udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 183 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-183
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dézsi Zoltán József

1993. június 20.

Az RMDSZ SZKT szakbizottságai: 1. Oktatás, ifjúság, tudomány, elnök: Ungvári Z. Imre. 2. Gazdaság, költségvetés. Elnök: Birtalan Ákos. 3. Politikai kapcsolatok. Elnök: Fekete Zsolt. 4. Közösségfejlesztés, falupolitika, szociálpolitika. Elnök: Sántha Pál Vilmos. 5. Közigazgatás, önkormányzat. Elnök: Dézsi Zoltán. 6. Művelődés, műemlékvédelem, egyház. Elnök: Muzsnay Árpád. 7. Emberjog, jogsérelem. Elnök: Hosszú Zoltán. 8. Program. Elnök: Tokay György. /Az SZKT szakbizottságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1993. június 23.

Jún. 5-én ünnepelte százéves fennállását Gyergyószentmiklós ipartestületi férfikara, az Ipartestületi Dalegylet. Az ünnepségre megjelent Bálint Ákos karnagy Gyergyószentmiklósi Ipartestületi Dalegylet centenáriumi emlékkönyve /Gyergyószentmiklós, 1993/. Dézsi Zoltán polgármester köszöntötte az ünnepelteket. Iszlai Attila, a dalegylet elnöke a kórus múltját ismertette. Hajdó István gyergyószentmiklósi plébános fölszentelte a dalegylet új zászlaját. Az ünnepségen több vendégkórus fellépett. /Komán János: Százéves Gyergyószentmiklós ipartestületi férfikara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1993. november 13.

Nov. 12-13-án tartotta meg Gyergyószentmiklóson a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ a II. országos küldöttgyűlését. Dézsi Zoltán polgármester megnyitója után rangos külföldi felszólalók üdvözölték a küldöttgyűlést, köztük Kozma Huba, a Magyar Gazadkörök Országos Szövetségének elnöke. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke tartott beszámolót. Az egyesület tevékenysége nagyrészt alapítványi segítséggel folyik. /Bajna György: Gazda küldöttgyűlés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./ Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke /akit újraválasztottak/ elmondta, hogy a gazdakörök sok helyen nem működnek. Eredményesek voltak a földtörvény alkalmazásakor a szaktanácsadó csoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

1993. december 15.

Három székelyföldi polgármester, Albert Álmos /Sepsiszentgyörgy/, Dézsi Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ és dr. Ferenczy Ferenc /Székelyudvarhely/ Magyarországon tárgyalt arról, hogy Székelyföld is bemutatkozhasson az 1996-os világkiállításon. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./

1994. február 27.

Az RMDSZ vezető testülete, az SZKT febr. 26-27-én Csíkszeredában tartotta ülését. Tisztújítás történt az SZTK vezetésében, Csiha Tamás elnök lemondott, Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere személyében megválasztották az új elnököt. Az alelnökök: Bulgovszky Lóránd, Fari Ilona és Pillich László. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a zsinat miatt nem tudott eljönni, levélben figyelmeztetett: márc. 28-án lejár az Európa Tanács ellenőrzési mechanizmusának első hat hónapos határideje. Románia eddig egyetlen vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Tőkés László kérte a kérdés megvitatását. Az SZKT határozott az Egyeztető Tanács megalakításáról és szerepéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Tőkés László levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Az SZTK állásfoglalást adott ki arról, hogy Románia nem teljesítette az Európa Tanácsba való felvételekor vállalt kötelezettségei, ezért felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSZ-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzze napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet, felkérte a kormányt, hogy juttassa vissza az egyházaknak a tőlük elvett vagyont. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

1994. május 6.

Gyergyószentmiklóson a zsinagógában máj. 6-án ökumenikus gyászszertartással emlékeztek meg a holocaust áldozatairól. Igehírdetők: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tőkés László és Csiha Kálmán református püspökök. Beszédet mondott Avshalom Megiddon, Izrael bukaresti nagykövete, a helyi zsidó közösség képviselője. Délután Burján Gál Emil szobrászművész alkotásainak felavatásán beszédet mondott Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dézsi Zoltán polgármester, SZKT-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8., Új Magyarország, máj. 6./

1994. szeptember 17.

