udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Morar, Daniel

2000. január 24.

Jan. 24-én bűnvádi eljárást indított Daniel Morar ügyész Gheorghe Funar kolozsvári polgármester ellen. Amennyiben a törvényszék bűnösnek találja a polgármestert, Gheorghe Funárra 5-15 év közötti börtön vár. Vasile Chis Kolozs megyei főügyész átiratot küldött Vasile Salcudean prefektushoz, amelyben kéri a polgármester felfüggesztését arra az időszakra, amíg véglegesen tisztázódik az ügy. A prefektus kétnapos gondolkodási időt kért, hogy elemezhesse az esetet. Daniel Morar ügyész elmondta, hogy Funar öt esetben nem tett eleget a felszólításnak, nem jelent meg az ügyészségen. Az Alimentara RT. és a polgármester közötti immár kétéves per kiindulópontja Gheorghe Funar azon határozata volt, amelyben nem engedélyezte az előbbinek a Széchenyi téri élelmiszeripari komplexum földszintjének átszervezését és felújítását. /Börtönbe kerülhet Gheorghe Funar. Napokon belül felfüggeszthetik a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2006. május 9.

Daniel Morar, a Korrupcióellenes Ügyészség vezetője jelen pillanatban tizenegy, nagyvadnak tartott politikust vizsgál: Emilian Cuteant, az SZDP-kormány forradalmárok ügyével megbízott államtitkárát, Adrian Nastase volt miniszterelnököt, Ion Dumitrut, a Romsilva egykori igazgatóját, Miron Mitreát, Ristea Priboi volt szekustisztet és képviselőt, akinek kézre kerítéséért nemzetközi körözést adtak ki, George Copos jelenlegi miniszterelnök-helyettest, Serban Mihailescu volt minisztert, jelenlegi SZDP-szenátort, Traian Panait egykori államtitkárt, a CFR több vezetőjét, az igazságügy-minisztérium több alkalmazottját, egyes kórházigazgatókat hűtlen kezelés miatt s nem utolsósorban Gigi Becalit adócsalásért, írta a Romania Libera című bukaresti napilap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2007. május 10.

Simon Judit, az Új Magyar Szó főmunkatársa kiállt Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter mellett, helyeselte, hogy Doru Tulus ügyész visszahívását kérte, az ügyész ugyanis a dossziéháború újabb fejezetét készítette elő, politikusok aktáit vette elő. Laura Kövesi főügyész, és Daniel Morar DNA-igazgató Macovei emberei, a Legfelsőbb Bírói Tanács elnöke pedig a felfüggesztett államfőé. Traian Basescu felfüggesztett államfő minden eszközt megragad, hogy visszaszerezze hatalmát. /Simon Judit: Robbannak a rejtett bombák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2007. május 16.

Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, igazságügyi biztos Brüsszelben bejelentette: fokozott figyelemmel fogja tanulmányozni a német európai parlamenti képviselő Markus Ferber levelét. Ferber a védzáradék életbe léptetését kérte, az utóbbi időszak negatív romániai eseményei miatt. Frattini bejelentette: már két alkalommal tárgyalt Tudor Chiuariu román igazságügyi miniszterrel a korrupció ellen küzdő ügyészek függetlenségének megsértéséről, illetve az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (DNA) megalakítására vonatkozó törvényről. Nicholas Taubman, az Egyesült Államok nagykövete Daniel Morarral, a DNA elnökével folytatott találkozóján szintén jelezte: az utóbbi események bizonyos kétkedéseket vetettek fel Románia korrupcióellenes törekvéseire vonatkozóan, nem csupán Washingtonban, de számos más fővárosban is. /Életbe léptethetik a védzáradékot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2007. július 31.

