udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dászkel László

1997. január 7.

Dec. 29-én rendezték meg Nyárádszeredában a millecentenáriumi záróünnepséget. A főtéren levő kis parkban, ahol előzőleg 11 fát ültettek, emlékoszlopot állítottak, melyet a nyárádszeredai születésű néhai Tóth Lázár készített. Az egyházak lelkipásztorai ünnepi beszédet mondtak, majd Dászkel László helyi polgármester köszöntötte a megjelenteket. A kultúrotthonban dr. Tonk Sándor történész Mit jelentett a honfoglalás a magyarság életében Európa és az erdélyi magyarság számára című előadása hangzott el. Az előadás után a megjelentek megtekinthették Sándor János /Székelyszentistván/ fafaragó címerkiállítását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2000. február 24.

Február 19-27-e között egyhetes rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Nyárádszeredában arról, hogy 395 évvel ezelőtt az erdélyi rendek a helybéli református templomban Bocskai Istvánt kiáltották ki Erdély fejedelmévé. Bocskai 1606. december 17-én kelt végrendeletében ez áll: "Meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket és egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyieket, hogy Magyar Országtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A Magyar Országiakat, hogy az Erdélyieket töllök el ne taszítsák, tartsák ő atyafioknak, és ő véreknek, tagoknak." A nyárádszeredai Bocskai Napokat febr. 19-én dr. Szabó Miklós magyarországi történész péntek esti előadása nyitotta meg, majd 21-én ünnepélyes istentiszteletet tartottak a református templomban. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere kifejezte reményét, hogy sikerül hagyományossá tenni ezt az ünnepet. Patrubány Miklós MVSZ-alelnök és VET-elnök, az idei Bocskai Napok fővédnöke szólott az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: bár Bocskai, miként Mátyás király is, Kolozsvárott született, a nagy király szülőházától nem messze, szülővárosában a mai napig sem jelzi emléktábla ezt a helyet, s kezdeményezte egy majdani emléktábla elhelyezését. Bocskai István szobortalapzatára a következő szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit: a Bocskai Szövetség Hajdúszoboszlóról, az Erdélyi Vitézi Rend Marosvásárhelyi Székkapitánysága, a megyei RMDSZ, az MVSZ, a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal és képviselőtestülete, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány, a helyi Bocskai Szövetség, valamint a református, unitárius és a katolikus egyházak. Febr. 21-én a Civil szervezetek szerepe társadalmunkban címmel Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere tartott előadást, febr. 22-én középiskolások számára Bocskai Istvánról szóló történelmi vetélkedőre került sor. A gazdag programban szerepel még a Bocskai Női Dalkör és a Bekecs Táncegyüttes műsora, táncház, irodalmi vetélkedő általános iskolásoknak, farsangi játékok, versek, álarcosbál, Bocskai-bál, farsangi kosaras mulatság végül febr. 27-én Buksa Éva Bocskai című történelmi drámájának bemutatása. /"Igazán tudjak reményleni". Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2003. november 10.

Négy évszázad után nyerte vissza egykori státusát Nyárádszereda. Kétnapos /nov. 8-9./ ünnepélyen avatták ismét várossá az első ízben 1586-ban mezővárossá nyilvánított Nyárádszeredát. 1605. febr. 21-én az itt tartott országgyűlésen választották Bocskai Istvánt Erdély fejedelmévé. Dászkel László polgármester köszöntötte a megjelenteket. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke a település sorsát a hozzá fűződő Bocskai-szobor történetéhez hasonlította. Ez hol köztéren állt, hol elrejtették, majd ismét méltó helyre került. Jelenleg a főtéri parkban, a református templom előtt áll. Az ünnepségsorozat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vendégjátékával ért véget. /Szucher Ervin: Kulcs és zászló a régi-új városnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

2004. február 3.

