udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csokonai Vitéz Mihály

2001. július 13.

A Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ megyei turnéra indul Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című vígjátékával. Támogatást nyertek a budapesti Nemzeti Kulturális Alapnál a kiszállás fedezésére. Augusztusra és szeptember közepéig vannak már meghívásaik, szombat-vasárnapi kiszállásokat, fellépéseket is vállalnak, ha arra igény van. Van már meghívásunk más megyéből is. /(benedek): A nyári szünet alatt: Megyei turnéra készül a színház magyar társulata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./

2001. július 24.

Júl. 22-én Szatmárnémetiben a Harag György Társulat a Kölcsey Főkollégium udvarán mutatta be Csokonai Vitéz Mihály remekét: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című komédiáját. A társulat a következő hetekben számos települést felkeres az igazi vakációs produkcióval. /(Sike Lajos): Színházi bemutató a Kölcsey udvarán! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2002. április 3.

A 2001-es Hargita Kalendárium válogatást közölt Mirk László csángó versgyűjteményéből. A csíkszeredai magyartanár, néprajzkutató akkoriban elmondta, hogy hosszú évek során sikerült egybegyűjtenie a csángókról szóló, avagy rájuk utaló lírai alkotásokat. Újságkivágásokból, könyvoldalak fénymásolataiból álló vastag paksamétából válogatott csokornyi verset a kalendárium olvasói számára. Mirk László gyűjteménye megjelent Az ember ott a legfájóbb magyar /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda/címmel, Jékely Zoltán versének címét kölcsönözve. Az előszót Halász Péter írta. A könyv első részében ismeretlen csángó szerzők alkotásai, több évszázada lejegyzett népi alkotások, XIX. és XX. századi gyűjtésekből származó énekek, balladák szövegei, majd kortárs csángó költők ? Lakatos Demeter, Gábor Felicia, Duma-István András, Demse Márton ? versei olvashatók. /Sarány István: Az ember ott a legfájóbb magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./ Alcíme eligazító: Versek a csángómagyarokról. Az első jelentékeny költő, aki említést tesz a csángókról, a Moldvába szakadt magyarokról, Csokonai Vitéz Mihály, aki Marosvásárhelyi gondolatok című nagyívű költeményében említi fel sorsukat. Talán panaszdaloknak is nevezhetnénk a verseket: Csokonaitól Fazekas Mihályon át Kovács Istvánig és Vári Attiláig a magyar költők mindig is igyekeztek vállalni, felmutatni, közérthetővé tenni ezt a sorsot. /Bogdán László: Hallod-e, te sötét árnyék? - egy antológia margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

2002. május 29.

Első alkalommal rendezte meg a magyartanárok pedagógiai köre Aradon, a Jelen Házban a megyei prózamondók versenyét. Szántó Györgyről, a két világháború közötti időszakban hosszú ideig Aradon élt regényíróról, a Periszkop avantgárd folyóirat szerkesztőjéről nevezték el a versenyt. A verseny második részében a zsűri elnöke, Meleg Vilmos színművész lépett a pódiumra Csokonai Vitéz Mihály költeményeiből válogatott Vitéz Mihály ébresztése című összeállítással. /Puskel Péter: Szántó György megyei prózamondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

2003. január 23.

Jan. 22-én Görgey Gábor kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából Márai Sándor-díjakat és - első ízben - Csokonai Vitéz Mihályról elnevezett alkotói, illetve közösségi elismeréseket adott át az Iparművészeti Múzeumban. Márai Sándor-díjat kapott Bordás Győző újvidéki író, folyóirat-szerkesztő, kiadóvezető magas szintű prózájáért, szülőfalujáról írt trilógiájának első két kötetéért, Rakovszky Zsuzsa költő, műfordító és Szilágyi István Kolozsvárott élő Kossuth-díjas író, A kő hull apadó kútba és a Holló idő című regények szerzője. /Díjátadás a Magyar Kultúra Napján. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2003. április 5.

Hegyközszentmiklóson a magyar költészet napján, minden évben szavalóversenyt rendeznek több település diákjainak a részvételével. Idén a hegyközszentmiklósi Toldy Általános Iskolában ápr. 11-én rendezik meg az ez évi szavalóversenyt. A résztvevőknek kötelezően el kell szavalniuk egy verset valamelyik alábbi magyar költőtől: József Attila, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Babits Mihály, Weöres Sándor. /A költészet napja. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

2003. április 30.

