmények között tartja Erdélyt. /Csinta Samu: Autópálya-kanyarok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./ Az RMDSZ kérésére a parlamenti bizottság újravitatja a Bors-Kolozsvár autópálya sorsát. A kormány febr. 6-i ülésén a Nagylak - Arad-Temesvár-Lugos- Déva-Pitesti közötti, IV. páneurópai közlekedési folyosón kiépített autópálya-beruházást kezelte prioritásként, négymilliárd euróra becsülve a beruházást. A képviselőház visszaküldte a szakbizottsághoz a törvénytervezetet, mivel az RMDSZ kérte, helyezzék prioritási listára a Bors-Nagylak-Kolozsvár sztráda építését is. Romániának a 2007-ben remélt EU-csatlakozás előtt korszerű közlekedési hálózatot kell megteremtenie. /Incze Ferenc: Mellőzik Erdélyt a kormány sztrádatervei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

2003. március 14.

Ha a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának akadályai, a hatalom packázásai felől a helyszínen érdeklődő újságírót magyar nyelven szidalmazzák, s kevésen múlik, hogy keményebb fenyítésben nem részesül, kicsit megbicsaklik az emberben a hit, írta Csinta Samu. A csángóságnak a magyar nemzet testéhez való tartozását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az ottani emberek számára a pap szava szentség, s ha az atya bűnnek tartja a magyar nyelv oktatását-tanulását, nehéz őket meggyőzni az állítás ellenkezőjéről. A hivatalos, közjegyző által hitelesített aláírások révén kikényszerített iskolai struktúra megteremtése lehet az a forma, amely képes megbontani a megfélemlített moldvai ember gyanakvását. /Csinta Samu: A bűnös nyelv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2003. március 17.

A Marosvásárhelyen rendezett március 15-i központi erdélyi ünnepségen a magyar kormányt Kovács László képviselte. A külügyminiszter a magyarországi jobboldal által "exportált" gyűlölet megnyilvánulásának nevezte a személyét célzó vásárhelyi tiltakozásokat. Kifejtette: "Markó Béla RMDSZ-elnök személyes invitálásának tettem nagy örömmel eleget. Korábban kaptam már meghívást a román kormánypárttól, külügyminiszterként Mircea Geoana kollégámtól, a márciusi rendezvényeken való részvétel azonban egészen más töltetű dolog. Ezért többszöri egyeztetést követően abban állapodtunk meg, hogy a román külügyminiszter meghívásának eleget tevő látogatásomat összekötöm a márciusi ünnepségekkel." Kovács fontosnak tartotta az erdélyi magyarság, az RMDSZ egysége melletti egyértelmű állásfoglalást. Szerinte a kisebbségben élő romániai magyar közösség nem engedheti meg magának a széthúzást. Hangsúlyozta: "a magyarországi jobboldali erők nem elégszenek meg a gyűlölet hazai "fogyasztásra" szánt termelésével, hanem "exportra" is vállalkoznak." Szerinte a magyarországi jobboldal mindenképpen játszott valamilyen szerepet ebben a megnyilvánulásban. "A központi rendezvénnyel egy időben ugyanis több fideszes politikus tartott ünnepi beszédet Erdély különböző városaiban, s az alkalmat arra használták fel, hogy támadást intézzenek a magyar kormány ellen. Én ezt megengedhetetlennek tartom." /Csinta Samu: Testre szabott kedvezmények. Interjú Kovács László magyar külügyminiszterrel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

2003. március 20.

Csinta Samu hihetetlen szervilizmusnak nevezte azt, ahogy Románia az Irak elleni háborús készülődést támogatja. Amikor a szintén integrációs reményeket tápláló Szlovénia elzárkózik minden tevőleges háborús szereptől, amikor más országokban vérre menő parlamenti csatákat szül az iraki kérdés, Romániában fel sem merül a kritikátlan felsorakozás megalapozottságának megkérdőjelezése. /Csinta Samu: Háború hajnalán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2003. május 17.

