udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Damokos Csaba

2002. január 11.

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

2002. március 29.

Márc. 28-án Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi képzőművész plakátkiállítása. Damokos Csaba a kincses városban végezte a formatervezői szakot. Leginkább a sepsiszentgyörgyi színház előadásainak plakátjai fűződnek nevéhez. Damokos Csaba filmplakátjai a legutóbbi Budapesti Filmszemlén kedvező visszhangot váltottak ki. /Ördög I. Béla: Húsz vendégplakát a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2006. január 13.

Tízéves pereskedéssel visszaköveteli csernátoni otthonát valamint birtokát a jelenleg Sepsiszentgyörgyön élő volt tulajdonos, és ezzel bármely pillanatban kérdésessé válhat a felső-háromszéki falu neves kúriájának termeiben és udvarán a hetvenes évek elején létrejött néprajzi, képzőművészeti, technikatörténeti gyűjtemény és a népfőiskola sorsa. A pereskedő tulajdonos, idősebb Damokos Csaba csakis a visszaszolgáltatás megtörténte után nyilatkozik a birtok területén található kulturális értékekről. „A gyűjteménynek helyben kell maradnia, nem lehet elvinni, mert nem egy szerény kis kollekció, melyet ide-oda lehet tologatni – nyilatkozta ifjabb Haszmann Pál, a csernátoni múzeum igazgatója. A tulajdonos a Haszmann Pál Múzeumot fenntartó Kovászna Megyei Tanácstól követeli vissza birtokát. A csernátoni gyűjtemények alapítója, idősebb Haszmann Pál már a 20-as években megkezdte a felső-háromszéki települések hagyományait, történelmét alátámasztó, szellemi és tárgyi néprajzi anyagok felkutatását, gyűjtését és rendszerezését. A székely közösségek hozzájárulásával egyre változatosabbá vált a gyűjtemény: őskori leletek, bútordarabok, kerámiák, ásványok, kőzetek, könyvek, okmányok, bélyegek, varrottasok, hímzések, kályhacsempék, kopjafák gazdagították. Az 1964-es mezőgépészeti átszervezéskor haszontalanná vált traktorok egy része is szállást kapott itt. A szakszerű közszemlére tétel 1973-ban történt meg, amikor az akkori Kovászna Megyei Múzeum részlegeként felavatták a Damokos Gyula-féle ősi telken és kúriában az állandó kiállítást. Néhány napra rá ugyanott megalakult a Csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület, valamint a hagyományápolásért, a népi mesterségek elsajátításáért létrejött Csernátoni Népfőiskola. Utóbbi elnevezését kifogásolták a rendszerváltás előtti hatóságok, ezért az intézménybeliek hol nyári alkotótábornak, hol népművészeti iskolai külső részlegnek, hol szövő-fonó kalákának titulálták 1990-ig. /Domokos Péter: Csernátoni végzésvárás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2006. február 24.

Szerencsésen végződött a Damokos család kontra csernátoni néprajzi múzeum közötti pereskedés. Ifjabb Damokos Csaba közölte, hogy három évre szóló bérleti szerződést kötöttek ifjabb Haszman Pállal, a múzeum igazgatójával, s így helyén marad a kulturális létesítmény. Mindezt tízéves pereskedés előzte meg, fennállt a veszélye a múzeum kényszerű elköltözésének. Noha minden alkalommal pozitív ítélet született a tulajdonosok javára, az évek során Kovászna megye vezetése mindig megfellebbezte az igazságszolgáltatás döntéseit. /Domokos Péter: Megmarad a csernátoni múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2007. január 16.

A negyvennyolcas forradalom 160. évfordulóján 2008-ban avatják fel a Lábasházat Sepsiszentgyörgyön. A belügyi tárca tulajdonából néhány éve a település önkormányzatához került XVIII. századi műemlék épület alagsorában rendezendő multimédiás várostörténeti kiállítás Damokos Csaba látványtervező projektje. Az épületben civil szervezetek, kulturális egyesületek kapnak helyet, valamint egy kávéház is. /Domokos Péter: Testmeleg múlt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2007. január 16.

Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi látványtervező kifejtette, amit ő tervez, az konceptuális tervezés. Nem dekorál, hanem funkciókat talál ki. Erdélyben, leginkább Székelyföldön erős a hagyományőrző képesség. Azonban a világ változik, és egyre inkább mutatkozik igény a látványtervezésre. Damokos Csaba (sz. Sepsiszentgyörgy, 1965,) 1994-ben a kolozsvári képzőművészeti egyetem design szakán diplomázott. 1990-95 között társszervezője az ANNart Szent Anna tói performance fesztiváloknak, a sepsiszentgyörgyi Medium2, Medium3 kortárs képzőművészeti fesztiváloknak. 1994-től szabadúszókény színházi és filmes munkákban vesz részt, alkalmazott- és reklámgrafikával foglalkozik. /Domokos Péter: Ki néz ki a könyvborítón? Beszélgetés Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi látványtervezővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2007. január 19.

