udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csoma Botond

2004. április 22.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ápr. 21-én rangsorolta a kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit és úgy döntött: önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron. A feladattal Máté András Levente városi tanácsost bízták meg. A városi tanácsosjelöltek rangsora: 1. Máté András Levente 2. Dr. László Attila 3. Boros János 4. Pálffy Károly 5. Somogyi Gyula 6. Molnos Lajos 7. Irsay Miklós 8. Fekete Emőke 9. Csoma Botond 10. Kónya Zoltán 11. Mikó Lőrinc 12. Schwartz Róbert 13. Pillich László 14. Góger Ferenc 15. Ferencz Zoltán Gábor 16. Herédi Zsolt 17. Vígh Ferenc 18. Mild Zsuzsa 19. Révész Erzsébet 20. Benedek Ildikó. /Papp Annamária: Kész az RMDSZ-es tanácsosjelöltek rangsora. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2005. február 15.

Szükség van egy Trianon-filmre, de nem ilyenre, mint amilyet a napokban vetítettek. A film azt szeretné elhitetni a nézővel, hogy Trianont döntő részben a nemzeti öntudatot romboló liberális és kozmopolita értelmiség idézte elő. „Az ömlengő és felesleges hazafias versek helyett ismertetni lehetett volna az Osztrák-Magyar Monarchiát feszegető nemzeti ellentéteket”, írta Csoma Botond. Az első világháború után a győztes hatalmak igencsak szelektíven alkalmazták az önrendelkezési elvet. Az 1918 decemberében összehívott gyulafehérvári román nemzeti nagygyűlés deklarálta Erdély egyesülését Romániával, és amely úgy vonult be a román köztudatba, mint az önrendelkezési jog természetes gyakorlása. Sem a román történetírás, sem a Koltay-film nem említtette viszont azt a tényt, hogy 1918 novemberében, az erdélyi, bánsági és partiumi magyarság küldöttei összegyűltek Marosvásárhelyen és tiltakoztak Erdély esetleges elcsatolása ellen. A hiteles megoldás egy népszavazás kiírása lett volna. Franciaország 1916-ban aláírt egy titkos egyezményt Romániával, amelyben a franciák arra kötelezték magukat, hogy amennyiben győztesként kerülnek ki a háborúból, támogatják a románok területi követeléseit az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben. Lehetett volna beszélni arról is, hogy a határvonalak meghúzásánál az Antant-hatalmak sok esetben megsértették az általuk fennen hangoztatott etnikai elvet is. Így kerültek zömében magyarlakta terültek – a Csallóköz, Csehszlovákia, a Szatmár, Nagykároly, Várad, Arad vonal pedig Románia fennhatósága alá. /Csoma Botond: Múlt és jelen között. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2005. május 7.

Május 6-án László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke fiatal csapattal állt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöke továbbra is Máté András. A tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul. László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít. /Borbély Tamás: Máté András lett az MKT régi-új elnöke. A döntéshozó testület fiatal elnökségnek szavazott bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. november 26.

László Attila februárban vette át a Kolozs megyei RMDSZ vezetését. A megyei elnök beszámolt az elmúlt néhány hónap tevékenységéről. Májusban indították útnak azt az elképzelést miszerint vidéken falunapokat, néptánctalálkozókat szerveznek. A hagyományteremtésre helyezték a hangsúlyt. Kolozs megyében jelenleg 196 RMDSZ-es önkormányzati tanácsos van. A jövő év januárjában elkezdődik ezeknek a tanácsosok továbbképzése, 3–4 hónapot tartó elméleti oktatás. Ez bárki számára nyitott, nincs RMDSZ-tagsághoz kötve. A tanfolyam ingyenes és kötelező a jelenleg tisztségben lévő tanácsosok számára. Csoma Botond jogász, a humánerőforrással foglalkozó alelnök koordinálja a tanfolyamot. A mezőgazdaságban bekövetkező változások szükségessé teszik a szakmai képzést, amelyet jelenleg pedig Bakó Béla koordinál. Kolozs megyében jelenleg több mint 360 magyar érdekeltségű civil szervezet van, ebből 27 ifjúsági, amelyeket be kell vonni a közpénzek elosztási rendszerébe.– Erdélyben mindössze öt szórványközpont működik, melyeket eddig a Communitas Alapítvány és külföldi források finanszíroztak, de ezek mára apadóban vannak. Új források után kell nézni. Évente két nagyobb rendezvény bevételét szánják az alapítványok támogatására. December 18-án a Kolozsvári Magyar Opera és az Országos RMDSZ Művelődésügyi főosztálya társszervezésében gálaműsort szerveznek. Ezenkívül az év végi üdvözlőlapok eladásából származó bevételt is felajánlják az alapítványok támogatására. /László Attila: Örvendetes, hogy sok fiatal önkéntes is részt vesz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2006. január 9.

