udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dévai Nagy Kamilla

2000. március 21.

Márc. 15-én Dévai Nagy Kamilla budapesti művésznő megbetegedése miatt az általa alapított Krónikás Ének Zeneiskola hat növendéke mutatta be Aradon a Magyarok fénye című műsort. Az iskola menedzser-igazgatója, Szakács Dénesné elmondta, Dévai Nagy Kamilla Közép-Európa első énekes-gitáros előadóművész-képzőjét hozta létre, 1996-os súlyos autóbalesete után. Elsősorban határon túli fiatal magyar igricek, lantosok, énekmondók képzésével foglalkoznak. Erdélyből most vagy tíz tanulójuk van. Tizenegy tanár foglalkozik a közel félszáz növendékkel, akiknek életkora váltakozó. Beszédművészetet, hangképzést, verselemzést, zeneszerzést tanulnak. - Dévai Nagy Kamilla rengeteget turnézik, fellépései során szerzett tudomást tehetséges fiatalokról. A növendékek egy része különböző versenyek során nyerte el azt a jogot, hogy ebben az iskolában képezhesse magát. Nemcsak a Kárpát-medencéből vannak tanítványaink, hanem Amerikából és Brazíliából is. - A Krónikás Ének Zeneiskolának két zenekara van. A húsztagú Mistral jelenleg éppen az Amerikai Egyesült Államokban vendégszerepel. A Forus hangszeres modern zenét játszik és saját szerzeményeit adja elő. /Puskel Péter: Énekmondók a Kárpát régióból. Közép-Európa első énekes, gitáros előadóművész-képzője. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2000. szeptember 25.

Az unitárius hagyomány szerint Szent Mihály napján őszi hálaadást tartottak Torockón, a vallásos ünnepet az idén a millenniumi ünnepséggel kötöttek egybe. Jelen voltak Torockó magyarországi testvérközségeinek, Csömör és Tápiógyöngye települések képviselői, valamint Dévai Nagy Kamilla előadóművész és a Krónikásének Zeneiskola növendékei. Budapest-Belváros-Lipótváros önkormányzatának képviselői millenniumi zászlót adtak át. A parókián leleplezték a Jókai-emléktáblát, amelyet annak jeléül állítottak, hogy a nagy író Egy az Isten című regényéhez való dokumentálódási útján a torockói unitárius parókián szállt meg. /Gál Mária: Millenniumi őszi hálaadás Torockón. Jókai-emléktáblát avattak az unitárius parókián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2000. szeptember 25.

Szept. 23-24-én Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A rendezvényen szó esett az erdélyi újságíróképzésről, a szakma sajátos kérdéseiről, a romániai magyar sajtó kilátásairól és lehetőségeiről. A szakmai tanácskozások mellett számos könyvbemutatóra is sor került, és átadták az egyesület 1999. évi díjait. Riport műfajban nívódíjat kapott Gittai István, a Bihari Napló szerkesztője, a tévés szakmában kifejtett tevékenységükért elismerésben részesült B. Nagy Veronika és Sánta Ádám, a bukaresti televízió munkatársai. Fotósdíjat vehetett át Nitescu Alexandru, a Bihari Napló fényképésze, pályakezdő díjat kapott szintén a B. N. munkatársa, Kulcsár Andrea. Dicséretet kapott Simon Gábor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa, Puskel Tünde Emese, a Duna Televízió aradi tudósítója és Becze Zoltán, a Csíki Televízió szerkesztője. A Pro Amicitia díjat Dan Pavel politológus érdemelt ki. Szept. 23-án az eltelt tíz év mérlegét vonta meg a jelen levő közel száz újságíró-szerkesztő. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Márton Árpád parlamenti képviselő és Gáspárik Attila színművész, az országos audiovizuális tanács tagja. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Bátai Tibor elmondta: a magyar kormány által kitűzött nemzeti integrációs célok eléréséhez nélkülözhetetlen a korlátok nélküli kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás szabadságának megteremtése. Hozzátette: nem csak arról van szó, hogy a budapesti média műsorokkal lássa el a kárpát-medencei régiókat, hanem arról is, hogy a régiók saját arcukat is megmutathassák, s ne csak Budapestnek, hanem egymásnak is. A jubileum alkalmából Mihai Miron, a Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének elnöke díszoklevelet adott át a MÚRE-nak. Este az árkosi Szentkereszthy-kastélyban díszoklevéllel jutalmazták azt a több mint nyolcvan kollégát, akik az egyesület fennállása óta jelentős mértékben vállaltak részt annak munkájában. A díjkiosztáson fellépett a Vox Humana kamarakórus, Boros Zoltán, Dévai Nagy Kamilla és a kárpátaljai Csobolya József. /Nagy Zsuzsanna: Árkoson ünnepelt a romániai magyar sajtó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./ Bátai Tibor a MÚRE-nek mint szakmai szervezetnek az egész magyar nemzeti közösség életében betöltött súlyát, jelentőségét ecsetelve. "A médiának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a huszonegyedik század visszaadja egy részét annak, amit nemzetünktől a huszadik elvett: a szellemi egymásra találás és együttélés lehetőségét, a magyar nemzet jövőjének együtt történő megalkotását." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ugyanezt a gondolatot emelte ki beszédében: az, hogy a mi közösségünk ki tud-e bontakozni, el tud-e indulni a gyarapodás útján, nagymértékben a sajtótól függ. /(ágopcsa): Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./

