udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dénes István

1992. szeptember 6.

A Demokratikus Konvenció levélben fordult Tőkés Lászlóhoz, kérve a püspököt, hagyja abba az éhségsztrájkot. További hat személy csatlakozott a református püspök éhségsztrájkjához /négy román és két magyar nemzetiségű/: Octavian Buracu, Kolozsvár korábbi polgármestere, Orban Taina, Sandru Tarian, Ion Cherlea, mindhárman temesváriak, továbbá Kelemen Attila /Marosvásárhely/ és Dénes István /Torda/. Hámos László, a New York-i magyar emberjogi alapítvány elnöke eljuttatta Tőkés László felhívásának angol nyelvű változatát az amerikai törvényhozás tagjainak és a külügyminisztérium illetékeseinek. /Reuter, Új Magyarország, szept. 7./

1999. szeptember 30.

Az élesdi Kajántó Mária Gyermekotthon 24 árva magyar gyermeknek ad otthont. A Kraszna című kiadvány közzétette dr. Gönczi Istvánné dr. Sadler Annemarie igazgató levelét, melyben megköszönte, hogy sok krasznai lakos Dénes István teológus kérésére bőséges adományokkal sietett segíteni ezt az otthont. /Fejér László: Két tucat árván segítettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1999. november 19.

Megjelent a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ és a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ közös évkönyve, az ACTA. (Felelős szerkesztő: Kónya Ádám; szerkesztőbizottsági tagok: Szabó András, Cserey Zoltán, Kocs Irén, Rákóczy Rozália, Tüdős S. Kinga, Zsigmond Győző, Dénes István.) A kétkötetes évkönyv természettudományi, régészeti, történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi tanulmányok mellett dokumentumanyagokat tartalmaz. Az évkönyvben olvasható többek között Olasz Gabriella tanulmánya az egyedülálló kézdivásárhelyi településszerkezetről., Cs. Bogács Dénes levéltári kutatását összegezte (Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17?18. században). Sebestyén Dobó Klára népzenei anyagot közölt. /Közös múzeumi évkönyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2001. április 26.

Kellő számú munkáltató, a vártnál viszont jóval kevesebb diplomás érdeklődött munkalehetőség után az ápr. 25-én Csíkszeredában megrendezett karrierbörzén. Tizenhat vállalkozás összesen 76 munkahelyet kínált felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek. Az előzetesen bejelentkezett 30 érdeklődőből mindössze 14-en voltak kíváncsiak az ajánlatokra, további 65-en a börze napján jelentkeztek be, és mintegy 45-en regisztráció nélkül vettek részt - jelentette be Dénes István a szervező Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet elnöke, a rendezvényt követő sajtótájékoztatón. - A karrierbörze keretében konferenciát tartottak, amelyen előadást tartott többek között Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Tagozatának kinevezett dékánja; Bara Gyula, a Free Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke, volt munkaügyi államtitkár; Mircea Dusa prefektus; Papp Előd alpolgármester; Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - A karrierbörze rendezvényei Sepsiszentgyörgyön majd Brassóban folytatódnak. /Állásbörze diplomásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2002. november 19.

Tizedik alkalommal szervezi meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület nov. 19-23. között. A rendezvény Baróton, Olaszteleken, Nagyajtán, Vargyason Erdőfülén és Nagybaconban zajlik. Baróton Simó Erzsébet sepsiszentgyörgyi textilművész kiállítását nyitják meg, Szilágyi Domokos-est lesz. Olaszteleken Benkő Levente tart előadást az 1944-es internálásokról, Dénes István geológus pedig a barlangok világáról. /X. Erdővidéki Közművelődési Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2002. december 7.

Sepsiszentgyörgyön bemutatták Dénes István baróti geológus, barlangkutató Székelyföldi barlangvilág /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002/ című kötetét. A munka három és fél évtized vizsgálódásának eredménye. /(mózes): Könyvbemutató a míves házban. Székelyföldi barlangvilág. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

2004. november 17.

