udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 113 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-113
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dáné Tibor Kálmán

1990. április 4.

Napvilágot látott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság folyóiratának az első száma, az Info. A kétnyelvű lap a szaklapok szemléje kíván lenni. Az első /márciusi/ számban Hoch Sándor, Pál István, Lőwy Dániel, Tóth Zsigmond és Dáné Tibor Kálmán írásai olvashatók. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1994. január 29.

Jan. 29-én Kolozsváron megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága, a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása, tevékenységük összehangolása céljából. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba /Szatmárnémeti/, Matekovits Mária /Arad/, Révész Erzsébet /Kolozsvár/, Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/, Bódog Erzsébet /Brassó/ és dr. Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1./

1994. február 17.

Nagy szükség van a népfőiskolákra, tekintettel arra, hogy az iskolai oktatás sok űrt hagy a tanulóifjúság tudásában, emellett 60 ezer magyar gyermek románul tanul, náluk a felnőttoktatás nagyon fontos - nyilatkozta dr. Egyed Ákos, a nemrég megalakult Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke. A titkárságot Dáné Tibor Kálmán irányítja. A legnagyobb nehézség a közöny, a visszahúzódás leküzdése. A népfőiskolák az elbizonytalanodó egyéneknek próbál egyfajta öntudatot biztosítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1994. április 12.

Nemrégiben Magyarfenesen tanácskoztak a környező magyarlakta települések szellemi vezetői. Fontos, hogy a kis közösségek megosszák egymással gondjaikat, mondta Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Ennek a régiónak a rendelkezésére áll a várfalvi 14 szobás tsz központ. Dáné Tibor Kálmán a népfőiskolákról beszélt, Vasas Samu a Kalotaszeg folyóiratról, amelynek főszerkesztője. Szóba került a szekták veszélyessége is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1995. április 4.

Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1995. július 26.

Lezajlott Szovátán a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága által másodszor megrendezett Honismereti Népfőiskola, magyarországi, kárpátaljai, felvidéki és hazai népfőiskolai szakemberek részvételével. A szervező dr. Ábrám Zoltán volt. Kolozsvárról dr. Kötő József, Egyed Ákos professzor, Dáné Tibor Kálmán és Salat Levente, Magyarországról Sz. Tóth János, a Magyarországi Népfőiskolai Társaság főtitkára érkezett. Egyed Ákos arról beszélt, hogy a fogyó mennyiséget minőséggel kell pótolni. Salat Levente, a Soros Alapítvány kolozsvári fiókjának vezetője Soros Közép-Európában címmel tartott előadást. A népfőiskolai előadásokkal egyidőben Szovátán másik táborozás is folyt: a Talentum Tehetséggondozó Alapítvány segítségével 30 tanuló számára környezetvédelmi oktatást tartottak, Ábrám Noémi vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

1995. augusztus 1.

Másfél éve alakult meg a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága /RMNKT/, ismertette tevékenységüket Dáné Tibor Kálmán, az RMNKT titkára. Ez modern felnőttképző forma, az oktatás a közösség igényein alapszik. A találkozókat a sárospataki népfőiskola és az Illyés Alapítvány fedezte. Egyed Ákos elvállalta a társaság elnöki tisztségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

1995. augusztus 1.

Másfél éve alakult meg a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága /RMNKT/, ismertette tevékenységüket Dáné Tibor Kálmán, az RMNKT titkára. Ez modern felnőttképző forma, az oktatás a közösség igényein alapszik. A találkozókat a sárospataki népfőiskola és az Illyés Alapítvány fedezte. Egyed Ákos elvállalta a társaság elnöki tisztségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

1996. március 13.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1996. március 21.

