udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tarschys, Daniel

1994. április 15.

Románia üdvözli az Európa Tanács új főtitkárának, Daniel Tarschysnak a megválasztását, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő. Tarschys a bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában a román vezetést figyelmeztetve hangsúlyozta a vállalt kötelezettségek teljesítését. /Magyar Hírlap, ápr. 15./

1994. október 25.

Okt. 25-én Romániába érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának felavatásán Bukarestben, amelyre Iliescu elnök jelenlétében került sor. - Philippe Bousquin belga szocialistával az élen okt. 23-tól okt. 25-ig Romániában tartózkodott a Szocialista Internacionálé küldöttsége, hogy tanulmányozza a magukat szociáldemokratáknak valló pártok - Romániai Szociáldemokrata Párt, Szocialista Demokrácia Romániai Pártja /kormánypárt/, Demokrata Párt - tevékenységét. Mindhárom csatlakozni szeretne a Szocialista Internacionáléhoz. A küldöttség más pártokkal is találkozott, így az RMDSZ-szel, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1994. október 26.

Daniel Tarschys, az ET főtitkára okt. 26-án találkozott a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Dan Martian, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja képviselőházi frakcióvezetője azt állította, hogy az oktatási törvénytervezet elfogadott formája messzemenően teljesíti az európai normákat. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke cáfolta ezt a kijelentést /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Melescanu külügyminiszterrel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén elmondta, hogy a szomszédos országok közötti kapcsolatok javítását szolgálja a határ menti térségek együttműködése, illetve az ET által kidolgozott intézkedések támogatása. /Népszabadság, okt. 27./

1994. november 10.

Az Európa Tanács /ET/ legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága nov. 10-én Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Ezt a konvenciót január végétől lehet majd aláírni és akkor lép életbe, ha legalább tizenkét ország parlamentje jóváhagyja. Ez a jövőben a nemzeti kisebbségeket is védelmezi. "Ez a védelem kötelező" - mondta Daniel Tarschys, az ET főtitkára. Ezután az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségi jogi vállalások teljesítését. /Új Magyarország, nov. 11./

1995. február 18.

Számos országban létezik etnikai feszültség, írta Daniel Tarschys, az ET főtitkára az International Herald Tribune lapban, ám megvan ennek orvossága: nagylelkű kisebbségi politikára van szükség, illetve olyan intézkedésekre, amelyek engedélyezik az autonómiát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

1995. november 23.

Az Európai Demokrata Unió /EDU/ nov. 17-én Bécsben tartott ülésén nyilatkozatban tiltakozott a romániai oktatási törvény megszorító intézkedései ellen. Az állásfoglalást az EDU elnöke, Alois Mock írta alá és eljuttatta Daniel Tarschyshoz, az Európa Tanács főtitkárához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./

1996. február 12.

Az Új Magyarország írásban megkérdezte Daniel Tarschyst, az Európa Tanács főtitkárát: az integrációs esélyeket illetően zavaró tényező-e, ha egy ország kiáll kisebbségeiért, vagy jobb, ha szomszédaival csak a gazdasági együttműködésre összpontosít. A főtitkár válaszában kifejtette, hogy a kisebbségek kérdése tekintetében sokrétű erőfeszítésre van szükség. "Mindezekben a gazdaságpolitikának jelentős szerep jut, de vele párhuzamosan az Európa Tanács számos más intézkedését és ajánlását is figyelembe kell venni." /Új Magyarország, febr. 12./

1996. május 20.

Máj. 20-án Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

1996. május 21.

Máj. 20-án Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára. A politikus a Vocea Romaniei számára adott interjúban kifejtette: "Vannak problémák a helyi vezetés síkján, vannak a kisebbségekkel kapcsolatos vonatkozások, és jól ismertek a gyermekvédelem problémái, vagy az igazságügyi rendszer reformjának gondjai. Az Európa Tanács segítséget kíván nyújtani e problémák megoldásához." /Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./Máj. 21-én Daniel Tarschys, az Európa Tanács /ET/ főtitkára Bukarestben találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. A találkozón az RMDSZ képviselői szóvá tették, hogy Románia nem mindenben teljesítette 1993-as, az ET-be teljes jogú tagként való felvételekor vállalt kötelezettségeit. Említették a tanügyi törvény diszkriminatív intézkedéseit, hangsúlyozták, hogy az RMDSZ továbbra is szükségesnek tartja Románia monitorizálását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 785. sz./ Daniel Tarschys, az ET főtitkára máj. 20-án érkezett Bukarestbe, Melescanu külügyminiszterrel áttekintette az ET-ben való román részvétellel kapcsolatos kérdéseket, máj. 21-én fogadta a főtitkárt Iliescu elnök. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Tarschys bukaresti sajtóértekezletén arra kérdésre, hogy kötelező-e Románia számára az ET 1201-es ajánlása, azt felelte, hogy Románia ezt vállalta az ET-be való fölvételénél. Tarschys a kisebbségi jogok védelmét az Európa Tanács egyik fő feladatának nevezte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1996. május 21.