Gőzerővel folyik a készülődés az augusztus 17-20-a közötti Háromszéki Magyarok Világtalálkozója nagyszabású eseménysorozatra, melynek a maksai Óriáspince-tetőn tartandó központi rendezvényére mintegy százezer főt várnak. A szervezők január 18-án a háromszéki magyar polgármesterekkel találkoztak az árkosi Európai Oktatási Központban, és a helyi önkormányzatok közreműködését kérték a szervezésben-lebonyolításban, illetve a létesítendő emlékhely elkészítésében kalákával. Az ötletgazda Demeter János megyeitanács-elnök elmondta, a rendezvénysorozatnak szellemi üzenete van, újra birtokba kell venni a szülőföldet. Imreh-Marton István, a főszervező Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója kifejtette: a háromnapos esemény célja a háromszéki öntudat erősítése, az elszármazottak és itthon élők közötti kapcsolatok ápolása. Az ismertetett program szerint első nap, augusztus 17-én, pénteken megyeszerte minden egyes település saját rendezvényekkel köszönti hazatérő és otthon élő fiait, lányait, valamint vendégeit. Szombaton a kistérségek ünnepeit tartják a régióközpontokban: Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Vasárnap a megye ünnepe lesz. A központi rendezvény helyszíne a Maksa fölötti Óriáspince-tető, ahonnan Erdővidék és Kommandó kivételével teljes Háromszék belátható. Délután felavatják az alkalomra létesítendő emlékhelyet, kiosztják a Pro Comitatu Covasnae-díjakat, majd reprezentatív kultúrmaraton keretében Háromszék kiemelkedő művészei lépnek fel. Este a Szörényi Levente négy történelmi rockoperájából összeállított Egy a nép, egy a magyar című produkció zárja a programot. Hétfőn, augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön a közönség figyelmébe ajánlják a perkői búcsút, este pedig az egykori lármafákra emlékeztető rendezvénnyel zárják a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját: az összefogás jelképeként minden település magaslatain őrtüzeket gyújtanak. Az Óriáspince-tetőn kialakítandó emlékhely látványtervét Damokos Csaba képzőművész ismertette. A tervet Zakariás Attila építésszel közösen készítették: egyfajta napábrázolás, bronzkori sírhalom körül a napkorongot jelképező tizenkét oszloppal, melyektől kifelé kőösvények rajzolják ki a lángnyelveket (ezek megközelítőleg Háromszék térképét vetítik a terepre), végeiken egy-egy kőoszlop jelképez egy-egy települést. Az oszlopokra a falu vagy város jeles szülötteinek nevét vésik fel. Úgy képzelik, hogy minél több településről származó anyagból állítsák össze: az emlékhelyet. /Szekeres Attila: Kalákával a világtalálkozóért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2007. április 7.

Az augusztus 17-20. közötti nagyszabású rendezvény, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából felavatandó emlékpark kialakításához szükséges kéthektáros területet birtokba veszi a megyei önkormányzat. A közgyűlés határozatot hozott arról, hogy az építkezés idejére Maksa község magánvagyonából megyei köztulajdonba utalják a legelőrészt. A Damokos Csaba designer és Zakariás Attila építész által tervezett emlékhelyet eredetileg az Óriáspince-tetőn szerették volna berendezni. Az emlékhely lángsugarú, szabálytalan napot ábrázol, melynek végei nagyjából a megye térképét rajzolják ki. A szakemberek közbeléptek, mivel a tetőn bronzkori halomsír található. Ezért más helyszínt jelöltek ki mintegy háromszáz méterrel lejjebb. Még jobb is, mint az eredeti hely – mondotta Demeter János, a megyei tanács elnöke -, hiszen a főútról is jól látható. /Szekeres Attila: Lennebb lesz az emlékhely (Háromszéki magyarok világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2007. május 30.

A megyei tanács elfogadta a Háromszéki Magyarok Emlékparkja megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki-gazdasági mutatóit. A helyszín a Maksa fölötti, Eresztevény melletti Óriáspince-tető. Maksa község önkormányzata az építkezés idejére megyei közvagyonba, a megyei tanács kezelésébe utalta a háromhektáros területet. Az emlékműegyüttes Damokos Csaba designer és Zakariás Attila építész tervei alapján készül. Az avató a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján, augusztus 19-én lesz. /Szekeres Attila: Megépül az emlékpark (Háromszéki magyarok világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

2007. augusztus 25.