Ápr. 26-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén sor került Végh Balázs Béla szatmárnémeti főiskolai tanár Kanonizáció a kisebbségi irodalomban című doktori értekezésének nyilvános megvédésére. Dr. Egyed Emese, a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékének vezető professzora ismertette a doktorandus pályáját. Végh Balázs Béla /sz. Börvely, 1953. márc. 3./ a BBTE magyar-német szakának elvégzése után tanított. 1999 óta a BBTE szatmárnémeti Tanítóképző és Angol Nyelv főiskolájának a tanára, 2002 óta adjunktusa. Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei és a Fél évszázad magyar költői (Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998) c. kötetek társszerkesztője. Kutatási területe a kisebbségi irodalom. Legjelentősebb tanulmányai: Irodalmi és stilisztikai tanulmányok (társszerző, Bukarest, 1984), A nyelvi interferenciáról (Korunk, 1990), Kortársunk Csokonai (Látó, 1992), Romániai német irodalom, avagy német irodalom Romániában (Régió, 1993), A "Színek és évek" nyolcvan éve (Látó, 1994), A kisebbségi kérdés (Korunk, 1994), A kisebbségi irodalom ma (Bécsi Napló, 1995), Kollektív esztétika - szabadságesztétika (Korunk, 1995), Kánonalkotás a húszas évek kisebbségi irodalmában (Erdélyi Múzeum, 1998). Végh Balázs Béla doktori dolgozatát a bizottság további három tagja - dr. Cs. Gyimesi Éva professzor asszony, dr. Horváth Andor, a tanszék docense, és dr. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Tudományegyetem Kortárs Irodalomtudományi Tanszékének a docense - szakvéleményezett. A bizottság távol lévő ötödik tagjának, dr. Tapodi Zsuzsának, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai bölcsészettudományi kara docensének az írásban eljuttatott szakvéleményéből dr. Egyed Emese olvasott fel. /Boros Ernő: Végh Balázs Béla az irodalomtudomány doktora lett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2003. október 14.

Aradon okt. 9-én megtartották az új évad első előadását a Kölcsey Egyesületben: Pávai Gyula tanár Csokonai Vitéz Mihály életéről beszélt a költő születésének 230. évfordulója közeledtével. A most indult évadban Mikes Sarolta Fazekas Mihályról tart előadást, Ruja Ildikó Berzsenyi Dánielről, Pávai Gyula Katona Józsefről és Vörösmarty Mihályról, Petőfi költészetének különböző területeit Rudolf Ágnes, Ruja Ildikó, Ujj Ágnes és Pávai Gyula mutatják be, Arany János munkásságát Piroska Katalin (Magyarország) ismerteti. /Benke Tímea: Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2003. november 20.

Nov. 17-én a bukaresti Petőfi Házban két rendezvényre került sor. Az est első felében Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát ismertette Reinhart Erzsébet egyetemi tanár. Az est második felében V. Szász Miklós István domborításainak kiállítására került sor, melyen bemutatták V . Szász Miklós Istvánnak saját műveiről készült fényképekkel illusztrált "Hétágú síp" című verskötetét is. /(Gáspár Hajnal): Este a bukaresti Petőfiben. Csokonai és Hétágú síp. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2003. december 18.

Aradon a helyi Tóth Árpád Irodalmi Kör ülésén Csokonai Vitéz Mihályra emlékeztek a költő születésének 230. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda előadásában Csokonai koráról, megpróbáltatásairól, anyagi nehézségeiről beszélt. /Regéczi Szabina Perle: Csokonai Vitéz Mihályra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2004. január 23.

Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. november 19.

Nov. 17-én Lippán a Művelődési Házban kettős rendezvényre gyűltek össze szép számban a helybeli magyarok. A megjelenteket Czernák Ferenc helybeli RMDSZ-elnök köszöntötte, majd elszavalta Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című költeményét. A továbbiakban bemutatta az RMDSZ Arad megyei listáinak két vezetőjét, Király Andrást és Cziszter Kálmánt. Király András ismertette az RMDSZ választási programját. Cziszter Kálmán szenátorjelölt a gazdasági felemelkedés lehetőségét emelte ki. A találkozó második részében sor került az olvasókör ülésére, amelyen Simon Luca óvónő Petőfi Sándor életét, forradalmi és szerelmi költészetét ismertette, majd Czernák Ferenc elszavalt néhányat a költő legszebb verseiből. /(Balta): Sikeres találkozó, olvasókör Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

2005. február 19.

