udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Manolachescu, Dan

2000. augusztus 24.

Aug. 25-én megindul Csíkszeredai új rádiójának /Mix Fm/ a sugárzása a 89,3 megahertzen, amely Marosfőtől Tusnádfaluig fogható. Reggel fél héttől délután hat óráig magyar nyelvű műsorok lesz, majd kétórás román nyelvű program után 20 órától 23 óráig ismét magyarul szól a rádió. Napközben a Szabad Európa Rádió román nyelvű, öt-tízperces híradóival szakítják meg, az amúgy kereskedelmi jellegű szórakoztató műsorokat. A rádió csak magyar nyelven fog helyi híradót sugározni - tájékoztatott Dan Manolachescu hálózati igazgató és Ritner-Erdész Béla, a csíkszeredai ügyvezető. /Új rádió indul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

2005. június 28.

Területi autonómiára szükség van, de ez nem teremthető meg egyik napról a másikra. Építeni kell, dolgozni érte, folyamatról van szó, de nem szabad az autonómiát mindennek a megoldásaként kezelni – állapították meg Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ által szervezett A Holnap autonómiája című konferencia előadásain. Gazdasági, politikai, jogi szempontból igyekeztek körüljárni a területi autonómia kérdéskörét, és precedens értékűnek tekinthető, hogy először vettek részt a nyilvános vitában fiatal román értelmiségiek, a Közösségért Egyesület képviselői. Klárik László, a közigazgatási minisztérium vezérigazgatója szerint csak ésszerű átszervezésekkel lehetne működtetni egy autonóm rendszert. Cáfolhatóak azok a megállapítások, hogy ha magára maradna, összeomlana a térség gazdasága. ,,Az új státus új lehetőségeket szülne, olyan emocionális energiákat szabadítana fel, amelyek nagy esélyt jelenthetnek” – emelte ki Antal Árpád képviselő. Márton Árpád képviselő rámutatott: ,,Minden közösség nekivághat, és ha rájön, hogy többet bír meg, többet vállalhat.” ,,Olyan állapot, hogy holnaptól autonómia lesz, nincsen” – jelentette ki Varga Attila képviselő, és kifejtette: a törvényes keret feltétele az autonómiának, ám működtetése a közösség feladata. Madalin Guruianu és Dan Manolachescu felhívta a figyelmet, hogy a Székelyföldön egy saját autonómiaformát kell kidolgozni, olyat, amelyben a románság is megtalálja a helyét. /Farkas Réka: Autonómiára szükség van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

2006. január 6.

Dan Manolachescu, a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület elnöke elmondta, sokan vannak, akik nem értenek egyet a helyi románság félhivatalos képviselőinek, hangadóinak álláspontjával. Képtelenek békülékeny hangot megütni a magyar szervezetekkel való tárgyalásokkor. Szeretnék elérni, hogy tíz év alatt a térségben a román és a magyar közösség tagjai normálisan tudjanak kommunikálni. Sok román nemzetárulónak bélyegzi őt ezért, azt mondják, eladta magát a magyaroknak. Manolachescu úgy érzi, hogy vegyes családban felnőve a legjobban tudja képviselni a románok és a magyarok közös érdekeit. /Bíró Blanka: „Üljünk egymás asztalához”. Beszélgetés Dan Manolachescuval, a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület elnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./ Nyilvánvaló dolgokat mondott ki a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület elnöke, szavai mégis furcsán hangzanak. Természetes igény a két együtt élő nemzeti közösség normális együttélése. Székelyföldön ritkán adódnak nemzetiségi kérdésből eredő nézeteltérések, a többség nagyítóval keresi – és többnyire meg is találja – elnyomattatásának kézzelfogható jeleit, s ezt világgá kiáltja. /Csinta Samu: Együtt ülni. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2006. július 31.

