udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 305 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-305
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Daczó Dénes

1998. december 16.

Két év telt el azóta, hogy 1996. december elején felcsendült a bukaresti Rádió 21 csíkszeredai stúdiójának hangja. Azóta naponta két és félórás magyar nyelvű műsort sugároz a városból a Rádió 21. A magyar adás főszerkesztője, Daczó Dénes elmondta, hogy reggel 7-8, délután 17-17,30 és este 20-21 óra között szólalnak meg magyarul. Adásuk népszerű, sokan hallgatják őket. /Forró Miklós: Szól a rádió... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1999. január 14.

László Ferenc kolozsvári zenekutató nyerte el a Kriterion Koszorút. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a szülői házból hozta a zene iránti szeretetet. Fuvolás volt 1971-ig, akkor áttért a zenei tárgyú publicisztikai írásokra. Sokat foglalkozott Bartók Bélával, aki számára nemcsak nagy zeneszerző, hanem modell is. Amikor "minket magyarokat ebben a térségben" szidnak, akkor Bartókra hivatkozhatunk, "aki annyi jót tett a románsággal" és megőrizte magyarságát. /Daczó Dénes: Beszélgetés László Ferenccel. a Kriterion Koszorú 1998-as díjazottjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1999. február 22.

Semjén Zsolt egyházügyi helyettes négynapos látogatást tett Romániában. Erdélyi körútján meglátogatta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit. Járt Csíksomlyón is, a Jakab Antal Tanulmányi Házban, ahol Csíkszereda egyházi személyiségeivel találkozott. Itt Semjén Zsolt ismertette a magyar kormány egyházpolitikáját. A magyar-román kapcsolatokra hatással van az, hogy a magyar egyházak nem kapják vissza jogos ingatlanaikat a román államtól. Mindez azért is érthetetlen, mert Székelyföldön az ortodox egyház olyan ingatlanokat kap, amelyek soha nem voltak az ortodox egyházé. Semlyén emlékeztetett: karácsonykor Anghelescu vallásügyi államtitkár ígérte a kományrendelettel rendezendő ingatlanok helyzetének megoldását. A látogatáson jelen levő Nagy Benedek, a román egyházügyi államtitkárság képviselője a román kormány egyházpolitikájáról elmondta: látszólag sok mindent elfogadnak és udvariasak. Azonban a különleges alapokból nagy összegeket juttatnak, kizárólag az ortodox egyháznak, ebből épülnek ortodox kolostorok Gyimesfelsőlokon, Gyimesbükkön, ez nem esélyegyenlőség. Nagy Benedek fontosnak tartja, hogy a pápa romániai látogatásakor Csíksomlyóba is ellátogasson. /Daczó Dénes: Erdélyi körúton - történelmi egyházaknál. Semjén Zsolt a Romániai Magyar Szónak nyilatkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ Semjén Zsolt helyettes államtitkár szerint több mint remény, hogy a pápa ellátogat Erdélybe. Semlyén erdélyi látogatásán felmerült, miként lehetne kidolgozni a határon túli magyar egyházmegyék támogatását, s felvetődött, hogy megoldást kellene keresni az erdélyi egyházak állandó budapesti képviseletének biztosítására. /Nem teljesülnek az erdélyi egyházak ingatlanigényei. A pápa Kolozsvárra megy? = Magyar Nemzet, febr. 22./

1999. május 22.

Máj. 22-én, a csíksomlyói búcsún legalább 150-200 ezer ember vett részt, melyre Magyarországról is nagy számban érkeztek zarándokok, érdeklődők. Sokan gyalog jöttek, a Csíksomlyóba vezető utakon már az ünnepet megelőző napon is mindenütt templomi zászlók alatt menetelő csoportokat lehetett látni. Volt csoport, amely Kolozsvártól tette meg gyalog a mintegy 250 kilométert, de gyalog érkeztek Bákó megyéből a moldvai csángók is, akiknek papjaik odahaza nem engedik meg, hogy magyarul imádkozzanak. Az ünnepi szentmisét Jean-Claude Perissét érsek, bukaresti pápai nuncius mutatta be. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök szentbeszédében elmondta, hogy két héttel ezelőtt a román egyház ünnepelt - folytatta Czirják Árpád - , most rajtunk a sor. Most az erdélyi magyar katolikus egyház ünnepel. Sok minden meglepetést okoz, de a somlyói búcsú soha nem okoz csalódást. A Szentlélek nem a politikai szelek járásához igazodik. A Szentlélek kegyelmi látogatása soha nem marad el. Ha kitárulkozunk előtte, mindig betölti lelkünket. A csíksomlyói búcsún mi, a kisebbségi magyarok végre nem részmagyarnak, hanem összmagyarnak érezzük magunkat. Képzeletünkben eltűnnek a szentistváni birodalmat szétválasztó demarkációs vonalak. Az ősi nagy hazát, Szent István birodalmát látjuk magunk előtt. Itt van sok más vallású testvérünk is, az ők imája is erősít bennünket. A Csíksomlyói búcsú a hit, a Mária-tisztelet és az együvétartozás ünnepe. A csíksomlyói búcsún megvalósul Szent István szándéka: a búcsúsok személyében az egész nemzet hódol a magyarok Nagyasszonya előtt, mondta. Élesen részletezte a kisebbségi sors nehézségeit: "Az elmúlt kilenc évben nem történt semmi, nem érjük be az uralkodó nemzet asztaláról lehulló morzsákkal" "A romániai magyarság már mindent kipróbált. Volt ellenzékben, jelenleg a kormánykoalíció tagja, de semmire nem megy. Kilenc év után nincs mire várni, csodát nekünk kell tenni, rákényszerítve a politikusokat arra, hogy a demagóg szólamok helyett végre a közjó előmozdításán fáradozzanak" - jelentette ki. Sok magyarországi politikus, közéleti személyiség is elutazott Csíksomlyóra, többek között Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. /A csíksomlyói búcsú üzenete. Csodát nekünk kell tennünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24., Daczó Dénes: Csíksomlyó 1999-es ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1999. augusztus 1.