Az Áprily-estek sorozat keretében Józsa Miklós irodalmár február 17-én a kétszáz éve elhunyt Csokonai Vitéz Mihály életművét méltatta a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Az előadást Bajusz Katalin óvónő felolvasásai fűszerezték. /T. A.: A legbujdosóbb Magyar. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2005. március 9.

A magyar közszolgálati televízió egyik utóbbi, Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulója alkalmából bemutatott műsorban röppent fel a hír: Szatmárnémetiben eddig ismeretlen Csokonai verset fedeztek fel. Stier Gyula, a Szatmár megyei könyvtár osztályvezetője bevezette az újságírót az intézmény azon részlegére, ahol a régi könyveket és kéziratokat őrzik. A miskolci egyetem két kutatója, Demeter Júlia és Pintér Zsuzsánna, akik az utóbbi években rendszeresebben megfordultak a könyvtárban, a múlt nyáron egy kézirásos füzetben több verset, köztük egy eddig ismeretlen, legalábbis általuk annak vélt Csokonai verset találtak. A verset még sehol nem közölték, mert a megyei könyvtár országos felügyelete egyelőre nem adott engedélyt, hogy a kéziratról másolatot készítsenek. Romániában hosszadalmas az ilyen engedélyek megszerzése. /(Sike Lajos): Csokonai és a román nemzet biztonsága?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2005. május 10.

Megjelent Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpátok Egyesület elnöke Emléktáblák, emlékművek Bihar megyében /Partiumi Füzetek 35. kötete, Nagyvárad/ című munkája. A Partiumi Műemlékvédő Bizottság 2000-ben kezdte el a megye műemlékeinek felmérését. Ennek eredményeként a kötet Bihar megye 52 helységéből 258 emlékhelyet mutat be. Nagyváradon 33 emléktábla van. Legutóbb a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán létesítettek emlékpanteont. Itt Fényes Eleknek, a magyar statisztika atyjának és a kommunizmus áldozatainak táblája áll. Néhány adalék a könyvből: Hegyközcsatárban emléktábla idézi föl Csokonai Vitéz Mihály legációját. Bihardiószegen Kossuth-szobor áll, valamint az álmosd-diószegi csata emléktáblája és emléksziklája. Bihar községben van Gáspár Sándor honvédtiszt emlékhelye. Belényes városban három kopjafa áll a Belényesi-medence mártírainak tiszteletére. Albison turulmadaras emlékmű és Irinyi József-emléktábla áll. Nagyszalontán 27 emlékhely várja a látogatókat. /F. T.: A könyv ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 10./

2005. december 16.

Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és József Attila emlékének szentelte idei, hagyományos év végi tárlatát Kolozsváron az Erdélyi Művészpedagógusok Egyesülete (EMME). Különleges műfaji, stílus- és művészi felfogásbeli változatosság jellemzi a kiállítást. /Kép és líra az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2006. március 4.

Életének 76. évében elhunyt Major-Zala Lajos költő /sz. Kislakos, 1930/, 1949 óta élt Svájcban. Tanulmányait a Fribourgi Egyetemen, illetve a párizsi Sorbonne-on folytatta francia és német irodalom, valamint gyógypedagógia szakokon. Nevéhez fűződik a hévízi Csokonai-napok megalapítása és szervezése, alapító tagja az Asztaltársaságból egyesületté alakult Csokonai Vitéz Mihály Művészeti Társaságnak. Magyar nyelven először „Ötödik síp” című verseskötete jelent meg 1967-ben, utolsó Magyarországon megjelent kötetei 1999-ben az „Elveszett győzelem” című naplóregény, illetve 2000-ben a „Hogy hívnak, ember?” című verseskötete volt. /Elhunyt Major-Zala Lajos költő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2006. július 22.