Autonómia-körútra indul Antal Árpád képviselő. Mától három héten át az európai autonóm vagy függetlenedő régiókat járja be, a helyszínen tájékozódik arról, mit hozott az illető térségnek az autonóm státus. Politikusként és szociológusként, egyetemi tanárként vág neki az útnak, Koszovó, Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia, Baszkföld lesznek állomásai. Háromhetes útjára elkíséri Dan Manolachescu újságíró, a Közösségért Egyesület elnöke is, akinek tapasztalatai segítenek abban, hogy a székelyföldi románság is nyitottabbá váljék, és elfogadja az autonómiát. /(-kas): Autonómia-körútra indul Antal Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2006. augusztus 22.

Antal Árpád RMDSZ-es képviselő az európai önrendelkezési modelleket tanulmányozva nemrégiben Koszovót, Montenegrót, Dél-Tirolt, Katalóniát és Baszkföldet látogatta meg. A tapasztaltak alapján elkészíti a székelyföldi autonómia elérésének „forgatókönyvét”. Dél-Tirolt és Montenegrót nevezte a „jó autonómiamodell”-nek Székelyföld számára, az autonómia kivívásának békés módja lehet modellértékű. Az autonómia a Székelyföldnek teljesen új perspektívákat nyitna. A jelenlegi elvándorlási folyamat megfordulhatna. Antal Árpád a konkrét tevékenységi tervet nem a nyilvánossággal, hanem az RMDSZ vezetőségével szeretné megosztani. Útjára Dan Manolachescu, a fiatal román értelmiségieket tömörítő Közösségért Egyesület vezetője is elkísérte. Ez az együttgondolkodás eredménye. /Cs. P. T.: Forgatókönyv készül a székelyföldi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2006. szeptember 4.

Az autonómia-törekvések és hatékonyabb megnyilvánulási formáin gondolkodtak az elmúlt hét végén az immár harmadik alkalommal táborozó MIT-es fiatalok. A romániai magyar ifjúság érdekképviseleti szervezete, a Magyar Ifjúsági Tanács szeptember 3-án zárult nyári táborába a Tekerj rá! jelszóval szervezett biciklitúra több résztvevője is bekapcsolódott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke a román nemzet felfogását az egységes nemzetállam fogalommal magyarázta. Elmondása szerint a történelemkönyvekben kell keresni a többségi nemzet szemléletére a magyarázatot, ezért nehéz a regionalizmusban való gondolkodásra rávezetni őket. A Közösségért Egyesület elnöke, Dan Manolachescu borúlátóan vélekedett a civil szférák tevékenységének hatékonyságáról, azzal érvelve, hogy a román nép még mindig a politikumban, a hadseregben és az egyházban bízik. /Antal Ildikó: Történelemkönyvekben gyökerező értetlenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

2006. december 11.

Julianus-díjban részesültek a hét végén Csíkszeredában a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói, Hantz Péter és Kovács Lehel, akárcsak Bodó Barna, aki a két másik díjazottal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB) vezeti. A Julianus-díjat a csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma ítélte oda. Ezt az elismerést első ízben 1993-ban osztotta ki Azoknak a munkáját díjazzák, akik a szórványmagyarság felkutatása, identitásának megőrzése érdekében cselekedtek. Az előző években díjazottak között volt Orbán Viktor volt magyar kormányfő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Beke György író, Csoóri Sándor költő, Kallós Zoltán néprajzkutató, Dobos László felvidéki író, Tőkés László református püspök, a vajdasági Kasza József, illetve a kárpátaljai Kovács Miklós. Idén Eva Maria Barki bécsi jogász, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leköszönt elnöke, a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzser, valamint a szombathelyi Kovács Jenő és munkatársai részesültek elismerésben „a magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért”. Eva Maria Barki ügyvédként a rendszerváltást megelőző években magyar és erdélyi magyar menekültek ügyét vállalta fel, a kilencvenes évektől a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit támogatta. Emiatt Romániában két ízben is nem kívánatos személynek minősítették a hatóságok. Csapó József, az SZNT leköszönt elnöke a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét dolgozta ki. A sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu román médiavállalkozó végigjárta Európa autonóm területeit, ott szerzett tapasztalatait igyekszik megosztani román és magyar honfitársaival. Kovács Jenő szombathelyi útépítő mérnök és csapata az erdélyi szórványvidékeken számos magyar vonatkozású műemléképület, emlékmű megmentésében vett részt. /Julianus-díjat kaptak a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

2006. december 12.