Az 1848-49-es forradalom egyik utolsó ütközete közé volt Nyergestetőn, ahol Tuzsony őrmester vezetésével harcoltak az osztrák és a muszka csapatok ellen elődeink. 1999. aug. 1-jén, 150 év távlatából emlékeztek az idei ünnepségen a résztvevők, közöttük az Ausztriából és a Felvidékről érkezettek is. Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője keserű szájízzel jegyezte meg, hogy a fehéregyházi ünnepségek alatt nem a nép, hanem a politikusok voltak a középpontban. "Az akkori helyzetünknek legbeszédesebb emléke a nyergestetői emlékmű, amelyet a múlt század végén Bukarestben élő, szolgáló kászoni, alcsíki cselédlányok és napszámos legények, iparosok adakozásából építettek meg." /(Daczó Dénes): Nyergestető kötelez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

1999. augusztus 2.

Egy órás látogatást tett Csíkszeredában Martonyi János külügyminiszter júl. 31-én. A megye előjáróival, valamint Hajdu Gábor egészségügyi miniszterrel félórás, zárt ajtók mögötti megbeszélést folytatott. Ezt követően a sajtó számára összegezte bukaresti megbeszéléseinek főbb pontjait. A konkrét eredmények között említette, hogy létrejött az elvi megállapodás: Csíkszeredában a magyar fél főkonzulátust fog létesíteni. Ami az autópálya kérdését illeti, szükséges az, hogy a székely megyék is új utat kapjanak és össze legyenek kötve, egyrészt a déli rendszerrel, másrészt Magyarországgal. Martonyi János Csíkszeredában megkoszorúzta Nicolae Balcescu és Petőfi Sándor szobrait. /(Daczó Dénes): 2000-ben esedékes a csíkszeredai főkonzulátus megnyitása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1999. augusztus 6.

Bemutatták Vincze Gábor Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû könyvét. A szerzõ célja, hogy a nagyközönséggel értesse meg, valójában mi is történt az erdélyi magyarsággal 1944 õszétõl 1989 végéig. Könyvében szerepelnek a különbözõ magyar?román határtervezetek, a baloldali Groza-kormány nemzetiségpolitikája, bemutatta a magyar vagyonok megszerzését célzó román törekvéseket, az 1945-ös földreformot és következményeit, a magyar szövetkezetek küzdelmeit önállóságuk megvédéséért, az oktatásügy helyzetét, a második világháború utáni csángósorsot és a magyar egyházak helyzetét. A ?80-as években Tötössy Istvánné készített doktori disszertáció a Magyar Népi Szövetség történetérõl, majd 1990-ben Lipcsey Ildikó történésznek jelent meg egy kandidátusi disszertációja ugyanerrõl a témáról. Ezek a dolgozatokat mára szemléletükben elavultak, tényanyagukban hiányosak. Mindenesetre õk voltak az elsõk, akik ezzel a témával elkezdtek foglalkozni. - Vincze Gábor megállapíthatta, hogy nem látja a huszonéveseket, az utánpótlást, akik foglalkoznának ezzel a korszakkal. Vincze Gábor ugyanis Bárdi Nándorral /Teleki Alapítvány munkatársa/ Kolozsváron, az egyetemen tartott két félévres kurzust magyar történelem szakosoknak. Reménykedtek, hogy sikerül találni a hallgatók között olyanokat, akik majd a jövõben Erdély jelenkori történelmével foglalkoznak. Azonban csalódniuk kellett, a fiatalok nem akarnak dolgozni. /Szatmári László: Beszélgetés Vincze Gábor történésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), 1999. aug. 6./ Vincze Gábor /Szeged/ történész nyolc éves kutatómunkáját tartalmazza az Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû kötete. Vincze Gábor Szegeden végezte az egyetemet, ahol két professzor, Csatári Dániel marxista történész és fiatalabb kollegája, Raffay Ernõ foglalkozott Erdéllyel. Õk voltak azok, akik a nyolcvanas évek elején viszonylag nyíltan beszéltek arról, hogy milyen nacionalista, elnemzetlenítõ politika folyik Romániában. Vincze Gábor rájött, hogy a legkevesebbet a '45 utáni évtizedekrõl lehet tudni, így választotta ezt a kutatási területet. Elõször elkészítette a kronológiát, ami 1994-ben könyv alakjában is megjelent, A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 /Budapest-Szeged, 1994 - Kisebbségi Adattár I./ címmel. "Az illúziókat követõ csalódások, azt hiszem ciklikusan váltakozva végigkísérték az elmúlt nyolcvan évet. Az alcímet - Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetébõl - adtam, mert ez nem egy kész monográfia." - nyilatkozta Vincze Gábor. Ezt a könyvet nem egy szegedi történésznek kellett volna összeállítania, vallja Vincze Gábor. "Sajnos, az erdélyi magyar jelenkor-történetírás mint olyan, kis túlzással szinte nincs is." "Sajnos, Magyarországon is egyedüli kutató vagyok, aki ezzel a témával foglalkozik." "Elsõsorban Erdélyben kellene kinevelni egy jelenkor-történész csapatot". Az RMDSZ fejlõdését látva, egyre inkább emlékeztet a Népi Szövetségnek a hibáira, állapította meg Vincze Gábor. /Daczó Dénes: Könyvemet nem egy szegedi történésznek kellett volna írnia. Beszélgetés Vincze Gáborral könyvbemutatója ürügyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1999. augusztus 17.