Nov. 16-án megkezdődtek a régió több települését átfogó Erdővidéki Közművelődési Napok. A rendezvényt a két társszervező, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László és a baróti művelődési ház igazgatója, Lászlóné Varga Jutka nyitotta meg. Az első rendezvény a Megálló kortárs vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ tárlata volt. Ezután  a baróti Elveszett Világ Természetvédő, Turista- és Barlangászegyesület elnökének, Dénes Istvánnak a Csodálatos mészkővilág című előadása következett. /(hecser): Megkezdődtek az Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

2005. március 18.

Nemzeti Szabadelvű Kör néven új platform alakult a Háromszéki RMDSZ-ben, Császár Miklós vezetésével. A platform a polgári szervezetek, a szabadelvű vállalkozók érdekeit tömöríti, azokét, akiknek nem sikerült megvalósítaniuk különböző projekteket. A Nemzeti Szabadelvű Kör részt vesz a Háromszéki RMDSZ áprilisi belső választásain és jelöltet is állít a területi szervezet elnöki tisztségének betöltésére. Dénes István, a Nemzeti Szabadelvű Kör területielnök-jelöltje elmondta: a platform nyitott az együttműködésre az MPSZ-szel és az SZNT-vel. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2005. november 3.

Elhunyt Dénes István, Székelyföld barlangkutatója. Nem csak szpeleológusként volt ismert – egyebek mellett a Vargyas szurdokvölgyének leírója, barlangjainak feltérképezője -, geológusként állandó érdeklődéssel fordult a térség földtana, természeti értékei felé, továbbá életében meghatározó jelentőségű volt a régészet is. /Mózes László: Búcsú Dénes Istvántól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

2005. november 14.

November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2005. november 18.

Elhunyt Dénes István /Oklánd, 1954. szept. 7. – Barót, 2005. nov. 1./ Tanulmányai befejeztével a csíkszeredai Hargita Földtani Kutató és Feltáró Vállalatnál gyakornokoskodott, majd a Barcasági-Háromszéki medence peremterületein elhelyezkedő széntelepek kutatását végezte. A szénkutatás mellett vasércek, azbeszt, mészkövek, dacittufák, diatomit, díszkövek és borvizek kutatásával is foglalkozott. Baróti barátaival 1971-ben barlangászkört alapított Barlangi Medvék (Ursus Spelaeus) elnevezéssel, és elkezdték a Vargyas-szoros barlangjai és a Súgó-Gódra karsztterület felkutatását. 1975-ben bekapcsolódtak a szervezett barlangkutatásba, így minden év végén képviselték a székelyföldi barlangkutatást a rendezvényeken. A Vargyas-szorosban, a Gódra-karszton és a Nagy Hagymásban több mint száz új barlang felfedezésében, felkutatásában és térképezésében vett részt. Több hazai és nemzetközi kongresszuson, konferencián és találkozón ismertette a székelyföldi barlangkutatási eredményeket. Számos dolgozata jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, 2002-ben Székelyföldi barlangvilág címmel jelent meg könyve. 1999 márciusától – korán bekövetkezett haláláig – a baróti Elveszett Világ Barlangász és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt. Kezdeményezésére tucatnyi erdővidéki területet nyilvánítottak védetté, amelyek közül a legnagyobb és a legjelentősebb a Vargyas-szoros. Kezdeményezésére az egyesület 2001-től tagja a Román Barlangász Szövetségnek, melynek felkérésére 2004 szeptemberében Baróton, illetve a Vargyas-szorosban szervezték meg a XXXII. Országos Barlangász Kongresszust. A barlangászat mellett régészettel is foglalkozott, illetve aktív résztvevője volt Erdővidék kulturális és közösségi életének. /Demeter Zoltán, Zsarnóczay Attila: A székely barlangvilág mentora. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 18./

2005. december 2.