Márc. 18-án, Ramnicu Valceán megalakult az RMDSZ Valcea megyei szervezete. (Valcea megyében száznál több magyar család él.) Az alakuló ülésre Lázár Rozália-Zelma nevében a Valcea megyei magyar közösség kérésére került sor. Az ügyvezető elnökség részéről Boros János, az Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztály főelőadója és Dáné Tibor Kálmán, a Művelődési és Egyházügyi Főosztály előadója tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről, célkitűzéseiről. Az alapító tagok ideiglenesen egy öttagú választmány mellett döntöttek, amelynek elnökévé Lázár Rozália-Zelmát, művelődési alelnökké Trunca Évát, szociális alelnökké Paltineanu Annamáriát, a gazdasági-pénzügyi alelnöki tisztségre pedig Molnár Juliannát választotta meg. Az új szervezet legfontosabb célkitűzései közé tartozik az anyanyelv ápolása, találkozók szervezése, illetve a megye magyar lakosságának megkeresése és bevonása a társadalomszervező munkába. /RMDSZ-szervezet alakult Valcea megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1996. április 10.

Márc. 18-án Ramnicu Valceán megalakult az RMDSZ Valcea megyei szervezete. A megyében talán száznál is több magyar család él. Az alakuláson az RMDSZ nevében jelen volt Dáné Tibor Kálmán, aki most beszámolt az eseményről. A találkozóra Lazar Rozália Zelma közvetítésével, néhány Valcea megyei magyar kérésére kerül sor. Lazarék lakásában tartották az alakuló ülést. Zelma asszony vegyes házasságban él. Székelyudvarhelyről származik éss büszkén mesélte, hogy kamaszkorú fiuk mind a két nyelvet beszéli. Ír és olvas magyarul, az édesanya állhatatos házi magániskolájának köszönhetően. Több megjelent magyar elmondta, hogy csak néhány évre jöttek, azután ittragadtak. A többség vegyes házasságban él. - Segélykérő levelet írtak az Erdélyi Református Egyházkerülethez is. Az RMDSZ-t létrehozásával magyarságukhoz szeretnének tartozni. Ehhez kérnek segítséget. Dáné elmondta a megjelenteknek, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület várja beszámolóját, és Vetési László tiszteletes, az egyházkerületben a szórványkérdés jeles szakértője, szintén készül meglátogatni a közösséget. /Dáné Tibor Kálmán RMDSZ művelődési előadó: Magyarok között ? Ramnicu Valceán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1996. május 31.

Máj. 30-31-én Temesváron tartották az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik központi rendezvényét Történelmünk a Duna-medencében címmel, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság rendezésében. A megnyitó ünnepségen Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Népfőiskolai Társaság titkára méltatták az esemény fontosságát. Neves tudósok, Benkő Lóránd akadémikus /Budapest/, Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/, Benkő Elek tudományos főmunkatárs /Budapest/, Tonk Sándor egyetemi tanár /Kolozsvár/ és mások tartottak előadást. A kétnapos összejövetelt a nemzetstratégiáról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 793. sz./ Erdélyt - hangzott el Tonk Sándor előadásában - már elnevezése is a magyar történelemhez köti. Az Erdély elnevezés a magyarság kárpát-medencei megtelepedésével egyidejű, és a magyar szállásterület központi részéből tekintve az egykori Igfon erdőn túli területre vonatkozott. Régészeti leletek igazolják a honfoglaló magyarság 9-10. századi itteni megtelepedését. A helységnevek arra utalnak, hogy a magyarság a 10. század végéig birtokába vette a Mezőséget, a széles folyóvölgyeket, a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket. Benkő Elek kifejtette, hogy a székelység már az Árpád-korban magyar nyelvű, a magyar nép szerves részét képező népcsoport volt. Szarka László /Budapest/ elmondta, hogy a határokról a győztes hatalmak Trianon előtt egy évvel már megállapodtak és eldöntötték, hogy nem egyeznek bele a katonailag elfoglalt területek hovatartozását megszabó népszavazásokba. A határokon kívül rekedt 3,6 milliós magyarság 75 év alatt 2,7 millióra csökkent, míg a Romániához csatolt részek román lakossága 2,9 millióról 5,8 millióra nőtt. Kiss Gy. Csaba /Budapest/ hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kommunizmus egy második szellemi Trianont is megvalósított. Míg a szovjet érdekszférába tartozó többi szocialista országban a nemzeti érzésnek szabad utat engedtek, Magyarországon, kiváltképp 1956 után a nemzeti gondolkodást fő veszélynek tekintették, és ravasz ötlettel a modernizáció ellenségeként kiáltották ki. Ez a mentalitás ma is él. /Gazda Árpád: Történelemszeminárium Temesváron. Erdély sorsfordulói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