Daniel Tarschys, az ET főtitkára részt vett Demokratikus biztonság koncepciója című nemzetközi szeminárium máj. 21-i megnyitóján, melyen Iliescu elnök mondott beszédet. Iliescu kifejtette, hogy a demokratikus biztonság koncepciójának megvalósítása részévé válik az európai építésnek. Az államok szuverén akaratuk kifejezéseként, közvetlen tárgyalások révén elfogadhatnak határváltozásokat. /Magyar Hírlap, máj. 22./

1997. január 28.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán Strasbourgban a magyar küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a román küldöttséggel. A román küldöttség tagjai között volt Frunda György RMDSZ-szenátor, Melescanu volt külügyminiszter és Nastase volt képviselőházi elnök is. A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű magyar-román parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A román küldöttség hazatérése után sajtóértekezletet tartott. Frunda György elmondta, hogy az ET egyezmény-javaslatában európai nemzetiségről volt szó. Frunda viszont javasolta, hogy ne európai nemzetiség szerepeljen az egyezményben, hanem európai állampolgárság. Javaslatárt elfogadták. Azzal érvelt, hogy 1990 után az ET és más nemzetközi szervezetek állampolgárságról beszélnek és külön orvosolják a nemzeti kisebbségek jogait. /Zsehránszky István: Ahogy mi kinézünk... Strasbourgban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

1997. május 26.

Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1997. május 29.

A román és a magyar államfő marosvásárhelyi látogatása alkalmával Constantinescu elnök a marosvásárhelyiek előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Leni Fischer és a szervezet főtitkára Daniel Tarschys történelminek minősítették a magyar államfő romániai látogatását és határozottan állították, hogy a két ország közötti megbékélés, ami nem csupán egyszerű szerződés, hanem két nép kapcsolatainak új megközelítése, hasonló az Európai Unió alapját képező jól ismert német-francia történelmi megbékéléshez, és modell értékű lehet más országok számára is. A román államfő beszéde végén kijelentette "csak az erősek lehetnek nagyvonalúak és őszinték. Bizonyítsuk be önmagunknak, Európának és a világnak, hogy van erőnk a nagylelkűséghez, a bölcsességhez és a kölcsönös tisztelethez." Az országos magyar napilapban Szász János úgy értékeli, hogy a két ország, nemzet közötti közeledés, együttműködés békés együtthaladás (s ezen belül, igenis ennek függvényeként is, a romániai magyarság egyenjogúságának folyamata is) addig tart, amíg a két országban a döntéshozók nem szűnnek meg fölismerni hogy az a legközvetlenebbül szolgálja a két nemzet érdekeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1997. november 21.

Nov. 21-én Szegeden aláírták a Duna-Maros-Tisza Eurorégió alapító okmányát. Az alapító tagok magyar részről Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, Jugoszláviából a Vajdaság, román részről Arad és Temes megyék. Krassó-Szörény és Hunyad megyék is csatlakozni szeretnének. Az együttműködés a helyi önkormányzatok között, illetve a gazdasági, kulturális és tudományos terülten bővül. Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára levélben üdvözölte az új régió megalakulását. A térség gazdasági-kulturális és turisztikai együttműködését előmozdítani hivatott eurorégió fontosságáról beszédesen vall két számszerű adat: a régió területe 77.243 négyzetkilométer, összlakossága pedig megközelíti a hatmilliót. Az eseményen a román kormány nevében Remus Opris kormányfőtitkár mondott köszöntőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./

1998. április 28.

Bukarestben ápr. 28-án Crin Antonescu román ifjúsági és sportminiszter terjesztette elő az európai ifjúsági miniszterek háromnapos tanácskozásának határozattervezetét. A tanácskozás ápr. 27-én kezdődött, Emil Constantinescu román államfő beszédével. Az Európa Tanács égisze alatt ötödször megrendezett tanácskozáson, amelyen 49 ország állami ifjúságpolitikájának irányítói vettek részt, Koncz István címzetes államtitkár képviseli Magyarországot. Az értekezlet elé terjesztett dokumentum számos területen - így a fiatalok tájékoztatása, a fiatalok utazása, a fiatalok demokratikus nevelése kapcsán - állást foglal az Európa Tanács által szorgalmazott ifjúságpolitikai célok mellett. Bukarestben tartózkodik Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is, akit fogadtak a román vezetők. Tarschys kijelentette, hogy Románia jelentős haladást ért el, amióta tagja a páneurópai szervezetnek. Radu Vasile miniszterelnök a találkozó után annak a véleményének adott hangot, hogy a Románia "monitorizálásának", azaz ellenőrzésének végleges megszüntetésére vonatkozó kérdések gyakorlatilag megoldást nyertek, csak a romák integrálódása és az elhagyott gyermekek problémája jelent még gondot ezen a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998