udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 332 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-332
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csoóri Sándor

2005. április folyamán

Az elmúlt évben megjelent egy tanulmánykötet: Tanulmányok Kányádi Sándorról /Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004/, ebben ötvenöt kritika, tanulmány, műelemzés, portré sorakozik Kányádi Sándor költőről. Csoóri Sándorról, Sütő Andrásról, Szilágyi Istvánról szóló tanulmánykötetek után ez a negyedik monumentális antológiája az egyetemi kiadónak, amely élő klasszikusokat állít középpontba. /Elek Tibor: A költői népszerűség titka. = Irodalmi Jelen (Arad), ápr./

1990. május 18.

Megjelent az Erdélyi Magyarság /Budapest/ című folyóirat első két száma. Eddig ez a folyóirat csak Nyugaton jelenhetett meg, idén végre hazaérhetett a lap. Az két első szám a múltat és a jelent mutatja be. Kiváló szerzői vannak a lapnak, így Köteles Pál, a főszerkesztő, továbbá Csoóri Sándor, Tőkés László, Szőcs Géza, Beke György, Pomogáts Béla és mások. /(B. E.): Hazatért? = Valóság (Bukarest), máj. 18./

1990. június 22.

A Szabadság közölte a máj. 30-án Budapesten megalakult Pro Transsylvania Alapítvány felhívását. Elnöke Sütő András, az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza és Tőkés László, főtitkára Ábrahám Dezső. A 19 tagú kuratórium tagjai: Ábrahám Dezső, Balczó András, Barki Eva, Borbély Ernő, Botos Katalin, Chrudinák Alajos, Csoóri Sándor, Gyarmathy György, Győri Béla, Konrád György, Mary György, Németh Miklós, Sütő András, Szekeres Zsolt, Szilágyi Zsolt, Szőcs Géza, Tempfli József, Törőcsik Mari és Tőkés László. Az alapítvány az erdélyi magyarság helybenmaradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a szülőföldön maradáshoz, a hazatérőket támogatja. /Pro Transsylvania Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

1990. július 23.

A határokon kívül élő magyar kisebbségek ügyeivel foglalkozó Entz Géza államtitkár nyilatkozott munkájáról, feladatairól. Entz Géza Kolozsvárt született 1949-ben. Apja /id. Entz Géza/ a Bolyai Tudományegyetem tanára volt, művészettörténész. Õ maga a Művészettörténeti Kutatócsoportban dolgozott. A múlt évben Tabajdi Csaba vezetésével megalakult a Minisztertanács mellett a nemzeti és etnikai titkárság, Entz Géza is bekapcsolódott ennek munkájába. Az anyanemzeti felelősség tevőleges hozzájárulást jelent a nemzet által elért értékek fennmaradásához és továbbörökítéséhez. A nemzetiség kérdést nem lehet egy ország belügyének tekinteni. Az Illyés Alapítvány a határon túli magyarság kulturális és tudományos tevékenységének támogatására jött létre. A kuratórium elnöke Csoóri Sándor. Az anyanemzet kötelessége a támogatás. Ezt nem tekintheti egyetlen állam sem beavatkozásnak. /Ágoston Vilmos: Beszélgetés Entz Géza államtitkárral. = Magyar Nemzet, júl. 23./

1991. február 12.

A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./

1991. május 25.

Május 26-án emlékeznek Farkaslakán, sírjánál a huszonöt éve elhunyt Tamási Áronra. Az emlékezést Csoóri Sándor nyitja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./

1991. június 18.

A magyar kormány létrehozta a Teleki László Alapítványt. A kuratórium tagjai, többek között, Albert Gábor, Csoóri Sándor, Entz Géza, Katona Tamás, Kosáry Domokos, Pozsgay Imre, Tabajdi Csaba, Vásárhelyi Miklós, Wolfart János, Zala Tamás és Zelnik József. Feladata sokrétű, a nemzetközi kapcsolatok tudományos igényű megalapozása, világpolitikai folyamatok és az európai integrációs törekvések elemzése, a térség biztonsági, és kapcsolatrendszere, az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének elemzése. Az alapítvány elnöke Kosáry Domokos, az MTA elnöke, társelnöke pedig Entz Géza államtitkár. Az alapítvány keretei között tevékenykedik a Teleki László Intézet, a kelet-közép-európai kutatócsoport és a dokumentációs könyvtár. /(németh): Teleki László Alapítvány. = Új Magyarország (Budapest), jún. 18./

1991. augusztus 10.