2000. október 9.

Okt. 7-én, vasárnap Székelyhíd községben felavatták az eredeti állapotába visszaállított millenniumi emlékművet, a turulmadárral. Az emlékművet az ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünk emlékére emelték 1896-ban. A turult azóta többször eltávolították, utoljára a '40-es években. Az ünnepi eseményen ott voltak - többek között - Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, Rákóczi Lajos és Székely Ervin parlamenti képviselők, Dukrét Géza és Balogh Ferenc műemlékvédők. Magyarországról a Határon Túli Magyarok Hivatalát Bálint-Pataki József képviselte, s az anyaországból érkezett az ünnepélyes emlékműavatásra Dévai Nagy Kamilla művésznő is. /(dérer): /Székelyhíd. Újra áll a millenniumi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

2001. szeptember 4.

Az Unitárius Nők Országos Szövetsége (UNOSZ) a hétvégén tartotta évi közgyűlését Torockón. Szabó Árpád unitárius püspök üdvözölte a konferencia részvevőit. A Torockói Nőszövetség zászlójának felavatása után Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zeneiskola diákjai zenés műsort tartottak. Szabó Árpád konferenciazáró beszédében elmondta, hogy az unitárius egyház részt kíván vállalni a tizennyolcadik életévüket betöltött állami gondozottak sorsában. Olyan családokkal tervezik felvenni a kapcsolatot, akik vakációk alatt árva gyerekeket vennének magukhoz, és a későbbiekben felvállalnák azok nevelését. Szabó Árpád szerint így meg lehetne akadályozni falvak teljes kiöregedését és felkérte a nőszövetségek segítségét. Az UNOSZ fennállása óta széleskörű szociális tevékenységet fejt ki. Rendszeresen látogatják a Lokodi Öregotthont, többgyerekes családoknak, idős embereknek anyagi támogatást nyújtanak, fiatalokat segítenek a továbbtanulásban. Az UNOSZ-hoz jelenleg hetven helyi nőszövetség tartozik. /Máté Erzsébet: Unitárius nők országos találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2002. május 8.

Fennállásának tízéves jubileumát ünnepelte máj. 5-én Nagyenyeden a Collegium Gabrielense, a reneszánsz értékek színvonalas megjelenítése révén a középkori kultúra és zene ünnepévé varázsolták e napot. Fellépett a kolozsvári László Bakk Anikó által irányított Amaryllis táncház is. A nagyenyedi együttes irányítói Demény Piroska tanárnő és Tornai Gyöngyi tanítónő. Az induláskor varrott korabeli ruhák most, tíz év múltán is nagyon dekoratívak. Az együttes volt tagjai közül néhányan ma már az anyaországi Dévai Nagy Kamilla iskolájában vagy a kolozsvári zenekonzervatóriumban tanulnak. /Bakó Botond: Tízéves a Collegium Gabrielense. Középkori ruhába öltözött a Vártemplom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2002. szeptember 3.

Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./

2002. október 7.

