udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csomós Attila

1997. január 11.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete 1996 decemberének végén tartotta meg közgyűlését. Máthé László mérnök, az RMGE egyik alelnöke, a szervezet megyei titkára mérlegelte tavalyi tevékenységüket. A szervezet az elmúlt évben végre saját tulajdonú székházba költözött. Az RMGE Maros megyei szervezete az élvonalban van taglétszám tekintetében. Harminc gazdakör működik a megyében, 1500 taggal. Nyolc kft. és nyolc mezőgazdasági társulás is RMGE tagdíjat fizet. Elindították a gazdakörök havi találkozóját. Beindították a gazdaboltokat, székházukban is van egy gazdabolt. Az RMGE segíti a szakmai oktatás szervezését is. Csomós Attila, megyei RMGE-elnök elmondta, hogy az idei évre programfüzetet állítottak össze. Támogatókat szeretnének bevonni az oktatás anyagi alapjainak bővítésére. Önsegélyező pénztárat szeretnének létrehozni, hogy gép vagy jóminőségű vetőmag vásárlásának támogatására gyorssegélyeket tudjanak folyósítani. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

1997. január 29.

Jan. 30-án Dinu Gavrilescu élelmiszeripari miniszter és államtitkára, Kovács Adorján fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ küldöttségét. A megbeszélésen az RMGE-t dr. Csávossy György országos elnök, Csomós Attila gazdasági alelnök és Sebestyén Csaba ügyvezető alelnök képviselte. Elemezték a mezőgazdaság helyzetét. A miniszter kifejtette, hogy a civil társadalmi szerveződések és az érdekvédelmi képviseletek rövid időn belül fontos tényezői lesznek az átalakuló gazdasági rendszernek. /A szaktárca vezetői fogadták az RMGE-küldöttséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2001. január 15.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete január 12-én este vitafórumot tartott a Maros megyei Szentanna községhez tartozó Udvarfalván. A fórumon kiderült, a mezőgazdaság számára nyújtott állami támogatás nem elegendő, így a gazdák főként saját erejükre, vannak utalva. Náznán Jenő, a Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója ismertette azokat az állami támogatási formákat, amelyeket a magántermelők igénybe vehetnek. Csomós Attila mérnök, az RMGE elnöke elmondta, az egyesület elnyert egy 219 ezer eurós pályázatot, ebből többek között számítógépes informatikai rendszert kívánnak létrehozni Erdélyben, hogy a tagszervezetek idejében értesülhessenek a különböző tájegységeken létező árakról, a termesztéssel-tenyésztéssel-eladással-vásárlással kapcsolatos legfontosabb információkról. Dr. Tamás Lajos mérnök arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az RMGE bármikor ingyen a gazdák rendelkezésére áll szaktanácsok tekintetében. /Bakó Zoltán: Anyagi segítség is szükséges. Ülésezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2001. január 15.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete január 12-én este vitafórumot tartott a Maros megyei Szentanna községhez tartozó Udvarfalván. A fórumon kiderült, a mezőgazdaság számára nyújtott állami támogatás nem elegendő, így a gazdák főként saját erejükre, vannak utalva. Náznán Jenő, a Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója ismertette azokat az állami támogatási formákat, amelyeket a magántermelők igénybe vehetnek. Csomós Attila mérnök, az RMGE elnöke elmondta, az egyesület elnyert egy 219 ezer eurós pályázatot, ebből többek között számítógépes informatikai rendszert kívánnak létrehozni Erdélyben, hogy a tagszervezetek idejében értesülhessenek a különböző tájegységeken létező árakról, a termesztéssel-tenyésztéssel-eladással-vásárlással kapcsolatos legfontosabb információkról. Dr. Tamás Lajos mérnök arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az RMGE bármikor ingyen a gazdák rendelkezésére áll szaktanácsok tekintetében. /Bakó Zoltán: Anyagi segítség is szükséges. Ülésezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2001. március 10.