1987-ben Király Károly és Sütő András az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség megszervezésére gondolt. A tervezett szövetség azután nem jött létre, de kiáltványuk, az Erdélyi segélykiáltás megszületett, Sütő András tollából. A kiáltvány eljutott Budapestre, ahol Csoóri Sándor lapja, a Hitel 1988/2-es száma közölte. Szövegét a Romániai Magyar Szó hozta azzal, hogy a fölvetett gondok sok tekintetben ma is időszerűek. Látható, hogy "etnikai létünk a kisebbségi elnyomatásban végveszélybe került." "Megfosztottak magyar iskolai hálózatunktól..." Fölszámolták "múzeumainkat, ősi levéltárainkat, index alá helyezték könyvtárainkat." Eltávolították a magyar tiszteket a hadseregből, a gyárakban leváltották a magyar igazgatókat. A magyar városokat elrománosítják a betelepítéssel., a főiskolát végzett magyar fiatalokat Moldvába helyezik. Meg akarják semmisíteni a színmagyar székely falvakat. Érthető az elkeseredés, de "ne hagyjátok el Erdélyt", kéri a kiáltvány. Követeljék a magyar iskolákat. Felkérik Magyarországot és a világban bárhol élő magyarokat, hogy emeljék fel szavukat a romániai magyarság érdekében. /Az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség kiáltványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./

1991. december 12.

A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./

1992. március 1.

Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1992. március 6.

Sütő András a vele készült beszélgetésben kifejtette. Hogy munkaképessége teljesen összeomlott az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet folytán. Napi kísérleteket folytat, hogy visszatérjen a munka világába. A népszámlálásnál sok csalás történt, mert a népszámlálás egyik célja, hogy a valóságosnál kevesebb magyart mutassanak ki. A Katona Ádám kezdeményezte Székelyföldi Csoport által szorgalmazott székelyföldi autonómiával kapcsolatban leszögezte: a jövő lehetőségei közül nem szabad kirekeszteni az autonómiát. Az autonómia szóval már mindenütt a világon megbékéltek, így Romániában is eljön ennek az ideje. Közben folyik a kútmérgezés: mi mindent kiötlenek, hogy elriasszák a romániai magyarságot. Vérdíjat tűznek ki Tőkés László fejére és mindig kitalálnak valami újat, hogy jelét adják: ragaszkodnak a romániai magyarság elűzésének vágyához. Azonban a magyarság jó része megmarad Romániában. Sütő Andrást jelölték a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöki pozíciójára, de ő ezt nem fogadta el. Keserűen tapasztalta, fejtette ki, hogy levelét több helyen meghamisítva magyarázták. Azt próbálták elhitetni, hogy Sütő konfliktusba keveredett Csoóri Sándorral. Erről szó sincs, hangsúlyozta. /Győrffy László: Sütő András az indulatokról, az elvándorlásról és a félrehúzódásról. = Magyar Nemzet (Budapest), márc. 6./

1992. május 14.

Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta: "Én már régóta nem tudok úgy nézni a magyarokat, mint akik a határ egyik felén vagy a másik felén élnek, hogy kinti vagy benti magyarok, és a magyarságot a kultúra, a történelmi emlékezete, az érzelmek, a művészet miatt egységesnek tekintem?" "Nem tudom Sütő Andrást vagy Lászlóffy Aladárt egy másik kultúrához tartozónak tekinteni." Csoóri úgy látja, elkerülhetetlen lesz, hogy Romániában a magyarok autonómiát kapjanak. A költő szerint a "huszadik században nem föltétlenül egy bizonyos országrészhez kötődik a nemzet, a magyarság, hanem eszmékhez, gondolatokhoz, történelemhez, kultúrához, és nagyon az egyénhez" és "a személyiséggel azonos hazafiságot, a nemzethez tartozást nem lehet feladni senkinek sem itt, sem Erdélyben, sem Amerikában. Lesz egy olyan nemzetünk, amelyikre azt mondhatjuk, hogy hasonló lesz a görögökéhez, akik sosem éltek egy államban, nagyon sokféle városállamokban éltek, és mégis, ha utólag gondolunk rájuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a görögség klasszikus nemzet. Mi talán egy mozaiknemzetet tudunk megteremteni. De ehhez minden kockára szükség van. Mert hogyha egy mozaikból egy kocka is hiányzik, már baj van." /Zudor János: Beszélgetés Csoóri Sándorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

1992. május folyamán

Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztusban megrendezendő Magyarok III. Világtalálkozójának jelentőségéről írt. Feltette a kérdést: "vajon belenyugodhat-e a zöm, hogy lélekben, gondolkodásában hozzá tartozó részek továbbra is testvértelenül kallódjanak? Belenyugodhat-e abba, hogy a szétszóródás, mint a sors gonosz tékozlása, szó nélkül maradjon?" - "Attól, hogy testvérteket országhatárok választanak el egymástól - összetartozásuk még nyilvánvaló." /Csoóri Sándor: Történelmi főpróba. = Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz., átvéve a Magyar Fórumból (Budapest).

1992. július 26.

Petőfi Sándor halálának 143. évfordulójára emlékeztek Fehéregyházán /júl. 25./ és Segesváron /júl. 26/. A megemlékezésen részt vett Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Kányádi Sándor költő is. /Népszabadság, júl. 27./

1992. július 27.

Esterházy Péter kifejtette álláspontját a Magyar Nemzetben Magyarság az ezredfordulón című sorozatban: "Magyar vagyok. Mit érdekel engem a magyarság maga? - Mi a magyar? Nem érdekel, fütyülök rá. Ha valami nem érdekel, az az, hogy mi a magyar." - "Előbb van az én, azután a mi, s nem nárcizmusból, hanem mert én nélkül nincsen mi." - "Az elmúlt két évben szinte használhatatlanra zsolozmáztuk a magyar szavunkat." Esterházy sietett nevetségessé tenni Csoóri Sándor gondolatait. Dűlt betűkkel, kiemelten tette fel a kérdést: "Miként kell értenem, hogy magyarságtudatom tekintse példaként a görög városállamokat? /Minthogy mi is annyifelé vagyunk, Torontáltól Szabadkáig./ Görögországra tényleg érdemes gondolni. Süt a nap, és ott ring kultúránk bölcsője. De hát a görögök nem nagyon foglalkoztak görögségükkel..." - Esterházy szerint: "Szembe kell nézni néhány dologgal." "Például avval, hogy nincs népi irodalom, nem létezik, megszűnt, mert megszűntek a szociális föltételei, nincs parasztság, legföljebb mezőgazdasággal foglalkozók..." - /Esterházy Péter: A semmiről, a mindenről. = Magyar Nemzet, júl. 27./

1992. augusztus 6.

Nemrég Székelyudvarhely vendége volt Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, akit az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület hívott meg. Magyarországon az utóbbi két-háromszáz év minden fontos politikai gondolata az irodalomban született meg, mondta. Az irodalom, a nyelv összeköti a szétszakadt országrészeket. Számára az irodalom nagyon fontos, de "vannak olyan pillanatok, amikor az embernek be kell látnia, hogy netán még az irodalmat is abba lehet hagyni. Lehet, most ez lenne az én politikai feladatom: rendbehozni a szellemi életet." - "Egy mozaiknemzet minden kockája fontos. Ha egy is hiányzik, az egész nem ér semmit... Én megszüntettem már rég magamban a kinti és benti magyar fogalompárt. Tudom, hogy van, de az eszmém az, hogy nincs." Mindezt a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor mondta. /Oláh István: Csoóri Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1992. augusztus 17.

