udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Deák Gyula

1999. augusztus 6.

Aug. 6-án dr. Csedő Csaba polgármester Csíkszeredán hivatalosan megnyitotta a városnapokat. A Márton Áron téren megnyílt a kirakóvásár. A Szakszervezetek Művelődési Házában fiatal képzőművészek munkáiból nyitottak meg kiállítást, a nagyteremben siófoki fiatalok balettestjének tapsolhatott a közönség. A Csíki Székely Múzeumban a restaurált tárgyak kiállítása látható. Következtek a díszpolgári címek és a Pro Urbe-díjak átadása. Dr. Csedő Csaba polgármester a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés fenntartásában játszott szerepéért Csíkszereda díszpolgárává avatta dr. Csedő Károly akadémikust, a többiek, dr. Dénes László sebész főorvos, a megyei kórház építtetője és első igazgatója, valamint Deák Gyula, az egykori Segítő Mária Gimnázium, majd Matematika-Fizika Líceum volt latintanára nem érhették meg munkásságuk hivatalos elismerését. A polgármester Pro Urbe-díjjal tüntette ki Gergely Andrást, a Szakszervezetek Művelődési Háza igazgatóját, dr. Jakab Kálmán kardiológus főorvost, Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét, Dan Lazarescu edzőt, a Sport Klub volt elnökét, valamint a város gyakori vendégét, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykórusát. /Csíkszeredai Városnapok ?99. Díszpolgári címek és Pro Urbe-díjak átadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

2001. január 5.

Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -

2001. március 2.

Febr. 28-án Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés (RT) elnöke - Kiss István, egyik markáns személyisége - Izsák Balázs és Kincses Előd ügyvéd tartott közös sajtótájékoztatót. Utóbbi elmondta: nem tagja az RT-nek, csak szimpatizánsa, és elnökjelöltje volt a legutóbbi, csíkszeredai RMDSZ-kongresszuson. A sajtóértekezlet témája az a megyei küldöttgyűlés volt, ahol megválasztották a Maros megyei elnököt (négy évre Kelemen Atilla parlamenti képviselőt), és a TKT-t. Kincses Előd kijelentette: szerinte 1999 februárja óta Maros megyében nem volt egyetlen legális RMDSZ-közgyűlés sem, mert soha nem tartották be a küldöttjelöléseknél ama alapszabályt, hogy a jelölésen a körzetekben minimum 50 tag, vagy a tagok 20 százaléka jelen legyen. A febr. 24-i közgyűlést szabálytalanul hirdették meg. Kifogásolta, hogy őt az ellene felmerült kifogások miatt a megyei etikai és fegyelmi bizottság megakadályozta abban, hogy TKT-tag legyen. Kifogásai: Lokodi Edit Emőke, az etikai bizottság tagja, már régen nem kellene RMDSZ-tag legyen, hiszen 1999 óta a Számvevőszék vezetőségében dolgozik, ami pártsemlegességet feltételez. Másrészt az RMDSZ alapszabályzata szerint csak a "megválasztott személyek" vonhatók felelősségre, és neki jelenleg semmilyen tisztsége nincs. Az RT elnöke elmondta: Izsák Balázs volt az RT jelöltje a TKT-ba, és a küldöttgyűlésnek nincs joga felülvizsgálni, kit jelöl a platform, a közgyűlés mégis megakadályozta, hogy TKT-tag legyen. Ezek miatt a Maros megyei RT és Kincses Előd az RMDSZ központi etikai és fegyelmi bizottságához fordul jogorvoslatért. Úgy vélik: Maros megyében a jelenlegi vezetőség félrevezeti, nem megfelelő módon tájékoztatja a közvéleményt. A jelenlegi vezetőség személyesen Kiss Istvánt teszi felelőssé a marosvásárhelyi polgármesteri szék elvesztéséért (állítólag az ő feladata lett volna felkészíteni az RMDSZ körzeti biztosait). Kérdésünkre, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban, Kiss István ezt válaszolta: "Nem egyedül az én feladatom volt a felkészítés, ezt hárman végeztük: Deák Gyula, Kádár István és jómagam." /(Máthé Éva): Fellebbez a Reform Tömörülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2001. május 31.

