udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csoma Gergely

1993. november folyamán

A moldvai csángómagyarok napjainkban is szenvedő alanyai a román nacionalisták támadásainak. A bákói Ziua újság munkatársa, Eugen Sendrea két írásában is kétségbe vonta a moldvai magyarság létét. Magyarosítással vádolta az erdélyi és magyarországi kutatókat, Domokos Pál Pétert, a közelmúltban elhunyt kiváló csángókutatót is kárhoztatta. Sok csángó jön dolgozni Magyarországra, és itt felfedezik magyar származásukat. Idén nyár elején a bákói római katolikus dékánnál összegyűlt több helyi pap, hogy tiltakozzanak a csángók "magyarosítása" ellen. Marian Fekete lészpedi pap elutasította Zöld Ferenc lészpedi csángó fiatalember kérését, hogy házasságkötése alkalmából engedélyezze a templomban a magyar nyelvű szentmisét. Zöld Ferenc Budapesten, a Tanárképző Főiskola hallgatója, aki egy északi csángó faluból választott társat. Csobán Teréz a legarchaikusabb moldvai magyar települések egyikéről, Kelgyesztről került Szegedre, főiskolába. Magyarországon ismerkedtek össze. A lészpedi pap elutasítása miatt a két fiatal nem Lészpeden tartotta az esküvőt. A násznép /Lészpedről és Kelgyesztről/ aug. 7-én Gyimesbükkre utazott, a Dani Gergely plébános idején felépült katolikus templomba. Itt adta össze őket Káki Teodóz győri pap, a csángók jó ismerője. Az esküvőre Lészpedre utazó magyarországi egyházaskozári csángó pávakör szép műsorral ajándékozta meg a fiatalokat és a falu lakóit. A Magyarországra, Egyházaskozárra és más baranyai falvakba letelepedett csángók kulturális kapcsolatokat létesítenének a lészpediekkel. Több hónapja várnak a lészpediek válaszára. /Csoma Gergely: Csángó esküvő, a szülőföldtől távol. = Magyarok Világlapja, nov./

1991. március 11.

Az elmúlt években több könyv látott napvilágot, melyekből kirajzolódott a moldvai magyarok élete: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989, szerk. Benda Kálmán/ - a könyv latin nyelvű címe: Documenta Hungarorum in Moldavia, Csoma Gergely: Moldvai csángómagyarok /Corvina, Budapest, 1988/, Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság /Magvető, Budapest, 1987/, Szegő Júlia: Ismeretlen moldvai nótafák /Európa, Budapest, 1988/. - A cikkíró részt vett 1990. januárjában egy segélycsomag eljuttatásában, Trunkon osztották szét a segélyszállítmányt. /B. Zs.: Documenta Hungarorum in Moldavia, 1990. = Igen (Budapest), márc. 11. ? 5. sz./

1991. augusztus 4.

Jászberényben aug. 3-4-én megrendezték a Csángó Fesztivált és konferenciát. A rendezvény fővédnökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök, a védnökök között van Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Atzél Endre, a Julianus Alapítvány elnöke, Benda Kálmán történész, Domokos Pál Péter néprajzkutató, Entz Géza államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke, Farkas János, a Csángó Szövetség alelnöke és Kallós Zoltán folklorista. Aug. 3-án felvonultak a hagyományőrző csoportok és műsort adtak, majd Antall József miniszterelnök megnyitotta a fesztivált és konferenciát. A konferencia előadói: Benda Kálmán, Bosnyák Sándor, Csoma Gergely, dr. Faragó József /Kolozsvár, egyetemi tanár/, Halász Péter, Kallós Zoltán, dr. Nagy Jenő /Kolozsvár/ és Péterbencze Anikó. Este az ünnepi műsor után táncház volt. Másnap következett a csángó csoportok műsora, majd Hodorog Luca emlékére hirdetett énekverseny döntője. Lőrincz Györgyné született Hodorog Luca a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Jászberényben lépett fel utoljára, hazamenni már nem tudott. 1990. szept. 24-én halt meg és kívánságára Jászberényben temették el. /Meghívó és tájékoztató alapján/

1992. február 2.

Budapesten, a Néprajzi Múzeumban Domokos Pál Péter nyitotta meg Csoma Gergely fotókiállítását. A képek a moldvai csángók életét mutatták be. A fényképek egy része már megjelent könyvalakban. Csoma Gergely több mint egy évtizede fényképez Moldvában, hogy ne semmisüljön meg véglegesen az a páratlan kincs, amelyet a csángó kultúra, nyelv, és egyáltalán a csángók létezése jelent a magyarság, sőt az egyetemes kultúra számára, állapította meg találóan a kiállításról beszámoló P. Szabó Ernő. /P. Szabó Ernő: Vendégkönyv helyett. Csángó, magyar, európai. = Új Magyarország, febr. 2./ Csoma Gergely 1977-ben vetődött el először a moldvai csángók közé. Elkezdte a néprajzi gyűjtést és a fényképezést. A nyolcvanas években, a diktatúra idején mindez életveszélyes vállalkozás volt egy budapesti számára. Csoma Gergely mindezt vállalta. /(bán): Kiállítási kalauz. Érzékeny utazás Moldvában. = Népszava, febr. 14./

1992. május 3.

