udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Czintos József

1999. június 14.

Jún. 12-én volt a díjkiosztó gála Kisvárdán, hat teátrumnak ítélte oda a zsűri a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiváljának négy nagydíját. A házigazda, Kisvárda város által felajánlott nagydíjat megosztva kapta a Kassai Thália Színház és az Újvidéki Magyar Színház. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nagydíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felajánlott nagydíjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei vehették át. Az Illyés Közalapítvány nagydíját szintén megosztva adták ki: a Beregszászi Illyés Gyula Színháznak és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. A közönségdíjat és a Magyarok Világszövetsége által felajánlott Páskándi-díjat a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének I.-III. éves hallgatói érdemelték ki. A színészek közül különdíjat kapott Bogdán Zsolt és Borbáth Júlia kolozsvári, Czintos József szatmárnémeti, Kovács Ágnes Anna és Szélyes Ferenc marosvásárhelyi, Szabó Tibor gyergyószentmiklósi, Szorcsik Kriszta szabadkai, Váta Lóránd és Sebestyén Rita sepsiszentgyörgyi művész. A legtehetségesebb színművészeti főiskolai hallgatónak felajánlott díjat Török Illyés Orsolya (Kolozsvár) kapta. /Határon túli színházak fesztiválja: díjkiosztó gála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. október 5.

Az ellenpropagandának köszönhetően nem volt telt ház Csíkszeredában okt. 1-jén, a Csíki Játékszín első önálló nagyszínházi produkciójának bemutatójakor. A színházbarátok azonban nem csalódtak, kiváló előadás volt. Néhány évtized múlva csupán színháztörténeti kuriózum lesz, hogy mekkora ellenállással kellett megküzdeniük a csíkszeredai színház alapítóinak. Molnár Ferenc A doktor úr című bohózatát mutatták be. A siker biztosítéka a nagynevű színésztársaság és a dicséretes csapatmunka volt. Ugyanis Hunyadi László és Czintos József alakították a főszerepeket. Rendező: Parászka Miklós. /A Csíki Játékszín bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

2000. május 9.

Máj. 5-én Örkény István Macskajáték című darabját mutatta máj. 5-én Parászka Miklós rendezésében a nagyváradi színház Szigligeti Társulata. Az előadás hármas jubileummal is járt. Három főszereplő, egykori évfolyamtársak ünneplik e produkcióban pályafutásuk 30. évfordulóját. Csíky Ibolyát, F. Márton Erzsébetet és a szatmári Czintos Józsefet a közönség tapsa, virágok és emlékplakettek mellett Meleg Vilmos szavai köszöntötték. A bemutató méltó előhírnöke volt a hamarosan kezdődő Varadinum 2000 rendezvényeinek. /Bemutató színészköszöntővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

2000. június 10.

Jún. 6-án tartotta az Északi Színház magyar tagozata az évadzáró előadását, utána következett a hagyományos díjkiosztó gála. A szatmári közönség szavazhatott kedvenceire, ennek alapján Lőrincz Ágnes lett az év színésznője, az év színésze pedig Czintos József, aki életműdíjat is kapott. A Harag György emlékplakettet - a társulat tagjai titkos szavazással - Rappert Gábor ítélte oda. - A társulat a nyár során felkeresi az elhanyagolt vidéki művelődési házakat. /Dancs Artúr: Évadzáró a Korláthy udvarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2001. március 15.

Rockenbauer Zoltán, a magyar művelődési tárca vezetője március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át Budapesten. A kitüntetettek között az eddiginél jóval nagyobb számú erdélyi magyar művész is található: Terényi Ede zeneszerző-zenetudós, a kolozsvári Konzervatórium tanára (Erkel Ferenc-díj), Csíky András kolozsvári színművész és Czintos József, a szatmárnémeti Északi Színház színművésze (Jászai Mari-díj), Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld főszerkesztője és Fodor Sándor kolozsvári író (József Attila-díj), Demény Attila zongoraművész-karmester, a kolozsvári Magyar Opera főrendezője (Nádasdy Kálmán-díj), Murádin Jenő művészettörténész, kolozsvári képzőművészeti főiskola (Németh Lajos-díj), Almási István népzenekutató, kolozsvári Folklórintézet (Szabolcsi Bence-díj) és Beke György újságíró (Táncsics Mihály-díj). /Művészeti díjak nemzeti ünnepen Az egész nemzet művészetében gondolkodtak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2001. december 14.

