udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dáné Károly

2001. augusztus 18.

Előreláthatólag 2002. szeptemberében, Marosvásárhelyen kerül majd sor annak az iskolás csapatok közötti Bolyai-vetélkedőnek a döntőjére, melyben a Kárpát-medence magyar tannyelvű iskoláinak, részlegeinek a tanulói vesznek majd részt. A csapatvezető tanárok felkészítése aug. 12-19-e között történik Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Dáné Károly marosvásárhelyi matematikatanár, tanfelügyelő, a vetélkedő fő szervezője kifejtette: a mostani találkozón a vendéglátó a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az előre fénymásolt ezer oldalnyi bibliográfiát kiosztották a tanároknak. A versenyre 41 iskola nevezett be. - Lesz egy iskolán belüli szakasza, majd lesz egy régiónkénti szelektálás. Az iskolák korábban kaptak egy címlistát, az ebben szereplő könyvek, újságcikkek jelentős részéhez könnyen hozzá lehet férni. A ritkaságok másolatát átadták a tanároknak. A mostani alkalommal előadást tart Kiss Elemér tanár, Miholcsa Gyula, Benkő Samu történész, Tonk Sándor, Szabó Miklós, Balázs Árpád, Weszeli Tibor Bolyai-kutató és Toró Tibor egyetemi tanár. /Máthé Éva: A Bolyai János Emlékév előkészületei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2001. augusztus 28.

Nemrég Segesváron rendeztek egy tudományos összejövetelt, ennek legalább annyi haszna volt, hogy Asztalos Ferenc képviselő elmondhatta, hogy a tanügyben jelentős előrelépések történtek ugyan 1990 óta, de az országban 7,1 százalékos arányban jelen lévő magyarság gyerekei 5%-ban vannak jelen a magyar tannyelvű elemi iskolákban, a gimnáziumi oktatás 4,5, a középiskolai 3,8, a szakoktatási 2,6, a technikumi 2,1%, s az egyetemi oktatásban 4,3 százalékban vannak jelen a magyarok. (Utóbbiak - száma mintegy húszezer fő - nagy része román nyelven tanul.) Dáné Károly Maros megyei tanfelügyelő ugyanott elmondta, hogy 19 vegyes tannyelvű iskolának egyetlen magyar igazgatója van, 16 líceumból kettőt igazgat magyar. A román lapok szerint a temesvári Lenau Líceum igazgatója, Ludwig Holzinger elegánsan replikázott: Európában ma nem választják szét etnikai alapon az iskolákat. Ez a segesvári nemzetiségi ünnep egyébként eklatáns példája annak, hogy az őshonos, Erdélyben élő magyarságot egyesek az országban elismert 14 nemzetiség egyikének tartják. Nastase kormányfő új elmélettel rukkolt elő: a magyarság szövetkezik azokkal az erdélyi románokkal, akik az ország föderalizálását óhajtják, Erdély és más régiók másságát hangsúlyozzák, s ezek ellen kell felvenni a harcot. /Sylvester Lajos: Szétszaggatják vagy föderalizálják? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2002. június 10.

Jún. 8-án az RMDSZ Maros megyei szervezete által összehívott A magyar nyelvű oktatás és kihívásai Maros megyében című tanácskozáson tanfelügyelők, iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok tisztségviselői, az egyházak és a pedagógusszervezet képviselői vettek részt. Nagy F. István, az RMDSZ Oktatásügyi Főosztályának vezetője, Dónáth Árpád, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere tartott előadást. Nagy F. István kiemelte: bár 1989-hez képest 2001-ben a felsőoktatásban részt vevő magyar hallgatók száma is megháromszorozódott, a román hallgatókéhoz hasonlóan, arányuk változatlan maradt, tehát az összes romániai egyetemi hallgatóknak ma is csak a 4,3 százaléka magyar nemzetiségű, ezen belül pedig a tanulmányaikat magyar nyelven végző egyetemisták száma mindössze 1,4 százalék. Azt a tendenciát, miszerint csökken a magyar egyetemi oktatás hallgatói utánpótlása, a közoktatás, a középiskolai képzés mennyiségi és minőségi fejlesztésével lehetne megállítani - vélekedett az előadó. Az 2000-2001-es tanévben összesen 2367, az országos hálózat 9,7 százalékát jelentő iskolai intézményben folyt magyar nyelvű oktatás, ezeknek egy részét a minimális gyermeklétszámmal működő falusi iskolák jelentik, amelyek közül sok a megszűnés határához közelít. A tagozatos iskolákban a magyar diákok részére kifejezetten előnytelen, mert a tantárgyak egy részét - nyelvek, zene, ének, rajz, testnevelés stb. - román anyanyelvű pedagógusok tanítják, a tagozatok önállóságát illetően nem működik az intézményi autonómia, az iskola élén illetve a vezetőtanácsban nem biztosított a magyar tanerőknek a gyermeklétszámmal arányos képviselete. A magyar lakosság körében az országosnál is kisebb természetes népszaporulatot a kivándorlás és az asszimiláció is súlyosbítja. Maros megyében az iskolai népesség 31 százalékát képezik a magyar ajkú diákok, s számuk 2001-02-ben 2109-cel csökkent. A líceumi osztályok száma a tervezett 47 helyett az osztályonkénti tanulólétszám felemelésével 42-re csökkent (+15 szakiskolai és 3 inasiskolai osztály), ami a nyolcadikat végzett diákok 75 százaléka számára biztosít helyet. A 19 marosvásárhelyi általános iskolából 18-nak román nemzetiségű igazgatója van, 18 líceumból 15-nek szintén, s a tanfelügyelőségen a 20-ból mindössze négy szakfelügyelő magyar. /Látlelet az oktatásügyről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ Dáné Károly arról tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen az Unirea Líceumban a magyar osztályok száma csökkent, a pedagógiai líceumban pedig - ahol eddig is több román osztály volt, mint magyar, mostantól még nyilvánvalóbb lesz az eltolódás a román osztályok javára. Több helyen volt túljelentkezés, azonban egyedül a román tagozaton adtak még egy osztályt. Az A. Persu sofőriskolában tavaly indult egy magyar szakiskolai osztály, az idén már nem. Marosvásárhelyen 19 általános iskolából egynek van magyar igazgatója, a többiben magyar aligazgató van. 18 líceumból háromnak van magyar igazgatója, a többiben nem mindenütt van magyar aligazgató. Sőt létezik négy olyan iskola, ahol nincsenek magyar osztályok, például a kereskedelmi líceumban, ahol gazdasági és közigazgatási szakembereket képeznek. Tehát létezik az új közigazgatási törvény, de nem képeznek magyar középkádereket. Egész Maros megyében nincs ilyen profilú magyar osztály. Egyetlen magyar mezőgazdasági osztály sincs, pedig Szászrégenben, Segesváron, Ludason, Radnóton és Marosvásárhelyen működnek ilyen profilú líceumok. – A felmérésekben magyar tagozatokról beszélnek, de ilyenek nincsenek, csak magyar osztályok vannak, pontosabban vegyes tannyelvű osztályok. A román nyelv, irodalom mellett Románia földrajzát, történelmét, a szaktantárgyakat, az idegen nyelvet, a sportot románul oktatják a magyar gyermekeknek. Az is előfordul, hogy a román igazgató szigorú utasítására a magyar tanár a magyar gyermekeknek az informatikát román nyelven adta elő. Maros megyében jelenleg a nyolcadik osztályt végzett román gyermekek 64 %-a kap helyet líceumban, a magyar osztályt végzett gyermekeknek mindössze 49 %-a tanulhat tovább magyar tagozaton, a többi román osztályba fog menni. Marosvásárhelyen tíz román informatika osztály indul, magyar nyelvű mindössze három. /Máthé Éva: Furcsa jelenségek a Maros megyei tanügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2002. december 2.