Január 31-én Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke és Marosvásárhely polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus találkozott Székelybósban a Nyárád menti polgármesterekkel. Székelybóson csak 119-en élnek, ennek ellenére életképes közösség. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke kifejtette, a megosztást Magyarország hozta a nyakukra. A nemzetrombolás eredménye megvan a felvidéki önkormányzatokban, megvolt a vajdasági választásokon és megvan Kárpátalján is. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere a Nyárád menti kistérségi régióról beszélt, Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere a múlt héten megnyílt európai integrációs irodáról szólt. /Mózes Edith: Nyárád menti polgármesterek találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. július 14.

A Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye szervezete, a Caritas kezdeményezte az otthoni betegápoló központok létesítésének programját. Hargita megyében a helyi és megyei önkormányzatok támogatásával jól működő hálózatot építettek ki 22 központtal. Ezután Maros megyében létesítettek hasonló központokat Marosvásárhelyen, Szászrégenben, a legújabbat pedig júl. 13-án Nyárádszeredában nyitották meg. Köszöntő beszédet mondott többek között Dászkel László, a város polgármestere és Burkhardt Árpád alispán. /(kilyén): Otthoni betegápoló központ Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

2004. augusztus 9.

Aug. 7-én Nyárádszeredában elhelyezték az unitárius templom alapkövét. Nyárádszeredán és a környező falvakban 318 tagú az unitárius gyülekezet. Megjelent dr. Szabó Árpád püspök, Nagy László eperes, marosvásárhelyi unitárius lelkész, Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius lelkipásztor, esperes-helyettes, Makkai Gergely képviselő, Dászkel László, a kisváros polgármestere és Hadnagy Judit, a templom tervezője. Az egybegyűltek megtekintették Sándor János Faragott kazettás betétek című tárlatanyagát, majd bemutatták Sándor Szilárd helybeli unitárius lelkipásztornak a Felhők fölött mindig süt a Nap /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kisregényét. /Járay Fekete Katalin: Templom épül Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

2005. február 21.

Négyszáz éve, 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották fejedelemmé az erdélyi székely és magyar rendek Bocskai Istvánt, egyetlen győztes szabadságharcunk vezérét. A jubileumot a Nyárádmente központja egy hetes rendezvénysorozattal ünnepli meg. A városnapok február 19-én kezdődtek. Eljöttek Nyárádszeredába a fejedelemválasztó települések, Szerencs és Szászmedgyes képviselői, a hajdúvárosok képviseletét a hajdúszoboszlóiak, hajdúdorogiak vállalták. Nyárádszereda test-vérvárosai közül megjelent Simontornya és Örkény delegációja. A vendégeket a helyi polgármester, Dászkel László köszöntötte. Ezt követően tudományos szimpózium keretében szakemberek taglalták Bocskai Erdély és Európa történelmében betöltött szerepét. Cs. Nagy Zoltán, a hajdúszoboszlói Bocskai István Hagyományőrző Egyesület (BIHE) elnöke, dr. Börzsönyi József szerencsi református esperes, teológiai tanár és dr. Bakó Endre, a BIHE alelnöke tartott előadást. Megnyílt Kántor Zita marosvásárhelyi képzőművész kiállítása. A kultúrházban fellépett a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női énekkar. /(N.): Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

2005. július 20.

Bár Nyárádszereda várossá nyilvánítása előtt a helyi tanács mintegy félszáz utcának kívánta megváltoztatni a nevét, jelenleg a város egyetlen utcája sem hordozza magyar személyiség nevét. A 98 százalékban magyarlakta település tanácsosai és a polgármesteri hivatal vezetői egymást okolják a helyzet kialakulásáért. Dászkel László polgármester szerint a javaslattevők azóta is a jegyzőtől várják el, hogy összeállítsa a dokumentációt, holott az ő kötelességük lenne ezt megtenni. – A tanácsban értelmiségellenes hangulat alakult ki, vélekedett Adorjáni Árpád, az önkormányzat művelődési bizottságának elnöke. Egyesek még Ady Endre neve ellen is tiltakoztak. Ez év február 21-től a város gimnáziuma Bocskai István, Nyárádszeredában megválasztott erdélyi fejedelem nevét viseli, az általános iskolát pedig Deák Farkas 1848-as forradalmárról nevezték el március 15-én, a megyei tanfelügyelőség válaszra sem méltatta a tanintézetek névváltoztatási kérelmét. A gimnázium esetében az elmúlt években Adorjáni Zoltán volt igazgató három ízben is próbálkozott a névadással, de még a minisztériumtól is negatív választ kapott. /Szucher Ervin: Piszkozatban felejtett elnevezések Nyárádszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2006. február 20.