A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1992. augusztus 19.

aug. 19-21. Budapesten megrendezték a Magyarok III. Világkongresszusát. /Előzmény: a Magyarok I. Világkongresszusa (Budapest, 1929. aug. 22.), 746 résztvevő, közülük 365 külföldi magyar, 172 egyesület képviseletében. A megnyitó beszédet báró Perényi Zsigmond mondta el. A résztvevőket Horthy Miklós is fogadta. A kongresszuson létrehozták az állandó apparátust, amely megindította a nagyszabású gazdasági és kulturális szervező munkát. Magyarok II. Világkongresszusa: Budapest, 1938. A fő referátumot Kozma Miklós volt miniszter tartotta. A megjelent 679 magyart Imrédy Béla miniszterelnök is fogadta. A résztvevők megalakították a Magyarok Világszövetségét./ Ez volt az előzménye annak, hogy aug. 19-én Budapesten, a Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg a magyarság nagy találkozóját, a Magyarok III. Világkongresszusát. Csoóri Sándor megnyitójában hangsúlyozta: "Történt, ami történt, de együtt a család. Lélekben mindenképpen. S ez a család maga a nemzet." "A magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a föltámadásé. Nézzünk bárhova; létharcot folytat a magyarság Erdélyben, létharcot Szlovákiában, ugyanazt Kárpátalján és a Vajdaságban. Sőt legyünk komoran tárgyilagosak, azt folytat az anyaországban is." Csoóri a rossz megosztottságot említette, az egymásra kényszerített hatalmi harcot. "Az embernek egyre nagyobb kényszere támad kiáltani: Uraim, barátaim, a haza veszélyben van!" - Nehéz volt a találkozó létrehozása, sok volt a személyes csetepaté, de "a munka és az erkölcsi erőfeszítés nagy összehozó erő. Ezt bizonyították az előtalálkozók is, a tudósoké, a filozófusoké, a történészeké, az íróké, a vállalkozóké, az orvosoké, a fiataloké..." Csoóri Sándor emlékezetett arra, milyen érzelmi és politikai botrányt kavart a demokratikusan megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek a kijelentése, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. "Harminc-negyven év nemzetietlen, fojtogató légköre után nem ez volt a legtermészetesebb vallomás, amely egy magyar államférfiból kiszakadhatott?" - tett fel a kérdést. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ezután a hallgatóság nagy tapssal és felállással köszöntötte a mikrofonhoz lépő Antall József miniszterelnököt. A kormányfő reagált arra, hogy Csoóri Sándor felidézte a kormányprogramban említett kijelentését, amelyet azóta sem bánt meg és ehhez tartja magát. - A magyarságnak nincs szüksége íróasztaloknál kitalált eredetmondákra, a magyarság ősrégi összetartozási tudata mindig megvolt, "mi mással magyarázható, hogy a XIII. században nekivág Julianus barát, nemcsak az őshaza megkeresésére, hanem elveszett véreink megtalálására." Ezért "bárhogyan alakuljon is a történelem, számunkra egy eszmei Magna Hungáriába mindenki beletartozik, éljen bárhol, legyen bármilyen állampolgár, vallja magát a magyar nemzet tagjának, vagy érezzen kettős kötöttséget az óhaza és az újhaza iránt becsülettel és tisztességgel, de itthon mindig otthont találjon." A magyarság mindig befogadó nemzet volt. - A magyar kormányt az alkotmány kötelezi a haza határain túl élő magyarokért felelősséget vállalni és mindent megtenni