Négymilliárd lejes saját bevételt várna el Szatmár megye vezetősége a színháztól, szemben az ez évi másfélmilliárd lejes bevétellel. Az elmúlt évadot meghatározta a színházi szezon második felében bekövetkezett nézőtéri vakolatomlás következtében halaszthatatlanná vált felújítási munkálatok okozta jövedelemkiesés. A színházterem felújítása elkészült ugyan, de újabb meghibásodások merültek fel, ami megint kiesést jelentett. Lőrincz Ágnes társulatigazgató elmondta: a tavalyi előadásokat nem játsszák újra, így a csekély számú idei előadás nem sok nézőt vonz bérleten kívüli bemutatókra. A ritkaságszámba menő Shakespeare-előadást Hunyadi László színész elhalálozása miatt nem tűzik műsorra. Czintos József távolléte is elodázza az újraelőadást, aki az évad első felében Budapesten játszik. /(benedek): A színháznak nagyobb bevételre van szüksége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./

2006. május 16.

A Szatmár Megyei Tanács május 17-i dátummal elfogadja Lőrincz Ágnes több ízben is benyújtott lemondását, az Északi Színház magyar társulatának vezetésével pedig – szintén május 17–i hatállyal – Czintos József színművészt bízza meg. A művészeti igazgató munkakörét nevezett ideiglenes jelleggel, az állás elnyerésére való új pályázat kiírásáig, pontosabban a végleges társulatvezető kinevezéséig fogja betölteni. Szabó István megyei tanácselnök véleménye szerint semmi rendkívüli nincs abban, hogy ketten pályáznak meg egy állást és végül egy harmadik nyeri azt el. Czintos József a magyar társulat köztiszteletnek örvendő tagja, munkásságának harminchat éve alatt pedig tett annyit ezért a színházért, hogy új megbízatását bőven kiérdemelje. /B. É.: Holnaptól Czintos József vezeti a Harag György Színtársulatot. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 16./

2006. május 29.

Május 27-én Szatmárnémetiben Paula Mare, a megyei tanács alelnöke átnyújtotta a testület által adományozott ez évi okleveleket és díjakat. A magyar díjazottak Czintos József színművész, Fejér Kálmán népzenekutató, valamint dr. Bauer Béla gyermekgyógyász. /A Szatmár Megyei Tanács kitüntetettjei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 29./

2007. június 12.

Immár sokadszor, a nézők szavazata alapján, idén is Lőrincz Ágnes lett Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál az év színésznője. Az év színésze címet pedig Czintos József érdemelte ki. Az év legjobb előadásának az Indul a bakterház bemutatóját nyilvánították, a leggyengébbnek viszont a szilveszteri kabarét minősítette a nézőközönség. A társulat a hivatalos évzárás után, ezekben a napokban úgynevezett miniévadot tart, melynek bevételét a helyi református gimnáziumnak és a dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozza. /Az év szatmári színésznője. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2007. november 19.