1997. február 4.

A Moldovai Csángómagyarok Szövetsége febr. 3-9. között Szovátán Csángómagyar közművelők népfőiskolája címmel egyhetes felkészítőt tart a Szövetség munkájába a közművelődés terén bekapcsolódni kívánók részére. A 15 részvevőt a moldovai csángó falvakból toborozta Csicsó Antal, a szövetség ügyvezető elnöke, az összejövetel főszervezője, a programot pedig az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság közreműködésével állították össze. A rendezvény előadói főleg közművelődés-szervezésről, a pályázatok útján történő pénzszerzés lehetőségeiről és módozatairól, a csángó kultúráról, néprajzról, dalkincsről, a kétnyelvűség problémájáról beszélnek a jövendőbeli csángó művelődés szervezőinek. Előadók: Kallós Zoltán, Halász Péter, Harangozó Imre, Kóka Rozália, K. Molnár Erika, Deák Judit néprajzkutatók, valamint Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán művelődési előadó képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 961. sz./

1997. június 17.

A Teleki Oktatási Központban június 13-18. között folyó idei összejövetel témája: Műemlékvédelem és természetvédelem. A népfőiskola társszervezője a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Rhododendron Környezetvédő Egyesület. A népfőiskola Kárpát-medencei részvétellel zajlik, jelen vannak a magyarországi Székely Kör, a Budapest Környéki Népfőiskola Egyesület képviselői, továbbá Szabadkáról is érkeztek vendégek a hazai meghívottak mellé. Az összejövetel célja, hogy megvitassa, mit tehetnek a szakmai civil szervezetek annak érdekében, hogy a műemlék- és természetvédelemben felkészült polgárok álljanak a társadalom szolgálatában. A rendezvény előadói a szakma jeles magyarországi és hazai képviselői. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya részéről jelen voltak Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető, népfőiskola-szervező, valamint Balogh Ferenc főelőadó, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 1050. sz./

1997. július 18.

Júl. 18-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az Ügyvezető Elnökség napirenden kívül meghallgatta az újonnan kinevezett Szilágy megyei alprefektust, aki a Szilágy megyei RMDSZ-elnök kíséretében bemutatkozó látogatást tett az ügyvezető elnöki hivatalban.Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta az SZKT 1997. július 12-13-i ülésén felmerült operatív feladatokat. Az RMDSZ kongresszusának szervezésével kapcsolatosan Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kongresszusi szervezőbizottságot. A tanácskozás lehetséges időpontja júl. 24-e. Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta a kongresszusi beszámolók és dokumentumanyagok előkészítését. A kongresszusi kiadvány főszerkesztője - ügyvezető elnökségi határozat értelmében - Dáné Tibor Kálmán, a kiadvány költségvetéséért az RMDSZ Gazdasági Igazgatósága, a román, illetve angol nyelvű fordításokért, valamint azok költségvetéséért Walter Klára felel. - Tájékoztató hangzott el a 69/1991-es közigazgatási törvény módosításáról szóló 22-es sürgősségi kormányrendelet gyakorlati megvalósításával kapcsolatos tennivalókról, valamint azokról a lépésekről, amelyeket a tanügyi törvény módosításának érvényesítése érdekében tenni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./

1997. szeptember 4.

