udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 65 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csurka István

1990. március 20.

Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

1990. augusztus 24.

Zolcsák István válaszolt Tamás Gáspár Miklós Demokratikus illemszabályok /Magyar Hírlap, aug. 10./ című cikkére. Zolcsák kifejtette, hogy T. G. M. cikke tele van otromba ferdítésekkel és ízléstelen gúnyolódással. Végig szapulta az MDF-et, a kisgazdákat /ezek, mint írta, csendőrökkel és csendőrpofonokkal akarják visszahozni a horthysta időket/, a Magyar Nemzetet, Csurka Istvánt és ezerszer Raffay Ernőt. Zolcsák rosszindulatú megjegyzésnek tartotta, hogy Raffay Trianon titkai című könyvét az aluljárókban árusítják. T. G. M. Zolcsákot zavaros fejű jobboldali agitátornak nevezte, hozzátéve, hogy a hat parlamenti párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közös erőfeszítései elérték, hogy "szélsőséges csoportocskák által Trianon évfordulójára tervezett tüntetés és a temesvári menet kudarcba fulladt." Zolcsák szerint T. G. M. itt elhallgatta a saját, a román kormány, a Securitate és a félreirányított lapok erőfeszítéseit megemlíteni. Zolcsák az őt ért sértéseként zavaros fejű antiszemita provokatőrnek nevezte T. G. M-et. Zolcsák szerint a világon minden becsületes ember revizionista és irredenta. /Zolcsák István, az Erdélyi Világszövetség elnöke: "Tamás Gáspár Miklós antiszemita provokatőr". = Magyar Hírlap, aug. 24./ Ugyanebben a számban válaszolt T. G. M. Fölöttébb sajnálatos, fejtette ki, hogy a válaszadási kötelezettség miatt országos napilapnak nyílt irredenta szöveget kell közreadnia. Zolcsák a legnemesebb szándéktól vezetve "az elmúlt évtizedben rengeteg kárt okozott felelőtlen nyilatkozataival és akcióival az erdélyi magyarság ügyének" /Tamás Gáspár Miklós: Fölöttébb sajnálatos. = Magyar Hírlap, aug. 24./

1992. augusztus 7.

Ifjúsági tábort szervez idén a Magyar Fórum című lap Felsőháromszéken negyven fiatal részére. A tábor Kézdiszentléleken lesz, célja a "nemzeti értékek korszerű értelmezésével" megismertetni a jelenlevőket. A tábor megnyitásakor Kézdivásárhelyre látogatott Csurka István író, az MDF képviselője, a magyar közélet vitáinak kereszttüzében álló politikus. A nagyszámú hallgatót vonzó találkozón részt vett Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője is. Csurka kitért Antall József miniszterelnök szándékosan félremagyarázott kijelentésére: a kormányfő kívánsága hogy lélekben - hangsúlyozandó: lélekben - minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Ez úgy értelmezhető, hogy a magyar demokráciát kisugárzó demokráciává kell tenni. Mi nem kívánunk senkitől semmit elvenni, de nem lehet erős a demokrácia, mely nem tud segítséget nyújtani, nem tudja megvédeni azokat, akiket valamilyen hátrány ért. - A bolsevizmus uralma alól felszabadult népek egymásnak estek. Soha nem volt nagyobb szükség a népek összefogására. A vendégek állásfoglalásait Fazakas Miklós volt szenátor, az alkotmánybíróság tagja jó szándékú közeledésként méltatta. Dénes László és Bíró Béla újságírók figyelmeztettek: Romániában csínján kell bánni a nemzeti jelszavakkal. /Csurka István Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1992. szeptember 1.

Ioan Buduca beszámolt Csurka István tanulmányának hatásáról, a kibontakozott vitáról. Információit Bodor Páltól kapta. Buduca arra utalt, hogy Csurka esetleg besúgó volt, és valami nemzetekfölötti, kelet-európai Securitate ügynöke. Buduca szerint Csurka ugyanazt mondja, mint Adrian Paunescu és C. V. Tudor. /MTI, Cuvintul (Bukarest), szept. 1-7./

1992. november 25.

Szilágyi N. Sándor először a budapesti Köztársaság hetilapban /1992/25. sz./ adta közre írását, ezt vette át a Romániai Magyar Szó. A szerző elítélte egyes Erdélyből áttelepült közéleti személyiségek magatartását, akiknek egzisztenciát biztosít üldözöttségük, ezért a romániai helyzetet a valóságosnál sötétebbre festik. Aggasztja az, hogy nemzetféltő jelszavakkal csak a választók számát akarják növelni: az MDF így édesgeti be a választópolgárokat táborába - Szilágyi ezt látja Csurka István tanulmányában. - Sokatmondó, hogy a szerző a bukaresti napilapban utóiratot mellékelt, mondván, nem SZDSZ vagy Fidesz-szimpatizáns. /Szilágyi N. Sándor: Csöndes töprengés - fogyó reménységgel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Bodor Pál sietve üdvözölte Szilágyi N. Sándor dolgozatát: "félelmetes ítéletet mond", "Irgalmatlan, halk szókimondással bebizonyítja: némely fűtött, szemrevaló nemzeti ágálásnál olykor nincs nemzetellenesebb." /Bodor Pál: Az alsóház kutyája. = Népszabadság, nov. 21./

1993. január 23.

A 87. évében járó Balogh Edgár számvetést tett, összegezte életútjának tanulságait. A népszolgálat volt számára az elsődleges. Vallja, hogy az RMDSZ történelmi magaslatára jutott a Kolozsvári Nyilatkozattal, kimondva, hogy a kisebbségi önkormányzat korszerű megvalósítására törekszik. Élete legnagyobb csalódását szenvedte meg, amikor hitt a néptestvériségben. Balogh Edgár Antall József miniszterelnököt "a demokratikusan uralomra jutott magyar nép-nemzeti vonal élemberének" nevezte, azonban úgy látta, hogy a magyarországi pártoknak nincs szociális koncepciójuk. Balogh Edgár nem ért egyet azzal, hogy Domokos Gézát és Sütő Andrást támadják, "bűnbánatot" követelnek tőlük, mert ezek az írók a diktatúra idején a magyar szellem folytonosságát jelentették. Szerinte a reformkommunistáknak lehet szerepük a jövőben. Balogh Edgár állást foglalt Csurka István vihart kelt tanulmányával kapcsolatban: "Szövegében köszönthettük ugyan a nálunk is becsült író nemzetféltését, észlelve ugyanakkor a tapintat és óvatosság reálpolitikai hiányát is félreérthetőség és ködös általánosítások során, de nem értjük azt a rosszindulatú hűhót sem, amely lefasisztázta és leantiszemitázta a magyarság során töprengő, népet felemelni akaró írót." /Balogh Edgár: Államnemzet és népnemzet. = Népszabadság, jan. 23./

1993. május 27.