Az Aradi Állami Színházban megtartott okt. 6-i megemlékező ünnepség előtt Dessewffy Sándor, a Vértanúk Öröksége Egyesület budapesti elnöke tartott megnyitó beszédet. Varga Vilmos, Kiss Törék Ildikó művészházaspár Európa márciusától az aradi Golgotáig versben és prózában című pódiumműsora után a Kárpát-medence dalnoka, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai a Krónikás Ének Zeneiskola fiataljai következtek. /(puskel): Fényes ég alatt. Megemlékező díszelőadás a színházban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2003. szeptember 8.

Szept. 7-én Koltón zárult a Petőfi-emlékrendezvények sorozata. A Petőfi házaspár Koltón töltött napjai, a "koltói ősz" emlékére szerveztek 14. alkalommal emlékünnepséget. Hét helyszínen ünnepelték a hét végén Petőfi Sándort. A Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek találkozója szept. 5-én kezdődött, amikor a fiatalok Szamoskóródot látogatták meg, ahol július elején emléktáblát avattak Petőfi Sándor tiszteletére. Innen Szamoskrassóra zarándokoltak, ahol a Bem-emlékszobát és a néprajzi múzeumot járhatták körbe. Este Dávid Gyula irodalomtörténész, a Petőfi Erdélyben című kötet társszerzője és Benkő Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum főkutatója irányításával kerekasztal-beszélgetésre került sor a Petőfi-emlékhelyekről, -kutatásokról és -kultuszról. Szept. 6-án Erdődön volt emlékezés, délután Nagykárolyban, a Petőfi-szobor előtt a helybeli Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Camerata Cantorum kórusainak szereplése mellett a Petőfi-találkozó fiatal küldöttei mutattak be irodalmi műsort. Másnap Misztótfalu és Nagybánya érintésével a Petőfi-házaspár mézesheteinek helyszínére, Koltóra érkeztek a különböző kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyekről összesereglett fiatalok. A Koltói ősz nevű rendezvényt először 1938-ban szervezték meg Erdély és Partium határán, majd az 1980-as évek elején betiltották az ünneplést, 1990-től azután újra megrendezték. Hagyománnyá vált, hogy az öt éve Koltón felavatott Szeptember végén című szobrot - amely Petőfit Szendrey Júliával ábrázolja - megkoszorúzzák Erdély és Magyarország Petőfi-emlékhelyeinek küldöttei. Kulturális műsor zárta a rendezvényt: Madarász Katalin népdalénekes, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének zeneiskola növendékei, valamint a sárospataki színház művészei léptek színpadra. /Soó Éva: Koltói ősz szeptember elején. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2005. május 21.

A Bihar megyei Hegyközszentimrén május 29-én szobrot állítanak a kis falu névadójának. Az Árpád-házi Szent Imre büsztjét Lantos Györgyi szobrászművész készítette el, és a Lakitelek Alapítvány jóvoltából kerül a szentimrei református templom kertjébe. A kétnapos rendezvénysorozat keretében május 28-án Tőkés László előadása hangzik el „A magyarság élete a Partiumban” címmel, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede közös műsora után Hegyközszentimre történetét Emődi Tamás történész villantja fel. /Szent Imre-szobrot avatnak Szentimrén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2005. június 1.

„Szent Imre herceg,/ Magyarország éke,/ Szűztiszta élet/ Legszebb példaképe/ Serdülő ifjak pajzsa,/ Menedéke, könyörögj érettünk!” – ezt az imádságot vésték a Hegyközszentimrén május 29-én felavatott Szent Imre-szobor talapzatára. Az ezerlelkes színmagyar falu ma Szalárd község része, a Nagyváradot Margittával összekötő vasút baloldalán. Az Árpád-házi szentek emlékeiben bővelkedik egész Biharország. Nagyvárad Szent László városa, Szentjobb államalapítónk Szent Jobbját őrizte, a kettejük között levő Hegyközszentimre pedig Imre herceg örököse. A Lakiteleki Alapítvány segítségének köszönhetően felavatták Lantos Györgyi szobrászművész alkotását. A faluban tatarozták a kultúrházat és a református iskolát. Lezsák Sándor képviselő beszélt Imre hercegről. Imre herceg 1007-ben született, ezért 2007-et Szent Imre évének nevezik, és emlékbizottságot alakítanak, amelybe már most beválasztják a falu lelkészét és polgármesterét. A történelmi Magyarország mind a 18 Szentimre nevű településének és valamennyi, nevét viselő iskolának találkozót szerveznek 2007-ben, jelezte Lezsák Sándor. Dévai Nagy Kamilla és az Énekes Zenede fellépett. Emődi Tamás történész előadást tartott. /Lakatos Balla Tünde: Nemzeti kegyhely Szent Imre örökén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2006. május 24.