Az Illyés Alapítvány áttért az alkuratóriumi rendszerre, ennek megfelelően létrehozták a Romániai Magyar Alkuratóriumot, melynek elnöke Markó Béla, tagjai: Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán /a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke/, Csávossy György /Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke/, titkára /ideiglenesen/ Kötő József. Létrehozták az oktatási, a művelődési, a gazdasági-vállalkozói, a tudományos, az egyházi és szociális, valamint az önkormányzati szaktestületeket. A szaktestületek ebben a hónapban megtartják alakuló ülésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1994. szeptember 27.

Szept. 27-én az RMDSZ küldöttsége Budapesten folytatott tárgyalásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke és Törzsök Erika elnökhelyettes fogadta a Takács Csaba ügyvezető elnökkel az élen érkező delegációt /tagjai: Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Bodó Barna politikai alelnök, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök, Magyari Nándor önkormányzati alelnök, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes/. A küldöttséget fogadta Kuncze Gábor belügyminiszter, Szent-Iványi István külügyi államtitkár, Pető Iván, az SZDSZ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Új Magyarország, szept. 28./

1994. október 6.

Aradon a 13 vértanúra emlékeztek, az RMDSZ nevében Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, a magyar kormány nevében Szent-Iványi István külügyi államtitkár, az aradi magyarok nevében Tokay György képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője mondott beszédet. A magyar kormány bizonyította jó szándékát, mondotta Szent-Iványi István, ehhez azonban Magyarországnak partnerekre van szüksége. Biztosítani kell, hogy e folyamatot ne akadályozzák meg szélsőséges erők. A magyar kormány koszorúját Szent-Iványi István, a Határon Túli Magyarok koszorúját Törzsök Erika elnökhelyettes, a Magyarok Világszövetségéét Beke György helyezte el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./ Nagyváradon okt. 6-a alkalmából Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

1995. február 4.

Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere az önkormányzati modell építésének jelentőségéről beszélt. A közelmúltban várossá nyilvánítási ajánlatot tettek több székely nagyközségnek. Reális a félelem, hangsúlyozta, hogy városiasodással román apparátust építenek rájuk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5./

1995. február 18.

Gyergyószentmiklóson febr. 11-én éjszaka három rendőr és egy civil brutálisan bántalmazott hat fiatalt az utcán. Négyet azért vertek meg, mert betört egy ablak, a bárból kilépő fiatalokra támadtak, akik vétlenek voltak az ablak ügyében, az ötödiket azért, mert megkérte a rendőröket, vigyázzanak a kocsijára, a hatodik megkérdezte, miért bántanak ártatlan embereket, nekiestek a rendőrök, végül a fiút orrcsonttöréssel szállították kórházba. Dézsi Zoltán polgármester febr. 14-én levelet intézett a rendőrparancsnokhoz, magyarázatot kért a rendőröktől. Nem ez az első eset, hogy a rendőrök tettlegességhez folyamodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./

1995. február 22.

Gyergyószentmiklós polgármestere, Dézsi Zoltán megbeszélést kezdeményezett a helyi rendőrséggel, hogy tisztázza, miért vertek meg febr. 11-én a rendőrök több fiatalt. A sajtótájékoztatón megjelent a helyi rendőrség parancsnoka, Olariu Constantin őrnagy is, továbbá a magyar lapok, így a Gyergyói Kisújság és a helyi magyar tévé tudósítói is. A gyergyószentmiklósi rendőrség a tavalyi ellenőrzés alkalmával jó minősítést kapott. A 26/1994-es törvény szerint a rendőrnek bármikor joga van igazoltatni, ha valaki megszeg valamilyen utasítást, vagy ha az illető gyanús. Gyanús személyek azok, akik a közrendet megbontják, állampolgárok épségét vagy javait veszélyeztetik, hamis adatokat közölnek magukról. A gyanús személyek bekísérhetők a rendőrségre és helyzetük tisztázására egy napig bent tarthatók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1995. március 1.