Egyetlen magyar nyelvű előadásként kapott meghívót a nagyszebeni színházi fesztiválra a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Vérnász című produkciója. Nyolcadszor rendezték meg a Kihívások elnevezést viselő fesztivált, idén 58 ország 134 produkciójával. A Háromszék Federico Garcia Lorca színműve alapján készült előadását a tavaly novemberi országos színházi fesztivál 15 előadást tartalmazó kínálatából érdemesítették a szebeni fellépésre. Deák Gyula, a táncegyüttes igazgatója a társulat munkája egyértelmű elismerésének tartja a meghívást. /Csinta Samu: Reményeket fűznek a fesztiválhoz. Nagyszebenben lép fel a Háromszék Táncegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

2001. december 8.

Nov. 28-án közös bemutatója volt Sepsiszentgyörgyön a helybeli Háromszék Néptáncegyüttesnek és az Udvarhelyi Néptáncműhelynek a Székely sorsképek című táncjátékkal. Petre Strachinaru művelődésügyi felügyelő, a Demokrata Párt Kovászna megyei szervezetének alelnöke dec. 5-i sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az előadás sérti a románság hagyományait és érzelmeit, gúnyos felhangú üzenet az ortodox egyházra nézve. Ezért kérte a Háromszék együttest finanszírozó helyi tanácstól a produkció betiltását, illetve Deák Gyulának, az együttes igazgatójának felelősségre vonását. Albert Álmos polgármester a helyi tévéadó vitaműsorában kifejtette: nem helyénvaló művészeti témákat ilymódon értelmezni. Tendenciózus félremagyarázásról van szó. /Kultúra és aktuálpolitika ütközése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2001. december 10.

Petre Strachinaru, a háromszéki PD alelnöke dec. 5-i sajtótájékoztatóján élesen kikelt a Háromszék táncegyüttes és az Udvarhely Néptáncműhely nov. 28-i sepsiszentgyörgyi bemutatója ellen, mert azt románellenesnek minősítette. A közös produkciójú előadást láthatták még Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott és Szatmárnémetiben. A Székely sorsképek rendezője és koreográfusa László Csaba, dramaturgja Zsidó Ferenc, mindketten udvarhelyiek. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója szerint Strachinaru félreértette, hogy mi történik a színpadon. Az egyik jelenetben feltűnik egy pap, ő pópának látta, akit úgymond, kicsúfolnak az előadás során, gúnyt űzve az ortodoxiából. Valójában ma is élő népszokásról van szó: a lakodalom kellős közepén halál kicsúfolásáról. A játék során felravataloznak egy álhalottat, és az egyházi liturgia tréfás utánzásával búcsúztatják. Deák Gyula szerint a Har-Kov újabb lehetséges vádpontját akarták kihozni az előadásból. Az előadás családtörténetet, pontosabban egy hétgyerekes székely család történetét mutatja be, egy táncjáték epikai elemeibe építve. Ez nem revizionizmus, hanem folklór. /(Oláh István): Az utolsó előadás után. Nem revizionizmus, hanem folklór. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2002. január 11.

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

2002. október 5.

A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2003. szeptember 20.

Háromszék egyetlen hivatásos néptáncegyüttese tizenhárom éve működik bérelt székházban. Két éve autóbusz nélkül maradtak. Minden kiszállást bérelt autóbusszal oldanak meg A gondok ellenére Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója bizakodó. Táncszínházi produkcióként viszik színre Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, október közepén összművészeti fesztivált rendeznek Spectaculum néven. Magyarországi pályázatainkat nagyrészt megnyerik, de a hazaiakat elutasítják. /Fekete Réka: Gondokkal, de bizakodóan (Háromszék táncegyüttes, évad elején). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2003. november 27.

Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Jánó Mihály művészettörténész és Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója Budapestre ment, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában felkeresték Hiller István tárcavezetőt, aki határozott ígéretet tett arra, hogy támogatja a jövő évben Sepsiszentgyörgyön megrendezendő Osstinato Kárpát-medencei Összművészeti Fesztivált.A háromszékiek 25 millió forintnyi támogatást kértek, s a tanácselnök reményei szerint meg is kapják. A szeptember végi, október eleji fesztivált a Székely Nemzeti Múzeum fennállásának 125. évfordulójára szervezendő rendezvények is gazdagítják. A miniszter támogatásáról biztosította a küldöttséget három, 48-as kötődésű háromszéki műemlék, a Lábas Ház, a bodvaji vashámor és a kézdivásárhelyi székely katonanevelde helyreállításában, ám kérte, mielőtt összegekről tárgyalnának, küldjék el az épületekkel kapcsolatos hasznosítási elképzeléseket. A Lábas Házban civil szervezetek székházát szeretnék berendezni, a vashámor környékén szabadtéri ipartörténeti emlékparkot alakítanának ki, a katonanevelde épületében művelődési központot szeretnének berendezni. Az erdélyi körútján tett szóbeli ígéretén túl Mádl Ferenc államfőt írásban is felkérték az Osstinato-fesztivál fővédnöki tisztségének elfogadására, s a levél átadását a tanácselnök a Határon Túli Magyarok Hivatalára bízta. A küldöttség találkozott Szabó Vilmossal, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával is, aki ígéretet tett a januárban induló Székelyföldi Fejlesztési Intézet támogatására. /(sz.): Támogat a művelődési miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

2005. március 8.

Egységes képzési programot dolgoztak ki az amatőr néptánccsoportok szakirányítói részére a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szakemberei. A képzést Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Szamosújváron szervezik meg. A tanfolyam néptáncegyüttesek szakirányítói, valamint a közoktatásban és táncházakban már legalább egy éve néptáncot oktatók tanítását vállalja. Romániában eddig nem volt néptáncoktató-képzés, mondta el Deák Gyula, az egyesület elnöke. /Bíró Blanka: Három erdélyi városban indul képzés néptáncoktatók számára. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2005. március 11.

Sepsiszentgyörgyön a Szakszervezetek Műve­lődési Házának vezetősége teljesíthetetlen feltételeket szabott a Háromszék Táncegyüttesnek a bérleti szerződés meghosszabbításához: az eddigi négyzetméterenkénti egy euró bérleti díjat ennek háromszorosára emeli, sőt, a stúdióteremben tartott előadások bevételének 15 százalékára is igényt tart. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője közölte, 15 éve rendesen fizető albérlők, a körülmények viszont, amelyeket a tulajdonos biztosít, csapnivalóak: az ablakokon beesik az eső, fűtés csak annyi, hogy a csövek el ne fagyjanak. Albert Álmos polgármester elmondta, hogy a Szakszervezetek Művelődési Háza 223,8 millió lejjel tartozik a városnak. Múlt év végén az egyre csak duzzadó adósságot látva, az önkormányzat foglalást jelentett be a művelődési házra, emiatt bosszúból támadtak a táncegyüttesre, nagyobb összeget követelve. /(vop): Utcára kerül a Háromszék Táncegyüttes? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

2005. május 19.

Az öt erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttes május 18-án kezdődött sepsiszentgyörgyi találkozóján átfogó kép nyílik helyzetükről. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Udvarhely Néptáncműhely, a Maros Művészegyüttes, a Nagyvárad Táncegyüttes és a házigazda Háromszék Táncegyüttes a két nap alatt önálló produkcióval mutatkozik be. A hivatásos táncegyüttesek első találkozóját öt esztendővel ezelőtt tartották. A gyakoribb összegző találkozók fontosságát hangsúlyozta Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a művelődési főosztály vezetője. Szép Gyula elmondta: elegen­dő Erdélynek az öt hivatásos néptáncegyüttes, Magyarországon csak négy van, és mind Budapesten. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója elmondta, a találkozó célja többek között az is, hogy előadásszervezők, szakmabeliek előtt bemutatkozzanak, és meghívásokat kapjanak. /(fekete): Az együttlét jó alkalom a töltekezésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

2006. június 7.