Az RMDSZ kolozsvári Kerületi Elnökök Tanácsának (KET) legutóbbi ülésén hevesen támadták László Attilát, a Kolozs megyei RMDSZ elnökét és a szervezet elnökségét amiatt, hogy nem ellenőrizték, az alprefektusi tisztségre jelentkező Fekete Emőke teljesítette-e vagy sem a versenyvizsga feltételeit. Az RMDSZ jelöltjét az alprefektusi versenyvizsgán ugyanis nem engedték szóhoz jutni. Fekete Emőke megkapta a vizsgán való részvételi jogot, de nem volt megfelelő számú munkaéve. László Attila szerint az RMDSZ-nek rendelkeznie kell egy olyan listával, amely a lehetséges szakemberjelölteket számon tartja. Az RMDSZ másfél éve nem tud jelöltet állítani az Országos Lakásügynökség Kolozs megyei kirendeltségének élére, mivel nem találnak a tisztség követelményeinek megfelelő, és a funkciót betöltésére hajlandó magyar építészmérnököt. Január 9-től Csoma Botond tölti be az Állami Birtokok Ügynöksége Kolozs megyei kirendeltségének igazgatói tisztségét. /Borbély Tamás: Elégedetlenkedik a kolozsvári RMDSZ-tagság. Kitámadták a Kolozs megyei elnökséget a Fekete Emőke-ügy miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2006. április 22.

A Kolozs megyei RMDSZ-ben Csoma Botond alelnök foglalkozik a humán erőforrással kapcsolatos kérdésekkel. Elkezdtek egy községi szintű önkormányzati képzést azok számára, akik jelenleg nem önkormányzati képviselők, de a jövőben esetleg vállalnának ilyen tisztséget. Csoma Botond felméri egy-egy település gondjait, és ezt tolmácsolja a megyei RMDSZ vezetőségnek. Beindítják a pályázatíró-képzést is. Tervezik, hogy megyei szinten létrehoznak egy adatbázist a szakemberekről. A közöny a legnagyobb baj. Egyedül a nyugdíjas tagok foglalkoznak közösségi gondokkal. /Önkormányzati képzéssel a humán erőforrás gondjaiért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2006. július 26.

Közigazgatási államtanácsosi funkcióba nevezte ki július 25-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Fekete Emőkét, az RMDSZ kolozsvári városi tanácsosát. Az államtanácsosi tisztség államtitkári rangnak felel meg. Összeférhetetlenség miatt az államtanácsosnak le kell mondania önkormányzati képviselői tisztségéről, helyét az RMDSZ előválasztási listája alapján várhatóan Csoma Botond veszi át. /Magyar államtanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2006. október 21.

A forradalmi eseményeket és az erdélyi magyarság szimpátia megnyilvánulását a magyar irredentizmus veszélyeként tüntették fel, és ezt felhasználván a román vezetőknek sikerült meggyőzni a szovjet vezetőket arról, hogy a magyar nacionalizmus destabilizálhatja a szocializmus békés építését Romániában, ezért szükséges a romániai magyarság politikai befolyásának visszaszorítása. Szovjet belegyezéssel nagyon sok magyar kommunista vezetőt eltávolítottak tisztségéből. A forradalmat követő kegyetlen retorzió után, az 1962-es évet követően, a Kádár-korszak belépett „stabilizációs” fázisba, amikor is a diktatúra represszív jellege valamelyest enyhült. Létrejött a ’puha diktatúra’, a „gulyáskommunizmus”, amelynek célja az volt, hogy elfeledtesse a magyar társadalommal ’56 céljait, elviselhetőbb megélhetési feltételeket teremtettek Magyarországon. /Csoma Botond (az RMDSZ Kolozs Megyei szervezetének alelnöke): Ötven év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2007. április 26.

Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

2007. május 12.

Május 11-én tartotta ülését az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Elfogadták a megválasztott megyei elnökséget: elnök – László Attila, alelnökök – Makkai Zsolt (gazdasági), Vákár István (mezőgazdaság), Csoma Botond (jog, humán erőforrások), Dáné Tibor Kálmán (tanügy), Deák Ferenc (ifjúság, szervezés), Kerekes Sándor (megyei önkormányzatok). László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a jövő feladataként tüntette fel Kolozs megye nyolc kisrégióra – Nádasmente, Bánffyhunyad és környéke, Felső-Kalotaszeg, Torda és Dél-Mezőség, Mezőség, Aranyosgyéres és környéke, Szamosújvár és környéke, Aranyosvidék – való decentralizálását. Ezekkel havonta egyeztető tanácsokat tartanak. A hozzászólások során Eckstein-Kovács Péter szenátor kételyét fejezte ki Basescu és a PD elleni kampány eredményességével kapcsolatban. /Ö. I. B. : Bemutatkozott az új MKT. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2007. október 22.

Még 51 év elteltével is nehéz szenvedélymentesen beszélni vagy írni az 1956-os forradalom történéseiről. A rendszerváltást követően a politikum megpróbálta „birtokba venni” 1956-ot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc fordulópontot jelentett a magyar nemzet életében. A közvélekedéssel ellentétben, történészek véleménye szerint a történetírás keretén belül a mi lett volna, ha? című kérdést is kell vizsgálni, mert a történelem minden pillanatában vannak reális alternatívák. /Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke: Történelem és politika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2008. január 17.

Kolozs megyében az RMDSZ mintegy 192 önkormányzati képviselővel rendelkezik. Már több Kolozs megyei RMDSZ-es önkormányzati képviselő jelezte: nem kívánja jelöltetni magát még egy mandátumra. A cél a magyar választók mozgósítása, mondta László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki megerősítette: indul a kolozsvári polgármesteri tisztségért. „Mind a városi, mind a megyei tanácsban közel 20 százalékos képviseletet szeretnénk elérni. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, polgármester-jelöltet állítunk. Ott, ahol nem érjük el a 20 százalékot, a helyi szervezetek döntenek, hogy indokolt-e mégis polgármester-jelöltet állítani” – mondta. Nem vállal több mandátumot Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán, a megyei tanács két alelnöke, Pethő Zsigmond, Lakatos András és Székely István. Maradna Váncsa Pál, Mátis Jenő és Dániel Márton. Városi szinten a hat RMDSZ-es tanácsosból mindeddig csak hárman jelezték, hogy folytatnák tevékenységüket: Csoma Botond, Irsay Miklós és László Attila. Az RMDSZ 6–7 városi, valamint nyolc, esetleg tíz megyei tanácsosi tisztséget kíván megszerezni. /Nagy-Hintós Diana: Az RMDSZ megyei szervezete megőrizné eddigi pozícióit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2008. április 16.

Személyeskedésektől, etnikai, illetve vallási felhangú vádaskodásoktól sem volt mentes a kolozsvári városi tanács ülése. A testület újabb két hónapra Csoma Botond RMDSZ-es tanácsost választotta ülésvezetőnek. Emil Boc polgármester úgy érvelt, hogy az egyházak vonatkozásában a támogatást a hívők számának függvényében osztották el. Molnos Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a testület beleegyezése nélkül a polgármester önkényesen módosította a grémium határozatát: 24 egyesületet törölt a jegyzékről, s ebből 18 „történetesen” magyar. Molnos törvénytelennek tartotta a polgármester intézkedését. Az egyik szociáldemokrata tanácsos felvetette, miért van külön magyar tudományos társaság. – Miért nem a románokkal együtt kutatnak? Láthatóvá vált, hogy nem akarják a jegyzékről törölt magyar civil szervezetek támogatását, ezért László Attila RMDSZ-frakcióvezető bejelentette: a prefektushoz fordul a határozat elemzése érdekében. /Kiss Olivér: Pénz nélkül maradt 18 kolozsvári magyar civil szervezet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2008. április 25.

