udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Debreczeni Márton

2000. február 29.

A határon túli ösztöndíjakról szóló hallgatói fórumot rendeztek nemrég Debrecenben az itt tanuló külföldi (magyar állampolgársággal nem rendelkező) diákok számára. A magyar állam azért támogatja ösztöndíjjal az 1998 szeptembere előtt felvételizett külföldi hallgatókat - mint ismeretes, a jelenlegi első-, illetve másodévesek már nem kapnak ösztöndíjat, sőt költségtérítést is fizetniük kell - , hogy ezzel segítséget nyújtson a határon túli magyarság leendő értelmiségi rétegének a képzéséhez. A magyar állam azért költ a határon túli magyar diákokra, hogy azok tanulmányaik befejezése után, térjenek vissza szülőhazájukba és tudásukat ott kamatoztassák. Azonban a szomszédos országokból érkező magyar diákok több mint 90 százaléka a diploma megszerzése után nem tér vissza szülőföldjére, Magyarországon marad. - Emiatt a külföldi magyar diákok számára Debrecenben és más magyarországi egyetemi központokban külön szakkollégiumokat hoznak létre. Az ebbe a kollégiumba beköltöző diákok ösztöndíját 4 vagy 6 ezer forinttal megemelik. A mostani hallgatói fórumon ismertették a most beinduló Debreceni Márton Áron Szakkollégium Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát. Ezek szerint határon túli magyar hallgatók számára a szakkollégiumi jogviszony kötelező. A szakkollégiumban a hallgatók az egyetemi tanulmányaikat kiegészítő térítésmentes képzésben részesülnek, a következő tantárgyakból: angol nyelv, Közép-Európa tanulmányok, informatika, karrierfejlesztés. A szakkollégiumba csak az kerülhet be (ösztöndíjat a harmad-, negyed-, ötödévesek közül is csak az kaphat!), aki írásban kötelezettséget vállal arra, hogy Magyarországon nem kér letelepedési engedélyt, hanem egyetemi tanulmányai befejezése után tudását kamatoztatandó visszatér abba az országba, ahonnan érkezett. /Magyarországon tanulók. Szakkollégium, ösztöndíj csak annak, aki nem kér letelepedési engedélyt! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 29./

2002. január 28.

Jan. 26-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendezésében emlékülést tartottak Debreczeni Márton erdélyi tudós bányamérnök és költő munkásságának tiszteletére, születésének 200. évfordulóján. Debreczeni Márton részt vett a német-magyar bányászati műszótárnak, többezer szakszó magyar megfelelőjének a megalkotásában. Debreczeni fellendítette Erdély bányászatát, feldolgozóiparát. 1848-ban tagja az Unió-bizottságnak, a szabadságharc leveréséig Erdély pénzügyminiszteri biztosa. Világos után elbocsátották, alkalmi munkákból tengődött nyolcgyermekes családjával együtt. 1851. febr. 18-án halt meg Kolozsváron. /Ördög I. Béla: Egy erdélyi mérnök-költő méltatása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2002. szeptember 9.

Szept. 7-én a falu legnagyobb szülöttére, Debreczeni Márton bányamérnök-költőre emlékeztek Magyargyerőmonostoron. Jelen volt Alföldi László kolozsvári főkonzul, Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője is. Debreczeni Márton munkásságáról Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros beszélt. Debreczeni Márton /1802-1851/ a kolozsvári Református Kollégium után a selmeci bányászakadémián folytatta a tanulmányait, majd visszatért Erdélybe, ahol több találmányát is rendszeresítette. Nevéhez fűződik többek között Erdély első gőzgépének üzembe helyezése 1838-ban, valamint az olvasztást megkönnyítő csigafúvó feltalálása. 1848-ban Kossuth pénzügyminisztériumának tanácsosa, egy évvel később pedig erdélyi pénzügyminiszteri biztos lett. A szabadságharc leverése után perbe fogták, állásából elbocsátották, a meghurcoltatásokat meggyengült egészsége már nem tudta elviselni, 1851-ben halt meg. Leleplezték a költő-bányamérnök emléktábláját, Egyed Ákos történész méltatta Debreczeni Márton életművét. A megemlékezés a Debreczeni Márton Tájháznál folytatódott. Sinkó Kalló Katalin, a ház megálmodója és kivitelezője emlékezett: ezelőtt nyolc esztendővel merült fel az ötlet, hogy a házat a falu és a vidék sajátosságait megőrző és bemutató tájházzá alakítsák. /Sándor Boglárka Ágnes: Magyargyerőmonostor magyarságünnepe. 200 éve született Debreczeni Márton. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2005. január 17.