Február 19-én Bocskai István erdélyi fejedelem Nyárádszereda központjában levő mellszobra megkoszorúzásával kezdődtek az egy hétig tartó Bocskai Napok, amelynek keretében koncert, történelmi vetélkedő, lakossági fórum, farsang, mesemondóverseny és labdarúgó-bajnokság lesz, továbbá Kertészet határok nélkül címmel mezőgazdasági kiállítás. Bocskai Istvánt 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották Erdély fejedelmévé a székely-magyar rendek. Ennek tiszteletére tartják hagyományosan a Bocskai Napokat. Kádár Gyöngyi, a nyárádszeredai művelődési otthon igazgatója beszédében emlékezett Bocskaira. A szobor 1997-ben került vissza, jelképeként a szabadság szeretetének, a függetlenségvágynak, vallási toleranciának, ami ma is minden magyar számára követendő példa. Az istentiszteleten Székely Endre helybéli református lelkipásztor Bocskai „történelmi” végrendeletéről szólt, amiben nemzetét egységre, egymás terhének viselésére, a keresztény értékek megőrzésére szólította fel. A hajdúdorogiak és a szerencsiek az összetartozás jeleként 2,2 millió forinttal ajándékozták meg a nyárádszeredaiakat: Dászkel László polgármester és Bíró István önkormányzati képviselő lelepleztek egy táblát, amelyet a színpad mellett állítottak fel, s amely tanúsítja, hogy a magyarországiak hozzájárulásával sikerült felújítani a művelődési otthont. Bemutatták Pozsgai Zsolt Zergetánc című történelmi drámáját, ez volt az ősbemutató, a helybéli Bocskai István Középiskola diákjai előadásában. /(vajda): Bocskai Napok 2006. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

2006. április 25.

A Marosszéki Közbirtokosság a Küküllő, Nyárád és Maros menti községeket foglalja magában. 7829 hektár erdő és 1100 hektár legelő fölött gazdálkodik. Harmincegy közigazgatási egységben összesen 127 település tartozik hozzá. Vezető fóruma a közgyűlés, amelyben mindegyik település egy-egy delegátussal vesz részt. A vezetőtanács 13 település képviselőiből áll, és a közgyűlés választja meg. Elnök Péter Ferenc, Szováta polgármestere, alelnök Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere, titkár Vaidean Florin Bándról. A közgyűlés napirendjén a tavalyi év tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az idei költségvetés megtárgyalása és elfogadása szerepelt. A jövedelem legjelentősebb része a fővágásból származik. A tarvágásból eredő famennyiséget liciten adják el a fafeldolgozó cégeknek. Idén 9 milliárd lejes bevételre számítanak. 2006-ban 2,7 milliárd lej értékben ültetnek csemetét. A közgyűlésen elfogadták, hogy a jövedelmet nem osztják ki, hanem a beruházási alapba helyezik. A jövedelem növelése érdekében egy Sapard-programban akarnak részt venni. A közbirtokosságnak több épülete is van, amit még az állami szervezet, Romsilva birtokol. A visszaigénylési kéréseket benyújtották. Megpályázták a fürdőhelyek fürdőzési és gyógyászati lehetőségeinek növelését célzó kormányprogramot. /Mózes Edith: Kilencmilliárd (régi) lejes bevételre számítanak. Perbe hívják a Romsilvát? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

2006. április 29.