Az elmúlt időszakban Kolozsváron ijesztő mértékben elszaporodtak az erőszakos cselekedetek: egyre-másra érkeznek a hírek gyűlöletkeltő falfirkákról, utcai verekedésekről, magyarverésekről. Ezekre rendszerint hétvégén, sötétedés után kerül sor. Néhány hét leforgása alatt a városban több ilyen eset történt: március 15-én fényes nappal megverték Lészai Lehelt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákját, április 19-én hajnalban nemzetisége miatt megverték Ambrus Istvánt, a Paprika Rádió műsorvezetőjét és társait, április 20-án pedig a Tóközben két magyar lányra támadt egy férfi. A rendőrség arra buzdít mindenkit: tegyen feljelentést, különben nem indíthatnak nyomozást. Az egyre gyakoribbá váló utcai bántalmazások kérdése felvetődött a jogilag be nem jegyzett, konzultatív jellegű Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április 24-i ülésén is, amelynek tagjai a megyei tanács, a Kolozsvárhoz közeli települések (például Mócs, Kisbács, Kajántó, Apahida, Szászfenes, Erdőfelek) képviselői, a megyei rendőrparancsnokság, valamint egyes civil szervezetek. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a megyeszékhelyen egyre gyakoribbá váló magyarveréses és utcai erőszakos eseteket is. Arra kérte az érintett intézmények képviselőit, hozzanak intézkedéseket a közbiztonság javítása érdekében. Ioan Pacurar megyei rendőrparancsnok reagált a felvetésre. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a március 15-i incidenst követően a rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket, a többi esetben pedig operatív ügyintézést helyezett kilátásba. Boros János bejelentette, hogy összehívja a városi közbiztonsági bizottságot, a helyzet mélyrehatóbb elemzése érdekében. Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban több utcai verekedés történt. Csoma Botond városi tanácsos szerint növelni az éjszaka folyamán szolgálatot teljesítő rendőrök számát. Az RMDSZ és az MPP közös panaszvonal létrehozását javasolta. /Erőszakhullám uralkodott el Kolozsvár belvárosán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A választások küszöbén rendszeresen felerősödnek Kolozsváron a magyarellenes érzelmek, és sokasodnak a magyarverések, mintha valami megfélemlítési szándék munkálna a háttérben – fejtegette László Attila megyei RMDSZ-elnök, szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje. /Benkő Levente: A járőrök olcsóbbak a kameráknál? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2008. május 23.

Egykori jussát visszakérő nyolcvankét hóstáti gazda közül hetvenötnek hagyta jóvá kérelmét május 22-én a Kolozs megyei földosztó bizottság. Az 1989-es rendszerváltozás óta ez volt az első alkalom, hogy a Kolozsvár piacait egykoron terményeikkel ellátó kiváló hóstáti kertészek visszaigénylési kérelmeiről a földtörvényt alkalmazó testület pozitívan döntött. A megyei földosztó testület tagja, Csoma Botond jogász, RMDSZ-es városi tanácsos reményét fejezte ki, hogy a döntést követően a folytatás is ennek megfelelő lesz, és az erdőfelekiek mellett a hóstáti gazdák visszaigénylési kérelmei is megoldódnak. Földjüket az 1946-os kommunista hatalomátvételt követően kobozta el az állam, 1952-ben létrehozta a Palocsay Rudolf (1900–2000) kolozsvári kertész vezetésére bízott, és az általa ismertté vált kertészeti állomást. Ennek a területéből kellene visszakapniuk a hóstátiaknak. /Benkő Levente: Győzhet a közakarat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2008. június 3.

Az eddigi hat helyett csupán öt városi tanácsosa lesz az RMDSZ-nek Kolozsváron: László Attila, Csoma Botond, Molnos Lajos, Szenczi Bianka és Somogyi Gyula. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 16 mandátumot szerzett, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 3-at, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szintén 3-at. A PRM nem jutott be az önkormányzatba. Kolozs megyében 2004–2008 között az RMDSZ-nek 11 polgármestere volt. A nem végleges adatok összesítéséből az derül ki: négy jelölt – Kalotaszentkirályon, Magyarszováton, Buzán és Bálványosváralján – már az első fordulóban nyert, további nyolc pedig bekerült a második fordulóba, valamennyi román jelölttel versenyez. /Öt városi tanácsosa lesz az RMDSZ-nek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 19.