Egyik vezetőjét, Dénes Istvánt indítja jelöltként a Nemzeti Szabadelvű Kör az RMDSZ alsóháromszéki területi elnöki tisztségéért folyó versenyben. Dénes István a tavalyi polgármesterválasztás harmadik helyen végzett jelöltje volt a megyeszékhelyen, a szavazatok számottevő részét sikerült összeszednie. A Nemzeti Szabadelvű Kör a tavalyi választások nyomán jött létre, országosan elismert platformja az RMDSZ-nek. Dénes István Pető Antal ügyvezető elnök és Szőcs Endre ifjúsági alelnök társaságában jelentette be, hogy fő feladatának az országos szervezetté fejlesztést tekinti. Legsürgősebb a székelyföldi régió létrehozása, lesz egy közép-erdélyi, egy partiumi-bánsági és egy óromániai-dobrudzsai szervezet is. A Kör 30 alapító tagján kívül pillanatnyilag 85 rendes taggal és kb. 3000 támogató taggal rendelkezik. Van egy képviselője Markó Béla elnöki kabinetjében is. A Nemzeti Szabadelvű Kör szövetségesének tekinti a liberális áramlatokat, meggyőződése, hogy a magyarságot a regionális politizálás vihetné előre. Szőcs Endre szerint az RMDSZ és az MPSZ is egyaránt elmarasztalható abban, hogy ,,adminisztratív politi­zálást” folytatnak, fontos lenne alulról és a civil szférában is építkezni, ezáltal gátat vetni az ifjúság kivándorlásának. A Kör hangsúlyozottan igényli a nemzedékváltást is az RMDSZ-en belül, mégpedig az ,,ál generációváltás” helyett a valódit. Ezt Dénes így magyarázta: nem a mások által előtérbe tolt ún. ifjakra gondolnak, hanem a feltörekvő nemzedék igazi képviselőire. A Kör sérelmezi, hogy nem hívták meg a helyi három másik RMDSZ platform választások előtti tanácskozására, a belső választások idején megkezdett gáncsoskodás ma sem ért véget. /(b.kovács): Országos hálózattá válni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2006. február 13.

Országos vezetőséget választott első konferenciáján az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK) nevű platformja. A hét végén Sepsiszentgyörgyön megtartott, képzéssel összekötött értekezletre az alapítás első évfordulóján került sor.   A platformot olyan fiatalok alapították, akik a politizálás RMDSZ-en belüli útjait keresik, a nemzeti liberális eszmék ideológiai alapján állva. A meghívott Sógor Csaba RMDSZ-szenátor arra buzdította őket, működjenek közre az egykori Reform Tömörülésből az RMDSZ-ben maradtakkal. A konferencián elhangzott előadások az erdélyi magyarság történetének korszakváltásáról, a sajtó, valamint a vállalkozók közéletben játszott szerepéről szóltak. Megválasztották a vezetőséget (titkár Tóth Sándor, alelnökök: Klárik Attila, Szőcs Endre, Dénes Judit és Dénes István, akik felváltva, féléves turnusokban töltik be az elnöki tisztséget), s célul tűzték ki az országos szervezeti struktúra kiépítését. /(b. kovács): Színre lép az új platform (NSZK-konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2006. május 19.

Eredményesen zárult a KOVAKÖ (Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége) képzéssorozata, amelyet „A megye legfiatalosabb települése” pályázat keretében rendeztek. Dénes István előadó, a Mercurius gazdaságfejlesztő szervezet elnöke nyolcórányi anyaggal fogadta az érdeklődő fiatalokat. Az előadás két témakörbe vezette be a diákokat, a vezetői döntéshozatal előkészítésébe és a külkapcsolatokba.  A megjelentek megállapíthatták, hogy olyan alapvető erőforrásokat nélkülöznek, mint az internet-hozzáférési lehetőség, számítógép és nyomtató. /Serestély Zalán KOVAKÖ-PR: KOVAKÖ-képzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

2006. szeptember 13.

