udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Debreczeni Ferenc

1999. december 7.

A ploiesti-i táblabíróság elutasította az első fokon 11 évi börtönbüntetésre ítélt két magyar kamionsofőr fellebbezési kérelmét. Debreczeni Ferencet és Ulicsnyi Ferencet csempészés, sikkasztás, lopás, valamint a vámtörvények megsértése miatt ítélték a súlyos büntetésre. A két sofőr másfél évvel ezelőtt a magyar-román határ borsi vámparkolójában hagyta azt a kamiont, amellyel nagy mennyiségű kávét szállítottak Romániába, s a kocsinak másnap már csak hűlt helyét találta. Az ügyben első fokon hat személyt ítéltek el. A két magyar állampolgár mellett egy magyar nemzetiségű román állampolgár szintén 11 évi börtönbüntetést kapott, a többi vádlottra ennél jóval enyhébb ítéletet szabtak ki. Szász Zita védőügyvéd elmondta: fellebbezést nyújt be a román Legfelsőbb Bíróságnál. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után tíz fellebbviteli tárgyalást is meghirdettek, majd elhalasztottak, mire az elutasító döntés megszületett. A szintén magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián jelenleg is egy romániai börtönben sínylődik, noha az évek óta zajló meghurcoltatás következtében elméje gyakorlatilag elborult. Román vámtisztek jogosulatlan intézkedésének állt ellen a petei határátkelőnél, emiatt ráfogták: okozója az egyik vámos napokkal később elszenvedett, maradandó károsodást okozó agyvérzésének, amelyet orvoskonzíliumi közreműködéssel hoztak összefüggésbe az incidenssel. A fiatalember nyilvánvalóan bűnbak, akitől az "áldozat" hozzátartozói csillagászati összegeket követelnek fájdalomdíjként. A kézdivásárhelyi magyarok ügye közismert. Az ún. Agache-per egyenes folytatása azon nacionalista indíttatású, kimondottan politikai hátterű megtorlásoknak, amelyeket az oroszhegyi és zetelaki elítéltek, illetve Cseresnyés Pál és társai szenvedtek el az 1989-es Hargita megyei, illetve az 1990-es marosvásárhelyi események után. /Magyarellenes perek Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

2000. július 1.

Jún. 29-én tartották meg a bukaresti Legfelső Törvényszéken Debreceni Ferenc, Ulicsni Ferenc magyar állampolgárságú teherautó-sofőrök, valamint Rosonczi Levente román állampolgár tárgyalását. A fővárosi Rahova-börtönben bizonyítékok hiányában fogvatartottakat még alapfokon csempészés, lopás és sikkasztás vádjával 11 év börtönbüntetésre ítélték, holott a Cigaretta-bortány valódi bűnöseinek is jóval enyhébb büntetéseket szabtak ki. Nem igényel különösebb jogi ismereteket felmérni, melyik bűncselekmény súlyosabb - nem beszélve arról, hogy a fent említett vádlottakat a törvény által előírt jogaik megszegésével, bizonyítékok hiányában tartoztatták le 1998 júniusában. Miután a Prahova megyei Táblabíróság jóváhagyta az alapfokú döntést, a vádlottak fellebbeztek. A Legfelső Törvényszéken hivatalos fordító hiánya ürügyén már egyszer elnapolták a tárgyalást, most pedig az idéző eddig ismeretlen okokból kifolyólag nem érkezett meg a börtönbe, a vádlottakat tehát nem szállították a törvényszékre. Az elnöknő autót küldött a vádlottakért, így kétórás késéssel ugyan, de megérkeztek a tárgyalásra. A hivatalos fordítót a Legfelső Törvényszék leendő, még át nem adott székhelyére kalauzolták. A tárgyaláson jelen volt Dr. Matuszka István budapesti ügyvéd, akinek kulcsszerepe lehet a per további alakulásában, hiszen a Romániában érvényben lévő törvényrendszer lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a strasbourgi törvényszékhez forduljunk. A Legfelső Törvényszék végleges döntését július 11-én hozza nyilvánosságra. Szász Zita, a két magyarországi vádlott ügyvédje a vádlottak ártatlanságát igazoló tényeket felmutatva a döntéshozó szervek objektivitásban bízik. /(Szász Attila): Az idéző nem érkezett meg a börtönbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2000. július 13.

A bukaresti Legfelsőbb Törvényszék meghozta ítéletét a kávébotrány-ügyben. Ulicsni Ferenc, Debreceni Ferenc magyarországi állampolgárok, valamint Rozsonczi Levente román állampolgár 11 éves börtönbüntetését, amelyet első fokon hoztak meg és a Prahova megyei táblabíróság jóváhagyott, 7 évre csökkentette a Legfelsőbb Törvényszék, a csempészés vádja alól mentették fel őket. Büntetésükből már két évet leültek, a törvény pedig úgy szól, hogy jó magatartásért, büntetlen előélet esetén háromnegyedére csökkenthető az ítélet. Ez összesen 4 évet jelentene, amiből még 2 van hátra. Ezután valószínű, hogy az emberi jogi bizottság jogásza megpróbálja kieszközölni Strasbourgban a rendkívüli eljárást. /(Szász Attila): Tizenegy év helyett csak 7. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2004. május 24.

Máj. 22-én Biharkeresztesen délelőtt, délután pedig Nagyváradon zajlott a Bihar-Hajdú- Bihar interregionális konferencia, amelynek fő témája volt, hogy Magyarország május elsejei Európai Uniós csatlakozása után az unión kívül maradt magyaroknak miként tud partnere lenni a fejlődésben az anyanemzet. Nagyváradon Bíró Rozália alpolgármester fogadta az egybegyűlteket. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi államtitkára hangsúlyozta: a Kárpát-medencében élő magyarok egy része, a kárpátaljaiak, az erdélyiek, a délvidéiek kívül maradtak az unión, de a magyar kormány szívén viseli sorsukat. AZ EU 2004-2006 közötti szomszédsági politikája erősíti a határtérségek fejlődését. Egymilliárd eurót költhetnek el az országok a határon átnyúló programokra. Dr. Gilyán György államtitkár, a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint a magyar és román gazdasági és üzleti kapcsolatok jelentősen fejlődtek az elmúlt esztendőkben. Dr. Debreczeni Ferenc, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetője az országhatárral átmetszett régiókról szólt. Trianon nem követte az ésszerű fejlődés elvét, az elszakított régiók visszamaradtak, perifériák lettek. A régiók fejlesztésének programozottnak kell lennie hangsúlyozta a szakember, és felsorolta a szomszédság program hat támogatott területét: infrastruktúra, környezetvédelem, üzlet és gazdaság, vállalatok, intézmények, kutatás és humán erőforrások. /Balla Tünde: Bihar-Hajdú-Bihar interregionális konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998