1996-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökségi ülésén Csomós Attila akkor még országos alelnök és Máthé László megyei elnök - székházat akartak létrehozni, és erre pályázatot nyújtottak be. Magyarországi segítséggel házat vásároltak Marosvásárhelyen. Itt kezdődtek el az ezüstkalászos téli tanfolyamok és a traktoros tanfolyamok. 40 működő gazdakört sikerült kialakítani Maros megyében: több, mint 2000 RMGE-taggal büszkélkedhetett az országban legsikeresebben működő RMGE-szervezet. Ellenségeskedés kezdődött: Arad megyében összehívták az RMGE kisiratosi küldöttgyűlést, ahova előre telefonált a legfelsőbb vezetés: "Csomóst nem szabad megválasztani országos elnöknek, van nála jobb". Ezzel megpecsételődött a Marosvásárhelyre megálmodott országos RMGE-központ sorsa. - A Kolozs megyei gazdákat a kolozsvári országos székházból kizárták, az Erdélyi Gazdából magánlapot csináltak, a szervezet vagyonát magáncélokra használják... A Maros megyei tagság azonnal megerősítette Csomós Attilát a megyei szervezet elnöki tisztségében. Csomós Attila felkereste a világhírű paprikakutató szakembert, dr. Somogyi Györgyöt. Szakmai tanácsot kért, majd meghívták erdélyi látogatásra. Hamarosan megállapodás született, és ennek értelmében a Nyárád menti 1500 hektáron termelt paprikát magyarországi gyógyszergyár vásárolta meg. Egyik kapcsolat hozta a másikat. Csomós Attila újra előállt tervével: országos oktatási központ és országos információs hálózat létrehozásának megvalósítása. A szegedi Progres Alapítvány és a Maros megye Romániai Gazdák Egyesülete a Phare Partnerség Program keretében megpályázta az oktatási központhoz szükséges pénzösszeget. A pályázat nyerte el a jóváhagyást. Építkezni kezdtek, az épület befedése még 2000. dec. 31. előtt megtörtént, ezzel megkezdhették az oktatást. A jelentkezők menedzsment, pénzügyi, marketing és falusi vendéglátói ismeretből kaptak oktatói kiképzést. Az elméleti tanulmányok után magyarországi tanulmányútra mentek A képzés befejeztével az oktatók a román állam által kibocsátott diplomát vehették kézhez. Az itt képzést nyert előadók tudásukat tovább adhatták a gazdáknak. Az első tanévben 100 farmergazdasági, élelmiszer-feldolgozó és falusi turizmussal foglalkozó mezőgazdasági termelő, vállalkozó alkotta a kiképzettek csoportját. A felnőttképzés hosszú távon megteremthető. Az oktatási központ létrehozásával egyidőben 5 regionális központot létesítettek információs és oktatási céllal. Kovásznáról Arad megyéig számítógépekkel ellátott megyei irodákon keresztül biztosított az információáramlás. A Maros megyei oktatási központ Erdély-érdekeltségűvé bővült. Újabb Phare-pályázatukat 2001. januárjában már beiktatták Brüsszelben. Könyvtárra, szakfolyóiratokra, rengeteg oktatási eszközre van szükség. Az építkezést be kell fejezni. /Horváth Arany: Országos gazdaoktatási központ létesült A balsors ellenfele a teremtés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2001. április 13.

A Kárpát-medencében is arra kell sarkallni a kormányokat, hogy a legszélesebb módon támogassák a vidék felemelkedését! - mondta dr. Csáki Csaba, a Falusi Vendéglátók Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke a budapesti Európa Akadémia napokban Gyulán megtartott nemzetközi eurorégiós konferenciáján. Külön hangsúlyozta, hogy Erdély sokat vesztett azzal, hogy nem alakulhattak korábban ki a falusi vendéglátás különböző formái, amit elsősorban az akadályozott, hogy a rendszerváltás előtt egyenesen tiltották a szállásadást. A marosvásárhelyi Csomós Attila, az RMGE elnöke, annak az igénynek adott hangot, hogy az anyaországnak jobban kellene támogatnia az erdélyi gazdák kijutását a különböző szakkiállításokra és vásárokra. Bónis Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője válaszában az erdélyi szászok példájára hivatkozott. Ők kezdik megtanulni, hogy bármilyen kevesen vannak, szövetkezniük kell, alapítványt kell létrehozniuk, s akkor könnyebben jutnak németországi támogatásokhoz. A kisrégiók, a határ menti övezetek, vidékek felzárkóztatásának meggyorsítását többen szorgalmazták. Akadályt jelent a határátkelők hiánya. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő javaslatára a konferencia dokumentumaiba külön bekerült: a jelenlévők kérik a román és a magyar kormányt, hogy tárgyalják újra a Magyarországról átvezető autópálya nyomvonalát, amit úgy kell kialakítani, hogy Kolozsvár és a Székelyföld érintésével szelje át a Kárpátokat. Különben fontos magyarok, illetve magyarok által is lakott vidékeket zárnak ki a fejlődésből. /Sike Lajos: Felértékelődött a vidék! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2002. március 4.

