udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 176 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-176
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dáné Tibor

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. április 4.

Napvilágot látott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság folyóiratának az első száma, az Info. A kétnyelvű lap a szaklapok szemléje kíván lenni. Az első /márciusi/ számban Hoch Sándor, Pál István, Lőwy Dániel, Tóth Zsigmond és Dáné Tibor Kálmán írásai olvashatók. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1990. július 27.

Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a MISZSZ júl. 27-30-a között megrendezte az Erdélyi Diáktalálkozót. A programból: Vofkori László helytörténeti előadása, dr. Magyari András a kuruc mozgalomról, Dáné Tibor a romániai magyarság esélyeiről, dr. Egyed Ákos a segesvári csatáról, Balázs Sándor a transszilvanizmusról beszélt, Németh Zsolt /Budapest/ Fidesz-képviselő kisebbségi stratégiákról tartott előadást. /Erdélyi diáktalálkozó, Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25.; aug. 1./

1990. augusztus 13.

Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a SZISZ /Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szövetség/ júl. 27-30-a között megrendezte az I. Erdélyi Diáktalálkozót. A tervezett 300 helyett 500 fiatal gyűlt össze, még Kárpátaljáról, Prágából, Brünnből, Nyitráról és Budapestről is jöttek. Az előadók között volt Dáné Tibor, Balázs Sándor, Egyed Ákos, Tőkés László püspök és Németh Zsolt, a Fidesz képviselője. A résztvevők a találkozó végén, júl. 31-én nyilatkozatban ítélték el a bukaresti jún. 13-15-e közötti események miatti igazságtalan letartóztatásokat, szolidaritást vállalnak Marian Munteanuval és a többi jogtalanul letartóztatottal. A demokrácia alapelveinek súlyos megsértését látják a helyi etnikai viszonyok mellőzésével történő kinevezéseket. /Ferenczy Judit: Az I. Erdélyi Diáktalálkozó. = Hídfő (Székelyudvarhely), aug. 13./

1990. november 13.

Kolozsváron megtartották az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlését. A 305 küldött meghallgatta a leköszönő választmány beszámolóját, majd megválasztották az új vezetőséget. Az új vezetőség tagjai között van többek között Herédi Gusztáv, Dáné Tibor, Tőkés Elek, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Balázs Sándor, Kötő József, Nagy Károly, Szőcs Judit és Molnos Lajos. Az új választmány Buchwald Pétert választották az RMDSZ Kolozs megyei elnökének, Kapcza Imrét, Bucur Ildikót és Csomortányi Istvánt alelnököknek, Pállfy Zoltánt pedig a megyei szervezet titkárának. Buchwald Péter 54 éves kutatóvegyész, a Gyógyszerkémiai Intézet főkutatója, több szakkönyvet írt. /(K.N.K.): RMDSZ tisztújítás után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1991. június 21.

Dáné Tibor felelevenítette az RMDSZ II. kongresszusát, Pillich Lászlóval vitázva. Dáné Tibornak huszonegy ügyrendi pontnál volt megfogalmazásokat pontosító vagy tisztázó javaslata, ezeket a kongresszus elfogadta. Amikor a "Gézák párharca" folyt /Domokos Géza és Szőcs Géza között/, akkor Dáné Tibor Tőkés Lászlót javasolta elnöknek. A püspök ezt nem vállalta. /Dáné Tibor: Tavaszi szeplők vagy májfoltok? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

1991. szeptember 7.