Magyarországon éles viták zajlottak a legnagyobb párt, a Magyar Demokrata Fórumon /MDF/ belül. A viták nem oldódtak meg. Meglepetést keltett, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF ügyvezető elnöke máj. 26-án lemondott ügyvezető elnöki tisztségéről. Lemondását levélben közölte. A sajtó közölte a levelet. Ebben Für Lajos kifejtette: "a magyarság megmaradása, talpra állítása iránti felelősségtől áthatva" több alkalommal javaslattal állt elő, hogy a testvérháborút rendezzék. Javaslata azonban határozott támogatást nem kapott. Kiegyenlítő szerepet akart vállalni, erőfeszítései azonban eredménytelenek maradtak. Ezért döntött úgy, hogy lemond. Hangsúlyozta, ki kell mondania, hogy "történelmi léptékű bűnt követtek el azok /mindenekelőtt a liberálisnak mondott Debreczeni József nevével és a népi-nemzetinek mondott, Csurka István nevével fémjelzett csoportosulások, akik az MDF belháborúját" elindították és folytatják. És nincs mentség azok számára sem, akik a fejleményeket nem tudták megállítani. "Isten legyen irgalmas hozzánk/ Hozzánk, szegény magyarokhoz", zárult a lemondó levél. /Für Lajos lemondott az MDF ügyvezető elnöki tisztéről. = Magyar Nemzet, máj. 27./

1995. január 19.

Tőkés László püspök nem szorult kisebbségbe. "Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége még ma is osztja Tőkés véleményét" -írja Ara-Kovács Attila. Legitimitása abból fakad, hogy "nem képes felülemelkedni az erdélyi magyarság hétköznapi sérelmein." Ara-Kovács Attila szerint "könnyebb lenne az élete, ha az erdélyi magyarság választott vezetői - Tőkést is beleértve - figyelembe vennék, hogy Magyarország és a kisebbségi magyarok viszonya nem csak egyoldalú, kizárólag Budapest számlájára írandó felelősségvállalások halmaza." Az erdélyi magyar radikalizmus képviselői beláthatnák: nincs mód olyan "nemzeti"egységre, mint a román társadalomban. Akkor is, "ha még nem született olyan érzékeny lélek, amelyik Csurka Istvánt képes lenne megkülönböztetni Gherorghe Funartól, vagy Für Lajost a román parasztpárti politikustól", aki még nem értesült arról, hogy "nemzetének fiai éppoly póri módon jönnek a világra, mint mindenki más." Ara-Kovács szerint az erdélyi magyarok nem kis része "olyan magyar politikusokban véli felfedezni jogainak igazi védelmezőit, akik - ha tehetnék - vérbeli román állapotokat teremtenének Magyarországon is. Minthogy máshoz nem értenek." - A Tőkés László elleni lépések igazi elindítója Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, aki a nyolcvanas években gyenge embernek bizonyult, ezért Tőkés László "sem tudta türtőztetni magát, kicsinyes és személyeskedő támadásokkal vett elégtételt Csiha Kálmánon, aki ráadásul édesapját ütötte el a kolozsvári püspöki széktől." A cikkíró megjegyzi: "Ezen az emelkedett szinten zajlik tehát az erdélyi magyar önszerveződés és érdekvédelem." Lett volna szándék az RMDSZ-ben "hogy egy átfogó program keretében igyekezzenek meghaladni az etnopolitikai monomániákat", ezt a radikálisok megtorpedózták. - Ara-Kovács Attila tehát az okvetetlenkedő radikálisok közé sorolja Tőkés Lászlót, egyúttal kirohan Csurka és Für ellen. /Magyar Narancs, jan. 19./ A parasztpárti politikus: Corneliu Coposu.

1996. június 18.

A nemzetnek meg kell emlékeznie történelme nagy napjairól -írta Gerendás Lajos. "A magyar nemzetnek ilyen jeles napja volt 1988. június 27-e, az Erdélyi Tüntetés a Hősök terén. A szerző a tüntetés szervezője volt, így a krónikás a szemtanú hitelességével próbálja meg az eseményeket felidézni." A tervezett falurombolás óriási felzúdulást váltott ki Magyarországon. A tüntetés gondolatát 1988. május 15-én Buda Géza vetette fel az MDF egyik ülésén. Máj. 23-án Dragon Pál szentendrei lakásán összejövetelt tartott az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, ahol - Bereczky Vilmos javaslatára - megállapodtak abban, hogy a tüntetés Szent László napján, jún. 27-én legyen, a Hősök terén. A bizottság ezt felhívásában a máj. 27-i bős-nagymarosi vízierőmű elleni demonstráción jelentette be, közölve, hogy a tüntetés az elnyomott romániai kisebbségek és a lerombolásra ítélt magyar, sváb, ukrán, szerb és román falvak fennmaradása érdekében történik. A tüntetést jún. 6-án hivatalosan bejelentették, Csurka István elvállalta, hogy beszédet mond a tüntetésen.Elkészült a felhívás sokszorosítása, amely tartalmazta a felhívást aláíró szervezetek névsorát: Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, Magyar Demokrata Fórum /MDF/, Klubtanács, Szabad Kezdeményezések Hálózata, Széchenyi Casino Hagyományőrző- és Művelődési Társaskör, Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, Bibó István Szakkollégium, Veres Péter Társaság, Szabó Dezső Emléktársaság, Forrás Kör, Erdély Művészetéért Alapítvány. Jún. 13-án dr. Gehér József, dr. Zétényi Zsolt és dr. Nagy László megfogalmazták a román nagykövetségnek átadandó memorandumot.Egy hétre rá Csurka István, Bíró Zoltán másokkal együtt járt az MSZMP titkáránál, bejelenteni a tüntetést, kiderült, hogy a hatalom nem támogatja, de nem is tiltja a demonstrációt. A két fő szervező Dragon Pál és Szekeres László volt. Jún. 27-én Nagy László, Fónay Jenő és Töttösy Istvánné bevitték a nemzeti lobogót a Bazilikába, s meghajtották a Szent Jobb előtt, így tisztelegve Szent István király előtt. Négy órakor feltűzték a nemzeti zászlót a hangszórókkal felszerelt autóra, amely elindult a Hősök tere felé, útközben felcsendült a székely himnusz. Este hét órára a tömeg elborította a hatalmas teret, lehettek százötvenezernél is többen. A táblákon a pusztulásnak ítélt falvak nevei szerepeltek és ilyen feliratok: "Nem Erdélyt akarjuk vissza, hanem életet az erdélyi embereknek!" , "Nem Õk lépték át a határt, hanem a határ lépte át Õket!", "Éljen a román-magyar barátság!". A tömeg elénekelte a Himnuszt, majd Csurka István beszédét Bubik István színművész olvasta fel. Néhány gondolat a beszédből: "Évtizedek óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és szabadon állunk ki..." "...ma este erre a térre figyel a fél világ. Itt most egy nemzet mutatja meg igazi arcát a népek családjának." "...fogadjuk meg, hogy nyugton addig nem maradunk, amíg minden magyar számára ki nem vívjuk a méltó emberi élet lehetőségét, fogadjuk meg, hogy az összes érvényben lévő nemzetközi szerződés és alapokmány tiszteletben tartása mellett minden lehetségest elkövetünk magyar testvéreink megmentése érdekében! Isten minket úgy segítsen!" A sokaság újra elénekelte a Himnuszt, majd fáklyákkal, gyertyákkal a kézben elindult a Thököly úti román nagykövetség felé. A memorandumot dr. Nagy László, dr. Zétényi Zsolt és Töttössy Istvánné dr. próbálták átadni, mindhiába. Az ajtó zárva maradt. Dr. Nagy László ismertette ezt a tényt a tömeggel, a válasz füttykoncert volt. Lassan oszlott el a tömeg. Este tízkor a Hősök terén felolvasták az amerikai magyarok, Lech Walesa és az ausztráliai magyar egyesületek táviratait. Fiatalok még sokáig a téren maradtak, népdalokat énekeltek, a tér tele volt letűzött égő gyertyákkal. /Gerendás Lajos: Az Erdélyi Tüntetés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6, 11, 18./