Június 18-án volt a kolozsvári városi tanács alakuló ülése, melyen megválasztották a két alpolgármestert, illetve létrehozták a szakbizottságokat. László Attila (RMDSZ) és Sorin Apostu (Demokrata-Liberális Párt) lett a város két alpolgármestere. Annak ellenére, hogy a helyhatósági választásokon a Nagy-Románia Párt (PRM) nem szerzett elegendő szavazatot ahhoz, hogy képviseltesse magát a kolozsvári döntéshozó testületben, képviselőjük felszólalása magyarellenes volt. Megalakultak a frakciók, ezek vezetőt választottak (az RMDSZ Csoma Botondot). A szakbizottságok vezetői között egy magyar van, Molnos Lajos /RMDSZ, tanügyi-kulturális szakbizottság). Emil Boc polgármester kijelentette: politikai, illetve a magyar közösség iránti természetes gesztusként értékelhető az, hogy a PD-L-s többség ellenére magyar alpolgármestert választottak Kolozsváron. Boc hozzátette: az elmúlt négy évben rendkívül jól együttműködött az RMDSZ-es városi tanácsosokkal. /Kiss Olivér: László Attila Kolozsvár új magyar alpolgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2008. július 16.

A tavaszi hibát sikerült nagyrészt helyrehozni, reagált Csoma Botond kolozsvári tanácsos, az RMDSZ frakcióvezetője a kolozsvári tanács döntésére, amellyel 36 pályázónak összesen 1,157 millió lej vissza nem térítendő támogatást utaltak ki művelődési és tudományos tevékenységekre. A támogatott civil szervezetek közül 13 magyar. Az összesen 632 ezer lejes támogatáshoz jutó magyar egyesületek, intézmények közül az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Magyar Doktorandusok és Kutatók Egyesülete, az Amaryllis Egyesület, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség 5–5 ezer lejes támogatást kapott. A Mátyás király trónra lépése 550. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a VIII. Filmfest megszervezésére a Filmtett, a Kolozsvár – Reneszánsz rendezvénysorozatra a Kolozsvár Társaság, a kolozsvári Fő tér dokumentációja elkészítésére pedig a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület 15-15 ezer lejt vehet át. A X. Szent István folklórfesztivál megszervezésére a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportról szóló esettanulmány elkészítésére pedig az Erdélyi Műemlékvédő és Restauráló Egyesület 20-20 ezer lejt kap, a kortárs művészetek fesztiválja megszervezésére a Tranzit Alapítvány, Ciro Pinsuti Mattia Corvino című darabja kolozsvári bemutatójára a Kolozsvári Állami Magyar Opera 30 ezer lejben részesül. A Kolozsvári Állami Magyar Színház megkapja az Európai Színházak Szövetsége XVII., kolozsvári fesztiváljára az önkormányzat által ígért támogatás másik felét, azaz 350 ezer lejt. Tavasszal, április 14-én a bizottság által pozitívan elbírált 52 pályázatból a polgármesteri hivatal pénzhiányra hivatkozva 24-et – köztük 18 magyart – ejtett. /Benkő József: Részleges jóvátétel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

2008. augusztus 16.

Kevés az RMDSZ-es képviselő- és a szenátorjelölt Kolozs megyében. Ahhoz, hogy az RMDSZ mind a tíz képviselői és mind a négy szenátori választókerületben jelöltet indíthasson, még további négy „önkéntesre” van szükség. Molnos hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy minden Kolozs megyei kerületben indítsanak jelöltet, hiszen egyetlen RMDSZ-szavazatnak sem szabad elvesznie. Máté András Levente képviselő újabb mandátumra pályázik. Jelöltette magát Csoma Botond városi tanácsos, Szenczi Bianka, akit néhány napja neveztek ki államtanácsosnak, továbbá Boros János és Mátis Jenő megyei tanácsosok, illetve a dési Váncsa Áron Pál vállalkozó. Az új jelöltek között van a jogász végzettségű Czika Tihamér, ő jelenleg az RMDSZ ügyvezető elnökségen jogi és kommunikációs tanácsadói tisztséget tölt be, illetve Budai Béla vállalkozó. Két szenátorjelölt van: Eckstein-Kovács Péter szenátor és Szedilek Lenke tordai jogász. /Sz. K. : Nincs elég RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelölt Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2008. szeptember 8.