Márc. 1-jén RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A Markó Béla szövetségi elnök vezette delegáció tagjai: Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselője. Tabajdi Csaba bevezető előadása után /A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon/ Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről.Stratégiai kérdéseket vitattunk meg, jelentette ki Tabajdi Csaba. Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit, mondta. Ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. Markó Béla eredményesnek könyvelte el a találkozót: "Az együttgondolkodás lehetővé teszi a bizalmatlanság elosztását is. "Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: azon vannak, hogy az alapszerződések márc. 20-a előtt megszülessenek. "Viszont ha a román fél nem óhajt minimális jogi biztosítékokat adni, akkor nincs miről alapszerződést kötni" - jelentette ki az Erdélyi Naplónak. - A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. - Tőkés László így foglalta össze a történteket: "Követelményeink, kritikáink, aggályaink feltárását követően Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány megközelítése némileg különbözik a miénktől." Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"Hangot adtam annak a reményünknek, hogy a nagy sietségben ez a konzultáció nem csupán formális jellegű, hanem valóban bele tudunk szólni a minket érintő kérdésekbe." - nyilatkozta Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke hangsúlyozta: Mi nem kérdőjelezzük meg, hogy a magyar kormánynak kell véghezvinnie a szerződéskötések aktusát. De mindenképpen figyelembe kell vennie annak az ötmilliónak az érdekét és helyzetét, akit tőle elszakítottak, még akkor is, ha sürgetik bizonyos vállalások és törekvések. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1995. március 15.

Erdélyszerte méltósággal és a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is békésen ünnepelte a magyar nemzeti közösség márc. 15-ét. Kolozsvárt Funar provokációs fenyegetése ellenére zavartalan volt a koszorúzás Petőfi és Balcescu emléktáblájánál, este ünnepi előadás volt a Magyar Színházban és ökumenikus istentisztelet a református templomban. Székelyudvarhelyen Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, Kézdivásárhelyen a város szülötte, Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog - mondotta többek között. Kellenek a közös ünnepek. "Kell a közösség, amely megtart minket..." "Kell az otthon, az a föld, ahova bármikor visszatérhetünk, és kell a tudat, hogy egy nemzet maradunk, bárhol is éljünk a világon." /Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Déván a református temetőben fehér márvány síroszlopot avattak az 1848-as, az első és második világháború áldozatainak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./Csíkszeredán a városháza előtt tartották az ünneplést, Borbély Ernő csíki területi elnök, majd dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. - Az utóbbi öt évben kialakult szokásnak megfelelően Alcsík népe a Nyergestetőn, a szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyén emlékezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán mondott beszédet, majd az ünnepség végén gyertyás körmenettel vonult a tömeg a temetőbe, ahol megkoszorúzták a hősök emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Marosvásárhelyen zavartalanul zajlott az emlékezés, tízezernyi résztvevővel, viszont hatalmas rendőri erők vonultak fel. A Székely Vértanúk Emlékművénél folyt a koszorúzás, többek között Rudas Ernő nagykövet, a HTMH képviselője, Sütő András a Magyarok Világszövetsége nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Erdődön az 1990 tavaszán szétvert, majd helyreállított Petőfi-emlékműnél ünnepelték márc. 15-ét. Kabai István helyi RMDSZ-elnök mondott beszédet. Rohamkocsik álltak a közelben és több volt a rendőr, mint az ünneplő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1995. március 26.

Márc. 24-26-a között tartotta a szlovákiai Együttélés ötödik országos kongresszusát Dunaszerdahelyen, újra elnökké választották Duray Miklóst. Az RMDSZ részéről Dézsi Zoltán, az RMDSZ SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Somai József szervezési alelnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő vett részt a rendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 28., 501. sz./

1995. április 2.

Markó Béla elnök kérésére ápr. 2-án egyeztető tanácskozást tartottak Szovátán, amelyen részt vett Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, dr. Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök megbízottja, az ügyvezető alelnöke, a platformok és társult pártok vezetői, valamint meghívott szakértők. A tanácskozás célja az autonómia-statútumok kidolgozásával kapcsolatos újabb kérdések tisztázása volt. Megállapodtak, hogy az ápr. 7-én kezdődő rendkívüli SZKT-ülés elé kell terjeszteni az autonómia-statútumokat /az SZKT által megbízott statútum-bizottság, Bakk Miklós, Szilágyi N. Sándor tervezete/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

1995. június 30.