1996. augusztus 4.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója tájegységi rendezvényei sorában aug. 4-én a Nagyvárad melletti Hegyközpályiban és Hegyközújlakon tartottak hegyközi napokat. A hegyközi rendezvényeken a nemzeti jellegen volt a hangsúly. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ elnöke a Hegyközújlakon épült Hegyközi Népfőiskola épületének ünnepélyes átadásán mondott beszédet. Felszólította a jelenlevőket, hogy szájról szájra továbbadva vigyék a hírt a népfőiskola megteremtéséről, mert erről és a hasonló eseményekről nem számolt be a média, "így le fogjuk tudni győzni az idegen kézen levő médiák közönyét és aljas elhallgatását, amely szerint ez, ami itt történik, nem hírérték, és még az is, aminek ez egy kis része, a magyar református világtalálkozó is elsikkad a sok talmi hír között." Bejelentette, hogy MIÉP által létrehozott Magyar Út Alapítvány 100 ezer forinttal járul hozzá az új népfőiskolai épület költségeinek kiegyenlítéséhez. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

1996. augusztus 8.

Aug. 8-án két budapesti lapban siettek Tibori Szabó Zoltán védelmére és támadták az erdélyi püspököket, amiért kiálltak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ előtt, egy harmadik lap pedig Tőkés Lászlót támadta: a/ az egyik Nagy Csaba, aki már korábban is kitűnt az MVSZ elleni kirohanásban, most dühödten támadta a püspököket, akik ökumenikus exkommunikációt alkalmaztak Tibori Szabó Zoltán ellen. A püspökök nem a valóságnak megfelelően tájékoztattak, hazudtak. Nagy Csaba szerint a Tibori Szabó Zoltán elleni támadásokat az MVSZ szította és indította. Nagy Csaba a régi kommunista korszakra jellemző hevességgel támadja a püspököket: "AZ egyházi méltóságok presszionálják a sajtót, nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot és általában a demokrácia elveit. Ez önmagában nem meglepetés, hiszen a katolikus egyházban nem demokrácia, hanem hierarchikus rend uralkodik, és a magyar protestáns egyházak is sokkal többet megtartottak a katolikus jellegű hierarchiából, mint nyugat-európai hittestvéreik. A Magyar Narancs a cikkből kiemeli, vastagon szedi ezt a mondatát: "Az alsó papság vagy a világi zsinati /presbitériumi/ vezetés Erdélyben nemigen lett volna hajlandó ilyen megbélyegzésre." Ez az érvelés, a püspökök és az alsópapság szembeállítása szintén a kommunista idők gyakorlata volt. Hozzátehető, hogy Erdélyben nem volt még példa erre a szembenállásra. Nagy Csaba csatlakozik a román nacionalisták dühödt Tőkés László elleni kirohanásaihoz: megállapítja ugyanis, hogy Tőkés László áll mindezek mögött. A püspök ugyanis az SZKT júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Tibori Szabó Zoltán elítélésére szólította fel az RMDSZ-t. Ez nem történt meg. Kézenfekvő, állítja Nagy Csaba, hogy Tőkés László "lehetett az, aki rábeszélte a püspököket az állásfoglalás aláírására." Nagy Csaba mérlegre teszi Tőkés László működését. Megállapítja, hogy magatartása 1989-ig, üldöztetése során példaértékű volt. Most ő csatlakozik az üldözőkhöz. Hogyan egyeztethető ez össze a krisztusi szeretettel? - teszi fel a kérdést a cikkíró. /Nagy Csaba: Üldözöttből üldöző. = Magyar Narancs, aug. 8./ b/ Bodor Pál a Magyar Hírlapban áll ki Tibori Szabó Zoltán mellett. Amíg Nagy Csaba Tőkést támadja, Bodor Pál Borbély Imre ellen kel ki. Az erdélyi püspökök ráripakodnak a Szabadság főszerkesztőjére, ugyanakkor hallgattak, amikor Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége VIB /Választmányi Intéző Bizottsága/ elnöke nemzetietlennek nevezett egy magyar kormánypártot, a másik kormánypárt politikusát, Kovács László külügyminisztert pedig "nemzetellenesnek" nevezte a Duna Tv-ben, a Demokratában, Erdélyben. Bodor Pál felteszi a kérdést, mit szól ehhez az MVSZ és az RMDSZ? /Bodor Pál: Dadogó dialektus. = Magyar Hírlap, aug. 8./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321. sz. jegyzet c/ A Népszavában Kepecs Ferenc intézett kirohanást Tőkés László püspök ellen, idézve a püspököt, hogy nagy károkat okozott "az ateizmus és az államosítások jellemezte korszak értékvesztése", ezzel kevesebb tiszteletet mutatott nem hívő embertársainak érzékenysége iránt. Nem minden ateista kommunista, magyarázta el az újságíró. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hegyközi napokon Csurka István tartott ünnepi beszédet. /Népszava, aug. 8./

1996. augusztus 8.