A tudomány a lírában - a líra a tudományban - e kettősség jegyében tartották november 29-30-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének kétnapos bicentenáriumi emlékülését a szovátai Teleki Oktatási Központban. "A semmiből egy új, más világ világot teremtettem" címet viselő emlékülés Kocsis István Bolyai János estéje című monodrámájának második részével kezdődött. Lászlófy Pál, a szövetség elnökének nyitóbeszédét követően Toró Tibor egyetemi tanár, az MTA külső tagja tartott előadást. A marosvásárhelyi Kiss Elemér professzor a több mint ezer oldalas Bolyai-kéziratok sorsáról és az általa megtalált számelméleti felfedezések jelentőségéről értekezett. Dr. Oláh-Gál Róbert, a BBTE adjunktusa számolt be a Bolyaiak családfájáról, illetve Bolyai János életének levéltári dokumentumairól. Az V. posztulátum történetéről Dáné Károly marosvásárhelyi matematikus, az Appendix Egyesület elnöke beszélt. /(bodolai): A Bolyaiak emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2003. január 17.

Jan. 15-én Dáné Károly az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke képviselte a szervezetet az Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ Maros megyei szervezetének rendkívüli ülésén, amelynek témája a Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes cseréje volt. Dáné Károly elutasította az RMPSZ azon vádját, amely szerint az RMDSZ a szakmai szervezet megkérdezése nélkül, illetve a korábbi egyeztetés ellenére döntött úgy, hogy már ez év januárjában hivatalába lépteti az új főtanfelügyelő-helyettest. Az RMPSZ Maros megyei szervezete állásfoglalásában elutasította Kelemen Atilla megyei elnöknek a Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes munkáját, szakmai, emberi hozzáállását becsmérlő minősítéseit. A megye pedagógustársadalmának véleménye az, hogy Dónáth Árpád hozzáértéssel, felelősségteljesen végezte és végzi munkáját. /RMPSZ ülés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

2003. február 24.

Febr. 23-án Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter oktatókkal, egyetemistákkal, polgármesterekkel, tanfelügyelőkkel és vállalkozókkal tárgyalt. Dáné Károly egyetemi adjunktus a magyar diákok líceumi továbbtanulási számarányát (50 százaléknál kevesebb) kevesellte a román diákokéhoz (60 százalék fölötti) képest, nehezményezve, hogy több szakterületen (mezőgazdaság, gazdaság) nincsen anyanyelvű képzési lehetőség. Másik felvetése az érettségi tesztek magyar nyelvre való fordítására vonatkozott. Kérte, hogy a tételek már a minisztériumból magyarul érkezzenek. Az első kérdés kapcsán a miniszter úgy vélte, a bemutatott az adatok nem valósak, mert nem tükrözik azon magyar diákok számát, akik román tannyelvű osztályokban tanulnak tovább, az érettségi tesztekkel kapcsolatban pedig biztosította a kérdezőt: idén a vizsgateszteket a minisztérium magyarul is kiküldi a középiskoláknak. Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora a bentlakások hiányát és a vendégdiákok ügyét vetette fel. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyen járt az oktatásügyi miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2003. március 8.

