udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csuzi István

2004. október 26.

Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányának elnöke és Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei elnöke nyílt levelet intézett Kiss Sándorhoz, az RMDSZ Bihar megyei választmánya elnökéhez és Lakatos Péterhez, az RMDSZ Bihar megyei szervezete elnökéhez,  kérve őket vessék latba befolyásukat Markó Béla elnök meggyőzésére, hogy a küszöbön álló Tőkés László-Markó Béla találkozó konkrét eredményekkel zárulhasson.  A Magyar Polgári Szövetség által gyűjtött aláírások által kiváltott, minden jel szerint RMDSZ-parancsra történő zaklatások még nem értek véget, de a levélírók remélik, hogy a címzettek is elítélik az aradi és szilágysági meghurcolásokat. /Nyílt levél Kiss Sándorhoz, az RMDSZ Bihar megyei választmánya elnökéhez és Lakatos Péterhez, az RMDSZ Bihar megyei szervezete elnökéhez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./

2005. január 14.

Székelyudvarhelyen tartja bővített elnökségi ülését a Magyar Polgári Szövetség. A háromszéki székek közti egyeztető tanács arról döntött, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnökségi ülésén mégsem kérik az országos elnökség lemondását – közölte Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök és Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke bejelentette: a partiumi szervezetek rendkívüli kongresszus összehívását, egységes program kidolgozását, valamint az alakulat szerkezeti megújítását javasolják. Szilágyi közölte, a szövetséget a jövőben konföderációs alapon szerveződő struktúraként képzelik el, amely több alapon nyugszik, és amelyben a bizonyos fokú autonómiát élvező helyi szervezetek munkáját az országos koordinációs tanács hangolja össze. /Balogh Levente, Ketesdy Beáta: Mégsem kérik az elnökség lemondását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2005. február 25.

Külön stratégiát kell kidolgoznia a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) a Partium számára – jelentette ki Nagyváradon Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. Csuzi közölte, a szervezetnek nem csupán a Székelyföldre kell koncentrálnia, hanem azokra a megyékre is, ahol nem alkot abszolút többséget az ott élő magyarság. „Gyakran jellemzik úgy az MPSZ-t, hogy a székelyek szervezete, holott mi valójában az egész romániai magyarság számára kívánunk jobboldali alternatívát nyújtani” – fejtette ki Csuzi. Hozzátette: azokban a régiókban, ahol szórványban vagy tömbben élnek magyarok, megfelelőbb a kulturális autonómia követelése. Csuzi István erre vonatkozó javaslata az MPSZ múlt hétvégén, Székelyudvarhelyen megszervezett, bővített elnökségi ülésén lekerült a napirendről, de a szervezet partiumi vezetői továbbra is szorgalmazzák a régió sajátosságait is figyelembe vevő stratégia elfogadását. Balogh Levente: Más stratégiát a Partiumnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

2005. május 13.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányát a szervezet Partiumi Egyeztető Tanácsa május 28-án Marosvásárhelyre kívánja összehívni. Erről a testület Szatmárnémetiben megtartott ülésén döntöttek a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei küldöttek. Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke közölte, az országos szervezet működésében továbbra is komoly fennakadások tapasztalhatók. Ezek orvoslása érdekében kívánják átalakítani kétpillérű szervezetté az MPSZ-t. „A Partiumban sajátos, a Székelyföldön tapasztalhatóktól eltérő problémák merülnek föl. A szervezet többpillérűvé alakítása nem jelent szakadást, csupán a helyi sajátosságok kihangsúlyozásáról szól” – fejtette ki Csuzi. /B. K. B.: Május végére hívnák össze az MPSZ-választmányt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2005. május 20.

Mintegy hatvanezer kötetnyi tankönyv érkezett a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezetéhez, a budapesti Erdélyben Maradásért Alapítvány ajándékaként. A mintegy kilenc és fél millió forint értékű adomány jórészt általános iskolai matematika- és fizikatankönyvekből, illetve munkafüzetekből áll. A könyveket iskoláknak, könyvtáraknak, valamint civil szervezeteknek osztják ki, de magánszemélyek is jelentkezhetnek. Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke elmondta, az alapítvány tervei között szerepel, hogy a közeljövőben egy szépirodalmi művekből álló küldeményt is eljuttasson Erdélybe. /Balogh Levente: Adomány az Erdélyben maradásért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2005. július 1.