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1995. április 1.

A budapesti Csoma Gergely szobrászművész 1977 óta járja a csángó falvakat, sokezer felvételt készített, 1988-ban a Corvin Kiadó /Budapest/ adott ki egy válogatást képeiből. Ikeda Ikuson San, a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke egyben egy kiadóvállalat tulajdonosa érdeklődött Csoma Gergely fotói iránt és februárban megjelent Japánban egy album a csángókról, Kadoi Kijuki szerkesztésében, Csoma Gergely előszavával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2., átvéve a Magyar Nemzetből./

2000. július 13.

A Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ Budapest XI: kerületi szervezete megvendégelte a negyven csángó gyermeket, akik Somoska, Külső-Rekecsin, Klézse, Forrófalva és Pusztina településekről érkeztek. Tündik Tamás néptáncoktató már negyedik esztendeje szervezi a moldvai csángógyerekek magyarországi táborozását. Elmondta, hogy célja a csángó fiatalok nyelvi fejlődésének segítése, hogy a tehetségesebbek majd Magyarországon továbbtanulhassanak. A táborozást segítette a Csoma Gergely szobrász- és fotóművész által létrehozott Gyepűk Népe Alapítvány és az Illyés Alapítvány. /Csángógyerekek a MIÉP-nél. = Magyar Fórum, júl. 13./

2000. december 12.

Ahelyett, hogy büszkék lennénk a csángókra, gyakran lenézzük őket, vagy egyszerűen tudomást sem akarunk venni a Gyimesekben és Moldvában élő testvéreinkről - rótta fel minden magyarnak Csoma Gergely a december 3-ai Csángó Nap nagyváradi rendezvényén. Az erdélyi származású, Budapesten élő csángószakértő történelmi csodának nevezte e közösség fennmaradását, hiszen a lelki terror és az elszigetelés ellenére évszázadokat éltek túl. Csoma Gergely a hetvenes-nyolcvanas években sokat járt a csángók között, akiket "élő őskövületeknek″ nevezett. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az eseményt szervező Participatio Alapítvány elnöke leszögezte: "Úgy érezzük, hogy segítünk a csángókon, de néha sajnos többet ártunk, mert rosszul nyúlunk a témához. Egyébként a romániai magyarság helyzetén csak úgy javíthatunk, ha segítünk a csángóknak is.″ Az esten a klézsei Kotis Mihály nagyváradi orvostanhallgató is beszélt, egyike azon kevés csángó fiatalnak, akik tanulmányaik befejeztével haza szeretnének térni. Róka Szilvia, a bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodavezetője az elnyomás kapcsán elmondta, hogy nagyon sok csángó család például azért nem írta alá az anyanyelvi oktatást igénylő ívet, mert gyermekeiket román társaik és tanáraik megfenyegették, s tartottak a megtorlástól. - Szilágyi Zsolt felvetette a Csángó Baráti Társaság megalapításának ötletét, zenés előadás és tanítással egybekötött moldvai csángó táncház zárta a délutánt. /(pataky): Csángók - élő őskövületek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

2000. december 23.

Budapesten befejeződött a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat, amelynek célja volt figyelem felhívása a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetükre, tájékoztatott Halász Péter, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. December első hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. A Csángó Napok résztvevői kiállítással, diavetítéssel, író-olvasó találkozóval, táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú, identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A rendezvény keretében a Magyarországon működő, Lakatos Demeter csángó költő nevét viselő egyesület dec. 8-án szervezett összejövetelt. - A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklődő, közéjük kijáró magyarországiakból, közel 80 taggal. Időközben létszámuk 200 fölé bővült. Vannak erdélyi tagok is, illetve Magyarországon tanuló csángó diákok, de zömmel magyarországiak alkotják az egyesületet. A Magyar Művelődési Intézetben megtartott rendezvényen dr. Bolváry Gyula beszámolt a Csángó Napok erdélyi történéseiről. Sokan voltak Sepsiszentgyörgyön, ahol pusztinai táncosok léptek fel, Nyisztor Ilona vezetésével. Csíkszeredában bemutatták a klézsei Duma András új verseskötetét. Itt ismertették a megújult vezetőségű Csángó Szövetség cselekvési tervét is. Nagyváradon Csoma Gergely szobrászművész (Budakeszi) tartott diavetítéses előadást a moldvai csángokról, saját felvételei alapján. Halász Péter, aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyűjteni, beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Elmondta, hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa, 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében, ahol saját szemükkel láthatták, és saját fülükkel hallhatták, miként szabotálja el a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. Az Európa Tanács már több országban elérte, hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A budapesti székhelyű Lakatos Demeter Egyesület kiadásában Csángó Füzetek sorozat jelenik meg. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a Csángó sorskérdések tanácskozás anyagából. A Domokos Pál Péter 90. születésnapjára rendezett tanácskozás anyagából Emlékkönyv készült. A Millennium alkalmából - Moldvai csángók évszázadai néven - vándorkiállítást állítottak össze, melyet négy éve visznek városról városra Magyarországon és Felvidéken. Legutóbb Egerben volt, következő állomása Székesfehérvár. Erdélyben még nem mutatták be a kiállítást. A Lakatos Demeter Egyesület tervezi, hogy 2001. áprilisában, Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülést rendez. Június 29-én, születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. /Guther M. Ilona: Csángókért Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2001. október 27.

Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Kárpátokon túlról érkezett vendégeket fogadtak a hétvégén. A moldvai csángó-magyarok különös kultúráját, hétköznapjait nyolcan hozták közelebb a nagyváradi érdeklődőkhöz, köztük Duma István András csángó-költő, a Szeret-Klézse Alapítvány vezetője, illetve Csoma Gergely budapesti csángó-szakértő és dr. Budavári Gyula, az erdélyi szövetség alelnöke. Okt. 25-én Énországom Moldova - egy csángó költemény ösvényin címmel a csángó világot bemutató fotókiállítás nyílt. Tóth Beáta csángó népdalokkal, Mátyás Zsolt Imre pedig Duma István András költeményeivel gazdagította a nyitórendezvényt, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő beszélt az egységes nemzetről, amely az ősi gyökerekből táplálkozó csángókultúrával lehet teljes. Csak akkor van megmaradásunk Nagyváradon, Bihar megyében, a Kárpát-medencében, ha segíteni tudunk a nálunk elesettebbeknek - mondta. Másnap a moldvai csángókról szóló előadásokkal folytatódott a rendezvénysorozat. Okt. 27-én a nagyváradi Mikes László Csángóbaráti Társaság gyűlésére kerül sor, Szilágyi Zsolt a moldvai csángómagyarság jelen helyzetéről tart előadást, majd Duma István András Én országom, Moldva c könyvének váradi bemutatója következik. Okt. 28-án, vasárnap a nagyváradi bazilikában a Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök celebrálta szentmisével zárulnak a Csángó-napok. /Csángó-napok Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2001. november 2.

Nem kérhetjük számon a csángóktól, hogy rengeteg román jövevényszót használnak, hiszen, míg az erdélyiek 80 éve élnek román fennhatóság alatt, addig ők hét-nyolcszáz éve élnek elszigetelten" - hangsúlyozta előadásában Csoma Gergely budapesti csángókutató az okt. 27-én Nagyváradon rendezett Csángónapokon, majd így folytatta: "Életükből kimaradt egy sor történelmi esemény, ami minket egy nemzetté kovácsolt". A csángókutató 30 éve rendszeresen megfordul a Kárpátokon túli magyarok között, így pontos képet alkothatott a csángók hiedelemvilágáról, archaikus és román jövevényszavakkal kevert magyar nyelvükről, vallásosságukról. Kutatásainak termése a népi gyógyászatról szóló könyve. - A bihardiószegi templomkertben hamarosan kopjafát emelnek a Bihar megyei Mikes László Csángóbaráti Társaság névadójának, akit ugyancsak csángókutatóként tartanak számon. Duma István András Én országom Moldova című verseskötetének bemutatóján a költő elárulta, hogy a népi szőttesek és írásos bundák ösztönözték versírásra, vagyis az az ősi gondolat és hiedelemvilág, amely katolicizmusuk mellett is jelen van a csángók életében. A versek a megmaradásról szólnak. /(balla) Alternatív magyaroktatás csángóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2001. november 22.

Emléktáblát avattak Domokos Pál Péter népzenegyűjtő, néprajzkutató születésének 100. évfordulója tiszteletére Budapesten. A Csoma Gergely szobrászművész által készített emléktáblát a Budafoki út 10/c. számú ház falán helyezték el, ugyanis a csángókkal foglalkozó néprajzkutató ebben az épületben élt 43 évet, 1949-1992 között. /Emléktáblát avattak Domokos Pál Péter tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2002. március 13.

A moldvai magyarság évszázadai címmel 1997 óta rendez vándorkiállítást Magyarországon a budapesti Lakatos Demeter Egyesület. A következő állomás Bicske, ahol a Petőfi Művelődési Központban március 14-én nyitja meg a tárlatot Halász Péter, az egyesület titkára. A kiállítás ismertető anyagot tartalmaz a moldvai magyar népcsoport dokumentumaiból, valamint ízelítőt hagyományos műveltségük tárgyi emlékeiből (szőttesek, varrottasok, kerámia, írott tojás, viselet stb.). Csoma Gergely szobrászművész színes, moldvai kényképei egészítik ki a tárlatot. Bicskén dr. Harangozó Imre csángó témájú fotóit is kiállítják. A megnyitón közreműködik Petrás Mária csángó népdalénekes. - Lakatos Demeter (1911-1974) csángó költő nevét viselő egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángómagyarok iránt érdeklődő és értük tenni akaró embereket fogja össze, tagjai zömmel magyarországiak. Kiadásukban Csángó Füzetek címmel sorozat jelenik meg, illetve ilyen témájú könyveket is kiadnak. Havonta tartanak összejöveteleket, szerveznek különféle rendezvényeket. Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából 2001-ben emléktáblát avattak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint húsz évig élt. A vándorkiállítást eddig Magyarország hét megyéjének 17 városában és 3 községben lehetett megtekinteni, egy alkalommal pedig Felvidéken is. A kiállítás minden új helyszíne és minden megnyitó alkalmas arra, hogy a csángók iránt – a magyar külpolitika és az Európa Tanács munkája nyomán – megnyilvánuló társadalmi érdeklődés érzelmi jelensége tudás és ismeretek tekintetében alapozást kapjon - hangsúlyozta Halász Péter. /(Guther M. Ilona): Vándorkiállítás a csángókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2002. november 7.