Rövid látogatást tett Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A sajtónak csak egy részét hívták meg a vele való találkozóra, a Romániai Magyar Szót nem értesítették. Dáné Károly egyetemi tanár, az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási alelnöke beszámolt a látogatásról. Városi és vidéki iskolaigazgatók, helyi vezetők voltak jelen. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatónője tett fel a kollégiumra vonatkozó kérdést arról, hogy náluk lehetséges-e például informatikát és más világi szakokat beindítani. Nem talált megértésre a miniszter asszonynál. Dáné Károly szóvá tette a magyar érettségi tételek sorsát, a jövő tanévre vonatkozó beiskolázást és az, hogy a tanügyben dolgozó magyar vezetők /főtanfelügyelő- helyettes, aligazgató/ munkaköri leírásában jó lenne, ha megjelenne a különleges feladatkör. Ez utóbbiról a miniszter asszony hangsúlyozta, hogy erre nem kell utalnia munkaköri leírásban. Andronescu szerint a magyar vezetők kinevezésével nem a szegregációt akarják erősíteni, hanem a testvériséget. Valójában, hangsúlyozta Dáné, ha magyar osztályok vannak egy iskolában, kell, hogy felelősük legyen. Nemrég az egyik marosvásárhelyi iskolában felelősségre vonták a magyar aligazgatónőt, mellesleg magyar szakos tanárnőt, amiért az iskola hirdetőtáblájára magyar nyelvű kis értesítést függesztett ki egy rendezvénnyel kapcsolatban a magyar ajkú tanárok számára. Dáné kiemelte, hogy Maros megyében a beiskolázási számok évek óta diszkriminatívak. A nyolcadik osztályt végző román gyermekek 65%-a számára hirdetnek meg kilencedikes helyeket. A magyar nyolcadikosok 48%-ának jut hely a középiskolákban. Ezt nem igazságos. A miniszter asszony megjegyezte, hogy a magyar gyermek mehet román osztályba is, tehát előnyben részesül. Ha valaki mezőgazdasági vagy erdészeti osztályba akar iratkozni, csakis románul tanulhat. Ugyanakkor Maros megyében egyetlen magyar adminisztratív osztály sincs, honnan fognak majd kikerülni a magyar tisztviselők, hivatalnokok. Évente kb. hatvan román középkáder végez Maros megyében. Az egész megyében egyetlen magyar közgazdasági osztály létezik, de nem a kereskedelmi, hanem az Elektromaros Líceumban. /Máthé Éva: Ami kimondatlan maradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2003. március 26.

Ápr. 1-jén Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban az Appendix Egyesület, az Örökmozgó Természetjáró Egyesület, valamint a Sapientia vendégeként bemutatják Miholcsa Gyula: Ember és környezet - Fizika a természetben című kötetét. A kötetet Dáné Károly tanár, az Appendix Egyesület elnöke, Vajda György, az Örökmozgó Természetjáró Egyesület projektmenedzsere, valamint Csegzi Sándor fizikatanár ismerteti. /Ember és környezet. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

2003. április 5.

Március végén próba-kisérettségit tartottak, amire a minisztérium nem küldött magyar nyelv és irodalom tételeket, a matematikatételek pedig román nyelven érkeztek. Továbbra is az történik, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok számára a középiskolai oktatás keretében nem biztosítanak egyenlő feltételeket és esélyeket. Erről kérdezte a lap Dáné Károlyt, az RMDSZ megyei oktatási alelnökét. Dáné kifejtette, ne csak az az előírás szerepeljen, hogy magyarul tudó vezetők is legyenek a tanfelügyelőségben, hanem azoknak legyen sajátos feladatkörük, azaz a magyar oktatásért, a magyar tagozatokért feleljenek. Dáné bízik benne, hogy a valódi vizsgán minden rendben lesz. Az érettségi vizsga írásbeli tételeinek fordítása viszont bonyolultabb feladat. A beiskolázási számokat illetően a magyar diákok számára továbbra is diszkriminatív módon behatárolják a lehetőségeket. Míg a románul tanuló diákok 63 százalékának biztosítanak középiskolai helyet, a magyar tagozatok végzősei közül 49 százalékuknak. Ezenkívül hiányosak a lehetőségek is, mezőgazdasági, erdészeti, közgazdasági szakosztályok továbbra sem működnek magyar nyelven. Közigazgatási osztály sem működik magyar nyelven. Dáné tapasztalta, hogy a tanintézmények összevonásának terve éppen ott kerül szóba, ahol a magyar tagozat jól működik. /(bodolai): Gondok a magyar oktatás körül. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2003. április 29.

Ápr. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlésén választották meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa Maros megyei képviselőit. A küldöttek meghallgatták és elfogadták a megyei elnök beszámolóját, a Területi Képviselők Tanácsa, az etikai, ellenőrző és szabályzat-felügyelő bizottságok jelentéseit, megválasztották a TKT-tagokat és elfogadták a megyei alapszabályzatot és programot. Kelemen Atilla megyei elnök beszámolójában az önkormányzatiságról beszélt, kijelentve, hogy a megyei szervezet kritikusan foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy "a Maros megyei önkormányzatok az átlagon felül működtek". Eredményeket értek el a kormánypárttal kötött megyei protokollummal, a Bolyai Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítását említette. Virág György, a megyei önkormányzati tanács elnöke kijelentette: a 215-ös törvény "hangsúlyosan megerősítette a helyi önkormányzatok hatáskörét, de egy költségvetési buktatóval járt együtt. " A hatáskörökhöz a kormány nem adta a szükséges pénzalapokat. Markó Béla szerint az RMDSZ által választott útnak nincs alternatívája. Az erdélyi magyarság számára az egyetlen út: megkeresni az együttműködés lehetőségeit a belpolitikában, valamint a mindenkori magyar kormánnyal és Európával. Azonban Szász Jenő "felvilágosította", hogy van alternatíva. Szász szerint "lehet, hogy fontosabb a több évtizedes magyar jövő Erdélyben, mint az idei krumplitermés". Markó kijelentette: ezek szerint a fórumozók tulajdonképpen a magyar jövő érdekében tesznek, míg a többiek krumplit termesztenek. "Mi a közbirtokossági erdőkért harcolunk, mások a magyar jövőért, mi erdélyi autópályáért, a Sapientia Egyetem bővítéséért, kétnyelvű feliratokért harcolunk, mások magyar jövőt építenek". Végkövetkeztetésként fogalmazta meg, hogy mégsincs alternatíva. Az egyetlen lehetséges út: együtt harcolni a magyar jövőért. Egységre van szükség, hangsúlyozta Markó. A következő négy évben, az úgynevezett alanyi jogon tagságot szerzők mellett Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dávid Csaba, Illés Kálmán, Kelemen Kálmán, Péter Ferenc, Benedek Imre, Iszlay Árpád, Gáll Ernő, Náznán Jenő, Balogh József, Kakassy Sándor és Brassai Zsombor képviseli a megyét a Szövetségi Képviselők Tanácsában. /Mózes Edith: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ megyei szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Nem került fel az RMDSZ területi képviselőinek listájára Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere, jelenlegi alpolgármestere. Fodor - akit egy hónappal korábban kizártak a Területi Képviselők Tanácsából is - úgy vélekedett, hogy áldozatul esett az RMDSZ jelenlegi vezetősége által folytatott politikának, amely a kényelmetlen személyek kizárásán alapul. Elmondta: azt követően érzi magát holtvágányon, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán szót emelt Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megvonása ellen. ,,Noha Tőkés Lászlónak sokszor igaza van, én nem vagyok az általa folytatott politika híve, de nem érthetek egyet az RMDSZ éléről történő eltávolításával sem. Ez a lépés megosztotta a romániai magyarságot" - szögezte le Fodor Imre. /Fodort is ejtették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2003. május 19.