Aug. 8-án két budapesti lapban siettek Tibori Szabó Zoltán védelmére és támadták az erdélyi püspököket, amiért kiálltak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ előtt, egy harmadik lap pedig Tőkés Lászlót támadta: a/ az egyik Nagy Csaba, aki már korábban is kitűnt az MVSZ elleni kirohanásban, most dühödten támadta a püspököket, akik ökumenikus exkommunikációt alkalmaztak Tibori Szabó Zoltán ellen. A püspökök nem a valóságnak megfelelően tájékoztattak, hazudtak. Nagy Csaba szerint a Tibori Szabó Zoltán elleni támadásokat az MVSZ szította és indította. Nagy Csaba a régi kommunista korszakra jellemző hevességgel támadja a püspököket: "AZ egyházi méltóságok presszionálják a sajtót, nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot és általában a demokrácia elveit. Ez önmagában nem meglepetés, hiszen a katolikus egyházban nem demokrácia, hanem hierarchikus rend uralkodik, és a magyar protestáns egyházak is sokkal többet megtartottak a katolikus jellegű hierarchiából, mint nyugat-európai hittestvéreik. A Magyar Narancs a cikkből kiemeli, vastagon szedi ezt a mondatát: "Az alsó papság vagy a világi zsinati /presbitériumi/ vezetés Erdélyben nemigen lett volna hajlandó ilyen megbélyegzésre." Ez az érvelés, a püspökök és az alsópapság szembeállítása szintén a kommunista idők gyakorlata volt. Hozzátehető, hogy Erdélyben nem volt még példa erre a szembenállásra. Nagy Csaba csatlakozik a román nacionalisták dühödt Tőkés László elleni kirohanásaihoz: megállapítja ugyanis, hogy Tőkés László áll mindezek mögött. A püspök ugyanis az SZKT júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Tibori Szabó Zoltán elítélésére szólította fel az RMDSZ-t. Ez nem történt meg. Kézenfekvő, állítja Nagy Csaba, hogy Tőkés László "lehetett az, aki rábeszélte a püspököket az állásfoglalás aláírására." Nagy Csaba mérlegre teszi Tőkés László működését. Megállapítja, hogy magatartása 1989-ig, üldöztetése során példaértékű volt. Most ő csatlakozik az üldözőkhöz. Hogyan egyeztethető ez össze a krisztusi szeretettel? - teszi fel a kérdést a cikkíró. /Nagy Csaba: Üldözöttből üldöző. = Magyar Narancs, aug. 8./ b/ Bodor Pál a Magyar Hírlapban áll ki Tibori Szabó Zoltán mellett. Amíg Nagy Csaba Tőkést támadja, Bodor Pál Borbély Imre ellen kel ki. Az erdélyi püspökök ráripakodnak a Szabadság főszerkesztőjére, ugyanakkor hallgattak, amikor Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége VIB /Választmányi Intéző Bizottsága/ elnöke nemzetietlennek nevezett egy magyar kormánypártot, a másik kormánypárt politikusát, Kovács László külügyminisztert pedig "nemzetellenesnek" nevezte a Duna Tv-ben, a Demokratában, Erdélyben. Bodor Pál felteszi a kérdést, mit szól ehhez az MVSZ és az RMDSZ? /Bodor Pál: Dadogó dialektus. = Magyar Hírlap, aug. 8./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321. sz. jegyzet c/ A Népszavában Kepecs Ferenc intézett kirohanást Tőkés László püspök ellen, idézve a püspököt, hogy nagy károkat okozott "az ateizmus és az államosítások jellemezte korszak értékvesztése", ezzel kevesebb tiszteletet mutatott nem hívő embertársainak érzékenysége iránt. Nem minden ateista kommunista, magyarázta el az újságíró. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hegyközi napokon Csurka István tartott ünnepi beszédet. /Népszava, aug. 8./

1996. augusztus 14.

A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./

1996. augusztus 14.

A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./

1996. szeptember 5.

A Bocskai Szövetség szervezésében szept. 5-én az Országház előtti Kossuth téren megtartott nagygyűlésre több mint húszezren jöttek el. A gyűlés szónokai egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság véleményének figyelembe vétele nélkül nem szabad dönteni az alapszerződésről. A rendezvényt végigkísérte a Horn Gyula miniszterelnököt és Göncz Árpád köztársasági elnököt elítélő jelszavak skandálása. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök szorgalmazta, hogy az alapszerződésbe rögzítsék az erdélyi magyar kisebbség kollektív jogainak gyakorlását, az államosított egyházi vagyon visszaadását és a történelmi egyházak iskolái működési feltételeinek garanciáit. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke köszönetet mondott a magyar ellenzéki pártoknak, hogy "kierőszakolták" az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását az alapszerződés ügyében. Úgy véltem hogy az alapszerződés nem a béke, nem az együttélés dokumentum lesz. Ifj. Hegedüs Lóránt református lelkész hangoztatta, hogy területi autonómia nélkül szűkítő jellege van az alapszerződésnek. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Társaskör elnöke olyan legitim összmagyar fórum létrehozását kezdeményezte, amely magyar rendezési javaslatot terjesztene elő a térség problémáinak megoldására. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt szónoka szerint azt a kormányt nem lehet magyarnak nevezni, amely nem küzd az elszakított nemzettestekért. Hangsúlyozta: Horn Gyula nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy az alapszerződés aláírásával a magyar társadalom többsége egyetért. Giczy György, a KDNP elnöke, aki arról beszélt, hogy Meciar és Iliescu legalább saját nemzetével szemben elkötelezett, míg Horn Gyulánál ennek nyomait sem lehet felfedezni. Gáspár Miklós KDNP-alelnök szerint a hazaáruló kormány Kun Béláék méltó utóda. Csapody Miklós, az MDF alelnöke az alapszerződést igazságtalan megállapodásnak nevezte, amelyet nem befolyásolt a nemzet egyetlen ellenérve sem. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párta /MIÉP/ elnöke bejelentette, hogy - a Magyarok Világszövetségével összhangban - aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy népszavazás döntsön arról: ha a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ A tömeg ütemesen zúgta: Vesszen Horn!. /Új Magyarország, szept. 7./

1997. augusztus 22.