Dan Manolachescu, a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesületének elnöke pontosítást kér a szervezőktől a számára megítélt Julianus-díjjal kapcsolatban. Dan Manolachescu elmondta, hogy ami a sajtóban megjelent, miszerint ő feltétlen híve és harcosa lenne Székelyföld autonómiájának, nem felel meg a valóságnak. Ha ez az oka a díj odaítélésének, akkor valójában nem is érdemlem meg – mondta Manolachescu, aki a két nép közötti együttműködés elősegítése érdekében folytatott tevékenysége miatt szívesen átveszi, sőt büszke lenne a díjra. Így a laudáció eredeti szövegének átvétele után dönti csak el, elfogadja-e vagy sem a kitüntetést – nyilatkozta. /(Fer-): Dan Manolachescu pontosítást vár (Julianus-díj). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

2008. március 17.

Szente László, brassói műépítész nyilatkozta a sepsiszentgyörgyi Régió Rádiónak, hogy március 15-én Brassóban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Bem József emléktáblát, helyez vissza a tanácstéren, a régi tanácsházával szemben. A csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma, melynek Beder Tibor, nyugalmazott főtanfelügyelő az elnöke, Julianus-díjjal tüntette ki a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzsert – aki anyanyelvi szinten beszéli a magyart. Dan Manolachescu, beutazta azokat a nyugat-európai területeket, ahol a területi autonómiának valamilyen szintű formái megtalálhatóak. Az ott szerzett tapasztalatok révén, népszerűsítette a területi autonómiát, a románok és a magyarok között. Nagy Attila cikkében hangoztatta, a Székelyföld tábla hirdette kizárólagossággal nem nyerünk, csak veszítünk. Szerinte Erdély, Székelyföld számára egy új kultúrát kell kialakítani, erre Bartók Béla életműve a példa. /Nagy Attila, Kökös: Dan Manolachescu és a székely területi autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2009. június 30.

Rendhagyó könyvvel jelentkezett Dan Manolachescu fiatal román újságíró, a Székelyföld mítoszai címmel kiadott kötet az elmúlt tizenöt-húsz esztendő román–magyar együttélésének egyfajta tükre, román és magyar szempontból egyaránt szokatlan szemszögből közelít meg témákat. Arra keresi a választ, mi az oka a két nép közötti ellentéteknek. Rávilágít arra, hogy a magyarság és a románság tulajdonképpen két párhuzamos világban él egymás mellett, egyre kevesebb a közös pont. Kitér a nyelvtanítás kérdéskörére, hogy mekkora hiba elutasítani a román nyelv speciális módszertan szerinti oktatását, külön fejezet szól a manipulációról, arról, hogy a politikum – mindkét oldalon – miként táplálja, tartja fenn saját hasznára a jelenlegi áldatlan állapotokat. Dan Manolachescu azon kevesek közé tartozik, akik nem mumusként beszélnek az autonómiáról, ismerői a témának. Dan Manolachescu azon kevesek közé tartozik, akik jól értenek és beszélnek magyarul. Könyve hamarosan magyar fordításban is megjelenik. /Farkas Réka: Románul Székelyföld mítoszairól (Dan Manolachescu könyvbemutatója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

2009. augusztus 21.