Évente két egyhetes tábornak ad otthont Mákófalva. Az első hétre meghirdetett gyerektáborban 16-17 éves fiatalok vettek részt. Mákófalván az 1800-as évektől a II. világháborúig bútorfestő iskola működött Csákány Károly és fia, Sámuel vezetésével, mesélte Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, a bútorfestő műhely vezetője. A fafaragást a zsoboki Gál Potyó István oktatta. A felnőtt tábornak csak magyarországi résztvevői voltak. A tábor záróünnepségén a mákófalvi színjátszó csoport adta elő Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné és a két szeleburdiak című művét. /Dézsi Ildikó: Népművészeti tábor Mákófalván – negyedszer. Mindent a mákói bútorfestésről és kalotaszegi fafaragásról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2006. augusztus 12.

Székely Szabó Zoltán szerkesztésében megjelent a bécsi Europa-Club 13. évkönyve Közszolgálatban címmel. A kötet törzsanyagát Teleki Pál emlékezete és a Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulójára szervezett előadóműsor anyaga alkotja. A Teleki-tanulmányok szerzői: Bakos István (Teleki Pál, a nemzetnevelő államférfi élete és utóélete) és dr. Kubassek János (Teleki Pál, a földrajztudós). Ezeket a műveket az teszi izgalmassá, hogy Teleki Pál Budapestről való száműzetésének eredményeként, miután a magyar fővárosból kitiltott szobrát csak Balatonbogláron lehetett felállítani, Bécsben kell a 20. század egyik legjelentősebb magyar személyiségének érdemeiről szólni, írta Sylvester Lajos. Kubassek János Teleki Pált, a tudóst a politikai földrajz nemzetközileg is jelentős művelőjét idézi, aki az első világháborút lezáró párizsi béketárgyalások bebizonyította a Kárpát-medence földrajzi, vízrajzi egységét, nemzetiségeinek egymásra utaltságát, ,,hiszen Európa szívében a Kárpátok koszorújától övezett Magyarország olyan táj, amelynek megbontása ezernyi új keletű problémát zúdíthat az ott élő emberekre”. Teleki Pál elkészíttette európai hírű ,,vörös térképét”, amelynek fő érdeme, hogy ,,a nemzetiségeket úgy ábrázolta, hogy azok arányban voltak az általuk lakott területekkel és a nemzetiségek lélekszámával”. A román térképek ugyanis félrevezető ábrázolásokat közöltek. A ritkán lakott hegyvidéki területeket túlsúlyban lévő nemzetiségi területekként tüntették fel, s így a sűrűbben lakott magyar települések kis foltokká zsugorodtak a nagy román népességi tengerhez képest. Teleki térképe reálisan ábrázolta a nemzetiségi arányokat, térképének és tanulmányainak döntő szerepük volt az első és a második bécsi döntés előkészítésében, amely a túlsúlyban magyarok által lakott területek visszacsatolásával enyhítette a magyarság trianoni traumáját. Bakos István Teleki Pált a 20. század nemzetnevelő államférfijaként mutatta be, akinek emberi jellemvonásai, szellemisége a korabeli magyar társadalomra rendkívüli hatással volt, s akit ,,a liberál-bolsevik politikai erők által generált médiahadjárat következtében” mélyen megalázva mellőznek hazájában, amelynek becsületéért és tisztességéért életét áldozta. Bakos ízekre szedte a Teleki ellen felhozott vádakat, és J. F. Montgomery, az egykori magyarországi amerikai nagykövet szavait idézi: ,,Magyarországon a zsidók biztonsága nagymértékben annak volt köszönhető, hogy milyen törvényeket hoztak korlátozásukra. Ezek a törvények ugyanis azt a látszatot keltették, hogy Magyarország eleget tesz a zsarnok követeléseinek, de valójában ezeknek a törvényeknek a segítségével tudott fennmaradni mint menedéket nyújtó oázis. Ha megtagadta volna, hogy bármilyen törvényt is hozzon a zsidók ellen, a zsidók tényleges biztonságának időszaka kétségtelenül sokkal gyorsabban véget ért volna, mint a valóságban”. A szerző Teleki Pál érdemei melletti érvelésébe bevonja a külföldi, elsősorban a lengyel értékeléseket, akik saját hősüknek tekintik, s akik, a mai Magyarország örök szégyenére, azt is felajánlották, hogy ha nem kell a Teleki-szobor Budapestnek, akkor menekítsék lengyel földre azt. Az ,,Europa-Club évkönyvének Teleki-tanulmányai becses módon egészítik ki A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada című, ugyancsak Bakos István által összeállított kötet (Püski Kiadó, 2005) Teleki Pál-tanulmányát. /Sylvester Lajos: Egy magyar évkönyv Európában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./

2007. május 17.