Január 14-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék idei Zenés-Könyves Nap elnevezésű rendezvényét, amelyen a tanszéktagok 2004-ben kiadott köteteit mutatták be. Egyed Emese tanszékvezető megköszönte Kötő József EMKE-elnöknek az adományokból származó ajándékkönyveket. A hazai és anyaországi kiadók gondozásában megjelent kötetek listája meglehetősen hosszú: Balázs Mihály (szerk.): Bibliotheca Dissidentium c. sorozat; Balázs Imre József–Selyem Zsuzsa: Humor az avantgárdban és a posztmodernben; Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek (Válogatott versek); Berszán István (szerk., Rodica Baconskyval): Symposion; Egyed Emese (szerk.): Az emberarcú intézmény; Egyed Emese (szerk.): Néző, játék, olvasó; Egyed Emese (szerk.): Szabadon fordította…; Gábor Csilla (szerk.): Devóciók, történelmek, identitások; Gábor Csilla (szerk.): Mindennemű dolgok változása; M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó: Finn nyelvkönyv kezdőknek; Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák IX. osztálya számára (T3); Pál apostol: Levelek. Konkordáns fordítás. (ford. Balázs Károly); Selyem Zsuzsa: Szembe szét; Szabó Levente (szerk., Virginás Andreával): Új narratívák?; Szabó Levente: Debreceni Márton; Tar Gabriella Nóra: Gyermek a 18–19. századi Magyarország és Erdély színpadjain; Vass László Levente: Üvegmezők (Összegyűjtött versek, szerk. Balázs Imre József). /Ördög I. Béla: Bölcsészek zenés-könyves napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2005. szeptember 19.

Magyargyerőmonostor Kalotaszeg déli határfaluja. A honfoglaló Kalatha nemzetségből származó öt észak-erdélyi család: Gyerő, Kabos, Radó, Kemény, Mikola közül a Mikola nemzetség építette fel ezen a birtokon 1196-ban családi monostorát, amely az egyik leszármazottól, a Gyerőffy családtól kapta a nevét. A falu két híres szülötte Debreczeni Márton (1802–1851) bányamérnök, tudós, feltaláló, az utolsó magyar eposz szerzője és Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka (1843–1911), a kalotaszegi népművészet intézményesítője. Mindkettőjük emléktáblája a templom mellett található, ugyanitt áll a Debreczeni Márton nevét viselő, 2002-ben felavatott tájház is. A lakosság 28 százaléka magyar, a református gyülekezet 187 lelket számlál. A második bécsi döntés szerint Magyargyerőmonostor és Magyarvalkó nem került vissza Magyarországhoz, ez lelkileg és gazdaságilag tönkretette a két falut. A harmincas években 600 református élt a faluban, a hatvanas években 350, ma már csak 187-en vannak. A fiatal családok leggyakrabban elmennek, máshol keresnek boldogulást. Sinkó Katalin, Magyargyerőmonostor szülötte, néphagyomány- és falukutató, a Kalotaszegi Nagyírásos gyűjteménykötet összeállítója elmondta, hogy régen tervezték már a tájház létrehozását, az épület maga egy körülbelül 200 éves faház, megőrizte a népi építészet stílusjegyeit. Az anyagot folyamatosan bővítik. Gyönyörű Magyargyerőmonostor népviselete, néprajzi szempontból Kalotaszeg „Felszeg” nevű tájegységéhez tartozik. /Történelmi értékek és dolgozó, békés nép: Magyargyerőmonostor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2008. május 6.

A Sztánai Füzetek sorozatban ötödikként megjelent kis kötet igazi helytörténeti csemege. A Buzás Pál által szerkesztett kiadvány /Buzás Pál: Kalotaszegi Irodalmi Breviárium. Művelődés – Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár – Sztána, 2008/. Olyan nevek szerepelnek a kötetben, mint Vasvári Pál, Kájoni János, Debreczeni Márton, Gyarmathi Zsigmond és Gyarmathi Zsigáné Hory Etelka, Gyalui Farkas, Ravasz László, Szentimrei Jenő, de Ady Endrét és felesége Boncza Berta is. /S. B. Á: Képzeletbeli kalotaszegi utazás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998