„Ha valaki RMDSZ-rokon politikát akar folytatni, akkor ezt ne az MPSZ-en belül tegye. Csuzi Istvánnak felhívnám a figyelmét arra, hogy gyenge családtag az, aki a belső vitákat a szomszédjával beszéli meg” – fogalmazott június 30-án Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, arra utalva, hogy az MPSZ Bihar megyei szervezetének vezetői nemrég a sajtóban tették közzé az országos vezetőséget bíráló állásfoglalásukat. Szász szerint a nézeteltérés nem vezet az MPSZ szakadásához. Ugyanezen a napon Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Csuzi István leszögezte: jól működő, aktív, nem pedig a puszta túlélésre berendezkedett MPSZ-re van szükség. Továbbra is sürgeti a rendkívüli kongresszus összehívását, amelyen szükséges lesz szabályzatmódosításra és a tisztújításra. /Balogh Levente, Farkas Krisztina: Szász RMDSZ-barátsággal vádolja a bihari MPSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2005. július 6.

A háromszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) arra kéri Szász Jenőt, a szervezet elnökét, álljon a sarkára, különben fenntartják a tavaly decemberi bizalom-megvonásukat – jelentette Gazda Zoltán a háromszéki MPSZ elnöke, aki szerint a napokban kialakult belső vita miatt Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke is hibás, aki támogatta a Bihar megyei szervezet „palotaforradalmát”. A bihari MPSZ szerint a szervezet bénult állapotban van. Ennek ellenére nem akarnak szakadást – nyilatkozott Csuzi István Bihar megyei elnökségi tag. A bihariak egy tisztújító kongresszus összehívását szorgalmazzák. A háromszéki MPSZ-esek testületileg tagjai lennének a Fidesznek – döntötte el július 5-én a szervezet vezetősége. /Borbély Tamás: Németh Zsoltot és Szász Jenőt hibáztatják a háromszéki MPSZ-esek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2005. augusztus 17.

Kizárta soraiból Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnököt a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). A döntés a szervezet augusztus 16-án Székelyudvarhelyen tartott bővített elnökségi ülésén, az érintettek távollétében született. A testület indoklása szerint a két partiumi tisztségviselő rossz fényt vetett a szervezetre, mivel többször bírálta a vezetőséget. Árus Zsolt, az MPSZ gazdasági alelnöke elmondta, Sárközi esetében az általa a szervezet belső levelezőlistáján megjelentetett bíráló levele vezetett a kizáráshoz. Ebben egyébként Sárközi azt írta, ő nem lépne ki az MPSZ-ből, „tessék engem kirúgni”. Csuzi István rendszeresen nyilatkozott a sajtónak az MPSZ belső ügyeiről, és ezzel rossz szolgálatot tett a szervezetnek” – tolmácsolta Árus a bővített elnökségi ülés résztvevőinek indoklását. Sárközi Zoltán kijelentette, nem lepte meg a távollétében hozott döntés, hiszen a Szász Jenő elnökkel ápolt viszonya régóta nem felhőtlen. Sárközi szerint az MPSZ-ben reális a szakadás veszélye. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke helyteleníti, és „politikai leszámolás-ízűnek” tartja két nagyváradi társa kizárását, főleg azért, mert az ítélet megszületése előtt meg sem hallgatták az érintetteket. Szilágyi elgondolkodik azon, hogy milyen formában folytatja a politizálást. „Az MPSZ-nek minél több, az autonómiáért küzdő politikust kellene soraiba fogadjon, és én azt reméltem, hogy ez egy demokratikus, befogadó szervezet. /Lukács János, Rostás Szabolcs: MPSZ: kizárt bihari vezetők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2005. augusztus 19.

Fájdalmas, de szükségszerű megoldásnak tartja Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnök kizárását. „Legyen mindenki számára világos: aki vissza kívánja terelni az MPSZ-t az RMDSZ-be, annak nincs helye közöttünk” – hangsúlyozta Szász Jenő. Szerinte a válságot okozó emberek kizárásával gyógyulnak be a szövetség sebei. Az MPSZ elnöke leszögezte, Szilágyi Zsolt is felelős a konfliktusért. Szilágyi Zsolt választmányi elnök a két kizárt politikussal tartott sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte az eljárást. /Rostás Szabolcs: „Az MPSZ létét veszélyeztették”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

2005. szeptember 2.

