udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Berindei, Dan

2003. augusztus 5.

Fiatalkorában a legionárius mozgalom tagja, a kommunizmus idején pedig szekus besúgó volt Dan Berindei, a Román Akadémia történelemtudományi osztályának vezetője, az ágazati kutatásokat összehangoló csoport vezetője. Berindei mindkét - titkosszolgálati irattárból nyilvánosságra került - bűnét elismerte, és rögtön fejére olvasták a harmadikat is: segédkezet nyújtott a falurombolásban. Erre azt mondta, a Nicolae Iorga Történelmi Intézet megmentéséért tette, olvasható Berindeiről az Evenimentul Zilei c. lapban. /Besúgó akadémikus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

2003. október 10.

Adrian Paunescu vezette a tévében a Szabadság-szobor diverziója című kerekasztal beszélgetést, négyen ültek az asztalnál, köztük egy sem volt a magyarság képviselője, jóllehet román-magyar problémáról volt szó. Ott ült többek között Dan Berindei történész. Paunescu nézői véleményeket is felolvasott, melyek kimondták: nem muszáj a magyaroknak itt élniük, hagyják el Erdélyt. Mit akarnak a magyarok, mikor Erdély a románoké? Egyértelműen a gyűlölet uralta ezt a műsort, benne a fasisztákra jellemző kiszólásokkal. Adrian Paunescu a koránypárt szenátora, a parlament kulturális bizottságának elnöke. Sok román néző joggal gondolhatja, hogy amit Paunescu mond, az nem csak az ő véleménye, de az egész SZDP, s általa az egész kormány véleménye. Az utóbbi hetekben a kormányzati megnyilvánulásokból úgy tűnik, egyre inkább az. Borbély László bejelentett, hogy az RMDSZ nem hagyja szó nélkül, s kéri a gyűlölködő műsorvezető eltávolítását az illető adás éléről. De elég lesz-e ennyi, s egyáltalán lesz-e hatása a tiltakozásnak? Nem kellene immár az EU közbenjárását is kérni, s elküldeni Strasbourgba egy-két kazettát a bárd tévés műveiről? /Sike Lajos: Ez már fasiszta hang volt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2004. április 22.

A Ziua c. napilap főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu, akit magyarpártisággal vádoltak, most azt írta, hogy a Szabadság szobor felállításánál nagyobb arculcsapás aligha érheti a román népet, mai hivatalosságai asszisztálnak az 1848-as „népirtás" 13 véreskezű gyilkosának rehabilitálásánál. Mérhetetlen pofátlanságnak titulálta az RMDSZ-nek tett gesztust az ún. megbékélési szoborparkkal. A főszerkesztő arra buzdította a honpolgárokat, Arad és Temesvár népét, hogy élő láncot álljanak a szobor körül, az aradi szörnyűség megakadályozására. A lapszám belsejében egészen mást olvashat az ember: Dan Berindei akadémikus, dr. Adrian Niculescu professzor, dr. Dinu Giurescu egyetemi tanár és Dinu Zamfirescu – szinte egybehangzóan leszögezték: a szobor visszaállítása teljesen normális dolog. /Cseke Gábor: Szobrok és gyilkosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2006. szeptember 19.

A levéltárak működését szabályozó törvénytervezet újabb nézeteltérést váltott ki a levéltárosok között. A törvénytervezet a jelenlegi levéltári törvényt módosítaná, előírva, hogy bárkinek hozzáférése lesz a levéltárakban található dokumentumokhoz. A tervezetet megvitatták a minisztériumok, az Országos Levéltár képviselői, valamint szakemberek, történészek és akadémikusok. Dan Berindei akadémikus a tervezet politikától való mentesítését kérte, valamint azt, hogy a szöveg tartalmazzon egyértelmű előírást az Országos Levéltárat képező dokumentumok biztonságára és megőrzésére vonatkozóan. /Politikamentes törvénytervezetet a levéltáraknak! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2008. május 14.