Szept. 1-3-a között Busteniben, a Német Népfőiskolai Szövetség szervezésében tartotta rendkívüli ülését a Román Szabadegyetemek Országos Szövetsége /ANUP/, melyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület népfőiskolai csoportja részéről Dáné Tibor Kálmán vett részt. Az összejövetel célja az új alapszabályzat kidolgozása volt, melynek segítségével, - még egy modern hazai NGO-törvény hiányában is - új alapokra lehet helyezni a felnőttképzést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4.,1106. sz./

1997. október 26.

1998-99-ben hármas évfordulóra emlékezik a Kárpát-medence magyarsága: a szabadságharc 150., Petőfi Sándor születésének 175., illetve halálának 150. évfordulójára. Ennek méltó megünneplése érdekében az RMDSZ Oktatási Művelődési és Egyházügyi Főosztályának, valamint az Erdélyi Múzem Egyesületnek /EME/ és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek /EMKE/ közreműködésével okt. 24-én Kolozsváron erdélyi Emlékbizottság alakult, melynek tagjai: Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke, Dávid Gyula az EMKE elnöke, Kötő József az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György /Temesvár/, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/, Sylveszter Lajos /Sepsiszentgyörgy/ az EMKE régiós alelnökei, Egyed Ákos akadémikus, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának elnöke, Balogh Ferenc művelődési főelőadó, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán művelődési főosztályvezető, valamint Laskay Sándor közművelődési előadó. Az Emlékbizottság Benkő Samu és Dávid Gyula személyében két társelnököt választott, a titkári teendők elvégzésével Dáné Tibor Kálmánt bízta meg. A bizottság eldöntötte, hogy körlevélben fordul az összes hazai magyar közművelődési egyesülethez, azzal kéréssel, hogy saját rendezvényeikkel egészítsék ki az ünnepi rendezvénysorozatot. A bizottság javasolta a Román Akadémia illetve a Magyar Tudományos Akadémia közös bizottságának felállítását az 1848-as forradalom eseményeivel kapcsolatban, mely a történelmi igazság jegyében tisztázná azokat az eseményeket, melyeknek a nacionalisták általi félremagyarázása mérgezi a két nép viszonyát és akadályozza a megbékélést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

1997. november 22.

Nov. 21-22-én a szlovéniai Lendván a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a magyarországi Anyanyelvi Konferencia és az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ szlovéniai tanácsa szervezésében tartották meg a kárpát-medencei magyar kisebbségi kulturális szervezetek találkozóját, amelyen az RMDSZ, EMKE, CSEMADOK, KMKSZ, HMSZ, Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület, VMKSZ és a rendezők képviseletében mintegy ötvenen vettek részt. A találkozón elemezték a több száz intézményt magába foglaló kulturális hálózat jogállását az egyes országokban, megvitatták az adott országokban észlelhető, az ottani magyar nemzeti kisebbségeket hátrányos helyzetbe hozó joggyakorlat és a nemzetközi szerződések közötti ellentmondás feloldásának módozatait, javaslatokat tettek a támogatási rendszerek hatékonyságának, értékközpontúságának és elszámoltathatóságának növelésére, valamint egyeztették az együttműködés és információáramoltatás módozatait. A tanácskozás részvevői sajtóközleményt adtak ki. Az RMDSZ-EMKE képviseletében dr. Kötő József, Balogh Ferenc, Dáné Tibor Kálmán és Kiss Jenő voltak jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1161. sz./

1998. március 6.

Márc. 6-án tanácskozásra került sor Petrozsényban, a Református Egyházközség tanácstermében. A tanácskozáson azt az átfogó, a Zsil-völgye magyarságát felmérni szándékozó őszi programot vitatták meg, amelyet a Diaszpóra Alapítvány fog koordinálni. A tanácskozáson részt vettek a helyi egyházak képviselői, RMDSZ-tisztségviselők, tanárok, a programban aktív szerepet vállaló teológus hallgatók. A Diaszpóra Alapítványt Vetési László elnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető képviselték az összejövetelen. Nemcsak az őszi felmérő program körvonalazódott, hanem a völgy magyarságának általános, szociális, tanügyi, kulturális, gondjai is terítékre kerültek. Az általános elképzelés szerint egy, az egyházak által is támogatott közművelődési egyesületre vagy alapítványra van szükség, mely mint jogi személy /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 1223./

1998. március 8.

