udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Steel, Danielle

2002. augusztus 22.

Kopacz Katalin, a csíkszeredai könyvtár igazgatónője beszámolt arról, hogy év elejétől június végéig 5057 olvasója volt a Megyei és Városi Könyvtárnak, ők összesen 64 000 dokumentumot kölcsönöztek. Az olvasók 65 százalékát diákok teszik ki. A kedvelt szerzők, művek népszerűségi listáját a gyermekek körében vezeti Harry Potter és Tolkien: A gyűrűk ura. Kedveltek még Karl May, Fekete István és Rejtő Jenő regényei. A felnőtt olvasók körében a népszerűségi listát Wass Albert művei vezetik, majd Leon Uhris és Danielle Steel következik. Az EMTE indulása éreztette hatását a könyvtár forgalmában. Megnőtt ugyanis a kereslet a nyelvkönyvek, a nyelvészeti szakirodalom, a kézikönyvek iránt. /Takács Éva: Az olvasók többsége diák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2005. január 10.

Gereben Ferenc, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott előadást január 7-én a Kárpát-medence magyarságának olvasási szokásairól Kolozsváron, az EME előadótermében. Először az olvasási szokásokat némiképp befolyásoló tényezőket: vallásosság, nemzeti öntudat mértéke stb. tárta fel az előadó. Az erősebb nemzeti öntudat egyben minőségibb olvasáskultúrával jár. Az anyanyelvhasználat mértékét tekintve Erdély vezető helyet foglal el a kisebbségi magyarság lakta területek között: családon belül mintegy 96, baráti társaságban 83 százalék a magyar nyelv használatának aránya. A magyarságot kultúrnemzeti identitástudat jellemzi (nem földrajzi vagy etnikai), derült ki. A felnőtt korú magyarságot arra kérték, jelöljön meg négy jelentős történelmi személyiséget: Széchenyi, Szent István, Mátyás király és Kossuth neve általában dominál. Elgondolkodtató, hogy Vajdaságban Titóé a pálma, őt követi Szent István és Mátyás király! A legtragikusabb történelmi eseménynek mindegyik említett térség Trianont jelölte meg, kivéve Magyarországot, ahol a II. világháborúba való belépést ítélték annak. 1964-ben Jókai, Gárdonyi és Móricz, 1985-ben Szilvási Lajos, Jókai és Dumas, 2000-ben Danielle Steel, Robin Cook és Lőrincz L. László a listavezetők Magyarországon. Erdélyben 1998-ban Jókai, Wass Albert és Mikszáth a legolvasottabb szerzők. A Kárpát-medencében keletről nyugatra haladva csökken az olvasás aránya. /F. I.: Devalválódott az olvasás? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2007. október 26.

Erdély nagyvárosainak könyvtáraiban az olvasói és könyvtárhasználati szokásokat mutatta be a Krónika. A kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár állományának 8-9 százaléka magyar nyelvű, a szabadpolcos rendszerben főként szépirodalmi műveket találni. Az év első kilenc hónapjában megközelítőleg 350 új magyar nyelvű könyv került a polcokra, év végéig további 450 cím áll majd az olvasók rendelkezésére. A kikölcsönzött könyvek listáját Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek, Egy polgár vallomásai és Idegen emberek című kötetei vezetik, hajszállal marad le mögötte Rejtő Jenő. Keresettek Wass Albert és Nyírő József könyvei is. Szatmárnémetiben a megyei könyvtárban a gyerekek és a felnőttek által kikölcsönzött öt-öt legkeresettebb könyv között az iskolai tananyag kiegészítéséül szolgáló kötelező házi olvasmányok találhatók. A megyei könyvtárban a közönségszolgálatosok közül senki sem beszél magyarul. A megkérdezett könyvtárlátogatók szerint kizárólag klasszikusnak számító szerzők könyvei sorakoznak a polcon. Nagykároly városi könyvtárában jobb a helyzet. Itt is a házi olvasmányok vezetik a kölcsönzési listát, elsősorban Móricz és Jókai regényei. Csíkszeredában, a Hargita Megyei Könyvtárban a fiatalok és a felnőttek körében hosszú idő óta Wass Albert művei a legkedveltebb olvasmányok. Második helyen áll Paulo Coelho Tizenegy perc, Veronika meg akar halni és A Zahir című könyvei, a harmadik a főleg nők körében kedvelt Danielle Steel. Márai Sándor Egy polgár vallomásai című könyve a negyedik, ötödik helyen Ken Follett regényei állnak. A legkedveltebb gyerekolvasmányok: Harry Potter, Jacqueline Wilson könyvei, Janikovszky Éva és Fekete István regényei. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtár legolvasottabb köteteinek listáját gyermek- és ifjúsági regények vezetik. Fodor Sándor Csipike című meseregényét kölcsönözték ki a legtöbbször. Tavaly Wass A funtineli boszorkány trilógiája volt a legolvasottabb, idén pedig az író Hűség bilincsében című kötete. A legnépszerűbb magyar szerzők Wass Albert, Jókai Mór, Mikes Kelemen és Tamási Áron. Sepsiszentgyörgyön az elmúlt 12 hónap alatt több mint 72 ezren látogatták az intézményt, összesen 76 ezer kötetet kölcsönöztek. A könyvtár Könyvet házhoz elnevezésű programja iránt is fokozódott az érdeklődés. Ezzel a kezdeményezéssel a mozgáskorlátozottakat, az időseket segítik. /Ponyva és szépirodalom között. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2008. március 1.

Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998