Három éve Marosfőn nagyméretű építkezésbe kezdett a Hargita-Kovászna megyei Ortodox Püspökség. A tervnek megfelelően augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján fel is szentelték a kolostort. Több megyéből érkeztek az ünneplőbe öltőzött ortodox hívek a több milliárdos, új építmény elé. A tömeg köszöntötte Hargita-Kovászna megye ortodox püspökét Ioan Selejant. A püspök kijelentette: a Kárpátok, Románia oszlopai is ezt a napot várták. Milliárdos nagyságrendű épülettel lett gazdagabb Hargita megye ortodox közössége, amely az 1992-es népszámlálás adatai alapján a megye lakosságának 13,2 %-át tette ki. /(Daczó Dénes): Ortodox kolostor Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1999. augusztus 17.

Megkezdődtek az első előadások próbái a csíkszeredai színházban, és az első színházi évad előadásainak programját is elkészítették. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója elmondta, hogy az első évad tervezett programja szerint október 1-én kerülne bemutatásra Molnár Ferenc: Doktor úr című bohózata. Az első évadban a csíkiak a szatmárnémeti Harag György társulattal közösen valósítják meg színpadi bemutatóikat. /(Daczó Dénes): Az első évad a Csíki Játékszínnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1999. szeptember 9.

Szept. 9-én Hargita megyébe látogatott épületébe Andrei Marga közoktatásügyi miniszter. A miniszteri megbeszélés előtt Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Beder Tibor megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, György Antal, a Pro Agriculturae Alapítvány elnöke tanácskoztak zárt ajtók mögött. A miniszter a nemrég létesült főiskolák helyzetéről tájékozódott. Eddigi értesülései szerint itt nagyon jó infrastruktúrával rendelkeznek már a főiskolák, ezért igen fontos helyet kap majd a megbeszélések során a helybeli főiskolai hálózat további bővítése. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt lát a Romániában működő magyarországi felsőfokú tanügyi intézmények akkreditálására, Marga miniszter elmondta: minden ország a saját akkreditálási törvénye alapján cselekszik. Az akkreditáláshoz eleget kell tenni az akkreditálást szabályozó törvénynek. Szept. 10-én a miniszter a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett főiskolai karát látogatta meg. /(Daczó Dénes): Tanügyminiszteri látogatás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1999. október 13.

Okt. 11-én Csíkszeredában is bemutatkozott az új erdélyi magyar napilap, a Krónika vezetősége és a helyi szerkesztő, Oláh Gál Elvira. Arra kérdésre, hogy miben hoz újat majd a Krónika a Romániai Magyar Szóhoz képest, a következő volt a válasz: az okt. 11-i RMSZ-ben "megjelent egy olyan írás, ami a kolozsvári bemutatkozásunkról szólt. Ez az írás hiányában van minden szakmaiságnak és szakmai etikának. Mi mindenképpen más lapot szeretnénk adni, ami teljesen megfelel a korszerű szakmai követelményeknek és etikának, a jó érzésnek és a jó ízlésnek." Mindebből úgy tűnik, hogy testvérharc van kialakulóban. /(Daczó Dénes): /Bemutatkozott Csíkszeredában is a krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

1999. október 23.

Csíkszeredában okt. 23-án a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége és a Németh Géza Társaság szervezte az 1956-os emlékezést. Sántha Pál Vilmos városi RMDSZ-elnök beszédében elmondta, fontos ismerni a múlt történéseit, hogy megalkothassuk azt a társadalmat, amelyben minden egyén megtalálja a maga helyét és tiltakoznunk kell azok ellen, akik még most is az egyszínűséget hirdetik. Okt. 23-án Csíkcsobotfalva katolikus templomban tartottak megemlékező szentmisét a három csíki ötvenhatos vértanú emlékére. Orbán Istvánt (1900- 1958), Tamás Dezsőt(1901-1958), Tamás Imrét (1911- 1958) 1958 szeptember 1-én végezték ki Arad környékén, és a családtagok ma Csíkszerdában úgy emlékeztek, hogy az áldozatok hamvai még most is valahol a távolban, ismeretlen helyen vannak eltemetve. /(Daczó Dénes): Emlékezők és emlékeztetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

0. február 1.