Csángó táncházat indít Budapesten az itt működő Csángó Koordinációs Iroda, amely a Magyarországon tanuló és dolgozó csángókat fogja össze. A megnyitó november 9-én lesz a Semmelweis utcai Magyarok Házában. A tervek szerint heti rendszerességgel tartanák a táncházat. Nem egyszerűen táncházat akarnak, hanem ezzel egyidejűleg - különböző előadásokkal, kiállításokkal, filmvetítésekkel és egyebekkel gazdagítva a programot - betekintést kívánnak nyújtani a csángó kultúra egészébe - jelezte Halász Péter. Kiállítás nyílik Petrás Mária iparművész - Szűz Mária és Szent István csángóföldi kultuszát megformázó - kerámiáiból, Csoma Gergely fotóiból, illetve csángó népviseletből, szőttesekből. /(Guther M. Ilona): Csángó táncház Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2003. április 26.

A Bákó megyei rendőrség semmilyen utasítást nem adott arra, hogy Gaiceana község rendőrőrse a községhez tartozó Magyarfaluban (Arini) a délutáni magyarórák ügyében nyomozzon, nyilatkozta Carmen Sova őrnagy, rendőrségi szóvivő. A gaiceanai rendőrségen április 15-én Vantu őrmester hallgatott ki több beidézett magyarfalui asszonyt arról, hogy miért járatják gyermekeiket a helybéli Bogdán Klára néptáncóráira és a Csoma Gergely által tartott délutáni magyarórákra. Az asszonyokkal nyilatkozatot is írattak. "Az egyiktől azt kérdezték, kéri-e a magyar iskolát. Ő azt mondta, ezt otthon, a családban beszéli meg, nem pedig a zsandárnál" - idézi Bogdán Klára, aki a gyermekektől értesült a történtekről. A rendőrség egy beadvány kapcsán vizsgálódott, amelyet Traian Gatu iskolaigazgató, három tanár, valamint Becze Péter plébános aláírásával nyújtottak be a hatóságokhoz. "Olvasunk, írunk, énekelünk, színházat játszunk - idézi fel a rendőrségnek adott magyarázatát Ladaru Gabriela. A zsandárok azt mondták, vigyázzunk az ajándékokkal, amit Gergely bácsi ad húsvétkor, mert lehet, hogy otrávát (mérget) tesznek bele. Azt is mondták, elvisznek kétszer-háromszor táborba, s aztán eladnak bennünket." A budapesti Csoma Gergely, aki immár nyolcadik hónapja tanítja délutáni órákon a magyarfalui csángó gyermekeket, keserűen állapítja meg: hatásos a megfélemlítés. "Amikor elkezdtük, hihetetlen érdeklődéssel és örömmel jöttek a gyermekek - említi a délutáni oktatási program egyedüli magyarországi tanára. - Egy 16 négyzetméteres kis tanteremben két váltásban 37 gyermeket tanítottam, ma már csak 16-17 gyermek mer eljönni az órákra, ők is remegve, félelemmel. Januártól azonban állandóan ijesztgetik őket, felállítják az iskolában, listát készítenek a róluk, büntetésből gyengébb jegyet adnak nekik. Az a legborzasztóbb, hogy nem tudjuk megvédeni a gyermekeket. A román iskolába nem mehetünk be. Mi a szabadidejüket töltjük ki értelmesen, kultúrával, ezt a szabadidőt akarják tőlük elvenni" - teszi hozzá Csoma Gergely, aki 27 éve jár a moldvai csángókhoz. /G. Á.: Csángókérdés a rendőrségen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. május 12.