Maros megye oktatásügyét érintő szinte valamennyi fontos kérdés szóba került azon a tanácskozáson, amelyet máj. 16-án az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezésére tartottak az iskolaigazgatókkal, s amelyen a magyar tannyelvű oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes is részt vett. Albertini Zoltán ismertette, hogy hány úgynevezett B-típusú magyar tannyelvű szakosztály indul olyan iskolákban is, ahol korábban nem létezett magyar tagozat. Az ülésen felmerült: nagy dolog, hogy ezek az osztályok létrejönnek, csak legyen rá igény, hogy magyarul akarjanak szakmát tanulni a fiatalok. A felszólalók utaltak az elmúlt évek gyakorlatára, amikor papíron meghirdették ugyan a magyar osztályokat, de egyes iskolák titkárságán eltanácsolták a jelentkezőket. Szóba került, hogy Segesváron könyvelői osztályt szerettek volna indítani a líceumban, ezzel szemben a szakiskolában indul textil- és bőrfeldolgozó osztály magyar nyelven. Régenben is 25 gyerekkel több végzi a nyolcadik osztályt, mint amennyi helyet meghirdettek. A B-típusú osztályok háromszintű képzést biztosítanak: a tíz osztály mindenki számára kötelező, aki fokozati vizsgát tesz, az továbbmehet a XI-be, ami kettes fokozatú szakképesítést jelent, majd a korábbi gyakorlattal ellentétben felvételizni lehet XII-XIII. osztályba, amelynek során technikusi és érettségi végzettséget is lehet szerezni. Dáné Károly, a megyei szervezet oktatási alelnöke szerint fel kell hívni a civil szféra, a nyolcadikos diákok, a szülői bizottságok, egyes szervezetek figyelmét, hogy a szóban forgó iskolák vezetőségéhez nyújtsák be kérésüket. A hozzászóló igazgatók nehezményezték: amikor bekérik a diákok igényét arra vonatkozóan, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat, a szakmai oktatásnál nem kérik az oktatás nyelvének feltüntetését. Felmerült, hogy továbbra sincs közigazgatási osztály magyar nyelven, s hogy a sáromberki mezőgépészeti iskolában sem indul magyar osztály. A főtanfelügyelő-helyettes tényként jelentette be a marosvásárhelyi 11-es általános iskola felső tagozatának megszüntetését, illetve a két erdőszentgyörgyi iskola összevonását, ami Dáné Károly szerint célzatos döntés volt. A tanácskozáson szó esett a kádermozgásról, az iskolák névadásáról, egyesek két éve várják a választ, másokat folyamatosan zaklatnak az elnevezés miatt, és elhangzott az a kérdés is, hogy mikor olvasható a magyar felirat is a tanintézményeken, ahogy a sportlíceum esetében megvalósult. /(bodolai): Új osztályok, összevont iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2003. július 12.

Híre kelt, miszerint lemondott Albertini Zoltán, az alig pár hónappal ezelőtt kinevezett Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes. Elmondta, hogy beadtam felmondását. Közölték vele, hogy felmondását nem fogadják el. Végül Albertini vállalta, hogy bizonyos feltételekkel folytatja tevékenységét. Dáné Károly, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke szerint Albertini Zoltánt a főtanfelügyelő részéről érte igazságtalanság. /"Belső" dolog? Megy vagy marad a főtanfelügyelő-helyettes? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2003. július 19.

Bízzák a megyékre a pedagógusok versenyvizsgájának megszervezését, vagy a minisztériumban fordítsák le a tételeket - jegyezte meg a Krónikának adott interjújában Dáné Károly, a megyei RMDSZ-szervezet oktatási alelnöke. Maros megyében nagy bonyodalmat okozott, hogy a pedagógusok versenyvizsgájának tételeit nem fordították magyarra. Az biztos, hogy az előző években ilyen jellegű gond nem volt. Most a minisztériumból olyan utasítás érkezett: a tételeket nem kell lefordítani. Sok tanár emiatt megtagadta a vizsgán való részvételt.Dáné nem ért egyet azokkal, akik megtagadták, hogy kitöltsék a románul megfogalmazott kérdőívet. Szerinte románul is válaszolniuk kellett volna. /Farczádi Attila: "Román nyelven is bizonyítanunk kell". = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

2003. november 28.