A Hargita megyei Vöröskereszt csíkszeredai székhelyén működő Generációk Klubja szervezői március 28-án indult tevékenységük számos megvalósításról tudnak beszámolni. A minden korosztálynak nyitott klubban többek között elsősegélynyújtásról szóló előadást és amatőr színjátszókört is szerveznek. Az utóbbi legfrissebb előadásával, Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című bohózatával éppen vidéki turnéra készülnek. Zsigmond Éva, a Vöröskereszt kirendeltségének igazgatója elmondta, kiváltképpen oda szeretnének elmenni, ahová hivatásos színházak ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el. Ugyanebben az épületben működik az ugyancsak hozzájuk tartozó Ifjúsági Klub is. A Generációs Klub felszerelését (varrógépeket, tévét, számítógépet, bútorzatot) a Karmel International hollandiai székhelyű nemzetközi segélyszervezet biztosította, a gépeket az Ifjúsági Klub fiataljai önkéntes munkával szerelték fel. /Málnási Levente: Összehozzák a nemzedékeket. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2008. november 7.

A Mákófalvi Színjátszócsoport és az asszonykórus az október 14-én nyílt, Virágos Kalotaszeg elnevezésű kiállítás megnyitójának díszvendégeként érkezett Budapestre. Felléptek a Várban található Magyar Kultúra Alapítvány épületében. A kiállítás a lehető legátfogóbb képet akarta bemutatni hét művész munkáin keresztül. Mindehhez hozzájárult egy gyermekrajzpályázat, melyre több mint négyszáz alkotás érkezett az ország minden részéből. Az ünnepség fő attrakciója a mákófalvi színjátszók Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadása volt. /Osváth Diana: Virágos Kalotaszeg Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2009. január 20.

Néhány városban már kezdetét vette a magyar kultúra napjának megünneplése. A határokon átívelő kulturális rendezvények január 22-én tetőződnek. Székelyudvarhelyen január 19-én a magyar kultúra napja alkalmából négy napos rendezvénysorozat vette kezdetét. Buzogány Árpád szervező elmondta: jelenlegi formájában hat éve szervezik ezt az ünnepségsorozatot. Történelmünk képei madártávlatból címmel szemelvényeket mutattak be a Haáz Rezső Múzeum időszakos kiállítótermében az európai és magyarországi régészeti légifotózás történetéből. Január 20-án a Démonok és asszonyok című képzőművészeti kiállítás nyílik Incze Ferenc munkáiból a Haáz Rezső Múzeum képtárában. Az Udvarhelyszéki Cimborák rendez kiállítást gyermekek alkotásaiból a Művelődési Ház előcsarnokában, este az Udvarhelyi Néptáncműhely mutatja be Regősök című előadását. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Communitas Alapítvány január 21-én rendez ünnepi hangversenyt Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A kincses városban az Interkulturali-THÉ Műhely, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervez a fiatalságról szóló napot január 22-én. Sepsiszentgyörgyön előadásra, valamint az azt követő koncertre várják az érdeklődőket a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe. Csíkszeredában az ünnepséget január 22-én és 23-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi. A Csíki Székely Múzeumban a kulturális központ 16. fotótáborának anyagát bemutató kiállítás nyílik, bemutatják a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész albumát is. Szatmárcsekén is rendezvénnyel kezdődött a magyar kultúra napja országos rendezvénysorozata Magyarországon. /Bágyi Bencze Jakab, Darvas: A Magyar Kultúra Napja(i). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ A román kultúra napja és a magyar kultúra napja között csupán egy hét különbség van – az előbbit január 15-én, utóbbit 22-én ünneplik –, ezért a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja és a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub szervezésében immár harmadik alkalommal ünneplik ezt közös kiállítással a román és a magyar alkotók. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő. A képeket négy helyen állítják ki: a nagyváradi Foto Art Galériában, a Budapesti Román Kulturális Intézetben, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Csíkszeredában fellép a Sebő Együttes, a Kájoni János Megyei Könyvtárban pedig magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat mutatnak be. Gyergyószentmiklóson Beder Ilona Lélekföld című könyvét mutatják be, a szerző munkásságát és a könyvet Rokaly József nyugdíjas történelemtanár méltatja, majd a színházteremben átadják a Gyergyói Magyar Kultúráért kitüntetést. A kolozsvári rendezvénysorozatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán Egyed Emese nyitja meg, majd Aha, die Ungarn címmel magyarokról szóló német nyelvű anekdotákat adnak elő a német tanszék tanárai és diákjai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában két budapesti szakember, Simoncsics Péter nyelvész Teátrista teátrum nélkül avagy Csokonai Vitéz Mihály ’fekete komédiája’, a Karnyóné és a két szeleburdiak címmel, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig Kosztolányi Dezső kórházi jegyzetei címmel tart előadást. A Farkas utcai Egyetemiek házában magyar népballadákat, egy Andersen-mesefeldolgozást kórusműveket és Chopin f-moll fantáziáját hallgathatják meg az érdeklődők. Marosvásárhelyen a debreceni Déri Múzeum Múltunk a kutak tükrében című vendégtárlatát nyitják meg. Január 22-én a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorát mutatja be, majd Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát láthatja a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Boér Ferenc színművész Ady-estjével tiszteleg az évforduló előtt. 2001 óta közösen ünnepli a magyar kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu. Magyar Nobel-díjasokról tart előadást Palló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese Sepsiszentgyörgyön, majd Bartók- és Brahms-művekkel lép fel a marosvásárhelyi Tiberius kvartett. Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében rendezvénysorozattal emlékeztek a Himnusz születésének évfordulójára. /Rendezvények a Hymnus születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. február 10.