A húsvéti vakációban tett székelyföldi kirándulásról kért nyilatkozatot máj. 9-én a rendőrség két magyarfalui gyermektől. Az egyenruhások 250 ezer lejes bírságot róttak ki az egyik gyermekre, mert ápr. 15-én a beidézés ellenére nem jelent meg szüleivel a rendőrségen. "Mondjunk meg mindent, hogy mit csináltunk a kirándulás alatt - idézte fel a rendőri felszólítást Ladaru Gabriella -, kérték, adjunk deklaráciát (nyilatkozatot), de nem akartunk adni." A nyolcadikos diáklány elmondta, ő azt írta a papírra, hogy nem ad nyilatkozatot. A másik lány, Avadani Klaudia azonban leírta, hogy merre jártak, mit csináltak. "Elmondtuk, hogy délelőttönként tanultunk, és délutánon kirándulásokra mentünk - idézi fel Klaudia. - A rendőrök azt mondták, hogy ne menjenek Gergelyhez, mert bajba kerülnek. A Gergely alatt a budapesti származású Csoma Gergelyt értették, aki a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett délutáni oktatási program keretében immár nyolcadik hónapja tanítja magyarul írni és olvasni a magyarfalui csángó gyermekeket. "Egy ilyen szegény családnak a 250 ezer lej bizony nagy pénz, ezért én kifizettem a kislánynak a bírságot - magyarázta Csoma Gergely. A székelyföldi kirándulást elsősorban a nyolcadikos csángó gyermekek számára szervezték, akik közül többen erdélyi iskolákban szándékoznak továbbtanulni. A Bákó megyei rendőrség szóvivője a Krónikának elmondta, Vasile Vrabie megyei rendőrparancsnok álláspontja szerint a magyar oktatás kérdése nem rendőrségi ügy, a gaiceanai rendőröket hivatali úton vonják kérdőre az ügy kapcsán. Tudósított Gazda Árpád /Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2003. május 20.

A gaiceanai polgármesteri hivatal jelentette fel a Magyarfaluban oktató Csoma Gergely magyarországi tanárt. A csángó gyermekeket oktató magyarországi tanár magyarfalui tartózkodása kapcsán hallgatott ki a gaiceanai rendőrség néhány helybeli asszonyt - derül ki a Bákó Megyei Rendőr-főkapitányság által a Krónika szerkesztőségébe eljuttatott válaszból. A rendőrség az "ügyet" a megyei tanfelügyelőséghez továbbította. A bákói rendőrség válaszából kiderül, a gaiceanai községháza, illetve a magyarfalui iskola vezetősége amiatt tett panaszt, hogy Csoma Gergely tanár "törvényes keretek nélkül" tartózkodik a faluban, emellett áthágja a tanügyi törvényt. "A polgármesteri hivatal - amely szerint az elemi és középiskolai oktatás kizárólag állami jellegű - kifogásolja, hogy Csoma Gergely nem kért engedélyt magyarórák tartására. A rendőrőrs munkatársai ellenőrizték Csoma ott tartózkodásának törvényességét, és ennek kapcsán néhány helybeli személyt is kihallgattak" - tartalmazza az indoklás. A Krónika ápr. 26-i számában közölt cikket arról, Gaiceana község rendőrőrsére idéztek néhány olyan magyarfalui (Arini) szülőt, aki gyermekeit Csoma Gergely fakultatív magyaróráira és a helybéli Bogdán Klára délutáni táncóráira járatja. /Csoma Gergely lakhelye felől vizsgálódnak a bákói rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2003. szeptember 2.

A magyarul tanuló csángó gyerekek legjobbjait Csíkszépvízre hozták táborozni. Tíz faluból negyven gyerek és húsz pedagógus vesz részt a módszertani táborban, amelyet a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok csángó oktatási programja keretén belül. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program felelőse vezette a vetélkedőket. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének alelnöke összegezte: tavaly két településen volt az iskolában magyar oktatás, Klézsén és Pusztinán, összesen 34 gyermekkel. Idén hét településen hat pedagógus fog tanítani (Klézsén a központban és Somoskán is lesz magyar oktatás), összesen 140 gyerekkel. Ezek a gyerekek tehát az iskolán belül anyanyelvként tanulják a magyar nyelvet, román tannyelvű iskolákban. Az iskolán kívüli és iskolai oktatásban magyart tanító pedagógusoknak 20-30 százaléka helyi tanár. Farkas Mónika a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben tanult, most otthon, Diószénben tanítja a magyar nyelvet. Mónika két éve 15 gyerekkel kezdte a magyarórákat, tavasszal 42-vel végezte. Borbáth Erzsébet a moldvai magyar oktatás módszertani szakirányítója. Tanév idején havonta egy hetet tölt Moldvában. Hegyeli Attiláékkal közösen kidolgoztak egy kerettantervet- mondta. A képesítéssel hazatért csángó fiataloknak is ki kellett állniuk a rosszindulatú emberek rosszindulatú viszonyulását, a hatalom, egyház meg az általuk felbujtatott egyszerű emberek támadásait. A csángószövetség elnöke, Barta András Magyarországon folytatta tanulmányait, majd az alelnök Bilibók Jenővel, aki ugyancsak Magyarországon szerzett képesítést, visszatértek. Mások is követték példájukat.Csoma Gergely Budapestről mint fotóművész járta be a moldvai magyar falvakat már évtizedekkel ezelőtt. Ismeri a csángókat, beszéli nyelvüket. Az elmúlt tanévben Magyarfaluban ment, ott lakott és tanított. Munkájának eredményeképp 42 szülői kérésre ősszel kétosztálynyi gyerekkel beindul az iskolai magyar oktatás. Megállapította, hogy a magyar nyelv tanítását ellenzőkben, a papban, rendőrségben, román pedagógusokban egyfajta primitív egzisztenciális félelem dolgozik: ha megerősödik a magyar nyelv az iskolákban, elveszíthetik a falu fölötti gazdasági és egzisztenciális hatalmukat. Ezért folyamodnak az elijesztés, riasztás, esetenként a brutális fenyegetés módszeréhez. /Takács Éva: Feljön a nap a csángómagyaroknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2003. november 11.