Május 22-én nyílt meg Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban a “II Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc európai emlékei” kiállítás, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület szervezésében. A Budapesten működő egyesület felvállalta Európa magyar emlékhelyeinek a feltárását, a Magyarországon és külföldön fellelhető hagyatékok felkutatását. Ez a kiállítás Dobai János tiszteletbeli tag és Messik Miklós elnök gyűjtőmunkájának köszönhető. Erdély négy városában – Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Nagyenyed és Déva – mutatják be a gyűjteményt. A megnyitón a Dévai Nagy Kamilla vezette Krónikás zenede két növendéke énekelt kurucnótákat. /Takács Ildikó: Magyar emlékek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2006. szeptember 27.

Születésének 147. évfordulóján Benedek Elekre emlékeztek a hét végén Kisbaconban. Arra a Benedek Elekre, ki akkor jött haza, mikor mások elmentek, s meséi, regéi, versei által a legfiatalabb nemzedék nevelésébe kezdett. A megemlékezés fénypontját a határ mindkét oldalán nagyon népszerű Liszt-díjas Dévai Nagy Kamilla, illetve Elek apó ükunokája, Bardócz Orsolya és Labant Csaba, a Krónikásének zeneiskola hallgatóinak koncertje jelentette. /(hecser): A ma is élő Benedek Elek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2007. április 12.

Fergeteges sikert aratott április 10-én Gyergyószentmiklóson a magyarországi Dévai Nagy Kamilla és növendékei Krónikás tavasz című előadása, a Pro Art Galéria szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. A Liszt Ferenc- és Kazinczy-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett művésznőt tanítványai, a Krónikás Zeneiskola két felvidéki, egy-egy korondi és szovátai növendéke és Labant Csaba zeneszerző kísérte el. Hétnapos erdélyi turnéjuk során Csíkszeredában léptek fel, majd Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Korond, Szováta és Marosvásárhely következik. /Jánossy Alíz: Erdélyben a krónikások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

2007. június 22.

Dévai Nagy Kamilla előadóművész a külhoni magyar fiatalokat megkülönböztetett figyelemben részesíti iskolájában, Budapesten, a Krónikásének alapítványi zeneiskolában. Ezt nem jelentheti ki nyíltan, akkor azonnal eltaposnák őt, mondta. Zeneiskoláját most a kilakoltatás veszélye fenyegeti. Valóban kilakoltatás előtt állnak, erősítette meg, mert nem kellenek a „felső rétegeknek”. Képtelenek voltak fizetni a fűtés- és villanyszámlát, és erre hivatkozva kilakoltatják őket. Dévai Nagy Kamilla rózsadombi lakása árát beleépítette ebbe az iskolaépületbe. Arról volt Meg sem tudja mondani, hogy hányan tanultak nála Erdélyből. A közel tizenegy év alatt négyszáz olyan tanulója volt az iskolának, aki hosszabb-rövidebb időt itt töltött. Nem azért hozta létre az iskolát, hogy Erdélyből elcsábítsa az embereket, hanem azért, hogy tanuljanak, majd hazavigyék a reménységet, a hitet, a fényt. Számos olyan tanítványa van, akik nagy sikerrel elvégezték az iskolát és diplomáztak már. Például két kedves gyergyószentmiklósi tanítványa, Nádi Csongor és Portik Bakai Dalma, akik már számos országban sikereket ért el. Gyergyóremetéről jött György Rózsa Sándor, aki már a budapesti operettszínházban is főszerepeket énekel. Megemlítette még a székelyudvarhelyi Deák Csongort és a csíkszentdomokosi Kurkó Józsefet, aki több filmben is szerepelt. Szászrégenből jött Szász Gyula, aki rockoperák főszerepeit énekli, és Varga Miklós utódjaként emlegetik; vagy Madaras Zsolt Szovátáról, aki úgy énekel, hogy a nemrég létrehozott Üzen március című rockoperában már neki írták a dalt. Nemsokára diplomázik a marosszentgyörgyi Lovász Ágota, aki egy másik krónikáshoz ment férjhez, a szászrégeni Demeter Attilához. Dévai Nagy Kamilla az 1996 januárjában bekövetkezett autóbalesete, majd az ezt követő, csodával határos gyógyulása után életcéljául tűzte ki a tehetséges gyerekek támogatását. Sokat jár mindenfelé a tizenötmilliós magyarság körében, és mindenütt megtalálja azt a magot, amely képes összetartani, és áldozatot hozni. szó, hogy 25 évre megkapják ezt az épületet. Ha kirakják őket, neki sincs hová menniük. Az V. kerületi önkormányzat sietett a segítségükre. Dévai Nagy Kamilla 1968-ban vált hirtelen ismertté, mert a Nyílik a rózsa, illetve a Röpülj, páva népdalvetélkedő zsűrije kifogásolta, hogy gitárkísérettel énekeli a népdalokat. A zsűri kidobta őt a vetélkedőből, a közönség visszaszavazta a versenybe. Úgy érzi, 1996-os balesetekor az Úr vendége volt, megkapta a feladatát: járja a végeket, és vigye a hírt, hogy vannak még tisztességes magyarok emitt is, amott is. Dévai Nagy Kamilla /sz. 1950. febr. 17./ Liszt Ferenc- és Kazincy-díjas énekes-előadóművész, számos nemzetközi elismerés és díj birtokosa, a Krónikásének Közhasznú Alapítvány Zeneiskola alapító igazgatója. /Jánossy Alíz: Új krónikás hagyományok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2007. augusztus 20.

„Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd híven” – hangzott el a Reményik Sándor-idézet a marosvécsi Kemény-várkastély parkjában, ahol a hagyományhoz híven a Helikon–Kemény János Alapítvány évről évre feleleveníti a helikonisták emlékét. Idén három alkotóra: Dsida Jenőre, Szabédi Lászlóra és Vásárhelyi Z. Emilre emlékeztek. Adamovits Sándor, az alapítvány elnöke köszöntötte a külföldi és hazai vendégeket, valamint a Kemény család leszármazottait. Benkő Mihály helyi református lelkész emlékezett: „Immár nyolcvanegyedik éve, hogy a marosvécsi várban írók, költők összegyűltek. Mindennek rendelt ideje van és a rendelt időt is ki lehet használni, báró Kemény János is tudta, hogy mikor kell megszervezze a találkozót. ” Dsida Jenőre munkásságát Böjte Lídia, a szászrégeni Kemény János Társaság elnöke ismertette. Dévai Nagy Kamilla előadása is emlékezetes volt. Szabédi Lászlóról Kovács Emese tanárnő, Vásárhelyi Z. Emilről pedig Adamovits Sándor szólt. /(menyhárt): Emlékezés a helikonistákra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2007. szeptember 3.

A Szent István fiának nevét viselő települések találkozóját tartották Hegyközszentimrén. Kápolnát építenek a partiumi Hegyközszentimrén az ezer éve született Szent Imre herceg tiszteletére. A Bihar megyei településen nincsenek ugyan katolikus hívek, az ott élők és a község önkormányzata a kápolnát pontosan azon a helyen alakítja ki, ahol 1031. szeptember 2-án a herceg életét vesztette egy vadászbaleset következtében. A kápolna alapkövének letételével ért véget a Szentimre elnevezésű települések hétvégi találkozója. A találkozó keretében vonultak fel szeptember 1-jén a lovas huszárok Szalárdon, Hodoson majd Hegyközszentimrén, ahol megkoszorúzták a település névadójának szobrát. A rendezvényen volt lovas- és íjászbemutató, hagyományőrző programok, este pedig Dévai Nagy Kamilla koncertezett, miután a Kabai Nyári Színház előadásában a résztvevők megtekinthették az István, a király című rockoperát. A találkozónak otthont adó Szalárd önkormányzata az egyházzal és a civil szervezetekkel több mint ezer személyt látott vendégül. A Szent Imre millenniumi emléktúra utolsó előtti állomása a Bihar megyei Szentjobb volt. A közel 60 huszárból álló csapat felvonulása után a délutáni hálaadó misét Tempfli József római katolikus megyés püspök, szentjobbi apát tartotta. /Demeter Kinga: Kápolna Szent Imrének. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998