Jún. 23-án Gyergyóalfaluban tartotta III. konferenciáját a Gyergyó Területi Önkormányzatok Szövetsége, melyen elfogadták a szövetség alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. Elnök: dr. Fülöp László gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő, alelnök: Elekes Józsa Márton, Gyergyóalfalu polgármestere, a szövetség SZKT-küldöttje: Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A volt ipartestületek vagy más polgári szervezetek tulajdonából államosított épületeket vissza lehet igényelni, felhívták a megjelentek figyelmét arra, hogy ezeket az igényeket juttassák el a Gyergyó Területi RMDSZ-nek. A résztvevők tiltakozást fogadtak el a diszkriminatív tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1995. július 1.

Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./

1995. szeptember 8.

Gyergyószentmiklóson három-négyezer ember gyűlt össze, hogy jelenlétével erősítse meg szándékát: gyermekét anyanyelven akarja taníttatni. Dézsi Zoltán polgármester megállapította, hogy az idei tanévben indult osztályok nem tükrözik a város etnikai összetételét. Borbély Imre parlamenti képviselő kifejtette, érdemes folytatni a tüntetéseket, a parlamenti munkát, mert "eljön még az idő, amikor a dolgok helyükre kerülnek, de csak akkor, ha ma is, holnap is helytállunk." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./

1996. január 11.

Az múlt év végén ülésezett a Gyergyóért Alapítvány, tájékoztatott Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. Az alapítvány támogatói gyergyói emberek. A múlt évben iskolásoknak való fizikai példatár kiadását segítették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1996. február 29.

Hatósági brutalitások címen olvashatunk arról, hogy rendőrök több alkalommal összevertek magyar embereket. Kiss István máig sem tisztázott tragédiájára emlékeztet a lap: a fiatalembert két rendőr vitte be a rendőrségre, fél óra múlva félholtra verve tették ki a lakása előtt. Nemrég egy nagykárolyi család panaszt tett a rendőrségen, egy diszkóbotrány miatt nemcsak fiát verték meg, de a brutalitásért panaszt tevő apát is, felesége szeme láttára. A túrterebesi rendőrőrs parancsnoka négy helybeli lakost vert össze. Először a két Sánta-testvért, Vendelt és Csabát, majd a segítségükre siető másik testvért, Mihályt és az édesanyát is megverte. Ezután a Sánta család ellen bűnügyi eljárást kezdeményeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./ Előzmény: Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta de Nord-Vest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 17./ Hasonló bántalmazás 1995-ből: Gyergyószentmiklóson febr. 11-én éjszaka három rendőr és egy civil brutálisan bántalmazott hat fiatalt az utcán. Négyet azért vertek meg, mert betört egy ablak, a bárból kilépő fiatalokra támadtak, akik vétlenek voltak az ablak ügyében, az ötödiket azért, mert megkérte a rendőröket, vigyázzanak a kocsijára, a hatodik megkérdezte, miért bántanak ártatlan embereket, nekiestek a rendőrök, végül a fiút orrcsonttöréssel szállították kórházba. Dézsi Zoltán polgármester febr. 14-én levelet intézett a rendőrparancsnokhoz, magyarázatot kért a rendőröktől. Nem ez az első eset, hogy a rendőrök tettlegességhez folyamodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 18-19./