Nov. 8-án, az egri Petrás Incze János Kulturális Egyesület emléktáblát helyezett el Egerben a Hittudományi Főiskola falán a néhai klézsei minorita áldozár, neves népköltészeti gyűjtő emlékére, aki ebben az intézetben végezte tanulmányait, ott szentelték pappá 1836-ban. Az emlékünnepségre Petrás Incze János születésének 190. évfordulója alkalmából került sor. Az 1813-ban Forrófalván született szerzetes előbb Pusztinán volt segédlelkész, majd plébános Klézsén, 1886. szept. 6-án bekövetkezett haláláig, amikor rablógyilkosság áldozata lett. Döbrentei Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia titoknoka buzdította a népköltészeti gyűjtőmunkára. 1842-től kezdődően közölte moldvai csángó ballada- és népdalgyűjtéseit különböző magyarországi folyóiratokban; gyűjtőmunkájának gyümölcsét egészében Domokos Pál Péter és Rajeczki Benjamin tette közzé három kötetben, Csángó népzene címmel, 1956-61 között. Domokos Pál Péter e szavakkal méltatta személyiségét: "...a moldvai életnek legrokonszenvesebb, legkedveltebb és legtevékenyebb papja, valószínűleg a Zöld Péter által említett forrófalvi krónikaíró, Petrás Mihály kántornak egyenes leszármazottja". A bronz dombormű Csoma Gergely szobrászművész munkája. A Petrás Incze János portréja melletti szöveg hirdeti az arra járónak: "Petrás Incze János emlékére. 1813 Forrófalva - Megölték 86-ban Klézsén. Moldvai csángómagyar minorita pap. Ő volt az első csángó népdalgyűjtő, aki a papi szemináriumban fejezte be tanulmányait 1836-ban. Állíttatta a Petrás Incze János Kulturális Egyesület." A néhai pap és tudós emlékét dr. Csizmadia István, az Egri Érseki Hittudományi Főiskola rektora és Mag Lászlóné, a Petrás Incze János Kulturális Egyesület elnöke idézte meg a szép számmal összegyűlt hallgatóság előtt. Az eseményen közreműködött a külsőrekecsini csángómagyar népdalkör és Petrás Mária, Magyarországon élő csángó keramikusművész és népdalénekes. A városháza dísztermében tudományos üléssel tisztelegtek a népdalgyűjtő emléke előtt. Az ülésen dr. Kartal Ernő, a minorita rend magyarországi tartományfőnöke a szerzetesközösség múltját elevenítette fel; Halász Péter néprajzkutató, a budapesti Lakatos Demeter Csángómagyar Egyesület titkára előadása Petrás Incze János életútját elevenítette fel, Harangozó Imre néprajzkutató pedig a róla őrzött emlékeket idézte meg. Domokos Mária zenetörténész, "a csángók apostola", néhai Domokos Pál Péter leánya a csángó népzenekutatás történetéről tartott előadást; Jáki Sándor Teodóz bencés tanár, a Lakatos Demeter Csángómagyar Egyesület elnöke, aki az utóbbi negyedszázadban nyolcvan alkalommal járt Csángóföldön, az ott még ma is megőrzött népénekekről beszélt a hallgatóságnak. Az ünnepségre romániai előadókat is meghívtak: dr. Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi oktató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a csángómagyarok múltjáról és mai helyzetükről, Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke pedig a moldvai magyar nemzeti közösségnek az anyanyelv megőrzéséért vívott küzdelméről tartott előadást. Petrás Mária keramikusművész Csángó passió című kiállítását tekinthették meg a látogatók. Az emlékünnepség részeként rendezett csángó népköltészeti elődáson Petrás Mária, Tampu Tatjána, a külsőrekecsini csángómagyar népdalkör és helybeli együttesek adtak ízelítőt a csángó népköltészet értékeiből, ma is élő hagyományaiból. Este a Megyei Művelődési Központban csángó táncházat szerveztek. /Máriás József: Csángó ünnep Egerben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

2004. október 20.

Szent István emlékszobrot állíttatott a Lakatos Demeter Egyesület és a Magyar Kollégium okt. 15-én Pusztinán. A három méter magas tölgyfaszobrot Csoma Gergely faragta. A szobor felirata két nyelvű (román, magyar), ezért a helybéliek remélik, hogy a falu román érzelmű papja nem távolíttatja el az alkotást, és hajlandó lesz azt felszentelni. A szobor Erőss József helyi gazda kezdeményezésére készült el és az ő háza előtt is áll, a templom tér szélén. A pusztinaiak aggódnak, mivel a Szent István búcsún – szeptember elején – a templomban, misén hangzott el magyarellenes prédikáció, amire eddig e templomban nem volt példa. /Szent István emlékszobrot állítottak Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2004. november 22.