Bíró Bélának kezébe került az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap, a magát legnagyobb példányszámú romániai magyar lapnak nevező hírmagazin és döbbenten állapította meg, hogy Szőke Mária, aki korábban kiváló újságíró volt, gondolatait nem képes érthető magyar mondatokkal kifejezni. Bíró Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar sajtónak ma meg kell küzdeni a román sajtó konkurenciájával, szerinte "a magyar olvasók jelentős része számára ma már komoly dilemmát okoz, melyik lapot vásárolja meg, a románt-e vagy a magyart". A magyar sajtó csak a nagyfokú igényességgel, a világkultúrára való nyitottsággal lehet vonzóbb. A másik lehetőség: "A saját kultúrába való merev bezárkózás, a közösségi terror, mely a közösség ?értékrendjétől? való minden eltávolodást kiközösítéssel szankcionál." Ez azonban veszélyes fegyver, mert "az igazi tehetségek esetén szinte szükségszerűen a közösségtől való elfordulást" eredményezi. A határon túli magyarok egyre zavarodottabban szemlélik azt, ami Magyarországon zajlik. "Csurka István acsarkodó nacionalizmusa ugyanolyan visszataszító, mint Horn Gyula farkcsóváló internacionalizmusa." "Az a nacionalista-antinacionalista hajcihő pedig", mely a magyar társadalmat "kölcsönösen gyűlölködő magyarok tömegeire tépi, végképp elfogadhatatlan számára." Ez a Trianon utáni évtizedekben eddig ismeretlen volt. - Bíró Béla szerint az erdélyi magyar szellemi élet területein "hemzsegnek a dilettánsok". "Máris vannak jelei annak, hogy a közösség széthullása megkezdődött." A magyar kisebbségnek "nincsenek többé-kevésbé mindenki által elismert személyiségei." Bíró Béla itt sem áll meg, szerinte az RMDSZ-nek mind kevesebb köze van a helyi közösségekhez. /Bíró Béla: Kinek kell magyar iskola? Lenni vagy nem lenni? = Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./

1998. április 6.

Csóti György, az MDF külügyi kabinetjének vezetője nem tartotta eretnekségnek Csoóri Sándor javaslatát a határon túli magyarok számára megadandó kettős állampolgárságról. Megemlítette: térségünkben Horvátország már élt ezzel a lehetőséggel. Megfelelő rugalmassággal, összhangban a nemzetközi normákkal és a szomszédos országokkal egyetértésben, Magyarországnak is megoldást kell találnia arra, hogy az EU-tagság elnyerése után se korlátozódjék a szabad mozgás a határon túli magyarok számára. Személyes véleménye szerint többféle megoldás is lehetséges, az öt-tízéves vízum kiadásától a korlátozott kettős állampolgárság megadásáig. Korlátozás alatt Csóti György azt érti, hogy a kettős állampolgárság például nem jogosítana magyarországi munkavállalásra, letelepedésre. Ez biztosítékot jelentene arra, hogy a határon túl élő magyarok ne hagyják el szülőföldjüket. Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ elutasította azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon megkaphassák a magyar állampolgárságot és ezzel a szavazati jogot - jelentette ki Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője. Szerinte a kettős állampolgárság rontaná a kétoldalú államközi kapcsolatokat, és számos egyéb nehézséget okozna, hiszen a magyar állampolgárság olyan jogokkal és kötelezettségekkel járna, amelyek szinte teljesíthetetlenek. Gondot jelentene az orvosi ellátás kérdése, a nyugdíjjogosultság, valamint az adófizetési kötelezettség és a katonai szolgálat teljesítése. A szabaddemokraták véleménye szerint azt kell elérni, hogy lakhelyükön élhessenek megfelelő körülmények között a határon túli magyarok. Torgyán József, az FKGP elnöke szerint indokolt az MVSZ vezetőinek javaslata, miszerint a határon túli magyaroknak - a schengeni előírások ellensúlyozására - alanyi jogon magyar állampolgárságot és választójogot kellene kapniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma rendezésére a magyarság egészének kell a kérdésben állást foglalnia. Torgyán József szorgalmazta, hogy a magyarság összes érintett képviselőjének részvételével rendezzenek tanácskozást, amelyen a végső álláspont kialakulhat. Mint mondta, a kettős állampolgárság is egy lehetőség, de más megoldásokat is meg kell vizsgálni. A Magyar Demokrata Néppárt csak akkor alakítja ki véleményét az MVSZ javaslatáról, ha annak szövegét pontosan megismeri - nyilatkozta Szabó Iván, a párt elnöke. A Néppárt elnöke úgy véli, hogy a határon túl élő magyarok esetében a kettős állampolgárság intézményének bevezetése olyan fontos és komoly kérdés, amelyről csupán a híradásokból származó információk szintjén nem lehet állást foglalni. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a határon túl élő magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juttatását, noha csak az alkotmányozási folyamat részeként tartja ezt megvalósíthatónak - nyilatkozta Báthori Gábor alelnök. A KDNP kétkamarás parlamentben gondolkodik, amelynek felsőházában kapnának helyet a hazai nemzetiségek és a határon túli magyarság képviselői - mondta el a politikus. Hozzátette: a KDNP egy európai kisebbségi kódex mihamarabbi elfogadását szorgalmazza, amely a jelenleg e tárgyban érvényben levő nemzetközi dokumentumok "bővített változataként" lenne hivatott elősegíteni a ma még megoldatlan kérdések rendezését. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy alanyi jogon állampolgárságot, illetve szavazati jogot kaphassanak a határon túli magyarok. Szerinte az állampolgárság ilyen megadására nincs nemzetközi precedens. Utalt arra is: pártja mindig is ellenezte, hogy a külföldön élő magyarok szavazati jogot kapjanak. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezett egy olyan, a szomszédos államok és az EU által is elfogadott megoldást, amely lehetővé tenné, hogy a határokon túl élő magyarok "speciális eljárással juthassanak be az országba". A Magyar Igazság és Élet Pártja üdvösnek tartja és a legnagyobb mértékben támogatja azt a javaslatot, hogy állampolgársághoz, illetve szavazati joghoz juthassanak a határon túli magyarok - nyilatkozta Csurka István elnök. A politikus szerint a jelenlegi helyzetben, amikor - mint fogalmazott - az "egy és oszthatatlan magyarság túlnyomó többsége mesterséges és igazságtalan határok által szétválasztva él", jogot kell kapniuk, hogy beleszóljanak annak az országnak az ügyeibe, amelynek sorsától "életben maradásuk és kultúrájuk fennmaradása függ". Az Együtt Magyarországért Unió elveti azt a gondolatot, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juthassanak. Szöllősy György kampányfőnök, kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértő szerint hazánknak ezen a területen is az Európai Unió normáit kellene alkalmaznia, biztosítva a határon túl élő magyarok önrendelkezési, nyelvhasználati és kulturális jogait. Emlékeztetett: az EMU mindvégig azon munkálkodott, hogy a hazai nemzetiségek parlamenti képviselethez jussanak - szerintük ez jelenthet megoldást a szomszédos országok magyarjai számára is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1999. március 23.