„A Magyar Polgári Szövetségen belüli konfliktus úgy lenne a legegyszerűbben megoldható, ha Szász Jenő elnök és köre lemondana. Így gyorsan össze lehetne hívni a rendkívüli kongresszust, ahol új vezetést választhatnánk, hogy a hanyatlóban lévő szövetséget megerősítsük. Lemondásuk nemes gesztus is lehetne az erdélyi jobboldal megújulásáért” – jelentette ki Nagyváradon Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke. Szász Jenő a Krónikától értesült a Nagyváradon elhangzottakról, azt kicsinyes politikai fellépésként értékelte. „Csuzi István és Sárközi Zoltán az MPSZ életében már a múlté” – tette hozzá Szász. /Balogh Levente, D. Balázs Ildikó: Szász lemondását követeli a bihari vezetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2005. szeptember 23.

A szülőföldön való megmaradás helyett az áttelepülést teszi könnyebbé az Avarkeszi Dezső által kidolgozott koncepció Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke szerint. Csuzi úgy véli: a javaslat „az olcsó munkaerő elszippantására tett kísérlet”, emiatt a kettős állampolgárság biztosítása jelentené a legjobb megoldást. Csuzi szerint az elvándorlás megállításának egyik fontos eleme lehet a helyi autonómia. Szerinte Bihar megyében az Érmellékre, valamint Nagyszalonta környékére mint tömbmagyar területekre, fókuszálva kell stratégiát kidolgozni arra, hogyan lehetséges e régiók önrendelkezésének kivívása. /Balogh Levente: Csuzi Bihar megyében is autonómiát akar. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2005. szeptember 23.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) úgy döntött, hogy a belső konfliktusok miatt elhalasztja a politikai pártként való bejegyzéshez szükséges támogató aláírások összegyűjtését. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke közölte, az aláírásgyűjtés elhalasztását a sepsiszentgyörgyi szervezet javasolta, Szász Jenő elnök pedig elfogadta azt. Az MPSZ helyi szervezeteinek vezetői a hét végén találkoznak, hogy megvitassák a Csuzi István, a Bihar megyei MPSZ elnöke, valamint Sárközi Zoltán nagyváradi MPSZ-elnök augusztusi kizárása nyomán kialakult helyzetet. /A konfliktus feloldásáig nem gyűjt aláírásokat az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2005. szeptember 24.

Halogatja a Magyar Polgári Szövetség a szeptember végéig ígért aláírásgyűjtés megkezdését. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök úgy értékelte, előbb tisztázniuk kell a belső nézeteltéréseket Szász Jenő országos elnök elnökségi gyűlést hív össze, ahol lehetőség adódik a vitás kérdések tisztázására. A két bihari MPSZ-vezetőt augusztusban zárták ki egy bővített elnökségi ülésen. Ezt követően heves polémia alakult ki székelyföldiek és partiumiak között. Gazda szerint Csuzi István és Sárközi Zoltán az RMDSZ beépített embere volt, és az MPSZ gyen­gítésén dolgozott. Szilágyi Zsolt, szintén nagyváradi választ­mányi elnök nemrég levélben fordult a székelyföldi széki szervezetekhez, fejtsék ki ismét véleményüket a kizárások kapcsán. ,,Ebben az ügyben egyszer döntöttünk fele­lősségünk teljes tudatában, nincs, amiért módosítanunk álláspon­tunkon” – hangsúlyozta Gazda Zoltán. /(-kas): Bajban az MPSZ (Szétesik vagy párt lesz?) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

2005. szeptember 30.

Érvénytelennek nyilvánította Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányának elnöke a szervezet bővített elnökségének augusztusi határozatát, melynek értelmében kizárta Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnököt. „A válság oka a kommunikációhiány, ezért párbeszédet javasolok Szász Jenő, valamint Csuzi István és Sárközi Zoltán között” – fejtette ki Szilágyi, hozzátéve, hajlandó közvetíteni a felek között. /Balogh Levente: Érvénytelen Csuzi és Sárközi kizárása? = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2005. október 18.