azért, hogy tarthassák a kapcsolatot ezzel az országgal. - Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de ehhez az elvhez hozzátartozik, "hogy nem lehet az emberi jogokat kisebbségi jogok védelme nélkül elfogadni, és ne mondja senki azt, hogy a kisebbségi kérdés belügy." Politikai alapkövetelmény, "hogy a nemzetek és a nemzeti kisebbségek emberhez méltóan kell hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek nagyságrendjük, helyük szerint a kulturális autonómiától az önigazgatási autonómiáig terjed, vagy a személyi jogú autonómia elve alapján minden országban és mindenütt aszerint, hogy a körülmények és a magyarság heéyi képviselői ezt megkívánják." /Antall József beszéde: Pesti Hírlap, aug. 22./ Antall József beszéde utáni felszólalók: Ágoston András, a VMDK elnöke, Tőkés László püspök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Teller Ede, ezután következett a Magyar Ifjúsági Világszövetség megalakulásának bejelentése. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ebédszünet után Csoóri Sándor elnöke beszámolója következett. Illyés Gyula mondta, hogy a magyarság évszázadok alatt felgyűlt gondjai olyan súlyosak, hogy csak lángelméknek szabad vele foglalkozni. Jelenünkre nem ugyanúgy érvényes az illyési tétel? Mindenünnen megoldhatatlannak látszó gondok néznek vissza ránk. - Miért gyűlölködünk? Hát hol van egy hiteles ember, aki föláll: meguntuk, vége a viszálynak. - Egy családban elég egyetlen veszélyeztetett személy, hát még ha mindegyik az. - Jó lenne, a ha a magyar kisebbségek nem külön-külön kezdenének harcolni jogaikért, hanem együtt. - Idehaza leglátványosabban a politizáló elit bukott meg, amely "szinte programszerűen igyekezett a nemzetet kiábrándítani saját magából." Hatásuk a legláthatóbban a hangadó egyetemisták életeszményén látszik: "Nemzet és magyar hagyományok? Olyasmik a szemükben, mint a megmosolyogni való madárijesztők a dombokon." - Az emigrációban élők pozitív szerepét is kifejtette. - A hazától függőség sokakat kirekeszt a nemzetből. - Kell lenni valamilyen összehangoló erőnek, egy szövetségnek, amely naponta figyelmeztet, a zavarodottság óráiban látni kell egymást. - Miért nem szerveztek Nyugaton jól működő világszövetséget? Becsületsértő megnyilatkozások hangzottak el: hatalomra török stb. A tavalyi alapok ingatagok voltak, a januári, februári fagyok megrepedeztették. Ezt közhírré kellett volna tenni, de a vezetőség 90 %-a úgy döntött, hogy ezt ne tegyék meg. - Most elkezdhetik fölépíteni kalákában a világszövetséget, akár több központtal, minél több egyéni taggal. Csoóri Sándor kifejtette a mozaik-nemzetről való elképzelését. /A Világszövetség több száma hozta a beszédeket, összefoglalása: Magyar Nemzet, aug. 21./ "Darabokra hullt nemzetünk tört cserepeit rakosgatjuk" - állapította meg Tőkés László püspök beszédében. "Értetlenül hallgatjuk és méltósággal visszautasítjuk az egykori bűnös nemzetnek kikiáltott magyarságunk lelkiismeretét továbbra is megterhelni szándékozó azon vádaskodásokat és rágalmakat, melyek az ártó nacionalizmus bélyegét akarják újból ránk sütni." Az egységről beszélt, mondván "elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire, és nem fog össze." /Világszövetség, aug./