Romániában az a politikai erő győz, amely élvezi a titkosszolgálatok támogatását. Ez a már közhelynek számító állítás főként a belföldi (SRI) és a külföldi hírszerző szolgálatra (SIE) vonatkozik. Legutóbb éppen Emil Constantinescu volt államfő beszélt erről, aki magas rangú pozíciójából láthatta, hogyan működnek a rendszerváltás óta még mindig homály fedte titkosszolgálatok. Constantinescu szerint a SRI és a SIE az elmúlt hónapokban egyértelműen átállt Traian Basescu államfő oldalára. A köztük létrejött állítólagos paktum szerint Basescu nem csorbítja meg a SRI és a SIE hatalmát, befolyását, ugyanakkor a hírszerzők besegítenek az államfőnek abban, hogy megerősítse hatalmát. Továbbra sem tisztázódott a homály a törvényes telefonlehallgatásokat illetően. Korábban ugyanis Gheorghe Zamfir hírszerző tábornok beismerte: nem csak a SRI, hanem a Legfőbb Ügyészség keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT), valamint a rendőrség kötelékében működő szervezettbűnözés-megelőzési osztály, illetve a belügyminisztérium titkosszolgálata (DGIPI) is rögzíthet magánbeszélgetéseket. Ezt a vallomást a bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza, amit a Gardianul című napilap közölt. Az érintett intézmények sorra próbálták cáfolni a vádat, végül az SRI tett közzé egy közleményt, hangsúlyozva, hogy csak ők végeznek lehallgatásokat, de elismerte: például a DNA tavaly március 1-je óta a hangfelvétel birtokába juthat, és a Daniel Morar által vezetett ügyészek rögzítik papírra a beszélgetés tartalmát. Felmerül azonban a jogos kérdés: ha a hangfelvételek kikerülnek a SRI-ből, akkor mi a garancia arra, hogy ezeket később illetéktelen személyek nem használják fel az érintettek zsarolására. Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadta, hogy az intézmény rendelkezne a lehallgatásra alkalmas, úgynevezett terminállal, a Mediafax hírügynökség megjegyezte: köztudott, hogy a DNA-nak van ilyen berendezése, hiszen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv lehetővé teszi az ügyészeknek, hogy nagyon fontos esetekben bírói engedély nélkül is megfigyelés alá helyezzék 48 órán keresztül a gyanúsított telefonját. Laura Codruta Kövesi főügyész közölte: a törvény lehetővé teszi, hogy a Legfőbb Ügyészségnek legyen ilyen technikai berendezése, de nincs a birtokában terminál. Leszögezte: nem végeznek lehallgatásokat. A főügyész megerősítette, amit a SRI is nyilvánosságra hozott közleményében, hogy a DNA és a DIICOT is megkapja elektronikus formátumban a lehallgatásokat. A napokban a Ziua című napilap ismertette a DNA-nak a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) júniusban elküldött jelentését. Eszerint 2005 és 2007 között a DNA által végzett 465 lehallgatásból mindössze 268 volt sikeres, ugyanis csak ennyi esetben született vádemelés. A telefonlehallgatások kapcsán zajló vita közben kiderült, hogy az elektronikus levelek sincsenek teljes biztonságban. /Borbély Tamás: Régi beidegződések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2008. február 13.

Az egyik bukaresti napilapban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint Daniel Morar, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze azzal vádolta meg Verestóy Attila RMDSZ-szenátort, hogy az ígéretet tett egy személynek, hogy megpróbálja számára kedvezően befolyásolni egy bírósági eljárás végkimenetelét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Verestóy Attila védelmére kelt, mondván, a képviselőknek és szenátoroknak kötelességük véleményt nyilvánítani az igazságszolgáltatás, az ügyészségek, a bírói testület vagy a rendőrség működésével kapcsolatban. A véleménynyilvánítás nem jelent beavatkozást, hanem „egyenesen a honatyák feladata. Kötelességük kifejteni a véleményüket minden egyes alkalommal, amikor valamilyen rendellenességre bukkannak, és bármely intézmény működése kapcsán módosító javaslatokkal állhatnak elő” – hangsúlyozta Markó. Daniel Morar értesítést küldött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM), amelyben megállapította, hogy Verestóy Attila és Markó Béla egyes cselekedetei befolyásolták a DNA ügyészeinek függetlenségét és pártatlanságát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elutasította a DNA vezetőjének folyamodványát, mivel arra a következtetésre jutottak, hogy „nincs szó az igazságszolgáltatás menetébe történő beavatkozásról. ” A CSM egyúttal megjegyezte, hogy a lehallgatott beszélgetés kapcsán az elhangzottak sajátos értelmezése nyomán vontak le következtetéseket. /Balogh Levente: Verestóy Attila védelmére kelt Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2008. július 25.

Néhány napon belül eldől, hogy indítanak-e vagy sem bűnvádi eljárást Nagy Zsolt volt informatikai és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ellen. Daniel Morar, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze kijelentette, jelenleg elemezik a helyzetet. A két tárcavezetőt azzal gyanúsították, elárulták hazájukat azzal, hogy bizalmas információkat szivárogtattak ki állami vállalatok folyamatban lévő privatizációjáról. /Hamarosan lesz végleges döntés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2008. szeptember 5.

Nem az államfő, hanem a Legfelső Bírói Tanács (CSM) nevezi ki ezután Románia főügyészét, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA), illetve a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmus-ellenes Ügyészség (DIICOT) vezetőjét – döntött a szenátus jogi bizottsága. Ahhoz, hogy ez a kitétel törvényerőre emelkedjen, a szenátus plénumának is el kell fogadnia módosítást, és az államfőnek is ki kell hirdetnie az új törvényt. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint nem Basescu-ellenességből fakad a szenátorok döntése, Daniel Morar az, aki ellen kifogások vannak. A módosítással az államfőt meggátolják abban, hogy ismét Morart nevezze ki a DNA élére. Eckstein-Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság idei országjelentése méltányolja a DNA tevékenységét és jelzi, jó néven venné Morar mandátumának meghosszabbítását. /Nem lesz köze az államfőnek a főügyész, a DNA- és a DIICOT-vezetők kinevezéshez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998