Emléktábla avatásával tisztelegtek szeptember 9-én a Vargyas-szorosban levő Orbán Balázs-barlang bejáratánál Dénes István emléke előtt. A bronztáblát az 51 éves korában, 2005-ben elhunyt geológus és barlangkutató emlékére helyezték el. Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását Ilyés Lajos baróti geológus leplezte le, aki évtizedekig volt munkatársa Dénes Istvánnak. A Vargyas-szorosban 125 barlangot tártak fel. Dénes István volt a kezdeményezője, illetve kulcsembere annak a folyamatnak, amely révén a jégkorszak közepe óta kialakult barlangrendszert és környezetét sikerült természetvédelmi övezetté nyilváníttatni.  Az emlékezést szervező baróti Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista- és Barlangászegyesület nevében Demeter Zoltán szólalt fel. Az emlékezés alkalmával nyílt meg a 80. életévén túl járó Veress Miklós vargyasi amatőr festőművész tárlat is, aki a Vargyas-völgy szépségeit örökítette meg vásznain. /Benkő Levente: A csend világában barangoltak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2006. szeptember 21.

Ne fogadjunk el alamizsnát a hiteltelenné vált Gyurcsány-kormánytól mi, erdélyi magyarok, függesszük fel a Szülőföldalapnál való pályázati részvételünket, utasítsuk vissza a megosztottságunkat okozó könyöradományokat – jelentette ki Dénes István, az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Körének alapítója. Elítélte a minősíthetetlen Gyurcsány-beszéd utáni magyarországi tüntetések rombolásait, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-magyar kapcsolatok alapja 16 éve az adománybiznisz, amelyben egyes RMDSZ-politikusok is érdekeltek, ezért hallgatnak, miközben a magyar kormány egyre inkább erőszakos koldusnépségnek tünteti fel a határon túli magyarságot. /(demeter): Alamizsna sem kell Gyurcsánytól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2006. december 27.

Autonómia és liberalizmus címmel hirdetett konferenciát az RMDSZ legfiatalabb platformja, a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK). A meghívó szerint az értekezlet célja az lett volna, hogy ,,kiszélesítse a párbeszédet egyrészt a civil szervezetek, az akadémiai szféra, az ifjúság, az üzleti világ és a média képviselői, másrészt a politika szereplői, a platformok és politikai csoportosulások között az önrendelkezés kivívásának részleteiről”, de az RMDSZ-meghívottak hiányoztak a múlt heti megbeszélésről. Dénes István moderátor elmondta: előzőleg az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke telefonon kérdőre vonta, hogy tudtuk nélkül milyen konferenciát szerveznek, illetve kifogásolta egyes meghívott előadók szerepeltetését is. A megbeszélésen végül többek között Bíró Béla egyetemi tanár, Kovács István unitárius lelkész, Dénes Judit, az NSZK soros elnöke, Gazda Zoltán és Kulcsár-Terza József, az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ képviseletében vett részt. Bíró Béla kijelentette, ha egy társadalmi szerződés valamelyik félnek nem jó, azt jogában áll megvétózni, és a másik félnek kötelező (lenne) azt figyelembe is venni. Az MPSZ meghívottjai szégyenletesnek tartották, hogy az RMDSZ távolmaradással, mások munkáját hiteltelennek nevezve viszonyul a párbeszédhez. /Ferencz Csaba: Autonómia és liberalizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

2007. november 29.

,,Albert Álmosnak választania kell: vagy polgármesterként vagy területi elnökként folytatja tevékenységét, mert a két feladatot egyszerre nem tudja hatékonyan ellátni” – jelentette ki Dénes István, a Nemzeti Szabadelvű Kör, RMDSZ-platform elnöke. A választási RMDSZ-eredmények azt igazolják, hogy nem volt hatékony az alsó-háromszéki RMDSZ munkája, és ezért az elnöknek vállalnia kell a felelősséget. Dénes elmondta, februárban az aláírásgyűjtés során már megtapasztalták: Alsó-Háromszéken a megkeresettek egyharmada támogatta az RMDSZ-t, kétharmada Tőkést. Akkor hiába jelezték az elnökségnek, nem vették komolyan. /Farkas Réka: Albert Álmos mondjon le (Lázadás az RMDSZ-ben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

2007. november 30.

Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke elhárította a Nemzeti Szabadelvű Kör RMDSZ-platform lemondásra való felszólítását, de kész a számadásra. Albert Álmost meglepte Dénes István, a liberális platform vezetőjének reakciója, aki a kampánynak csupán az utolsó két-három napjában állt az RMDSZ mellé. Dénes István szerint az RMDSZ nem igényelte támogatásukat. /Kovács Zsolt: Elszámolna Albert Álmos. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

2007. december 1.