1992. augusztus 22.

Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1992. október 17.

A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ökumenikus nagygyűlést szervezett Budapesten. Tőkés László beszédet mondott, kifejtve, mennyi veszekedést tapasztal itt. Nem úgy viselkedik az anyaország, ahogy joggal elvárhatnánk tőle, mondta. - A résztvevők nyilatkozatban tiltakoztak Pálfy G. István és Chrudinák Alajos televíziós szereplésének felmentése ellen, és fölszólították a televízió elnökét, Hankiss Elmért, hogy döntését azonnal vonja vissza. A nyilatkozatot Tőkés László és Tempfli József püspökök, Paskai László bíboros, Csoóri Sándor és Szőcs Géza írta alá. /Új Magyarország, okt. 19./

1992. november 5.

Barabás István feltette a kérdést, miért fogadta teljes csendben a romániai magyar irodalomkritika Illyés Gyula 1977-78. évi naplójegyzeteinek megjelenését. E két év feljegyzései tartalmazzák az ellene indított bukaresti rágalomhadjárat történetét. 1977 karácsonyán jelent meg a Magyar Nemzetben Illyéstől a tiltakozó írás Válasz Herdernek és Adynak címmel. 1977-től kezdődően a Ceausescu-diktatúrában nem volt szabad leírni a költő nevét, kivételek csak a gyalázkodó pamfletek lehettek. A fordulat óta újra lehet írni Illyés Gyuláról, "de nem írunk." - állapította meg Barabás István. - Illyés naplójegyzeteiből kiderült, hogy az ő írásait is cenzúrázták, a Kádár János köréhez tartozó társaság /Rényi Péter, Ungvári Tamás, Pándi Pál/ pedig nacionalistának bélyegezte a költőt. Illyés Szellem és erőszak című tanulmánykötetét pedig betiltották. - Jelenleg már nem Rényi Péter és elvtársai támadják a költőt, hanem Beke Albert Van-e határ a diktatúra kiszolgálásában? címmel a Kapu folyóiratban /1991/7/ elítélte Illyés Gyula tevékenységét. Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, jelenleg a legnagyobb tekintélynek örvendő írópolitikus minden kapcsolatot megszakított a Kapu folyóirattal az Illyés Gyulát elítélő írás miatt. Brády Zoltán, a Kapu főszerkesztője azzal védekezett /1992/5/, hogy később leközölte az ellenvéleményeket is. /Barabás István: Tollal a tűzvonalban. Illyés Gyula születésének 90. évfordulójára. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 5./

1993. január 30.

Adrian Paunescu lapjában, a Vremeában Hajdu Győző dühödt kirohanását olvashatjuk a tévé magyar adása ellen. Már a címe is jellemző: Aici emisiunea UDMR a Televiziuni Romane /Itt az Román Televízió RMDSZ-adása/. A magyar adás az RMDSZ kiszolgálója, így "felháborítóan szélsőséges". Példa erre az RMDSZ brassói kongresszusának minden szereplője, elsősorban Markó Béla, Tőkés László, Csoóri Sándor és Éva Mária Barki, akik az "ördögi magyar irredentizmus hirdetői". Hajdu Győző minden rossz kútfejének az adás főszerkesztőjét, Boros Zoltánt tartja. Hajdu Győző Ceausescu rendszerének gátlástalan kiszolgálója volt, feljelentéseiben, jelentéseiben támadta a magyar írókat, támadta a marosvásárhelyi magyar színház nacionalizmusát. 1989 decemberében Hajdu Győző elmenekült Marosvásárhelyről, hónapokig rejtőzködött, majd Adrian Paunescu védőszárnyai alatt visszatért. Azóta a szélsőséges román lapokban közlik a romániai magyar értelmiségiek elleni kirohanásait. /Vremea (Bukarest), jan. 27. - ismertette: Barabás István: A paranoia édes álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./

1993. március 20.

Márc. 20-án Tordán ünnepélyesen megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSZ szervezésében zajlott az ünnepség. A romániai magyar egyházak vezetői mondtak beszédet az ökumenikus istentiszteleten. A tordai múzeumban az egyházi vezetőket, az RMDSZ-szenátorokat és képviselőket, Ion Ratiut, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjét a város alpolgármestere köszöntötte. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői. Ezután a helyi unitárius templomban tudományos szimpóziumon hangzottak el hazai és határon túli történészek előadásai. Benda Kálmán történész dolgozatát Dávid Gyula olvasta fel, előadást tartott Csetri Elek, Camil Muresan, Paul Philippi professzor, Poszgay Imre, Szabó Árpád teológiai professzor és Várkonyi Ágnes, a budapesti ELTE tanszékvezető professzora. /(bodolai): Egy szellemiséget érlelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1993. május 14.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. Az ápr. 27-én kelt és a Magyar Kurírban, a katolikus egyházi tájékoztatóban közzétett nyilatkozatban kifejtik az egyházi vezetők, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. /Pesti Hírlap, máj. 14./

1993. május 22.

