udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Danku Pál

1999. december 29.

Dec. 28-án munkaülést tartott a szatmárnémeti Szent István Kör tagsága. Thoroczkay Sándor elnök röviden elemezte az elmúlt évi tevékenységet. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Kollégium aligazgatója szerint a 2000. év fő munkatervi követelménye kétségkívül a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának méltó megünneplése. A jövő évben tartandó nemzetközi Bem-szimpóziumot háromtagú helybéli szervezőbizottság készíti elő: Sipos Miklós református esperes, Danku Pál mérnök és Kónya László tanfelügyelő, a szamoskrassói Bem-emlékszoba főgondnoka. A további szervezők között van Kovács István, krakkói magyar főkonzul és Egyed Ákos akadémikus. A Szent István Kör lépéseket tesz egy helyi históriai műhely kialakítására is. /A Szent István Kör tervei 2000?re. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./

2000. január 25.

Jan. 24-én Szatmárnémetiben bemutatták Szatmáriak a szabadságharcban /Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti/ című értékes helytörténeti kötetet. A tanulmánykötetben főleg a helyi Szent István Kör tagjai közölték írásaikat. Adósok vagyunk a helytörténeti munkákkal, állapította meg Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. A kötet gondozója Kónya László. /Egy könyv minden szatmári számára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./ A szerzők között van Kónya László tanár, dr. Németi János, Danku Pál, dr. Bura László, és Csirák Csaba. Varga Attila bejelentette, hogy ez a kötet egy sorozat első darabja. - Danku Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a kolozsvári levéltárban még nagyon sok feltáratlan érték van a 48-as szabadságharccal kapcsolatban. /Szatmáriak a szabadságharcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2000. február 3.

A nemrég megjelent Szatmáriak a szabadságharcban című kötet alkotóinak egyik igen nagy érdeme, hogy eddig ismeretlen információkat közöltek. Az egyik szerző Danku Pál mérnök, aki szabadidejét a régi iratok közti búvárkodással töltötte. A kolozsvári Állami Levéltárban például megtalálta a szatmári katonai levelezést, vagyis az akkori Országos Honvédelmi Bizottmány és a szatmári bizottság, valamint a szatmári és a szomszéd vármegyék bizottságai közti levelezést. Emellett megtalálta a nemzetőrök listáját is. Danku Pál szeretne Szatmár 1918/19-es eseményeivel is foglalkozni. A Szatmár vármegyei iratok 1330-tól 1940-ig a kolozsvári Állami Levéltárban vannak, nagyrészt eredeti kéziratok, csupán kevés dokumentum anyagát rögzítették mikrofilmre. Ezért ezek nem publikusak és igen nehéz hozzájuk férni. /Szabadidejében: történész. Danku Pál terveiről beszél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./

2000. május 17.

Kovács Leó, az 1848-as szabadságharc ezredese a májusi napon, Szatmárnémeti Napján másodszor is hazatért. Az EMKE, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör, az Identitás Alapítvány rendezésében és a fáradhatatlan helytörténész, Danku Pálnak köszönhetően Kovács Leó szülőházán emléktáblával jelölték meg, honnan indult a két nép fia. Három nyelven, románul, magyarul és olaszul vésték a fehér márványlapba, hogy kinek a bölcsője ringott a Petőfi utca 1 szám alatt. Kovács Leó szülőházán áll a forradalomban meghalt költő nevét jelző tábla is. Szatmárnémeti Napjának sok színfoltja volt, így a Kölcsey-kollégium népi táncosainak fellépése vagy a Vécsey-házban a Szatmárról Nyugatra származott művészek tárlata. /Sike Lajos: Szatmárnémeti Napja. Kovács Leó másodszor is hazatért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2000. december 14.

Kétnapos ünnepléssel emlékeztek Szatmárnémetiben Bem apóra, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás lengyel tábornokát halálának 150. évfordulóján. Az első napon a Scheffler János Lelkipásztori Központban szimpóziumot tartottak, melyen részt vett Reizer Pál megyés püspök, Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők és sokan mások. Bem József életéről, személyiségének Herman Róbert, a budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója, Egyed Ákos történész, akadémikus, Kereskényi Sándor szenátor, Kónya László, Kozma Artúr és Thoroczkay Sándor tanár, illetve Danku Pál kutató beszélt. Másnap Szamoskrassón folytatódott az ünnepség, az ünnepi istentisztelet után a Darvay kúriához zarándokolt a sokadalom. Erdélybe tartva itt szállt meg és töltött egy éjszakát valamikor Bem tábornok. Két éve emléktáblával jelölték meg a házat, most a Bem-emlékszobát is felavatták. /Bem apót ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2001. március 16.

Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2001. június 14.