Erdélyi és anyaországi szakemberek cseréltek tapasztalatot Kolozsváron a népfőiskolai börzén, amely márc. 1-jén dr. Egyed Ákos megnyitójával kezdődött. Az Egészséges életmód, életminőség-javítás, szociális gondok csoport vezetője és vitaindítója, dr. Ábrám Zoltán kifejezte elégedettségét, amiért a résztvevők közös nevezőre jutottak abban, hogy nemcsak megelőzésre kell hangsúlyt fordítani, hanem életreform-folyamatot kell elindítani. Egri István, a Vállalkozás, gazdaság munkacsoport részéről figyelmeztette a jelenlévőket, hogy mára a nagyobb cégek is foglalkoznak felnőttoktatással. A Mezőgazdaság, falufejlesztés témában Csomós Attila jó információs hálózat kialakításának a szükségességét hangsúlyozta. Balla Zoltán, a Közösségfejlesztés, állampolgári ismeretek munkacsoport vezetője egy sor hiányosságot sorolt fel és azok megoldási lehetőségeit. A szakoktatással foglalkozó csoportból Papp Sándor sajnálatát fejezte ki, amiért Romániában nincs országos nyilvántartás és igazi törvényes keret a népfőiskolás-felnőttképzéses programokhoz. Borzási Mária az Általános műveltség munkacsoport abbéli reményét fejezte ki, hogy be lehet pótolni mindazt, amit a számítógépek és a modern médiák terén elmulasztottunk. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára reagált a feltett kérdésekre, és megelégedését fejezte ki e kétnapos megfeszített munka sikeréért. Hamarosan elkerülhetetlenné válik a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság jogi személyként való bejegyzése, illetve a konkrét törvényjavaslat benyújtása. /Jakab-Benke Nándor: "Élethosszig tartó tanulás." Véget ért az erdélyi Népfőiskola-börze. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2002. március 19.

Készül az erdélyi magyar érdekeltségű falusi ingatlanok listája, tájékoztatott Csomós Attila, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Maros megyei szervezetének elnöke. Az Új Kézfogás Közalapítvány és az RMGE országos vezetősége indította ezt a felmérést annak érdekében, hogy megvizsgálják: jelenleg azoknak a községeknek, falvaknak a területén, ahol tömbmagyarság él, de nemcsak ott, hanem szórványban is - milyen a földterületek kihasználása. Tudni kellene - az adatok ismeretében -, hogy mi a teendő: iskolát kell indítani vagy gazdálkodni kell tanítani az embereket? Budapesten, május végén kárpát-medencei ingatlanbörze is lesz. Ennek az a célja, hogy újra benépesüljenek a most kihasználatlan régi gazdasági épületek. Jó lenne falura befektetőket csalogatni. Máthé László, az RMGE Maros megyei szervezetének alelnöke közölte: a parlagon heverő földek felmérését már korábban megkezdték. - A birtoklevelek kiadása azért késlekedik, mert a magyaroknak nem akarják visszaadni a földeket. Maros megyében is a magyar lakta vidéken van nagy lemaradás. Az 1991/ 1-es törvény szerint azokat is földhöz juttatták, akiknek nem járt semmi, mert a kollektivizálás előtt nem volt földjük. E bevándorlók, leginkább a romák, akik a legjobb földekből kaptak. Ezekkel kapcsolatban rengeteg vita van. /Máthé Éva: RMGE- felmérés. A budapesti ingatlanbörzére készülnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2003. március 3.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete és a hármasfalusi Gazdakör március 1-jén fórumot szervezett A gazdakörök szerepe a mezőgazdaság átalakításában címmel. A rendezvényen a megye 33 gazdakörének vezetői, képviselői vettek részt. Sikeres tapasztalatcsere zajlott Hármasfaluban előadást tartott többek között dr. Kelemen Atilla, Makkai Gergely RMDSZ-képviselő, Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese és Csomós Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. /(kilyén a.): Gazdaköri fórum Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