Két évvel a választások után április 28-án az RMDSZ megyei önkormányzati konferenciát tartott Marosvásárhelyen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette: az elmúlt két évben, a kormánykoalícióban levő viszálykodások ellenére, az RMDSZ jól teljesített. „Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígértük” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. A kormánykoalíció nem teljesített úgy, ahogy kellett volna, a folyton viszálykodó koalícióban az RMDSZ is kevesebbet tudott tenni – hangsúlyozta. Markó a legnagyobb eredménynek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását nevezte. Az elnök úgy vélte, az EU-ba való belépés nagy esélyt kínál számos kérdés megoldására. Frunda György szenátor hangoztatta, hogy a parlament ki van téve a sajtó, az elnöki hivatal, a kormány egy részéről érkező támadásoknak. Elfogadhatatlannak nevezte az igazságügyi miniszter RMDSZ ellen irányuló támadásait. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő megállapította, hogy a 630 meghívott önkormányzati tisztségviselő mindössze fele jött el. Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter hangsúlyozva, hogy Romániában 16 éve nem fogalmaztak meg területfejlesztési koncepciót, ennek viszont ez év végéig meg kell történnie. Az önkormányzati tisztségviselők egyöntetűen a pénzhiányra panaszkodtak. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere az infrastrukturális gondokat, az orvoshiányt emlegette Szász Movila István a pályázatírás-oktatási tanfolyamok szervezését szorgalmazta. /Antalfi Imola: Számvetés félúton. Megyei RMDSZ Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

2007. február 20.

Február 16–24-e között zajlanak a Bocskai Napok Nyárádszeredában, a 450 éve született Bocskai István fejedelem emlékére. Történelmi vetélkedővel kezdődött a rendezvénysorozat, melyre hat csapat diákjai neveztek be. A versenyben a szovátai Medvék csapata lett az első. Február 17-én hivatalosan megnyitották a nyárádszeredai idősek otthonát. Dászkel László helyi polgármester elmondta, nem egészen két hónapja megkezdte tevékenységét az otthon. Ebben jelentős szerep jutott dr. Benedek István professzornak is, aki a Rhemedium Alapítvány elnökeként szakmai támogatást nyújtott. Megnyitották a marosvásárhelyi Molnár Dénes grafikus, festő Nyárádmenti templomok című kiállítását, ifj. Molnár Dénes, az elhunyt művész fia beszélt édesapja munkásságáról, fametszeteinek, festményeinek üzenetéről. A jótékonysági kosaras bál bevételét a Bocskai Dalkar javára ajánlották fel. /Berekméri Ildikó: Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

2008. április 30.

Nyárádszeredában az elmúlt hét végén hivatalosan is átadták a „Tudásalapú gazdaság program” által finanszírozott Közösségi Információs Központot, Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter jelenlétében. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere elmondta, már év elejétől működik a központ. A miniszter vázolta a „Tudásalapú gazdaság program” célját: a kommunikációs szempontból elszigetelt településeket hozzájuttatni az olyan információkhoz, amelyekkel a közösség versenyképességét növelni tudják. /Borbély: nem a méret számít. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2008. december 29.

Nyílt levélben fordult az RMDSZ-es szenátorokhoz és képviselőkhöz, a Maros megyei és a nyárádszeredai önkormányzat vezetőihez a nyárádmenti kisváros lakóinak egy csoportja, a város főterére tervezett harmadik ortodox templom ellen tiltakozva. Az új hajlék alapkövét a napokban tették le, holott a mintegy 4000 lelkes Maros megyei kisvárosban alig több mint száz görögkeleti vallású személy él. Az új ortodox templom a főtéren, Bocskai István szobrának közelében épülne fel. „Bár a polgármesteri hivatal nem adott ki építkezési engedélyt az ortodox egyház számára, a központi parkban valóban elhelyeztek egy fakeresztet, amelyen az áll, hogy ezen a területen épül majd fel a Biserica Adormirii Maicii Domnului nevű ortodox szentély” – erősítette meg a templomépítés hírét Nyárádszereda polgármestere, Dászkel László. Elmondta, hogy először 1997-ben jelentette ki a városka akkori ortodox pópája, hogy a központban, a főtéren ortodox templom fog állni. Korábban Nyárádszereda önkormányzata háromféle indokkal indított pert annak érdekében, hogy megakadályozza az építkezést. Többek között a környezetvédelmi minisztériumnak a 2007-es rendeletére hivatkoztak, amely szerint semmilyen formában nem szabad zöldövezetet beépíteni, és jelen esetben a város központi parkjáról van szó. A polgármesteri hivatal azonban mind a három pert elveszítette. Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szorgalmazza a templom felépítését. /Máthé Éva: Száz hívő, három templom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2009. január 6.