Nekrológ: Ferenczi Géza /1924-2007/ Apai ágon háromszéki, szemerjai származású. Már édesapja, Ferenczi Sándor régész és művelődéstörténész nagyobb kutatásokat végzett Háromszéken, s a Szemerjai Székely szignót használta. Bátyja, Ferenczi István régész és történész ugyancsak kötődött, mind ásatásokkal, mind pedig írásokkal Háromszékhez. Ferenczi Géza fél évszázaddal korábbi együttműködést megújítva kapcsolódott be 1996-ban a Székely Nemzeti Múzeum évkönyveinek munkálataiba, jelentős dolgozatokkal emelve a periodika színvonalát. 1924. június 22-én, Kolozsváron született, közép és felsőfokú tanulmányait is szülővárosában végezte, 1954-ben a Bolyai Egyetem történelem szakán szerzett diplomát. Székelyudvarhelyen húsz évig vezette a múzeumot, emellett a környéken bátyjával közösen végzett ásatások, kutatások révén gazdag leletanyaggal gazdagította a gyűjteményeit. 1976-tól a csíkszeredai múzeum mellett működő megyei műkincsvédelmi hivatal muzeológusa lett. 1987-es nyugdíjazása előtt három évig a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban dolgozott. Bátyjával közös búvárkodásai a kora középkori Magyarország határvédelmi rendszerének feltárására irányulva az erdélyi magyar letelepedés irányának, szakaszainak és idejének szabatosabb meghatározásához, új eredményekhez vezettek. Régészeti, nyelvtörténeti adatokra támaszkodva új szemszögből közelítette meg a moldvai ősibb csángók eredeztetését, Moldvába telepítésük idejét. Édesapja nyomdokain haladva a székely rovásírás kérdésével is behatóan foglalkozott, főként az énlaki és székelyderzsi felirat megfejtéséhez kapcsolódó közlései ismertek. Művelődéstörténeti tekintetben is édesapját követte, művészettörténeti vonatkozásban Balogh Jolán és Entz Géza tanítványa volt, nyelvtudományi kérdésekben Szabó T. Attilával, később Kósa Ferenccel tartott kapcsolatot. 2005-től már súlyos betegen, de utolsó óráiban is dolgozott, életének a kutatói munka, az eredmények közzététele adott értelmet. 2007. február 14-én hunyt el, Székelyudvarhelyen. Ferenczi Géza könyvei Hargita megye útikönyve magyar és román nyelven (Csíkszereda, 1973); Székely rovásírásos emlékek (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1997); A moldvai ősibb csángók (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999); Lapok Erdély múltjából. Tanulmányok (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002); Utazások Udvarhelyszéken (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002 – Dénes István előszavával); A székely rovásírás az idő sodrában (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002); Régi várak, új írások. Régészet és rovásírás. Tanulmányok – társszerző: Ferenczi István (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006). /Hubbes Éva: Ferenczi Géza = Acta Siculica (Székely Nemzeti Múzeum évkönyve, 2007, Sepsiszentgyörgy), 761-76. p. /

2007. december 11.

Az új elnök, Bíró Rozália megválasztása mellett struktúrájában alig alakult újjá a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ politikai döntéshozó testületében a csoportok csak a platformok egy részét képviselik. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör platformvezetője ideológiai alapon szerveződő frakciókban tudja elgondolni az SZKT-t. A megújult Szövetségi Képviselők Tanácsa kilenc frakcióval működik: Keresztény-Demokrata frakció (elnök: Frunda György), Közép-Erdély Frakció (elnök: László Attila), Nemzeti Szabadelvű Kör platform (elnök: Dénes István), Novum Forum frakció (elnök: Kelemen Atilla), Partium frakció (elnök: Lakatos Péter), Szabadelvű Kör platform (elnök: Eckstein-Kovács Péter), Székelyföldi frakció (elnök: Tánczos Barna), Szórvány frakció (elnök: Winkler Gyula), Tulipán frakció (elnök: Borboly Csaba). Nincs frakciója a Demokratikus Új Baloldal, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform, a Nemzeti Szabadelvű Kör, a Nők a Nőkért Szövetség, a Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, a Szociáldemokrata Tömörülés, a Romániai Magyar Vállalkozói platformoknak, viszont Erdély valamennyi régiója frakcióval képviselteti magát. Ellenzéki csoportosulás sincs az SZKT-ban. Az ezt a szerepet betöltő, Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Vekov Károly vezette Nemzetépítő Platform nem alakított frakciót. /Simon Judit: SZKT: platformok, frakciók – képviselet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2008. január 25.