Rövid hír az egyik erdélyi napilapban, május 29-én: „Erdélyi táncház-muzsikusok találkozóját szervezték meg a hétvégén a Gyimesközéplokhoz tartozó Borospatakon. A rendezvényen a zenészek kerekasztal-beszélgetést tartottak, népdalokat oktattak, esténként táncház várta az érdeklődőket”. Csupán ennyit írtak a mi bolondulásig gyönyörűséges ünnepünkről, tette hozzá Panek Kati. Valóban népzenész-találkozó volt, előadást tartott dr. Pávai István és Könczei Csongor az erdélyi táncház kezdeteiről. Deák Gyula, a Néptánc Szövetség elnöke a népzenész szövetség létrehozásának szükségességéről és mikéntjéről beszélt. Közel 50 zenész muzsikált együtt. A zenészek népdalokat oktattak, ez túlzás. Ő például sms-t kapott: „Itt a helyed az erdélyi zenészek között Panek Kati, itt a helyed mellettünk-velünk. Igyál, mulass, ahogy csak te tudsz, ereszd ki erős bátor hangodat, hadd töltse be az egész tájat s mindannyiunk szívét...” Borospatakán szüntelen muzsikálnak, soha nem kevesebb zenész mint mondjuk 17. Pávai István a zenetudományok doktora, 6 gyerek édesapja, mégsem restellte elővenni a brácsáját. Ezen a találkozón beérni látszott a fiatalkori álmuk: az utánuk jövök is olyan megszállottan akarják – szeretik a népzenét. És folyt az erdélyi népzene frissen csobogva napokon át, nőttön nőtt a zenészek tábora, ahogy sorra érkeztek Bécsből, majd Budapestről, Nagyváradról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Csíkból, Gyergyóból, Sepsiszentgyörgyről vagy Máréfalváról. /Panek Kati: Erdélyi táncház-zenészek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2006. december 8.

Háromrészes produkcióval ünnepli névadását december 11-én a Háromszék Táncegyüttes Mozgásszínházi műhelye. Az egy éve alapított sepsiszentgyörgyi mozgásszínház az M-Stúdió nevet veszi fel: az elnevezés egyaránt utal a magyar mozgás, a román miscare és az angol movement szóra. Deák Gyula, a táncegyüttes igazgatója szerint így könnyebb lesz megkülönböztetni a Háromszék Táncegyüttest a mozgásszínházi műhelytől. Ez lesz a mozgásszínházi műhely negyedik bemutatója. A TeremtÉSéden című, trilógiaként is értelmezhető előadás érdekessége, hogy a három részt más-más rendező állította színpadra, valamennyien magyarországiak. Az előadás Éden című első részét a mozgáskoreográfus Gyöngyösi Tamás rendezte. A Teremtés kísérlet arra, hogyan lehet táncot bábjátékkal kombinálni – mutatta be az előadás második részét Pályi János neves bábszínész és rendező. A bemutató harmadik része a PÁRcipő nevet kapta, ezt a szintén bábrendező Veres András állította színpadra. /Kovács Zsolt: Trilógiával indít az M-Stúdió. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2007. június 12.

Az erdélyi magyar szervezetek sikertelenül pályáztak a minisztérium Promocult 2007 programján. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára kiírt programban egy-egy pályázat legtöbb 400 ezer lej vissza nem térítendő támogatást nyerhetett a tízmilliós alapból, képzőművészet, színház, zene, tánc, film és irodalom kategóriában. „Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” – indokolta az elutasítást a Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a temesvári Csiky Gergely és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház esetében, továbbá a sepsiszentgyörgyi Háromszék és az udvarhelyi Kékiringó Táncegyüttes pályázatát is hasonló indokkal utasították el. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint etnikai diszkrimináció miatt nem kaptak pénzt a magyar pályázók. „Úgy látszik, minket nem tekintenek a romániai kultúra részének, tehát nekünk nem jár pénz” – háborgott Nagy Pál, aki fontolgatja, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul az ügyben. Az AFNC előadója, Cristina Vlad szerint a nemzetiségi részrehajlásnak még a látszatát is igyekeztek elkerülni. A tanácsos szerint általános elvárás volt minden pályázóval szemben, hogy a világnyelvi elérhetőséget megteremtse, például fordítással. A Háromszék Táncegyüttes a Duna Karnevál nevű nemzetközi néptánc-fesztiválon vett volna részt Budapesten. A tánchoz ugyan nem szükséges szinkrontolmácsolás, a pályázati kiírás szerint azonban a szellemi örökséget bemutató előadásokat, műveket nem támogat a Promocult 2007 program. „Úgy látszik, magyar pályázó csak politikai közbenjárásra kaphat pénzt Bukarestből, nem a teljesítményére” – vélekedett Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója. „A Duna Karneválon már tizedik éve rangos olasz, görög, spanyol, lengyel együttesekkel közösen veszünk részt. Még mielőtt európai uniós tagállam lett volna Románia, mi a hazai kortárs táncművészetet képviseltük a fesztiválon. Most először írtak ki részvételi támogatásra pályázatot, de ki is zárnak belőle” – tette hozzá. A Temesvári Állami Csiky Gergely Színház egy Kirkegaard-adaptációval, A csábító naplójával vett volna részt a kecskeméti dán kulturális intézet tízéves évfordulójának ünnepségén. Pályázatukat elutasították. /Kovács Csaba: Pályázni művészet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2007. szeptember 20.

