udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dankó Pista

2003. szeptember 29.

Margittán a városi tanács határozata alapján az Eroilor utcából Petőfi Sándor, a Republicii-ből Arany János, a Primaverii-ből Horváth János lett. További magyar neveket is kaptak a településen egyes utcák: Jókai Mór Ady Endre, Dankó Pista, Bartók Béla, Bethlen Gábor, Kölcsey Ferenc és Kazinczy Ferenc utca is van már. A 18 tagú tanács egyöntetűen szavazott az utacanév-változtatások mellett. Margittán a nyár folyamán fokozatosan kitett új táblákat elkezdték negrongálni. Levakart betűk, s néhol az utcanevek hűlt helye jelzi, hogy a lakosság egy részének mégsem tetszik a dolog. Szeptemberre szinte mindegyik új táblácskának baja esett. A műemlék református templom parkjában kis magyar sziget. Szinte isten házához dőlve, Petőfi Sándor és Ady Endre mellszobra, Horváth János emléktáblája, átellenben Horváth Imre költő szülőházán felirat hirdeti a bölcső helyét. A templomkert kapuja kulcsra zárva, odabent béke. /Balla Tünde: Margittán nem mindenki ismeri... Ki volt az a Bartók Béla? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2008. november 14.

Idén ünneplik a híres nótaszerző, Dankó Pista születésének a 150., halálának a 105. évfordulóját, ezért 2008-at Dankó Pista-évnek is nevezik. Dankó Pista Aradon és Nagyváradon is gyakran megfordult, a szegedi székhelyű Magyar Nótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesületének a művészei a régióban Dankó Pista-esteken lépnek fel. November 9-én, vasárnap Aradon, a Kultúrpalotában, kampányrendezvénnyel egybekötve Dankó Pista-megemlékezést tartottak, Bognár Levente alpolgármesternek Dankó Pista-emlékéremmel ismerték el az országhatárokon átnyúló magyar kultúráért kifejtett munkáját. A szegediek előbb Délvidékre látogattak, ahol három településsel, köztük Újvidék önkormányzatával írtak alá együttműködési szerződést, ott is tartottak Dankó Pista-emlékelőadásokat. A szegedi egyesület nevében dr. Majzik István elnök a közelmúltban három intézménnyel, civilszervezettel kötött együttműködési szerződést: Arad város tanácsával, a pécskai Búzavirág Egyesülettel, illetve a kisiratosi Pro-Ki-Dor Egyesülettel. Egy hónappal ezelőtt be is nyújtották első pályázatukat a Szülőföld Alaphoz. Fejes Ernő a szegedi egyesület nemzetközi kapcsolatokért felelős referense találkozott Haász Tibor tőzmiskei polgármesterrel, akivel eldöntötték: még idén együttműködési szándéknyilatkozatot írnak alá a Simonyi Társasággal. /Balta János: 2008 Dankó Pista év. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2009. január 22.

Több mint száz zenész ünnepelt Csittszentivánon január 16-án. A Tollas Jenő Művelődési Otthonban a hajdani Mikro zenekar immár második alkalommal rendezte meg a csittszentiváni zenésztalálkozót. A hagyományteremtő rendezvény célja: évről évre seregszemlére hívni a zenészeket. A koncertsorozaton fellépő csapatok műfajilag rendkívül változatos műsort produkáltak, a sámsondi citerazenekartól a bolyais diákok Gilotin nevű, kemény rockot művelő bandáján át a szórakoztató „zeneipar” minden válfaját megszólaltatták. Az ákosfalvi születésű Jakab Attila népi zenekara aratta a legnagyobb sikert. Szilágyi Sándor – a Dankó Pista szegedi dalverseny tavalyi győztese – nemcsak kiváló nótaénekesnek, hanem rendkívüli képességekkel rendelkező szervezőnek is bizonyult. /B. Zs. : Muzsikusok tobzódása Csittszentivánon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2009. május 20.

A csittszentiváni együttesben kezdetben – több mint két évtizeddel ezelőtt –az akkor tizenéves Szilágyi Sándor Dankó Pista-díjas nótaénekes, Gálfi Sándor, a község jelenlegi alpolgármestere és ifjabb Balogh Károly, a helyi református közösség lelkésze zenélt. A fiúk minden, bálon vagy lakodalmon szerzett pénzüket hangszerekbe fektették. A csittszentiváni hívek többsége örül annak, hogy a közösség lelkipásztora zenebarát. A hajdani Mikró együttes hosszú szünet után újabb fellépéseket ígér Csittszentiván legnagyobb ünnepein. /Szucher Ervin: A nótafa, a kisbíró meg a pap. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2009. június 30.

A Csittszentiváni Falunapok keretében magyarnóta-gálaestet rendeztek. Az utóbbi évtizedekben a nótaéneklés kiszorult a színpadokról, illetve alaposan felhígult. Nemrégiben az EMKE által a Marosvásárhelyi Napok keretében immár hagyományosan megszervezésre kerülő nótaest is több száz embert vonzott a Kultúrpalotába. A nótaműfaj világában komoly elismerésnek számító Dankó Pista-díjas énekes, a csittszentiváni Szilágyi Sándor tesz is azért, hogy a magyar nóta visszataláljon jelentőségének megfelelően megérdemelt helyére. Nemrégiben kiváló zenészekből és nótaénekesekből kovácsolt össze egy gálaegyüttest, azzal a céllal, hogy bemutassák ennek a műfajnak a művészi értékeit. Most a Csittszentiváni Napok ünnepi rendezvényén mutatkoztak be a közönségnek. Szilágyi Sándor kezdeményezésére nemrégiben portál jellegű honlapot is közzétettek az interneten (www.magyarnota.ro). /(Zsombori): A szentiváni torony, jaj de messze kilátszik…= Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998