Márc. 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központban ünnepélyesen megnyitották az Erdélyi Népfőiskolai Collégiumot. Az alapító okirat szerint az intézmény civil kezdeményezésként kívánja folytatni népfőiskolát alapító és fenntartó elődeinek hagyományőrző, értékteremtő, közösségépítő és hiterősítő munkáját. Nagy Attila püspöki titkár ismertette az 1998-as programot, kiemelve olyan témaköröket, mint A magyarság jövőképe Erdélyben, Elvándorlás-kivándorlás, Gazdasági változások. Dr. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke az 1989 utáni magyarországi népfőiskolákról beszélt, Tavaszi Hajnal a sárospataki és nagyváradi kezdeményezés között vont párhuzamot, dr. Csapó József szenátor s nemzeti önazonosság megőrzésé hangsúlyozta, Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke kifejtette, hogy a népfőiskolai intézmények fogalma az utóbbi évtizedekben kitörlődött Romániában. Tőkés László püspök a felnőttképzés szerepéről, az egyház és kultúra viszonyáról beszélt. Másnap dr. Egyed Ákos professzor, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnökének Wesselényi 1848 tavaszán című tanulmányát olvasták fel. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

1998. október 19.

Kétnapos rendezvénysorozat keretében ünnepelték meg okt. 16-án és 17-én Agyagfalván az agyagfalvi székely nemzetgyűlés 150. évfordulóját. Okt. 17-én az agyagfalvi emlékműnél több ezer részvevő előtt dr. Egyed Ákos történész, Dávid Gyula, irodalomtörténész, az EMKE országos elnöke és dr. Demény Lajos történész az 1848-as forradalom és szabadságharc eszményeit, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a 150 évvel ezelőtti események tanulságát, mai üzenetét méltatta ünnepi beszédében. Az ez alkalommal tartott ökumenikus istentiszteleten Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Okt. 16-18-a között az EMKE Országos Elnökségének kezdeményezésére, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (volt Magyar Művelődési Minisztérium) anyagi támogatásával és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület vendégszeretetét élvezve közművelődési fórumot tartottak a határon túli magyar szakemberek részére. Az összejövetel célja az új magyarországi közművelődési törvénynek a bemutatása volt, valamint annak elemzése, hogy e törvénynek milyen kihatásai lehetnek a határon túli magyar közösségek közművelődési életére, kiemelten a felnőttképzésre. A részvevők záródokumentumot fogadtak el. A romániai magyarság öt személlyel képviseltette magát e fontos összejövetelen, amelyen az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya és az EMKE Országos Elnöksége részéről Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 19., 1350. sz./

1999. január 16.

Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

1999. március 4.

A kolozsvári Tinivár Kiadó bemutatta a középiskolásoknak és főiskolásoknak szánt Géniusz tudományos ismeretterjesztő magazin első számát. Főszerkesztő Dáné Tibor Kálmán, felelős kiadó dr. Bartha Zoltán. A 64 oldalas szemle második számát márciusra ígérték. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

1999. július 6.

1999 elején látott napvilágot a Géniusz /Kolozsvár/ című ifjúsági lap. A folyóiratról Dáné Tibor Kálmán főszerkesztő és dr. Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó igazgatója adott tájékoztatást. A lap középiskolások számára készült, de fiatalabbak is forgathatják. A Géniusz című ifjúsági ismeretterjesztő szemlét a Tinivár Könyvkiadó a saját pénzén adta ki, s egyelőre semmiféle támogatást nem kap. Az első szám januárban jelent meg, a második márciusban, és most a harmadik. "Kicsit úgy érzem, hogy az erdélyi Élet és Tudományt tettük az olvasók asztalára, s nyilván, az ifjabb generációkéra." - állapította meg folyóiratról Dáné Tibor Kálmán. /A géniusz üdvözlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1999. szeptember 16.