Ilyen még nem volt: május 23–24-én román–magyar történészkonferenciát rendeznek Bukarestben, Média és történelemtudomány címmel. Mint ismeretes, a legutóbbi közös magyar–román kormányülésen határozták el, hogy váltakozva, a két fővárosban üljenek össze a felek egy későbbi közös történelemkönyv kidolgozása érdekében. A jégtörőnek számító eseményen részvevő küldöttségeket Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének igazgatója és Dan Berindei, a Román Tudományos Akadémia alelnöke vezeti. A hivatalos román történelemkutatás teljesítette a politikum történelemhamisító elvárásait, olyannyira, hogy közel tizennyolc esztendővel a nagy „változás” után is jelen van még ügyködésének eredménye a román szakkönyvekben. /Ördög I. Béla: Tudományosság kontra kontinuitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2008. augusztus 15.

„A rendszerváltás óta a román történetírás gyorsan nyitott a világra és az új irányzatokra. Ma lényegesen szélesebb spektrumú, mint a magyar. De nyitott fokozatosan a magyarokkal való szakmai vitákra, együttműködésekre is” – írta a Bukarestben, idén májusban tartott román–magyar történészfórum összefoglalásában a História című budapesti folyóirat augusztusi száma. A fórum a két ország történészei közötti vitás kérdésköröket tűzte napirendre: „Éppúgy az ellenségeskedések, mint a békés együttélés, vagy éppen közös állampolitikai fellépések történetét. A középkortól a jelenkorig” – fogalmaz a lap hasábjain Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (TTI) igazgatója. Glatz Ferenc rámutatott, a bukaresti Magazin Istoric című népszerű történész-folyóirat az elmúlt években többször javasolt találkozót a két szerkesztőség között. Úgy látja, hogy a Magazin Istoric az utóbbi időben nyitott a magyar történeti problémák felé. Glatz Ferenc, aki 1989–1990-ben Magyarországon a művelődési miniszteri posztot is betöltötte, a szóban forgó bukaresti fórum előtt elküldött egy nyilatkozatot résztvevőknek. Egy szakma küldetése című nyilatkozatában többek között megállapította, hogy a magyar és román nemzet érdekei ma jobban találkoznak, mint korábban bármikor. A fórumon előadások hangzottak el a közös múltról a középkorban, az egyháztörténelemről a román–magyar kutatásokban, a nemzetté válás koráról, továbbá a 20. századi nagy szembenállásról, majd a nagy hallgatásról. Román részről Mihai E. Ionescu, Dan Berindei és Dinu C. Giurescu akadémikusok adtak elő. A magyar előadók: Zsoldos Attila, Csorba László, Szász Zoltán és Sipos Péter. A magyar–román történészkapcsolatok alakulásáról írt Szász Zoltán, a román–magyar történész vegyes bizottság magyar elnöke. Az 1971-ben, politikai intenciók alapján létrejött bizottság általában évente ülésezett: „Feszült légkörben, de egészében igényes tanácskozások voltak ezek, amelyekből kitűnt, hogy nem az ismeretanyag netáni hiánya, hanem szemléletbeli különbségek képeznek áthatolhatatlan akadályokat”. Hatása kevés volt a bizottságnak, de segítette a kölcsönös levéltári kutatásokat, amire persze a magyar kutatók voltak jobban rászorulva. 1983-at követően a hisztériakeltés évei következtek. Szász Zoltán emlékezett: „A polemikus történeti írásoknál nem lehetett megítélni, mit írt a tudós, s mi az, ami alá a nevét odaírták. Ami 1987 tavaszán történt, a háromkötetes Erdély-sorozat ürügyén, a politikai abszurd világába tartozik. Ki gondolta volna akkor, az elképesztő publicisztikai-politikai ágyúdörgés közepette, hogy három éven belül teljesen új korszak kezdődik Bukarestben is”. /Bajai Ernő: Végtelen történelem, változó idők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998