udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ungureanu, Dan Vasile

2002. október 7.

Méltóságteljesen emlékeztek meg okt. 6-án Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc tizenhárom aradi vértanújáról. A vesztőhelyi obeliszk körül mintegy ötezer román és magyar hallgatta meg a két ország himnuszát és az ünnepi beszédeket. Vasile Dan Ungureanu, Arad megyei prefektus és Doru Popa aradi polgármester a román és a magyar nép egymásrautaltságát hangsúlyozta. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy 1848 "a más-más nemzetbéliek szolidaritását is megteremtette". Úgy vélekedett: "mivel a Szabadság-szobor egyszerre magyar és közös érték", annak méltó köztéri elhelyezését mielőbb meg kell oldani. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke kijelentette: "Az aradi vértanúk kálváriája - legalább egy napra - mindig egységbe forrasztja a nemzetet." Szili Katalin beszédét tucatnyi fiatal próbálta füttyel és bekiabálással megzavarni. Az előző esztendőkben minden alkalommal román szélsőségesek igyekeztek zavart kelteni, idén ezt magyarországiak próbálták véghezvinni. A zavarkeltők a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű szervezet fiataljai voltak. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Igyártó István bukaresti magyar nagykövet, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke és több RMDSZ-es képviselő és szenátor. /T. Sz. Z. /Ünnepségek Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2003. március 17.

Aradon a Vértanúk emlékművénél Dan Ungureanu prefektus felolvasta Adrian Nastase miniszterelnök üzenetét, Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa Medgyessy Péter kormányfőnek a határon túli "nemzettársak"-hoz intézett szavait tolmácsolta az egybegyűlteknek. Zsombolyán Tokay György képviselő hangsúlyozta: tíz körmünkkel kell megvédenünk most mindent, amit akkor Petőfiék elértek. /Szabadon élni-halni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2003. május 30.

Alig ötven személy jelent meg azon a tiltakozáson, amelyet a Román Humanista Párt (RHP) rendezett máj. 28-án Aradon, a Szabadság-emlékmű felállítása ellen, noha a szervezők legalább ötszáz résztvevőre számítottak. A humanisták az aradi városi tanács egyik határozata ellen tiltakoztak, amelyben az önkormányzat mintegy kétmilliárd lejt utalt ki egy park létrehozására, ahol a Szabadság-szobrot helyezik el. /Tüntetés a Szabadság-emlékmű ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ A tüntetők között kiosztott kérdőíven a PUR aradi vezetői több kérdésre kerestek választ. A kérdések egyike arra vonatkozott, ki hivatott hatálytalanítani a Szabadság-szobor levételéről szóló 1925-ös kormányhatározatot: a román kormány vagy az aradi városi tanács. Az egyik tüntető közölte: a román hadsereg már kétszer kiakasztotta a bocskort a budapesti parlamentre, itt az ideje, hogy ezt most harmadszor is megtegye. A tüntetők között megjelent Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, aki újságírói kérdésre az eseményt a szabad véleménynyilvánítási gyakorlat példájaként említette. /Gazda Árpád: A szobor ellen tüntettek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2003. szeptember 8.

Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa is ellátta kézjegyével azt a jegyzőkönyvet, amelyet az Állami Építkezési Felügyelőség regionális irodája állított ki. A jegyzőkönyv, amelynek értelmében leállíttatták az aradi Szabadság-szobor újrafelállításának munkálatait Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője szerint törvénysértő és az egész romániai politikai élet stabilitását veszélyezteti. Tokay a vele készített interjúban beszámolt arról, hogy szept. 5-én megjelent az Állami Építkezési Felügyelőség váradi, regionális kirendeltségének munkatársa, az építkezés kivitelezésével megbízott vállalkozótól bekérte az építkezési engedélyt. Ellenőrizték és kijelentették, hogy az engedélyt bevonják, lévén, hogy hiányzik a Művelődési Minisztérium engedélye. A leállítást azzal magyarázzák: a városrendezési tervben szoborcsoport (grup statuar) szerepel, az építési engedélyben pedig emlékmű (monument). Tokay kifejtette: az országos hatóságnak akkor van joga leállítani egy szobor felállítását, ha az szerepel az A kategóriájú szobrok listáján, a Szabadság-szobor azonban helyi érdekű B kategóriájú szobornak számít. A miniszter túllépte hatáskörét, mert hiába emelt esztétikai kifogásokat a szobor kapcsán, ezek ebben az esetben csak egyszerű véleménynek számítanak. A felügyelőség súlyosat vétett, a törvény ugyanis kimondja, hogy a munkát csak a bíróság állíthatja le. Dan Ungureanu prefektus felsorakozott az illegális aktus megvalósítói mellé. Becitálta és arra kényszerítette a munkálatokat végző magánvállalkozót, hogy aláírja a betiltás tényét rögzítő jegyzőkönyvet, ami nem azonos szövegű azzal, amit a törvényszéken beiktattak. A prefektus eljárási módja elfogadhatatlan. Tokay szerint az lenne a helyes ha a kormánypárt, az SZDP elhatárolná magát ettől a lépéstől. Amennyiben az SZDP felrúgja az RMDSZ-szel kötött megállapodást, akkor a Nagy-Románia Pártot segíti. Szept. 8-án lesz az SZDP és az RMDSZ kapcsolatát vizsgáló bizottság ülése. /Karácsonyi Zsolt: Dan Ungureanu prefektus veszélyezteti a román politikai élet stabilitását. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./ Szept. 5-én a Partiumi Önkormányzati Konferencián telefonon értesítették Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét arról, hogy leállították az aradi Szabadság-szobor talapzatának építési munkálatait. A helyi tanács 17 szavazattal elfogadott határozatát és az engedélyt most felülről próbálják érvényteleníteni. Bognár Levente a munkálatok azonnali leállítását prefektusi túlkapásnak tartja. Minden politikai, illetve adminisztratív eszközt igénybe vesznek a terv kivitelezésére. Az október 6-i ünnepségeket mindenképpen megtartják, akár a felállított szoborral, akár a csonka talapzat előtt. /Józsa László: Leállították az aradi Szabadság-szobor munkálatait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2004. március 16.