Bírságra számíthat az ortodox egyház, amiért a polgármesteri hivatal engedélye nélkül állította fel az új ortodox templom helyét jelző keresztet Nyárádszereda főterén. A jelképet, amelynek felirata szerint itt áll majd az új ortodox templom, szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek kidöntötték. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő azt javasolja, a 97 százalékban magyarok által lakott kisvárosban szervezzenek helyi népszavazást a harmadik ortodox templom építése kapcsán. A görögkeleti egyház nem rendelkezik építkezési engedéllyel, a polgármesteri hivatal felszólította, hogy a kihelyezéstől számított hét napon belül távolítsák el a keresztet és az alapkövet. Ez azonban nem történt meg, így az önkormányzatnak jogában áll megbüntetni az egyházat, amit meg is tesznek, közölte Dászkel László polgármester. A város polgárainak többsége ellenzi az ortodox terjeszkedést. /Máthé Éva: Bírság a nyárádszeredai ortodoxoknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2009. február 23.

Változatos műsorral zajlott február 21-én Nyárádszeredában a város immár hagyományosnak számító rendezvénye, a Bocskai-napok. A február 20-24-e közötti ünnepségsorozat keretén belül A fejedelem és kora elnevezéssel történelmi vetélkedő zajlott középiskolásoknak, a következő nap a képzőművészet, irodalom, zene kedvelőinek kedvezett. Megnyílt Petres Lajos faragott mosósulykokból nyílt kiállítása, fellépett a marosvásárhelyi Cantuale együttes. Dászkel László polgármester elmondta, hogy immár 12 éve minden februárban, a Bocskai István fejedelem születésnapját magába foglaló hétvégén ünnepel Nyárádszereda. Az emlékezést a főtéri Bocskai-szobor megkoszorúzása zárta. Február 22-én városkapu-avatás szerepelt a programban. Nyárádszereda négy bejáratához ifj. Bíró László helybéli képzőművész készített faragott kapukat, amelyen román és magyar nyelven, illetve rovásírással Isten hozott felirat szerepel. /Berekméri Ildikó: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2009. március 16.

Március 13-án este rohamrendőrök szállták meg a Nyárádszeredához tartozó Kisszentlőrincet. Állítólag ismeretlen feljelentők arról tájékoztatták a prefektust, hogy valaki szándékosan kidöntötte a helységnévtáblát azért, mert csak román nyelven szerepelt rajta a település. Marius Pascan prefektus azonnali kivizsgálást rendelt el az ügyben. A prefektus a sajtó előtt kijelentette: a telek tulajdonosa földgyaluval távolította el a táblát, mivel a felirat nem kétnyelvű. Szerinte ez provokáció, „amely egyre gyakoribb az utóbbi időben Maros megyében, alaposan ki kell vizsgálni és a legszigorúbban alkalmazni kell a törvényt – mondotta. A Népújság kérdésére, hogy miért nem kétnyelvű a tábla, a prefektus kijelentette, Szentlőrincen a magyar lakosság aránya nem haladja meg a 20%-ot, ezért a törvény nem engedi meg, hogy itt magyarul is kiírják a település nevét. Marius Pascan elmondta, amint értesítették az esetről, ő azonnal szólt a rendőrparancsnoknak, a csendőrség vezetőinek és a Román Hírszerző Szolgálatnak, azok képviselői a helyszínre siettek. Dászkel Lászlót, Nyárádszereda polgármestere minderről a Népújság munkatársától értesült. A polgármester kifejtette, Kisszentlőrinc magyar lakosságának aránya eléri a 20%-ot, így a törvény alapján eddig is kitehették volna a kétnyelvű táblát, azonban a település képviselője és több idősebb román lakos is ellenezte. A polgármester igencsak furcsállta, hogy az incidensről hamarabb értesült a prefektus, mint ő, és a kivizsgálásról sem tájékoztatták az illetékes szervek képviselői. A terület, amelyen a tábla állt, Nagy Károlyé, aki 13-án saját földjén talajjavítási munkálatokat végzett egy földgyaluval. Munka közben véletlenül döntötte ki a helységnévtáblát, amelyet másnap szeretett volna állítani. Estére azonban megjelentek nála a rohamrendőrök, akik bekísérték a nyárádszeredai őrsre, ahol öt órán keresztül folyt a kihallgatása. Másnap a helységnévtáblát visszaállították helyére. A prefektus továbbra is azt állítja, szándékos provokáció és etnikai szítás esete áll fenn. /Vajda György: Ágyúval verébre. Etnikai provokáció – de ki részéről? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2009. június 17.

Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere és Andrei gyulafehérvári ortodox püspök a kisváros polgármesteri hivatalában egyezményt írt alá az ortodox templom építésének ügyében. A felek megegyeztek abban, hogy az egyház elfogadja a helyi önkormányzat felajánlását, miszerint a központi park helyett ugyancsak a főtéren levő iskola udvarán építik fel a templomot, így megmaradhat a park. A templomépítés érdekében az önkormányzat a régi iskola egyik épületét lebontatja. Az egyezmény több mint hét évig húzódó túlpolitizált vitát zárt le, mindkét fél számára elfogadható megoldással. /-vagy-: Győzött a józan ész. Kiegyeztek a nyárádszeredai ortodox templom ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

2009. június 30.

Lezárult a nyárádszeredai lakosok által az elemi iskola egyik épülete megmentésének érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtési akció. A petíciót, valamint a 3300 aláírást tartalmazó aláírásgyűjtési íveket a szervezők átadták Dászkel Lászlónak, Nyárádszereda polgármesterének. A petícióban arra kérték a polgármestert és a tanácsot: ne fogadják el azt a határozatot, amelynek következtében a város egyetlen általános iskolájának egy részét lebontják, azzal az indokkal, hogy az iskola helyén található földterületet a város vezetősége cseretelekként felajánlja a román ortodox egyháznak, templomépítés céljából. „Teljesen érthetetlen – olvasható a dokumentumban –, hogy miért van szükség egy ortodox templom felépítésére, amikor azt nem indokolják objektív tényezők: sem az ortodox felekezetű lakosok számának növekedése, sem pedig közösségi igény nem jelentkezett egy új templom felépítése céljából. (...) Az iskolabontás a közösség lakosainak emberi méltóságát sérti, biztonságérzetüket és otthonérzetüket megnyírbálja, gyengíti a közösség kevés erejét, illetve félelmet kelt. ” – áll a Magyar Polgári Párt színeiben tanácsosi tisztséget szerzett Csíki Sándor városi tanácsos által a sajtóhoz eljuttatott közleményben. Csíki sajnálatosnak nevezi azt, hogy a városi tanács megszavazta az iskola lebontását, amikor nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással egy új iskola felépítéséhez. Csíki felhívására Dászkel László egy másik közleménnyel válaszolt. „Minden döntésünknél, javaslatunknál a város, lakosaink, gyerekeink érdekeit tartottuk, tartjuk szem előtt. Városunknak fejlődést szeretnénk, lakosainknak konfliktusmentes, nyugodt életet, gyerekeinknek minél jobb tanulási körülményeket” – olvasható a nyilatkozatban. Dászkel kifejtette, a lebontandó 139 éves, salétromos épület helyett korszerű, új osztálytermeket biztosítanak. Az ortodox egyház képviselői elégedettek a telekcserével, sikerül felépíteniük templomukat Nyárádszereda főterén. A kisvárosban az utolsó népszámlálásnál alig ötven személy vallotta magát ortodoxnak. /Antal Erika: Iskolára hagymakupola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998