Liberális koalíciót hoznak létre a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a székelyföldi liberálisokat tömörítő Nemzeti Szabadelvű Kör, és az Eckstein-Kovács Péter szenátor vezette Szabadelvű Kör – hangzott el a szenátor és a székelyföldi csoportosulás vezetője, Dénes István közös kolozsvári sajtótájékoztatóján. - Platformunk Erdélyszerte 25–30 százalékos politikai támogatottsággal rendelkező liberális hálózattá fejlődhet a jelenlegi hozzávetőlegesen 10 százalékról – nyilatkozta Dénes István. /N. -H. D. : Közös liberális platform az SZKT-ban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2008. február 14.

Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének bővített választmányi ülésén Dénes István, az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Kör platformja elnökének kérésére arról is döntöttek, hogy a városi szervezet soraiba fogadja a platform tagjait, akik saját jelöltekkel óhajtanak indulni az RMDSZ által március 16-án szervezendő előválasztásokon. Valamikor a céhes városban az RMDSZ legerősebb platformja a Fidesz mintájára alakult Reform Tömörülés volt, de egyik alelnökének árulása nyomán teret veszített, s akárcsak a Katona Ádám és Bakk Dávid László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, kisszámú tagsággal rendelkezik. /Iochom István: Újabb RMDSZ-platform Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

2009. január 7.

Háromszéki egyetemisták, friss diplomások úgy döntöttek, további kapcsolatot tartanak a fiatalabb, még középiskolás generációval, ezért amolyan tanácsadó, támogató testületként létrehozták a KOVAKÖ Szenior Klubot. Kialakult egy csapat régi ,,kovakősökből”, melynek alapító tagjai, úgy döntött, évente a Bátor kiállás díjával tünteti ki azokat a fiatalokat, akik már középiskolásként bizonyítottak a KOVAKÖ-ben. 2008 végén már másodszor adták át az elismerést, Zsigmond József és Serestély Zalán kapta a díjat, és az újonnan alakult klub tiszteletbeli tagjává fogadta Dénes Istvánt, a Nemzeti Szabadelvű Kör elnökét, amiért éveken keresztül segítette a szervezet munkáját. /Mózes László: KOVAKÖ-s összefogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

2009. március 2.

Marosvásárhelyen ülésezett február 28-án a RMDSZ-platformok kerekasztala (Platformok Konzultatív Tanácsa). A tanácskozáson részt vett a Határok Nélküli Esélyegyenlőség Platform (elnök Dudás Anna-Mária), a Kereszténydemokrata Platform (elnök Kelemen Kálmán), a Nemzeti Szabadelvű Kör (elnök Dénes István), a Nők a Nőkért Platform (elnök Szabó Annamária), a Szabadelvű Kör (elnök Eckstein Kovács Péter), a Szociáldemokrata Platform (elnök Kerekes Károly) és a Vállalkozók Platformja (elnök Illés Kálmán). A platformok szeretnének láthatóbbá válni az RMDSZ-ben, ugyanakkor nyitni a hasonló világnézeteket valló román pártok, illetve a hasonló politikai családba tartozó európai politikai szervezetek felé. A Platformok Konzultatív Tanácsa (PKT) a Szövetségi Képviselők Tanácsa által elismert platformok vezetőiből, illetve az általuk delegált képviselőkből áll. Politikai tanácsadói testület, amely az RMDSZ politikai döntéseinek előkészítését hivatott segíteni. /Mózes Edith: Nagyobb teret követelnek az RMDSZ- platformok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998