Szeptember 18-án Gubcsi Lajos az erdélyi táncház-mozgalomnak szánt Árpád fejedelem díjat a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnökének, Deák Gyulának adta át, a Háromszék Táncegyüttes bemutatója alkalmából, kiemelve az együttes hozzájárulását az erdélyi néptánc- és népzenehagyományok megőrzéséhez és továbbadásához. /Farkas Réka: Árpád fejedelem-díj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2007. október 1.

Harmincéves születésnapját ünnepelte az erdélyi táncházmozgalom a hét végén Csíkszeredában. A hetvenes évekbeli indulás Kolozsvárhoz kötődik, aztán a hagyományos népzene és néptánc gyorsan elterjedt Erdély városaiban. Csíkszeredában szeptember 28-tól 30-ig, vasárnap hajnalig a programok mellett spontán táncházakban, együtténeklésekben találtak egymásra régi és újabb ismerősök, barátok. A jubileumi Barozda koncerttel a kezdetek felidézésére terelték a hangsúlyt. A táncházmozgalom Magyarországról érkező hulláma 1977-ben érte el Erdélyt, ahol városról városra terjedt, egymás után nyíltak meg a táncosklubok. Ennek hatására a népi kultúra gyűjtése és kutatása is új lendületet kapott. A Barozda együttes harmincadik születésnapi koncertjén Simó József nagybőgős múltidéző beszélgetésbe kezdett a neves meghívottakkal, köztük Kallós Zoltánnal. A mintegy tizenhatezer dallamot felgyűjtő néprajztudós a népdalok egyetemességére emlékeztetett „A népdal nem múzeumba való kacat, ma is mindenki megtalálhatja benne magát, mert az életről, a szerelemről vagy épp az elválásról szól. Kötelességünk megőrizni és átadni a következő nemzedékeknek” – mondta a Balladák könyve (1971) szerzője, Kallós Zoltán. A Román Televízió magyar adásának szerkesztője, Simonffy Katalin, a híres Kaláka műsorok egyik alapítója régi vágya szerint együtt énekelt a Barozdával, az első erdélyi táncházas zenekarral. Pávai István a Barozda alapítója elmondta, ma is van létjogosultságuk a városi táncházaknak. „Most ünnepeltük először az erdélyi táncházat, ez nem történt meg sem húszéves születésnapján, sem korábban” – mondta el Deák Gyula, a szervezés másik alapembere. „Volt táncház Kolozsváron, Temesváron, Besztercén, Csíkszeredában, de Jászvásáron és Bukarestben is. Mindegyikről próbáltunk megemlékezni most” – tette hozzá a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke. A fellépők sorát ördöngősfüzesi, visai idős táncosok nyitották meg, majd széki és Küküllő menti adatközlők következtek. A kivetítővel régi Kaláka-adásból idéztek fel, a felvételen Panek Kati színésznő leányként énekelt magyarózdi népdalokat, aki mai táncházasok szerint a találkozót megelőző szervezés motorja és lelke volt. A háromórás gálaműsor fináléjában több, mint száz székely ruhás fiú és leány özönlötte el a csarnok játékterét. Elől csíki és balánbányai gyermekek, mögöttük a hivatásos Háromszék táncegyüttes és a Hargita tagjai táncoltak. A hatóságok 1986-ban szüntették be a táncházat, a „rendszerellenes, nacionalista összejöveteleket”, ami a veszély ellenére még összetartóbbá kovácsolta az őstáncházasokat. /Horváth István, Stanik Bence: Három táncos évtized. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2008. szeptember 20.