2003. július 10.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének marosvásárhelyi oktatási központjában tanácskozás zajlott a népfőiskolai tevékenység felelevenítéséről, amelyen részt vett többek között Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke, dr. Ábrám Zoltán és Csomós Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. Dáné Tibor Kálmán levonta a következtetést: a folyamatos felnőttképzésre nagy szükség van, de azt a gazdák többsége nem igényli. Sok az olyan képzés, amely nagyon sok pénzt igényel. Nagyon drágák a számítástechnikai, menedzsmenti, könyvelési továbbképzési tanfolyamok megszervezése. A gond az, hogy ha be is indul egy tanfolyam, kevesen iratkoznak be, az érdekeltek nem képesek fizetni a tandíjat. Ma mindenki, megpróbál kis fizetésért is dolgozni, túlórázni, ezután sajnos már nem marad energiája, ideje, hogy továbbképezze magát. Úgy tűnik, hogy Kárpát-medence-szerte a népfőiskolák tevékenységének beindítására és támogatására a pénzforrások kezdenek megnyílni. /Kilyén Attila: A népfőiskola. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

2003. július 21.

Az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/ és a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között együttműködési megállapodás jött létre, amelyet Sebestyén Csaba elnök és dr. Németh Imre miniszter írt alá júl. 8-án. Kilenc pontban fogalmazták meg az együttműködés céljait, azok megvalósításának módozatait. A felek közötti együttműködés többek között a mezőgazdasági szakoktatásra és képzésre, a szaktanácsadó-hálózat kiépítésére és működtetésére, közös gazdasági programok megvalósítására, az agrár- és élelemiszer-gazdaság képviselői közötti szakmai kapcsolatok felvételének elősegítésére, a műszaki-tudományos és termelési együttműködések fellendítéséhez szükséges kölcsönös információnyújtásra és a két ország családi gazdaságai és azok szakmai szervezetei közötti partnerkapcsolatok kialakításának elősegítésére terjed ki. Júl. 20-án Marosvásárhelyen, az RMGE székházában keretszerződésnek is nevezett együttműködési megállapodás kapcsán megbeszélésre került sor, amelyen részt vett dr. Solymosi József, a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri főtanácsadója, dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő, Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Máthé László, az RMGE országos alelnöke, Csomós Attila és az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. Dr. Solymosi József kifejtette: a minisztériumnak megvannak a lehetőségei, hogy továbbra is támogassa az RMGE tevékenységét, főleg a szakoktatás fejlesztését, és támogatni fogja az RMGE részvételét a Magyarországon szervezett kiállításokon. /Erdélyi körúton a magyar agrár- főtanácsadó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

2004. június 10.

A rendszerváltás után eltelt tizenöt év alatt nem sikerült elérni, hogy színvonalas magyar tannyelvű mezőgazdasági, vidékfejlesztési, mezőgépészeti és erdészeti oktatás induljon magyar nyelven Maros megye egyik jó hírű középiskolájában. 1955-ben megszűnt a középfokú mezőgazdasági iskola. 1962-ben pártrendeletre felszámolták a tangazdaságot. Az elsorvasztott és felszámolt magyar iskolaszerkezetet nem sikerült felújítani. A 2003/2004-es iskolai évben volt ugyan egy próbálkozás, a Marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpontban beindítottak egy magyar osztályt. Az iskola már nem tudta biztosítani a megfelelő oktatószemélyzetet sem, ezért idén már nem is próbálkoznak, mindössze Mezőbándon indul egy növénytermesztési szakosztály magyar nyelven. Nánzán Jenő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgató-helyettese szerint a középfokú végzetteknek csak kis százaléka helyezkedik el a termelésben. Az oktatást sürgősen meg kell reformálni. Csomóss Attila, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének elnöke sem derűlátó. /Bodolai Gyöngyi: Lekéstük ezt a vonatot is? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

2004. december 7.