Márc. 23-án a magyar parlament napirendre tűzte a Magyar Állandó Értekezletről szóló határozati javaslat vitáját. Németh Zsolt államtitkár arról beszélt, hogy a február végi budapesti találkozónak ? amelyen döntöttek az értekezlet felállításáról - , kedvező visszhangja volt mind a határon túli magyarságnál, mind a környező államok kormányainál, mind nemzetközi szinten. Az államtitkár a fórumot a nemzetpolitikának az euroatlanti integrációval és a szomszédságpolitikával történő összehangolásának helyeként említette. A vitában Csapody Miklós (MDF) azt közölte, hogy frakciója az indítványt "magáénak érzi és támogatja", kifejezve egyben reményét, hogy az értekezlet biztosítja az egyenrangú és tartalmas konzultáció lehetőségét. Szent-Iványi István (SZDSZ) sikeresnek értékelte a februári magyar-magyar konferenciát, amelyen ? szavai szerint ? józan kompromisszumok születtek. Közölte: a megalakuló bizottságok jelentik annak a garanciáját, hogy az értekezlet gyakorlatban is ki tudja fejteni tevékenységét. Surján László (Fidesz) meg van győződve, hogy az értekezlet felelősséggel fogja végezni munkáját. Csurka István (MIÉP) az összetartozás gondolatára hívta fel a figyelmet: Minden magyar felelős minden magyarért! Horváth Béla (FKGP) a kisgazdapárt nevében azt javasolta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet őszi találkozójának napirendjén szerepeljen a millenniumi rendezvények ügye. Tabajdi Csaba (MSZP) támogatva az állandó értekezlet megalakulását, kijelentette: a februári magyar-magyar konferencia ? többek között ? azért lehetett eredményesebb az 1996-os hasonló rendezvénynél, mert a jelenlegi román, illetve szlovák vezetés nem a kisebbségek feje felett dönt. Az Országgyűlés 303 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló határozati javaslatot. Eszerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa az értekezlet működési feltételeit. Évente legalább egy alkalommal számoljon be az Országgyűlésnek a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, beleértve a Magyar Állandó Értekezlet ajánlásainak végrehajtását is. - Orbán Viktor miniszterelnök, szokásos szerda reggeli rádióinterjújában örömtelinek nevezte, hogy az Országgyűlés márc. 23-án egyhangúlag, pártpolitikai különbségek nélkül döntött a Magyar Állandó Értekezlet felállításáról. Elmondta: a bizottság feladata az lesz, hogy egy-egy fejleményt, kormányzati, vagy parlamenti döntést a kárpát-medencei magyarság egésze szempontjából elemezzen és szükség esetén változtatásokat is javasoljon. A legfontosabb célkitűzések közül a határon túli magyarság óvodától egyetemig tartó anyanyelvi oktatásának megteremtését és az egyházi ingatlanok visszajuttatását nevezte meg Orbán Viktor. /Az Országgyűlés jóváhagyta a Magyar Állandó Értekezlet intézményét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1999. március 25.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: meglepődve értesült a sajtóból arról, hogy Csurka István, a MIÉP vezetője őt szeretné a magyar államfői posztra jelölni. Cáfolta azt, hogy erről a kérdésről előzetesen egyeztetett volna Csurka Istvánnal vagy bárki mással. Csurka István a Népszavának viszont azt állította, hogy Tőkés Lászlóval megbeszélték ezt a kérdést, és a református lelkész megtisztelőnek tartotta ezt a gondolatot, illetve felvetést. /Tőkés: nem beszéltem Csurkával. Csurka: beszéltem Tőkéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1999. március 27.

Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke visszautasította, hogy személyét magyarországi belpolitikai ügyekbe próbálják belekeverni. Közleményében emlékeztetett arra, hogy a Népszabadság arról írt: a Magyar Igazság és Élet Pártja őt ajánlotta a Magyar Köztársaság államfői tisztére, s Csurka István, a MIÉP elnöke a bejelentés előtt egyeztetett a püspökkel. Bár Tőkés László az MTI-nek adott nyilatkozatában határozottan cáfolta a lap információit, a Népszabadság márc. 25-i számában "Győry Béla MIÉP-szóvivőre hivatkozva az előzetes egyeztetésre vonatkozó téves híradását" megismételte és megerősítette. "Senkinek nem vitatható el azon elemi joga, hogy politikai szándékairól maga nyilatkozzék. Ennek értelmében - enyhén szólva - furcsának találjuk, hogy Csurka István és Győry Béla az RMDSZ tiszteletbeli elnökének szándékait jobban tudni véli, mint maga az érintett. A megtisztelő ajánlás szerzőinek felelőtlen híresztelése két vonatkozásban sem felel meg a valóságnak: nem igaz, hogy a bejelentés előtt az államelnök-jelöltség ügyében egyeztetés történt volna. Tudomásunk szerint a MIÉP nemhogy ajánlotta volna Tőkés Lászlót, de illetékes testületei ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkoztak" - olvasható a közleményben. Tőkés László visszautasította a reá vonatkozó és a személyét a magyarországi belpolitikai ügyekbe belekeverni szándékozó valótlan állításokat. A közlemény hangsúlyozta, hogy Tőkés László - Románia állampolgáraként - a föltétlen otthonmaradás híve. "Sejtelmünk sincs róla, hogy az RMDSZ küszöbön álló kongresszusa, illetve a tiszteletbeli elnök ellen irányuló sokrétű támadási hadjárat közepette nevének ilyen fajta ?népszerűsítése? mögött milyen meggondolások állnak. Sajnálatos volna, hogyha egyes körök ezt a rossz ízű ügyet a ?kettős állampolgárság? néven közismertté vált különleges jogi státus ellenében próbálnák felhasználni." /Tőkés László itthon akar élni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26-27./

1999. április 1.

Seres László rendkívül durván támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Kirohanásának az oka: Csurka István kijelentette: szeretné, ha Tőkés László lenne a jövőben a magyar köztársasági elnök. Seres véleményt mond a püspökről: "Tőkés László az utóbbi időben azzal múlatta szabad idejét, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként az RMDSZ és elnöke ellen, a szervezet kormányzati részvétele ellen, valamint Székelyföld elszakadása /na jó: -autonómiája- mellett szervezett etnocentrista baráti piknikeket, felbecsülhetetlen szívességet téve a Román Igazság és Élet Pártjának." Seres Csurka Istvánt karlendítő pártelnöknek nevezte és hozzátette, ha a jelölést Tőkés László megtisztelőnek vette, akkor "ez az ember és ez a párt megérdemlik egymást, csak minket hagyjanak békibe." /Seres László: Dekóder. = Mancs (Budapest), ápr. 1./

1999. június 10.