Huszadik születésnapját saját székházában kívánja megünnepelni a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, ez csak akkor lehetséges, ha a fenntartó önkormányzat nem halogatja tovább a társulat sokéves gondjának megoldását. Az együttes tagjainak gondot jelentenek a mostoha körülmények, a kultúrpalota jéghideg termei, a lerobbant öltözők, mosdók, az épület szigorú nyitvatartási rendje (reggel nyolc órától este kilencig). Deák Gyula együttesigazgató sürgette a székházvásárlást, erre már van tanácsi határozat. A Háromszék Táncegyüttes műsoron tartan három korábbi előadást (Erdélyország az én hazám..., Hol jársz, hová mész?, Csávási ballada), egy új produkcióval köszöntik a reneszánsz évet (Mátyás király ajándéka), és az elmúlt tizenkilenc év népzene- és néptánctalálkozóinak legsikeresebb koreográfiáit mutatják be a huszadik, jubileumi találkozón. Az együttes támogatásával nő fel a Százlábú Gyermektáncegyüttes, csiszolódik az utánpótlás. /Fekete Réka: A sikertől a székházgondig (Háromszék Táncegyüttes) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2009. február 14.

A Háromszék Táncegyüttes alapítása óta húzódó hányódásnak jövő évben vége szakad, székhelygondjuk a színház udvarán épülő előadóteremmel megoldódik. Az eddigi városi fenntartású intézményből megyeivé válik – a Sepsiszentgyörgy polgármestere és a Kovászna Megyei Tanács elnöke közötti egyezség szerint fenntartási költségeiket ezentúl a megye állja, a székhelyet pedig a város biztosítja. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője elmondta, egyelőre az együttesnek nincs költségvetése. A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben úgy jött létre, hogy nem örökölt semmilyen régi struktúrát, mint más intézmények, a produkciók rovására megy az esetleges költségcsökkentés. Tavaly jó évet zárt a Háromszék Táncegyüttes, nyolc bemutató volt, a tánckarnak négy, az M Stúdiónak szintén. A múlt héten volt az idei első bemutató, a Mátyás király című gyerekelőadás, jövő héten lesz a következő bemutató, az M Stúdió Törékeny című előadása Goda Gábor rendezésében. /Váry O. Péter: Gazdát cserél a Háromszék Táncegyüttes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

2009. február 24.

Több mint száz fiatal vett részt az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) országos rendezvényén, a hét végén Sepsiszentgyörgyön megszervezett 12. Versmondó és népdaléneklő versenyen. A háromnapos találkozó a vetélkedő mellett számos kulturális programot is kínált. Az ünnepélyes megnyitó után beszélgetést tartottak, amelyen Rácz Norbert ifjúsági lelkész, az ODFIE elnöke színházról, kultúráról és hagyományokról kérdezte Bocsárdi László rendezőt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatóját, Deák Gyulát, a Háromszék Táncegyüttes igazgatóját és Nemes Levente színművészt. A Mikes Kelemen Elméleti Líceumban az Osonó Színházműhely Részletek a bolyongás meséiből című, több hazai és külföldi megmérettetésen sikerrel játszott előadását láthatták az érdeklődők, a produkciót Fazakas Misi állította színpadra. A verseny szünetében Márk Attila megzenésített versekkel lépett fel, majd István Ildikó népdalénekes állt közönség elé. /Bonczidai Éva: Kulturális vetélkedő és programkavalkád. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

2009. április 29.