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg szeptember 6-án a küldöttgyűlést, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: az RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek rangsorolása. Az új mandátumra pályázó Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: szinte minden tisztséget betöltött már, talán kapus és szövetségi elnök nem volt még az RMDSZ-ben. Szedilek Lenke idén is vállalta a szenátorjelöltséget. A képviselőjelöltek bemutatkozása Boros Jánossal kezdődött. Elmondta: az elmúlt 18 évben ő is számos funkciót töltött be az RMDSZ-ben, képviselő azonban még nem volt, nyolc éves alpolgármestersége alatt bőven volt alkalma tapasztalatot szerezni. Csoma Botond a szociális kérdésekre fektetné a hangsúlyt. A 27 éves jogász végzettségű Czika Tihamértól megkérdezték: tekintettel az egyházról, egyházi oktatásról vallott elmarasztaló véleményére (az erről szóló vitát a Szabadság is közölte), alkalmasnak tartja-e magát arra, hogy a többségében idős, konzervatív kolozsvári magyar szavazótábort meggyőzze, voksoljon rá, voksoljon az RMDSZ-re? Czika kijelentette: az említett vitát lezártnak tekinti. Soha nem állította, hogy az egyházi oktatás nem létjogosult, szerinte kompromisszumos megoldást kell találni az állami és egyházi oktatás között. Máté András Levente képviselő ismertette az elmúlt négy évben kifejtett parlamenti tevékenységét. Mátis Jenő volt képviselő, volt megyei tanácsos programjában kiemelt helyen szerepel a lét- és szociális biztonság megteremtésére, valamint az önálló állami magyar oktatásra vonatkozó javaslatok. Szenczi Bianka az önkormányzati kampányban kifejtett tevékenységét elevenítette fel. A dési Váncsa Pál jelezte: tisztában van azzal, hogy a Dés környékét felölelő választási körzetben nem nagy az esély a képviselői mandátum megszerzéséhez, ennek ellenére vállalja a kampányt. /Székely Kriszta: Kifürkészhetetlen következményei lehetnek az új választási rendszernek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2008. október 23.

A történetírás megtette kötelességét 1956-tal szemben. A kiadott kutatómunkák és primer források letisztult képet adnak a forradalomról. Az újságíró szerint az, hogy alapos ismeretekkel rendelkezünk, az a budapesti 56-os Intézet tevékenységének köszönhető. Litván György és Rainer M. János intézetigazgatók és munkatársaik nagyon sok tanulmányt és kutatást publikáltak. Ezekből a munkákból kitűnik, hogy a forradalom ideiglenes diadala egyértelműen a felkelők érdeme, de az ellenzéki magatartást tanúsító, párton belüli értelmiség, és Nagy Imre nélkül nem lett volna forradalom. /Csoma Botond: A forradalom él! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ Valójában a forradalom a felkelő hősöknek köszönhető és nem a kommunista pártellenzéknek!

2008. november 4.

Az RMDSZ tervei között szerepel, hogy közvitát kezdeményezzenek a választói korhatár 18-ról 16 éves korra való módosítását illetően, továbbá el szeretnék érni, hogy a fiatalok már 20 évesen jelöltethessék magukat az önkormányzati választásokon, mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szavazni Menő kampány bemutatása kapcsán, az elkövetkező hetek folyamán egész Erdélyt bejáró buszban szervezett sajtótájékoztatón. A busz november 4-én indul útjára Kolozsvárról, és ugyanide érkezik vissza a választásokat megelőző napon, november 29-én, a közel egy hónapos időszak alatt a kampánykaravánban résztvevő fiatalok 12 megye több települését látogatják meg. Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke kifejtette: eljött az az idő, amikor a romániai magyar fiatalok az itthon maradást választják, ehhez kell megteremteni a megfelelő keretet. Az idei parlamenti választásokon több mint 120 fiatal indul az RMDSZ színeiben, Kolozsváron először méretkezik meg például Csoma Botond és Szenczi Bianka – emelte ki Takács. Bodor László, a Szavazni Menő kampány főszervezője, a Magyar Ifjúsági Értekezlet társelnöke elmondta: jó az, ha a fiatalok kritikusan viszonyulnak a politikához. A Szavazni Menő kampány a világhálón is folytatódik, az enszavazok. ro honlapon. /Ferencz Zsolt: Busszal járja be Erdélyt az RMDSZ kampánystábja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2008. november 10.