Jún. 10-én Budapesten a Szent László Akadémia Magyarnak maradni a Kárpát-medencében, avagy autonómia-esélyek a szomszéd államokban címmel tartott vitaestet. Martonyi János külügyminiszter kijelentette: "Mi nem a határokat akarjuk megváltoztatni". A közönség sajnos-kiáltásokkal fogadta ezt a bejelentést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a közönség reagálására kijelentette: "ne akarjanak minket a barikádokra lökdösni". Szerinte a jelenlegi helyzet nem engedi meg a Csurka Istvánéhoz hasonló, határmódosításra vonatkozó kijelentéseket. A kialakult helyzetből adódó lehetőségeket nemcsak a délvidéki magyarság, hanem a többi, határon túli közösség szempontjából is ki kellene aknázni. Ehhez, hangsúlyozta Tőkés László, az RMDSZ-nek felül kellene vizsgálni eddigi politikáját. /Fórum a határon túli magyarság helyzetéről Koszovó után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1999. szeptember 30.

Megdöbbentő dokumentum jelent meg a Magyar Fórumban: közreadták a Belügyminisztérium III/III-as osztályának 1977. január 13-án kelt titkos feljegyzését arról, hogy Demszky Gábor 1976 decemberében felkereste a BM Gyorskocsi utcai helyiségét és közölte, hogy "el kívánja mondani Pór György tevékenységére vonatkozó információit." Kérte továbbá, hogy ne akadályozzák őt abban, hogy számára kedvező munkahelyen elhelyezkedjen. A dokumentumot Csurka István, a hetilap főszerkesztője Demszky Gábor 1976-ban önként jelentkezett besúgónak című kommentárjával adta közre. /Magyar Fórum (Budapest), szept. 30./ Demszky Gábor jelenleg Budapest főpolgármestere, az SZDSZ egyik ismert személyisége.

2000. március 8.

Múlt év márciusában Tamás Sándor parlamenti képviselő az Agache-kirakatper történetét tartalmazó iratcsomót juttatott el több vezető magyarországi politikushoz, többek között Áder Jánoshoz, a magyar országgyűlés elnökéhez. A házelnök javaslatára a kérdés a magyar parlament külügyi bizottságának asztalára került. A szakbizottság dr. Bogdán Emil bizottsági tagot, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) országgyűlési képviselőjét, az Interplanetáris Unió román-magyar csoportjának elnökét, az erdélyi helyzet kiváló ismerőjét bízta meg, hogy az Agache-ügyről a helyszínen tájékozódjék, majd a külügyi bizottság előtt számoljon be. A MIÉP-képviselő először a múlt év szeptemberében járt Kézdivásárhelyen, akkor a vádlottak közül csupán eggyel, Paizs Ottóval találkozott. Dr. Bogdán Emil a múlt hét végén ismét Kézdivásárhelyen tartózkodott. Ezúttal már nem csak Paizs Ottót, hanem Héjja Dezsőt is felkeresték. Dr. Bogdán Emil elmondta, hogy hazatérése után ő vagy Csurka István, a MIÉP elnöke és frakcióvezetője parlamenti interpellációban arra fogja kérni Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonyt, hogy ha a közeljövőben román kollégájával, Valeriu Stoicával találkozik, az Agache-ügyről is beszéljen vele. /(Iochom): Agache-ügy. MIÉP-képviselő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2000. március 18.

A román külügyminisztérium febr. 16-i közleménye "sajnálattal" állapította meg, hogy Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke olyan kijelentéseket tett, amelyek nyilvánvaló ellentétben állnak a kétoldalú magyar-román kapcsolatok pozitív fejlődésével. A MIÉP elnöke a március 15-i magyar nemzeti ünnep alkalmával tartott nagygyűlésen Erdély függetlenségét követelte, hozzátéve azt, hogy ez a térség csak így nem fog elnéptelenedni. A román külügy szerint az ilyen kijelentések "mesterséges feszültségeket gerjesztenek". /Román tiltakozás a Csurka-kijelentés ellen. A MIÉP elnöke Erdély függetlenségét javallotta. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2000. május 16.

Máj. 14-én Nagyváradon a Varadinum rendezvényei keretében Kisebbség és integráció című politikai fórumon öt magyarországi párt képviselője fejtette ki hol egymást kiegészítő, hol egymást kioltó véleményét. A szimpózium idejének egy részét a politikusok "hazulról hozott" pártvitákkal töltötték ki, olyan problémák feszegetésével, amelyek legfeljebb csak közvetve vonatkoztak az adott tematikára. Tőkés László püspök felidézte, hogy az 1996-ban kezdeményezett Magyar Állandó Értekezlet intézményesülését akkor "elverte a politikai fagy", a jelenlegi budapesti kormányzat viszont el tudta fogadtatni a Nyugattal, hogy a magyar-magyar integrációs törekvések nem irányulnak senki ellen, hanem a Kárpát-medence magyarságának mint sajátos entitásnak a nemzetpolitikai egységét hivatottak megjeleníteni. Németh Zsolt államtitkár (FIDESZ - MPP) kifejtette, hogy Magyarország az EU-ba való gyorsabb beilleszkedés esélyese, regionális súlya megnövekedett. Szomszédainak fáziseltolódása és az EU-határok várható keletre tolódása viszont veszélyezteti a Kárpát-medencei magyarság akadálymentes kapcsolatainak fenntartását az anyaországgal. Béres Béla országgyűlési képviselő (Független Kisgazda Párt) szerint alakulata elsősorban a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével együttműködve segítheti elő a fellendülést. Dr. Csapody Miklós (Magyar Demokrata Fórum) kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Nyugat leegyszerűsíti a Magyarország integrációjával járó gondokat. A nyugati partnerekben tudatosítani kell, hogy nem homogén nemzetállamok rekednének kívül az Unión, hanem a magyar nemzetnek is jelentős részei. Kocsi László (Magyar Szocialista Párt) szerint a sokat kifogásolt alapszerződések a reálpolitika eredményei. Szerinte az utóbbi tíz évben soha nem volt akkora feszültség a magyar belpolitikában, mint most, holott nagyobb egyetértésre volna szükség. Csurka István képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke kifejtette, hogy "először Magyarországon kell rendet teremteni". Szerinte az integrációs törekvések mögött "kimondatlan célok rejtőznek". Trianon a II. világháborút eredményezte, és az újbóli elszakadás szerinte "újabb Trianont jelenthet." /Szilágyi Aladár: Kárpát-medencei nemzetközi politikai fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

2000. augusztus 29.