Az aradi vértanúk emlékművénél márc. 15-én Dan Vasile Ungureanu prefektus olvasta fel Adrian Nastase miniszterelnök üzenetét, majd a kolozsvári magyar konzulátust képviselő Kónya László Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta. A hagyományosan jelen lévő Dorel Popa polgármester örömét fejezte ki, amiért a magyar és román kormány közötti politikai egyeztetés nyomán a kormány döntést hozott a Szabadság-szobor felállításáról. “Személyes elégtétel számomra, hogy a kormányfő ezzel a határozattal rámutatott, hogy amit mi itt valamikor kigondoltunk és megtettünk, nem volt rossz dolog. Medgyessy és Nastase miniszterelnökök megmutatták Európának, hogy itt két nemzetiség van, amelyek ugyanazon a helyen kell hogy éljenek, és képesek európaizmust, civilizációt mutatni.” Tokay György képviselő kijelentette: “Elég nehéz erről beszélni, hisz egy nappal korábban még ez ellen próbálkoztak egyesek és kevesek, de nem sikerült Aradon maguk mellé állítani román barátainkat, hogy a gyűlöletet propagálják” „Ha ők az uszítást propagálják, akkor mi a szeretetet és a megértést propagáljuk.” Az emlékezés végén a jelen lévő egyházak képviselői közös, háromnyelvű miatyánkot mondtak a vértanúk emlékére, majd a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit. /Irházi János: Leborulás a nemzet nagysága előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2004. április 2.

Márc. 30-án látogatást tett Aradon, a Tűzoltó téri talapzatnál Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Serban Mihailescu kormányfőtitkár, ugyanakkor jelen voltak az RMDSZ helyi vezetői, illetve Dorel Popa polgármester és Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. A Szabadság-szobor felállításához szükséges gépeket egy debreceni cégtől hozatják. Takács Csaba ügyvezető elnök hosszan ecsetelte, mennyi bürokratikus akadályt kell naponta áthidalniuk ahhoz, hogy a munka elkezdődhessen. /Sz. K.: Már csak a bürokráciát kell túlélnie az aradi szobornak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2004. május 3.

Máj. 1-jén a román–magyar határon Nagylak város vezetősége köszöntötte a magyarországi Nagylak község küldöttségét Magyarország EU-csatlakozásának napján. Az eseményen jelen volt Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. /Kiss Károly: Közös ünneplés Európa kapujában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2004. október 7.

Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2008. augusztus 5.

Tőzmiske község önkormányzata, illetve a Simonyi Társaság augusztus 2-3-án ismét nagyszabású rendezvénysorozattal rukkolt ki a Simonyi napok alkalmával. Az első napon lovasbemutató és a fogathajtó verseny volt, több mint száz résztvevővel a táncosok színes, toborzó felvonulása a főutcán. Több együttes lépett fel. Másnap, vasárnap, a katolikus templomban megtartott ökumenikus, kétnyelvű istentiszteleten magyarul Hegedűs János plébános és Deák Bálint helybeli, németül Walter Sinn evangélikus-lutheránus lelkész hirdetett igét. A Simonyiak Emlékházának udvarán leleplezték a 13 kopjafát, illetve a svéd gránitkőből készült emlékművet. A Deportáltak Egyesületének nevében Contras Magdolna románul elmondott beszédében felidézte 1945. január 14-ét és 15-ét, amikor az országból 75-80 ezer németet vagy német szimpatizánst deportáltak Szovjetunióba „málenkij robotra”, ahol jelentős részük embertelen körülmények között elpusztult, a többiek évekig szenvedtek a nemzetiségük miatt, egész életre testben, lélekben megnyomorítva tértek haza. A kényszermunkára hurcolt 59, közülük ott elhunyt 13 simonyifalvi emlékére a Balogh Csaba közreműködésével egy-egy kopjafát faragó Brittich Erzsébet képzőművész személyes indíttatású beszédben ismertette elhurcoltatásuk történetét. Dan Vasile Ungureanu családi érintettség okán szólott a Baraganba történt deportálásokról. Leleplezték a szögesdróttal övezett, a tetején eltört, fekete gránitoszloptól megosztott emlékművet. /Balta János: Simonyifalvi napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998