udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Martian, Dan

1990. június 18.

Jún. 18-án megválasztották a képviselőház elnökének Dan Martiant, a szenátus elnökének pedig Alexandru Birladeanut. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

1991. május 21.

Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1991. június 6.

Újabb hosszú vitát eredményezett az Alkotmányozó Bizottság ülésén az anyanyelv használatának engedélyezése az igazságszolgáltatásban, adott tájékoztatást Király Károly, a szenátus alelnöke. Több román képviselő, köztük Dan Martian képviselőházi elnök is az anyanyelv használatának engedélyezése mellett volt, Alexandrescu Barladeanu, a szenátus elnöke viszont határozottan ellenezte, aki nyíltan a Vatra Romaneasca álláspontjára helyezkedett. Minősíthetetlenül viselkedett és cinikus volt Ion Gavra. A vitában végleges megoldás nem született. /Béres Katalin: Beszélgetés Király Károllyal, a szenátus alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1991. szeptember 2.

A képviselőház szept. 2-i ülésén Dan Lazarescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője elmondta, hogy a szovjet államcsínykísérlet alatt kommunistabarát tüntetések voltak. Követelte a Román Kommunista Párt és utódszervezete, a Szocialista Munkapárt törvényen kívül helyezését, továbbá Románia vezetői valljanak színt a kommunista ideológiát illetően. Claudiu Iordache felszólította Dan Martian képviselőházi elnököt, hogy mondjon le. A szovjet államcsíny kísérletekor egyikük sem állt ki határozottan a puccsisták ellen, Iliescu elnök is csak szőrmentén nyilatkozott, várták a fejleményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1992. május 30.

A romániai római katolikus püspökök /a magyar és román püspökök/ Alexandru Barladeanunak, a szenátus elnökének és Dan Martian képviselőházi elnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak az abortusz ellen, a kereszténytelen rendelet és annak szellemében fogant önkényeskedések ellen. /Levél abortusz-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./

1993. október 23.

Az RMDSZ parlamenti küldöttei az elmúlt napokban több ügyben szólaltak fel. Magyari Lajos szenátor okt. 18-án a Kovászna megyei prefektus, Vlad A. Casuneanu 52/1993-as rendeletének törvénytelen voltára hívta fel figyelmet /a tanulói létszámtól függetlenül román iskolák létesítése/ és kérte, a méltányosság jegyében ezt terjesszék ki a magyar nyelvű oktatásra is, okt. 21-én András Imre képviselő az RMDSZ-frakció nevében visszautasította Florin Negoita kormánypárti képviselőnek a romániai cigányságot súlyos vádakkal illető, okt. 18-án elhangzott interpellációját. András Imre megütközését fejezte ki, hogy a kormánypárt nevében a kollektív bűnösség elvét hangoztatatta a képviselő. Dan Martian kormánypárti frakcióvezető magyarázkodott: a képviselő csak a saját nevében beszélt. /Parlamenti küldötteink munkája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

1994. október 26.

Daniel Tarschys, az ET főtitkára okt. 26-án találkozott a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Dan Martian, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja képviselőházi frakcióvezetője azt állította, hogy az oktatási törvénytervezet elfogadott formája messzemenően teljesíti az európai normákat. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke cáfolta ezt a kijelentést /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Melescanu külügyminiszterrel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén elmondta, hogy a szomszédos országok közötti kapcsolatok javítását szolgálja a határ menti térségek együttműködése, illetve az ET által kidolgozott intézkedések támogatása. /Népszabadság, okt. 27./

2000. október 14.

Petre Roman külügyminiszter, a Demokrata Párt államelnökjelöltje korteskörúton okt. 13-án Kolozsváron tartotta A szabadság mint kötelesség című önéletrajzi kötetének bemutatóját. Petre Roman elmondta, hogy könyve a franciaországi Éditions Payot 1992-ben született felkérésére született, és ugyanazon év szeptemberében jelent meg francia nyelven, Le devoir de liberté címmel. 1994-ben jelent meg, a kolozsvári Dacia Kiadó gondozásában a könyv román nyelvű változata. A Paideia Kiadónál idén megjelentetett, átdolgozott változatban Petre Roman leírta '89 decemberében játszott szerepét, majd miniszterelnökségét, és apjának, Valter Romannak is szán egy fejezetet. Petre Roman elmondta, annak idején Ion Iliescu, Dan Martian és Alexandru Barladeanu nem a rendszer megváltoztatásáért, hanem az "ésszerű szocializmus", a peresztrojka érdekében, a Ceausescu házaspár eltávolításáért és a Szovjetunióhoz való közeledésért szálltak síkra. A Szabadság kérdésére Petre Roman elmondta, az 1990. december 1-jei gyulafehérvári népgyűlésen tett gesztusáért /az RMDSZ és a magyarság ellen a szószékről bujtogatta a felbőszült tömeget/ vállalja a felelősséget, de nem táplál szégyenérzetet. Kijelentette, hogy akkor még nem volt érett politikus. "Nem saját szándékomból történt, én nem óhajtottam ezt tenni. Oda nem illő gesztusok mindkét részről voltak, és könnyen azzá alakult a párbaj, amivé nem kellett volna. Az, hogy ma eljutottunk addig, hogy az RMDSZ-szel közösen kormányzunk, mutatja, milyen hosszú utat sikerült megtennünk" - nyilatkozta Petre Roman, aki kihagyta önéletrajzi kötetéből a gyulafehérvári epizódot. A külügyminiszter kijelentette, nem tartja valószínűnek, hogy a Demokrata Párt a választások után az Iliescu vezette RTDP-vel szövetkezne. /Salamon Márton László: Petre Roman: Nem szégyellem 1990. december 1-jét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998