Története legfontosabb kongresszusára készül a Fidesz-MPP: a magyarországi rendszerváltó pártok közül elsőként önmaga újrafogalmazását, teljes átalakítását tervezi. A budapesti Kongresszusi Központban ápr. 17-én rendezendő, fontos alapszabály módosításokat és tisztújítást tervező kongresszusra a "civileket" is várják. A Fidesz ugyanis eddigi elitpárt minőségéből befogadó jellegű szövetséggé kíván válni, amelynek az állampolgárok valamennyi rétege számára lesz mondanivalója. Pokorni Zoltán, a párt egyik alelnök-várományosának megfogalmazása szerint eddig egyetlen rendszerváltó pártban sem történt olyan mértékű átalakítás, mint amilyenhez a Fidesz most készül hozzálátni. A Fidesz-Magyar Polgári Párt csatlakozik ahhoz a felhíváshoz, amelyet Tőkés László és Toró T. Tibor adott ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete nevében a státustörvény védelmében - áll a Fidesz nyilatkozatában. A dokumentum szerint "a jelenlegi magyar kormány olyan tehertételnek tekinti a határon túli magyarságot, amitől szabadulni akar", ezért "feláldozza őket a diplomáciai játszmában". A Fidesz-MPP nyilatkozatában leszögezi: nem ért egyet "a törvény eredeti célkitűzésének feladásával, a jogszabály kiürítésével, egy olyan antistátustörvény megalkotásával, mely kevesebb kedvezményt és támogatást nyújt a határon túli magyaroknak, mint amennyi őket a törvény 2001-es elfogadása előtt megillette". A párt ezért fontosnak tartja többek között, hogy a törvény preambulumában szerepeljen az egységes magyar nemzetre történő utalás, a kedvezmények odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány, valamint a határon túli magyarokat a magyar állampolgárokéval azonos jogok illessék meg az oktatás és a kultúra terén. Szintén hangsúlyt fektetnek arra, hogy a határon túli magyar vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése, népességmegtartó erejének, Magyarországgal való kulturális kapcsolatainak javítása, a Magyarországgal való kapcsolatok infrastrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése szerepeljen a törvény céljai között - áll a Fidesz-MPP közleményében. /Csinta Samu: Szélesre tárják a bejárati ajtót a csatlakozni kívánók előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2003. július 7.

Húsz esztendővel ezelőtt robbant a magyarság tudatába, s egycsapásra a magyarságtudat referenciapontjává vált az István a király. Nyilvános és ki nem mondott tiltások ellenére több nemzedék házi használatú himnuszává nemesedett, állapította meg Csinta Samu. Rockima értünk, magunkért. Vélhetően sokan vitték haza elméjükben, zsigereikben István leporolt örökségét. Újabb generációk számára adódott alkalom annak megérzésére, milyen érzelmi töltetet rejtegetnek a személytelen hanghordozókról ismert zeneszámok, milyen messziről küldenek ma is - talán örökké - érvényes üzenetet azoknak, akiknek még van fülük, szívük a magyarság hangjának meghallására. /Csinta Samu: Értünk, velünk. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

2003. augusztus 14.

Sepsiszentgyörgyön újra agonizál a helyi tévé, Gyergyószentmiklóson most éppen sincs, de úgy tűnik, heteken belül kettő is lesz, akárcsak Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. Világszerte reneszánszát éli a helyi tévézés, de hazai magyar nyelvű helyi adókra ez nem vonatkozik, többségük a túlélésért küzd. Az RMDSZ stratégiája hiányzik, hogy a helyi tévéadókat hadrendbe állítsa. /Csinta Samu: Tévés elmúlás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./ Elképzelhető, hogy a sepsiszentgyörgyi STV-nek, a helyi televíziónak a nyár eleji kényszerszünet után szeptembertől újra be kell szüntetnie műsorainak sugárzását. Az RCS kábeltársaság nem rendezte az időközben 900 millióra növekedett adósságait, és ezért tovább emelkedtek az STV állami tartozásai is. Emiatt zárolták az STV bankszámláit. Szalló László, az STV tulajdonosa elmondta: beperelték az RCS-t, az ügyvéd azt ígérte, egy hónapon belül a kábeltársaság rendezi a tartozását, de az STV vezetősége ebben már hinni sem mer, ugyanis a cég tavaly augusztus óta nem fizetett. /Farkas Réka: "Kár volt ezért a két hónapért"? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

2003. augusztus 18.

Valószínűleg aug. 23-án temetik Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorát, Tonk Sándort. Az aug. 14-én elhunyt történész földi maradványait e hét közepén szállítják haza Budapestről. Az első orvosi vélemények szerint tüdőembólia okozta Tonk Sándor halálát. A történészprofesszor belgyógyászati kivizsgálásra utazott Budapestre. Egyelőre nem hivatalosan a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) képviselői jelezték, hogy a HTMH saját halottjának tekinti a Sapientia-EMTE néhai rektorát. /Csinta Samu Szombaton temetik dr. Tonk Sándort. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. szeptember 11.

Közel háromórányi tárgyalás után sem sikerült szept. 10-én elérni az aradi Szabadság-szobor visszaállítási munkálatainak folytatását. - A teljes elzárkózástól félmegoldásig sikerült eljutni a miniszterelnökkel folytatott tárgyaláson - foglalta össze a megbeszélésen elhangzottakat Markó Béla. /Csinta Samu: Nastase "parkosítani" akar. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-207




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998