Herédi Gusztáv köszöntötte Balogh Edgárt 85. születésnapján, kifejtve, hogy utóvédharcot vívott Balogh Edgár, az örök naiv, az örök balek. Sokan úgy tekintenek rá, mint a csőd-szocializmus apostolára, holott ő nemcsupán az volt. Nem volt a szocialista rend kegyeltje. Balogh Edgár jó magyar és jó kommunista volt. Amit épített /egyetem, stb/ "a szeme láttára omlott össze, s áldását kellett adnia a romlásra." Érthetetlen, hogy annyi megtiportatás, kétszeri letartóztatás után nem vonta le a következtetést, hanem a szocializmus igéit hirdette továbbra is. A "damaszkuszii úton ő sohasem ment végig." Végtelen türelemmel dolgozott fél életen át mások - jó vagy rossz kéziratán, csakhogy közölhetővé tegye" azokat. Az ő filológiai pontossága, lelkiismeretessége intő példa lehet, ugyanúgy hihetetlen munkabírása is. Fáradhatatlan népnevelő. _ az örök túlélő és újrakezdő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Két hozzászólás érkezett, mindketten elutasították Herédi Gusztáv elmarasztaló értékelését és védelmükbe vették Balogh Edgárt. /Okos György: Egy "balek" öregúr védelmében, Fey László: Köszöntő? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Dáné Tibor szintén visszatért Balog Edgár életművéhez, kiállva a szociáldemokrata eszmék mellett, emlékeztetve az elfeledetten élő 87 éves Lakatos Istvánra, az 1945-ben alakult Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottságának elnökére, a Márton Áron-per másodrendű vádlottjára, aki 1954-ben egy aláírás ellenében szabadulhatott volna, de ő erre nem volt hajlandó. Az Országos Magyar Bizottság, s a mögötte álló Magyar Szövetség történetéről és harcáról, amelyet a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ uszálypolitikája ellen vívott, nem tudunk semmit, addig az MNSZ-apologetika meghamisítja az akkori években történteket. - Balogh Edgár abban bízott, hogy a kommunizmus megszelídül. Tisztelettel kell említeni Balogh Edgár munkaközösségeket létrehozó munkásságát, életműve részét, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont és fáradhatatlan tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1991. október 30.

Dáné Tibor reagált Kapcza Imre nyílt levélben bejelentett lemondására. Veszedelmes az ilyen kidobolt lemondás, mert az olvasó a sértődött fél szempontja szerint nyer értesülést. Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya szavazással elutasította Kapcza Imre beadványának tárgyalását, mert a felvetett kérdésekre már kitértek. Szőcs Géza tevékenységének tárgyalásával kapcsolatban: a parlamenti választásoknál Kapcza Imre Szőcs Géza után a második helyen szerepelt. Kapcza Imre mindenütt hangoztatta, hogy neki kellene ülnie Szőcs Géza szenátori székében. Amikor Szőcs Géza perbefogását javasolta a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front, akkor aki Szőcs Géza tevékenységének elemzését javasolja, az maga jelöli ki a helyét a politikai küzdőtéren. /Dáné Tibor: Lemondósdi, bomlasztósdi és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ Előzmény: 1072. sz. jegyzet.

1992. május 30.

Dáné Tibor Borbély Ernő képviselőhöz írt nyílt levelében vitatta Borbély Ernő ápr. 16-i televíziós ismertetését, amelyben a romániai magyarság liberális tájékozódása mellett állt ki. Dáné Tibor megkérte a képviselőt, mondja meg, melyik liberális politikai munka ismeri el a kollektív jogokat, a magyar kisebbség követelését. A liberálisok nem ismerik el a kollektív jogokat. További kérdése: milyen esélye lenne egy liberális tájékozódású RMDSZ-nek arra, hogy valamelyik liberális pártra támaszkodhassék? Egy "liberális elit vezette RMDSZ lehet hogy jól forgolódó belpolitikai szélkakassá válna", ebből átmeneti hasznot is lehetne húzni. Azonban hosszú távú politikát folytatni csak román szövetségesekkel lehet. "A tipikusan választási párt jellegű liberális pártok csak esetenként odacsapódó átmeneti szövetségesek szoktak lenni." Két választás között leginkább csak sajtótevékenységet folytatnak. Dáné Tibor megkérdezte: melyik liberális pártnak van kisebbségi programja? A "baszk és katalán autonómia mindenütt kemény liberális ellenállásba ütközött, most éppen a francia liberálisok harcolnak keményen a korzikai autonómia ellen..." /Dáné Tibor: Nyílt levél Borbély Ernő képviselőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./

1992. szeptember 22.