Erdélyi tánchagyományok és a tánc nemzetközi világnapja címet viselő kulturális rendezvénysorozaton vehetnek részt a tánc iránt érdeklődők Kolozsváron, április 28–30-a között a Tranzit Házban. Esténként az erdélyi hivatásos néptánccsoportok lépnek fel. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón címmel tartott előadást. A meghívottak elsősorban az aktív táncművészek, oktatók, koreográfusok köréből kerültek ki. Juhász Csilla reneszánsz táncokat oktató koreográfus Reneszánsz tegnap és ma címen adott képet a reneszánsz táncházakról. Deák Gyula A néptánctól a táncszínházig című előadásában az erdélyi néptáncmozgalmak útját vázolta. Háromnapos előadás-sorozatot szervezett a kolozsvári Állami Magyar Színház is, ugyancsak a tánc világnapja jegyében. /Sipos M. Zoltán: Táncvilágnap Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

2009. április 30.

Az erdélyi magyar táncművészet helyzetképe, illetve a 20. századi magyar tánckutatás erdélyi vonatkozású eredményei kerültek terítékre a Tánc Világnapja alkalmával szervezett tudományos ülésszakon a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Tranzit Alapítvány által szervezett „Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón” elnevezésű tudományos konferencián. Horváth István, a szervező intézet vezetője hangsúlyozta: ki kell lépni az elmúlt évtizedek kisebbségpolitikája által létrehozott skanzenbe zártságból egy sokkal tágabb, a tánc másfajta funkcióit is kereső táncművészet irányába. Laskay Adrienne a Magyar Opera 19. és 20. század eleji tánc „repertoárját” ismertette, Juhász Csilla a Passeggio Historikus Együttes koreográfusa pedig a reneszánsz táncról beszélt. Az előadások kitértek a Romániai Magyar Néptánc Egyesület működésére is. A Deák Gyula által vezetett Háromszék Táncegyüttes keretében jött létre 2005-ben az M Stúdió elnevezést viselő mozgásszínházi műhely. Uray Péter, M Stúdió művészeti vezetője hangsúlyozta, a mozgásszínház műfaja olyan alkalmazott terület, amely bármiből építkezhet a harcművészetektől a balettig, a kortárs táncműfajokon át a színházi megoldásokig. Kelemen Kinga és Sinkó Ferenc előadása is a kortárs tánc bemutatását célozta, a kontakt improvizációról és a GroundFloor Egyesület tevékenységéről esett szó. Könczei Csongor vitaindító előadásának központi kérdése volt, hogy lehet-e beszélni erdélyi magyar néptáncművészetről a szakképzés hiányában? Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora az ősztől induló táncművészeti képzést ismertette. A tudományos ülésszak könyvbemutatóval zárult: a jelenlévők megismerkedhettek Könczei Csilla Táncelméleti írások című kötetével. A kolozsvári EFES (a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának kiadója) által megjelentetett kiadvány a magyar nyelvű tánckutatás terén hiánypótló. /Musca Szabolcs: Kilépni a skanzen-identitásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2009. július 31.

E héten zajlik a XI. Kommandói Nemzetközi Cigányfolklór-tábor, melynek gálaműsorát a hét végén sorra kerülő falunapokon mutatják be. Sepsiszentgyörgyön az őrkői cigánynegyed meglátogatásával kezdődött a cigányfolklór-tábor. A látogatás után a résztvevők Kommandón vertek tábort, ahol augusztus 2-áig közel száz erdélyi, magyarországi és más országokból érkezett fiatal és idősebb tánckedvelő ismerkedik a cigány folklórral. A cigány folklór megismertetése és oktatása által a szervezők betekintést nyújtanak a cigányság kultúrájába – mondja Deák Gyula, a tábort szervező Lajtha László Alapítvány elnöke. /Bodor János: Nemzetközi cigányfolkór-tábor Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2009. október 20.

A kolozsvári Művelődés szeptemberi száma válogatást közölt annak a rendhagyó tudományos ülésszaknak a dokumentumaiból, amelyet egy háromnapos táncművészeti program keretében április 28-30. között tartottak Kolozsvárott. A tartalomból: Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón (Könczei Csongor); A műtánc kialakulása az erdélyi színpadokon (Laskay Adrienne); A néptánctól a táncszínházig (Deák Gyula); Javaslat a romániai magyar intézményesített felsőfokú táncművészeti oktatás bevezetésére (Könczei Csongor). /b. d. : „Táncoló” Művelődés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998