Beiktatták Hargita megye alprefektusát, Dézsi Zoltánt, aki az elmúlt fél évben a Hargita Megyei Önkormányzat alelnöki tisztségét töltötte be. (Ezt megelőzően 1996 decemberétől Hargita megyében a kormány képviselője volt, három és féléven át.) Dézsi elmondta: ezután fogja megfogalmazni az RMDSZ SZKT elnöki tisztségéről való lemondását, de nem tisztázott, hogy az RMDSZ Gyergyó Területi elnökségről is le kell-e mondania. /(Daczó Dénes): Dézsi Zoltán továbbra is az RMDSZ hasznos embere akar maradni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2000. április 13.

Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar létrehozását tervezik Csíkszeredában. A Sapientiea Alapítvány pályázati kiírását az elmúlt héten tette közzé. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az erdélyi városok pályázzanak a magyar kormány által finanszírozott egyetem leendő karai beindítására. Csíkszereda valamint Hargita megye elöljárói - Csedő Csaba István és Kolumbán Gábor - a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén Patrubány Miklóssal a Magyarok Világszövetségének alelnökével, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraival valamint több helyi szakember bevonásával folytattak eszmecserét az egyetem létrehozásáról. Megállapodás született arról, hogy Csíkszereda az Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar beindítását szeretné megnyerni. A karnak a Pro Agricultura Hargitae Universitas adna otthont. Az alapítvány jól felszerelt, háromszintes épülettel rendelkezik, amelyben eddig is több magyarországi főiskola távoktatás keretében folytatott és folytat képzést, ugyanakkor itt működik a BBTE az ősszel létrehozott, kihelyezett informatikai tagozata is. A székházban kapott helyet az a hatvanezer kötetes könyvtár is, amely a jelentős alapot biztosíthat egy itt beinduló képzéshez. Ezt a nagy könyvtárat Kolozsvárnak szánták, de képtelenség volt e hatalmas könyvmennyiséget magánkönyvtárban elhelyezni. Csíkszereda örömmel fogadta a könyvtárat. A könyvállomány a VET tulajdonát képezi és a felhasználó a majdani székelyföldi egyetem. Ez a könyvtár olyan méretű és olyan bő gyűjteménnyel rendelkezik, ami vetekszik a legjobb egyetemek könyvtáraival. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek a kémia kara nem rendelkezik ennyi mindennel. Az egyedüli probléma az, hogy az utolsó évek nincsenek jelen, mivel egy már meglévő könyvtárról van szó. Ezt majd ki kell egészíteni. /Daczó Dénes: Csíkszereda is pályázik. Egyetemalapítás a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2000. április 22.

Idén április 26-28-a között nyolcadik alkalommal rendezik meg az országos diákszínjátszó fesztivált, az ODIF-ot. A rendezvényt három éve Csíkszeredában tartják. A fesztivál idővel a romániai magyar diákszínjátszás legrangosabb rendezvényévé nőtte ki magát, hiszen az évente itt színpadra lépő diákok közül többen is a marosvásárhelyi, vagy a kolozsvári színiakadémia növendékei lettek. Sárpátki Ágnes, a Hargita Megyei Kulturális Központ szakirányítója elmondta, hogy 15 csapat fog fellépni. /(Daczó Dénes): Diákszínjátszók seregszemléje Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2000. május 17.

A kommunista diktatúra áldozatainak és üldözötteinek állít emléket a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Csíkszeredában, a Temesvári Sugárúton. Az emlékművet máj. 20-án fogják leleplezni. A leleplezésre váró emlékmű Nagy Ödön csíkszeredai képzőművész alkotása. /(Daczó Dénes): Szoboravató Szeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2000. május 24.

A csíkszeredai Polgármesteri Hivatal bemutatta az elmúlt évi tevékenységéről készült jelentést. Dr. Csedő Csaba István polgármester kiemelte, hogy elmaradtak a nagy befektetők. 1999-ben a város 54,5 milliárd lejes költségvetéséből több mint hat milliárd lejt a saját apparátus fenntartására költött. A tanügyi intézmények közel nyolc milliárd lejt kaptak, ami az éves költségvetés 13,9 %-át jelenti. A város kulturális és sport életére 6,2 milliárd lejt költöttek. A legtöbbet a Hargita Együttes kapott: 1,7 milliárd lejt, s az elmúlt évben első alkalommal támogatta teljes egészében a város. A tavaly megalakult Csíki Játékszín hétszáz millió lejt, a Csíki Székely Múzeum 1,1 milliárd lejt kapott, a könyvtár pedig 745 milliót. /(Daczó Dénes): Egy év százöt oldalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2000. június 5.