Nov. 26-án, Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-ügyvezető elnök és Dáné Károly oktatásügyi alelnök egyeztető megbeszélést tartott a megyei tanfelügyelőségen Stefan Somesan főtanfelügyelővel és Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettessel. Az RMDSZ közbenjárt Farkas Ernő magyar szakos tanfelügyelő érdekében, aki nov. 1- jétől átlépte a nyugdíjazási korhatárt, kérve, hogy az iskola év végéig maradhasson meg tisztségében. A főtanfelügyelő ígéretet téve arra, hogy támogatni fogja mandátumának meghosszabbítását. A megyei protokollumba foglalt megegyezés szerint a magyar aligazgatók hatáskörébe került az iskolák magyar tagozataiért való felelősség, amit több marosvásárhelyi iskolában nem hoztak az illetékesek tudomására. Feltérképezték azokat az iskolákat, ahol román nyelvű pedagógusok románul oktatnak magyar osztályokban különböző tantárgyakat. A főtanfelügyelő ígéretet tett, hogy megoldásokat keres ezeknek a lehetetlen helyzeteknek a feloldására. Kitértek az iskolaelnevezések ügyére, mivel Marosvásárhelyen utoljára az 50-es években neveztek el magyar személyiségről iskolát - nevezetesen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum esetében. Azóta kizárólag román történelmi személyiségekről neveztek el oktatási intézményeket. A főtanfelügyelő elismerte, hogy a jelenlegi helyzet nem tükrözi a város nemzetiségi arányait. /RMDSZ-egyeztetés a megyei főtanfelügyelővel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2003. december 12.

Háromszék megyében működő közép- és szakközépiskolák magyar tagozatának képviselőivel tartott dec. 10-én megbeszélést Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, jelen volt Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes is. A tanácskozás témáját a 2004-ben indítandó magyar tannyelvű osztályok száma és profilja képezte. Minden iskola megkapta a tanfelügyelőségtől azt az átiratot, amely rögzíti a magyar aligazgatók hatáskörét, akik a tagozat sajátos problémáiért felelősek, azonban egye iskolákban ezt nem közölték az érintettekkel. Egyes középiskolák román többségű vezetőtanácsa nem hagyta jóvá a magyar tagozaton oktató tanárok javaslatát olyan osztályok indítására, amikre az igények alapján valamint a magyar tagozat fenntartása érdekében szükség lenne. Dáné Károly a kormányzópárttal megkötött protokollum alapján akarja elérni, hogy olyan osztályok induljanak, amelyekre valóban igény van. Az iskolaközpontok továbbra is a szakközépiskolai osztályokat szeretnék visszakapni. Azokban az iskolákban, ahol az utóbbi évek során kiiktatták a magyar osztályokat, nagyon nehéz újralétesíteni a tagozatot. Másutt - például Segesváron -, érdeklődés hiányában nem is indulhatott magyar tannyelvű szakiskolai osztály. /(bodolai): Tanácskozás a középfokú oktatás jövő évi lehetőségeiről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2004. április 19.

Ápr. 16-án a Bernády Házban titkos szavazással véglegesítették az RMDSZ-jelöltek listáját Marosvásárhely Városi Tanácsába. A szavazás eredménye: 1. Benedek István, 2. Csegzi Sándor, 3. Törzsök Sándor, 4. Dávid Csaba, 5. Dáné Károly, 6. Kirsch Attila, 7. Bárczi Győző, 8. Bálint István, 9. Nemes Pál, 10. Molnár Gábor, 11. Mózes Levente, 12. Fekete Attila, 13. Kolozsváry Zoltán. Dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kijelentette, lehet magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Kelemen Atilla közölte, nem tárgyal a Polgári Szövetséggel. Mi az a Polgári Szövetség? – kérdezte. Hozzátette: „amikor például a Vártemplomban kétes eredetű politikusok megvádolnak, azt tartom a legméltóbbnak, ha nem válaszolok, hanem megyek a magam útján és teszem a dolgom”. /Mózes Edith: Rangsoroló közgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

2004. május 21.

Dáné Károly tanár, az RMDSZ Maros megyei oktatási alelnöke elmondta: szinte fejvesztve nevezik el az iskolákat Marosvásárhelyen a román igazgatók, a többségi román tantestületek, miközben a helyhatósági törvény értelmében a városi tanács hatáskörébe tartozik a közintézmények, utcák, terek nevének a módosítása, a névadás. A marosvásárhelyi 10-es általános iskola a napokban a Dacia nevet vette fel, de erről mit sem tudott például Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. A 13-as általános iskolát hamarosan N. Balcescuról nevezik el, és a magyar tantestület hiába kérte, hogy Balcescu-Petőfi legyen a név. A 17-es általános iskola Liviu Rebreanu nevét fogja felvenni, ott is hiába kérték a magyar tanárok, hogy Prietenie-Bartáság legyen az intézmény neve. Ugyanakkor a tanfelügyelőség megakadályozta, hogy a német tannyelvű osztályokat is működtető iskola a Friedrich Schiller nevét vegye fel. Dáné Károly azt is elmondta: Marosvásárhelyen utoljára 1957-ben neveztek el magyar nemzetiségű közéleti személyiségről iskolát! Dáné Károly diszkriminációnak tartja a beiskolázási lehetőségeket. Maros megyében az idén 5400 nyolcadik osztályos román tanuló végez, és 3108 hely van számukra a kilencedik osztályokban, ami 61,7%-os arány. A magyar végzősök száma 2333, nekik csak 1120 hely jut a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban, ami 48 %-ot jelent. /(Máthé Éva): Florea szellemképei öntötték el a várost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2004. július 6.

Dáné Károly matematikatanár jelenleg a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem adjunktusa és az RMDSZ oktatásügyi problémákkal megbízott alelnöke. Tavaly óta működik a Mesterségek és Művészetek Iskolája – ez a szakiskola elegánsabb megnevezése. Újdonság, hogy ez az oktatási forma elvezet(het) az érettségiig. Aki nem akar tovább tanulni, két év után kap egy képesítést és valamilyen szakmában alapszintű oklevelet. Aki folytatni akarja tanulmányait, egy újabb év múltán újabb oklevelet kaphat, majd kétévi továbbtanulás után jöhet az érettségi. /Demeter Attila: "Jó nagy darabot megtettünk az útból". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2004. október 6.