Megközelítőleg száz részvevője volt Nagyváradon annak a tiltakozó akciónak, amelyet ugyanazon a napon több erdélyi városban is megrendeztek. Nagyváradon a fiatalok kezükben égő gyertyákkal és könyvekkel a vármegyeháza előtti téren kiálltak a közös ügyért. Csűry István református püspök-helyettes elmondta: a román diáknak román egyeteme, a magyar diáknak viszont magyar egyeteme kell hogy legyen. A tüntetésen Tőkés László Brüsszelből küldött üzenetét is felolvasták a szervezők. Az MPSZ részéről Csuzi István megyei elnök kifejtette: alkotmányos jog a magyar oktatás. Nagy József Barna diakónus az Erdélyi Magyar Ifjak nevében elmondta: a magyar tannyelvű Sapientia- és Partiumi Egyetem helyzete egyedülálló /G. Z.: Az önálló állami magyar egyetemért tüntettek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 18./

2005. december 9.

Eddig eredménytelennek bizonyult Tőkés Andrásnak, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökségi tagjának néhány héttel ezelőtti „békítési kísérlete”. Tőkés a Bihar megyei és nagyváradi vezetőkkel egyeztetett az MPSZ-en belüli konfliktusról. Csuzi István, a bihari MPSZ elnöke közölte, továbbra sem érkezett válasz Szász Jenő országos elnöktől a felhívásra, amelyen találkozóra hívták a vezetést, hogy tisztázzák a nézeteltéréseket. Előzmény: Szász Jenő azzal a váddal, hogy az MPSZ-t az RMDSZ platformjává kívánják tenni, a nyár folyamán kizárta a szervezetből Csuzit, valamint a nagyváradi szervezet vezetőjét, Sárközi Zoltánt. A kizárást Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke érvénytelennek nyilvánította. /Balogh Levente: Csuzi: „minden maradt a régiben” = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2006. január 6.

Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke sikerként értékelte, hogy az MPSZ-en belül megalakult a Partiumi Egyeztető Tanács, amely a szórványterületeken élő magyarság érdekeinek védelmét látta el. Csuzi elmondta, hogy szinte megszakadt a kapcsolat a székelyudvarhelyi vezetőséggel. A megfelelő tájékoztatás hiányában a Bihar megyei MPSZ nem gyűjt aláírásokat. /Máté Zsófia: Nem gyűjt aláírásokat az MPSZ Biharban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 6./

2006. január 24.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke úgy véli, március idusáig meglesz a szükséges harmincezer aláírás, hogy biztonságosan futhassanak neki a párt bejegyeztetésének. Az alaposságra és az RMDSZ beépített embereinek a kiszűrésére teszi a hangsúlyt. Eddig tízezer aláírást gyűjtöttek össze. Szász Jenő kifejtette, hogy a bővített elnökségi ülés döntése nyomán elbúcsúztak Csuzi István és Sárközi Zoltán volt nagyváradi kollégáiktól. Szász Jenő elmondta, hogy az állami számvevőszék ellenőrei tavaly (október–novemberben) két hónapig vizsgálódtak a hivatalában anélkül, hogy bármilyen szabálytalanságra bukkantak volna. Ennek ellenére idén ismét bejelentkeztek: a februárt és a márciust fogják itt tölteni. „Véletlenül” éppen abban a periódusban, amikor közös nagygyűlést akarnak szervezni a Székely Nemzeti Tanáccsal. Szász Jenőnek az az érzése, hogy az RMDSZ amolyan politikai rendőrségként használja fel ellenük a számvevőszéket, megfélemlítés céljából. /Jakab Lőrinc: Bízik a bejegyeztetésben az MPSZ. Beszélgetés Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség országos elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 24./

2006. február 3.