A csereháti ügyben kimondták a végső szót: június 1-jén, Székelyudvarhelyen telekkönyvezték az épületet, amely a Szeplőtelen Szív görög katolikus kongregáció tulajdonába került. Előzőleg Szász Jenő, aki másodszor indul és most is az RMDSZ ellenében, többször bejelentette sajtó nyilvánosságában: van pénz az épület visszavásárlására. - Németh Zsolt, a magyar kormány külügyi államtitkára egyértelműen nagylelkű gesztussal igyekezett segíteni: a magyar kormány készen áll a jogi helyzet tisztázása és az ingatlan funkciójának meghatározása nyomán az anyagi fedezet biztosítására Dobricza Istvánt, a székelyudvarhelyi bíróság telekkönyvi bírója elmondta, hogy a Hargita megyei törvényszék lett volna hivatott tárgyalni az ügyet. Az Aris Industrie Rt. a bukaresti legfelsőbb törvényszéken kérte az ügyet más megyébe áthelyezni. Így került a Bákó megyei törvényszékhez a fellebbezés tárgyalása. Ott elfogadták a fellebbezést, elrendelték a 16 700 négyzetméter telekkönyvezését a koncesszionálási szerződés alapján, ugyanakkor elrendelték az épület telekkönyvezését is az építkezési engedély értelmében, az Aris javára. Másodlagosan elrendelték az adományozási szerződés értelmében a tulajdonjog átruházását az apácarendre. - Az épület is tulajdonjogilag a városra száll majd - 99 év múlva. /Oláh István: Nincs apelláta - pontot tettek a Cserehátra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A csereháti ügyben hozott bákói határozattal kapcsolatban Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármester az alábbiakat nyilatkozta: "A legfontosabb perben, amelyet a polgármesteri hivatal folytat, június 16-án lesz az alapfokú tárgyalás Marosvásárhelyen. E perben a hivatal kéri az Aris Industrienak koncesszió alapján 99 évre odaítélt telekről szóló határozat megsemmisítését. A Bákó megyében lezajlott perben született döntés határozatát írásban még nem kaptam meg. Itt a telekkönyvi átírás történt meg, egy olyan törvényszéken, ahol a telekkönyvet nem is ismerik. Az igazi nagy téttel járó per, ismétlem, a júniusi lesz, ahol a hosszú távú szerződés felbontását kérjük". /(Daczó Dénes): Június 16-án lesz a nagy tárgyalás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2000. június 12.

Dr. Torgyán József, a magyar kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere feleségével, az FKGP elnöke, dr. Torgyánné Cseh Mária képviselővel, valamint a kíséretével jún. 10-én, erdélyi látogatásának első állomásaként Marosvásárhelyen tartózkodott, ahol Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke fogadta. Dr. Torgyán József kifejtette: elhatározták, hogy az RMDSZ és az FKGP közti kapcsolatok kibővítésére bizottságot hoznak létre. A román-magyar jó kapcsolatok szellemében segítséget kívánnak biztosítani Romániának. Román-magyar bank létrehozásáról is szó volt. A magyar miniszter otthonában látogatta meg Sütő András írót. /(Bögözi Attila): Nem kell sok idő a szótértéshez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ A pünkösdi búcsú után Torgyán József Csíkszeredában találkozott önkormányzati tisztségviselőkkel. Megjelent Hajdú Gábor, államminiszter, az egészségügyi tárca vezetője is. Jún. 11-én a miniszter a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével /RMGE/ írt alá hosszú távú együttműködési megállapodást. Torgyán József a Romániai Magyar Szónak nyilatkozott arról, mit jelentett számára Csíksomlyó élménye. - A csíksomlyói búcsú a magyarság zarándoklatává nőtte ki magát. Lassan-lassan olyasmi lehet, mint a mekkai zarándoklat, hogy nem születhet magyar és nem halhat meg addig, amíg legalább egyszer életében el nem jön a csíksomlyói búcsúra, ami egyben memento is, hogy az alapvető emberi jogok és szabadságok felrúgásával miként lehet ezer éven keresztül egy államhoz tartozó népet más országhoz átrangsorolni olyan eszközökkel, melyek a nyugati parlamentáris demokráciával is sokszorosan ütköznek. Hát elég ha csak Wilson elnök úrra utalok, akinek az alapvető nemzeti szabadságjogokkal kapcsolatos nézeteibe nem illeszthető be például, hogy az etnikai határok figyelembe vétele nélküli határmódosítás történhessék. De én ezt nem valamiféle revizionista szemlélet miatt vetem fel, a történelmi sérelmeket nem lehet és nem is szabad újabb sérelmek okozásával megkísérelni orvosolni. Egyetlen kiút az alapvető emberi szabadságjogokon alapuló európai szemléletmód, mely a határokat mindinkább kezdi Európa térképéről kiiktatni. A magyarság példája igazolja, mennyire nagyvonalú tud lenni egy nemzet, amellyel így bántak el, és létre tud hozni egy zarándoklatot, amelyen 3-400 ezer ember is részt vehet és egyetlenegy kifogásolható hang nem hallható, hanem a zarándoklat egy olyan katolikus szertartás, amelynek egy részét képezi, hogy mi a boldogságos Szűzanyához könyörgünk... Mi úgy tudunk igazán sokat tenni a magyarságunk megmentéséért, ha az anyaországot környező országok népeivel nagyon jó viszonyt alakítunk ki. - Sok még a tennivaló és ha majd senkit nem fog izgatni az Romániában, miért van szükség Bolyai Egyetemre, miért van szükség egy felsőfokú magyar kultúrára, akkor kerül igazán közel a magyarság, beleértve az anyaországi és a romániai magyarságot és a Román Köztársaság egésze is az európai unióhoz, feledtetve azt, hogy valaha itt határ húzódott vagy hogy valaha itt gyűlölködés volt. /(Daczó Dénes) Nem halhat meg magyar búcsúra menés nélkül... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2000. június 23.