Csíkszereda is megtartotta (ötödízben) immár hagyományos csángó rendezvényeit. Ádám Gyula fotóművész nyolcvanas években készült csángóföldi felvételei sorakoztak a falakon. Fellépett egy csángó zenei kórus, a Borsika gyermektáncegyüttes csángó produkcióját eredeti klézsei muzsika kísérte, Ferenczes István, a Székelyföld, a Moldvai Magyarság főszerkesztője, illetve a Hargita Kiadóhivatal igazgatója tartott könyvszemlét, bemutatta a legújabb, csángó vonatkozású kiadványok jelenlévő szerzőit (Domokos Máriát, a 4 CD-ből álló gazdag moldvai és bukovinai csángó népzenei gyűjteményt; Halász Pétert, aki új kötetét hozta el, amelynek külön érdekessége, hogy tartalmazza mindhárom csángóföldi útjának izgalmas, dokumentumértékű naplóját; Kovács Lászlót és Nagy Zoltánt, akik Moldovai magyarok címmel képes albumban, mutatták be felfedező útjaik hozadékát; Csoma Gergely szobrászt, aki fotóalbumát ajánlotta a közönségnek, elmondta, hogy nov. 21-én Pusztinára készül, hogy az általa ott megfaragott Szent István szobrot felszenteljék.) A kerekasztal-beszélgetésen Borbáth Erzsébet beszélt a Moldvába hazatérő fiatal csángó értelmiségiek sorsvállalásáról. Akik visszatérnek, a mindennapi nehézségek alatt elbizonytalanodnak. A csángó-ügyre szánt különféle támogatások felhasználási módja indulatokat váltott ki. /Cseke Gábor: Csángó napok – csángó bajok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2004. november 22.

Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kulturális rendezvénysorozat főszereplője volt a csángó kultúra a hét végén. Sepsiszentgyörgyön idén először a XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó szerves részeként tartották a Csángó Napot. A XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó a csángó vendégekkel a már megszokott jelentős érdeklődés mellett zajlott. /Farkas Réka, D. Balázs Ildikó: Nincs szükség frázisokra, csak szeretetre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./ Ünnepélyes keretek között szentelték fel nov. 21-én, vasárnap Pusztinán Szent István szobrát. Erőss József kezdeményezésére, a Lakatos Demeter Egyesület és a Magyar Kollégium jóvoltából a magyarországi Csoma Gergely szobrász- és fotóművész faragta a szobrot és Erőss József magánterületére, a falu templomának közelében állították fel. A szobrot a helybéli káplán, Iosif Irinel szentelte meg. A fedeles kereszthez hasonló, fából készült emlékművön a román felirat mellett magyar nyelven is olvasható: Szent István könyörögj érettünk! Valamint a készítők nevei: Segített Bartos Marcel – Pusztinai Szent István Egyesület – Bácsi Zoli; az oszlop másik oldalán: Ezen fát faragta Gergely a Pózás – Állította Lakatos Demeter Egyesület – Magyar Kollégium és Erőss József gazda családjával.

2006. augusztus 29.

A Szeret-Klézse Alapítvány klézsei székházában a hét végén nyílt meg Petrás Ince János emlékszobája. A moldvai csángómagyarok között a tizenkilencedik században szolgáló pap halálának 120. évfordulóján az egybegyűltek a balladagyűjtőre, nyelvjáráskutatóra emlékeztek. Az alapítvány kertjében felavatták Csoma Gergely magyarországi szobrászművész emlékoszlopát. Petrás Ince János munkásságát Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke méltatta, beszédet mondott Sántha Attila, a Moldvai Magyarság főszerkesztője és Salamon Ferenc, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója. A kétnyelvű szentmisét Gergely István csíksom-lyói esperes celebrálta, felléptek a klézsei, frumószai, külsőrekecsini és pusztinai, valamint a kézdivásárhelyi és a csernátoni táncosok. /(Fer-): Petrás Ince János-emlékszoba Klézsén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2007. május 28.

Kalotaszeg fővárosában, Bánffyhunyadon az elmúlt hétvégén tartották a városnapokat. Bemutatták a város monográfiáját, a Bánffyhunyad, település az Európa felé vezető című munka az egykori vásárközpontot földrajzilag és történelmileg is bemutatja, külön fejezetet szentelve a város híres szülötteinek és díszpolgárainak. A helyi Ravasz László Emlékházban a magyar művészetekről tartott előadást Váradi Ferenc, majd bemutatták a 150 évvel ezelőtti lakodalmas szokásokat. Május 27-én Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke adta át gróf Bánffy Katalinnak, az édesapjának, Bánffy Miklós grófnak odaítélt posztumusz Magyar Művészetért-díjat. A település névadójáról Váradi Kusztos Györgyi emlékezett meg. Ezt követően a főtéren ünnepélyes keretek közt adták át a városnak januárban odaítélt 21. századi Béke Emlékoszlopot. Mig Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke kifejtette: az alapítvány segítségével már 500 emlékművet sikerült felállítani szerte a világban. – Ez az emlékmű az egyetlen az országban, és erre méltán lehetnek büszkék a város lakói. Nemrég sikerült hat ilyen emlékoszlopot felállítani Szerbia, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia különböző településein. A bánffyhunyadi emlékmű felszentelésével a 93 000 négyzetméteres Magyarország körül létrejött a béke gyűrűje – mondta az elnök. A város főterén felállított, repülő galambot ábrázoló faszobor Csoma Gergely fotó- és szobrászművész munkája, aki szerint jó helyre került az emlékoszlop. /D. I. : Béke emlékoszlopot avattak Bánffyhunyadon. Gazdag kulturális kínálat a városnapokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2007. november 22.