Diverziónak nevezte Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezetének elnöke azt a levelet, amelyben valaki az ő nevében a Szász Jenő által vezetett szervezet és annak vezetői ellen fogalmaz meg súlyos vádakat. A Szabadság szerkesztősége is megkapta a Csúzi István által aláírt Néhány gondolat az MPSZ mai arculatáról című írást, amelyben n durva hangnemben fogalmazott. Az elkövető tévesen írta le a nevét, hiszen Csuzinak és nem Csúzinak hívják. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy ez a levél magyarországi választási kampány része, hiszen Fidesz-ellenes vádakat is tartalmaz. /B. T.: Diverzió az MPSZ körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2006. február 17.

Nyílt levéllel fordulnak a Bihar megyei és Nagyváradi Polgári Szövetség vezetői Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, közölték sajtótájékoztatójukon. Csuzi István megyei elnök szerint nem szabad tovább halogatni annak a párbeszédnek az elkezdését, melyben megoldást kell találni az erdélyi magyar kisebbség gondjaira. Elkerülhetetlenné vált az erdélyi magyar-magyar párbeszéd megteremtése. Csuzi emlékeztetett: 1993-ban, amikor a brassói kongresszuson elnökké választották Markó Bélát, az RMDSZ-ben elindult az a folyamat, mely eltérítette eredeti terveitől a szövetséget, mely alkukat kötött a mindenkori bukaresti kormánnyal. Az 1994-es neptuni alkutól kezdve 2003-ig, mikor Tőkés László püspököt eltávolították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki posztjáról, nyilvánvalóvá vált, hogy Markóék belementek abba a játszmába, mely bejuttatta ugyan az RMDSZ-t a román kormányba, de annak feltételével, hogy „pályaszélre” szorítsák mindazokat, akik felemelték szavukat az autonómia megvalósításáért, a kisebbségi törvény-tervezet hatékonyabb kidolgozásáért. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök szerint pozitív feleletet várnak Markó Bélától. /Szőke Mária: Markó Bélával leveleznek, nyíltan. A bihari MPSZ összefogásra ösztönöz. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 17./

2006. február 24.

„A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését székelyföldi kezdeményezéssé akarják zsugorítani, holott a partiumi és az Erdély más részein élő magyarokat nem lehet kizárni, sem figyelmen kívül hagyni” – nyilatkozta Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei elnöke. A politikus nehezményezte, hogy továbbra sincs összefogás a szervezeten belül, Szász Jenő elnök elzárkózik a párbeszédtől. Csuzit meglepte a sajtóban megjelent hír, mely szerint Dél-Biharban, Köröstárkány és Nagyszalonta térségében a Magyarok Világszövetségének tagjai elkezdték az aláírásgyűjtést. Sajnálattal vette tudomásul, hogy „Szász és elnöksége inkább az MVSZ szimpatizánsait kéri fel erre, mintsem hogy saját szervezetében megoldja a fennálló nézeteltéréseket”. /Pap Melinda: Nem gyűjt aláírást a bihari MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2006. május 19.

A Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei és váradi szervezetének sokszori kérésének eleget téve – Tőkés László közbenjárására – május 17-én tárgyalóasztalhoz ült a nagyváradiakkal Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök leszögezte, hogy az erdélyi magyar jobboldal sorsát is befolyásoló kérdésről van szó, s a partiumiak véleményét tolmácsolva Erdély regionális szerkezetét tükröző pártstruktúra felállítását szorgalmazta. A polgári párt bejegyzését illetően Csuzi István megyei elnök remélte, hogy alapszabály- és programtervezettel érkezik Váradra az MPSZ-elnök, de tévedtek. Csuzi kijelentette, hogy céljuk közös, egy irányba akarnak menni, csak a hogyant vitatják. Korodi László, a nagyváradi MPSZ-szervezet új elnöke elmondta, beleszólást kérnek saját szervezetük működésébe is. Szász Jenő leszögezte, hogy az MPSZ-t az RMDSZ alternatívájaként képzeli el, nem a vele időnként kiegyező szervezetként. Az önkormányzati választásokon önállóan megméretkező polgári párt eredményeinek ismeretében viszont szükségesnek tartja majd a tárgyalást az RMDSZ-szel. A bihariak által szorgalmazott többpillérűséget Szász Jenő fából vaskarikának nevezte. A polgári oldalt összefogó szervezet felépítését illetően tehát nem közeledtek az álláspontok. /Máté Zsófia: Szász Jenő Váradon egyeztetett a polgáriakkal. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 19./

2006. július 7.