Okt. 1-jétől Somesan Stefan Maros megyei főtanfelügyelő menesztette állásából a Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola igazgatóját, Andrássy Árpádot. Ezzel Marosvásárhely már egyetlen általános iskolának sincs magyar vezetője. A Népújság hónapok óta felhívta a figyelmet az iskola-összevonások és névadások körüli tendenciózus eljárásokra, de senki sem reagált erre. A főtanfelügyelő nyugodtan munkálkodhatott az iskolák jellegének a megváltoztatásán. Andrássy Árpád leváltására az szolgáltatott ürügyet, hogy összevonták a marosvásárhelyi 6-os és 7-es általános iskolákat. Az új iskola élére egy harmadik személyt, a tanfelügyelői tisztséget betöltő Borgovan Ioant nevezték ki ideiglenesen. Andrássy Árpád jogsértésnek tartja a főtanfelügyelő döntését. A többi 6 összevont általános iskola esetében állásában maradt a nagyobbik tanintézmény vezetője, de náluk nem ez történt. Andrássy szerint arra is oda kell figyelni, hogy az iskolák összevonása előtt néhányban többségben voltak a magyar diákok, az összevonás után ez az arány megváltozott. Somesan Stefan főtanfelügyelő szerint az igazgatók leváltása az iskolák átszervezésére vonatkozó törvényes előírásokkal összhangban történt. Az RMDSZ megyei oktatási alelnöke, Dáné Károly közölte: amint tudomására jutott Andrássy Árpád leváltása, rögtön tiltakozott a főtanfelügyelőnél, az RMDSZ megyei elnöke pedig a prefektusnál. A hosszabb távú érdekvédelmet illetően folyamatban van a Romániai Magyar Középiskolai Vezetők Egyesületének bejegyzése. /Antalfi Imola: Nem jó, ha magyar? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2004. október 22.

Az általános iskolák összevonásával kapcsolatos gondokra hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen sajtótájékoztatóján Dáné Károly, az RMDSZ oktatási alelnöke, városi tanácsos. Ilyen címen október 1-jétől immár Andrássy Árpádot, az egyetlen marosvásárhelyi magyar nemzetiségű iskolaigazgatót is leváltotta a főtanfelügyelő. Az iskolák összevonásának eredménye: "eltűnt" 13 magyar és csak 1 román osztály. Utalt arra, hogy 1957-től nem neveztek el egyetlen marosvásárhelyi iskolát sem magyar személyiségről, és ezen szándékoznak változtatni az elkövetkezőkben. Mivel az iskola-összevonások nyomán az a helyzet állt elő, hogy egy-egy tanintézmény több épületben működik, amelyeket csak egyszerűen A, B épületeknek neveznek, a tanácsban az RMDSZ-frakció javasolni fogja, hogy ezen épületeket magyar személyiségekről nevezzék el. A frakció három nevet javasol: Vályi Gyula és Hegyi Lajos matematikusokét, valamint Székely János irodalmárét. /(antalfi): Magyar iskolaneveket javasol a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

2005. február 4.

Az RMDSZ azt szerette volna, hogy magyar vezetője legyen a Maros Megyei Tanfelügyelőségnek. Dáné Károly marosvásárhelyi tanár az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási felelőse elmondta, erről még nincs döntés. A tanfelügyelőségen nemcsak vezetőváltás lesz, hanem strukturális változások is lesznek. Kevés a magyar szaktanfelügyelő a megyében. Két hete új magyar tanfelügyelő van, aki a menedzsmentért felelős: Illés Ildikó mérnök, akinek menedzsmenti magiszteri diplomája is van. – Évről évre mind kevesebb a magyar iskolás. Például az építészeti líceumban a műépítészeti osztályt sem sikerült betölteni. El kell dönteni, hogy mi jobb: minden iskolában jelen lenni, vagy kevesebb iskolában erőteljesen jelen lenni. Eddig arra törekedtek, hogy lehetőleg minél több iskolában legyenek magyar osztályok. A következő megbeszélés szervezője a frissen bejegyzett Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete. Bármelyik megoldás konfliktushelyzetekkel jár. Évek óta gond, hogy nincsenek magyar közigazgatási szakemberek. Jelenleg Maros megyében nem létezik ilyen osztály és a következő tanévben sem lesz. /Máthé Éva: Oktatási gondok. Egyre kevesebb a magyar ajkú tanuló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2005. február 23.

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, ahová Dáné Károly, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tanügyi megbízottja hívta meg a pedagógusokat, bemutatták a frissen létrejött Magyar Középiskolai Vezetők Egyesületét (elnöke Dáné Károly). A Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget (RMPSZ) többek között Tőkés András képviselte, aki a Magyar Polgári Szövetség vezetőségi tagja. Tőkés András szerint az újonnan létrejött egyesületre semmi szükség nincs, a középiskolás gondokat meg lehet vitatni az RMPSZ-en belül, nem érti, hogy miért szervezik rá erre a középiskolai vezetők egyesületét. Dáné Károly azt sérelmezte, hogy őt nem szokták meghívni a pedagógus szövetség tanácskozásaira. A hozzászólásokból kiderült: csak a múlt iskolai évben Maros megyében 800 gyermek „veszett el”, akik elvégezték a 8. osztályt, de kilencedikbe már nem jutottak be. Vita volt arról, hogy mi a jó: ha néhány erős magyar központ jön létre a városban, megyében, vagy arra törekednek, hogy minden iskolában legyen magyar részleg. /Máthé Éva: Létrejött a Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2005. április 9.

Dáné Károly tölti be április 5-től az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatói tisztségét. Dánét az RMDSZ javaslatára nevezték ki. Egyik legfontosabb terve, hogy a kisebbségek nyelvén írott tankönyvek alapja kiegészüljön. Dáné szerint nincs elegendő számú magyar nyelvű tankönyv, illetve általános műveltségi ismereteket tartalmazó kiadvány. Elismerte, a diákok kis létszáma miatt a kisebbségi tankönyvkiadás veszteséges, de ezt a gondot úgy lehetne áthidalni, hogy a tankönyveket elektronikus formában, CD-lemezen juttatnák el az érintettekhez. Dáné Károly /sz. Marosvásárhely, 1956. febr. 6./ városi tanácsos, emellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem lektora. 1980-ban szerzett diplomát a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika–Fizika Karán. /Dáné Károly vezeti a tankönyvkiadót. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2005. április 29.