Ott, ahol zúg a négy folyó címmel a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Szent István Kör könyvet adott ki Trianonról. Az előszóban Wass Albertet idézik: "Van életünknek egy szakasza, amire nem szívesen emlékszünk vissza. Márpedig megfeledkezni róla hiba lenne". A könyvben Kereskényi Gábor joghallgató, a MIK társelnöke mutatta be Trianon előzményeit, a béketárgyalásokat s a magyarság reagálását. Danku Pál Csehszlovákia és Jugoszlávia két világháború közti nemzetiségi helyzetéről értekezett, Thoroczkay Sándor tanár pedig Trianon következményeiről írt. /Szatmári könyv Trianonról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2001. június 25.

Alig egy hónapja mutatták be az Ott, ahol zúg az a négy folyó c. könyvet, máris utánnyomást rendeltek belőle, mert mind egy szálig elfogyott. Kiderült, hogy a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés közös kiadásában napvilágot látott, a trianoni békediktátumról szóló, s annak több dokumentumát közlő könyv több, mint hiánypótló; szerzői, Kereskényi Gabor, Danku Pál, Thoroczkay Sándor és a többiek maguk se gondolták volna, hogy a téma iránt ilyen nagy a kereslet. /Sikerkönyv az Ott, ahol zúg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2001. szeptember 19.

A Kárpátor Eurorégió 16 millió lakosából 4 millió a kisebbség, köztük magyarok, szlovákok, cigányok, románok, lengyelek, zsidók, ukránok. Képviselőik az elmúlt napokban Nyíregyházán tartották meg II. kongresszusukat. A romániai kisebbségeket többek között Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Stefan Lerm, az itteni Német Fórum egyik vezetőségi tagja és Danku Pál helytörténész, a szlovák kisebbségi szervezet szatmári elnöke képviselte. /(Sike Lajos): Több kormánytámogatást kérnek a Kárpátok Eurorégió kisebbségei! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2001. október 23.

A Szatmárnémeti Szent István Kör, a Szatmárnémeti RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szervezésében, a Scheffler János Lelkipásztori Központban okt. 23-án tartják az idei 1956-os ünnepi megemlékezést. Az ötvenhatos eseményekről Danku Pál és Szabó Levente, a Szent István Kör tagjai tartanak előadást, ezt követi a MIK irodalmi összeállítása Délczeg Csongor irányításával. /E. Gy.: Október 23-i megemlékezések Szatmárnémetiben = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 23./

2003. június 30.

Sárközújlak Napjainak megnyitásakor egyetlen szó sem hangzott el magyarul a túlnyomóan magyar lakosságú Sárközújlakon. A községháza tanácstermében a helybeli MADISZ, valamint a Szent István Kör szervezésében a Don-kanyarban történt eseményekről tartottak előadást Danku Pál és Thoroczkay Sándor történészek. /Sárközújlak Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./

2003. október 24.

Okt. 23-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban megemlékeztek az 1956-os forradalomról. Az eseményt Thoroczkay Sándor megnyitója után Danku Pál, a Szent István Kör tagja méltatta, aki kitért a forradalmi események erdélyi vonatkozásaira is. Az előadás után Sike Lajos újságíró bemutatta Péterszabó Ilona "56 után 57-en a temesvári perben" című kötetét, amely az 56-os eseményeket követő temesvári megtorlásokról íródott. A bemutató után a szerző szólt a jelenlévőkhöz és dedikálta könyvét. /Szatmárnémeti: Megemlékeztek 1956-ról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./

2003. december 8.

Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./

2009. február 11.

A 2008-ban megjelent szatmári könyvek és tudományos-kulturális kiadványok (összesen 280) közelmúltban megtartott seregszemléjén a Szamos kulturális hetilapot a legjobbnak járó díjjal tüntették ki. A szatmári magyarság alig egy éve indult művelődési folyóirata a Szatmári Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg. Jól döntött a Scriptor Alapítvány kuratóriuma (elnöke Szilágyi Ferenc vállalkozó), amikor elhatározta, hogy alig egy esztendővel a Hírlap Könyvek sorozat beindítása után (főszerkesztője Veres István) egy külön művelődési lapot is megjelentet. Ilyés Ildikó, a Szamos főszerkesztője a lap alapítói közé tartozik. A rendszerváltás utáni próbálkozást, a Szamoshát című lapot /1990-1994/ már régen elfelejtették. A Szamosba olyan tekintélyes értelmiségiek írnak rendszeresen, mint Bura László nyelvész, közíró, egyház- és helytörténész, Muhi Sándor grafikus, művésztörténész, Mandula Tibor történész, Csirák Csaba kultúrtörténész, Fazekas Lóránt biológus-madárkutató és újabban Kiss Sándor matematikus és Danku Pál helytörténész. /Sike Lajos: Szamos-lap a kultúráról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998