Ismét szervezetépítés előtt áll a partiumi magyar polgári szervezet, amely visszatért „lánykori nevéhez”, a Magyar Polgári Egyesülethez. Július 6-i sajtóértekezletén Csuzi István és Kóródi László, a Magyar Polgári Szövetség korábbi Bihar megyei, illetve nagyváradi szervezetének elnöke már az MPE megyei, illetve megyeszékhelyi szervezetének ügyvezető elnökeként beszélt a tervekről. Úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem az MPSZ nevén, hanem külön szervezetként tevékenykednek tovább, bár továbbra is az MPSZ szövetségesének tekintik magukat. Szeretnék elérni, hogy a romániai magyarság szervezetei belső előválasztáson mérettessenek meg. Ez szerintük erősebb magyar parlamenti és önkormányzati jelenlétet eredményezne, mert többen vennének részt a választásokon, ha az RMDSZ-re nem szavazók is megtalálnák jelöltjüket a közös listán. /Máté Zsófia: Nevet váltottak a bihari polgáriak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 7./

2006. július 21.

Önkritikát gyakorolt az öt romániai magyar politikai szerveződés képviselője július 20-án a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a pluralizmus, összefogás, autonómia témájú párbeszéden. Márton Árpád RMDSZ-képviselő furcsának nevezte, hogy bár a kisebbségi törvénytervezetben szó sem esik területiségről, sok román kollégája mégis területi autonómiára vonatkozó sorokat vél felfedezni különböző cikkelyekben. A pluralizmussal kapcsolatban a honatya úgy értékelte, egy 6,5 százalékos közösség esetében nehéz elképzelni az ötszázalékos bejutási küszöb elérését versenyhelyzetben, ezért megoldásként párbeszédet javasol a többi szervezettel. A Magyar Polgári Szövetség színeiben Szász Jenő elnök helyett megjelenő Árus Zsolt alelnök határozottabb hangot ütött meg, szerinte az RMDSZ pozíciója zsarolásra jó, ezért változtatnia kellene stratégiáján. Árus a koalícióból való kilépést javasolta az RMDSZ-nek, mivel így szerinte az Európai Unió nyomást gyakorolna a csatlakozás előtt álló Bukarestre az autonómiakérdés rendezése ügyében. Önkritikaként Árus két nagy MPSZ-hibát nevezett meg: a helyhatósági választásokon túl kevés helyen állítottak listát, a parlamentin pedig egyáltalán nem kellett volna. Toró T. Tibor képviselő, EMNT-alelnök szerint előbb-utóbb intézményesül egy másik magyar politikai szerveződés, a kérdés csak az, hogyan lesz belőle erős magyar országos képviselet. Toró elmondta, a parlamenti demokrácia eszközeit kimerítették a kisebbségi törvény érdekében, a puha helyett egy félkemény erdélyi autonómiatörvény kell, és ha a párbeszéd nem működött, egyéb eszközöket kell bevetni, amiben a civil társadalom vagy a magyar történelmi egyházak tudnak segítségre lenni. Azt, hogy a polgári oldalt nem tudták kellőképpen összefogni, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, Csuzi István saját hibájuknak is tartja. A Székely Nemzeti Tanácsot képviselő Sántha Imre szervezete segítségét ajánlotta fel egy autonómiáról tartandó népszavazás megszervezésében. /Mihály László: RMDSZ-MPSZ párbeszéd készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ Mihály László, az ÚMSZ munkatársa szerint a Bálványosi Nyári Szabadegyetem már kissé unalmas. /Mihály László: Tusványos már uncsi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2006. november 10.

Erdélyi magyar szolidaritási alap létrehozását kezdeményezte a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület (MPE), az Erdélyi Magyar Alap most készülő működési szabályzatát közvitára fogják bocsátani. „Azért hozzuk létre az alapot, hogy segítsünk magunkon, tegyünk valamit az erdélyi magyarság megmaradása érdekében, hogy ne csak a külföldi adományokért tartsuk a markunkat” – fejtette ki Csuzi István, a Bihar megyei MPE elnöke. /G. G.: Átlátható működésű támogatási alap létrehozását tervezi a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

2007. január 15.