Jún. 23-án Csíkszeredában megválasztották a Hargita megyei tanács új elnökét. Hargita megye tanácsának új elnöke Zsombori Vilmos lett. A két alelnököt is megválasztották: Dézsi Zoltánt /eddigi prefektust/ és Bunta Leventét /Székelyudvarhely, Verestóy Attila szenátor irodavezetőjét/. Az ülés utolsó napirendi pontjaként megválasztották az állandó bizottság kilenc tagját. /(Daczó Dénes): Új vezetőség Hargita megye élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. július 1.

Hargita megyében az új tanácselnök Zsombori Vilmos /sz. Székelyudvarhely, 1950/ a megyei mérésügyi hivatalnál dolgozott 1996-ig, amikor megválasztották a megyei önkormányzat alelnökének. A megye szenátoraival, képviselőivel való jó együttműködést szorgalmazza. Szeretné, ha a már körvonalazódott tizenkét kistérségi társulásban beindulna az élet. - Bunta Levente a megyei tanács új alelnöke /Nagyvárad, 1963/ mérnök, 1992 után Székelyudvarhely alpolgármestere 1996-ig, azóta Verestóy Attila szenátori irodájának vezetője volt, emellett megyei önkormányzati alelnök. Büszke arra, hogy Verestóyval dolgozott: "egy olyan embernek lehettem a szolgálatában, aki az ország első tíz embere között van." /Daczó Dénes: Arcok a Hargita megyei tanácsból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2000. július 7.

A magyar kormány meghívására június végén a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Hannoverben, a magyar pavilonban a világ magyarságát képviselte. Az együttes tagjai az elmúlt hét végén tértek haza a világkiállításról, ahol nagy sikert arattak. András Mihály, a együttes művészeti vezetője nyilatkozott a hannoveri útról. A magyar nemzet kultúrájában egységes, államhatárainktól függetlenül Ezért képviselték a magyar nemzetet, hiszen műsoruk a kárpát-medencei magyarok népi kultúráját tükrözte. Hannoveri magyar családok szállásolták el őket. - Fellépéseiken majdnem minden alkalommal a külföldiek is beálltak a táncba. Azt mondták a táncukról, hogy óriási benne az életerő, hiteles, mert létező népi kultúra. /Daczó Dénes: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ A hannoveri világkiállításon való fellépés után az együttes tagjai is érezhetik, érdemes itt dolgozni, állapította meg András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. A világ felfigyelt az együttesre. Az együttes fellépett Bábolnán és Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozóján. - Az idei esztendő rengeteg fellépési lehetőséget jelent az együttesnek. Idén is megrendezik például a Prímások Találkozóját, augusztusban Kelet-Magyarországon vendégszerepnek, október 2-án fellépünk Budapesten, a Nemzeti Színházban Tímár Sándor koreográfus születésnapi gálaműsorán. Október 13-14-én ünneplik a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes harmincadik születésnapját. Még idén fellépnek az anyaország határain túli nagyobb magyar településeken, hét országot érint ez a turné. Elkíséri őket a Duna TV és az MTV1 stábja. /Szatmári László: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

2000. július 11.

Nyolcadik éve szervez nyári táborozást a magyarországi Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnya. A táborozáson Jugoszláviából, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából érkezett diákok vesznek részt. Az elmúlt években Nyíregyházán, Sopronban, Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Óbecsén verhettek sátrat a fiatalok. Az idén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a nyaralás központját. Az egyhetes kirándulás alatt a széchenyisek a Gyimesekbe, Háromszékre, Gyergyóba, Székelyudvarhelyre, valamint Kolozsvárra rándulnak. /(Daczó Dénes): Széchenyisek táborozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2000. július 12.

Júl. 12-én a csíkszeredai Regionális Képzési Központ (RKK) vezető munkatársai sajtóértekezleten számoltak be a Vidékfejlesztési szakképzés szakmai megalapozása és akkreditációra való előkészítése című program eredményeiről. Elmondták, hogy a bukaresti akkreditáló bizottság előtt van az erdélyi magyar magánegyetem keretén belül működni kívánó szak iratcsomója. Anyagi támogatója az Apáczai Közalapítvány, szakmai partnere pedig a gödöllői Szent István Egyetem agrárszociológiai tanszéke. Ez a program túl kívánt lépni a kihelyezett tagozatok gyakorlatán. A saját egyetemi oktatószemélyzet kialakításával kapcsolatban elmondták, hogy a központ 12 munkatársa közül hét olyan hároméves doktorátusi képzésre nyert felvételt, amely lehetővé teszi, hogy a fokozat megszerzése után a majdani egyetemen dolgozhassanak előadóként. /Vidékfejlesztési szakképzés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./ A RKK a Sapientia Alapítvány meghirdette szakindítási pályázaton a vidékfejlesztési szak indítási kérelmére kapott pozitív jelzést. Biró Zoltán az RKK elnökségének tagja elmondta, hogy intézményfejlesztésre 900 ezer dollárt pályáztak meg. Az elképzelések szerint épületnek megfelelne a Csíkszereda központjában elkezdett önkormányzati tulajdonú könyvtár épületének bővítése. /(Daczó Dénes): Kié lesz az intézményfejlesztés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2000. július 14.