A csíkszeredai Hargita Kiadó Bibliotheca Moldoviensis című, hét kötetből álló kétnyelvű sorozata azzal a céllal jött létre, hogy magyar és román nyelven is hozzáférhetővé tegye a moldvai csángómagyarokra vonatkozó nélkülözhetetlen forrásmunkákat. Ez a sorozat segíti az előítéletek nélkül román történészeket is, hogy rátaláljanak a csángó múlt és jelen igazságára, jelezte Halász Péter a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főtanácsosa a Bibliotheca Moldoviensis sorozat bemutatása kapcsán november 20-án, a budapesti Magyarok Házában. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája tizennégy, a közelmúltban megjelent, de eddig Magyarországon még be nem mutatott verseskötettel, monográfiával, sorozattal, naplóval és regénnyel kedveskedett az egybegyűlteknek. Az este egyik szereplője volt az 1978-ban, Magyarfaluban született Iancu Laura, akinek első verseskötete 2004-ben jelent meg Csíkszeredában Pár csángó szó címmel. A négy diplomával rendelkező költő most második, Karmaiból kihullajt című verseskötetéből olvasott fel. Bemutatták a Bakó megyei Somoskán született Demse Márton önéletrajzi fogantatású kötetét /Somoskai tél/, Halász Péternek a moldvai magyarok hagyományos állattartásával foglalkozó monográfiáját, Csoma Gergely szobrászművész naplójának segítségével a tanári pálya is fölvillant. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók pesti diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2009. február 9.

Az összefogás és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta a csángó magyarok védelméért Gál Kinga EP-képviselő a február január 7-én Budapesten megrendezett XIII. Csángó Bálon, amelynek díszvendége Kallós Zoltán néprajzkutató volt. Az EP-képviselő megnyitóbeszédében kiemelte: a civil összefogás, az embertől emberig tartó kapcsolat az, „ami átvinni látszik a csángókat a túlsó partra”. A rendezvényen felolvasták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nyilatkozatát, amelyben a csángó magyar oktatás mellett szálltak síkra. Kifejtették: tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy egy uniós országban a csángóknak még a puszta nemzeti hovatartozását is tagadják, megkérdőjelezik. A nyilatkozat szerint az EMNT stratégiai programot hirdet a moldvai csángók védelmében, mert a hivatalos állami szervek a mai napig akadályozzák az anyanyelv elsajátítását segítő programokat. A színpadi műsor Kallós Zoltán világhírű néprajzkutató munkásságára épült, aki évtizedeket töltött a csángó kultúra tanulmányozásával. Az idei bálon először mutatták be a „csángó kultúra követeit”: 2008-ban Nyisztor Ilona népdalénekes a Csángó Kultúráért díjat, Iancu Laura fiatal költő a Tokaji Írótábor nagydíját kapta meg. Tánczos Vilmos néprajzkutató és Pécsi Györgyi irodalomtörténész és kritikus mutatta be tevékenységét, Csoma Gergely fotóművész, szobrász Pataki János Csángók – Az elfelejtett magyarok című könyvét ismertette. /Összefogás a csángók védelméért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

2009. május 13.

A Szeret-Klézse Alapítvány május 8–10-e között rendezte meg a Petrás Incze János Klézsei Napok elnevezésű fesztivált. A rendezvény záróműsorán fellépett a külsőrekecsini, a pusztinai és a Csík falusi néptánccsoport. A rendezvényt Duma András nyitotta meg, majd felavatták Csoma Gergely szobrász Álmos vezérről készült alkotását. A fesztiválon legtöbben saját falujuk táncait és énekeit mutatták be. Végül pedig Klézse minden falurésze bemutatkozott. A pusztinai táccsoport tagjai népviseletbe öltözve szerettek volna részt venni a délelőtti szentmisén. A helyi pap, miután kikérdezte a templom udvarán várakozókat, hogy kifélék, mifélék, cinikus megjegyzéseket tett a Magyar Házzal kapcsolatosan, ahol az ünnepi rendezvények zajlottak. Később több helybeli személy jött ki a templomból, akik gúnyos megjegyzésekkel illették a pusztinaiakat. Azzal érveltek, hogy a templomot a klézseieik építették, tehát csak nekik van joguk ott misét hallgatni. Azt mondták, Klézsén csak püspöki engedéllyel léphet idegen ember az Isten házába. Végül a vendégek jobbnak látták elhagyni a templomot. /Divald Borbála, Külsőrekecsin, Nyisztor Tinka, Pusztina: Petrás Incze János napok Klézsén – Elüldözték a vendégeket a templom elől. = Erdély. ma, máj. 12./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998