udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Darvas Loránd

2002. szeptember 26.

A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával végzik a csíksomlyói Salvator és a Passió kápolnák felújítását a csíkszeredai Consunit cég munkásai. A falképkutatás Tövissi Zsolt műépítész, míg a padlócsere előtti régészeti feltárás Darvas Loránd, a Csíki Székely Múzeum régésze felügyelete alatt történt. /Kápolna-felújítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

2003. január 30.

A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeumban fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. "Ezen falmaradvány, valamint a felfedett sírok alapján megállapítható, hogy a XII. század elején Csíkban már állt egy templom, és melléje temetkeztek" - hangzott el. Az eddigi munka anyagi költségeit a csobotfalvi plébánia fedezte, ők pedig lelkesedésből végezték a munkát. Pályázni szeretnének, hogy megszerezzék az ásatások folytatására szükséges pénzt. /Kiss Edit: Árpád-kori falmaradvány. Beszámoltak a csobotfalvi ásatásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2003. április 24.

A Csíki Székely Múzeum kiváló fiatal régészgárdával dicsekedhet. A triót Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka alkotja. Újszerű ásatási módszereik, melyeket már tavaly a csíkszenttamási Csonka-torony, valamint a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom feltárási munkálatainál alkalmaztak, meglepő eredményekre vezettek. Sokáig úgy tudtuk, hogy templomépítészetünk a gótikával kezdődik, mára megdőlt ez az elmélet. Idén folytatni fogják a megkezdett feltárási munkálatokat a csobotfalvi templom északi kápolnájában, ahol már megtalálták a középkori sekrestye falát. Feltevésük, miszerint a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is, igazolódni látszik. Ezután a csíkszenttamási Csonka-toronynál szintén folytatják a tavaly megkezdett munkát. Eddig rábukkantunk a gótikus templom déli falára, valamint feltártuk az Árpád-kori templom déli hajófalát és szentélymaradványait is. Még ebben az évben elkészítik a települések régészeti lelőhelyeinek listáját. /Kristó Tibor: Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

2003. június 10.

Tavaly szenzációszámba menő feltárást végeztek a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka Csobotfalván, a Szent Péter és Pál plébániatemplom kápolnájában. Kiderült, hogy a régi templomot nem bontották teljesen el, freskótöredékek és rovásjeles kő került elő. A templom feltételezésük szerint már a 12. században létezett, s a kor szokása szerint temetkeztek mellette. Mindez annak bizonyítéka, hogy a Csíki-medence a 12. században az Árpádok királyságának részét képezte. Idén feltárták az Árpád-kori szentély alapfalainak részletét, tovább folytatják az ásatásokat. /Kristó Tibor: Ásatások Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2004. május 15.

Tavaly a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom északi kápolnájában felfedték egy középkori sekrestye falát. Ez igazolja azt a feltevésüket, hogy a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is. Ezáltal megdőlni látszik az a tévhit, miszerint templomépítészetünk a gótikával kezdődik. Újabb leleteket találtak. Csík Árpád-kora immár nem tekinthető prehistorikumnak. Tavaly két olyan XII. századi sírt tártak fel, melyekben négy darab S-végű hajkarika (általános köznépi viselet) volt. Azóta 60 sírt találtak, koruk a XII. és XVIII. századok közé iktatható. /Kristó Tibor: Feltárták a Sándor-kriptát Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

2005. november 14.

November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2006. július 6.

Mintegy 15–20 méter hosszúságban károsodott a XV. századi csíksomlyói templom cinteremfala az ott zajló vízvezetési munkálatok miatt. Kosza Antal, a régészeti felügyelet vezetője naponta végzett terepszemlét a helyszínen. Két ilyen látogatás között tették tönkre a régészeti leletet a kivitelező munkásai. A somlyói kegytemplom helyén valamikor egy XV. században épült templom állt, aminek udvarát két fal vette körül. Ezek később, becslések szerint a XVII–XVIII. században épültek – tájékoztatott Darvas Lóránt régész. A fal körülbelül 80–100 centiméter széles, és a teteje közvetlenül az aszfaltszőnyeg és annak 8 centiméteres alapozórétegéig ér. A leletet egyelőre letisztítják, és mentik, ami menthető. /Orbán Ferenc: Megrongált régészeti leletek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2007. december 11.

Sírköveket, az Árpád-kori templom szentélyét, freskókat, valamint egy családi sírt tártak fel a Hargita megyei Csíkszentkirály római katolikus templomában végzett ásatások során. Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze sírköveket talált. A sírokon kívül a legkorábbi templom alapfalát, szentélyfalát is felfedték. A szentélyfal formája alapján 12. századi lehet. A csíkszentkirályi nem az egyetlen Árpád-kori templom a környéken: a csíkszéki templomok általában a 12. században épültek, majd a 15. század folyamán átépítették őket, szentélyüket meghosszabbították keleti irányba. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Csíkszentkirály plébániaként szerepel, így nyilván temploma is volt. A templom falán a nedves vakolat alól freskók kerültek elő a templom Árpád-kori részében, melyeken Mária látható a kis Jézussal, Szent Anna, valamint egy angyal. A freskókat Kocsis Lóránt falkép-restaurátor a 14. század végére, 15. század elejére datálta. /Székely Zita: Emlékek az Árpád-korból. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2009. január 31.

A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeum fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. (Erdély FM) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

2009. április 28.

Csíkszeredában újabb leletegyüttest tártak fel a Vár téren. „Egy tizenhatodik századi leletegyüttesről van szó” –mondta el Darvas Lóránt régész-muzeológus. A múlt nyáron tizenhatodik századi ház maradványait találták meg. „Ez a rész a középkor folyamán az akkori Martonfalva területe volt. A Csíki Játékszín mögött talált ház tizennegyedik századi. /Horváth István: Leletek és legendák. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998