Bíró Béla örömmel üdvözölte, hogy a Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi szervezete Dan Manolachescut választotta elnökévé. Antal Árpád korábban sikeres vállalkozó, ma Sepsiszentgyörgy polgármestere, nyugat-európai körútra invitálta Dan Manolachescut, hogy megismertesse vele a nyugat-európai kisebbségi autonómiák rendszerét. Dan a saját szemével győződhetett meg róla, hogy a kisebbségi autonómiák feltételezett többségellenessége és antidemokratikusnak tételezett vonásai a valóságban csupán a nemzeti diskurzus kitalációi, s egyetlen funkciójuk van: a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének feloldása. Manolachescura nagy hatással volt ez az út, jelenleg a konfliktuskezelés témakörében készíti mesteri szakdolgozatát. Időközben felismeréseit egy románul és magyarul is megjelentetett A Székelyföld mítoszai című tanulmányában összefoglalta, amelyben a román és a magyar nemzeti tudat sztereotípiáit vette górcső alá és bebizonyította tarthatatlanságukat. Manolachescu pártelnöki beiktatási beszédében ismét hitet tett a két etnikum közti együttműködés szükségessége mellett. Ha működése sikeres lesz, annak nem csak a sepsiszentgyörgyi román-magyar együttélés, hanem a román-magyar viszony egésze távlatában is meghatározó jelentősége lehet. /Bíró Béla: Bizalom és bizalmatlanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2009. augusztus 21.

Négy hónapig tartott a sztriptíztáncos hírében álló Háromszék megyében Ciprian Grosu ifjúsági igazgatói karrierje. A minisztérium értesítette arról, hogy menesztik állásából. A menesztésében az is szerepet játszott, hogy nemrégiben vezetőcsere történt a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) sepsiszentgyörgyi szervezetének élén. Az új elnök a magyar közösség körében is jó kapcsolatokkal rendelkező Dan Manolachescu újságíró. A sztriptízbotrány kirobbanásakor 23 háromszéki magyar civil szervezet elhatárolódott a vetkőzős igazgatótól, és heti rendszerességgel szervezett valamilyen tiltakozó akciót ellene. /Kovács Zsolt: Leváltották a sztriptízes igazgatót. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2009. szeptember 17.

A Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi vezetősége új stratégiával próbálja felfrissíteni az alakulatot: nyitnak a magyarság felé – jelentette be Dan Manolachescu nemrég megválasztott elnök. Elmondása szerint sok magyar kíván csatlakozni hozzájuk, az új vezetőtestület, a városi büró tagjainak 40 százaléka magyar nemzetiségű. Többnyire fiatalokról van szó, akik nem találták megfelelőnek sem az RMDSZ, sem az MPP kínálta lehetőségeket. A D-LP külön szakosztályt hozott létre, amely a kisebbségi kérdéssel és az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozik. Nem kívánják elcsábítani az RMDSZ vagy az MPP tagságát– szögezte le Manolachescu. /Farkas Réka: Magyarosodnának a demokrata-liberálisok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

2009. október 31.

Rendhagyó könyvbemutató és kötetlen beszélgetés helyszíne volt Kézdivásárhelyen a Vigadó: Dávid Sándor, a Polyp Televízió főszerkesztője bemutatta Dan Manolachescu Székelyföld mítoszai című, idén megjelent publicisztikai kötetének magyar változatát. A fiatal újságíró, aki anyanyelvi szinten beszél magyarul, a románság számára rendkívül kényes témákról ír könyvében, többek között a román–magyar együttélésről meg az autonómiáról. /(Iochom): Székelyföld mítoszai Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

2009. november 18.

Nem értenek egyet a szélsőséges Új Jobboldal december elsejére tervezett sepsiszentgyörgyi felvonulásával a román pártok fiatal vezetői. Dan Manolachescu, a D-LP sepsiszentgyörgyi elnöke elzárkózik a szélsőséges szervezet kezdeményezésétől. „Nem akarom, hogy bukarestiek jöjjenek ide, megmondani nekünk, hogyan éljünk, megtanítani bennünket, akik itt születtünk, hogy kié ez a föld” – mondta a Dan Manolachescu. Elfogadhatatlannak tartja az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi rendezvényét Madalin Guruianu, a liberálisok helyi vezetője is. A december elsejei ünnepség szervezőbizottsága nevében arra kérték Antal Árpád polgármestert, ne adjon engedélyt a felvonulásra. Az önmagát a legionárius mozgalom utódjaként meghatározó Új Jobboldal szervezet sepsiszentgyörgyi felvonulásra várja tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre. /Farkas Réka: A románoknak sem kellenek a szélsőségesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998