udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bartos, Daniela

1996. augusztus 23.

Iliescu elnök előtt aug. 23-án letették az esküt az új miniszterek: Grigore Zanc művelődésügyi /azelőtt 1990-től Kolozs megye prefektusa volt/ és Daniela Bartos egészségügyi minisztert. Bartos az első női miniszter 1989 óta, belgyógyász, öt hónapja kinevezték államtitkárnak az Egészségügyi Minisztériumban. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

1996. augusztus 23.

Iliescu elnök előtt aug. 23-án letették az esküt az új miniszterek: Grigore Zanc művelődésügyi /azelőtt 1990-től Kolozs megye prefektusa volt/ és Daniela Bartos egészségügyi minisztert. Bartos az első női miniszter 1989 óta, belgyógyász, öt hónapja kinevezték államtitkárnak az Egészségügyi Minisztériumban. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2001. március 8.

Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2001. szeptember 8.

Szept. 7-én Kovászna megye vendége Daniela Bartos egészségügyi miniszter asszony. Személyében a Nastase-kormány immár 12. tárcavezetője vizitel az övezetben. Hogy ki lesz a 13., atekintetben folynak már a találgatások, s nem lehetetlen, talán épp maga a kormányfő keresi föl az övezetet. /(Flóra Gábor): Ki lesz a tizenharmadik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2003. március 5.

Összesen 253 kórházi ágyat számoltak fel Hargita megyében, ami az összlétszám 11 százalékát jelenti. Emellett átszervezik a szentegyházi és a székelykeresztúri városi kórházat is, amely egészségügyi központtá alakul. Dr. Bustya Attila, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője ma nyújtja be erre vonatkozó javaslatait Daniela Bartos egészségügyi miniszternek. A változások kapcsolódnak a szaktárca rendeleteihez. Hargita megyében jelenleg 6,3 kórházi ágy jut ezer lakosra, ez a szám pedig az átszervezések után ötre csökken. /Kevesebb ágy a kórházakban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2003. március 26.

Dr. Vekov Károly képviselő interpellációt intézett az egészségügy-miniszterhez, amelyben arra kért választ, hogy mikor szándékozik kifizetni a minisztérium a gyógyszertárakkal szembeni adósságot. A lakosság ártatlanul szenved a minisztérium tehetetlensége miatt. Márciustól nem jutottak ingyenes vagy ártérített gyógyszerhez a gyermekek, öregek, terhes nők és gyermekágyas anyák, továbbá a krónikus betegségben szenvedők, a rákbetegek, háborús veteránok, egykori politikai üldözöttek, fogyatékosok és mások. /Interpelláció Daniela Bartos egészségügy-miniszterhez. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2003. június 16.

Hasznos ez a tanácskozás, melynek egyik célja az is, hogy innen, erről a fórumról hangsúlyosan fölhívjuk a román kormány figyelmét nemcsak arra, hogy az RMDSZ hozzá kíván járulni a továbbiakban is az egészségügy problémáinak megoldásához, hanem arra is, hogy nagyon komoly gondok vannak az egészségügyben - szögezte le Markó Béla szövetségi elnök jún. 14-én Marosvásárhelyen az orvostalálkozón, melyet Az egészségügyi reform és a magyar orvosképzés aktuális kérdései címmel szervezett az RMDSZ. Daniela Bartos egészségügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét a fórumról, helyette George Pavelescu államtitkár érkezett. Az államtitkár a kórházi kezelésnek a járóbeteg ellátás irányában való elmozdítását emelte ki, ami többek között lehetővé teszi az ágyszámok mintegy 22 ezres nagyságrendű csökkentését, s ez egyéb intézkedésekkel összekapcsolva jelentős anyagi források felszabadulását eredményezi, mely összegeket az egészségügyi ellátás minőségének növelésére lehet fordítani. Dr. Göncz Kinga magyarországi politikai államtitkár a Magyarországon folyó átalakításokat ismertette.Dr. Bárányi Ferenc, volt RMDSZ-es egészségügyi miniszter kiemelte: beteg a román egészségügy, a biztosítási- meg a kamaratörvény három részre szakította az egészségügyi minisztériumot. Dr. Kalmár László, a Segítő jobb Alapítvány Kuratóriumának elnöke a román-magyar szakmai együttműködés lehetőségeit térképezte fel. Dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora A romániai magyar orvosképzés a MOGYE-n című előadásában leszögezte: az egyetemen volt, van, s kell legyen magyar nyelvű oktatás. A MOGYE- ről készült statisztika: míg 1989-ben csupán 19 diák tanult magyarul az egyetemen, addig a mostani, 54. évfolyamon az általános orvosin 109, a gyógyszerészetin 27, a fogászaton pedig 25 diák végzett. A jelentkezők és a bejutók arányát nézve az utóbbi öt-hat évben állandósult egy 115-120-as szám, mely alapul szolgálhat a beiskolázási számok bemérésére. Jelenleg az általános orvosi karon a diákok 44 százaléka tanul magyarul, a fogorvosin vannak olyan évfolyamok, ahol az arány 50 százalék feletti. Ami eredményként könyvelhető még el az a kétszériás magyar nyelvű oktatás lehetősége az általános orvosi karon, továbbá hogy az ősztől induló bábaképzésen is lesz a magyar nyelvű oktatás. Komoly gondok vannak viszont az oktatók körében: a magyar százalékarány nem éri el a 30-40-et. Mindössze 11 magyar professzor van, 14 magyar docens, 29 adjunktus, 37 tanársegéd és 25 preparátor. /(Bögözi Attila): Mitől madár az egészségügyi reform? RMDSZ-es orvosi találkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998