Idén négy marosvásárhelyi (vagy innen elszármazott) jeles személyt tüntetett ki az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Csomóss Attila az erdélyi magyar gazdák európai színvonalú szakmai képzéséért kapott Balázs Ferenc-díjat, Sebestyén Spielmann Mihály a Teleki Téka régi könyvállománya feltárásáért részesült Monoki István-díjban. Szentgyörgyi István-díjat adományoztak Elekes Botondnak, a minőségteremtő erdélyi magyar színjátszás támogatásáért és Bánffy Miklós-díjjal tüntették ki Kárp Györgyöt, a Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának színművészét, aligazgatóját, több évtizedes színházi tevékenységéért. /EMKE-díjak – 2004. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

2005. március 1.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 2000-ben kilépett az országos gazdatömörülésből és RMGE-Maros néven hozott létre jogi személyiségű független, önálló szervezetet. A múlt évben, december 27-én Hármasfaluban a gazdaköri elnökök közgyűlésén született a határozat, miszerint az RMGE-Maros név helyett felveszik az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az EGE február 28-án tartotta közgyűlését. Csomós Attila, az RMGE-Maros elnöke elmondta, 1094 tagdíjat fizető tagja van megyében, összesen 32 jogi személyiséggel és azzal nem rendelkező gazdakörök tagjai. Ezenkívül társult tagok a holtmarosi Transsylvania Szarvasmarha-tenyésztők, a Mezőmadarasi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, s a Hármasfalusi Méhészegyesület is. Az EGE számos nemzetközi kiállításon vett részt. Megválasztották a vezetőséget. Elnök Csomós Attila, elnökségi tagok: Berekméri Sándor, dr. Bocz István, Fazakas Miklós, Biró Csaba, Nemes József, Nyárádi István. /(kilyén): Erdélyi Gazdasági Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2005. március 3.

Öt éve folyik a vita az erdélyi magyar gazdálkodói körökben arról, megosztja-e a gazdák érdekképviseletét, hogy önállósult a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) egykori Maros megyei fiókszervezete, mely tavaly decemberben felvette az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület néhány nappal ezelőtt Marosvásárhelyen tartott tisztújító közgyűlésén elhangzott, az EGE-t 32 jogi személyiségű vagy azzal nem bíró gazdakör és társult szervezet alkotja. Az elmúlt öt év alatt az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, tanfolyamokat szerveztek a gazdáknak, regionális agrárgazdasági oktatási és információs központot indítottak, kapcsolatot létesítettek magyarországi, spanyolországi és belgiumi gazdaszövetségekkel. Az EGE közgyűlésén Máthé László, az RMGE Maros volt vezetőségi, az RMGE jelenlegi elnökségi tagja kérte: „Az EGE vezetői üljenek le tárgyalni az RMGE kolozsvári vezetőivel, hiszen konkrét és hatékony együttműködési szerződés szükséges a két gazdaszervezet között”. Csomós Attila, az EGE újraválasztott elnöke szerint a Maros megyei gazdakörök vezetősége sosem zárkózott el az együttműködéstől, de nem fogadhatja el, hogy a kolozsvári országos egyesület feltételként szabja meg számára, hogy beszámoljon székházi tevékenységéről. Sebestyén Csaba, a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke szerint nincs szakadás a gazdaszervezetek között. „Az önállósult Maros megyei RMGE fiókszervezetet joghézagot kihasználva jegyeztették be RMGE Maros néven. Mindez könnyen megtéveszthette az avatatlant, hiszen nem tudhatta, hogy rólunk, az országosról, vagy az önálló Maros megyei szervezetről van szó. Alapszabályukban az szerepel, hogy csatlakoznak az országos szervezethez, de ezt öt év alatt nem tették meg, tehát nem hisszük, hogy valaha is komolyan gondolták volna” – szögezte le a 12 megyei szervezetet magában foglaló RMGE elnöke. /Bakó Zoltán: Megoszlik az erdélyi magyar gazdatársadalom az RMGE és az EGE között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

2005. március 7.