A nemzetközi jog és az EU a kisebbségekre nem fektet elég hangsúlyt, mondta Csoma Botond tanácsos, jogász, RMDSZ-es képviselőjelölt a grúziai helyzetről és annak kisebbségpolitikai vonatkozásairól tartott kerekasztal-beszélgetésen Kolozsváron. Sógor Csaba EP-képviselőt hívta meg beszélgetésre, hogy ismertesse a grúziai helyzetet. Sógor elmondta, az erdélyi magyarság helyzetét másként látja, mint a grúziai kisebbségekét. Az ottani konfliktus hátterében az olaj áll. A rendezvényen részt vett Eckstein-Kovács Péter is, aki a négy év fájó pontjának tartja a kisebbségek jogállásáról szóló törvény bukását. /Jakab Judit: Kisebbségi kérdés Grúzia példájával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2008. december 2.

Az érvénytelen és a kitöltetlen szavazólapok újraellenőrzését kéri kolozsvári választókerületében Eckstein Kovács Péter szenátor, túl magasnak tartja az 577 érvénytelenített és 424 kitöltetlen szavazócédula számát. Hasonló kérést terjesztettek a megyei iroda elé Csoma Botond és Boros János képviselőjelöltek is. Eckstein Kovács Péternek 30 szavazat hiányzott megválasztásához. /Eckstein a szavazólapok újraellenőrzését kéri. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Harmadik lett Kolozs megyében az RMDSZ a helyi választási iroda végeredményei szerint. Első helyen a PD-L áll a megyében, amely a képviselőknél a szavazatok 39,83 százalékát, a szenátoroknál pedig 41,70 százalékát kapta meg. Második a PSD 19,16, valamint 18,54 százalékkal, harmadik az RMDSZ 16,39, illetve 16,08 százalékkal, negyedik a PNL 14,95, valamint 15,57 százalékkal. Kolozs megyében a PD-L 4, a PSD, az RMDSZ és a PNL 2–2 képviselői mandátumot szerzett. Ami a szenátori tisztségeket illeti, a PD-L 2, az PSD és az RMDSZ 1–1 személyt juttatott be a parlament felsőházába. Kolozs megyében a részvételi arány 37,55% volt. Név szerint RMDSZ-képviselő Kolozs megyében Máté András és Pálfi Zoltán. RMDSZ-szenátor Szedilek Lenke (RMDSZ). Meglepetést okozott, hogy Eckstein-Kovács Péternek nem sikerült újabb szenátori mandátumot nyernie. 10 095 voksot sikerült összegyűjtenie, a bonyolult visszaosztási rendszernek köszönhetően mégis mandátum nélkül maradt, amit az őt alig 30 szavazattal leköröző Szedilek Lenke kapott meg. Hasonlóan nem jutott mandátumhoz az esélyesnek tűnő Csoma Botond és Boros János képviselőjelölt sem, akiknek Máté András mellett a legnagyobb számú szavazatszámot – 5181, illetve 4637 – sikerült megszerezniük. Mandátumot szerzett viszont Pálfi Zoltán mintegy 1825 vokssal. /Hivatalos végeredmény Kolozs megyében: harmadik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2009. január 17.

Kolozsváron január 16-án ülésezett az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa. Elhalasztották a döntést a polgármesterjelölt-állításról. László Attila megyei elnök elmondta: amennyiben jövő héten úgy döntenek, hogy az RMDSZ állítson jelöltet a februári polgármesteri választásokon, akkor az egyik esélyes Csoma Botond jogász, az Állami Vagyonügynökség jelenlegi igazgatója. A megyei küldöttgyűlésen elhangzott László Attila elnöki beszámolója. Több hozzászóló sérelmezte, hogy az elmúlt négy-nyolc évben a megyei RMDSZ közel húszezer szavazatot vesztett, s az ok kiderítését kérték. Követendő példaként említették Szilágy megyét, ahol 2000-től kezdődően nem történt számot tevő szavazatcsökkenés. Míg 2000-ben huszonhatezer szavazatot szereztek a parlamenti választásokon a Szilágy megyei RMDSZ jelöltjei, idén 25 600 magyar voksolt. /MKT: elhalasztották a döntést a polgármesterjelölt-állításról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2009. február 12.