Az érmindszenti zarándoklatot is megosztotta az RMDSZ és Tőkés László közötti versengés. November 17-én Érmindszenten a hagyományos Ady-zarándoklatot két táborra szakadva tartották az emlékháznál. Délelőtt 10 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében tisztelegtek Ady előtt, 11 órától pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tartott koszorúzással egybekötött ünnepséget az RMDSZ vezetőinek részvételével. Tőkés László püspök sérelmezte, hogy őket a „hivatalosak” kihagyták a programjukból, az RMDSZ kampánycéljaira használva az eseményt, végül pedig a megyei múzeum egy nappal a rendezvény előtt írásban is visszavonta a 10 órai megemlékezésre vonatkozó engedélyüket. Muzsnay Árpád EMKE-alelnök, a 17 éve rendszeresen megtartott Ady-zarándoklatok elindítója és főszervezője közölte: ők már egy évvel ezelőtt leszögezték emlékünnepük idei dátumát, erre viszont az egyházkerület „rászervezett”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület emlékezésén koszorúzott Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, Tőkés László 1989-ben megélhetését, szabadságát és életét is kockára tette azért, hogy egy reményteljes karácsonyra ébressze nemcsak saját, kisebbségi sorban élő népét, hanem a többségi nemzetet is. „Tőkés akkor emelte fel szavát, amikor a kései bátrak íróasztaluk mellett vagy pártirodájukban lesték a fejleményeket – emlékeztetett Lázár János. – Most viszont a kései bátrak gyűjtenek és szórnak, ők osztanak és fosztanak. ” Kijelentette, olyan emberre kell szavazni, aki pártérdekek fölé magasodva, csak a lélek szavára hallgatva, az emberek ügyét viszi Brüsszelbe. „Időszerű helyzetjelentés, amit adok Érmindszentről: vértelen harc folyik a háttérben – jelentette ki Tőkés László. – Régebben még vigasztaló volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, most már viszont oda jutottunk, hogy nincs is szükség a többségiekre, elvégzi ezt a munkát a magyar oldal. ” A püspök fölemelte szavát az Érmelléken és Érmindszenten uralkodó állapotok miatt, ahol szerinte most siralmasabb a helyzet, mint volt 130 évvel ezelőtt. „Szégyen, hogy ide járnak nagyuraink, évente megtartják beszédeiket, majd bevetik magukat autóikba és hazamennek, aztán megint nem történik itt egy évig semmi” – hangoztatta Tőkés. Hozzátette: néhány éve az egyházkerület már letette egy leendő Ady-zarándokhely alapkövét a költő szülőházának szomszédságában, amelynek felépítésére az Orbán-kormány támogatást ítélt meg, azonban a magyarországi hatalomváltás után az erre szánt pénzt mégis a nagyváradi katolikus püspökség kapta meg. Szerinte a pályázatukat az RMDSZ helyi hatalmasai térítették el. „Ilyen botrány dúl most Gencsen, Érkáváson és a környékbeli falvakban, ahol a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványtól nyert támogatásból vett földeknek nyoma veszett, és a pénz sincs meg. Ennek ürügyén folyik a botránykeltés, a zaklatás, a hatósági visszaélések, a rendőrségi kivonulások, a bírósági részrehajlás. ”Az EMKE 11 órától megtartott ünnepségén Havas Judit magyarországi, illetve Czintos József szatmárnémeti színművészek szavalatai mellett Madarász Katalin népdalénekes is fellépett. Muzsnay Árpád főszervező reméli, jövőre mindenki közösen ünnepli majd Ady születésnapját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, EP-választási kampányfőnök kifejtette, „a magyar irodalom számára a huszadik század 1906-ban Ady Endrével kezdődött, és valamikor 2000 után ért véget azzal a Nobel-díjjal, amit – először a magyar irodalom történetében – egy magyar író, Nádas Péter megkapott. ” (Valójában díjat 2002 októberében Kertész Imre kapta.) Kelemen az EP-választásokra utalt, Ady-szöveget idézve: „A bárány akármit tehet, mert ő bárány, a farkas semmit sem tehet, mert ő farkas. Amely bárány gyönge, izgága és ambiciózus, annak semmit sem kell tenni, mint nekirontani a farkasnak. Hiába lehet a farkas erős, komoly, becsületes, el kell vesznie annak, akinek egyszer veszett hírét költötték. ”Pomogáts Béla irodalomtörténész a széthúzás veszélyeire hívta fel a figyelmet. /Babos Krisztina: Külön emlékeztek Adyra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2007. december 28.