1996. március 10.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ márc. 9-10-én Csíkszeredán tartotta ülését. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke javaslatot terjesztett elő olyan határozatra, amely a millecentenáriummal kapcsolatban összefoglalja a romániai magyarság fő célkitűzéseit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kritikusan szólt megbékélési javaslatainak mind román, mind magyarországi fogadtatásáról. A Fidesz küldöttségével való találkozójáról beszámolva kiemelte közös javaslatukat: a magyarországi parlamenti pártok képviselői a határon túli magyarság legitim képviselőivel egyeztessék álláspontjukat a kisebbségi autonómia tárgyában. Demeter János önkormányzati elnök ismertette a választás-előkészítési támogatások alapelveit. AZ SZKT megerősítette Béres Andrást oktatási alelnöki tisztségében és elfogadta a belső választások szabályozásáról szóló határozatot, de időpontjáról nem határoztak. Az ülésen Tőkés-Markó vita volt. Tőkés László azzal vádolta a szövetségi elnököt, hogy "ki akarja szorítani őt" az RMDSZ életéből, Markó Béla pedig azt vetette a püspök szemére, hogy egy adott irányzatot támogat, és gyakran nem egyezteti lépéseit. Szőcs Gézát is annak ellenére támogatta a Duna Televízió ellenőrző testületébe, hogy Markó Béla közölte: Szőcs jelentős összegekkel nem számolt el. Tőkés László kifogásolta, hogy Markó Béla Borbély Lászlót nevezte ki az RMDSZ választási kampányösszekötői feladatra. Tőkés László felolvasta nyilatkozatát, amely szerint a szövetségi elnök "a bukaresti stílusú politizálás"-sal veszélyezteti az RMDSZ politikai irányvonalát. Kolumbán Gábor javasolta, hogy miután Borbély László személye megosztja a tanácsot, a képviselő ajánlja fel lemondását. A vita folytatódott, Tőkés László és Markó Béla felolvasták egymáshoz írt, megírásuk idején nem a nyilvánosságnak szánt leveleiket. Ezekből kiderült, hogy nem mai keletű a köztük levő ellentét. Indulatos felszólalások következtek. Dézsi Zoltán SZKT-elnök Markóval és Tőkéssel megbeszélést folytatott, és megegyeztek abban, hogy együtt keresik a konfliktus megoldását. Szőcs Géza is felszólalt, visszautasítva az őt ért vádakat, hogy nem számolt el, sőt, maga kér vizsgálatot. Ebben az ügyben már volt egy vizsgálat a HTMH, az Illyés Alapítvány és az RMDSZ részvételével. Az az összeg, amit Ábrahám Dezső szerint elsikkasztott, a budapesti Bem rakparti ingatlan formájában megvan. Ábrahám Dezső többször állított homlokegyenest ellenkező dolgokat. 1993-ban még azt nyilatkozta, hogy az ő könyvelési hibája volt, Szőcs Géza és a többiek semmilyen pénzügyi visszaélést nem követtek el. A heves vita közben egyre többen eltávoztak, így ért véget a viharos SZKT-ülés. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12., 13., 14./ Az SZKT kiadott nyilatkozatában a honfoglalás 1100 éves évfordulóját értékelték: "Honalapításunk millecentenáriumát az RMDSZ azoknak az időtálló értékeknek a felmutatásával kívánja megünnepelni, amelyeket a magyar nemzet 1100 éves ittléte alatt megteremtett és megőrzött." "Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink megőrzése még mindig nem biztosított, az ehhez szükséges jogokkal nem rendelkezünk. Ismételten kinyilvánítjuk akaratunkat nemzeti értékeink megtartására, továbbvitelére és akadálytalan gyarapítására." Az alapszerződés csak úgy érheti el célját, "ha alapvetően hozzájárul a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Ehhez elsősorban a kisebbségben élő romániai magyarok és a többségben élő romániai románok képviselőinek megegyezésére lenne szükség..." "...kérjük mindkét ország kormányát, hogy keressék a romániai magyarság egyetértését a minket érintő dokumentumok kidolgozásakor." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 738. sz./

1996. március 21.

Márc. 21-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ezen megjelent Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Csávossy György, a SZET elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Szabó Károly szenátusi, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető és Kötő József ügyvezető alelnök. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSZ helyzetét. A felvetődött anyagi természetű kérdések tárgyában átfogó szakértői vizsgálat szükséges. Az Operatív Tanács bizalmáról biztosította az RMDSZ szövetségi elnökét. A felelősség "mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét" - olvasható a nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 745. sz./

1996. május 1.

Az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra Románia 16 megyéjében 254 polgármester-jelöltet, 257 alpolgármester-jelöltet, 6412 helyi tanácsos-jelöltet és 594 megyei tanácsos-jelöltet indít, közölték az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletükön. Az RMDSZ az 1992. évi helyzettől eltérően, amikor a Demokratikus Konvenció pártjaival szövetségben indult a helyhatósági választásokon, idén nem tagja semmilyen országos szövetségnek, de helyi szervezetei továbbra is nyitottak elsősorban a demokratikus ellenzék pártjaival való együttműködésre. Csak a három magyarellenes programot hirdető szélsőséges párttal utasítja el eleve az RMDSZ a helyi összefogás lehetőségét. Az RMDSZ az eddigi polgármestert jelölte Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos, Székelyudvarhelyen Ferenczy Ferenc, Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán személyében, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen viszont új jelöltje Buzás László, illetve Fodor Imre. Saját jelöltje indul továbbá Szatmáron Riedl Rudolf, Besztercén Bot Katalin, Brassóban Török Ernő, valamint Nagyváradon Csapó József és Aradon Hosszú Zoltán szenátorok személyében. /Az RMDSZ helyhatósági kampánya. Bukaresti sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1996. május 4.