A magyarországi kárpótlásra jogosultak ügyintézése érdekében Dáné Tibor Budapestre utazott, ahol dr. Sepsey Tamás államtitkárral, a Kárpótlási Hivatal elnökével tárgyalt. A megállapodásnak megfelelően Kolozsváron irodát létesítettek, ahol megkezdődött az ügyfélfogadás, itt jelentkezhetnek a kártérítésre jogosultak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A hivatal pontos neve: Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Előzmény: aug. 26-i jegyzet.

1993. május 27.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kolozsvári tanácsa nemrég tisztújító közgyűlést tartott. A beszámoló szerint bejegyezték az egyesületet jogi személyként és felvették az RMDSZ társszervezetei közé. Megválasztották az új elnökséget: Becze Géza elnök, Nagy Károly alelnök-szóvivő. Tiszteletbeli elnökké választották Dáné Tibor írót. Az elnökség vidéki tagjai: Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Déva/. /Tisztújító közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1993. június 4.

Lezárult az egykori hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak, egykori magyar állampolgárok kárpótlásának első romániai munkafolyamata. Az igénylési lapokat ugyanis idén április végéig postára kellett adni. Az RMDSZ csoportokat szervezett, hogy segítse az ügyintézést. Az igényléseket 1992. decemberéig eljuttatták Budapestre, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Mivel az eredeti határidőt /1992. november/ a nehézkes romániai ügyintézés miatt nem tudták tartani, ezért a magyar hatóságok meghosszabbították a beadási határidőt, először 1992 végéig, majd 1993. április végéig. Mintegy 30 ezer igényjogosult iratai kerültek Budapestre. Az adatok összegyűjtésében sokat tevő Dáné Tibor kiemelte Sepsey Tamás államtitkár jóindulatú segítségét. Dáné emlékeztetett, hogy munkájukat, az adatgyűjtést, a meghurcoltak segítését a szélsőséges román és a szélsőségesen kormányellenes magyarországi sajtó kritizálta. A kártérítések még csak hónapok múlva várhatók, de egyes élelmes felvásárlók elkezdték gyűjteni ezeket a kárpótlási jegyeket. Dáné figyelmeztetett mindenkit, ne adja el ezeknek a felvásárlóknak a kárpótlási jegyét. /Dáné Tibor: Volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak figyelmébe! Kiértesítés helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1993. június 17.

Megalakult az RMDSZ szociáldemokrata-újbaloldali platformja. A kezdeményezők között van Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, dr. Pálfalvi Attila. /Megalakult az RMDSZ szociáldemokrata-újbaloldali platformja Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1993. június 22.

A kezdeményezők /Lakatos István szociáldemokrata veterán, Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, dr. Csucsuja István történész, egyetemi tanár, Ferencz Imre újságíró, Nagy Károly ny. egyetemi adjunktus, dr. Pálfalvi Attila ny. egyetemi tanár, dr. Péter György ny. egyetemi tanár, Zsoldos Árpád színész/ nyilvánosságra hozták a szociáldemokrata-újbalodali platfor tervezetét. Az RMDSZ-ben a dolgozók, kistulajdonosok érdekeit egyik platform sem képviseli, ezért alakították meg a szociáldemokrata-újbalodali platformot. Szoros együttműködésre törekednek a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületével. Felfogásukat a szociáldemokrácia értékei határozzák meg. Új, globális szemléletmódra van szükség. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei. Az RMDSZ programjával egyetértenek. /Szocáldemokrata-újbaloldali platform (tervezet). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1993. július 3.

Dáné Tibor részletezte, hogyan áll a volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak kárpótlásának helyzete, melyet Magyarország fog fizetni, a magyar hatóságok, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal részére megküldött igénylések alapján, kárpótlási jegyekben. Nagyon sok a félreértés, nagyon sok a hiányosan kitöltött adatlap és nagyon sokan rossz felvilágosítást adnak az igénylőknek. Ezért részletezte az egész kárpótlás lebonyolításának módját az eljárás egyik szakértője, segítője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy meggondolatlanul ne kótyavetyéljék el a jogosultak kárpótlási jegyeiket. /Dáné Tibor: Volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak figyelmébe! Romániába év végére várhatók a kárpótlási jegyek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

1993. július 27.