Az erdélyi magyar gazdák helyzetéről és a jövőbeni szoros együttműködésről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet a Párbeszéd a jövőért elnevezésű konzultáció-sorozat keretében Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Csomós Attilával, az RMGE Maros elnökével folytatott március 5-én Marosvásárhelyen. A megbeszélésen elhangzott, az RMDSZ a jövőben szoros együttműködést alakít ki azzal a szervezettel, amely hamarosan felveszi az Erdélyi Gazdák Egyesülete (EGE) nevet. /(Csernik Attila): Gazdasági tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2005. május 23.

Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2006. április 25.

Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete székhelyén született, de Kolozsváron tevékenykedett Rajka Péter gépgyártóra emlékeztek. A mezőgazdasági gépészmérnökök és szakemberek ez alkalommal a mezőgépészet jelenlegi helyzetéről is beszélgettek, egyebek között arról, hogy szaktanácsadással segítik a gazdákat e téren. Rajka Péter /Marosvásárhely, 1807. febr. 11.- Kolozsvár, 1876. ápr. 28./ Bolyai Farkas ismerte fel tanítványában a műszaki érdeklődést, s ösztönözte arra, hogy műegyetemet végezzen. Rajka Péter az egyetem elvégzése után hazajött Erdélybe és 1840-ben Kolozsváron nyitotta meg gépgyártó műhelyét. 1857-ben az első erdélyi országos kiállításon több mezőgazdasági gépet mutatott be. Rajka gyárából látták el az erdélyi gépszükséglet 1/6 – 1/8-át. Támogatta az Erdélyi Gazda Egyletet is. Az RMGE székházában Rajka Péter életéről Szász Zoltán mérnök, egyetemi tanár beszélt, majd Csomoss Attila, az RMGE elnöke elmondta, azért emlékeztek meg a nagy elődről, mert élete példamutató volt. A mezőgazdaságban a mai napig kaotikus minden. A mezőgazdasági termékeknek nincs piaca. Szász Zoltán kifejtette, érdekvédelmi csoportosulásokat, gazdaköröket, gépköröket kell szervezni és működtetni. /(vajda): Rajka Péter gépgyártóra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

2006. június 1.

Az anyaországi Új Kézfogás Alapítvány, a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az RMGE Maros együttműködésével nagyszabású felvilágosító munka kezdődött a magyar gazdák és gazdakörök részére. Május 31-én Temesvárra érkeztek, itt tartották a soros előadást. Zsúfolásig megtelt a temesvári Kós Károly Közösségi Központ, Temes megye valamennyi magyar gazdaköre képviseltette magát, jeléül annak, hogy információhoz szeretnének jutni az Európai Unióban uralkodó agrárviszonyokról. Kiss Károly mérnök, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke, a rendezvény helyi szervezője, Csősz János, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Temes Megyei Igazgatóság aligazgatója, Csomós Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke, továbbá a magyarországi szakelőadók az EU agrárpolitikájának minden lehetséges hatását a hallgatóság elé tárták. /(Sipos): Minden magyar gazdakör ott volt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./

2007. március 29.

Csomóss Attila mérnök, az RMGE Maros szervezet elnöke évek óta arra törekedik, hogy a gazdatársadalom tagjai minél több új információhoz jussanak. Ennek érdekében szervezett tapasztalatcseréket, szakmai találkozókat. Legutóbb március 27-én került sor kiállítással egybekötött gazdanapra az egyesület székházában. A megbeszélésen magyarországi szakemberek osztották meg tapasztalataikat, továbbá újabb termesztési, tenyésztési technológiákat ismertettek. /(kilyén): Kiállítással egybekötött gazdanap. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998