Kikapcsolódást ígérnek szilveszterre az erdélyi társulatok, a kolozsvári Magyar Opera kínálatában kabaréműsorok, operett-összeállítások, vígjátékok szerepelnek. Spiró György Prah című vígjátékát mutatja be december 29-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében a Tompa Miklós Társulat. A színmű ősbemutatóját 2007 áprilisában tartották Budapesten. Az előadást László Csaba rendezte. Hagyományt folytat szilveszteri előadásával a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata: az újabb operett-műsorban Kálmán Imre Csárdáskirálynő című művének néhány jelenete kap helyet. A szilveszter este kezdődő előadást a Nagyváradi Állami Filharmónia színpadán, a filharmónia zenekarával közreműködve mutatják be. A váradiak Nemlaha György átdolgozásában láthatják az operettet. Operett-összeállítással készül a Kolozsvári Magyar Opera társulata is. A december 31-én kezdődő, Emlékszel még című műsorban a 125 éve született Kálmán Imre legnépszerűbb műveinek részletei csendülnek fel. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata szilveszter napján Michel André–Fényes Szabolcs–Szenes Iván Lulu című művét adja elő. A Czintos József által rendezett zenés vígjátékkal januárban és februárban turnéra indulnak a környező településekre. Zenés játékot állítanak színpadra a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban is. A Bolondos ünnep szinte minden műsorszáma más-más stílust, más-más műfajt kínál. A rendezést a társulat egésze jegyzi. Két marosvásárhelyi humortársulat is műsorral készül szilveszterre. A Hahota Színtársulat Nyárádszeredában mutatta be a Kabaré Expressz című zenés szilveszteri előadását, amelyet december 28-29-én Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes termében megismételnek. A Maros Művészegyüttes előadótermében december utolsó napján az Arrivederci Róma, vagy Búcsú a gengszterektől című előadást láthatja a közönség. /Zenés játékkal az újévbe. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2008. október 9.

Október 10-én lesz a bemutatója a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat előadásában Robert Thomas 8 nő című darabjának, Kincses Elemér rendezésében. A marosvásárhelyi Kincses Elemért Czintos József, a társulat igazgatója kérte fel a rendezésre. /V. B. : Nyolc nő – egy gyilkosság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

2009. június 6.

Május 5-én rendhagyó évadzáró gálával búcsúzott Szatmárnémetiben a Harag György Társulat. A gálaműsort Czintos József színművész és színházigazgató nyitotta meg. A gálán minden színész maga választotta produkcióval lepte meg az egész évben kitartó közönséget. Kiosztották az idei díjakat. A szatmárnémeti RMDSZ díját Csiki Orsolya színművésznő kapta, a tasnádi közönség díját pedig Némethy Zsuzsának és Nagy Csongornak nyújtották át. A Szatmári Magyar Hírlap két különdíját Ilonczai Gyöngyi főszerkesztő adta át Péter Attila Zsoltnak és Rappert Gábornak. Az év legjobb színészének járó díjat a közönség Nagy Csongornak ítélte oda, míg az év színésznője címre Lőrincz Ágnes kapta. /Bumbulut Krisztina: Évadzáró gála a színházban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./

2009. június 29.

Sikeres nemzetközi színházi fesztivált, több külföldi fellépést és rangos szakmai sikereket tudhat maga mögött a Szatmárnémeti Északi Színház a 2008–2009-es évadban. A Harag György Társulatot a következő évadtól új művészeti igazgató irányítja: a leköszönő Czintos József igazgatót Keresztes Attila váltja. A kolozsvári rendező, aki a Kolozsvári Állami Magyar Színház helyettes igazgatója is volt, Szatmáron szeretne színházat csinálni. Az elmúlt évadban öt bemutatót tartottak Szatmáron. A szezon elején Robert Thomas 8 nő című krimi-vígjátéka valamint Munkácsi Miklós zenés darabja, a Mindhalálig Beatles, szilveszterkor Katajev-Aldobolyi Nagy György Bolond vasárnapja, tavasszal pedig Caragiale Zűrzavaros éjszaka című komédiája és Láng György bohózata, a Két férfi az ágy alatt került színpadra. Idén a közönségkedvenc a színészzenekar által előadott Beatles-imitáció volt. A szatmárnémeti színház nézői idén Nagy Csongornak és Lőrincz Ágnesnek ítélték oda az év művésze címet. /Változás előtt a Harag György Társulat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2009. július 1.

