udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dénes Csaba

1999. december 21.

Dec. 18-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség, melyet a tiszteletbeli elnök, Guttman Mihály nyitott meg. A szövetség 1999-ben új kórusokkal, zenei együttesekkel, pártoló tagokkal gyarapodott, így 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfikart, 4 gyermekkart, 3 leánykart, 2 nőikart, egy fúvószenekart, régizene együttest, népzene- és néptánc együttest, gregorián scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust és zenei együttest tart nyilván, ami több mint 2100 tagot jelent. A szövetség népzenei, iskolai, gregorián és egyházzenei szakosztályokat létesített és megalakult a Jagamas János Dalegylet, amely a Kalotaszeg környéki és az Aranyos menti kórusokat tömöríti. Célja: kórustalálkozók szervezése, karvezetők továbbképzése, egy szórványban levő település, gyülekezet felkarolása és egy évben egyszer e szórványtelepülés meglátogatása. A Jagamas János Dalegylet a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében működik, székhelye Tordaszentlászló. Átadták a szövetség 1999-es díjait. A díjazottak: Tárkányi János (Székelyudvarhely) - post mortem, Dénes Csaba ref. lelkipásztor (Sepsibodok), Murár Mária (Marosvásárhely), Haáz Sándor (Szentegyháza), Klára Mária (Brassó). /Díjak és dicsérő szavak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21., Kulcsár Gabriella: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2001. szeptember 3.

Szept. 2-án Szászbonyhán, a református templomban tartották az egyházzenei találkozót. Dénes Előd református lelkész nyolc együttest és karnagyát -székelyudvarhelyi Székely Dalegylet férfikara (Kovács László); aranyosegerbegyi református vegyes kar (Balázs Győző Balázs); kisbácsi református vegyes kar (Péter Csabáné Sógor Éva); dicsőszentmártoni Sipos Domokos kórus (Dénes Előd); sepsibodoki református vegyes kar (Dénes Csaba); marosvásárhelyi Hozsanna kórus (Szász Mária valamint a bonyhai református vegyeskar és kamarakórus, Dénes Előd) - üdvözölve, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség elnökét, Nagy Ferencet, alelnökét, Hajdó Károlyt, dr. Kakassy Sándor RMDSZ-képviselőt, a lelkésztársakat és a vendégeket is köszönthette. /Járay Fekete Katalin: Hangok és harangok el ne némulhassanak! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2002. szeptember 23.

Egy gyermek hiányzott ahhoz, hogy beindulhasson Görgényszentimrén a magyar óvoda. Görgényszentimrén, az egykori színmagyar településen ma már 1600 román lakos él. A magyarok száma alig 350 körül mozog. Az arányok miatt nem illeti őket sem magyar nyelvű iskola, de még csak óvoda sem. Húsz éve annak, hogy a faluban megszűnt az anyanyelvű oktatás. Egyetlen anyanyelvi menhelyük a templomuk: 250-en vallják magukat katolikusnak, százan pedig reformátusnak. Dénes Csaba tsiteletes pedagógus feleségével két éve oktatja a magyar gyermekeket a hétvégi iskolában. A helyi magyar óvoda beindításához aláírást nyújtottak be a szülők. Azután a legtöbben meggondolták magukat. A román óvoda igazgatónője végigjárta a kérvényt aláíró családokat, és szeparatizmussal vádolta a szülőket. Finna András azt tervezi, hogy magánóvodát indít a magyar gyermekeknek. /Szucher Ervin: Egy gyermeken múlott a magyar óvoda. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2003. április 24.

Ápr. 22-én Bodokon mintegy negyedszáz résztvevő megalakította a Bodoki Polgári Mozgalmat (BPM). A községben közel egy évtizede nincs működő RMDSZ-szervezet. Dénes Csaba helyi lelkész elmondta: a tizenhárom év hazai magyar politizálása bebizonyította, hogy ez az út tovább járhatatlan, a szatmárnémeti kongresszuson Tőkés László személyében olyan egyéniséget járattak le, aki tizenöt éve következetesen kiáll jogainkért, ugyanazt mondja és cselekszi. A fórumon jelen volt Pethő István és Gazda Zoltán, mindketten a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom alapítói. A BPM ideiglenes ügyvezető testületet választott, amelynek tagjai: Dénes Csaba, Szabó Ella, Kodolányi András, Várdó Éva és Demeter Imre. /(Dánél): Bodok. Megalakult a polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./

2004. április 2.

Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ titkára elmondta: három településen megfélemlítik a szervezet aláírásgyűjtő képviselőit, akiknek a rendőrségen kellett nyilatkozatot tenniük. Damó Csabát, az MPSZ zágoni képviselőjét bekérették a rendőrségre. Bodokon a szervezet két tagját hívták a rendőrségre, ők azonban nem jelentek meg. Ezt követően a rendőrök kiszálltak Dénes Csaba lelkész lakására, hogy nyilatkozatokat kérjenek Dénes feleségétől és Berde Magdolnától, az MPSZ egy másik képviselőjétől az aláírásgyűjtő akció kapcsán. Komandón azt beszélik az emberek, ha csatlakoznak az MPSZ-hez, munkahelyük nélkül maradnak, vagy nem kapnak szociális támogatást. Buzsi Andrea felügyelő, a Kovászna Megyei Rendőrfelügyelőség szóvivője szerint Zágonban a vizsgálat beindításában semmi rendkívüli nincs, mivel a rendőrségen panaszt tettek az aláírásgyűjtők ellen, Bodokon pedig a helyi rendőrőrs parancsnoka azzal indokolta az akciót, hogy a rendőrség csupán tájékozódni kívánt az aláírásgyűjtésről. Az MPSZ Kovászna megyei szervezete 7750 aláírást gyűjtött a megyében a szervezet helyhatósági választásokon való részvételének támogatására. /Megfélemlítik az MPSZ aláírásgyűjtőit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Damó Csabát, az MPSZ zágoni vezetőjét beidézték a helyi rendőrőrsre, ahol tudomására hozták: a polgármester a rendőrségtől kéri, vizsgálják ki az ügyet. Egy helyi cigányasszony nyilatkozatát is bemutatták, aki Damó Csaba ellen tanúskodott. „Ez az asszony mindenesként dolgozik a polgármesternél, írni-olvasni sem tud, tehát valaki megírta a nyilatkozatát. Nem is tudhatja, mit mondtam az aláírásgyűjtéskor, mert amikor ott jártam, 50 méterről követte az eseményeket” – mondta el a Krónikának az MPSZ zágoni elnöke. /Farkas Réka: Rendőri „érdeklődés”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2004. november 2.

Dani József Vajdaszentivány RMDSZ-es polgármestere elmondta, hogy három hónapja kezdődött el a vízhálózat cseréje. A munkálatok eredményeként a szentiványiak jobb minőségű vizet kapnak. Az önkormányzat pályázatot fog benyújtani a település csatornarendszerének kiépítésére, a Sapardtól illetve a Phare-tól 3-4 milliárd lejt igényelnek a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. Új lelkésze van a vajdaszentiványi gyülekezetnek, Dénes Csaba református lelkész korábban tíz évig Görgényszentimrén lakott. Elmondta, hogy háromszor is sikertelenül próbálták beindítani a magyar nyelvű iskolát és óvodát Görgényszentimrén. 887 lélek alkotja a szentiványi református gyülekezetet. A templomot négy éve újították fel. Az óvoda három terméből kettőben magyar gyerekek játszanak, tanulnak, a harmadik a román tagozaté. Dénes Csaba református óvodát és iskolát szeretne indítani napközis jelleggel. Vajdaszentiványhoz egyetlen falu tartozik: Toldalag. A 400 lelket számláló település alig négy kilométerre fekszik a községközponttól. /Nagy Annamária: Vajdaszentiványi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2005. november 17.

A sepsi­bükszádi és mikóújfalusi református híveknek új lelkésze van Bálint Csongor személyében. Előbbi település továbbra is filia marad, utóbbi anyaegyházközséggé vált, hiszen a 237 lelket számláló gyülekezet lelkészi lakot vásárolt, a házat rendbe tette, központi fűtéssel látta el a miskolci és budapesti református gyülekezetek adakozó segítségével. A parókiát november 13-án, vasárnap avatták Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese és Dénes Csaba, a Sepsi Református Egyházmegye esperese jelenlétében. A parókia a közeljövőben ifjúsági ház szerepét is betölti. /(sz.): Református parókiát avattak (Mikóújfalu). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

2006. augusztus 28.

Az Úz völgyében augusztus 26-án, az észak-erdélyi szovjet katonai behatolás 62. évfordulóján került sor minden idők legnépesebb ünnepségére a hősök temetőjének emlékműve előtt. Két kórus, a bodoki és a szentiván­laborfalvi énekkar is jelen volt, az ökumenikus egyházi szertartást csíkszen­t­mártoni római katolikus papok és Dénes Csaba sepsi református esperes celeb­rálta, s a több száz jelenlévőhöz a háborús veteránok nevében dr. Szőts Dániel, valamint Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere szólt. Hagyománnyá vált az is, hogy az úzi ünnepséget megelőzően és ezt követően a csíkszentmártoni fiatalok és a budapesti Zrínyi Katonai Egyetem tiszti növendékei táboroznak a völgyben. A budapesti honvédtiszt-jelölteket tanáruk, dr. Szabó József János vezette. A táborozás hivatalos, a román-magyar katonai együttműködés programjának egyik elemeként szerepel. /Sylvester Lajos: Nagyszabású ünnepség az Úz völgyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2006. szeptember 16.

Újabb hat évre választották esperessé Dénes Csaba bodoki református lelkészt az egyházmegye harmincegy gyülekezetének egyházi és világi képviselői. Dr. Szőts Dániel korábbi egyházmegyei főgondnok visszavonulását követően a tisztségbe dr. Szász Istvánt választották, főjegyző Ungvári Barna András uzoni lelkész. Dénes Csaba elmondta, a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonult Incze Sándor esperestől átvett tisztségben ezentúl is az építkezés jegyében szeretne cselekedni. /(fekete): Esperesválasztás a Sepsi Református Egyházmegyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

2009. február 9.