Aug. 2-9-e között rendezte meg a III. Sajtótábort a kolozsvári Tinivár Kiadó és a Millenium Alapítvány Inaktelkén. Hét megyéből gyűlt össze a tettre kész diákcsapat, előadásokat hallgattak a világsajtó helyzetéről és mindenről, ami a sajtóval kapcsolatos. Megismerhették Dáné Tibor Kálmánt, a Géniusz diáklap főszerkesztőjét, Dávid Gyula irodalomkritikust, az EMKE országos elnökét, Magyari Tivadart, a kolozsvári rádió főszerkesztőjét is. /Szántó Tünde, Szilágysomlyó: Sajtótábor Inaktelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1999. október 21.

Okt. 19-én tartották a kolozsvári Népfőiskola hatodik évadjának megnyitóját. Az 1999-2000-es évad programját Révész Erzsébet, a népfőiskola vezetője és főszervezője ismertette. Október és november folyamán tudományos ülésszakok témája az 1948-1949-es forradalom és szabadságharc lesz. Ezt követően az egészséggel, környezetvédelemmel, művelődéssel, természettudományokkal foglalkozó előadások következnek. Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság titkára ismertette a népfőiskolai mozgalom elterjedését Romániában, és méltatta a népfőiskola immár ötéves tevékenységét. - Vincze Zoltán történész A szabadságharc emlékei címmel a 48-49-es forradalom és szabadságharc hadműveleteiről tartott előadást. /Erdei Róbert: Évadnyitó a kolozsvári Népfőiskolán = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

1999. november 27.

Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

1999. december 7.

Dec. 4-én tisztújító közgyűlést tartott Budapesten a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT). Ügyvezető elnöknek újraválasztották Szigeti Tóth Jánost. A jelölő bizottság rendhagyó módon határon túli személyt is javasolt az elnökségbe, Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság titkára az elkövetkező négy évre az MNT elnökségének tagja lett. /Dáné Tibor Kálmánt a Magyar Népfőiskolai Társaság elnökségének tagjává választották. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1616. sz./

1999. december 16.

Dec. 10-11-e között immár hetedik alkalommal rendezte meg a helyi a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Az összejövetel keretében bemutatták a kovásznai Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című kötetét, majd a helybéli Erdővidék nevet viselő népi tánccsoport, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum néptánc tagozatának előadására került sor. Megtartották az erdővidéki kultúrszervezők fórumát, melynek meghívottai Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ művelődési főosztályának főosztályvezetője, Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány vezetője, valamint Illés Attila Tibor, a Pro Juventutis Alapítvány kuratóriumának alelnöke voltak. Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ című folyóirat főszerkesztője Benedek Elek mának szóló üzenete címmel tartott előadást. /Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. január 22.

Január 22-én Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Dávid Gyula tiszteletbeli elnök, Kötő József elnök, Matekovits Mária bánsági, Muzsnay Árpád partiumi, Ördögh Gyárfás Lajos székelyföldi alelnökök, valamint Balogh Ferenc elnökségi tag és Dáné Tibor Kálmán titkár. Az elnökség áttekintette az 1999-es év szervezeti tevékenységét, és az EMKE 2000. évi cselekvési stratégiáját. Az ülésen döntést hoztak a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az első negyedévre történő szétosztásáról. Az elnökség márciusban tartja következő ülését, ahol várhatóan a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az év hátralevő részére, ugyancsak pályázati úton történő szétosztásáról hoznak döntést, valamint javaslatokat tesznek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli közművelődést támogató alapjainak, az addig beérkező pályázatok alapján történő szétosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24. - 1643. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-113




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998