A Hitel folyóirat szerkesztőgárdája mutatkozott be máj. 22-én Marosvásárhelyen, a Látó folyóirat irodalmi színpadán. Sütő András és Markó Béla, a Látó főszerkesztője volt a házigazda. Csoóri Sándor főszerkesztővel együtt eljött a Hitel szerkesztőinek többsége. Sütő András a találkozón Csoóri Sándorhoz intézett nyílt levelét olvasta föl, köszönetet mondva a Duna Tv létrehozásának kezdeményezéséért. /(Marosi Barna): Csoóri Sándor Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25., Hitel-est Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, máj. 24./ Sütő András levele: máj. 25-i jegyzet.

1993. május 25.

Sütő András Csoóri Sándorhoz írt nyílt levelében kiállt a Duna Tv mellett, köszönve annak beindítását. Aggodalomra ad okot a Duna Tv elleni rágalmazás, és főleg Csoóri Sándor személye elleni mocskolódás, fölháborító az irracionális gyűlölet. Kik lehetnek azok, akiknek ennyit ér a kisebbségi magyar nemzeti közösségek ügye? A magyar sajtóban olvasható olyan vélemény, hogy a szomszédos országokkal megromlott viszonyért a magyar kormány a felelős. Ezt a vélekedést Sütő András elutasítja. /Magyar Nemzet, máj. 25./

1993. június 5.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./

1993. június 26.

Budapesten, a Vigadóban jún. 28-án In memoriam Domokos Pál Péter címmel lesz emlékezés. A bevezetőt Csoóri Sándor mondja és a műsorban azok vesznek részt, akik szellemiségben közel álltak Domokos Pál Péterhez. Ferenczi Éva énekesnő a műsor fő szervezetője előadóként is közreműködik. Elmesélte, hogy apját még tanította Domokos Pál Péter Csíkban, ugyanis erdélyi származású a család. Ő is jól ismerte Domokos Pál Pétert. Fellép többek között Budai Ilona, Kóka Rozália, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc, Faragó Laura, mind Péter bácsi szellemiségének hordozói. Annak idején Domokos Pál Péter előadásain zsúfolásig megtelt az Egyetemi Színpad. Ő támogatta és segítette Lakatos Demeter csángó költő verseinek kiadását. /f. l.: In memoriam Domokos Pál Péter. = Új Magyarország, jún. 26./

1993. július 1.

Budapesten, a Vigadóban emlékeztek a moldvai csángók tudós kutatója, Domokos Pál Péter életművére. A zsúfolásig megtelt teremben nagy érdeklődést váltott ki a Novák Ferenc által rendezett műsor. Próza, ének, hangszeres muzsika, tánc fonódott egybe. Az első részben eredeti csángó előadók szólaltatták meg saját kultúrájukat. Beszélt Kallós Zoltán, mesét mondott Kóka Rozália, énekelt Budai Ilona, Sebestyén Márta, Faragó Laura, Sebő Ferenc és Ferencz Éva. Csoóri Sándor bevezetőjében felvázolta Domokos Pál Péter életútját. /Fábián László: Csángó kultúra ? magyar kultúra. = Új Magyarország, júl. 3./

1993. július 18.

Júl. 18-án ünnepélyes keretek között Szentegyházán megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medenci magyar pedagógusok szakmai továbbképzője. Mintegy ezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági pedagógus fogja Erdély különböző városaiban gyarapítani szakmai ismereteit és erősíteni magyarságtudatát. Több magyarországi egyetemi, főiskolai tanár is tart előadásokat. A megnyitón beszédet mondott többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, Sántha Pál, Hargita megyei tanácselnök, Töttösy Istvánné dr., a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Murvai László, a román Tanügyminisztérium osztályvezetője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Ivan Truter, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-332




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998