Január 15-ig jelentkezhetnek a potenciális európai parlamenti képviselők, akik az RMDSZ színeiben jelöltként indulnának a májusban esedékes európai parlamenti választáson. Kelemen Hunor a SZET elnöke elmondta, hogy eddig négyen jelentkeztek: Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Csutak István volt integrációs államtitkár és Szabó Károly szenátor, aki jelenleg is európai képviselő. A lista véglegesítése, a sorrend megállapítása az Operatív Tanács feladata lesz, majd a döntést a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is megerősíti. Legutóbb a Magyar Polgári Szövetségből (MPSZ) kivált nagyváradi Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke, Csúzi István jelezte, hogy a „jobboldal” igényt tart a negyvenöt hely közül legalább tizenötre. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki az európai parlamenti jelöltlistát” – fogalmazott sajtótájékoztatóján. A MPE vezetője cáfolta, miszerint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke indulna a választáson. „Nem is indulhatna, mivel az Egyesült Államokban tartózkodik ösztöndíjjal” – érvelt Csúzi. Toró T. Tibor EMNT-alelnök nem tartja valószínűnek, de nem is zárja ki Szilágyi Zsolt indulását. Toró szerint az RMDSZ és az EMNT jó úton van afelé, hogy megállapodásra jusson az erdélyi magyar kerekasztalról. Ennek a megegyezésnek a keretében kerülhetne fel a későbbiekben Szilágyi Zsolt a hivatalos jelöltlistára. /Fiatalokat várnak az Európai Parlamentbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Az esetleges ellenzéki jelöltekről faggatott Markó Béla nevetve jegyezte meg, hogy “ők is felkerülhetnek a listára – a harmadik helytől lefelé!”. Tőkés László kijelentette, ő egy pillanatig sem gondolt arra, hogy az RMDSZ listáján induljon. “Én is RMDSZ-tag vagyok, de szóba sem jöhet, hogy egy kommunista pártként működő szervezet listáján jelöltessem magam. Az EMNT valóban javasolt egy közös listát, de ezen a jelölést nem kötötték volna RMDSZ-tagsághoz” – jelentette ki a Krónikának az EMNT elnöke. “Itt lett volna a nagy alkalom, hogy az erdélyi magyarság összefogjon” – tette hozzá Tőkés László püspök. Szucher Ervin: Elszalasztott összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2007. január 25.

Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke reális esélyt lát arra, hogy az MPE és a szervezettel megállapodott Magyar Polgári Szövetség területi szervezetei összegyűjtsék a független EP-jelölt állításához szükséges százezer aláírást. Csuzi ugyanakkor közölte, még várnak arra, hogy az RMDSZ operatív tanácsának jelöltlistáját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) listájával egyesítsék. „Ha azonban ez nem történik meg, akkor független jelöltet indítunk. Nyitott listánkon egyelőre Tőkés László, Hantz Péter, Kovács Lehel és Szilágyi Zsolt neve szerepel” – fejtette ki az MPE elnöke. Hantz és Kovács, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai már korábban közölték, nem vállalnak politikai tisztséget, Tőkés László püspök ugyanakkor lehetségesnek tartja, hogy induljon az EP-választásokon. A Bihar megyei MPE nemrég megállapodást írt alá a Magyar Polgári Szövetség Maros, Szatmár, Szilágy, Máramaros megyei, valamint a sepsiszéki, orbaiszéki, csíkszéki és kézdiszéki szervezeteivel. /Gergely Gizella: Közös aláírásgyűjtés az EP-jelöltért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2007. március 23.