Többnapos erdélyi táborozáson vettek részt a magyarországi Országos Széchenyi Kör ifjúsági szárnyának tagjai. A napokban Csíksomlyón megtartott közgyűlésükön elnökké választották a gyergyószentmiklósi Ősz Elődöt. Ugyanakkor megalakították a Széchenyi Kör hatáskörébe tartozó egyetemista szárnyat. Az egyetemista szárny elnöksége négytagú, elnök Hegel Zsófia Budapestről, a titkár Tusa Cecília Veszprémből, az erdélyi alelnök Daczó Dénes Csíkszeredából, a vajdasági alelnököt a közeljövőben választják meg. A szárny központja pedig Veszprém lesz. /Bálint Eszter: Megalakult az Országos Széchenyi Kör egyetemista szárnya. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

2000. július 14.

Parászka Miklós, az 1999-ben megalakult Csíki Játékszín igazgatója az első színházi évad után úgy látja, hogy érdemes volt elkezdeni. A város lehetőségeit, a mostani gazdasági feltételeket figyelembe véve négy-ötéves ciklus alatt tartja elképzelhetőnek a születés szakaszának lezárulását. A bérletrendszer nem hozott be annyi nézőt, mint amennyire számítottak, de sokkal többen jöttek színházba, mint azelőtt. Azért játszottak ritkábban, mert csak ennyire volt pénzügyi fedezet. Csíkszereda városi önkormányzata meghatározta a színház éves költségvetését, ami most másfélmilliárd lej. Ez a bérszükségletet és az energia-költségek fedezését tartalmazza, valamint a produkciók költségét. Ugyanakkor a város létrehozott egy külön fejlesztési alapot, ahová a művelődési intézmények pályázhatnak. Az eladott 1300 bérlet, egy negyvenkilencezer lakosú városban, ismerve a viszonyokat, nem rossz szám, de szeretnék egy-két éven belül megduplázni azt. /Daczó Dénes: Beszélgetés Parászka Miklóssal, a Csíki Játékszín igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2000. július 15.

1993-ban Budapesten megalakították az ekkor már tíz éve működő Országos Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnyát. Minden év nyarán megszervezik saját táboraikat a fiatal széchenyisek. Az elmúlt nyolc évben több száz diák nyaralt együtt a Kárpát-medence minden régiójából. Volt már tábor Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán, Óbecsén, Sepsiszentgyörgyön, Sopronban és most Csíkszeredában, Csíksomlyón. Erdélyszerte is több középiskolában működnek Széchenyi körök, többek között Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. A fiatal Széchenyisek jövőre Szekszárdon találkoznak. /Daczó Dénes: Széchenyis találkozó Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2000. július 27.

Júl. 26-án az ökológiai biztonság időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Tusnádfürdőn a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Gönczy János tiszai kormánybiztos sürgette a Tisza menti országok, Magyarország, Románia és Ukrajna összefogását, mert csak nemzetközi segítséggel lehet megszüntetni a különböző ökológiai szennyező forrásokat. A kormánybiztos emlékeztetett a nagybányai Aurul által okozott nagyméretű ciánszennyezésre, és kijelentette: a szennyezés élettelenné tette a Szamost, és soha nem tér vissza a ciánszennyezés előtti Tisza sem. Dan Manoleli, a bukaresti egyetem ökológiai tanszékének tanára elmondta: a beruházások mintegy fele korrupció révén valósul meg, és a nagybányai szennyezés volt az a tipikus eset, amely bebizonyította, milyen beteg az egész környezetvédelmi rendszer. A kormány letagad mindent és a baleseteket minden esetben természeti okokkal magyarázza, miközben elhallgatják az emberi mulasztásokat - állapította meg Dan Manoleli. /XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Örökké időszerű téma - a környezetvédelem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Júl. 26-án délután az egyik legelhagyottabb magyar népcsoport, a csángók létkérdéseiről folytattak vitát Tusnádfürdőn. Több, a csángó magyarok kérdését alaposan ismerő volt jelen: Tánczos Vilmos etnográfus, egyetemi tanár, Bartha András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség nemrég megválasztott fiatal elnöke, Farkas János, a Via Spei Csángómagyar Ifjúsági Szervezet elnöke, Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, Sántha Attila, a román Közoktatási Minisztérium tanácsosa, Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Csoport társelnöke, Komlóssy József (FUEV) Svájcból és Pozsony Ferenc etnográfus, egyetemi tanár. Pozsony Ferenc rövid felvezetőjében kitért a népességi adatokra is, eszerint mintegy háromszázezres közösséggel kell számolni, amelyből 60-100 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Bár a magyarság a legkeletibb testvéreinek tekinti a moldvai magyarságot, ennél sokkal nehezebb ezen etnikai csoport meghatározása, mert ők maguk csángóknak tartják magukat. Farkas János, a Via Spei elnöke kifejtette, csak akkor lehet arra a kérdésre válaszolni, létezik-e csángómagyar közösség, ha valaki ott él közöttük, Duma András pedig kitért arra, hogy érthetetlen számukra, miért fél a román közösség attól, hogy mi magyarok leszünk, hiszen nem valaki ellen válunk azzá. Duma élesen bírálta az RMDSZ vezetőségét, akik nem tesznek semmit a csángókért, nehogy román partnereik megsértődjenek. Már 1996 júniusától kérte a klézsei közösség a magyar órák bevezetését, amiért csak fenyegetések érték a szülőket a helyi pópa részéről. Bár jelen pillanatban a tanügyi törvény is engedélyezi az anyanyelvi oktatást a kisebbségek számára, ennek bevezetése továbbra is lehetetlen, elsősorban a helyi tanfelügyelőség miatt. Bár már több esetben is elindulhatott volna a magyar nyelvű oktatás, a helyi Dimineata c. lap "ébresztő" hadjáratot indított ez ellen. A magyar nyelvű misék kérdésében is változatlan a helyzet, mert a jászvárosi püspökség nem engedélyezi a magyar szertartást. Hogy lehet vállalni a magyarságot, hogyha a magyarok sem állnak mellénk - fogalmazott Duma András - ezért két félelem között élünk. Sántha Attila hangsúlyozta: szégyellem magam, hogy az intézmény, amit képviselek, nem tudott semmit sem tenni a magyar tanórák bevezetéséért. A minisztériumi beosztott ugyanakkor ismertette az a beadványsort, melyet a csángómagyarok eljutattak a minisztériumhoz és a helyi tanfelügyelőségre. Táncos Vilmos szerint a román nacionalizmus nagyot téved, miközben azt hiszi, hogy a nyelvi asszimilációval megoldódik a csángó-kérdés. Egyfajta regionális csoport-identitástudat figyelhető meg, amely valószínűleg nem lesz köthető a magyar nyelvhez. Elgondolkodtató az is, hogy Európa tele van csángókkal Olaszországtól, Görögországig. A magyar gazdaság fellendülésével Magyarországon is egyre többen vannak. Az etnográfus egy kérdést is megfogalmazott: kormánypolitikával irányítani lehetne-e a kivándorlást. A magyar kormány 100 millió forinttal támogatja a gyimesfelsőloki Szt. Erzsébet Iskolát, ahol a csángómagyarok tanulnak, az Illyés Alapítvány támogatásainak 50%-át is csángókérdésre fordítják. Táncos szerint egy nemzeti-liberális megoldást kellene alkalmazni: senkit nem kényszeríteni magyarul tanulni vagy kivándorolni, de aki akarja, megtehesse. Sántha Attila szerint a csángóknak hagyni kell, hogy ők határozzák meg saját magukat. A találkozóra Tusnádfürdőre érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár is, aki a '80-as években többször is felkereste a csángómagyarokat, ezért ki is tiltották az országból. Az államtitkár azon kevesek közé tartozik, aki megtörte a jeget és az idén tavasszal ellátogatott újra a csángókhoz. /Daczó Dénes: A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és a csángók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2000. július 28.