Dáné Tibor nagy erővel kelt a szociáldemokrata-újbaloldali platform védelmére, elutasítva a platformmal szembeni álláspontját kifejtő Fábián Ernő /Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./ és Mikó Lőrinc /Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ érveit. /Dáné Tibor: Szociális védőháló minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

1993. december 30.

Kolozsváron megalakult az RMDSZ platformjaként a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés, elnöke Dáné Tibor, alelnöke Bitay Ödön, titkára Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei, a dolgozók érdekvédelmét felvállaló Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete mellé állnak, annak politikai elképzeléseit támogatják az RMDSZ-ben. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ-be még nem érkezett meg a hivatalos bejelentkezésük. /Alakulóban az RMDSZ szociáldemokrata platformja. = Népszabadság, dec. 31./

1994. január 29.

Jan. 29-én Kolozsváron megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága, a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása, tevékenységük összehangolása céljából. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba /Szatmárnémeti/, Matekovits Mária /Arad/, Révész Erzsébet /Kolozsvár/, Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/, Bódog Erzsébet /Brassó/ és dr. Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1./

1994. február 17.

Nagy szükség van a népfőiskolákra, tekintettel arra, hogy az iskolai oktatás sok űrt hagy a tanulóifjúság tudásában, emellett 60 ezer magyar gyermek románul tanul, náluk a felnőttoktatás nagyon fontos - nyilatkozta dr. Egyed Ákos, a nemrég megalakult Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke. A titkárságot Dáné Tibor Kálmán irányítja. A legnagyobb nehézség a közöny, a visszahúzódás leküzdése. A népfőiskolák az elbizonytalanodó egyéneknek próbál egyfajta öntudatot biztosítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1994. április 12.

Nemrégiben Magyarfenesen tanácskoztak a környező magyarlakta települések szellemi vezetői. Fontos, hogy a kis közösségek megosszák egymással gondjaikat, mondta Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Ennek a régiónak a rendelkezésére áll a várfalvi 14 szobás tsz központ. Dáné Tibor Kálmán a népfőiskolákról beszélt, Vasas Samu a Kalotaszeg folyóiratról, amelynek főszerkesztője. Szóba került a szekták veszélyessége is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1994. október 26.

Bitay Ödön, a Szociáldemokrata-újbaloldali Tömörülés alelnöke az Evenimentul Zileiben, majd a BBC-ben jelentette be, hogy mivel az RMDSZ nem nézi jó szemmel platformjuk egységszándékait, önálló magyar pártot hoznak létre. Minderről okt. 27-28-i tanácskozásukon döntenek. Dáné Tibor, a tömörülés elnöke elmondta, hogy minderről csak a rádióból értesült, de tájékozódni fog. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Dáné Tibor okt. 25-én nyilatkozott: nem sikerült kapcsolatba lépnie Bitay Ödönnel, de platformjuk megyeközi értekezletét az RMDSZ égisze alatt tartják meg. Amennyiben úgy döntenek, hogy párttá alakulnak, Dáné Tibor elnök kilép a tömörülésből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1994. október 28.

Dáné Tibor, a szociáldemokrata platform alelnöke elmondta: még nem tudott kapcsolatba lépni a Sepsiszentgyörgyön élő Bitay Ödönnel. Amennyiben Bitay valóban önálló magyar pártot akar létrehozni, akkor diverzáns, a jelenlegi román vezetés ügynöke, szögezte le Dáné Tibor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

1994. október 29.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy tisztázzák a Szociáldemokrata Tömörüléssel kapcsolatos problémákat, ezt tükrözte az is, hogy Dáné Tibor is tagja volt az MSZP kongresszusán részt vett RMDSZ-küldöttségnek. Az SZKT legközelebbi ülésén megállapodnak a platformokról, ez érinti a szociáldemokraták problémáját is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./

1995. január 19.

A Kossuth Rádió 1994. dec. 16-án délben ezt a dezinformációt közölte: "Tőkés László elismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a szekuritáténak, de kijelentette, hogy ezzel nem ártott senkinek". Kik informálják a rádiót? - tette fel a kérdést Dáné Tibor. Hogyan közölhették ezt? /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

1995. január 20.