Különös vállalkozásba fogott Sepsiszentgyörgyön tizenegy fotó-, képző- és építőművész: Albert Levente, Bakó Zoltán, Balázs István, Damokos Csaba, Henning János, Kalamár György, Kolumbán Hanna, ifj. Kovács László (fotónk), Petrovits István, Toró Attila és Vargyasi Levente. A folyamat egy éven át tartott, 2002-ben és 2003-ban.,,…célja egy olyan, a művészek által kialakított városkép létrehozása, amely szubjektív módon tükrözi a városnak és lakóinak egy évét”. (A teljes anyag megtekinthető a kiállítás katalógusához csatolt CD-n.) Feltehetőleg éppen a romok miatt a négy-öt éve készült fotográfiák egy része már ma is kordokumentum, hiszen a város épül és változik. /Bogdán László: A város ismeretlen arcai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2007. szeptember 4.

Az árkosi Európai Tanulmányok Központjában dr. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke köszöntötte azokat, akik megtervezték, kivitelezték vagy támogatták a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának lebonyolítását. A családias összejövetelen megyei tanácsi képviselők, polgármesterek, a rendezvény támogatói, a sajtó képviselői vettek részt. Demeter János a díszoklevelek, emléklapok és a tanácstagok számára átadott millenniumi kiadvány, a Háromszék vármegye reprint kiadású kötetének átadása közben kiemelte Damokos Csaba formatervező és Zakariás Attila műépítész alkotó munkáját, Imreh-Marton Istvánnak, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatójának és csapatának a tevékenységét. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának mérlege egyértelműen pozitív. A hatalmas érdeklődés, a páratlan mértékű jelenlét, az egész térséget átfogó rendezvényözön olyan lelki, kulturális és történelmi dimenziójúvá bővítette a találkozót, amilyenre összességében 1940 óta aligha volt példa, állapíthatta meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A tűz nem alhat ki (Díszoklevelek átadása Árkoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2007. szeptember 17.

A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt a Maybe2 című tárlat. A kiállított művek javarészt a verbalitáson alapszanak. „Mára már nincsenek híreink” – hirdeti magát az egyik művész. Az első Maybe kiállításra 2002-ben került sor, akkor 24 fiatal alkotó mutatkozott be. „A Maybe-generáció tulajdonképpen a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban végzett képzőművészekből áll” – magyarázta Szabó Ágnes Evelin, a Maybe egyik szervezője. A kiállított munkák egy része közös alkotás, így a 23 kiállító közül többen is dolgoztak egy-egy munkán. Olyan műveket bocsátottak közszemlére, amelyek még nem voltak kivitelezve, és nem is lesznek, ezért is adták az idei Maybe-nek a Terv-Művek megnevezést. Tanácskoztak a térség kortárs művészetének problematikájáról, Ütő Gusztáv képzőművész, az Etna Alapítvány elnökének moderálásában. Felszólalt többek között Damokos Csaba, akinek nevéhez a Járda fesztivál fűződik. A meghívottak közt jelen volt Kerezsi Nemere, a Köztes Terek Hordozható Múzeumának képviselője, Toró Attila, aki a Képvidék fotóstáborok alapembere, Péter Alpár, az Art Station Megálló rendezvény képviselője, illetve a kézdivásárhelyi Vetró Barnabás, az UdvarTér kortárs művészeti mozgalom felelőse. /Illyés Judit: Szentgyörgyi Terv-Művek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2008. október 29.

Három napig tartott Sepsiszentgyörgyön az animáció ünnepe, amelynek során a Gyárfás Jenő Képtárban meseillusztrációkat és szoborkiállítást mutattak be helybéli művészek, majd helyi és magyarországi alkotók animációs filmjeit nézhették meg az érdeklődők. Erdélyben a nagyváradi Metrion Alapítvány kezdeményezte, Sepsiszentgyörgyön pedig a Cabiria Filmklub csatlakozott a rendezvényhez. Éltes Barna szobrászművész kiállításával, illetve animációs filmekkel csalogatták az animáció-rajongókat, majd sepsiszentgyörgyi alkotók – Balázs Zoltán, Damokos Csaba, Boda Szabolcs, Dávid Eszter, Izsák Előd és Hosszú Réka – animációs filmjeit mutatták be. A rendezvénysorozatot az Impro-Víziók 2 című koncert zárta /Kovács Zsolt: A rajzfilm száz évét ünnepelték. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998