Júl. 27-én a Bálványosi Szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségügyi miniszter, Tudor Dunca, Románia berlini nagykövete, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, finnországi nagykövet, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő értekeztek a két ország, Magyarország és Románia, a két nemzet kapcsolatáról. Németh Zsolt szerint a két ország közötti kapcsolatok alapkérdései elsősorban Romániában dőlnek el. A két kormányzat között nagyon jó a kapcsolat, ez jelent megoldást a nagy kérdésekre. Elsősorban Bukarestnek és az erdélyi magyarságnak kell kiegyeznie, ugyanakkor elismerte: a román-magyar kérdés elsősorban a politikai akarattól függ. Eckstein-Kovács Péter szerint bárki kerül hatalomra, az a kettős kötődés, ami Románia és Magyarország között kialakult, normális mederben marad. Hozzátette: az RMDSZ mindig ott kell hogy legyen, ahol a dolgok eldőlnek, ezt akarja a közösség is. Tudor Dunca kifejtette: nem szabad elfeledni, Magyarország a NATO-tagságot annak is köszönheti, hogy Románia és Magyarország között létrejött az alapszerződés. Elég stabil-e a kettős kapcsolat? Dunca megállapította: ebben az évben már két alkalommal bebizonyosodott, hogy stabil kapcsolatról van szó. A ciánszennyezés során tanúsított magatartás bizonyította ezt, valamint hogy a helyi választások során nem erősödött fel a nacionalista hangvétel. Szilágyi Zsolt figyelmeztetett: nem szabad összemosni a szándékokat a realitásokkal. Még túl sok a tabutéma, amiről nem lehet beszélni a kormányközi kapcsolatok során. Ezek közé tartozik a csángókérdés, valamint a regionalizmus. Az RMDSZ jövőbeni kormányzati szerepvállalására utalva elmondta: vigyázni kell, mert Romániában túl sok az olyan politikus, akik a kommunisták vagy a szekuristák emlőin nevelkedtek. /(Daczó Dénes:) A 11. Bálványosi 4. napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2000. augusztus 5.

Csíkszereda várossá nyilvánításának évfordulóját ünneplik ezen a hétvégén a Hargita lábánál. Erre az alkalomra a Polgármesteri Hivatal kulturális évkönyvet jelentetett meg. A több mint százhatvan oldalas füzetben elsősorban a város által is támogatott rendezvények krónikái kaptak helyet, a város által támogatott intézmények beszámolóival együtt. A város önkormányzata a következő évekre szeretné rendszeresíteni a kiadvány megjelenését. /(Daczó Dénes): Megjelent a város kulturális évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-305




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998