Máj. 3-án és 4-én ülésezett Kolozsváron és Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. Az ülésen részt vettek: Markó Béla, az alkuratórium elnöke, Takács Csaba és Dézsi Zoltán alkuratóriumi tagok, valamint Somai József, az alkuratórium titkára. Ápr. 25-én bejegyezték az Iskola Alapítványt Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 773. sz./

1996. május 24.

Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceum díszterme is kicsinek bizonyult a Sütő Andrással való olvasói találkozásra. Dézsi Zoltán polgármester üdvözölte az írót, majd a találkozót rendező Pallas-Akadémia Kiadó részéről Kozma Mária mutatta be a szerző könyveit, köztük a hetedik kiadást megért Anyám könnyű álmot ígér címűt. /Hasonló találkozókra került sor Csíkszeredában és más erdélyi városokban/. Sütő András az erdélyi magyarság sorsproblémáiról beszélt. Végül két órán álltak sorban a megjelentek, hogy dedikáltassák a könyveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1996. július 1.

Júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly szenátor és Vida Gyula parlamenti frakcióvezetők, több parlamenti RMDSZ-szenátor és képviselő, Kötő József és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Tőkés László tiszteletbeli elnök levélben fejtette ki álláspontját. A megbeszélésen a Budapesten júl. 4-5-én sorra kerülő, Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson képviselendő RMDSZ-álláspont, és az ott előterjesztendő javaslatok kidolgozása volt. Az RMDSZ-t a budapesti tanácskozáson Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Niculescu Antal tanácsos és Székely István szakértő képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 814. sz./

1996. július 10.

Gyergyószentmiklóson júl. 1-jén avatták fel Márton Áron püspök mellszobrát, Miholcsa József alkotását. A szobrot Dézsi Zoltán, a város polgármestere leplezte le. A püspök 1925-ben Gyergyószentmiklóson volt káplán. A szoborállításról hírt adott az Új Remények, a helyi római katolikus plébánia kiadványa. Jún. 30-án képkiállítás nyílt a városban az egykori Csík vármegye templomai címmel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./ Az Új Remények júniusi számát a Márton Áron-centenárium tiszteletére állították össze, amelyben Hajdók István főesperes felidézte emlékeit a nagy püspökről. /Magyar Kurír (Budapest), júl, 10., 157. sz./

1996. augusztus 16.

Bilincseket és börtönt is címmel jelent meg Visky András szerkesztésében a CE Szövetség - régebben Bethánia Egylet - néven ismert kegyességi mozgalom tizenkilenc börtönviselt tagjának kötetbe gyűjtött vallomása. A hét lelkipásztorból és tizenkét világiból álló csoportot 1958-ban összesen 258 évre ítélték el "a szocialista közrend elleni cselszövés bűntettének elkövetéséért". A Katonai Törvényszék id. Visky Ferenc lelkipásztort 22 évre, Karczagi Sándor lelkipásztort 20, Dézsi Zoltán lelkipásztort 20, Szilágyi Sándor lelkipásztort 20, Papp Antal földműves 20 évre ítélte, a többieket is súlyos börtönbüntetéssel sújtották. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1996. augusztus 16.

Bilincseket és börtönt is címmel jelent meg Visky András szerkesztésében a CE Szövetség - régebben Bethánia Egylet - néven ismert kegyességi mozgalom tizenkilenc börtönviselt tagjának kötetbe gyűjtött vallomása. A hét lelkipásztorból és tizenkét világiból álló csoportot 1958-ban összesen 258 évre ítélték el "a szocialista közrend elleni cselszövés bűntettének elkövetéséért". A Katonai Törvényszék id. Visky Ferenc lelkipásztort 22 évre, Karczagi Sándor lelkipásztort 20, Dézsi Zoltán lelkipásztort 20, Szilágyi Sándor lelkipásztort 20, Papp Antal földműves 20 évre ítélte, a többieket is súlyos börtönbüntetéssel sújtották. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-183




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998