A mai magyarországi társadalom söpredéke minket, erdélyi magyarokat csak oláhnak, esetleg oláhcigánynak becézget, írta Magyari Lajos. A másik oldalon a MIÉP áll, mely millenniumi díszgyűlésén ily feliratokat mutogatott: ″István király, mi nem szeretjük az idegeneket″, meg hogy: ″Nem, nem, soha!″ - Mindenki abból kovácsol politikai tőkét, ami éppen a keze ügyébe kerül. ″A MIÉP pártelnöke, Csurka István kiváló barátom, általam igen nagyra becsült intellektuel, zseniális magyar író. Ezért szeretem. De pártjában már túl sok a "zsidózás", túl sok az idegengyűlölet, a felelőtlen hadova. Biztos, nem Csurka személyes hibája ez, de azért mégis felelős, kikkel-mikkel társul és szövetkezik.″ - Külhoni magyarok! ″Én nem érzem magam annak, belhoni vagyok, székely, ki legalább ötszáz évre visszamenőleg bizonyíthatom családom magyarságát és katonai (szegényes!) nemességét.″ - A mostani törvénykezdeményezés, ha elfogadják, biztosítaná a magyar útlevelet. A tervezet magyarnyelv-tudást, magyar származástudatot, a magyar kultúrához való kötődést, felmenő ágon valamikori magyar állampolgárság birtoklását kéri. ″Komoly föltételek. Én mégis megesküszöm, hogy Romániában legalább tízmilliónyian lesznek, kik teljesítik az elvárásokat! Anélkül, hogy most ősszel az RMDSZ-re szavaznának.″ /Magyari Lajos: Mi, ″külhoni magyarok″ = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2000. november 30.

Az Országgyűlés nov. 28-i ülésén Németh Zsolt külügyi államtitkár kifejezte reményét, hogy a romániai választások után a jószomszédi viszony, a jogállamiság alapelvei és az euroatlanti integráció tekintetében nem következnek be alapvető változások. "Valóban nagy mértékben megerősödött egy szélsőséges, antiszemita, magyarellenes politikai erő Romániában "- értékelte. Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy a demokratikus erők "földcsuszamlásszerű" vereséget szenvedtek. Az RMDSZ és a magyar kormány ugyanakkor továbbra is Erdélyben szeretne a romániai magyarságnak jövőt látni - szögezte le Németh Zsolt. - Csurka István, a MIÉP elnöke úgy vélte, Romániában az történt, mint 1994-ben Magyarországon, csak eredeti román változatban. 1994-ben Magyarországon az MSZP főlényes győzelmet aratott, és az SZDSZ-szel koalícióra lépett. Csurka István nov. 29-én különben sajtótájékoztatón részletezte pártja állásfoglalását. Eszerint Magyarországnak véget kell vetnie annak az állandó visszavonuló politikának, amit a kisebbségi magyarsággal kapcsolatban folytat. Románia hátat fordított minden európai csatlakozásnak, a magyar kormánynak nincs miről tárgyalnia a lehetséges romániai elnökök közül sem Ion Iliescuval, se Vadim Tudorral. "Ha európai segítséggel nem vívja ki a magyarság az autonómiáját, vagy azt, hogy bizonyos határkiigazítások történjenek, akkor nagyon nehéz lesz" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva közölte: a határkiigazítás ügyét csak lehetőségként vetette fel, jelezve, hogy "ide is el lehet jutni", bár - mint hozzátette - jelenleg nincs olyan helyzet, amelyben érvényesen lehetne foglalkozni ezzel a problémával. Véleménye szerint Románia a Kelethez - Ukrajnához, Oroszországhoz, a FÁK keleti tagállamaihoz - csatlakozott, azokhoz az országokhoz, amelyek annak a szovjet uralkodórétegnek a birtokában vannak, ami állítólag már nincs. Nov. 29-i, szerda reggeli, szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: nem kívánja a magyar-román viszonyt elkapkodott előzetes nyilatkozatokkal rontani és a kormány a romániai magyarság pártja értékelésének ismerete nélkül sem kíván véleményt alkotni. Szerinte a most megbukott koalíció európai kormány volt, amelyikkel meg tudták találni a hangot, annak ellenére, hogy a magyar kormány nem tartotta kielégítőnek a kisebbségi kérdés kezelését. /További magyar visszhangok a romániai választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2000. december 15.

Tudatos döntés áll amögött, hogy a magyar országgyűlés megfosztotta a költségvetési támogatástól a Magyarok Világszövetségét, mert a kormány nem tudta megemészteni a testület májusi tisztújító közgyűlésén született választási eredményt - nyilatkozta Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke az MTI-nek. A Magyar Állandó Értekezleten tartózkodó Tőkés László elmondta: fájlalja, hogy a határon túli magyarok kedvére való nemzeti kormány ezen intézkedése miatt népszerűtlen lesz. Közölte: a MÁÉRT nyitóértekezletén nem kívánt konfliktusba keveredni a miniszterelnökkel vagy a kormány más tagjaival, ezért inkább visszamondta előadásának megtartását. - A költségvetési fedezet nélkül maradt Magyarok Világszövetségét agyoncsapták - értékelte a helyzetet. A magyar parlament dec. 12-én úgy döntött: a következő kétéves költségvetésből csaknem 237 millió forintot csoportosítanak át az MVSZ-től az Illyés Közalapítványhoz. Orbán Viktor magyar kormányfő szerint az MVSZ esetében semmilyen nyugtalanságra okot adó tényt nem lát, az Illyés Közalapítvány ugyanis mindenki számára elérhető. Kijelentette: a magyar parlamenttől nem volt elvárható, hogy egy rendezetlen szervezetnek két évre előre garantálja a költségvetési támogatását. Hozzátette: a Magyarok Világszövetségének rendeznie kell saját sorait, békességet teremtenie, és jogilag kezelhető, egyértelmű helyzetet kialakítania. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke szerint újjá kell szervezni a világszövetséget, hiszen, mint mondta, mostani formájában nem kielégítő a működése. Tabajdi Csaba szocialista politikus úgy vélekedett: az MVSZ-ben kialakult kaotikus helyzetért egyaránt felelős a magyar kormány, valamint a világszövetség számos tisztségviselője, köztük Tőkés László. - A magyar parlamentnek törvényt kellene alkotnia az MVSZ működéséről, és akkor megteremtődne annak a feltétele, hogy létrejöjjön egy új, demokratikus MVSZ - hangoztatta. /Tőkés: Veszíteni fog népszerűségéből ″a határon túli magyarok kedvére való nemzeti kormány″ = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2001. március 16.

Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke volt a díszvendége márc. 15-e előestéjén Nagyszalontán a helyi református egyházközség és a Bocskai István Alapítvány által rendezett ünnepségnek, ahol bemutatták Rozván György Nagyszalonta történte című könyvének reprint kiadású 2. és 3. kötetét. A nagyszalontai református templomban a MIÉP elnöke Bocskai István politikai nézetei és a jelenkor között vont párhuzamot: megalkuvás nélkül ragaszkodni kell magyarságunkhoz, harcolni minden ellen, ami életünkre tör, mert van olyan szándék, politikai akarat, mely a magyarság elpusztítását célozza. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében élesen bírálta az RMDSZ mérsékelt szárnyát. Tőkés püspök hitet tett a radikalizmus mellett, s leszögezte: ideje felébredni a Trianon utáni bénultságból. /Nagyszalontán az ünnep árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998