Mircea Miclea oktatási miniszter április 25-én aláírta a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák tankönyvellátásának szabályozásáról szóló miniszteri rendeletet. A rendelet orvosolja a kisebbségi oktatásban 2001 óta tapasztalható hátrányos helyzeteket és előírja a kis példányszámok miatt drágább, kisebbségek számára készített tankönyvek kiadására szükséges pénzügyi alapok megteremtését. Kötő József, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségi államtitkára, a rendelet szorgalmazója kifejtette: az anyanyelvű oktatásban az elmúlt négy évben csupán lefordított tankönyveket lehetett használni, ez pedig eleve késést jelentett a magyar iskolák számára. Súlyos problémát okoztak a rossz minőségű fordítások is. Az új rendelet szerint anyanyelven is lehet írni tankönyveket, és azokkal lehet indulni a versenytárgyaláson. A rendelet melléklete szabályozza, hogy a könyv lektorálását kik jogosultak elvégezni, ez a magyar tankönyveknél az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács. A rendelet leszögezi: amennyiben a minisztérium kisebbségi államtitkársága úgy ítéli meg, hogy az anyaországban kiadott tankönyv tartalmazza azokat a tantervi követelményeket, amelyeket itthon előírnak, akkor ezek forgalmazását is engedélyezhetik. Lélekszám-arányosan meg kell teremteni az pénzalapot. Ingyen tankönyveket kell kiadni tíz osztály elvégzéséig, fizetni csak a tizenegyedik és tizenkettedik osztályban kell. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója szerint a rendeletet nagy lépést jelent az anyanyelvű tankönyvkiadásban. /Köllő Katalin: Véget érhet a magyar tankönyvmizéria? Magyarul írott tankönyvet is elfogadnak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2005. június 10.

Június 9-én Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését a Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete /MAKÖVE/. A különböző régiókat képviselő több mint félszáz iskolaigazgató megválasztotta a héttagú vezetőtestületet, amely Dáné Károlynak, a tankönyvkiadó igazgatójának szavazott bizalmat, az ügyvezetés feladatával pedig Bálint Istvánt, a Bolyai Farkas Középiskola igazgatóját bízták meg. Az egyesület célja, hogy politikai szinten az RMDSZ-szel, szakmai téren a pedagógus-szövetséggel együttműködve a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztését szolgálja. Ezt a magyar középiskolák illetve a magyar tagozatok közötti együttműködés megteremtésével, tanulmányi és kutatói ösztöndíjak biztosításával szeretnék megvalósítani. A MAKÖVE megalakulását hasznosnak ítélte Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke, Murvai László, oktatásügyi minisztériumi vezérigazgató és Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke is. /(bodolai): Egyesület a minőségi középiskolai oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

2005. június 13.

Marosvásárhelyen megtartotta első közgyűlését a nemrég létrejött MAKÖVE, azaz a hazai Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete, melynek elnökévé Dáné Károlyt választották. Dáné Károly elmondta, hogy a harmadik és a tizedik osztályosok számára kellene most új tankönyveket nyomtatni, de a szaktárca még nem adta ki a megrendelést a magyar fordításra, ez késést jelent. Ezért a tankönyvkiadó megbízott egyes tanárokat a fordítással, mintegy elejébe menve a megrendelésnek, szerződéskötésnek. Az idén Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár elérte azt, hogy a harmadik osztályos könyvek esetében már lehetett egyenesen magyar nyelvű könyvekkel pályázni. De a tizedik osztály esetében ez még nem lehetséges. Ősszel tehát ismét az új magyar tankönyvek késésére lehet számítani. /Máthé Éva: Közgyűlést tartott a MAKÖVE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ Elhangzott: az utóbbi tíz évben a magyar nyelvű egyetemi oktatásra fektettek nagy hangsúlyt, míg a középiskolai oktatás nem volt képes annyi diákot felkészíteni, hogy az egyetemek által meghirdetett magyar nyelvű helyek beteljenek. Tavaly ősszel 1800 helyre hirdettek pótfelvételit a Babes–Bolyain és a Sapientián – ismertette a statisztikai adatokat Dáné Károly, hozzáfűzve, ez azzal magyarázható, hogy a középiskolai felkészítés nem elég erős. Ugyanakkor 39 százalékkal kevesebb diák iratkozott magyar nyelvű kilencedik osztályba, mint ahány a nyolcadikat elvégezte. Ez részben azzal is magyarázható, hogy nagyon sok szakot csak románul oktatnak. Kevés jól felkészült, magyar szaknyelvet is beszélő tanár van az oktatási rendszerben, hiszen legtöbbjük még román nyelven tanult, tehát csak a román szaknyelvet ismeri. Ennek megváltoztatása céljából tervezik – magyarországi támogatással – a magyar nyelvű továbbképzőket a tanárok számára. /Antal Erika: Első közgyűlés az MKVE-nél. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

2005. július 30.