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tevékenységét a leköszönő Czintos József művészeti vezető helyett Keresztes Attila kolozsvári rendező irányítja majd. /Új művészeti vezető. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 1./ Keresztes Attila 1996-ban végzett a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színházművészeti Tanszékén, ekkor szerződött a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz, ahol kezdetben színészként, majd rendezőként dolgozott. Ez évtől tanársegédként is tevékenykedett a BBTE színházművészeti karán, 2002–2008 között pedig a színház művészeti aligazgatója volt. A kormány áprilisban kibocsátott sürgősségi kormányrendelete szerint a válság miatt közintézményekben nem lehet versenyvizsgát kiírni semmiféle állásra. A színház azonban meghatározott időre alkalmazhat bárkit. Amikor ez a válság intézkedésként hozott megszorítás elmúlik, akkor majd kiírják a pályázatot. Keresztes Attila úgy látja, hogy egyfajta kortárs népszínház jegyében kell az évadot és a művészi programot meghirdetni. Mindenképpen elindít műhelymunkát, kiválasztják egy klasszikus szerző darabjait, majd elemezik, tulajdonképpen együtt viszik színre a művet a közönséggel. Beavató színháznak is lehet nevezni. A színháznak van két rendezője, Csurulya Csongor és Szilágyi Regina, ők kapnak feladatot az új évadban is. /Köllő Katalin: Keresztes Attila a szatmári színház új igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 23.

Nem követte tiltakozás azt, hogy Czintos Józsefet, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatóját egy évvel nyugdíjazása előtt lecserélték. Sike Lajos újságíró szerint az a három év, amíg (ideiglenes megbízatással) vezető volt, a nagynevű társulat leggyengébb időszakai közé sorolható. Annak ellenére, hogy Czintos József a drámairodalom olyan nagy szerepeinek kiváló alakításával vált ismert színésszé, mint Csehov Platonovja (Platonov szerelmei), Mrozek Edekje (Tangó) vagy Sütő András Kohlhaas Mihálya (Egy lócsiszár virágvasárnapja), igazgatóként a könnyű szórakoztató műfajt részesítette előnyben. Ezzel a színház közönsége megnőtt, de az igényesebb nézőket távol tartotta a színháztól. Elerjedt az, hogy Czintos színháza röhögős. /Sike Lajos: Röhögős. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2009. július 30.

Sike Lajos, a lap munkatársa számára a színház idegen világ. Egyszer megpróbálták rábeszélni, hogy nézze meg egyik készülő előadásukat Szatmárnémetiben. Nem jön el, mert ezt a darabot már látta, egy másik társulattól. Ez a válasza azóta a színházi anekdoták örökzöldje. Ennek ellenére most az Új Magyar Szó július 23-i számában közölt Röhögős című jegyzetében Czintos Józsefet, a szatmárnémeti Harag György Társulat leköszönő igazgatóját ostorozta. Eddig nem tette, mint írta, mert Muzsnaí Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke lebeszélte erről. Példás etikai magatartás: a pozícióba helyezett embert nem bántjuk, de ha már pusztán magánember, ütjük, ahol érjük, (sajtó)hatalmi pozícióból. Egyszer ugyanis Czintos igazgató kiutasította a színházból Sike Lajost, felemlegetve annak nagyon is megkérdőjelezhető viszonyulását a kultúrintézményhez. Most, hogy Czintos már nem igazgató, eljött a sértett újságíró ideje, lapjában jól odarittyentett a nyugdíjba vonulás krízisét élő színésznek. Sike Lajos tizenegy évvel ezelőtt azt firtatta, lehet-e színházra költeni az utak minőségének rovására? Már akkor sem tudta, hogy a kettő nem kizárja, hanem feltételezi egymást. Idén tavasszal Czintos József egyik évfolyamtársát, Csíky Ibolyát ünnepelte Nagyvárad. Negyven év alkotómunkájáért taps és virágözön! Czintosnak is kijárna, mert ritka tehetség. Ő is kaphatna ünneplést, továbbá menedéket minden személyeskedő, kicsinyes újságírói támadástól. /Parászka Miklós: Pirulós. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998