A nemrégiben lezárult aláírásgyűjtési akció tapasztalatait elemezte sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Egyesület (MPE) Bihar megyei szervezete. Csuzi István megyei elnök és Orbán Mihály elnökségi tag felidézte Tőkés László püspök egyéni jelöltként való indulásának fontosabb mozzanatait, amelyek a közel 133 ezer támogató aláírás összegyűjtéséhez vezettek. Kitértek az RMDSZ által generált ellenkampányra, amellyel sokszor minősíthetetlen eszközökkel próbálták megakadályozni a jelölt indulását. Csuzi jelezte, felkészültek az RMDSZ újabb támadásaira. Ez már elkezdődött. Jelenleg médiaháború tanúi lehetünk, fejtegette Csuzi, amely az elvek ütközése helyett a személyeskedésben merül. Erre a legfrissebb példa a Nagyváradon szerkesztett, de Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, amelynek új számában többoldalas durva támadás jelent meg a püspök ellen egy teológus tollából. Mint ismeretes, Verestóy volt az, aki Tőkés László EP-képviselői jelöltsége és az erdélyi választási pluralizmus megvalósulása hallatán kiadta a jelszót: csírájában kell elfojtani az ilyen kezdeményezéseket. /N. B. I. : Kitart Tőkés László mellett az MPE. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 23./ Csuzi erre az írásra célzott: Visky S. Béla: Adalékok egy kortárs magyar drámához. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

2007. augusztus 3.

Nem tartja szerencsésnek Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke az olyan nyilatkozatokat, melyek az RMDSZ és Tőkés László jelenleg még független európai parlamenti képviselőjelölt közötti tárgyalások kimenetelére vonatkoznak. „Azt hiszem, minden tárgyalás kétesélyes, és a tárgyalás kimenetelétől függ az, hogy mi lesz az eredmény. Abban az esetben, ha az RMDSZ elfogadja azt a csomagot, amelyet a hat jelölő szervezet – és az MPSZ javaslatára is – állított össze, lehet még érdemi megegyezés a két fél között. De nem szerencsés, ha valaki előrevetíti az eredményt és biztosra mondja, hogy sikertelen lesz a tárgyalás” – nyilatkozta Szilágyi Zsolt. „Írásba adom, hogy Tőkés László nem fogadja el az RMDSZ-listán való indulást” – nyilatkozta a Cotidianul napilapnak Szász Jenő MPSZ-elnök. Csuzi István, az MPE Bihar megyei elnöke szerint egyértelműen rendszerváltásra van szükség, csak az kérdéses, hogy milyen módon. /Both Abigél, Mihály László: „Nem szerencsés jósolni”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

2008. augusztus 20.

Az RMDSZ színeiben indulna képviselőjelöltként Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület nagyváradi szervezetének egykori elnöke és alapító tagja, akit erre a Szövetség Bihar megyei szervezete kért fel. Csúzi közölte, hogy személyes döntését Tőkés László is elfogadta. Országos premiernek számít a nagyváradi eset, hiszen eddig sehonnan nem érkezett arról hír, hogy valamelyik RMDSZ területi szervezetében a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetője vagy tagja nyújtotta volna be jelentkezését a képviselő- és szenátorjelölti előválasztásra. Az MPP megalakulása óta Csuzi már nem vállalt vezetői szerepet az új szervezetben, így egyszerű MPP-tag volt. Most azonban lemondott az MPP-tagságáról, hogy részt vehessen az RMDSZ Bihar megyei szervezetének rangsorolásán. Csuzi azzal indokolta döntését, hogy a magyarságnak össze kell fognia, ha politikai céljait meg akarja valósítani. /-or-: Polgárit „igazolt” az RMDSZ Váradon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület volt Bihar megyei elnöke döntését azzal indokolta, hogy pótjátékosként, a partvonal mögül bekiabálva nem lehet mérkőzést nyerni. Elmondta, hogy továbbra is tagja marad a Bihar megyei MPE-nek, amelynek 2004. és 2007. között volt az elnöke. „Míg a helyhatósági választásokon lehet egészséges megmérettetés a magyar szervezetek és pártok között, addig a parlamenti választásokon, a biztos bejutás érdekében, fontos az összefogás. Még létrejöhet egy ilyen megegyezés Tőkés és Markó között is, aminek mi picit elébe futottunk” – mondta Csuzi. „Kereskedelmi aktus”-ként értékelte a történteket Lengyel György, az MPP bihari elnöke; véleménye szerint az RMDSZ egyszerűen megvásárolta Csuzit, mint ahogyan tette azt annak idején az MPE váradi elnökével, Sárközi Zoltánnal is. Lengyel úgy véli, Csuzinál kifejezetten karrierépítésről van szó. Nem volt meglepetés az MPP elnöke, Szász Jenő számára Csuzi lépése. /D. Mészáros Elek: Csuzi pártot váltott. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998