Számítógépek döntik el, ahelyett, hogy pályázatok, esetleg személyes beszélgetés alapján a tanintézetek vezetősége döntene arról, hogy kikből álljon a tantestület. A gép döntése pedig szent és sérthetetlen, derült ki, amikor néhány sikeresen vizsgázott marosvásárhelyi pedagógus hiába kereste a listákon a nevét. A magyar nyelv és irodalom katedrára pályázók közül éppen az első két legjobb általánost elért pedagógusról derült ki, hogy nem juthatnak címzetes álláshoz. Állítólag azért, mert a tanárok által aláírt ellenőrző kérdőívben úgy szerepelt, hogy „román vonalon” végezték tanulmányaikat. Reggel nyolc órától este nyolcig tartó várakozás, kérelmezés során sem sikerült elérniük a változtatást. Végül Dáné Károlyhoz fordultak, s a Tankönyvkiadó igazgatójának beavatkozása oldotta meg a két magyar szakos tanár helyzetét. Változatlan maradt viszont annak a francia szakos tanárnőnek az elutasítása, akinél az úgynevezett magyar vonal került a kitöltött személyi lapra. Annak ellenére, hogy a francia főszakot románul tanulta, hisz azt nem oktatták sohasem magyarul, de elmulasztott nyelvvizsgára jelentkezni. Így nem juthat címzetes katedrához a vegyes általános iskolákban, mivel az órákat csak a román tagozatot feltüntetve hirdették meg. /(bodolai): Fő a pontosság (?) = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

2005. szeptember 12.

Az RMDSZ közeljövőre vonatkozó célkitűzéseinek meghatározása, a romániai magyar oktatás helyzetének értékelése, illetve az árvíz sújtotta településeken hozott intézkedések számbavétele történt meg szeptember 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet az egyedüli a romániai politikai pártok között, amely az elmúlt tizenöt évben megtanulta, hogyan működik egy koalíció. A sikerek között említette elsőként Markó az aradi Megbékélési Emlékpark augusztusi felavatását, másodikként a székelyföldi infrastruktúra fejlesztése terén tett előrelépéseket, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban három fontos útvonal megjavítása is elkezdődött. Harmadikként arról számolt be, hogy Tokay Györgyöt litván és lett nagykövetté nevezték ki. Az oktatás területén siker a szilágysomlyói és a dévai önálló magyar iskola beindulása, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyarrá válása. Az RMDSZ kudarclistáján elsősorban az észak-erdélyi autópálya szerepel. Frunda György bejelentette, ha jövőben nem kezdődik el az autópálya építése, akkor ez akár a kormánykoalícióval való együttműködés szakítópróbája is lehet. Az őszi parlamenti ülésszak prioritásai közé tartozik a kisebbségi törvénytervezet és a decentralizációs jogszabály elfogadtatása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok esetében Markó csak annyit mondott, hogy továbblépésre van szükség. A gyűlésen Sárkány Kis Endre, a BBTE oktatója bírálta az egyetem magyar vezetőit, akik nem segítik az önálló karok ügyét. Lakatos András a rossz magyarsággal megírt tankönyvek problémáját vázolta. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője jelezte, hogy az idén a tavalyhoz képest hamarabb megkapják a gyerekek a tankönyveket. Újra be kellene indítani a magyar nyelvű tankönyvírást. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának tájékoztatásából kiderül, hogy Magyarország mindhárom árvíz esetében nagy segítséget nyújtott. A székelyföldi katasztrófával kapcsolatosan a jelentés emlékeztet, hogy Magyarország ismét elsőként sietett az udvarhelyszékiek megsegítésére. /Borbély Tamás: Az autópálya ügye az RMDSZ legnagyobb kudarca. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2005. október 7.

Marosvásárhelyen a tanács ülésén elhalasztották két vitatott utcanév megváltoztatásáról a döntést. Az egyik a jelenlegi Antonescu marsall sétányra vonatkozott. A marosvásárhelyi utcanévadó bizottság 2002 szeptemberében javasolta, hogy a Ion Antonescu marsall helyett Vár sétánynak, (románul Bulevardul Cetatiire) nevezzék a szóban forgó utcát. 2005. június 27-én a Hősök Kultusza megyei egyesülete a bíróságon megtámadta a tanácsi határozatot. A bíróság az egyesületnek adott igazat. Ezt követően, augusztus 29-én a helyi tanács ismét előterjesztették a határozattervezetet. Az október 6-án tartott ülésen Moraru Octavian tanácsos Antonescu pártjára állt. Kijelentette, hogy a tanács elvesztette már ez ügyben a közigazgatási bíróságon az ügyet, ezért nincs értelme újra napirendre tűzni ezt a kérdést. Stefanovici Mircea volt a másik vehemens védője Antonescunak. Benedek István azzal érvelt, hogy a polgármesteri hivatal szándékosan tévesen készítette elő a határozattervezetet és az indoklást. Ez a szándékosság a másik utcanév-változtatás esetén a legnyilvánvalóbb. Az utcanévadó bizottság javasolta, hogy a Calarasilor utcát nevezzék el újra Kossuth Lajosról. Ámde az történt, hogy az Antonescu marsallra vonatkozó indoklást még egyszer, lemásolták csak a két utcanevet változtatták meg. Ennél az volt az indok, hogy azért kell a Calarasilor utcát Kossuth Lajosra megváltoztatni, mert a Calarasilor névnek szintén rasszista, fasiszta és idegengyűlölő hangzása van. Az RMDSZ-tanácsosok létszáma is gondot okozott volna, hiszen szavazás esetén, – mivel két tanácsos: Dáné Károly és Bálint István hiányzott – nem lett volna meg a szükséges arány ahhoz, hogy elfogadják a határozattervezeteket. /Halasztás az utcanév-változtatásban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2006. február 2.

“A következő tanévben idejében érkeznek meg a magyar nyelvű tankönyvek a negyedik osztályos magyar tanulókhoz” – nyilatkozta Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója. Megkezdődött a negyedik osztályos tankönyvekre kiírt versenytárgyalás, melynek idei legnagyobb pozitívuma a vezérigazgató szerint az, hogy a magyar nyelvű tankönyvekre magyarul hirdették meg a licitet. Ez azt eredményezi, hogy a magyar tankönyvek nem a román nyelvű szakmunkák tükörfordításai lesznek, hanem eleve magyarul megírt könyvek, ami várhatóan minőségi javulást jelent az eddigi tankönyvekhez képest. /Benedek István: Tankönyvlicit, első alkalommal magyarul is. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998