A havadi Vadburusnyán Hagyományőrző Egylet február 14-én farsangi bált rendez, amelyen előadják Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, avagy a dámák diadala a farsangon című vígeposzát. /Farsangi bálok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2009. március 25.

A Somogy megyei Csurgón idén jubileumi konferenciát tartottak, tizenötödik alkalommal hívták versenyre a Kárpát-medence református iskoláinak tanulóit. A Református Középiskolák Természettudományos Diákkonferenciáját eredetileg Kunszentmiklóson álmodta meg Szabó Sándor biológus igazgató, majd, amikor elvállalta a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium vezetését, a verseny is helyszínt váltott. A rendezvényre az évek során erdélyi diákok is beneveztek, és becsületesen helytálltak. A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjainak ez jelentette az ugródeszkát más konferenciák felé, az itt elért eredmények garantálták a későbbi sikereket. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium öt diákja indult útnak március 19-én Csurgóra. Tizenegy iskola diákjai három szekcióban mutatták be kiselőadásaikat. A nagyenyedi diákok a házigazdákkal holtversenyben elsők lettek. /Dvorácsek Ágoston: A tudomány és a hit harmóniája. Református diákkonferencia Csurgón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2009. május 25.

Összművészeti fesztiválnak adott otthont május 22-én Kolozsváron a Heltai Vendégház. A |KOMM|MAC|CAM|, azaz a Kortárs Művészeti Modul az első olyan kolozsvári rendezvény, amely különböző műfajban alkotó kortárs művészek munkáit vonultatja fel egy fesztiválon. Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné című komédiáját vetítették. Kovács Ildikó 1976-os rendezése kilencvenkilenc előadást ért meg Erdély-szerte: sikerét legnagyobb részt Kovács Ildikó rendezői bravúrjának, a drámai színház és bábszínház összeházasításának köszönhette. A vetítést követően Balló Zsuzsával, az egykori előadásban szereplő bábművésszel beszélgethettek a nézők. Öt fiatal, Bán Attila, Ferenczy Botond, Starmüller Géza, Szabó András és Török Tihamér különböző műfajú, a kor világméretű problémáira groteszk humorral reflektáló képzőművészeti munkáiból összeállított kiállítást nyitottak meg a szervezők, ahol látható volt Szabó Attila Az élet értelme című performansza is. Az irodalmat ezúttal a Korunk fiatal szerzői képviselték a kulturális majálison. /R. Kiss Kornélia: Sikerrel zajlott az első kulturális majális. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

2009. december 9.

Csokonai Vitéz Mihály 1799-ben írt Cultura című vígjátékát olvassák fel a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei, akik ezzel elérkeztek az október végén indított Klasszikus magyar drámasorozat második bemutatójához. A felolvasószínház első alkalommal október 28-án mutatta be Balassi Bálint Szép magyar komédia című művét. /Sipos M. Zoltán: Drámák mindenkinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998