Aranyosgyéres városi tanácsa decemberi ülésén megszavazta a Németi András városi RMDSZ-elnök által benyújtott határozattervezetet, amelynek értelmében a város helységnévtábláján magyarul is szerepeljen a város neve. Calin Platon prefektus átiratban utasította januárban a városi tanácsot, hogy érvénytelenítse a határozatot. A jövő héten esedékes tanácsülés előtt Németi András RMDSZ-elnök már eljuttatta a Csoma Botond jogász támogatásával kidolgozott nézőpontját a városi tanácshoz. Ebben hivatkozott törvényre, melynek értelmében azon településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, kötelező feltüntetni az illető kisebbség anyanyelvén is a település elnevezését a helységnévtáblákon. Ahol viszont a nemzeti kisebbség aránya nem haladja meg a húsz százalékot, ott az önkormányzat dönt e téren. A törvény sehol nem írja elő, hogy tilos kétnyelvű helységnévtáblákat kitenni. A prefektus által kezdeményezett eljárás alaptalan. A román sajtóban napvilágot látott írások szerint a magyar nyelvű felirat törvénytelen, alkotmányellenes, igazságtalan, nacionalista és egyáltalán nem helyénvaló. /L. E. K., N. -H. D. : Aranyosgyéresi válasz a prefektusnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2009. március 12.

Kolozsváron a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely Csoma Botondot és Gergely Balázst, az MPP Kolozs megyei elnökét hívta meg a Szembenállás és/vagy megegyezés – Helyzetelemzés napjaink erdélyi magyar politikájáról című beszélgetésre. Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács jegyzője, az est moderátora nem mindennapi pillanatként értékelte ezt a beszélgetést, hiszen két különböző politikai alakulat képviselője tárgyal magyarságot érintő problémákról. „A nézetkülönbségek nem fognak megszűnni, kérdés az, hogyan tudjuk egy mederben tartani őket, konfliktusok nélkül. Nem létezik egyformán gondolkodás, mindig vannak ideológiai különbségek” – jelentette ki Csoma Botond, a RMDSZ Kolozs megyei alelnöke. Az esten az autonómia kérdését boncolgatták, aminek a végkicsengése: a székelyföldi autonómia kérdése nem oldja meg az Erdély más részein, főleg a szórványban élő magyarság kérdését, ezért ki kell dolgozni a különböző autonómiaformák egyeztetését, jogi kodifikációját, egy egységes ütemtervet – állapította meg Gergely Balázs. /Varga Melinda: Helyzetelemzés Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2009. március 21.

Nem volt egyértelmű a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) álláspontja azon RMDSZ-es tisztségviselők sorsát illetően, akik a minisztériumoknak alárendelt megyei hivatalok, ügynökségek élén állnak, ezért lehet számítani a változásokra, jelentette be Csoma Botond alelnök, városi tanácsos az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsán (MKT), utalva Hegedűs Lajos alprefektus néhány nappal ezelőtti leváltására. Az RMDSZ április végi országos tanácskozásán, amelyre Kolozsváron kerül sor, kongresszusi küldöttnek számít valamennyi SZKT-tag, az RMDSZ megyei tanácselnökei, alelnökei, polgármesterei, alpolgármesterei. Rajtuk kívül Kolozs megyét további 14 hely illeti meg. A titkos szavazással megválasztották a küldötteket. /Sz.K.: Kongresszusi küldöttválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2009. május 8.

Hozzáláttak Kolozsvár főterének radikális átalakításához. Molnos Lajos városi tanácsos törvénytelennek tartja azt, hogy a Főtér átrendezési munkálataihoz anélkül láttak hozzá, hogy a városi tanács jóváhagyta volna azt. Ezzel szemben kollégája, Csoma Botond megjegyezte: mindenki számára világos volt, hogy a Főtér átrendezési terve a fák kivágásáról és a zöldövezet megszüntetéséről szól. A tervet készítő Planwerk Kft. szakemberei hangsúlyozták, Kolozsvár tanácsa elfogadta a Főtér átrendezésére vonatkozó tervet. Kivágják a fákat, kiássák az élősövényt. László Attila alpolgármester erre csupán annyit mondott: benne volt a Főtér átrendezési tervében. Guttmann Szabolcs építész szerint jelenleg teljesen használhatatlan az a tér, amely a város többféle kulturális eseményének is otthont adhatna. /F. Zs., K. O. : Pusztítás a Főtéren: kivágták a fákat, kiásták az élősövényt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998