Február 8-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épülete előtt zajlott a tüntetés, a történelmi magyar egyházak felhívására körülbelül ötezren gyűltek össze, hogy felemeljék szavukat a román kormány ,,gyarmatosító” szándékai ellen, és kifejezzék igényüket Székelyföld területi autonómiája iránt. A nagygyűlés résztvevői nevében Dénes Csaba református esperes, Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, Kulcsár-Terza József a háromszéki MPP nevében tízpontos petíciót iktatott a kormánymegbízotti hivatalban, amelyet az államfői hivatalhoz, a kormányhoz és az Európai Parlamenthez is eljuttatnak. Ebben követelik többek között az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben, az állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását, az etnikai arányok megváltoztatását célzó betelepítések leállítását, az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását és Székelyföld területi autonómiáját. A tiltakozó megmozduláson számos politikus, honatya, megye- és városvezető részt vett, csak az egyházak képviselői mondtak beszédet. Ünneplőbe öltözött emberek érkeztek székely zászlóval, piros-fehér-zöld lobogókkal, táblákkal a prefektúra előtti térre, ahol a rétyi fúvószenekar dallamai mellett a jelenlevők mindig tapssal várták az újonnan érkezőket. És a tömeg egyre csak nőtt, vidékről is érkeztek buszok, a Hargita megyeiek is eljöttek (jelen volt többek között a Hargita megyei tanács elnöke, Korodi Attila képviselő vagy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő).,,A megoldás: az autonómia” – hirdette több tábla magyar, román és angol nyelven, másokon meg: Területi autonómiát a Székelyföldnek, Magyar intézményvezetőket, Tartsák be az etnikai arányosságot.,,Nem csak voltunk, hanem vagyunk, és akarunk lenni” – szögezte le köszöntőbeszédében Hajdu János római katolikus főesperes, majd Petőfi Sándor szavait idézve mondta: rabok többé nem leszünk. Dénes Csaba református esperes hangsúlyozta: atyáink örökségét nem hagyjuk, felemeljük szavunkat a hatalmi önkény ellen. Kovács István unitárius lelkész emlékeztetett: hasonló kordonok mellett állt a tömeg ezelőtt húsz évvel is, amikor a diktatúrával szegült szembe. Nemes Levente színművész egy Reményik-költemény elszavalásával tette ünnepélyesebbé a hangulatot, majd Papp Attila református lelkész szólalt fel, hangsúlyozva: a nagygyűlés tanúskodik arról, hogy van jogunk otthon lenni. Egyúttal felolvasta az egyházak, a civil szervezetek, az RMDSZ és az MPP közös nyilatkozatát.,,A magyar intézményvezetők leváltásával veszélybe kerül a nyelvi szabadság, az autonómia, a magyar jövő folytonossága Székelyföldön. (…) Nem fogadhatjuk el a gyarmatosítást, nem fogadjuk el, hogy Bukarestből megkérdezésünk nélkül rólunk döntsenek, nem fogadjuk el, hogy megalázzanak, hogy hátrányos helyzetbe hozzák székely népünket” – hangzott el. Nemes Levente olvasta fel a tízpontos petíciót is. /Farcádi Botond: Ezrek vonultak utcára (A magyar intézményvezetőkért és a területi autonómiáért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./ A petíció szövege: Petíció Románia Államelnöki Hivatalához, Románia kormányához, az Európai Parlamenthez. Mi, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevők felháborodással tapasztalva, hogy a parlamenti választások után mind a román kormány, mind az államelnök részéről felerősödtek a magyarellenes megnyilvánulások, tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája több évszázados múlttal rendelkezik, emlékeztetve, hogy a modern román állam megszületési alapokmányában is garantálták a székelyföldi területi autonómiát, amely a legsötétebb kommunista időkben is – csorbított jogokkal ugyan, de – létezett, figyelembe véve az Európai Unió országaiban biztosított autonómiaformákat, valamint a kollektív kisebbségi jogok elismerését, amelyek az etnikai közösségek közötti békés együttélést szavatolják, követeljük: 1. az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben; 2. az irányított, nyílt vagy burkolt betelepítések leállítását, amellyel az etnikai arányok megváltoztatását célozzák; 3. Székelyföld gazdasága szándékos elsorvasztásának megállítását és a méltányos infrastrukturális fejlesztéseket; 4. az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását; 5. a militarizált egységek bővítésének leállítását és az ország más régióihoz hasonlóan a katonai egységek ingatlanjainak átadását a helyi önkormányzatoknak; 6. állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását; 7. a román nyelv mellett a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését; 8. a kollektív jogok elismerését és kiszélesítését; 9. Székelyföld területi autonómiáját; 10. Traian Basescu államelnök vonja vissza a székely népet sértő kijelentéseit. /Petíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998