Az RMDSZ keretén belül tevékenykedő Szociáldemokrata Tömörülés 1994. dec. 17-én Kolozsvárott tisztújító értekezletet tartott, erről azonban csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a sajtót. Az új vezetőség a következő: tiszteletbeli elnök Balogh Edgár, elnök Dáné Tibor, főtitkár Nagy Károly, sajtótitkár Fey László. Az országos vezetőség tagjai: Salló Ervin /Temesvár/, Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Dés/. A tömörülést felvették az SZKT-ba. Platformjuk töretlenül az RMDSZ keretében kíván működni, szögezte le Dáné Tibor. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1995. január 22.

Az erdélyi magyar főpapok jan. 5-i nyilatkozatukban felemelték szavukat Tőkés László papi és emberi tisztessége mellett. Gyanakvást kelthet az az időbeli egyezés, ahogy az erdélyi magyarság egységének ellenségei színre léptek. Vezető román kormánypárti politikus szerint hiba volt az RMDSZ engedélyezése, Bitay Ödön bejelentette, hogy szociáldemokrata pártot hoznak létre, tehát belülről bomlasztják az RMDSZ-t. A diverzió annyira nyilvánvalóvá vált, hogy a szociáldemokrata Balogh Edgár és Dáné Tibor elutasították Bitay ötletét. Most pedig a Liberális Párt`93 egyik vezetője jósolta meg az RMDSZ széttörését, írja Szacsvay Tamás, majd ismerteti a Tőkés László elleni támadást. Megjegyzi, hogy Nagy Benedek röpiratának szóhasználata román szerzők Tőkés László ellen írt cikkeire hasonlít, a "Gonosz rabjának" vagy "az Ördög szolgájának" nevezve a püspököt. Az írás mondatszerkesztése idegenszerű. Ezenkívül Nagy Benedek a katolikus-református ellentéteket akarja felszítani, szerencsére eredménytelenül. /Új Ember, jan. 22./

1995. február 15.

Dr. Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének elnöke védelmébe veszi Balogh Edgárt, aki a harmincas években - mint annyi európai Nobel-díjas - "fiatal értelmiségiként hittel szegődött a kommunista eszmék szolgálatába, és maradt hűséges hozzájuk. Mint annyian másokat, őt is történelmi okok és folyamatok késztették "a damaszkuszi útra", amelyre annál is könnyebben ráléphetett, mert nem kövezett meg és poroszlók kezére sem adott senkit." Dáné Tibor elítéli Miklós László Szocdem vagy nem szocdem? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./ című írását és kijelenti, hogy visszautasít minden sajtómesterkedést. Helyesen cselekedtek, amikor tiszteletbeli elnökükké választották Balogh Edgárt. /Csak zsdánovi felhangok nélkül! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

1995. február 25.

Dáné Tibor értékeli a Nagy Benedek-ügyet. Szerinte minden másképp alakult volna, ha az RMDSZ elnökségének lenne egy "tűzoltó stábja", amelyik válaszolna a sajtótámadásokra. Amikor a Tinerama rágalmazó cikke megjelent, az RMDSZ vezetőségének azonnal le kellett volna leplezni a diverziót. Ennek hiányában Tőkés László kényszerült magyarázkodni. Ráadásul nem valami szerencsésen. Nagy Benedek írása méltatlan egy képviselőhöz, de joga volt az állásfoglaláshoz. Dáné hibáztatja Borbély Imrét is, amiért terjesztette Nagy Benedek írását, a csíki választmány Nagy Benedeket kizáró döntését pedig minősíthetetlennek nevezi. Dáné szerint egyedül az RMDSZ képviselőfrakciója lett volna illetékes a képviselő ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

1995. április 4.

Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1995. április 20.

Dr. Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének elnöke ismertette márc. 22-i vezetőségi ülésük határozatát. Az RMDSZ ún. belső választási tervét nem támogatják. A Szociáldemokrata Tömörülés ragaszkodik az RMDSZ demokratikus egységéhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-176




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998